Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-06-13 / 24. szám
lapiró gyorsaságával jeleztem, hogy szombaton az „Arany ember#-t, vasárnap a „Csókon szerzett vőlegényét adták, s hogy ne legyen igazam, szombaton este olyan záporeső kerekedett, amely nemcsak az „Arany embert“-t mosta el, de még egy réz embert is nagy próbának tett volna ki, s hogy annálinkább be legyen bizonyítva, az arany ember annyira ritka volta, hogy azt már csak színpadon lehet látni, még ezzel a cachirozott arany ember látásával is meglettünk várakoztatva vasárnapig, pedig nagy várakozással néztünk (fájdalom, hogy olyan kevesen), ezen előadás elé, mert egy ilyen darabnak jól eljátszása a legkitűnőbb színtársulatnak is próbakövét képezi, s e színtársulat a próbát kiállotta, s azt hiszem, hogy a közönség nézetet fejezem ki akkor, midőn azt mondom, hogy ez az előadás a tavalyinál — különösen összjáték tekintetében jobb volt. De hogy kellőleg bele jöjjek a szükséges kritikai hangulatba, kezdjük a szokásos bevezetéssel : Vasárnap, junius hó 6-án adatott az „Arany ember,“ eredeti dráma 5 felvonásban. Irta Jókai Mór. A darab meséjének, elmondásával felesle ges szolgálatot tennénk, miután azt részint az előző előadásokból, részint a ragyogó tollú iró regényéből úgy is ösmerik, kritizálásával pedig már elkéstünk, szóljunk tehát csupán az előadásról. Tímár Mihályt Bihari B. ur játszotta, elég jó alakítást nyújtva, leszámítva egyes túlzásokat, melyeket könnyen megbocsájtunk a kárpótlásul nyújtott sikerült jelenetekért. Krisztyán Tódor szerepében Hevesi G. élvezhető alakítást nyújtott, — Tímeát Breznai Anna k. a. játszotta sok helyen igen sikerültén, s a kiválóan nehéz feladatot elég jól oldotta meg. — Brazovicsot Breznay élénk derültség közt játszotta, a mi biztos jele annak, hogy jól adta, méltó társa volt Brazovics szerepében Bogárdiné asszony, ki általában szerepkörét igen ügyesen tölti be. — Athaliát, a szenvedélyes boszuvágyó nőt Törökné, a társulat egyik kiváló ereje személyesítette többször nagy hatással, Kadisa szerepéből Ditrói csinált annyit, a mennyit ebből a szerepből lehet, 8 a mellékszereplők is jól állták meg helyöket, • s most szóljunk Laczkó Aranka kisasszonyról, kiről első helyen kellett volna megemlékezni, s ki megkapó naivitással játszotta Noémi fárasztó e nehéz szerepét, különösen excellált a második felvonásban, s gyakran ragadta nyílt jelenetekben is tapsokra a nem nagy számban megjelent közönséget. Hétfőn szinre került a „Sabin nők elrablása“, bohózat 4 felvonásban, a kik jelen voltak jól mulattak és sokat nevettek e szellemes bohózaton, melynek kivált 3 első felvonásában egymást követik a kaczagtató jelenetek, miket leginkább érvényre emelni Pusztai B. igyekezett Rettegi Fridolin színigazgató szerepében, mulat- tatóan s itt-ott rendkívül sikerültén játszva a truppjáért lelkesülő s sok bajjal küzködö igazgatót. Bányai Mártont Breznay játszotta, ügyes alakítással mutatta be a darabja sorsán aggódó szerző gyötrelmeit s különösen jól adva az előadásról haza térő bukott szerző keserveit. — A nők közzül ki kell emelnünk Laczkó Aranka és BreZHSy-Aranka kisasszonyokat, kik nagyban hozzájárultak az est sikeréhez, és Kissné-Honti Mari asszonyt, ki episod szerepében egy, minden tekintetben minta-szobacziczát mutatott be. Marosán Bogdán szerepében Körmendy jól mutatta be az örmény apát, aki fia elleni panaszaival mindig roszkor jelenik meg. Kedden, junius hó 8-án adatott: „A csókon szerzett vőlegény“, Szigethy József bohózata, a darab jóformán egy személy kedvéért van írva, s ha azt úgy játszák mint a hogy Kissné-Honti Mari asszony játszotta Ábray Irént, ekkor érdemes volt megirni • egy szereplő kedviért egy ilyen mulatságos bohózatot. Kiesné az eperáruló czigányasszonyt, a tót legényt, a zsidó gyereket s a hárfás leányt úgy játszotta s a dalokat oly kedvesen énekelte, hogy azzal két vőlegény szerzésére is méltó volt, 1 keveset mondunk azzal, hogy megérdemelte a sűrű. tapsokat, melyekkel a csekély számban megjelent közönség kitűnő játékát s mély érzéssel énekelt dalait jutalmazta. De az egész előadás a legsikerültebb volt az eddig látottak között s talán az egész szinlapot le kellene írni, ha fel akarnánk említeni mindenkit, a ki jól játszott. Kiemeljük mégis Breznai Anna kisasszonyt és Breznainét, továbbá Breznai G. Bihari B. és Pusztai urakat. Szerdán junius hó 9-én szinre került Plan- quelte gyönyörű zenéjü s egész opera szerű áriákban gazdag operettje „Rip-Rip“ a czimszerepben Kiss Pista úrral, valóban zavarban vagyunk, hogy énekét dicsérjük e jobban vagy játékát mely egy kiváló drámai színésznek is becsületére vált volna s úgy ő mint neje Honti Mari asszony méltók voltak a zajos tapsokra, melyeket játékukkal és énekükkel arattak. S különösen ki kell emelnünk az utolsó felvonásban Rip azon áriáját, melyet énekel midőn 20 éves álmából felriad és a levél áriát, melyet Kissnó úgyszólván önmagát felülmúlva énekelt, hogy olyan szép hegyi szellemet a milyen Kissné volt még aligha láttunk, az úgy vettem ki az egész közönség osztatlan nézete volt. A többi szereplők is mind elősegítették a darab sikerét kedves volt a két kis gyermek is Adrien kit Hevesi Jenőke játszott korát felülmúló ügyességgel s Alice személyesitője is ki műkedvelő volt, de miután a szinlapon nincs megnevezve, nem akarjuk incognitóját elárulni. A karok szabatosan s a zenekar nagyon jól működött. Folyó hó 10-én adatott Dóczy Lajos 100 arany pályadijjal jutalmazott történeti vigjátéka az „Utolsó szerelem“, a darab költői nyelvezetéhez s becséhez méltó előadásban Hevesi mint Lajos király, Breznainé mint Erzsébet s Hevesiné jól töltötték be szerepüket, de különös elismerés ileti Töröknét ki a büszke Drugeth Máriát játszotta s elibünk tűrhette a daczos és nemes' nőt ki képes lemondani szerelméről mintsem adott szavát megszegje, s méltó társa volt Laczfi Apor személyesitője Bihari s Ditrói ki mestere a szavalás művészetének amint Cecco. S most még a társulat két fiatal tagjáról kell megemlékeznünk, Breznay Anna (Catherina) és Laczkó Aranka (Duczi) kisasszonyokról kik benső és érzelem teljes szavalatukkal s megjelenésükkel a szemnek íb kedves látványt nyújtva nyílt jelenésben is többször tapsokra ragadták a közönséget, s különösen a negyedik felvonásban előforduló s csak nem páratlab szépségű román- czot Laczkó kisasszony oly igazi érzéssel s valódi művészettel szavalta, mely után neki, ha igy halad szép jövőt jósolhatunk pályáján. » Pénteken nem tartatott előadás, szombaton az „Eleven ördög“ adatott, ma pedig „Peleskei nótárius“ adatik elő, mely előadásokról jövő számunkban referálunk. S ha még felemlítem, hogy most már sem a pitypalaty énekével, sem a közönség nagy szám- bani megjelenésével az előadásokat nem háborgatja, azt hiszem az e heti szini eseményekről teljes képet nyújtottam. Cs. JL hétről. (Eső. Vásár. Állatsereglet. Színház. A mi nem illik.) A helyzet signaturája komor felhők a láthatáron, de nemcsak a politikai láthatáron, hanem a valóságos isteni egen, amely felhők nehéz könnyeiket sűrűn ontják a mi árva fejünkre, a minek igaz, hogy nem árt annyit, mint a búza és az árpa fejének, de hát ezt végezzék el azok, a kiknek van buzájok és árpájok, én nem perlekedem az idő járással,' melynek csak a nemes csizmadia czéh tagjai örülnek, fogyván ilyen időjárásban rettenetes nagy mértékben a csizma, mert hát a felhőből eső, az esőből sár s a sár által csizmák kopása lészen, de az bizonyos, hogy mi ide lent már mégsokaltuk, a mit csinálnak odafenni (annak lehetőségét azonban készséggel beismerem, hogy talán odafenni is megso- kalták a mit mi csinálunk ide lennt,) s most már egyebet sem énekelünk, mint azt a nótát hogy : Télen nagyon hideg van - Nyáron nagyon meleg van Mindig esik az eső Soha sincsen jó idő. S már csak azért is szükségesnek látom, hogy az esőről írjak, mert akkor több mint bizonyos, hogy mire czikkem napvilágot lát, csak azért is kiderül. Nem tudom, hogy tisztelt olvasóim és mélyen tisztelt olvasó nőim mit cselekedtek a minden félórában megujjoló égi spritzerek alatt, mert ha tudnám, bizonyosan azt imám meg, de igy kénytelen vagyok a magam dolgairól emlékezni meg. Hogy az elején kezdjem először is kint voltam az ember seregletben, azután bennt voltam az állatseregletben, — s az a különös véletlen játszott velem, hogy az ember seregletben több volt az állat mint az ember, — az állat seregletben pedig több volt az ember mint az állat, s igy arra voltam kényszerítve, hogy az ember seregletben az állatokban s az állatseregletben az emberekben gyönyörködjem. Talán felesleges is mondanom, hogy a ló és marha vásáron voltam, a tudósítást a vásár lefolyásáról lásd lapunk más helyén pedig erről lett volna kedvem írni, mert itt kevesen voltak, de ezt a thémát elkapta előlem a reporter, — a belső vásárról meg nem kell írni, mert ott volt minden helybeli újság olvasó ember, — megyek hát egyenesen az állatseregletbe, a mint belépek, lefizetve a két hatos aintrét, (nem akarok belépti dijjat Írni, mert a kilépti dijjat is megvették a n. é. kö- zönségen)\mindjárt elébem áll a német, hogy most lesz a nagyszerű kígyó mutatvány, de mielőtt ez megtörténnék tessék adakozni a szónoklathoz mellékletben csatolt perselybe hullatván tetszés szerinti összeget. Na megállj kcjmediás lefőzlek gondoltam magamban, s nagy ostentatióval kikerestem egy lyukas két hatospst s nagy úri elegan- tiával bebocsájtottam a persely mélységes fenekére (s ez a fórom Dóczival szemben a ki csak a pillanat fenekére szállott le) s az éles- szemű komédiás észre is vette a két hatost s miután a lyukat rajta nem tudta megláttni meg is nagyságolt érte (ezt a módot ajánlom azok figyelmébe, a kik szeretnek nagyságos urak lenni,) s.csak azután jutott eszembe, hogy mégis a komédiás fog lefőzni, mert i bizonyosan túl ád a rósz két hatoson. Azután este elmentem a szinekházába kifejezés igazolást lásd Szarvas Gábor Magy; nyelvtan 77-ik oldal) milyen szívesen Írnék erről is, de ezt a thémát meg el kapta előlem a szini referens, s igy nem marad más hátra mint kifejeznem csudálkozásomat a felett, hogy milyen jobb ügyhöz méltó következetességgel nem jár színházba a nagy közönség, de már gyűjtöm az adatokat, hogy ki mért nem jár a színházba s a jövő héten felsorolom az okokat azok mulattatására a kik járnak s azok boszantására a kik nem járnak a színházba s ha most csak annyit mondok, hogy nem illik színházba nem járni, azt kérem csak annak tulajdonítani, hogy ezen a héten olvastam, egy 76 oldalos . könyvet arról, hogy mi nem illik. A könyv czime „Nem illik“ s a legnagyobb bajt Nagy Ferencz. könyvkereskedő urnák okozza^ nem meri elküldeni semmiféle házhoz szives betekintésül, mert nem illik senkit az illem szabályok reá nézve szükséges voltának jelzésével megsérteni, pedig ha valakinek elküldené az körülbelől úgy venné ki magát, hogy már a könyvkereskedő is tudja • hogy szüksége van illem szabályokra. Még is csak rendkívül müveitek lehetnek már az emberek, mikor köteleket tudnak szaktudósok arról összeírni, hogy mi illik, s egy vékony füzetbe belefér mind az ami nem illik, de én sem merek már többet beszélni, mert a szabályok VH'-ik fejezetének n-ik pontja (mit különben többeknek bátorkodom szives figyelmébe ajánlani, ha mernén azt Írnám, hogy különösen a szépnemnek) kimondja, hogy „nem illik a szót szaporítani.“ Csintalan, Nyílt felszólítás. Fischer Kiimán, volt gőzmalom-tulajdonost, B.-Gyu- lán, ezennel nyilvánosan felszólítjuk tartozását nálunk annyival bizonyosabban megfizetni, miután ellenkező esetben lapok ntján leszünk kénytelenek egy a közönség tájékoztatására vonatkozó intést közzétenni. öutjahr és Müller, malomőpitcj-intézet és gépgyár. Mindenki, még a legszegényebb ember is, áldozhat bárom krajczárt naponkint, belső testrészeinek gyökeres kitisztítására, hogy ez által egész sereg betegségnek elejét vegye, a melyek a táplálkozás b emésztés megzavart menetéből (székrekedés, gyomor-, máj- és epebajok, aranyeres bántalmak, vértorlódás, étvágyhiány stb.) keletkeznek. — Brandt R, gyógyszerész svajczi labdacsainak használatát értjük itt 5 egy égész doboz óra a gyógyszertárakban 70 kr. Gondosan megfigyelendő, hogy mindenik dobozon rajta van-e czégjegyül: a fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása, nehogy máskép csomagolt s olcsóbb szerek által rászedettessünk. Mohai Ágnes-forrás. Nyolcz éve annak, a mióta a mohai Ágnes-forrás Eempelen Imre ur birtokán Mohán felfedeztetett, és ma már ezen forrásvíz, mely Magyarország egyik általában elismert legszénsavdusabb sa- vanyuvize, az ásványvizek közt az első helyet foglalja el ég nemcsak hazánkban, de egész Európában, sőt Amerikában is nagy elterjedtséget és népszerűséget vívott- ki magának, mely körülményt legjobban jellemezzük azáltal, ha felemlítjük, hogy múlt évben az elszállítás 1,800,000 palaczkot ért el. Ezen fényes eredmény valóban csakis ezen forrásvíz kitűnő tulajdonságainak tulajdonítható, mely kitűnő szolgálatot tesz az emésztési és idegszervek- katarrhalis bajainál, az ideg- és gyomorbetegségeknél, orvosi tekintélyektől a leghizelgőbb módon elismertetett, melynek kellemes ize bárkit ezen víz barátjává teszi; — mely a bécsi, trieszti, gráczi és torontálmegyei kiállításokon, valamint mnlt évben a budapesti országos kiállításon az első kitüntetéseket elnyerte. (Milán király Szerbiában, szálloda-tulajdonosok London és New-Torkból, szóval mindenki, a ki egyszer ezen vizet ismerni tanulja, bü marad hozzá.) Hogy a mohai Ágnes viz, rendkívüli elterjedését oly hirtelen találta és általános népszerűségre tett szert, az csakis e forrás kereskedelmi megbizottjá* nak, a hírneves udvari szállítónak Édesknty L. urnák első sorban köszönhető, mert utóbbi ez által hazai kiviteli kereskedelmünknek lényeges szolgálatot tett. Energiájának és szakavatottságának köszönhető, továbbá, hogy a bel- és külföldön elegendő módon ezen víznek kitűnő minőségére figyelmeztetve lett, azt ismerni tanulta és ama nagy eredményeket, miket ezáltal elért, legjobban fejezik ki a következő számok: 1880-ik évben 80.000 pa- laozk; 1881 -ik évben 295.000 palaczk; 1882-ik évben 550.000 palaczk; 1883-ik évhen 1,043.000 palaczk; 1 b84-ik évben 1.500.000 palaczk; és 1885-ik évben 1,800.000 palaczk lett szétküldve. Sajnos, ezen víz sem kiméltetett meg meg a hamisításoktól, mert találkoznak oly lelkiismeretlen egyének) kik' a valódi ásványvíz helyett egy undort gerjesztő utánzatot forgalomba hoznak, a miért is nagyon is helyén van, ha a mohai ásványviz bevásárlásánál a védjegy valódiságát pontosan megvizsgáljuk. *) Az ezen rovat alatt közlöttekért4 nem vállal felelősséget a szerk. IEDET Figyelmeztetés. Az álhirek áltál tévútra vezetett t. ez. közönséggel szemben alulirt igazgatóság kötelességének tartja kijelenteni, hogy a azt. László (püspök) fürdő forrásai ez évben is a gyógyulást keresők rendelkezésére állanak, s különösen azt, hogy a nép által használni szokott források sem meg- nem apadtak, sem melegségükből nem veszittettek. , Az „1STVAN“ tükör is elégséges természetes meleg vízzel (-|- 32° R.) bir. Szép száraz szobák napi ára 50 krtól 2 forintig. 90. 3—3 Vasul, posta és táTirda állomás. Kitűnő és olcsó konyha és pincze. Uradalmi orvos és főfelügyelő: Dr. Hoványi Ferenc. Szt. László-fürdő, május bó. A. fürdő igazgatóság. X X X X X X X X X í X Hirdetmény. A b.-csabai közbirtokosság részéről kőzhirré tétetik, miszerint Csaba város tsrűletén és határában a tulajdonához tartozó italmérési illetékszedési jogot az „Arany kakas“, „Zöldfa“ és „Serház“ vendéglőkkel együttesen, a közbirtokossági hivatalban megtekintendő tariffs és bér leti feltételek mellett f. évi-szt Mihály naptól 3 évre zárt ajánlatok ntján haszonbérbe kiadja. Az ajánlatok 3000 frt bánatpénzzel f. évi junius 27-ig bezárólag a közb. tisztségnél adandó be. Bérlte kiadó továbhá f. évi szt. Mihály naptól 6 évre külön a„PIUME“ városához czimzett vendéglő az abban gyakorolható italmérési joggal aárt ajánlatok utján. Ajánlatok 1000 frt bánatpénzzel ellátva f. évi junius 27-ig fogadtatnak el a közb. tisztség által, ugyanott a feltételek is megtekinthetők. Kelt B.-Csabán, 1886. májuB 27. 91. 3—8 A b.-csabai közbirtokosság. X X X X X X X X X X X X X 3 X X X OOOÖC300000000OOOC3C30000000000 o o o o o o o o o 96. 1—3 Ház eladás. B.-Gyulán, a sugárúton fekvő saját házam, egy rész udvarral szabad kézből ELADÓ» Értekezhetni Rosenzweíg Herman tulajdonos fakereskedővel. llC33XX030C3CCr:CXCJ000000CX
