Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-22 / 34. szám

A közmunka és közlekedési m. k. mi­niszter értesititi a megyét, bogy Markus Ágost magán mérnöknek a Tokaj-Gyoma és Gyoma- Makó között vezetendő hajózási csatornára vonat­kozó előmunkálati engedélyt f. évi jul. 12 étöl számítandó további egy évre meghosszabbította. Törvényesités. Veres Illés kétegyházi la­kos kérvényt adott be melyben Csobán Tódor nevű törvénytelen fiát törvényesíteni s Veres csa­ládi nevének felvehetését megengedtetni kéri. A Gyulán állomásozó 2-ik honvédgyalog- féldandár e hó 20-án reggel indult útnak a Bu­dapesten tartandó hadgyakorlatra. Az utat Gyo- máig gyalog teszik meg s ott szállnak vonatra. A tátra-fttredi fürdő igazgatóságától vet­tük a kővetkező sorokat: Tátrafüreden a termé­szet remek szépségeiben tündöklő e klimatikus gyógyhelyen, mely az üdülést és szórakoztatást kereső közönség részéről évről-évre fokozódó mérv­ben kerestetik fel, az utó-évadban oly intézke­déseket léptettünk életbe, melyek fürdőnk láto­gatását igen csekély költekezés mellett is lehet­ségessé teszik; ugyanis augusztus hó 25-étől a szobák jelenlegi árát felényire szállítjuk le ; ily módon 50 kros szobák is lesznek kaphatók, a legszebb, legkényelmesebb berendezésű szobák ára pedig 1 frt 25 kr. lesz. A fürdés szinten tete­mesen olcsóbb lesz. Az élelmezést illetőleg teljes ellátás, tehát reggeli, ebéd (négy tál ételt) s va­csora naponkénti 1 frt 50 krért lesz kapható. Az étlap szerinti étkezésnél pedig az árak szintén jóval leszállittatnak. Az ország összes vasúti vo­nalain szeptember hó végéig érvényes .menet térti fürdő-évad jegyek adatnak ki 33% árleengedés­sel. Vidékünkön az ősz rendesen a legkedvezőbb időszak lévén, ajánljuk a t. ez. közönségnek a kínált előnyök felhasználását. Szélhámos. Békésen az élmult hét folya: mán egy, magát Tolnay Kálmán, az első hazai vendég és pótágygyár magyarországi vezérképvi­selőjének állitó egyén űzte szélhámosságát, a mennyiben az említett pótágyakra mintegy 53 egyéntől megrendelést fogadott el, s 3—5 s 7 frtos elöegekben. mintegy 200 frtot vett fel, mely összegeket nyugtázott is; azonban egyik megren­delője nyugtáját újra megnézve, azt vette észre, hogy azon a gyár czime hiányzik; az ipsét meg­kérdezve, ez felirta neki a gyár czimét s rögtÖD el is párolgott. — Polgártársunk irt a jelzett gyárnak s onnan azon választ nyerte, hogy a gyárnak ily nevű utazója nem létezik, hanem igen is volt egy Guti Kálmán nevű utazója, malyet a gyár számos elkövetett csalás miatt köröztet s aligha ez nem azonos a fentnevezettel. A földmivelés, ipar és kereskedelem ügyi miniszter az erdő őri vizsgálatnak f. évi október hó 18. és következő napjain leendő meg­tartására vonatkozó hirdetményt a megyének kö- röztetés végett .leküldötte. Gyula város a tüzrendörség költségének fedezése tárgyában alkotott szabályrendeletét jó­váhagyás végett beterjesztette. TŰZ. F. hó 18-án éjjeli 12 órakor ismeret­len okból tűz ütött ki Csete Jánosnak az oláh­városon fekvő 1952. számú házában. A tűz az épület keleti végén az üt ez a felől támadt' s dá­csára hogy a tűzoltók azonnal a helyszínére- ér­keztek s erélylyel fogtak az oltáshoz a nádfedelü ház 2 óra alatt teljesen leégett V csekélyebb ér­tékű gazdasági eszközök is benn égtek a padlá­son. A kár körülbelül 320 frtra tehető, az_ épület a Phönix biztositó társaságnál volt biztosítva. Vasúti baleset, F. hó 19-én este 9 óra 2Ó’ perczkor Gyula és Sarkad között a 696 számú szelvénynél a Körös hídon túl a 602-ik számú személyvonat Kecskés János gyu-ai lakosnak két, lovát elgázolta, mi miatt a vonat 7 pbrCznyi : ké-( sedelmet szenvedett. Kecskés az állomásfönök ál­tal a rendőrségnél feljelentetett annak kiderítése végett, hogy mennyiben terheli őt vétkes vigyá­zatlanság. Megyebeliek a Ludoviceumban. A m. kir. honvédségi Ludovika-akadémia tényleges ál­lományú tisztképző tanfolyamának 188%-ki év­folyamában a felvételi vizsga sikeres kiállításának feltétele alatt ő cs. és apóst. kir. Felsége Lukács Károly gyulai lakos fiának Sándornak egy egész, s Igaz Károly békési ügyvéd Károly nevű finának egy fél fizetéses helyet legkegyel­mesebben adományozni méltóztatott.- — A legna­gyobb örömmel registráljuk ezen bírt, ez a leg­gyakorlatiasabb módja a hadsereg magyarosítá­sának, ha magyar ifjak tisztté képezik magukaj, persze a példát a közös hadseregben kellene követni. Csaponyi Ignác/, volt gyulai német káp­lán, jelenleg zilahi esperes, városunkban időz Göndöcs Benedek apát-plébános vendégszerető házában. Külföldi útlevelekért folyamodtak Stei- nacker Gábor gyulai kir, mérnök, ki Franczia- országba szándékozik nagyobb körutat tenni, és Deutsch Jakab gyulai kereskedő. Járványok. Körös-Tarcsa községében, — mint a békési járás főszolgabirája hivatalosan jelenti, az 1—3 éves gyermekek között a vör- heny járványszerüleg fellépett, Endréd községé­ben pedig a fekete himlő ütött ki. A kisbirtokosok országos földhitelinté­zete a következő értesítést bocsátotta ki közzété­tel végett: „A kiskirtokosok országos földhitelinté­zete folyó évi szept. bó 1 - töl kezdve 1000 frtnyi és ezt meghaladó összegű kölcsönöket 5% kama tozásu záloglevelekben ür fog engedélyezni-, és pedig 33Va;évi törlesztésre, a tőke évi 6.6%-ának inegfelojö járadék fizetés mellett. A jelzett határ­időtől kezdve tehát az intézet a következő bárom módozat szerint ad kölcsönt: 1-ör 33« évi tör­lesztése 572%-os záloglevelekben a tőke évi 7%-ére. 2-or 17 évi törlesztésre 574%"09 zálog­levelekben a tőke évi 10%-ére, végre 3-or 33Va évi törlesztésre 5%-os záloglevelekben a tőke évi 6 6%-ára rugó járadék összegekkel. A járadékok magukban foglalják, a kamat és kezelési költsé­gen felül, a; töke törlesztésére szolgáló hányadot is, úgy, hogy a törlesztési idő letekével a járadé­kokkal maga a tőke is visszafizettetik. A járadé­kok félévi előleges egyenlő részletekben fizeten dók, s a tőke-minden száz forintja után az 1-ső kölcsönnél félévenként 3 frt 50 ktt a 2-ik köl­csönnél félévenként 5 frt, a 3-ik kölcsönnél fél­évenként 3 frt 30 krt tesznek. A leszámítolási árfolyamot, vagyis azon összeget, bogy az intézet a záloglevelekben engedélyezett kölcsön minden 100 frtja után készpénzben mennyit tizet ki, eset- röl-esctre pótlólag közlendjük. Búd j ács Audorné elemi leánytanodájában az előadások !f. évi szeptember hó 6-án veszik kezdetűket, Imire felhívjuk a szülék figyelmét. Hegedű;és gitár hangszeren ád oktatást B.-Gyuláu szeptember hó l-től: kezdve Reichard Arnold izraelita kántor. Betörések. Csabán f. hó 13-án éjjel bá rom betörés töbtéot. A városban „Fischer és fia“ ezég boltját, a' jaminai telepen pedig „Scbillinger“ és „Blayer“ keresIFectéséf törték fel. " A tetteseket erélyesen nyomozzák, de ez iáéig még nem sike­rült őket kézre keríteni. Színészet Békésen. Szombaton aug. hó 14. Follinusz Aurél jutalmául ;,Fiam nagyon os­toba“ Findeisen vigjátéka került színre szépszámú közönség előtt; az előadás, mint rendesen kerek- ded és összevágó volt s a közönség számos taps­sal kisérte kedven özének játékát. — Follinusz (Braudes), mint említők számos tapsot aratott kitűnő játékáért, melylyel az ostobát oly jól sze­mélyesítette, mellette R. Balog Etel (Róza) sze­repében igen kedves jelenség volt és igen ügye­sen alakította az OBtoba férjét kereső élénk le­ányt, továbbá Szepesi (Wagner) mint mindig, úgy most is igen jó volt, úgy látszik neki mindegy, bármit játszón is, mindenütt megállja helyét. Ki­tűntek még Rónai (Eignon), Berzsenyi Margit (Eleonora) szerepében. Vasárnap aug. 15. Lévai Ilon és Pintér Imre népssinmüénekes újonnan szerződött tagok első felléptével „Zsidó honvéd“ került színre meglehetős számú közönség előtt. A darab előadásáról- szólva elmondhatjuk, hogy mindnyája szereplők jól játszottak és pedig R. Balog- Etel- (Eszter) ki játékáért számos tapsot aratott, továbbá Pintér, ki habár csak (Bátor) tizedest játszta, de közzétett népdalaival, melye­ket igen szép és kedvesen fülbemászó hangja ál­tal juttatott érvényre, szintén számos tapsot ava­tott '2éncir'(SréÍnberger Lípót)'szerepét igen ‘jól fogta fel, s mint Jnaár tebb*ör volt alkalmunk észrevenni, sok igyekezettél játsteott, haladjon to­vább ezen lAön,"* á' reméljük, hogy még válik be­lőle valami. — Follinusz (Durszt Iczig) szelepét mint mindig, úgy most is jóizü hámorral játszotta s számos tapsot aratott. Kvdden, az „Arany em­ber“ előadására -‘szükségéé; előkészületek mfatt nem volt előadás. Szerdán aug. 18. Berzsenyi Margit jutalmául „.Az arany ember“ kerüli színre, sajnos; igen osekély ;számu közönség előtt, oka éhnek-főleg az Ifehötertf, hogy az ég igen bélévén borulva, minden perezben várható volt az esőt és aztán, az „Arany embert“ már két ízben laba ezelőtt nem rég a közönség; a darabról szólva, az elég jó szereposztással ment, megemlítésre méltók R. Balog Etel (Timoa) szrrepében, való­ban alig lehet oly szép, és egészen az iró esz méjének megfelelő szereplőt találni, mint a milyen Rónainé ezen szerepében volt, szép és ügyes já­tékáért tapssal lett jutalmazva, különösen a Ka- disávali jelenése, midőn ez a párbaj után nála megjelenik, igen sikerült volt, továbbá Berzsenyi Margit ki (Noemi)' szerepét kitünően alakította I érte számos tapsot és virágokat aratott, Sze-j pesi (Tímár), Follinus (Kristyán), Szepessiné (Athália) és Berzsenyinó (Zsófi) asszony szerepé­ben. Csütörtökön aug. 19. Berzsenyi Julia első fellépteül „Üdvöske“ Operette, szombaton pedig R. Balog Etel jutalmául a „Vasgyáros“ kerül sziure, a jövő hét folyamán pedig az e hétre jel­zett Solymosi ur vendégjátéka, mely az ő elfog­laltsága miatt elmaradt, veszi kezdetét és pedig f. hó 25-étől kezdve, a már említett darabokban, w ......tvi-..«. •: Y. A szarvasi fögyninasiumban az 188% tanévre a beiratások folyó évi augusztus 30. 31. és szeptember 1-én történnek. A nyilvános taní­tás osztályonként szeptember 2-án veszi kezdetét. Utó vizsgálatok augusztus 29-én, javító vizsgála­tok augusztus 30. es 31-én tartatnak. Tájékozá­sul tisztelettől közli a gymnasiumi igazgatóság, Színészek Szarvason. Komlóssy József, a székes-fehérvári színház igazgatója jól szer­vezett -társulatával a héten kezdi meg előadásait .Szarvason. A változatos műsorba, dalmüvek is vannak felvéve, igy „Bűvös vadász“, „Mártha“ stb. Az „Anker.“ A legutolsó évi zárlat szerint halálesetre nyereménynyel biztosítottak az évi díj 24%-kdt kapják osztalékképeu. Az 1885-ik évben lejárt gyermek-biztosításokra (E. táblázat) 37.2% nyereményosztalék esik s igy minden biztosított 1Q00 frt helyett nyereménynyel együtt 1372 Irt fizettetett. Folyó év julius hóban 765 bevallás 1.552,342 frt összeggel lett benyújtva. Kiállítta­tott 807 szerződés 1.596,693 frt tökéről. 1886- január 1-től benyujtatott 5000 bevallás 2.507,430 frt összeggel, s kiállíttatott 4775 szerződés 11.793,897 frt tőkéről. A biztosítási állomány. 1885. végéve- 73928 szerződésben 146.605,064 frt volt. Fennál- ása óta a társaság lejárt biztosítások után 40 millió frtot fizetett. Díjtáblázatok s felvilágosítá­sok a magyarországi vezérügynökséguól Budapest, V., Gizella-tér 6. szám alatt nyerhetők. 1886. no­vember 1-től Deák-tér’ 6. sz. a társulat saját házában. A hétről. Eseményekben gazdag volt a múlt hét. valóságos kis mozaik, ha csak egyszerűen fel­sorolom ä történteket, már megtelik vele egy lap, hát ha még mindet ki is akarnám czif- rázni: vadászatok kezdéte, népgyülési előér- tekezlet, iparos vacsora (kedvencz thémámmal a toasztokkal), a legelső magyar ember, a király születésnapja, s a legelső magyar ki­rály a szent emlékünnepe, diszebéd Göndöcs- nél, Ilona napok, a négy nagy iparos, a „régiségtár“ diszmagyarban, esernyővel és bottal, valódi és görög tüzek, sortüz ka­tonaság, három jgljegyzes egyszerre stb. stb., szóval, nem tudtam elhatározni, hogy me­lyikről írjak, (azt mondanom sem kell, hogy mindegyikről Írni nem lehet, mert akkor kü­lön számot kellene kiadni), ' de mint lelemé­nyes ember, könnyen segítettem magamon, az elősorolt eseményeket felírtam egy-egy szelet papirosra, betettem a kalapomba s ki­húztam közzülök hármat azon elhatározással, hogy azokról fogok írni, a melyeket kihúzok, (még megérem, hogy megtalálnak finánczolni az engedély nélküli sorshúzásért), reszkető kezekkel bontottam fel a kihúzott papirsze- leteket s egyenként olvastam le rólok „va­dászatok kezdete“, „népgyülési előértekez- let“, „nagy iparosok értekezlete“,' ilyen az én szerencsém, most már nem adhatok loyalis ki­fejezést érzelmeimnek, nem szentelhetek ma­gasztos sorokat sz. István dicső emlékének, nem énekelhetem meg azt a pompás kis mu­latságot a kedélyes .gyógyszertár udvarán, melyet mi, a kik ott voltunk,. soh’ sem felej­tünk el, a kik meg nem voltak sott, azoknak soh’sem fog eszökbe jutni; s a mit legjobban sajnálok, nem dicsérhetem meg a menyasszo­nyokat (pedig megérdemelnék), s nem szeki- rozhatom meg'a vőlegényeket, (pedig szeret/ ném), s kárba vész a sok szép gyönyörű phra- zisom$£melyeket ©ly gagy gonddal gyűjtőt-' tem, bimbóról, virágról, szellőről, patakról,.. hiába, igy akarja'a sors. ha tehát önök is a „Békés“-nek nagyrabecsült olyaséi, jobb sze­retnének arról olvasni, a miről nem írok, mint arról, a miről Írok, boszankodjanak a kegyet­len sorsrá, mely ily formád! jelölte ki toliam­nak1 útját. * * - * Eddig csak meg volnék, de már most hogy írjak én a vadászatok megkezdéséről, mikor én még soh’ sem kezdtem meg a vadászatot, i az egész dologhoz csak annyit értek, hogy a vadásznak nem szabad szerencsét kívánni, I ha mégis a vadászatról irok, onnét merítem erre a bátorságot, hogy mai napság már úgy is legtöbb ember azt csinálja, a mihez nem ért, hát mért ne csatlakoznám én is a több­séghez ? Nem is megyek én vadászni sem a pejrétre, sem a bánomföldre, ott csak foglyot, fürjet s ártatlan nyulacskákat lehet lőni, az igazi vadaknak nem ott van a hazájok, ha­nem a népszolnokok dikezióiban, megyek is én népgyülési elöértekezletre, tessék tartsa­nak velem. Volt egyszer, hol nem volt, volt valahol egy tábornok, két okból nem mondom el, hogy mit csinált, először mert tartok a sajtó­pertől, másodszor mert úgyis tudja mindenki, elég az hozzá, hogy illusztrálva lett a köz­mondás : „ha egy bolond kútba dob egy kö­vet, száz okos ember is nehezen tudja ki­húzni“, s mikor e miatt a kő miatt felhábo­rodott az egész--ország, akkor Gyula városa csendes volt, nem törődtek az óh nép vezetői semmivel, hanem azután, mikor már a nagy követ sikerült a sok okos embernek kihúzni, egyszerre feltámadt mindegyikbe egy-egy De- mosthenéslj nekik szóriokolhi kell, tartsunk tehát népgyülóst, mint az egyik „előszónak* kifejezte, azért nem lehet megnyugodni, merf azt a leiratot nem a király concipiálta, ha­nem csak aláírta, már most tehát várhatjuk a népgyülési határozatot, miszerint 6 felsége oda fog utasittatni, hogy a leiratot sajátkezü- leg írja le minden nyughataflalT" kedély szá­mára s bérmentve küldje le Gyulára; a ke­délyes- jelenetek sem hiányoztak a nagyobb ünnepélyesség előidézése czéljából, például mikor egy szónok a népből kijelentette, hogy nem negyvennyolezas képviselőt kell válasz­tani, hanem olyat, a ki a legtöbb bort, meg pálinkát fizeti. Nagyon szép dolog az a népgyülés, s még van most is czélja, ha nem a Janszkí- ügyben tartatik, hanem a vezetőknek elea- gedhetlen kőtelességök, hogy a komolyságot | méltóságot megőrizzék s még maguknak se engedjék meg a hetven fontos phrasisokat. * * * Van Gyulán négy nagy iparos, az egyik kőmives, a másik asztalos, a harmadik laka­tos, .a negyedik pedig üveges, ezek felvállal­ták közösen négy háznak a felépítését, úgy hogy mindegyik megcsinálja benne a szak­májához tartozó munkát, mikor azután hozzá kellett volna fogni az építéshez, összejött a négy iparos s elhatározták, hogy nem lesz az jó úgy, hogy mindenki a maga ' dolgát csi­nálja, külön mind a négy háznál, hanem épít­sen mindegyik külön egy-egy házat; na ab­ból azután szép ház lenne, a melyiknél a la­katos húzná fel a falat, az igaz, hogy az is szép ajtó lenne, a mit a kőmives készít, de szerencsére ezt a határozatukat még egy fel­sőbb fórumnak jóvá kell hagyni, s igy ha a négy iparosnak nem jutott eszébe, hogy a kereskedelmi miniszter éppen most adta ki a rendeletet, hogy a szűcsnek nem szabad kalapot árulni, a felsőbb hatóságnak majd csak eszébe fog jutni, hogy ezt a rendeletet a közoktatási miniszter aligha fogja megvál­toztatni. * * * Békésmegye árvaszékének ragyogó peii- náju aljegyzője által szerkesztett „szépiro­dalmi* lapnak „Torpedó“ czimü rovatába*! (melyet a színészek eltávozása után nyitott), a „Borsszem Jankó“ és más hazai és nem ha­zai lapokbór elsajátított ős adomák közölt megint van egy eredeti elmeröpperttyü, csu­dálatos, hogy még mindez ideig csak két eredeti élez jelent meg, s mind a kettő az én csekély személyemről szól, mit hajlandó len­nék kitüntetésnek venni, ha nem tenné a .ki­tüntetést olyan kétes értékűvé az, hogy a „Békés-Gyulai Híradó “-ban jelent meg, s édes­keveset törődném vele, ha nem éppen egy olyan ügygyei foglalkoznék, mely a nevezett lap szerkesztője s közöttem folyt le, igy azon­ban kénytelen vagyok rá annyit válaszolni, hogy egy olyan támadás után — melyet csu­pán azért nem akarok qualificálni, mert más úton szereztem magamnak érte elégtételt] — felmentve éreztem's felmentve érzem magam a „Békés-Gyulai Híradó0 szerkesztőjével szem­ben bárminek is a bizonyításától, én is elö- tudnám, venni a nagy szótárt s kiírni-belőle minden' goromba szót, s azután egymás mellé imi olyan sorrendbén és iösszefügges$>en, mint a hogy az egyptorai álmoskönyvben».'Követik egymást: „akasztófa“, „retek*, tvén asszony“, „mozsár“, de nem vagyok Tiajlandó I piaczczá változtatni ez újságot. I S miután a szerzőjét e legujabbgszelleini Ve»u.v-kitörésnek netn ismerem, s a felnőttek, jktatásávaT foglalkozni néni hivatásom, csak annyit jegyzek meg, hogy a ki nem tud viczczelni, áz ne viczczeljen „h á t.“ Csintalan. H I E D B T É S.; nQ f Christ® Ferenci / padozat fénymáza, szagtalan, azonnal szárad és tartós. Gyakorlatit ulajdonságánál és egysze-^ I rüségénél fogva nagyon alkalmas I saját házi fényezésére a padozatok­nak szobákban, melyek 2 óra alatt használhatók. Eme fénymáz különféle I színekben (hasonló az olajfestékhez) I valamint szinnélkül (fényt kölcsönöz­ve) készletben van. Minta mázak és I használati utasítás a raktárhelyiség­ben kapható. | B.-Gyulán : 6»v. Féhn Jánosaiénál. Christoph Ferencz, \ , feltalálója és egyedüli gjrártójfc a valódi padozat fény{n áznak 1—6 iä8. Prága és Berlin,

Next

/
Oldalképek
Tartalom