Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-19 / 38. szám
Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter értesíti e megyét, hogy a Budapesten székelő brazíliai főkonsul Kúrán Emil Fiúméba ideiglenesen brazíliai álkonsulnak kineveztetett, Értesítés. A gyulai népkertben ezut g' minden vasárnap délután 4-től 7 óráig bezárólag, 5 kr. belépti-dij mellett, a nép részére térzene fog tartatni. 7-kor a zene megszűnik. A jövedelem a zenészek fizetérére és a csarnok felépítésére fog fordittátni. A népkert elnöksége. A városi tanács, mint értesültünk, megvonta az engedélyt a népkertben vasárnaponként rendezni szokott népmulatságoktól, mint halljuk azon okból, hogy a népkert mulatság, erkölcstelenség terjedésére szolgáltathat okot. Megengedjük, hogy egyesek a népkerti mulatságok alkalmával megfelejtkezhetnek magokról s a közillem rovására viselik magukat, sőt talán az erkölcsség rovására telhasználják a netán kínálkozó alkalmat. De ebből nem az következik, hogy a népmulatságtól megkell vonni az engedélyt, hanem az, hogy rendőrségünk talpra álljon s erélyesen akadályozzon meg mindent, mi az erkölcsiséget veszélyeztetné. Ez a szemelől nem téveszthető hivatása s kötelessége a rendőrségaek, s ha az híven betölti kötelességét, legkisebb ok sem lehet panaszra. Népünk erkölcsös, értelmes, hajt a jó szóra, s illedelmes, figyelmeztetés mindenesetre használ, ha talán rendetlenségek merülnének fel, s ha nem, van erő és hatalom. Nem tartjuk helyesnek a városi tanács indokolatlan, elhamarkodott, meggondolatlan intézkedését. Ok nélkül igyekszik népünkre az erkölcstelenség bélyegét sütni, — különösen. fégyelmetlenség sőt gorombaság ez a népünnepélyeket rendező főpap iránt, ki személyesen őrködik a nép mulatsága felett, s mikor az országos lapok elismeréssel adóznak a közművelődést, s társadalmi fejlődést előmozdító népmu- latságok rendezéséért a tevékeny képviselőnek, a mi tanácsunk maga igyekszik a nemes törekvést sárral dobálni. Déva-Ványa m.*város elöljárósága, és Képes Gyula vasúti engedélyes kérvénye, hogy a Déva-Ványától Gyomáig vezetendő vasút építéséhez a részvónytársulatba 75 db. 100 frt névértékű törzsrészvényjegyzése és átvétele által 75,000 frttal e megye közönsége is belépne, és erről ők mielőbb értesittessenek. Öngyilkosság. Varga Ferenez b.-gyulai lakos jómódú földész, kinek egy leánya néhány évvel ezelőtt megmérgezte magát, tnnyáján az istállóban, — csaknem térdeplő helyzetben — felakasztotta magát, mely végzetes’ lépésre hir szerint a szeszes italok mértéktelen élrezése vezette. Azt gondoltuk, hogy a kántor-utczai maláriát terjesztő csatorna végre-valahára megszűnik az ezen utczában lakó és azon keresztüljáró közönség egészségét veszélyeztetni, minek- utánna a város azt kitégláztatta, de e remény- teljes gondolat nem valósult. Nem valósult pedig azért, mert a csatornát igénybe vevő háztulajdonosok azt még ilyen kedvező száraz időben sem tartják érdemesnek kitisztittatni. A mostani kolerarémes időben annál inkább felhívjuk a rendőrség figyelmét e csatornára, mert amint emlékezünk, az 1873-ik évi kolera tartama alatt a belváros területén épen ez utcza lakói szolgáltatták a legtöbb áldozatot. A Frailer-, Füzessi-, Licska-, Gerebenics- és Néveri-féle ház halottai és kiépült betegei eléggé bizonyítják, minő lelketlensóg olyan csatornát tartani és megtűrni. Ha már épen nem lehet e csatornát nélkülözni, annyit jogosan követelhetnek az annak mentében lakók, hogy az igénybevevők azt tisztán tartassák és járványos időben — miután telik tőlök — desinfícziáltassák is. Felszólalásunk eredményét elvárjuk 1 Az ügyvédség reformja. Annak idején jelezve volt, hogy Fabinyi Teofil igazságügyminiszter az ügyvédrendtartásról szóló törvény reformjavaslatának kidolgozását dr. Dell’Adami Rezső ismert jogtudósunkra bízta, a ki fővárosi ügyvéd s egyszersmind egyetemi magántanár. Dell’Adami most a reform rövid vázlatát teszi közzé a P. Ll.-ban. A javrslat vezérelvei gyanánt a következőket jelöli meg: A kamarai rendszer átalakítása az ügyvédi kar autonómiájához mérve. A kamarai választmányok felelősségének megállapítása a közgyűléssel szemben. A kamarák szabályrendelet-alkotási jogának behozatala. A választások liberiálisabb alapra fektetése szoros tekintettel a kamarai tagok egyenjogúságára. A kamarai tisztségek, épen mint külföldön tiszteletbeliek legyenek, fizetés nélkül. A kamarai adóval szemben korlátok állitandók föl, ellenben a kamarák fölhatalmaztatnak a kereseti adó 10 százaléka erejéig pótadót vetni ki, nyugdíjalap alkotása végett. A kamara tartozzék minden panaszt tárgyalni, melyet bármely tagja a hatósági közegektől szenvedett sérelmek miatt emel. A kamarák tiszteletbeli tagokat is választhatnak. Végül pedig a kamarák jogot nyerjenek országos tanácskozások czéljából egymás közt szövetségre lépni, ügy látszik, ezek képezik az ügyvédi kar uj törvényének alapelveit, a melynek életbeléptetése valóban nagy hatással volna a magyar ügyvédség s ebben az igazságszolgáltatás jövőjére. Kérdés, hogy a hivatalos körökben s a parlament nem-e sokalják meg ezen valóban átható és czélravezető reformot ? Nagy ünnepélyességek vannak készülőben József főherczeg ő fenségének tiszteletére. Göndöcs Benedek apát s országgyűlési képviselőnk lázas tevékenységet fejt ki, hogy a nehány napig körünkben tartózkodó főherczeget a legkellemesebben szórakoztassa. A népkertben nagyszerű tűzijáték mellett népünnepély lesz, s hisz- szük népünk mulatsága gyönyörködtetni fogja a főherczeget, ki örömmel ázokta figyelni a nép jókedvét. — Valóban halára kötelezve városunk a derék képviselőnek, ki semmi fáradságot, költséget nem kiméivé megteszi ’ mindazt, mi városunkat emlékezetessé s kedvessé teheti a főherczeg előtt. A városi hatóságtól e részben úgy is mit sem lehet várni. Lapunk főmunkatársa Bodoki Zoltán hosszabb időre Budapestre távozott körünkből, munkálkodását lapunk mindazon által nem nélkülözi, távolléte alatt is emelni fogja lapunkat szellemes közleményekkel. Siinay István gőzfürdőjére Aradon felhívjuk olvasóink figyelmét, a mely nagyszerűsége és kényelmes berendezése által méltán megérdemli a látogatást mindenki részéről a ki Aradon megfordul. — Sikerült rajzát a hirdetések között közöljük. Pályázati hirdetmény. A b.-csabai kir. járásbíróságnál évi 500 frt fizetés és 100 frt lakpénz élvezetével egybekapcsolt egy irnoki állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagyméltóságu m. kir. igazságügy miniszter urnák f. évi 3006. I. M. E. sz. alatt kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek és felhívom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket a f. évi szeptember hó 14-én kezdődő és a f. évi október hó 11-én végződő pályázati határidő alatt az 1874. évi október hó 13-án 3436. I. M. E. szám alatt kiadott birói ügyviteli szabályok 5. §-ában körülírt módon hozzám annál bizonyosabban, minthogy a későbben érkezendő, vagy más utón beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek. B.-Gyulán, 1886. szept. 7-én. Novák, elnök. Irodalom és művészet. Közigazgatási törvények és rendeletek kézikönyve czim alatt Petrovszky József békéscsabai aljárásbiró imént bocsájtotta közzé gyűjteményes vállalatának 10-ik terjedelmes füzetét. A mostani füzet a közig, bíráskodás alá tartozó ügyeket, a cselédügyeket, az iparügyeket s részben a kihágási ügyeket tartalmazza, a korábbi füzetekhez véve kimerítő és gyakorlatias berendezéssel. Az „Ország-Világ“ 37. (szept. 11.) száma Budapesten legközelebbről lefolyt ünnepiességekről kezd igen érdekes képet közölni Linek Lajostól három eredeti rajz tünteti föl a Ferenez József lovaskaszárnya zárókő letételét s valamennyi rajz központja ő felsége a király. Ugyancsak Linektől egy nagyobb szabású rajz, mely Rákosy Jenő „Budavár megvétele“ czimü népszínművének utolsó jelenetét tünteti föl. A többi képek Bulgáriából valók, s az államcsínyben részt vett főbb emberek arczképeit ábrázolják. Közlemények dolgában is gazdag a most megjelent szám. „Post festa“ czimmel szatirikus czikket ir Május a bpesti ünnepek hiányosságáról. E számban kezdődik meg Turgenyev hires regénye „Ba- zaroff“, melyet magyarban még nem olvashatott a közönsénség Bródy Sándor „Szinészvár“ oz. regényének folytatását hozzuk. Ezenkívül Porzsolt Kálmántól fürdői történet (Tusnádról illuszlráti ókkal), Fülöp Árontól költemény, Simienszkitől beszély, Kaposy Bélától „Magyar színmüvek bécsi színpadon“, Székely Huszártól hetitárcza stb. s a rovatok. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Kiállítás Békésen. A békésmegyei gazdasági egylet Békésen f. é. október 3. és 4-én állat-, terményéé iparkiállitást rendem. E kiállításon az 1881-ben megállapított rendszerben az 5-ik és a sor a kitűzött egymásután szerint most Békésre került. Gazdaság; egyletünk ugyanis a mondott évben egy 9 éves cyclust állapított meg az egész megyére, a megtartás helyének járásonként váltakozó sorrendjével, mely cyclusnak alaptervül szolgál, hogy a gazdasági állatoknak minden fontosabb válíaja összehasonlítás és abból nyerendő tanúság okáért kiállíttassák. A lovak kívül esnek e cyclus tervén, mert azoknak tenyésztési irányát az egész országban tervszerüleg az állam vezeti s ezért csupán mének állíthatók ki, válfajok megkülönböztetés nélkül. De már a többinek, a szarv-smarha, juh ős sertéstenyésztésnek iránya a gazdaközönségnek korlátlan tetszésére van bízva. Pedig ezek körül még nagy tájékozatlanság uralkodik nálunk. Nemcsak hogy kevés gazdának van megállapodott nézete az iránt, melyik válfaja a szarvasmarhának, a tiszta magyar, a keresztezett, vagy a külföldi és ezek közül melyik (pinzgaui, kuhlandi, berni, hollandi stb.), — a juhfajták közül a finom vagy a fésűs, a gyapjú vagy a husiaj, — a sertesék közül a hús vagy a zsirfaj hajt az alföldi viszonyaink között, annál kevésbé képesek tehát magukat egyik vagy másik faj javara elhatározni. Az ősi szokásnak, hagyománynak hódolnak tehát, midőn azt a fajt tenyésztik, mely apáikról reájuk maradt, de hogy miért tenyésztik azt és nem a másikat, arról a haszon szempontjából számot adni kevesen tudnak. A kérdés semmi esetre sem könnyű, mert sok viszonynak, körülménynek és tapasztalásnak tekintetbe vételét kivanja. Gazdasági egyletünk nem is akar ezen kiállításaival egyik vagy másik faj javára irányt szabni, mert ez még korai volna, hanem csupán ismertetni akarja e külön fajokat a gazdaközönséggel, 'hogy az lássa, miféle fajok minő czélra léteznek. Ezért módot nyújt mindenféle faj kiállítására és nem dijjazza egyik a másik felett, mert ezzel azt tüntetőleg ajánlaná, ha nem minden faj számára egyenlő dijakat szabott es csak a fajon belül levő egyedeknek nyit versenyt egymás között. Az állatokon kívül még a békésieknek óhajtása folytán termény-, gyümölcs- s a házi és gazdasági iparnak czikkei is ki fognak állíttatni, a mint az a több hónappal ezelőtt közzétett s a megye minden községében kifüggesztett programban közölve van. Miután a rendezést a Békésen lakó egyleti tagok elvállalták s rendezőnek Emperl Ernő számtartó urat, szakértelméről és erélyes buzgalmáról ismert gazdatársunkat megválasztották, az egylet részéről nem csak alkalom van megnyitva, d« minden czélszerü intézkedés is megtéve arra, hogy a kiállítás rendezése sikerüljön. A siker azonban teljes akkor lesz, ha ahoz a másik fél, a közönség is hozzájárul, még pedig kétféleképen: ha mennél több tárgyat kiállít ób ha a kiállítást minél tömegesebben látogatja. Tagadhatlän, bogy ázsiai fajunk a kiállításban nehézkes. Megnézni, megnézi ugyan, a mi látni való, de maga kiállítani vonakodik, pedig gyakran volna mit kiállítania. Az egyik közönyből nem állít ki, a másik meg restelli, hogy majd a szomszédja dicsekvésnek veszi, a harmadik a költséget sajnálja. Pedig mindezen gyarló érzelmeken felül kell emelkednünk, ha mezőgazdaságunkat és iparunkat a jelen tespedésböl, ba- zafiság és jogos haszonkeresés által ösztönöztetve, kiragadni és az okszerű haladás utján fejleszteni akarjuk. A miveit külföldön a kiállítás ünnepe a gazdának. Mindenki igyekszik kiállítani és azt megtekinteni, mert az a gazdasági haladásnak hatalmas iskolája. Vajha nálunk is nyilatkoznék e szellem és mutatna fel a békési kiállításon oly sikert, hogy azt gazdasági egyletünk kiváló érdemei közé sorolhatná. Mokry Sámuel, Magyar gazdák jégbiztositási szövetsége. !3STéliá,n3r őszinte szó. Körüibelől egy hete annak, hogy egy tisztességes űri ember, nyomtatványoktól duzzadó zsebekkel, felkeresett szerény falusi hajlékomban. Én az „Első magyar általános biztositó társaság“ megbizottja vagyok, és felkérem uraságodat arra, hogy lépjen be a „magyar gazdák jégbiztositó szövetkezetébe, és Írja alá a kötelező nyilatkozatát. Itt vannak az alapszabályok, itt a nyilatkozati méltóztassék átolvasni 1“ „Jól van, uram! hagyja itt nálam az iratokat, áttanulmányozom azokat s pár nap múlva megadom a választ. Én a nagy hevenyében nem szoktam határozni.“ „Bocsánatot kérek, de az iratokat itt nem hagyhatom; szigorú utasitásom van ezen iránybau. Megfontolásra adhatok időt, de nyomtatványaimat magammal viszem.“ "»ügy! Tehát önök egyelőre bujkálnak a nyilvánosság előtt I Isten velünk 1“ Pár nap múlva megkaptam a nyomtatványokat. Egy az „Első magyarral“ versenyző társaság ügynöke küldötte meg nekem azon kommentárral, hogy a konkur- renczia vitális érdekében fekszik az „Első Magyar“ nyomtatványainak terjesztése. Vasárnap szeptember 5-én, tekintélyes fővárosi lapokban, igy a „Pester Lloydban„ és az „Egyetértésben1* czikkek jelentek meg, melyeket nagy érdekkel olvastam el. Megvallom, én egészen más következtetésekre lyukadtam ki, mint az igen t. czikkező urak s kötelességemet ismerem: eltérő felfogásomat és nézeteimet a nyilvánosság elé hozni. ítéljen azután az érdekelt gazdaközönség. A tervezett szövetkezet czime: „magyar gazdák jégbiztositási szövetkezete.“ Azt kellene ebből következtetni, hogy itt egy önállóan működő, külön és független szervezettel biró szövetkezetről van szó. Nesn oda Buda! A szövetkezet nem egyéb, mint az »Első magyar“ függeléke, az »Első Magyar“ kezeli, az »Első Magyar“ készíti, és az „Első Magyar“ közgyűlése hagyja jóvá, a költségeket, az „Első Magyar“ állapítja meg és hajtja be, egy szóval: a lényeg az »Első Magyar“, a szövetkezet pedig puszta czim, és puszta lóg. Igaz, hogy a szövetség ólén egy elnök, két alelnök és 42 tanácsos fog állani és ezen szomorú 45 levente volna hivatva az ellenőrzés gyakorlására. De hát őket is az „Első Magyar* választmánya szemeli ki az „Első Magyar“ igazgatósága által javaslatba hozottak közül s igy természetesen a ki kellemetlenkedni vagy függetlenkedni akar, megkapja a konzílium abexxndit.' A sző* etkezet tagjai lesznek egyszerűen az »Első Magyar“ biztosított felei azon külömbséggel, hogy eddig fizették az egy évi dijat egyszer, ezentúl fizetni fogják minden valószínűség szerint kétszer, a régi rendszer szerint kötelezve valának egy évre, az uj boldogító rendszer szerint kötelezve lesznek, az utódokra is terjedő obligóval, a sommás eljárás terhe alatt 12 egymás utáni következő évre. No de hát van az éremnek másik oldala is. Lehet nyereség is. Az „Első Magyar“ a brutto dijakból mindenekelőtt levon magának 5 százalékot, mitől egyúttal a szövetkezet vógkép elbúcsúzik. Levonja továbbá a jutalékokat saját belátása szerint, a kezelési költségeket a díjbevétel arányában, a kár felvételi kiadásokat saját felszámítása szerint felvéteti és kifizeti a károkat a közös kaszszából saját megállapítása szerint; a mi megmarad, képezi a nyereséget. Gaudeamus igitur 1 A nyereségből azonban 50 százalék, tartalékba helyeztetik. A fennmaradó 50 százalék aztán a tagok szá- mára marad. Kiváncsi voltam arra, hogy esetleg mily nyereségre tehetnék szert 12 év alatt, ha belépnék a legújabban ki« fundált szövetkezetbe. Elővettem tehát az „Első Magyarnak a legutóbhi 5 évre szóló, az évi közgyűlésre előterjesztett jelentéseit. Mellékesen megjegyzem, hogy azért mentem esakÍ8 az 1880. évig vissza, mert ezen évtől fogva szűnt meg az „Első Magyar*-nak addigi majdnem kizárólagos egyeduralma a jégbiztosítás terén és szállottak alá a dijak a konkurrencziának a biztositó közönségre nézve annyira üdvös befolyása folytán. Nem akarom szó szerint idézni az „Első Magyar* jelentéseit. Csak annyit hozok fel, hogy 1880-ban a vesztesség nagy mérvben igénybe vette a társaság kasszáját, 1881-ben a veszteség szinte megvolt, habár nem oly nagy mint az előző évben. 1882-ben a jégüzlet nagy veszteséggel záratott le, 1888-ban a veszteségek jelentékenyek voltak s részben felemésztették a tüzüzlet jövedelmeit. 1884- ben jelentékeny nyereség éretett el. 1885. azonban ismét veszteséggel volt összekötve s az 1886. év is aligha fog örvendetes eredményeket felmutatni. A fennt elősorolt 1880—1885. évek circa 800,000 frt veszteséget hoztak. Most aztán előáll az „Első Magyar* egy köroz- ménnyel, melyben vastag betűkkel nyomva a következő szózat foglaltatik: „átengedvén az ily formában létrehozott üzlet összes nyereményeit a szövetségi tagoknak! Mily feláldozó önzéstelenség. Mily páratlan nagylelkűség! Nem folytatom tovább. Azt sem kérdem én, hogy mért nem engedi át az „Első Magyar“ a tüzüzletet is valamely szövetkezetnek. De még azt sem kérdem én, hogy van szükség az „Első Magyar“ ha nekünk gazdáknak kell részben vagy egészben a koczkázatot viselni. Csupán azért írtam ezen igénytelen sorokat, hogy mezőgazdatársaim talán hasznukat veszik. Ajánlom is figyelmükbe a régi latin közmondás két utolsó szavát: respice finem 1 hozzátehetném még: respice funem! Egy magyar gazda. ZLTsrilttéx.*) Mindazon ismerőseimnek és barátaimnak, kiktől távozásom alkalmával személyesen búcsút nem vehettem, ez utón mondok „Isten hoz* z á d o t.“ S kérem tartsanak továbbra is szives emlékükben. Tisztelettel: Stern László. Az olyan szer, mely naponként csak három krajezárba kerül, bízvást ajánlható. Budapest. Mivel én az ön hires Brandt R. gyógyszerész-féle labdacsait kitünően jó hatásuk miatt továbbra is folyvást használom: tisztelettel kérek még néhány csomagot, miért előre is köszönetét mondok, annak kijelentése mellett, hogy én a svájezi labdacsokat ezután is mindenkinek ajánlani fogom, minél nagyobb elterjedése végett. Tisztelője Ebenführer Oszkár, napidijas, VII. kér. Dobntcza 8. sz. Magyarországban a Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak sok utánozvá* nya lévén forgalomban, figyelni kell, hogy minden dobozon megvan-e a védjegy: egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása. * E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a Szerb, Hirdetmény. Van szerencsém a nagyérdemű közönségnek tudtára adni, miszerint helyben szállítási és fuvarozási üzletet nyitottam. ■=— Tizenkét évi e téreni működésem alatt szerencsém volt a n. é. közönség b. bizalmát és megelégedését kinyerni. Most midőn újólag e téreni működésemet megkezdém, tisztelettel kérem ismét a tisztelt közönség bizalmát. Egyszersmind tudatom a t. közönséggel, hogy JRéh Zsigmond urat, ki e téren már régebb idő óta működik társul vettem, hogy a 4. közönség annál pontosabb kiszolgáltatásban részesüljön. A n. é. közönség részére jó lovak és tiszta kényelmes kocsik fognak olcsó áron kiszolgáltatni. Irodánk a főtéren Hefeléné-féle házban van. — Magunkat ismételve a n. é. közönség b. pártfogásába ajánlva maradunk mély tisztelettel: 1148 í-i Bleyer Elek és társa.
