Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-08-22 / 34. szám
34-ik szám. Gyula, 1886. augusztus 22-én. 1 Y--------------T Sz erkesztőség: Újváros! íjoi. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak viiaza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 Gt — Félévre ...............2 » 5° » Évnegyedre .. .. i » 25 » l Egyes szám ára 10 kr. &s_ m BÉKÉS. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bődoky Zoltán* f—"r Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak ej Gyulán a kiadó hivatalban!’ Nyilttér sora 10 kr.1 1 A V* évfolyamú Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. az. a.i Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.j — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Tűzrendészet. Égyre-másra érkeznek a tüzesetek hírei az ország naio4eQ részéből. 'Alig pár hete, hogy egy pestmegyei község a fővárosi rendőrségtől két detektív kiküldését kérte, mert ott napirendben volt a gyújtogatás, s a helyi rendészet képtelen volt a tetteseknek .nyomára jönni. Most meg egy felvidéki városból jön a a hir, hogy a város 3/4 része leégett. E mellett szalma- és kazaltüzek, mint minden nyáron, mint denfelé fordulnak elő. A tüzesetek nagy számának kétségtelenül több oka van. De legfőbb két oka mégis az, hogy a rendőrség a tüzesetek meggátiására szolgáló praeventiv intézkedéseket elhanyagolja, s hogy nincsenek, nemcsak községeinkben, de sok városban sem tűzoltó egyletek, A rendőrségnek kötelessége szigoiuan felvigyázni arra, hogy mindaz, mi a tűzvész kitörhetésének okául szolgálhatna mel- lőztessék. Meg kellene vizsgálni évenként legalább kétszer az összes épületeket. A vizsgálat kiterjedne arra,' Vájjon az épület nem tiizveszélyes-e, nincsen e az udvaron elhelyezve szalma vagy más könnyen gyul- ható anyag, a háztulajdonosok tartanak-e tűzoltó szereket s pontosan vannak-e a kéméuyek tisztogatva? Intézkedni kellene az iránt, hogy padlásokra égő gyertyával, pipával vagy szivarral ne menjenek. Tagadhatatlan, hogy nagyobb városainkban a rendőrség meglehetős éberséggel ellenőrizi a tűzrendészet! szabályokat, de községeinkben ellenőrzésről szó sincs. E czikk írója a múlt heteken négy vármegyében tett körutat, s mit tapasztalt ? Messze vidékeken sem tűzoltó-egylet, sem tüzrendőrség nincs. A tűzrendészed szaA prilogi pásztor furulyája. (Irta; ifj. Rákóczy Mihály.) A nap leáldozott. Vérvörös Sugarai még ott játszanak a prilogi torony érczkeresztjén, majd ingerkedve húzódnak a szerény papi lak rozzant fedelére, mig pár perez múlva már le- huzódnak ők is a hegyek mögé, kifáradva a játékban. Az ég lassan lassan elkomorul, majd itt, majd ott üti fel fejét egy egy halovány csillag, az ég alján, a hegyek mögött, ezüstös sugarak jelennek meg, bágyadt fény követi, s lassan lassan mintegy vonszoltatva előtűnik a hold halavány képe. A hegyeken egymásután gyulnak ki pásztortüzek, s a csendes éji szél elkapja havasi kürtök 'bánatos szomorú melódiáját, viszi . . viszi le a völgybe, bejárja ott a kis falut, csendes altató dalt súgva az otthon lévőknek. A kis faluban csend van. Nyugalohira tért mindenki, csak a Vaszilék házikójában ég még a mécs. Künn a kis házikó előtt ül a menyecske, szép barna fejecskéjét ábrándosán hajtva gömbölyű karjaira, úgy elmereng, ábrándozik, talán ép az ő Vasziljárói, ki most ott fenn a magasban, a bérezek tetején szinte ö róla ábrándozik. De vájjon mit csinálhat? A havasi kürtök mind megzendültek már, egyedül ö hallbályok teljesen ismeretlenek. A termés a községek belterületére, az udvarokra hordatik be. Ott csépelik. Az összes praeven- tiv intézkedés annyi, hogy ha község házánál btt busong egy vízi-puska, meg egy hordó. Amaz rendszerint elromolva,’ emez üresén.' ■ Amennyire oka a tűzrendészet ázsiai állapota, | tüzesetek nagy számának,, épen annyira pka a tűzoltó-egyletek hiánya annak, hogy egyes tüzesetek oly óriási áldozatokat követelnek, s sokszor égés? községeket elhamvasztanak. Községekben, főként nyáron, alig van férfi. A mezéi munka veszi igénybe a férfikarokat s a faluban csak asszony és gyermek marad. E mellett nagy a közönyösség is. Tüzeseteknél rendesen több a bámészkodó publikum, mint a segítő kéz. Hiába rendeli a törvény, hogy 100 forintig terjedő pénzbírsággal büntetendő az, ki személyének, házn.épének vagy cselédjének munkáját, szekerét, lovat vagy más vonó marbáját az oltás alól a hatóság réndelete ellenére elvonja, ha nincs, a ki a kihágási törvény emez intézkedésének érvényt szerezzen^” Hogy e káros állapot tovább is ig) marad, az igen félő. Csak az esetben lehet orvoslást reményleni, ha a városi és megyei hatóságok erélyes kézzel karolják fel a tűzrendészetet. Alkossanak a városi törvényhatóságok saját területükre, s a megyék a községek részére tűzrendészet! szabályokat, s a hol nincs tűzoltó-egylet, állítsanak tüzőrséget. Városokon ez nem ütközik nehézségbe községekben pedig a nehézség legyőzhető Egymáshoz közel fekvő községek együtt is alakíthatnak tűzoltó-egyletet, vagy tarthatnak fenn oly tüzőrséget, mely a tűz rendészeti szabályokra felügyelni elég erélyljrel és értelemmel bír, s a tűzoltás körül szakértelemmel járhat el. Sokat tehetnek e tekintetben a községi elöljárók, lelkészek és tanítók, A megyék azonban ne várják az önkénytes vál- alkozást, hanem vegyék kezükbe a kezdeményezés zászlaját. Egy jól megalkotott szabályrendelet s annak szigorú végrehajtása tűzrendészetünket is kellő szinvonalra emelheti. _k _r. Békésmegye állapota $ igazgatása 1886. év első felében. Szerkesztette Fábry Sándor, m. L aljegyző. (Folytatás.) Öngyilkosság a lefolyt félévben 21 ízben követtetett el. Még pedig Orosházán 8 ízben, hol ezen felül 2 ízben ’öngyilkossági kísérlet is követtetett el, továbbá Békésen 3, Dobozon 2, Gyoraán 2, Csabán 2, Gyulán, MwBerényben 1. és K.-Tarcsán szintén egy esetben. 6. A véletlen halálesetekre vonatkozó adatok. Vizbefult. Békésen 3, Endrödön 2, Gyulán 2, s Gyomán, Dobozon, Me- ző-Berényben és Körös-Tárcsán egy egy egyén, összesen 11-en. A február havi fagyokban megfagyott 2 egyén. A szülői gondatlanság áldozata lett 11 gyermek. Még pedig a kút melletti gödörbe, dézsába stb. esett s ott veszett 6 gyermek, a bölcsőbe fu- ladt 2 magára hagyott ártatlau csecsemő, petróleumot ivott s úgy balt el egy kis fiúcska, s a sertések szagattak széjjel egy kis gyermeket. Ez esetek feltűnően indokolják a megye törvényhatóságának ezen bizottság kezdeméuye- zése folytán a községi kisdedóvó intézetek felál litása tárgyéban tett intézkedését, s remélhető, hogy már közel jövőben létesítendő kisdedóvó intézetek a gyermekeknek ily nemű szerencsétlenségektől való megóvása által elérendik az oly annyira kívánatos sikert. Veszett eb maria három történi Azok közül egy halállal végződött. 7. A közegészségügyi állap ot a lefolyt félév alatt nagyobb mérvű járványos betegségek által nem támadtatott meg. Békés, Csaba, Doboz, Gyula-Vári, és Köröe- Tarcva községekben, valamint Vaudhát pusztán á roncsoló toroklob lépett volt fel. Legnagyobb mértékben uralkodott e kór a vandbáti pusztán, bol annak rövid lefolyása alatt 12 • Dobozön, hol 7 gyermek lett áldozata. Békésen 3, Csabán 5, Gyula-Váriban 3, Körös-Tárcsán öt halálos végű roncsoló toroklob megbetegülés fordult elő. Járványszerüleg lépett még fel a kanyaré Békésen és Meső-Berényben, s a torokgyík Gyula-Váriban. Orosházán a hólyagos himlőnek esetei fordultak szórványosan elő. A vandháti nagyobb mérvű halálozások okául a pusztai cselédségnek a lakásokban való össze- zsúfolása ösmertetvén fel, intézkedés történt, bogy az 1876. XIV. t. ez. ide vonatkozó szakaszai pontosan foganatosíttassanak s tapasztaltatván, hogy a 7 éven aluli megbetegült gyermekek gyógyítási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések lelkiismeretlenül teljesittettnek, az ellenőrzés kellő fogáuatositása, s a büntetések szigora alkalmazása, az illetékes hatóságoknak különösén meghagyatott. Az Olaszországban mutatkozó ázsiai cholera elleni óvintézkedések megtételére a legszigorúbb intézkedések rendeltettek eL Különösen figyelmébe ajánltatott az alsóbb fokú hatóságoknak a tisztaság feutartására, a közhelyek fertöztelemtése stb Járvány kórházak, hulla házak már eleve íelállit- tattak, s mindazon intézkedések foganatositáia elrendeltetett, melyek az általános cholera szabályzatban benfoglaltatnak, s melyek . a múlt években Franczia- és Spanyolországban dühöngött cholera alkalmából a m. kir. belügyminisztérium által elrendeltettek. Az óvintézkedések mi: kénti foganatosításának ellenőrzése ccéHából a megye főorvosa a megyében köratakat tesz, ■ megyénk alispánja is kiterjesztette figyelmét ez irányban rendes nyári körútja alkalmával. 8. A gyámoltak és gondnokoltak létszámáról, az árvaazék tevékenységéről, a magán feleknél elhelyezett tökepénzekről, a gyámi dó V iuiutj'djaaan. wcuuco uioiaav jait nem hallja még. Majd fölemeli kis fejét piros ajka mosolyra nyílik, s kaczagja bohóságát, nyughatatlanságát. Ej hiszen nem lehet semmi baja, csak még nem végezte el dolgát, azért nem furulyázik Feláll, . . . egyszerű vászon ruhája végig imlik sylfidi termetén, duzzadt gömbölyű karjai észbontóan kandikálnak ki a hímzett ingujjak alól, s indul kis szobájába, eloltani mécset. Mikor visszatér, a kis fapadkán egy alakot vesz észre. Megismerte, a biró fia volt Nikuláj. Hideg borzadály futott végig tagjain, re megett mint a nyárfa levél. Félt, pedig csak megpillantotta, remegett, pedig még nem is tudta mit akar. Oh az asszonyok, kik szeretik urokat nem szeretnek találkozni leánykori kedveMária, a menyecske, — mikor még leány volt, szerette a csinos Nikulájt, ki a biró fia volt s dúsgazdag. Egy darabig hitt a legénynek, de miután ez csak hitegette, no meg hogy Vaszilt, a derék, erős, izmos embert megszerette, Nikulájra rá sem nézett, kerülte ahol csak lehetett Érzett valami lelki furdaláshoz hasonlót, de könnyen vigasztalta magát, hiszen Niku- láj csak bolonditotta. Vissza akart szobájába húzódni, hanem a legény észrevette. Odament hozzá, megfogta a menyecske. kezeit, mint hajdan, az vonakodni akart, nem tudott, meg volt igézve. — Mária! eljöttem hozzád, látni akartalak, mond bántottalak-e valamivel? — kérdé a legény lágy olvadó hangon. Miért kerülsz engem? A menyecske nem tudott válaszolni. — Lásd, te nagyon kegyetlen vagy hozzám, összetöröd szivemet, — mond haragszol-e rám? — folytatá a legény. — Nem, susogott az asszony remegve. A legény mind erősebben szoritá a menyecske karjait, az sziszegett. — Ne félj, nem bántalak én — beszélt Nikuláj — nem bántalak, hiszen én még minidig szeretlek. — Ne, ne, szeress, bűn az, én nem szerethetlek, — susogá a menyecske, s könynyei kicsordultak szeméből. A legény észrevette, vad kéj tölté el szivét, a bosszú képe. Enyém vagy, mormogá fogai közt, enyém, ütött a bosszú órája. Megcsaltál, ezért lakolnod kell. A legény átfonta karjaival. Mária megrémülve igyekezett az ölelő karokból kiszabadulni, de nem tudott. Karjai zsibbadtak, feje szédült, egy perezre felvillant előtte férje izmos alakja, hanem a másik perezben már hallgatta Nikuláj lázas suttogásait. * * * A néma csendben egyszer csak fölhangzott onnan a hegyekről egy halk andalító dallam. A Vaszil furulyája volt. maria eitaszna magatoi ixiKuiau, s mini egy őrült futott az utczára. — Istenein, Istenem, — tördelő kezeit, keservesen büntetsz. Hisz én csak ót, csak Vaszilt szeretem. Az andalító dallam pedig mindegyre hallatszott. Egy édes dal volt az, melynek minden egyes hangját a tiszta igaz szerelem sugalta. Egy pásztor dala, ki nem kíván semmit a sorstól, sem aranyat, sem mesés gazdagságot, csak egy igaz^szeretósziv et, egy hü kebelt, melyre nyugodtan hajthassa fejét. Mária hallgatta, Ha darabonként szaggatták volna szivét, nem érzett volna oly nagy fájdalmat. — Vaszil, Vaszil, mért nem hallottam é hangot elébb, — sohajtá keservesen. Egyszer aztán felüté fejét, valami jutott eszébe; gyorsan megfordult, s futott végig az utczán, — haja fölbomolva, ajkai görcsösen rángatózva. Ki ért a faluból. Ott locsognak, csacsognak a Tána csendes hullámai, halkan integetnek, mintha mondanák: „jöjj, jöjj, oly puha e sir, oly csendes az álom itt a habokban.* A furulya még egyre hangzott. Valami bánatos melódiába csapott át a juhász. Mária hallgatta sokáig, hallgatta, tenger kínnal szivében. Végre megszűnt a dal, s abban a pillanatban egy hangos locscsanás, egy csendes sóhaj hallatszott. Mária megszűnt élni.
