Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-07-18 / 29. szám
jelesebb férfiak, a történelemben nagy szerepet játszott nemzetek szigorú fegyelem alatt nőttek jelesekké, nagyokká. Az ipar terén kimagasló óriásokat: a Franklinokat, Stephensonoket, Fultonokat stb. jő részt a fegyelem áldásai emelték ki társai közül s. tették őket önmaguk s az emberiség jóltevőivé. A jó kertész minden évben elülteti s ápolgatja nemesitett fáit és nem hagy fel se a faültetéssel, se a fanemesitéssel, bár keserűen kell is tapasztalnia néha, hogy kedvelt s féltett csemetéi közül többnek se virágában nem gyönyörködhetik, se gyümölcsét nem ízlelheti. Az iskolának is szakadatlanul hirdetnie kell a fegyelmezés szükségét és hasznát és kitartóan gyakorolnia is, meg nem lankadva még akkor se, ha nem tőle függő okokból nem mindegyik növendéke marad meg a helyes utón, a melyre lépteit irányozta s nem egynél megsemmisülnek szép reményei. A fegyelem gyakorlása a tanító legbensőbb lényények a próbaköve s a legnehezebb tanítói feladat; nehéz az különösen a ipariskolában, hol a legkülönfélébb rendű és rangú növendékek vegyülékével találkozunk. A józan szeretetteljes házi nevelésben részesültek mellett ott vannak és pedig fájdalom nem is a legkisebb számban azok, a kik vagy épen nem, vagy pedig határozottan rósz irányban lettek nevelve. Az egyik szorgalmas, figyelmes, szelíd a kinek elég egy komoly pillantás, egy rövid szóból álló figyelmeztetés ; a másik rest, figyelmetlen, durva természetű, a ki még a legerélyesebb hangú rendreutasítás iránt is érzéketlen marad. Az egyik tiszta szóban, gondolatban, tettben, a másik trágár beszédű, tisztátlan gondolatu, érzésű. Az ipariskola ma még sok tekintetben hasonlít a természetkedvelő növénygyűjteményéhez, a melyben az értékes növények mellett a kevésbbé értékesek is helyet foglalnak. A nevelői tapintatnak, szeretetnek, határozottságnak, éberségnek, óvatosságnak, következetességnek mekkora mértékével kell bírnia a tanítónak, hogy figyel- mezése csak megközelitőleg is czélhoz vezető legyen! Hogy-fegyelmi eljárása ne csak azt eredményezze, hogy a jók megmaradjanak jóknak s a rosszak ne váljanak még rosszabbakká, hanem azt is, hogy a jók naponként gyarapodjanak a jóság ban és a roíszak térjenek a javulás útjára. Nehéz az ipariskolában fegyelmezni, az igaz; de még sem oly nehéz, hogy azt egy hivatása magaslatán álló tanító, telve ügyszeretettel és magasabb eszmék iránt való lelkesedéssel, teljesíteni ne tudná. A soha meg nem restülés a tanitó részéről a munkában, az intésben, buzdításban, figyelmeztetésben, dorgálásban, s ha kell, a fenyítésben is, meghozza a maga áldá sós gyümölcsét s apasztani fogja azok számát, a kik neveletlenségüknél fogva most még unott terhei a tanulás szentélyeinek. (Vége köv.) Országos vásári tudósítás. Gyula, 1886. julius lé. A mai napon kezdetét vett nyári vásár, csekély sertés . iel- hajtás mellett, nagy árakat eredményezett. A felhajtott összes sertések száma legfeljebb 12 ezerre tehető, a melyek legnagyobbrészbon jó áron el keltek. Nagyobb falkák a vásáron egyáltalában nem voltak; minőség tekintetében is gyengék. Árak: másféléves sertés párja 62—75 frt; 1 éveseké 40—50 frt, félévesek 16—24 frt. A marhavásár, nagy felhajtás mellett igen élénk volt, a kitűnő jószág jó áron kelt, míg a selejtesebbért csekély árt adtak. A felhajtott mennyiség 8 ezerre tehető. Csehországi uradalmak és gyárak nagyobb vásárlást tettek, C9ak is szebb jószágban, párorként 360—380 frt; tehenek ára 50 frtól 120 frtig. Juh sok hajtatott fel, kelendősége azonban csekély volt. Az árak páronként 10—14 frt között váltakoztak. Eddigelé a vásár, tekintve a dolog időt, ritkának mondható; a 18-án kezdődő beíráséi, tekintve a kedvező időt, élénknek Ígérkezik. A lóvásár igen élénk, kielégítő minőség és menynyiséggel. Hírek. A jegyzöikar gyűlése. A békésmegyei jegyzők által e hó 11-ére Csabára összehívott gyűlés, melynek czélja egy jegyzői egylet alakítása volt, nem nagy érdeklődés mellett tartatott meg miután az 53 községi jegyző közzül csupán 17 jelent meg. Aó alakuló gyűlést ennek daczára megtartották, az alapszabályokat elfogadták s tisztelegtek a megye főispánjánál, minek megtörténte után kedélyes lakömára gyűltek össze a „Széchényi“ ligetben. A galainblövészet melyről már lapunk múlt számában említést tettünk f. hó 10-én délután kedvező időjárás mellett jó formán szűk baráti körben tartatott meg a Csausz Lajos tulajdonát képező tanyán. A nem sok versenyző közzül az első dijjat egy szép vadász tarisznyát Sztraka a csabai szolgabiró vitte el, mig a második díjjal Deimel Lajos megyei számvevő nyerte. Magán fogadások is voltak s a kedélyesen időző társaság késő este tért vissza a városba. írói és bírói ebéd volt sserdán Göndöcs Benedek apát ur vendégszerető házában, melyet az apát ur Nogall Janka Szabó Endréné asszony a „B.-Gyulai Híradó* munka társának tiszteletére rendezett, s melyen még Nogáll László törvényszéki biró ur, Szabó Endre az „Üstökös* szerkesztője, s a helyi lapok szerkesztői vettek vagy inkább ettek részt. A kedélyes társaság a késő délutáni órákig volt együtt. Vigyázatlan kocsis. Egy kocsisnak nem valami jó paripái sehogy sem akarták -elindítani a teherrel megrakott kocsit s a segítségre siető Körösladányi Lázár fia jószívűségének majdnem áldozata lett, a kocsis ugyanis közzévágott a lovaknak s a kerék elkapta a fiú kezét s tökéletesen tönkre zúzta. Megrendítő öngyilkosság híre terjedt el szombaton városunkban, Czingulszky Gyula, itt általánosan ismert 19 éves fiatal ember, ki a csákói uradalomban mint gazdasági gyakornok működött, e hó 10-én d. u. 2 órakor egy puskalövéssel véget vetett ifjú életének Az öngyilkosság oka még mind ez ideig ösmeretlen, s alig adható hitel a többféle találgatásoknak, melyekkel kapcsolatba hozzák e szomorú eseményt, de minden bizonnyal mélyen elszomorító társadalmi betegségre mutat, hogy még egy, úgyszólván gyermek, kinek az életben még öröme vagy fájdalma alig lehetett, kiért a szerető anya mindent megtett, életpályája kezdetén talán egy meggon ddlatlan perezben eldobja magától az életet, oly nagy fájdalmat okozva szerető anyja és testvéreinek, kiknek vigaszt csak az igaz és őszinte részvét adhat, melyei bánatukban rokonaik, ös- merőseik és barátaik osztoznak. — A szomorú véget ért ifjú tetemei hétfőn délután nagy részvét mellett adattak át az örök nyugalomnak. _ Áld ás és béke lengjen porai feletti A belügyminiszter megengedte Varga Mihály csabai lakos vezetéknevének „Filipinyi“-re kért átváltoztatását. Az erdélyrészi közművelődési-egyeBÜlet felhívást becsájtott közre az erdélyi ipar| pártolása végett. Jánosi János csorvá9Í gyógyszerész, Kondoros községében egy fiókgyőgytár felállithatása iránt a szükséges lépéseket megtette. Csabán Vicéké András elmebetegségbe esett az országos tébolydába való felvételére intézkedések tétettek. Beküldetett. „E lapok legutóbbi számában megjelent ama téves közlemény folytán, mintha az aradiak által tervezett galsai gránitkőbánya részvénytársaság alakítása részvényaláirók hiányából füstbe ment volna, az igazság érdbkében és az aláirók megnyugtatása végett kérjük tekintetes szerkesztő urat, miszerint e sorokat b. lapjába felvenni sziveskedjék, — tudatván az érdekelteket, hogy a részvények túljegyezve vannak és a közgyűlés legközelebb egybe fog hivatni.* Mi ezen hírt a rendesen jól értesült aradi újságokból vettük át, s miután ezen gránit kőbánya részvénytársaság alakítása érdekében annak idején mi felszólaltunk, szükségesnek találtuk tudatni ol . ásóinkkal ezen hirt s igy csak örömünkre szolgál, ha csakugyan nem bizonyul valónak s azt megczáfolhatjuk. Tolvaj szerepében lépett fel a héten a városunkban időző színtársulat szolgája, a ki a művészet iránt érzett hajlamának kifejezést a lopási művészet terén az által akart adni, hogy a tekintetes kellékes urak nevében több requi- situmot összeszedett s azokkal együtt a feledés tengerébe - akart merülni. De a szerepet roszul játszotta, bizony súgó nélkül bajos jól játszani; s a rendőrség ideje korán kézrekeritette a lopott holmikkal együtt. Mikor az ügyvéd téved. Lapunk múlt számában említettük, hogy Schwarcz Mór gyomai kereskedő ellen a törvényszék a csődöt elrendelte, de ez a csődöt kérő ügyvéd hibájából történt mert a csődbe jutott schwarcz, Schwarcz ugyan és Mór is, de nem gyomai hanem eudrődi | mint ez már ki is javitatott egy újabb kérvény folytán a törvényszék által. Miután a törvényszék is helyre igazította a tévesen gyomainak deciaráit kereskedőt endrődire nincs mit tenni, minthogy mi is kiigazítjuk. Megörökített tűzoltók Aauerbach Miksa aradi fényképész f. hó 11-én reggeli 9 órakor a városi tűzoltókat lefényképezte. S igy most már másolatban is bírhatja a ki akarja az eredeti tűzoltókat. Az országos gazdasági egylet fontos határozatot hozott a gazdaközöuség érdekében, midőn kebelében egy tarifa tudakozó iroda felállítását határozta el, a mely a közlekedési vállalatokról szerzett informátió alapján a gazdaközön- séget teljesen díjmentesen fogja tájékoztatni. A megkeresések ez irányban „az országos gazdasági egyesület tarifa tudakozó hivatala Budapest köztelek* czim alatt intézendők. Hirtelen halál. Lapunk zártakor veszszük a gyászhirt, hogy Petrovics János állami állatorvos hirtelen elhunyt. Délután ő órakor még a vásárban látták s 6 órakor már jobblétre szendesült. Rajta kapott tolvaj. Mező-Berényben egy Rudai nevű- rovott életű egyen egy oda való gazdaember házából több apróságot ellopott, mielőtt azonban odább állhatott volna, a rendőrség elcsipte s most várja méltó büntetését. Rejtélyes betörő. Szarvason Sovány J. I'öldmivelőnek a Rohoska-féle iskola mellett levő házában egy ösmeretlen egyén í. hó 8-án — mint ottani levelezőnk kissé elkésett tudósításából értesülünk — a délutáni órákban behatolt s onnét 400 frt készpénzt s több apróságot magával vitt. A betörésnek állítólag több szemlélője volt; a kik közzül azonban egynek sem akadt annyi bátorsága, hogy a vakmerő betörőt tettének kivitelében megakadályozza. SzInHaázL A színészek hatyu dalokat zengik, jövő héten már csak úgy ■ emlegetjük őket, nem valami nagy anyagi eredménynyel mennek el, de hagyjuk ennek a feszegeteket akkorára mikor már át lesznek adva a múltnak, mert az még is csak amerikai gyorsaság lenne most már elbúcsúzni tóllük, mikor még itt vannak. Kissné Hegyesi Mari asszony a ki minden esetre nagyban emelte művészi játékával a társulat hat drámai előadását, szombaton vett búcsút „Delilá“-ban, moly előadásról a következőkben adunk számot: Szombaton e hó 10-én udatott Feuillet Octáv színmüve „Delila“ Kissné-Hegyessi Mari asszony búcsú fellépte és jutalorajátékául nagyszámú közönség előtt, melynek rendkívül élvezetes estét szerzett Kissné művészete, melyet ezen szerepben teljes pompájában mutatott be, s a zajos tap sokat méltán megérdemelte, mellette Laczkó Aranka mint Mártha tűnt ki érzelmes játékával, a szerelmes dalmátot Bihari személyesítette igen jól, úgy látszik ez jobb szerepei közzé tartozik, Breznai az öreg (Sertorius) szerepében jól alakított s Hevesivel (Carnioli lovag) is meg lehetttünk elé gedve. A kisebb szereplők nem rontottak. A vendégművésznőt ki körünkből már el is távozott, a gyulai ifjúság egy koszorúval tüntette ki. Vasárnap e hó 11-én adatott Szigligethy régi de még mindég kitűnő népszínműve a „Szökött katona*, a mely bizony sok újabb népszínműnél jobb, zsúfolásig telt ház előtt, s a közönség igen jól mulatott a darab sok ügyességgel irt komikus helyzetein. A czimszerepet Kiss Pista játszotta, teljesen kielégitőlcg a nála megszokott érzéssel s szépen énekelve a jó régi magyar nótákat, mellette Hatvaniné tűnt ki kedves megjelenésével, Törökné (Camilla), Hevesi (Madi gróf) szerepében jól játszottak s a többi szereplőket is dicséret illeti. Hétfőn 12-én a városunkban már közel 15 éve nem adott „Szép Heléna* került színre, mely kedves zenéjéről s bohó sujetjéről azt hisz- szük mindenki előtt ismeretes. A darabot Hatvaniné Csillag Amália jutalomjátékául választó s (Heléna) szerepében alkalma volt hangjának minden szépségét kitüntetni a mi sikerült is neki 8 úgy csinos toilletjeivel, mint ügyes játékával s szép énekével többször tapsokra ragadta a nem nagyszámú, de hálás közönséget, melynek kiválóan kellemes estét szerzett a pompás operette előadása. Kissné Honti Mari asszony (Orestes) kis szerepében szép megjelenésével hatott; Pusztai olyan (Menelaus) volt mintha csak neki írták volna ezt a szerepet. Hudű (Paris) szerepében megállta helyét s jól iskolázott hangját ügyesen használta fel, Breznay mint (Calchas) folytonos derültségben tartotta a közönséget, a kisebb szerepek is jó kezekben voltak, s általában az előadás kerekded s összevágó volt. Kedden folyó hó 13-án Pusztai a társulat jeles komikusának jutalomjátékául a „Czigány princz* Szigeti bohózata hirdetetett, de Kissné Houti Mari asszony hirtelen közbejött roszszul léte miatt a darab el maradt s helyette a „S a- bin nők elrablása* került szinro s a kik ezt hallgatták még jobban jártak, mint a Czigány princz hallgatói, mert a szellemesen irt bohózaton azok is jól mulattak a kik már többször látták, s a jeles vidéki színigazgató (Rettegi) szerepében Pnsztai sok derültséget okozott s daczára, hogy jutalorajátékán kevés közönség volt jókedvei s kitünően játszott- A szereposztás különben a régi volt azon kivétellel, hogy a szoba leányt a gyengélkedő Kissné helyett Törökné játszotta. Szerdán, f. hó 14-én — az előbbi napról elmaradt „Czigányprincz*-et adták középszámu közönség előtt, amely azonban egész estén át egyetlen egyszer sem tudott felmelegedni eme „Nagyidai czi- gányok“ után készült férezmunkán, melynek Írójául a szinlap közbámulatra Szigeti Józsefet nevezi meg. Pedig az előadás nem vont le semmit a darab értékéből, sőt a főszereplők: Breznay (Csőri ferke), Pusztai (Zsiga), Kiss Pista (Bojtor), Körmendy (Kapni basa), Bogárdiné (Manczi), Tö rökné (Perényi özvegye), Bihari (Geszti), Hevesi (Adonyi) jobb darabhoz illő buzgalommal igyekeztek azt a teljes bukástól megóvni, de hogy ez sikerült, mégis első sorban Kissné Honti Marinak érdeme, ki Adonyi Rózsa szerepében úgy megje leuésével, valamint játékával s tűzzel előadott dalaival a szó 6zoros értelmébeu kicsikarta a kő zönség tetszésnyilatkozatait. Csütörtökön e hó 15-én szinre került Bar riere és Goudmet kitűnő vigjátéka „A kis szórakozott* Paulay fordításában, művésziesen sikerült rósz szereposztással, mintha csak feltették volna magukban, hogy a szerepeket visszásán osztják ki, hogy többet ne is említsek a portugál szerepét eljátszatták a szerelmes színésszel, a mi pedig határozottan komikus szerep, ha nekünk nem hiszik el hát nézzenek meg egy budapesti sziolapot, ott Vizváry játsza, — Carpignel szerepét pedig Szinaivai játszatták, az meg inkább bonvivánt szerelmes szerep, Szinai pedig úgy tudjuk, hogy komikus | nem is kívánhatjuk, hogy a ki jól játszotta a mexikói vőlegényt, az jól játszhassa Carpignelt, szerencse, hogy a darab oly kitűnő, hogy maga játszik, mert ilyen szereposztás mellett csak is igy lehetett elérni, hogy a közönség élvezettel hallgatta végig az előadást. Laczkó Aranka kisasszony (Celeste), Breznay (Champonet), Hevesi (Grimoine) és Breznay Anna (Elmire) szerepében jók voltak s nagyban segítettek elő az előadás élvezhetést. Pénteken a „Czigánybáró* adatott harmadszor inkább vásárosok kedvéért a régi szereposztással közép számú közönség előtt, a szép czigánydal, toborzó és valzer, most is zajos tetszést aratott. Szombaton „Budavár bevétele 1849-ben* adatott, ma vasárnapon „Viola, az alföldi haramia* adatik, hétfőn pedig bocsa előadásul Claretie színmüve „Zilah berczeg* kerül szinre a társulat egyik kiváló színésze, Bihari Béla jutalomjátákául. cs. .A. hétről. — (Különböző mulatságok.) — Nyakig uszunk az élvezetekben és mulatságokban, higyjék el kérem alig jutott időm az ujságirásra, annyira el voltam foglalva ezen a héten, változatosabb programmot mondva sem lehet csinálni, ott sem voltam mindenütt, még a legutolsó hurka és kolbász vacsorán sem s mégis csak nagy bajjal tudom csoportosítani az eseményeket. A vásárról nem is szólok, átengedem egészen a gazdasági tudósítónak s előre is kijelentem, hogy semmiről sem irok másról, mint komoly és mulatságos élvezetekről, a ki tehát szeret élvezni az tartson velem s ha leírásom nem is mulattatja eléggé, forduljon phantasiájához, s ha ezzel kiegészíti a képet s még -akkor sem fog jól mulatni, akkor nem lesz joga szememre hányni, hogy én nem tudom mulattatni, én pedig vagyok annyira önző hogy tökéletesen beérem azzal hogy én jól mulattam, s megengedem a tisztelt előfizetőknek, miután erre az évnegyedre az előfizetési pénzek már befolytak s igy a lapkiadó consortium is jól mulathat, — hogy képzeljenek a hétről egy szellemes történetet (hogy azután nekem küldjék meg azt, kérem is) s ezt ne olvassák tovább. De, hogy a pazar élvezetek sokaságából egy nehányat kostolóba bemutassak, felemii» tem mindjárt a legnagyobb élvezetet, a port, aki szereti nyelni, ezen a héten módjába van; most estünk ám két szék közül a pad alá, addig panaszkodtunk, hogy felülről nagyon, öntöznek, hogy most már sem az égiek nem ön- tik le a port, sem a vállalkozó nem locsol, a ki a disznók, ökrök, tehenek s egyéb hasznos házi állatok szemlélésébe találja csupán Tojás- si élvezeteit kielégíthetni, annak is bőven ki jut az osztályrésze, sőt ezt a két élvezetet össze is lehet kapcsolni, a ki pedig komoly dolgokkal való foglalkozásban óhajtja elűzni az unalom óráit, annak ott volt a közigazgatási bizottság s a megyei hitelintézet szakszerű tanulmányozására kiküldött bizottság ülése. . • «/»jí Rendkívül nagy kedvet éreznék magamban az élvezetek sorát megrontani egy pár rósz viczczel, erről a megyei hitelintézetről a mit tizenegyen találtak jónak és csak heten rossznak, de nem teszem, mert a bukottaknak kevés gyönyörűséget okozna, a győzelmes, tábor örömét meg minek rontanám, majd inkább akkor szólok mikor ők buknak és mi győzünk, de annyit még is megsúgok, hogy két féle positióban láttam a bizottságot, mikor Göndöcs beszélt, akkor a bizottság ösz- szes tagjainak fejei felett, mikor pedig a többiek beszéltek akkor a Göndöcs feje felett repkedtek a méhek, azt is csak azért mondom el, mert tudom hogy a tudósitásban nem lesz benne, pedig a történeti hűség egyik főkelléke a jó tudósitásnak. Vissza térve az élvezetre, a ki a rabló- gyilkosok phisimiskájában szeret gyönyörködni az láthatta Spangát, Pitélyt, Bereczet, Hosztert és számos czimeres és czimertelen egyént, a kik összeütközésbe jöttek a Cse- megi codexével, sőt még tavat is lehetett látni — persze mindezeket csak a panorámában — a melyikbe az örült bajor király (nem az a ki él, hanem aki meghalt) belefuladt, olyan szép, hogy az ember kedvet kap bele ugrani, szerencse, hogy el van baricadirozva. És kérem mindezek csak nappali élvezetek, hát még az este, a színházról nem is szólok, csak a keleti circust emlitem. Este hét órakor lett kiadva a jelszó: „a keleti circusba kell menni,“ nekem mint újságírónak okvetlent 1 ott kellett lenni s mikor be akarok lépni, megszólítanak: „Tessék jegyet váltani.“ Én erélyesen tiltakozom. „Kérem én a hetedik nagyhatalmasság vagyok, újságíró, én úgy szoktam fizetni, hogy nem fizetek.“ Nem használt semmit, még az sem, mikor tanukkal beigazoltam, hogy a „Békés* czimü helyi lap munkatársa vagyok, kérlel- netlenül be szedték tőlem ax ötven krajezárt,
