Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-20 / 25. szám

piacz-tér felásásához fogtak. Tudjuk, hogy a vállalkozónak hosszabb idő van adva a vállalt munka bevégzésére, azt azonban joggal követel­hetjük, hőgy a közlekedést ne szüntesse be végkép, épen a nyári időszakban. Mondják, főispán ur nállunk -járt, örök bálára kötelezte volna lakostársait az illető, ki ebbeli állapotain­kat neki elpanaszolja és megmutogatja. Felkér­jük a megyei kormányzatot bajaink azonnali or­voslására. A gyulai törvényszék elnöke Novák Ka­mill, mint a fővárosi lapokból olvassuk, Budapesten még csak a Végh Ignácz-féle bűnügyben fogja vezetni a végtárgyalást s e hó 23-án visszatér el­foglalni a gyulai kir. törvényszék elnöki állását. Pünkösd ünnepét mint minden évben, úgy az idén is felhasználták mulatságok tartására, négy helyről is kaptunk értesítést, de csak rövi­den említhetjük fel, hogy az újvárosi, németvárosi és a magyarvárosi olvasó körben s Oerebenics István házában tartattak, sikerült bálák, melyek a jótékony czélokra is szépen jövedelmeztek. A polgári iskolaszék f. hó 20-án vasárnap délelőtt fél 11 órakor a városházán ülést tart a vizsgái határnapok megállapítása tárgyában. Az igazgatói jelentésben ioglalt határidőket már la­punkban közöltük s igen valószínűleg ezek fognak az ülés által is elfogadtatni. A „Babonáról“ czim alatt egy 110 lapra terjedő füzet hagyta el a sajtót, szerzője Sirisaka Andor pécsi néptanító a füzet ára 50 kr, népies nyelven s elég érdekesen foglalkozik a különböző babonákkal, ha lapunk tere megengedi legközelebb mutatványt fogunk belőle közölni, addig is had álljon itt a füzet tartalma mely következő: Elő; szó a müveit közönséghez. A babonáról általában A boszorkányokról. A járványos betegségekről Járványos betegségek az állatoknál. A mikor nagy szárazság van. Kik azok a garaboncziás diákok? A korcsszülöttekről. A lidérczekről. Sírból kikel­tek. Vannak-e kisértetek? A sárkányokról. A kincs­keresők. A javasasszonyokról. Az álmoskönyvek­ről és a lutriról. A kártyavetés és a czigányasz- azonyok. Babonás számok. Babonás napok. Babo­nás állatok. Babonás növények. Babonás ásvá nyok, büvereklyék, bübájosság, varázsital, szellem idézés. A csillagos égről és a tüneményekről. A jóslásokról. Apróbb babonás szokások és mondá sok. Imádságféle a babonások részére. Az igaz vallás és a babonás tévhit közti külömbség. Né­hány szó a tanitókhoz. Búcsúszó. Pünkösdi mulatság. Csabán pünkösd má- sodnapján a „Széchényi“-ligetben tánczmulatság volt, mit még a nagy zápor sem tudott tönkre tenni, mert annak daczára is nagy­számú és igen szép közönség gyűlt egybe nyári színkörbe, s a mulatság szakadatlan jő kedvvel reggeli 4 óráig tartott, az első négyest 44—50 pár táncaolta, a jelenlévők közül következőket sikerült feljegyezni tudósitónknak Beliczey Ilona, Küzdényi Bella, Haan Gizella Frnda Gizella, Vidovszki Irén, Felix Ilona, Műd rony Irén, Szeberényi nővérek, Kulpin nővérek Stark nővérek, Moczkovcsák Gizella, Rácz nővé rek, Grumann Matild, Horváth Ilona, Kristóffy Matild, Miavecz Margit, Jantsovics Margit és Leona- (Gyuláról.) Laczay Erzsiké (Aradról.) Just Ilonka (N.-Várádról.) Baros nővérek (Aradról.) Korossy nővérek (Gerendásról.) Fejér nővérek (Kondorosról.) Gorove nővérek (Budapestről.) A mulatságot L a u n e r Károly ur rendezte. A mulatság vége. Az ünnepnapok alkal­mával tartott mulatságok rendesen nem múlnak el verekedések nélkül, úgy pünkösd hétfőjén is egyik mulatságon Szilágyi János összeveszett egy társával s ezt botjával fejbe vágta s a hajlott bot az annak háta megett álló Rácz János sze­mébe csapódott s alig van rá remény, hogy sze­me megmenthető legyen. Tűz ütött ki pénteken délután 8 és fél óra­kor Csáki Ferencz asztalosnak, a „Korona“ ven­déglő melletti utczában lévő házában a nádfedél rögtön lángba borult a szomszédok nagy ijedel­mére. de a gyorsan megérkező tűzoltóságnak szerencsére sikerült a tűzet localizálni s Csáki há­zánál is csupán a fedele égett le. A ház, mint halljuk, biztosítva volt az első magyar általános biztositó társaságnál. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. Műkedvelői előadás lesz Szarvason e hó 21-én az óda való leányiskola javára, az előadást Sipos Sománé urhölgy rendezi, szinre kerül „Egy huszár káplár Bécsben“ ez. vígjáték. A próbák már megkezdődtek. Az előadásról annak idején mégemlékezünk. Bérlethirdetés. A városunkban időző szín­társulat még egy félbérletre, vagyis 6 előadásra nyit bérletet a legválogatottabb műsorral. E bér­lettel az itteni nagyon is rövid színi évadot be fogják fejezni. A társulat az adott viszonyokhoz képest, a müpártoló közönség igényeit kielégít- tette. A bérletben szinre fog kerülni: Jókai Mór „Czigánybáró“ czimü világhírű operettje, mely­nek kitűnő zenéjét Strausz Ede irta és Vidor Pál népszínműve „Czifra Zsuzsi lakadalma.“ Nem tudjuk eléggé ajánlani e társulatot a közönség pártfogásába, s ismételten felszóllitjuk városunk müpártoló közönségét, hogy ha már eddig a leg nagyobb közönyt tanúsította is, legalább most ezen 6 előadásra béreljenek minél számosabban Elég sajnos eddig a társulat deficzittei dolgozott, nyújtsunk tehát módot arra hogy a társulat defi czittjét, s a gyulai közönség közönye miatt szűk ségessé vált úgy szólván rögtöni elutazás költsé geit is fedezhesse.­Jutalomjáték. A városunkban időző szín társulat egyik legkedvesebb tagjának Kissné Honti Mari asszonynak a -jövő héten lesz a jutalomjá téka, mire előre is .felhívjuk a közönség figyelmét, váló szerencsétől. Kocsisunk eget verő mű értelme nem tudott a nagy bajon segíteni. Áldottuk a szekér gazdáját és erős an tiszemiták lettünk. Mit tegyünk ? keservünkben nekivág tunk a sötét éjszakának ... gyalog. Az egyik utitársat mély rezignacio szállta meg. A másik átkokkal könnyített a szívén, A harmadik szerenádot rögtönzött a tanyai házőrzők szíves közreműködésével. — Nem hiába „fogas“ fiscalis, de neki se nézett en­nek a veszedelemnek. A negyedik, megázott tagjait melengett egy, hajdan valami gyulai kincsem hátát ta kart pókróczczal. Ezt tette legjobban lóvá az idő ... Három negyed órai, kínos tereptanul- mányozás után bek vár tély óztuk magunkat egy mentőkócsiba. mely olyan alaposan ősz sze-vissza rázott, hogy a lélek is búcsúzni készült belőlünk. (Ezen az utón szeretném én sebes vág tatva végig hurczolni a járási szolgabiró urat) Azt mondhatom, hogy Columbus nem örült jobban, mikor Amerika földjét meg­látta, mint mi, mikor egy irtózatos fekete ségben a gőzmalom kéményét felfedeztük Hazaértünk hát... és ezzel véget is ért tragoedia. így lettem én öt forinttal szegé nyebb és egy tapasztalattal gazdagabb. Oh be jó 1.. . Spectator. Szinlb-áz. A városunkban időző színtársulat még min­dég küzd a közönynyel, melyet irányában tanúsít a közönség, habár mint örömmel konstatáljuk két előadást meglehetős nagyközönség előtt tartottak, a, mivel egyáltalán nem akarjuk a közönséget rá­galmazni, hanem betudjuk az egyiket pünkösd vasárnapjának, a másikat pedig az újság és kíván­csiság ingerének, melylyel a legközönyösebb kö­zönség is kell, hogy viseltessék Jókainak drama­tizált darabjai iránt. Szombaton folyó hó 12-én adatott az „Ele- v e n ördög,“ • melynek sujetje tudvalevőleg Bayard „Vicomte Letorieres“ czimü darabja után készült, zenéjét Konti József irta s már azáltal, hogy eredeti operette felkölti a kíváncsiságot s fülbe mászó dallamaival, ki is. elégíti azt. A czimszerepet Hatvaniné Cs. A. asszony elég ügyes­ségei s routinnal játszotta, s csinosan énekelte, Kissné Honti Mari asszony igen kedves Grerinné volt s sürü tapsokat aratott az úgynevezett trüsz- szentő áriával, mit meg is kellett ismételnie s ismét tanujelét adta, hogy megérdemli, hogy a közönség kedvencze legyen. Pompás alakot mu tatott be Breznay G. (Desperieres tanácsos) szere­pében. Jó volt Pusztai mint (Pomponius) s általá­ban a mellék szerepek is jól voltak betöltve. (Tibull de Hugeon báró) szerepében Kiss Pista, mint komikas mutatta be magát, mint értesülünk csak szívességből miután nem volt más a ki ezen szerepet játsza s habár elég jó komikusnak bi­zonyult mégis jobb szeretjük őt Ripnek látni mint Tibullnak. Pünkösd vasárnapján e hó 13-án Gaal Jó­zsef régi de tán örökké mulattató bohózata a „Peleskei nótárius“ került szinre telt ház előtt. Ki ne ismerné a szegény nótárius ka­landjait miken pesti útjában keresztül ment. A czimszerepben Breznai igen jól alakított s külö­nösen sikerült az a jelenete, mikor a színpadra felrohan (Desdemonát) megmenteni. Kiemeljük még Kis Pistát, Bogárdinét, Szinait, Kissné Honti Mari asszonyt és Laczkó Aranka kisasszonyt. Hétfőn 14-én Almássy Tihamér uj s itt még nem adott népszínműve „Sári néni“ adatott csekély számú közönség előtt mit talán annak lehet tulajdonítani, hogy több helyen bál volt s igy a rendes vasárnapi közönség hiányzott, töb­beket pedig a csabai lóverseny tartott távol. A darab egyike a mostanában sűrűn termő nép­színműveknek, melyek hatnak egy pár szép dallal, ígyes irói kézre a színpadi ismeretre valló hatá-| os jelenettel, de korántsem érik el azt a magas-l atot a mint p. o. • „Felhő Klári“ van az ujabbl lépszinmüvek közziil. S hogy az estét kellemesen I öltöttük azt Kiesné Honti Mari aszony 'ée Kissi ’ista szépen előadott dalainak köszönhetjük. Jókl oltak még Breznai, Bihari, Breznainé és Laczkó I Lranka. Kedden, f.'hó 15-én adatott.itt először : „AI ekete gyémántok“, regényes színmű 5 felvonás-1 ián 6 képpel, mely Jókai Mór hason czimü re-[ ;énye után lett átdolgozva, a kettő között két.-1 égtelenül a regényt illeti az elsőség, mit ha va-| aki nem ösmer, aligha találhatja meg a kulcsot] i darab egyes jeleneteihez. Bővelkedik a színmű) nindazon hibákkal, melyek rendesen megvannak | i regényekből átalakított Színdarabokban, s hogy] í darab mégis nagy élvezetet nyújt, azt gyö-1 lyörü nyelvezetének s nehány megkapó drámai leleneteinek tudható be. — Berend Ivánt Bihari személyesítette, nem habozunk kimondani, hogy jól, sok helyütt igen sikerültén s helyes felfogás­sal, benne a társulat minden bizonnyal értelmes, törekvő s használható színészt bír, kin meglát­szik, hogy komolyan tanulmányozza szerepeit s az alak melyet nyújt, nem rögtönzött, hanem beható megfigyelés eredménye. Evilát a társulat egyik kedves fiatal tagja, Breznai Anna ját­szotta, s a szerep kiváló nehézségeit figyelembe véve, mik megpróbálnak egy régibb s routinir- tabb művésznőt is, azt hisszük, hogy habár meg­érdemelt, de legnagyobb elismeréssel akkori il­letjük ha csak annyit mondunk, hogy jól ját­szotta. Legsikerültebb két jelenete a főpróba és az öltözőben Salista herczeggel és iérjéveli jelenése volt. Ez a két kép a harmadik és negyedik különben a darabnak is fénypontja. — Pusztai mint Salista herczeg, Breznai mint Calamides, Törökné és Laczkó Aranka kisebb szerepeikben hozzájárultak az est sikeréhez. Kü­lönös megemlékezés illeti még a rendezőt. Ditrói Mór urat, a ki kivált az égő kőszéntárnál vidéki színpadokon szokatlan ügyességgel s csi­nos decoratióval mutatta be. Szerdán, f. hó 16-án: „A korneville harangok“, Planquettenek talán még mindig legszebb zenéjü operettje, ezen társulatnál szó katlan, gyenge előadásban a szerepek meglehető! visszásán voltak kiosztva, egyes igen szép zene részek teljesen kihagyattak, azzal a jó indulat tál, melyei a társulat iránt viseltetünk, saját ér dekükben kérjük, hogy a mint eddig, ezen a: egy előadáson kívül nem nyújtottak, ezentúl 8' adjanak alkalmat az ilyen megjegyzésekre. S h felemlítjük Breznay, Kiss, Hatvaniné s Kissné Hunfi nehány sikerültebb jelenését nem hagy hatjuk figyelmen kívül és hogy a harangoka nem hallottuk, a mi pedig eltekintve a harang játék zenei szépségétől, mely oly szépen har monizál a zenekarral, még azért is szüksége: mert csak ez ad magyarázatot Gáspár ap nagy lelki megrázkódtatásához s Henri kíséreté vei megjelenése csupán fokozzák a felindulást az ennek folytán bekövetkező megőrülést. Csütörtökön, f. hó 17-én, Laczkó Aránk kisasszony jutalomjátékaul, Dumas világhír színmüve : „Deuise“ került színre, egyike a leg szebb nyelven írott megrázó jelenetekben s köl tői szépségekben gazdag színműveknek, anél kül, hogy a darab meséjét (mit közönségün alkalmasint ismer), elmondanánk, kimondhatjnl hogy a darab egyetlen gyengéje a befejezéi igaz, hogy e tekintetben eltérő a felfogás sokan vitatják a befejezés helyességét azon szén pontból, mert Dumas ezen színművét iránj darabnak irta és pedig annak beigazolásári hogy egy ártatlanul félrevezetett bukott nő mé találhat boldogságot, de éppen itt van az elt< rés a felfogások között; találhat megnyugvást zárda falai között, de a morál szempontjábi nem találhatja fel azt a boldogságot, amit Den: Bardannes grófban feltalál, s ez teszi megfog hatatlanná azt az igazi francziás tordulato melyei a darab végződik Denisnek a gr< karjaiba való omlásával a teljes boldogság < kibéküléssel, s azt, hogy az a szigorú s b< csületére annyira féltékeny apa, a ki mindé áron a csábítóhoz akarja erőszakolni Ieányá tudva azt, hogy ez által azt örökre szerencséi lenné teszi, (de csak az által véli megmentheti a becsületet,) s még azt sem akarja neje kéri sére megengedni, hogy leánya zárdába menjei hogy az a valódi nemes gondolkozásu apa m kép egyezhetik bele abba, hogy leánya mégis a gr< neje legyen, ez már csakugyan csak abban leihe magyarázatát, hogy a függöny olyan hirtelen le gördül, hogy nincs ideje ellent mondani, s amen] nyire tulszigorunak s a magasabb erkölcsi szén pontokból indokolhatlan bünhödésnek tartanán azt a megoldást, hogy Denis a csábitó Fernan neje legyen, annyira kevéssé indokolhatónak tart juk ugyancsak erkölcsi szempontból az elkövetei hibának bármennyire legyen annak oka az illet olyatén úgyszólván jutalmazását, hogy Denis legnagyobb boldogságot érje el, nézetünk szerit a leghelyesebb megoldás az lett volna, ha Deni i zárdába megy. Lapunk szűk tere nem enged neg, hogy bővebben indokoljuk álláspontunkat, lábár sok mindent tudnánk a mellet még felhoz- íi. Kétségtelen azonban, hogy e színmű hibás be- * régzése daczára remek alkotás s alig tudjuk meg- irteni városunk müértő közönségének közönyös- • légét, melynek jelét távollótével adta, holott úgy i darab s az előadás, mint a jutalmazandó kinek jatékaba többször volt alkalmunk gyönyörködni méltán megérdemelte volna, hogy nagyszámú kö­zönség legyen jelen. Áttérve magára az előadásra a legnagyobb megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy az váratla­nul jó volt. Egyike ez azoknak a daraboknak, melyek rendkívül jó előadást igényelnek. S Kissné tavalyi jateka után őszintén megvallva, egy kissé merésznek találtuk, hogy Laczkó Aranka kisasz- szony „Denis“-t választó jutalom játékául de sie­tünk kijelenteni, hogy kellemesen csalódtunk a válalkozás nem volt merész, s Laczkó kisasszony valóban nehéz feladatát igen szépen oldotta meg s igazi művészettel játszott. Tulajdonképpen az egész darabban két jelenése van az egyik (Márt- hával,) a másik (Bardannes) gróffal mikor (Fer- nandali) viszonyát bevallja, ezzel a két jelenéssel kell lebilincselnie a hallgatóságot s maga részére hódítani a közönségét s ez Laczkó kisasszonynak sikerült, mikor szomorú sorsa elmondásán vele jegyütt könnyezett az érző szívvel biró közönség. Méltó társa volt Breznai Anna (Mártha) szere­pében s Bihari ki (Bardannes grófot) személyesí­tette igazi bensőséggel mutatva a nemesen gon­dolkozó grófot, fájdalmait és küzdelmeit. Breznay egészen uj oldalról mutatta be magát mint drámai [színész, s az est sikeréből nagyrész illeti őt is kiváló szép alakításban tüntetve elő a becsületére [annyira féltékeny és büszke b legérzékenyebb ol- | dalán sújtott megtört apa fájdalmait. Különösen [fel kell még említenünk Töröknét a (Thauzette-né) [szérepében, Breznainét és Hevesit. Általában laz egész előadás kerekded és összevágó volt s I valódi élvezetes estét szerzett a nem nagy szám­iban jelenlévő műértő közönségnek. Pénteken nem tartatik előadás. Szombaton |„A koldusdiák“ adatott, ma vasárnap : „A tuni- Ikás leányok“ kerül színre, mely előadásokról Ijövő számunkban referálunk. Cs. | -----­^T 37-ilttéx.*) A népfölkelés és az életbiztosítás. I Az „Aseicurazioni Generali“ igazgatósága arról ér­• Itesit bennünket, hogy az állami jóváhagyás fentartáBával >1 elhatározta, hogy az életbiztosítási ágban, a biztosítottak térdekében több rendbeli újítást fog a kötvényfeltételek I Iközé felvenni, különösen a legmesszebb menő engedmé- j ínyeket teendi a népfölkelésre kötelezettek érdekében. IUgyanis a kötvény, ha a biztosítás már legalább egy. év ‘[óta érvényben volt, a népfölkelésré kötelezett biztosított fclirányában jogérvényét minden pótdijfizetés nélkül az eset­ire is megtartja, ha az illető tényleges hadi szolgálatra *1 fogna behivatni és pedig 15,000 frt erejéig terjedő bizto- . Isit ásnál a teljes összegre és az egy és ugyanazon egyén léletére szóló nagyobb biztosításnál 15,000 írtig. Ezen ked­• I vezményben a társaságnál már biztosítottak is részesülnek, jl amennyiben azoknak megengedtetik, hogy mostani kőt­I vényekkel kicserélhessék az újabb feltételeknek megfele- ' I lőleg kiállított kötvényeket. — Örömmel.üdvözöljük ezen 5| újítást, mely oly hatályos módon tesz eleget a mai kor I kívánalmainak. A nagy iparos és közgazdasági intézmé- I nyék mérvadó képviselőinek kétségtelenül nem csak üzleti I feladatuk, hanem egyszersmind kötelességük is, hogy le-. 1 Illetőleg számoljanak a napi kérdésekkel. — A népfelkelési jltörvéDy az életbiztosítási intézményt ily kötelességé vált Ifeladattal állítja szembe, melynek szabadelvű megoldására -lelső sorban is a nagy és hatalmas belföldi biztositó tár­saságok kötelezvék. — Hogy az „Assicurazioni Generali“ [tudatában az általa elfoglalt előkelő állásnak, ezen az - [egész népességre nézve kiválóan fontos ügyben is első glvals, mely megtette az elhatározó lépést, teljes elismerést I érdemel. >1 ,1 Többet nem lehet kivánni. Csermő. Aradmegye. I Becses küldeményére van szerencsém önnel tudatni, hogy 8 [az öntől kapott Brandt R. gyógyszerész féle svájczi lab- -Idacsokat már elfbgyasztottam s istennek hála általok I egészségemet visszanyertem. Már két évig szenvedtem |l makacs székrekedésben I a svájczi labdacsok 4 hónapi i,[használata után egészen jól vagyok. Labdacsait legjobb | meggyőződéssel lyanlani fogom minden barátomnak s is- E>|merosömnek. Rosenberg Mór. | *) Az ezen rovat alatt közlőitekért, nem vállal ^[felelősseget a szerk. ä 1Ő77. 1886. III. Árverési hirdetményi kivonat. A békési kir. j bíróság mint tkkvi hatóság ‘ közhírré teszi, hogy Oláh György Békésmegye 31 tiszti ügyésze, mint a m. kir. kincstár képviselője -| végrehajts tónak H. Nagy Fereocz volt k.-tarcsai i|lakos végrehajtást szenvedő elleni 77 frt 45 kr. |adó tartozás és járulékai iránti végrehajtási ügyét ’[bén a b.-gyulai kir. jbiróság területén levő k.- " tárcsái 139. sz. tjkben fekvő Af Ír. sz. boltéi­ul kés házra az árverést 400 frt ezennel megállapi- -1tott kikiáltási árban elrendelt és hogy a fennebb [megjelölt ingatlan az 1886. cvi juntas hó ’ 30. napján d. e. 9 érakor K.-Tarcsa köz­ségházánál megtartandó ‘ nyilvános árverésen a [megállapított kikiáltási áron alól is elfog udatni. i| Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan ■ |becsárának 10°/o-át, vagyis 40 irtot készpénzben . vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett ár­folyammal számított és az 1881. évi november hó 11-én 3333. sz. a kelt igazságügyminiszteri ren­delet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapír- I ban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. . LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek ; a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított sza- | bályszerü elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság. 1 Kelt Békésen, 1886. május 1. Pallay Jenő, > 100. 1—1 kir. aljárásbiró.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom