Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-08 / 32. szám

32-fk szám

Gyula, 1886. augusztus 8-án

V. évfolyam

f—~1

Szerkesztőség:

Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj:

Egész évre .. .. 5 frt — kr.-Félévre .......... .. 2 „ 50 „

Év

negyedre .... 1 „

Egyes szám ára 10

Társadalmi és közgazdászati hetilap.

MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP.

Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság.

Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán.

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények külden dök

Hirdetése k

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban. Nyiittér sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang lápét Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon

TörTényhatósági és községi

közélet.

Árucsar nők.

Adótörvényeink köztudomásúlag vajmi kevéssé érték el azon czélt,. melyet elérniök kellett volna, az igazságos, egyenletes megtérheltetést; mert mig az adófizetők egy részén vajmi keveset segített, a másik részét annál inkább sujtá.

Lapunknak, mint társadalmi lapnak, nem lehet czélja, hogy mi ezek okait tárgyaljuk, de constatálhatjuk a tényt és felemlíthetjük azt is, hogy a legutolsó, csak most életbe lépő adótörvény folytán, azon része az adófizetőknek, melyek már úgy is tulterhelvék, ujfenn nagyobb adóztatásra szorittatnak.

Köztudomású dolog, hogy iparosaink és kereskedőink adója az utolsó években tetemesen felemeltetett, hogy egyesek adóösszege rövid pár év óta megkétszerezve, sőt ha az államadó után kivetett más adó nemeket figyelembe vesszük, mint például a községi, egyházi adó stb. akkor bátran mondhatjuk, hogy sok esetben az előbbeni adóösszeg háromszorosát éri el.

Hangoztatják a fővárosi és vidéki hir- lapjaink, tagadhatlanül elég ékes szavakkal, hogy mi maiglan csak földmivelő nép vagyunk, hogy kereskedelmünket, de legkivált zsenge iparunkat támogatnunk, emelnünk kell, de azt nem mondja egyik sem, hogy mit tegyünk hát, hogy ezen czélt elérjük !

Jól lehet, hogy törvényhozásunk azt véli, ha az iparos több adót fizetni lesz kénytelen, szorgalmasabb is lesz, hogy e nagyobb adófizetésére képesítse magát, bár volna igaza azzal kormányunknak, de sajnos, mi nem oszthatjuk nézetét, mert tapasztaljuk, hogy mennyire hanyatlik iparunk, mennyire sülyedt az már is, hogy végelenyészetéhez mily óriási léptekkel halad.

Legnagyobb szükségünk tehát oly eszközökről gondoskodni, melyek által iparunkat emelhetjük; —tegyük lehetségessé hogy iparosaink folyvást működhessenek produktumokat előállíthassanak, törekedjünk oda, hogy a pénzhiány működésüket meg ne akassza, keressünk, és akkor bizonyára találni is fogunk módot arra, hogy koczkáztatás nélkül olcsó pénzhez juthassanak; kisz van 2 pénzintézetünk, és bizonyára egyik sem fogja elzárni ajtaját iparosaink előtt, ha látni fogja, hogy szilárd hitellel léphet velük összeköttetésbe.

A nélkül hogy ipartársnlataink ebbeli véleményének preoccupálni akarnánk, ajánlatba hozzuk, hogy társasuljanak, alakítsanak iparbazárt, árucsarnokot víigy más ehhez hasonló intézményt, — tegyék lehetségessé, hogy az iparos kész iparter- méuyeire vagy olcsó előleget nyerhessen, vagy bizonyos, általuk mint szakértőktől meghatározandó árért czikkeit mindég értékesíthesse. Az első esetben az iparter- méiíy mindég maga az iparos által , volna elárusítandó, a másikban eszközölné ezt az iparhazár, a résztvevők hasznára.

Teljes meggyőződésünk, hogy a kellő soliditáa mellett a társulás minden egyes tagra csak is hasznos lehet; iparczikkeik minden időbeni elárusithatása, vagy legalább elzálogosithatása által el volna' kerülhető a váltóra való kölcsön vétel, melynél a kölcsönző, ki szükségleti összegének mindég legalább is háromszorossával risicóban van, — terheltetik; mert ha megkívánjuk valakitől, hogy érettünk giráljon,

vagy számunkra a váltót kiállítsa, akkor minden esetre ugyan azt tőllünk is igényelheti ; —- és hányán szenvendték már ennek kárát ? sőt mily számos becsületes iparosainknak ez volt bukásuk főokozójává.

Törekedjünk tehát oly intézmények létesítésére, melyek lehetségessé teszik az iparos osztálynak folyvásti működését, törekedjünk oly institutiók felállítására, melyek által az iparos osztály iparterményeire olcsó pénzt nyerhessen, a nélkül, hogy ő másokért is felelősséget vállalni kénytelen legyen.

Nem akarjuk azt mondani, hogy ajánlatunk elfogadása, megtestesítése a helyzetet egyszerre fényessé tenné, hogy iparunk azonnal virágzóvá válnék; de ha mást nem, első sorban alkalmat nyújtana hanyatlásának megakadályozhatására, sőt bátran merjük állítani, könnyen emelkedésének okozója lehetne.

Ipartársulataink hivatása e tárgygyal bővebben foglalkozni, azt érlelni, saját érdeküket lehetőleg érvényesíteni; — mi, eb- beni törekvéseiknek szívesen előmozditói leszünk.

A folyamszabályozás köréből.

A gyula-békési nagy csatorna és vashalmi kanyarban még teljesítendő kotrási munkálatokra vonatkozó tervezetét a gyulái m. kir. folyammérnöki hivatalnak — a helyszínére kiküldött Fekete Zsigmond orsz. középit. felügyelő véleménye alapján s a műszaki tanács meghallgatása után a közmunka és közlekedési m. kir. minister f. hó 3-án 24840. sz. a. kelt rendeletével helyben hagyta s a vonatkozó költségvetést 27899 frt 72 krral megerősítette.

Midőn ezen munkálatnak — igy szól a ministeri rendelet — a f. évi költség- vetés „Beruházások“ czimü fejezetének 5, ez. alatt, az „Egyesült-Körös folyónál az átvágások kiásatására és bővitésére megszavazott 500.000 frtnyi adomány terhére való végrehajtását engedélyezi egyúttal utasitja a minister a folyamszab. hivatalt, hogy a szóban levő s f. évi nov. 31-ig befejezendő munkálatok vállalatba adása czéljából a lehető legrövidebb idő alatt szabályszerű árlejtést tartson s a beérkezendő ajánlatokat terjeszsze fel.

Békés városának a ministerhez intézett kérvénye folytán s Fekete Zsigmond orsz. középit. felügyelő által a kérvényben foglaltakra nézve a helyszinén szerzett tapasztalatai alapján tett jelentésére való tekintettel utasitja a minister a fo. lyamszab, hivatalt, hogy a .vashdlmí kanyarnál levő Szabálytalanságok és bajok megszüntetéséről egy rendszeres; tervet készítsen, mélyben a hármas kanyarnak egy szelíd haj- iáéban összefüggő átmetszése az anyameder szelvényét megközelítő méretekkel és helyenként a szükséges partleásásokkal is hozassák oly módon javaslatba, hogy ezen vashalmi szakasznak szelvényei ugyanazon ' vizemésztő képességet nyerjék, mint a gyula-békési nagy csatornáé és a povádi átmetszésé, hogy a viz- szin esése az árvíz állásán —- is kedvezően alakuljon.

A rendelet értelmében a povádi. átvágás hullámterében levő s ott vizlefolyási akadályt képező fák és bokrok is el fognak távcilittatni.

A kotrási munkálatokra vonatkozó árlejtési hirdetmény a folyam-szab. hivatal által folyó hó 5-én kibocsájtatott.

o.

Békésmegye állapota s igazgatása 1886. év első felében.

Szerkesztette Fábry Sándor, m. I. aljegyző.

1. A belügyminisztérium hatáskörét érdeklőle g.

1. A megyei központi közigazgatás kielégítő gyors és pontos volt. Az ügyarabok rövid idő alatt elintéztelek, úgy hogy e téren semminemű intézkedésnek szüksége fenn nem forgott.

A központi tisztviselők tevékenységét feltüntető Il-ik mintájú kimutatást jelentésünkhöz csatoljuk.

A tisztviselői karban e fél év folyamán 3 rendbeli változás állott be. Party Ferencz ’ fő- pénztárnok állásáról lemondván, helyébe a májas havi rendes közgyűlésen Bandhauer György megyei alszámvevő, s ennek helyébe Deirnel Lajos folyammérnökségi dijnok választatott meg. A hivataláról állami állatorvossá történt kineveztetése folytán szintén leköszönt Petrovics János megyei állatorvos helye Bajcsy Gusztáv állatorvos által lett választás utján betöltve.A községi ügykezelést a megye alispánja a szarvasi és gyulai járás községeiben továbbá Gyula városában megvizsgálta s kielégítőnek találta. Háztartás.

2. A megyei pénztárakat és a a ínegye kezelésére bízott jótékonyczélu alapokat az 1870. évi XLII. t. ez. 58 §-a alapján az alispáni küldöttség a lefolyt félévben is havonként rendszeres vizsgálat tárgyává tette, s azok kezelését az 1883. évi julius hó 14-én 37,169 sz. a. kiadott belügyminiszteri szabályzat intézkedéseivel, mindenkoron összhangban levőnek találta.

Az egyes pénztárak és alapok állaga a folyó év első felének utolsó hónapjában, junius 28-án megtartott vizsgálat eredményéről felvett jegyzőkönyv szerint a következő volt:

a) a megyei házi pénztárban:

39,821 frt 33 kr bevétel,

38,129 frt 67 kr kiadás és 1691 frt 66 kr maradvány készpénzben;

b) a megyei közmunka pénztárban:

77,089 frt 89 kr bevétel,

67,344 frt 83 kr kiadás,

9735 frt 06 kr maradvány készpénzben ;

37.080 frt 95 kr bevétel, semmi kiadás,

37.080 frt 95 kr maradvány kötelezvényekben ;

c) a m. katona elszállásolási pénztárban :

7518 frt 17 kr bevétel,

6124 frt 37 kr kiadás,

1393 frt 80 kr maradvány készpénzben; 928 frt 71 kr bevétej és semmi kiadás, 928 frt 71 kr maradvány kötvényekben;

d) a megyei házitartalék pénztárban:

33,653 frt 86 kr bevétel,

33,470 frt 74 kr kiadás,

183 frt 12 kr maradvány készpénzben; 50,995 frt 82 kr bevétel,

28,187 írt 50 kr kiadás,

22,808 frt 32 kr maradvány kötvényekben :

e) a jegyzői nyugdíj alap pénztárban :

4285 frt 07 kr bevétel,

4165 frt 91 kr kiadás,

119 frt 16 kr maradvány készpénzben; 72,233 frt 25 kr bevétel,

292 frt 54 kr kiadás,

71,940 frt 71 kr maradvány kötvényekben;

f) a megyei közkórházi pénztárban :

14,804 frt 45 kr bevétel,

14,255 frt 59 kr kiadás,

548 frt 86 kr maradvány készpénzben; 35,161 frt 55 kr bevétel,

7,800 frt — kr kiadás,

27,361 frt 55 kr maradvány kötvényekben;

g) a nyilvános betegápolási pénztárban:

6258 frt 24 kr bevétel,

4178 frt 40 kr kiadás 2079 frt 84 kr maradvány készpénzben; b) az endrődi Vida-féle pénztárban:

1897 frt 83 kr bevétel, ugyanannyi kiadás mellett, semmi készpénzbeli maradvány; 48,358 frt 84 kr bevétel,

700 frt — kr kiadás,

47,658 frt 84 kr maradvány kötvényekben;

i) a megyei közkórházi alap pénztárban:

18 frt 17 kr bevétel 18 frt 17 kr. kiadás, semmi készpénzbeli maradvány;

146 frt 02 br. bevétel, semmi kiadás,

746 frt 02 kr. maradvány kötvényekben;

j) a Nagy Márton féle alap pénztárban:

109 frt 11 kr. bevétel,

109 frt ll kr. kiadás, semmi maradvány készpénzben;

4319 frt 50 kr. bevétel, semmi kiadás,

4419 frt 50 kr. maradvány kötvényekben;

k) a szeretetház-alap pénztárban:

84 frt 30 kr. bevétel,

84 frt 30 kr. kiadás,

semmi maradvány készpénzben;

3456 frt 93 kr. bevétel, semmi kiadás,

3456 frt 93 kr. maradvány kötvényekben;

l) a magyarositó-alap pénztárban:

80 frt 70 kr. bevétel,

80 frt 70 kr. kiadás,

semmi maradvány készpénzben;

1336 frt 97 kr. bevétel, semmi kiadás,

1336 frt 97 kr. maradvány kötvényekben;

m) a budapesti vakok intézetének pénztárában :

81 frt 52 kr. bevétel,

81 frt 52 kr. kiadás,

semmi maradvány készpénzben;

3343 frt 13 kr. bevétel, semmi kiadás,

3343 frt 13 kr. maradvány kötvényekben;

n) az ipar- és kereskedelmi-alap pénztárban:

691 frt 54 kr. bevétel,

609 frt 54 br. kiadás,

84 frt — kr. maradvány készpénzben; 706 frt 80 kr. bevétel, semmi kiadás,

706 frt 80 kr. maradvány kötvényekben;

o) a Wenckheim szobor-alap pénztárban:

116 frt 10 kr. bevétel,

116 frt 10 kr. kiadás,

semmi maradvány készpénzben;

4760 frt 26 kr. bevétel, semmi kiadás,

4760 frt 26 kr. maradvány kötvényekben;

p) a megyei tiszti nyugdíj pénztárban:

4496 frt 24 kr. bevétel;

4447 frt 65 kr. kiadás,

78 frt 59 kr. maradvány készpénzben;

47.218 frt 97 kr. bevétel,

semmi kiadás, 47.218 frt 97 kr. maradvány kötvényekben;

q) a központi árvagyám pénztárban:

20,515 frt — kr. bevétel,

19,884 frt — kr. kiadás,

631 frt — kr. maradvány készpénzben;

114,047 frt 05 kr. bevétel,

6,697 frt 67 kr. kiadás,

107,339 frt 38 kr. maradvány kötvényekben;

r) a Wodianer féle árvatári pénztárban:

1628 frt 90 kr. bevétel,

1628 frt 90 kr. kiadás,

semmi maradvány;

66,126 frt 75 kr. bevétel,

500 frt — kr. kiadás,

65,626 frt 75 kr; maradvány kötvényekben.

(Folytatása következik.)

Békésmegye közigazgatási bizottsága, hol; nap, folyó hó 9-én ülést tart.