Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-17 / 42. szám
postatakarékpénztár! intézmény közelebbi' megösmerkedésével, rohamosan emelkedtek a betétek. Az első év lefolyása után a postatakarékpénztári hivatal 2535 betét- és kifizetési hely ly el rendelkezett, melyeknél 2.100,000 font sterling tétett be és 438,000 fönt fizettetett vissza és a betevők száma 178,495-re rúgott, kiknek 1.698,221 font sterling követelésük volt. Érdekes e számok összehasonlítása a jubileumi év adatával/ 1885. deczember 31-én létezett 8106 postahivatal, melyek a postatakarékpénztár szolgálatában állottak. A betétek száma ez év folyamán B,474,484 volt 15.034,6^4 font sterlinggel és visszafizettetett 2.280,062 betét 13.202,742 font sterling összegig. A kezelési költségek 254,713 fontra rúgtak és a betevőknek kamat fejében jóvá íratott Í.092,Í12 font. Az egész huszonött év alatt, azaz .1861. szept. 16-tól 1886. szept. 16-ig a betétek száma 75.088,023-ra rúgott 205.322,722 font sterlinggel és visszafizettetett 157,625,889 font. Végre érdekesnek tartjuk még fölemlíteni, hogy az angol kormány indítványozni akarja, hogy az összes, postatakarékpénztári intézménynyel már biró országok egyesüljenek abból a czélból, hogy kölcsönösen fogadjanak el beköltözött idegenektől is folytatólagos betéteket és egyszersmind kifizessenek ilyeneket. Az angol kormány reményű, hogy e tekintetben könnyen fog egyezni'az érdekelt országok kormányaival. D. JL. urnák. A „B.-Gyulai Híradó“ 33-ik számában egy felhívás jelent meg D. A. alá írással, melyben mellékesen a feletti bosszúságának, hogy a „Békés“ az ez iránybani felhívást előbb közölte az által ad. kifejezést, hogy szánalomra méltóan gyanúsít, midőn előadja hogy ö már két bét- óta nem ád ki egy czikket térszüke miatt, s felkiált, „De mi történik f a „Békésiben e tárgyban felhívás jelent meg, melyet illetve a tárgyat hogy honnét vette nem tudjuk és nem keressük.“ Miután én felteszem minden józan gondolkozása emberről hogyja ,Híradó1 e fajta alaptalan gyanusiitásainak fel ülni nem fog, habár sok megjegyezni valóm lenne' a D. A. ur czikkének igazságaira, ezúttal polémiába nem bocsáj tkozom, nem akarván ezzel az ügynek ártani, melynek előmozdítását én nem a kezdeményezés dicsősége feletti vitatkozástól s, nem a gyanúsításoktól várom. A „Békés“-ben megjelent felhívást én írtam, a B.-Gyulai Híradóban megjelent gyanúsításra a választ már megadta e lap szerkesztője de miután a Híradó legutóbbi számában még maga magával is ellenkezésbe jönni jónak látja, ezzel a kitétellel „de afülemile még sem fütyölte el, hogy a tárgyat honnan vette“ kedveB foglalkozását a gyanúsítást tovább folytatni, hát ha a fülemüle el nem fütyölte, majd el fütyülöm én neki, hogy honnét vettem a tárgyat, nem azért mintha a legkevesebbet is törÖduék azzal, a mi a Híradóban megjelenik, hanem csupán azért, hogy a nagy közönségnek megmutassam, milyen nemes fegyverhez fordul a Híradó akkor, ha saját hibájából valamely kérdésben megelőztetik. A múlt esztendő tavaszán egy kiváló megyei tisztviselő temetése alkalmával a nagymagyarvárosi temetőben főispán ur ő méltósága elvezetett többünket egy sirhoz, elmondván azon sír lakója Pfiff- ner Paulina megható élet történetét, s rá mutatva hogy e sír még mindég jeltelenül áll, felkért minket hogy kezdeményeznünk mozgalmat egy sírkő felállítása iránt. Fájdalom ez is ^mint sok más nemes ügy nem kutatom mi okból, — elaludt s a mozgalmat nem indította meg senki sem. A múlt hó 13-án nagyobb társaság lévén együtt főispán ur, ő méltósága vendég szerető lakában, ő ismételten felemlítette, s nemesen érző szivének egész hevével ajánlotta figyelmünkbe ezen ügyet, sajnálatát fejezve ki, hogy még mindez ideig semmit sem tettünk s czélzást tett arra, hogy nekünk, kik hirlapirással foglalkozunk lenne kötelességünk az ilyen hazafias ügyeket felkarolni. Mire én megigórtem, hogy majd a „Békés“- ben fel fogom említeni Pfiffner Paulina szomorú végű, de lélek emelő történetét s a sírhantján emelendő kő fel állithatása végett adakozásra hívom fel Békésmegye hazafias közönségét. Közbe jött azután elutazásom, mely miatt a czikket akkor meg nem Írhattam, s Budapesten időzésem alatt ígéretemet beváltani akarván két hét múlva ott megírtam „Egy jeltelen sír“ czim alatt megjelent czikkemet s azt postán leküldöttem a „Békés“ szerkesztőjének, azalatt a két hét alatt tehát mig a Hiradó Mogyoróssy bátyjának a czik- két térszüke miatt rejtegette, nem is voltam B.-Gyulán. Nem vehettem tehát a tárgyat sem a Hiradó Mogyorossy bátyjától sem a Hiradó D. A. kezdő betüjü öcscsétől, hanem vettem a tárgyat a ,Békés' illetőleg megtudtam ezen történeti eseményt — melyről a Hiradó azon téves véleményben van hogy csak ő tudta s csak neki van jussa hozzá — s nyertem az impulsusl arra hogy ez irányban mozgalmat indítsak, Méltóságos Beliczey István főispán úrtól. Nem tettem hozzá s nem vettem el belőle egy szót sem. A kezdeményezés dicsőségét nem követeltem és nem követelem annyival kevésbé, mert engem a felhívás megírása és kiadásánál nem a feltűnési viszkeleg vezetett, a nagy közönségre bízva hogy a „Hiradó“ gyanúsítását kellő értékére leszállítsa és érdeme szerint méltányolja; — a magam részéről azt a hibát, hogy térj szűke miatt egy hazafias felhívás heteken keresztül nem közöltethetik nem látom helyre hozva az által, ha azután másnak a szűke miatt olyan czikk közöltetik mint a D. A. űré. Bodoky Zoltán, Hírek. Esküvő. Deimel Lajos megyei alszámvevö folyó hó 26-án délutáni 5 órakor fogja a helybeli h3lv. hitv. templomban oltárhoz vezetni özv. Bodoky Károlyné szép és kedves leányát Ilonát. Mi is csatlakozunk a számos jó kívánathoz mely e frigyet kiséri s tartós boldogságot kívánunk. Nyugdíjazás. Such Sándor csorvási községi jegyző nyugdíjaztatása iránti kérelme miüt hal jun már elintéztetett. Színészet. Komlóssy József színtársulata e hó 10-én vett búcsút a szarvasi közönségtől mely mindvégig nagy pártolásban részesítette a színtársulatot mit meg is érdemelt, ott Szarvasról a színtársulat téli állomás helyére Székesfehérvára utazott. A cholera. A cholera elleni óvintézkedések megye szerte a legnagyobb erélylyel tétettek meg. Gyulavárosában maga a főispán vizsgálta felül a rendőrkapitány kíséretében az óvintézkedések megtételét s mint haljuk e czélból több községet beutazott.. A megye alispánja legutóbb e hó 15-én ugyanazon czélból Orosháza községébe utazott. Yasuti baleset. Baranyai Sándor a békési országúton menvén kocsijával, a B.-Csaba felől Orosháza felé közlekedő vonat kocsijával egyidö- ben érkezett a sorompóhoz s a három lovat s a kocsi elejét összezúzta, a kocsin ülőknek az ijedségen kívül semmi baja nem lett. Száz éves jubileum. Az orosházi ev. egyház száz éves jubileuma nagy ünnepélyességek között, melyekre már nagyban folynak az előkészületek, f. hó 31-én fog megtartatni. Tanulmányút. Józsá Pál hósszüfoki ár- mentesitő társulati szakasz mérnök a Rajna vidékére utazott a gátvódelem tanulmányozása végett. A Sárréten kiütött tűz nagy mértékben pusztít s mindinkább nagyobb területre terjed. Móricz Pál kérvényt adott be Biharmegye alispánjához katonai karhatalom kirendelése iránt a tűz eloltására, miután a lakosság megfoghatatlan közönyösségből áll, és eddig mint sem- tett a tűz eloltására. Hire jár, hogy a tűz megyénk területére is átcsapott már, remélhető azonban, hogy a beállott nagy esőzés gátat fog vetni a tűz tovább terjedésének. A körös berettyó völgy ármentesitése és vizeinek szabályozása czim alatt egy 43 lapból álló igen csinosan kiállított füzet jelent meg Dobay János könyvnyomdájában, mely valóban díszére válik a kiállító nyomdának. A mü szerzője vízügyi viszonyaink kiváló ösmerője Gallacz János kir. főmérnök, ki szakavatott tollal tárgyalja vizeink szabályozását. A mü fel lett olvasva a magyar mérnök és építész egyletben s akkor a lapok bő kivonatban közölték a szaktudósok körében méltán feltűnést keltő felolvasást. Térszüke nem engedi, hogy ezúttal bővebben ismertessük és méltányoljuk a kitűnő’ munkák Alkalmilag azonban még visszatérünk rá. Roncsoló toroklob. A csabai (főszolgabíró jelentése szerint B.-Csabán folyó hó 8- és 10-ik napján két roncsoló toroklob eset volt s mindkettő halált okozott. Vásár-elhalasztás. A folyó hó 19-ére kitűzött szarvasi és a folyó hó 26-ki csabai vásárok megtartását a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter bizonytalan időre elhalasztotta. A „Gazdasági Mérnök“ és „Vizügyi Közlöny“ czimü, hetenként ogyszer megjelenő szaklap szerkesztősége mutatványpóldányokat küldött a megyének megrendelés végett. Ipartanácsi tagok. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara tudatta a megyével, hogy az ipartanácsba rendes tagokul Bartóky László b.-csabai és Sál Józset b.-gyulai lakosok, póttagokul pedig Olájossy Dezső b.-gyulai és Havrán Pál b.-csabai lakosok választattak meg. Löpor-árulási jogosítvány. Katona Sándor szeghalmi lakos részére a belügyminiszter löporárulási jogosítványt adott. Himlö'járvány állatok között a szarvasi járás főszolgabírójának jelentése szerint báró Königsvalter Mór birtokán a juhok között a természetes himlő járványszerüleg fellépett, az óv- iutézkedések a főssolgabiró által megtétettek. Rendkívüli közgyűlés. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága, a megye f. évi őszi közgyűlésének 224. b. gy. számú határozata folytán f. évi október 18-án délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Az állandó választmány előterjesztése a Békés községe és Wenckheim Kriszina között a békés kir. kisebb haszonvételi jogok felett kötött adásvételi szerződésre vonatkozólag; 2. Ugyanannak előterjesztése a megyei árvaszék által beadott azon indítványra vonatkozólag, melylyel a községi gyámpénztárnak szabályrendelet szerinti küldöttságileg való megvizsgáltatása mellőztetni s azoknak a megye alispánja által vizsgáltatása elrendeltetni czéloztatik. Györváros tanácsa tudatja a megyével, hogy a győri országos vásár folyó évi október hó 18-, 19- és 20-ik napjain fog megtartatni. Elismerés. A földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter Kristoffy János Szarvas városi állatorvosnak a lefolyt fedeztetési idény alatt a tenyésztők buzdításra és felvilágosításra, valamint az állami fedeztetési állomások érdeke körül tanúsított felügyeletéért teljes elismerését s hálás köszönetét fejezi ki és erről az illetőt érte- sittetni rendeli. Állami segély adása iránt folyamodott Czeizler Ilona csabai kisdedóvónő. Ebtartási szabályrendelet. Gyula város polgármestere Gyula város ebtartási szabályrendeletét módosítva a megyéhez beterjesztette. Szervezési szabályrendelet. Gyula város polgármestere Gyula város szervezeti szabályrendeletét jóváhagyás végett a megyéhez beterjesztette, ugyancsak a polgármester jóváhagyás végett bemutatta a Gyula városi kötelékbe való felvétel tárgyában alkotott szabályrendeletet. A dobozmegyeri iskolaszék állami segélyért folyamodott iskolája részébe. Lólopás. Szikes Márton deres szőrű lóvá) az istállóból ismeretlen tettesek ellopták, a tetteseket nyomozzák. A vándorló ötvenes. Egy gyulai jómódú paraszt-asszony a tanyásnéjától kölcsönként 5 forintot s midőn ezt visszafizette, tévedésből egy ötvenest adott oda, mit azután a tanyásné elküldő tte felváltani s vissza is adtak öt forintot. Az ötvenes tovább folytatta útját s megint más kézbe jutott 5 frtért, sehogy sem tudván megérteni, hogy értéke miért csökkent igy meg. A paraszt-asszony harmadnap vette észre a 45 frtos tévedést, szaladt a tanyásnéhoz, hogy adja vissza az ötvenest ez küldte tovább, mig utoljára a negyedikénél kikerült a ládából, a hová szintén öt forintos helyett be tették s a tulajdonosáénak visszaadták s igy az ötvenes rehabilisálva lett teljes értékében visz- sza kerülve könnyelmű gazdájához, a ki nem eléggé becsülte meg. Bebüldetett. A „Békés“ október 10 én megjelent 41-ik számában, a békési tánczmulat ság alkalmával felmerült kellemetlen ügy a történtekhez képest meglehetős élethűen van leírva. Hogy azonban a rendezőség G. ur gorombaságait elnézte s őt ne figyelmeztette volna — téves értesülésen alapszik, hogy nevezett urat a helyszínéről el nem távolította, szolgáljon okul ama körülmény, hogy ezen kellemetlen ügy színhelye nem a tánczterem volt, hanem a lugas, illetőleg a kapualj; tettlegesség elkövetve nem lett, azért maga a rendőrség megfigyelő állást foglalván 'el, tartózkodott minden további beavatkozástól, mi teljesen szükségtelenné is vált G, ur lecsillapod- tával, a midőu is ő magába szállni látszott. E helyen kívánunk egyszersmind a „Békés-Gyulai Hiradó “-ban ez ügyben közzétett hír azon pontjára : „Annyit azonban mondhatunk, ha a békési m ul a t s á g ok o n a z e f é 1 e kellemetlenségek nem szűnnek meg, az esetben a vidéki ifjúság — sajnálatára bár — de kénytelen lesz e város mulatságaitól távol tartani magát“ — a következőkben válaszolni s az ez iránt érdeklődő t. közönséget felvilágosítani: Igaz, hogy Békésen tánczmulatságok alkalmával adták magukat kellemetlenségek elő, de élénk sajnálattal kell nyíl- tau bevallanunk, hogy azok okozói esetről-esetre nem békésiek, hanem vidéki fiatal emberek voltak. — Ennyit az igazság érdekében. — A békési fiatalság. Ezenkívül kaptunk még az egyik érdekelt féltől egy nyilatkozatot, melyben a lapunk múlt számában irt közleményt rágalomnak adja s hozzáteszi, hogy ö lovagiasan elintézte az ügyet, hát mit intézett el lovagiasan, ha az rága.jm, a mit irtunk? Egyébiránt közleményünket teljesen megerősítik a békési fiatalság által beküldött nyilatkozat, arra pedig, hogy az* illető'lovagias elégtételt* adott aí a meggyőződésünk, hogy az ugyan elég lehetett ellenfelének, de a társadalom is megköveteli a magáét, ha megsértetik s a sajtónak nemcsak feladata de kötelessége is annak elégtételt szerezni s meg- róvni, a mi megrovandó. Állampolgárság megszűnése. Schell János b.-gyulai illetőségű, jelenleg bécsi lakos a magyar állam kötelékéből való elbocsáttatás iránt folyamodott. Halálozás. Tabajdi Károly Aradmegye és Arad szabad királyi város főispánja — mint olvasóink a napi lapokból már értesültek — elhunyt; a haláláról kiadott gyász jelentést Arad megye közönsége a megyének megküldötte. őszi kép. Elmúlt a nyár forró napjaival, helyét a komor, hűvös ősz foglalta el. Eltávoztak a.fecske, daru és gólya is, itt hagytak bennünket. A hideg szél végig sivit a száraz lombokon, megcsörteti kopaszodó ágait, melyekről már az utolsó sárga levelek is hullanak lassán-lassan. Az enyészet angyala jár szerteszét, megfosztván a mezöt ékétől, a virágot szirmaitól, minden mutatja, hogy itt van az ősz. — A nép-kert is kihalt, csöndes. Csak kevesen teszik meg még ott rendes sétájukat, aztán elhagyják ezek is. Ki is szereti a komor, rideg, barátságtalan sétányt? . , . Hüs esték állanak be, melyek egyre hosszabbak lesznek. Odahaza ül mindenki, üresek az utczák, ez is az ősz jele. Hajh I Minden idénynek megvannak a maga sajátságai. Lapunk tárcza rovatában Horváth Gyula országgyűlési képviselő legnjjabban megjelent röp- iratából a „Partikularizmus“-ból közlünk mutatványt, mire külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. A hétről. Ha kornevillei márqui volnék akkor bejártam volna kétszer e világot, miután azonban csak a „Békés* munkatársa vagyok megelégedtem Budapesttel, s már csak azért is ideirom, hogy hazaérkeztem, hogy ha már mástól tudták meg, hogy elutaztam legalább én tudattom először megérkezésemet. Utazásomat csak annyiban sajnálom, hogy a mig odavoltam történtek itthon a legnagyobszerü események, mikről akkor nagyon jól esett volna írni, most azonban már ellene mond a czikk felé irt czim a mely mint korlát meggátolja azt, hogy régi dolgokról írjak, e korlátot pedig nem akarom átugrani mert még disqualificálnának (ez még a pesti lóversenyen ragadt rám, tessék tehát remi- niscentia számba venni.) Mikor megérkeztem valaki mindjárt azzal fogadott, hogy milyen kár, hogy olyan rég nem voltam idehaza mennyi minden ^történt, valósággal felhasználták a távollétet, még Göndöcs is azalatt védte az immunitását a városi tanácsba. Biz azt magam is sajnálom, hogy elmulasztottam de vigasztal az, hogy jut is marad is. Bármennyire jól éreztem is magam a nagyobb városokban akár hiszik akár nem szinte jól esett mikor megláttam a mi bacillus mentes sugár utunkat, még is csak külömb ez mint a fővárosi, mi van ott a sugár utón? ház és ház, egyébb semmi, itt pedig van ház is, gőzmalom is, gyufagyár is s a mi fő és első helyen lett volna említendő népkert is. De bizony már szomorúan nézett ki a népkert, mintha csak elbusultá volna magát a városi tanács hatalma felett, hogyne mikor még az égben is jóváhagyták a városi tanács határozatát, hogy nem szabad a népkertben mulatni, a külömbség csak az hogy a tanács tintával, az ég meg esővel foganatosította a határozatot s az utóbbi hatásosabb eszköznek bizonyult s igy kétségtelen, bogy az eső nagyobb ur mint a tinta a mit kiilömben alkalmasint a kegyetlen bacillusok is tapasztalni fognak. Ne csudálkozzanak, hogy ilyen sokat foglalkozom a bacillusokkal, annyi carbolt szagoltam már, hogy még azokra a jó indulata öreg bacil- lusokra is haragszom a kik a legújabb theoria szerint megeszik a fiatalabbakat. Jó étvágyat kívánok nekik. Első dolgom volt a mint hazajöttem, tájékozni magam az iránt, hogy micsoda változások történtek s hol tudná meg ezt jobban az ember mint a kaszinóban. Belépek az olvasóba s legelőször is örömmel tapasztaltam, hogy az a két lámpa a mit a választmány megvenni határozott még mindig nem lóg ott, itt tehát rendbe van minden, a rendes sötétség meg van ugyan de legalább a hagyományokkal nem szakítottak, hogy azért határoznak hogy legyen mit meg nem csinálni, de hát minek is oda lámpa a hol annnyi újság terjeszti a világosságot. Tovább menve benyitok a kártya szobába, Jó estét kívánok I „Sans adout“ szól valaki mérgesen Uram fia 1 ugyan az a négy ember whistezik a ki akkor négy hétel ezelőtt mikor elmentem, ezek talán fel se keltek onnét azóta. Megyek tovább az ebédlőbe, na itt csak lesz valami uj s a mint belépek először is az üti meg e fülemet. „Kérek pecsenyét szék lábbal* (Egy öreg úri ember igy szokott pecsenyét czéklával rendelni.) Tehát itt is a régi viczczek régi emberek. Egészen jól éreztem magam, nem változott itt semmi, s- hogy megmutassam, hogy én sem változtam, mindjárt leültem én is whiztezni.^ Most pedig engedjék meg, hogy magamnak szolgáltassak ki egy kis igazat s constatáljam valaminek a bekövetkezését, a mit előre megjövendöltem. Valamikor egy régebbi heti krónikában