Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-06-13 / 24. szám
Melléklet a „Békés“ 24-ik számához. Igen, mert a családi élet megalkotó- sánál oly mellék tekintetek szerepelnek, melyek által a boldogságot nemhogy megteremtené magának, de mindinkább távozik attól. Sokszor házasságot kötnek oly egyének, kik egymást éppen nem, vagy csak felületesen ösmerik, házasságot köthetnek olyanok, kik egymásra jéghideg közönynyel vagy ellenszenvvel tekintenek. Sokszor házasságra kelnek olyanok, kik azáltal anyagi helyzetök javulását czélozzák, vagy kik maguknak kényelmet, tekintélyt szerezni óhajtanak a nélkül, hogy számításaiknál sziveiket a mérlegbe vetnék. S mi a következménye az ilyen alapra fektetett családi életnek? Ott, a hol a szabad férfi, a szabad lány.vidorul és könyedén léptek fel az előtt, most a fegyencz lánczát vonszolja magával. Unalom lepi el mindkettő hóm lokát. Eljátszott boldogság képezi, a kép zelő tehetségtől annál könnyebben teremt ve, minél lehetetlenebb elérése az álmo dott boldogságnak, nagyszerű tervek, mik talán ezen házasság nem létében sikere sitettek volna, miknek valósulását azon ban bizonyosnak hisszük, hacsak kiállha tatlan rabszijra nem volnának fűzve. így szenvedünk, hoj egyébkor tűrtünk volna igy szokunk ahhoz, hogy életünk felette alkalmatlan társát ránk nehezülő minden baj okának tekintjük ; igy keserűség ve gyűl beszédeinkbe és hidegség édelgése ink közé; igy fokozódik érzékenységünk egymás irányában, senki sem bánt meg oly könnyen, mint hites társunk, és mi más valakinél örömünkre szolgálna, szint azt rajta közönyösnek tekintjük. De tekintsük a családi életnek más képét is. Mily sokszor okai a házas-élet boldog talanságának, a házastársaknál létező erköl esi hiányok, származzanak ezek bár a ne velés elhanyagolásából, vagy az egyén nel született káros lelki tulajdonokból. - Gyakran a legcsekélyebb félreértés, eg szónak nem helyes alkalmazása vagy ér tése képes felzavarni a családi élet bol dogságát, hol a házastársaknál a finomab érzés hiányzik, hol a lélek nincs eléggé kiművelve a kölcsönös türelemre. Sokszor egy tekintet elég a házi béke felbomló sára. A vérmérséklet, szenvedélyesség, tit kolódzás, bizalmatlanság a legnagyob zavarokat idézik elő a cááládi életben. A házastársi kötelmek nem ismerése, a jo gok és kötelességok éles elkülönzése, el érhetlen vágyak utáni sóvárgás, remények nem teljesülése: mind meg annyi okai gyenge lelküeknél, a családi életet neme sebb oldaláról felfogni nem tudó egyé neknél, a boldogtalanságnak. Legbizonyosabb jele a megelégedett ségnek, ha a házastársak minél inkább önmagokban s övéik körében keresik é találják fel örömeiket, — s nem keresnek családi körön kívül élvezeteket. »Egy családapa, — igy szól Rousseau — ki izánál jól érzi magát, minden gondjai s áradalmainak jutalmát a természet legkellemesebb érzelmeinek folyvást való élvezetében leli fel.“ A családi élet legfőbb boldogsága, a íázasság gyümölcseiben összpontosul. De ezen boldogságot teremteni kell s teremteni lehet a gyermekek gondozása s he- yes felnevelése által. Ott, hol a szülők a gyermek-nevelésre a kellő gondot nem ’ordítják, boldog családi élet nem képzel- letö. S fájdalom, legtöbb szüle e téren mutat legtöbb lelkiisineretlenséget s minden nap tapasztalható, mint tépik szét a lázastársak boldogságuk lánczát az által iogy gyermekeiket ferde irányban nevelik Napjainkban, ha már a kis családtag sinőtt a bölcsőből, jogokat formál, s mind addig ismétli: „én akarom, én akarom!“ mig az őt bálványozó „mama“ és „papa“ meghajol a „kis pubi“ akaratának; s pró lálná csak egy józanabb felfogású apa a kis „akaratos“ csemetét megfenyíteni, a gyönyörűségére“ féltékeny anya, tigris cént rohanna férje elibe — 8 vége lenne a családi élet boldogságának, vagy leg alább is erősen veszélyeztetnék az. Ily irányban teljesitik sok szülők gyermek nevelési kötelmeiket a bölcsőtő kezdve tovább, — s ha gyermekük a hely télén vezetés mellett nem érheti el azon boldogságot, milyent alkotni számára min den jó szüle főtörekvése : bizton bekövet keznek még a legnemesebben érző s egy mással rokonszenvező házastársak áltá alkotott családi körben is azon perczek melyek megzavarják s tönkreteszik a csa ládi élet boldogságát. O. Gy ■Á-Toránd.. Aranyos fürtid játszadozva röpke szellő lengeti, Beád mosolygó csillagocskák gyulnak majd az égre ki, — S mig merengsz a holdsugárnál liliom fehér alakj Gyönge kebled szűz havára rózsa fürtid omlanak. Szolid szerelmed csend-ligetje, int pihenni kebleden Fáradt galambként ingó lombon, jer borulj rám ked (vesém; S mig a szellő leng felettünk, s a csalogány úgy ejSed Tündér álmok báj honáról, majd regéllek én neked. Közéig az ábránd hattyú szárnyú rózsa felhők habjain Elándalitó mámor ömlik a szerelem karjain, — S hogy szived minden fájdalmi lágy szenderbe essenek Álmaidhoz ringató dalt égi hárfák zengjenek. Kernes szivednek szenderénél én virasztom álmaid, Mig rád a hajnal, felderülve, rózsa fátyolt nem borit, Szép szemed első sugára, hogyha ébred, kedvesem: Mézes ajkid csók mosolyát, első hangját én lesem! Pünkösdi történet. — Irta Gyomai Zzigmond. — A csabai verseny alkalmával történt, te hát pünkösd másod napján. Szokás szerint megye egész előkelősége jelen volt s a mint annak idején egy akkori tárczámban szeren csém volt meg jegyezni, együtt voltak a megye legszebb virágszálai. Hát biz akkor költőile; fejeztem ki magamat, de volt is rá okom Szerelmes voltam, még pedig abba a leányba kivel pünkösd hétfőjén a verseny téren ismer' kedtem meg. (Ebből is kilátszik minő üdvös következményei vannak e versenynek.) Az igaz hogy e szerelem nem vezetett házassághoz, hanem ez csak azon múlt . .. . de hisz éppen ezt akarom elmondani. — Igen örülök a szerencsének, rebegém Pályaválasztás. Sem a szülők, sem a tanítók nem terjesztik ki kellő mérvben figyelmöket arra, hogy a gyermekek természeti haji maik és tehetségeiknél fogva, mely életpályára volnának alkalmasak. A müveit osztályhoz tartozó egyéne sőt a vagyonosabb földművelők, iparoso törekvése arra irányul, hogy gyermekeik bői ügyvédet, orvost, hivatalnokot farag tassanak, anélkül, hogy figyelembe vennék a gyermek hajlamait, tehetségét. A legtöbb szerény fizetésű hivatalnok borzad még csak a gondolattól is, hogy gyermekét ipari foglalatosságra képeztesse. Csekély jövedelmét gyermekének iskoláztatására áldozza, megvonja magától az élet fentartására legszükségesebb összeget, nélkülözteti a leánygyermekeket, s alig fordít gondot s költséget azok szükségszerű kiképeztetésére, csakhogy a család szemefénye, reménye, az ősi név fentartója, kellő kényelemben faraghassa az iskola padjait. megírásához fogtam s éppen a befejező vers-l szaknál tartottam, midőn Jolán kisasszony! boszszusan nyújtja felém a már elvesztett kez-l tyűje párját. Midőn e kéz vakító fehérségben tündö-l költ felém, szemeim káprázni kezdtek, elká-l bultam. őrült vágy szállt meg, hogy karjaim-l ba öleljem ezt a kedves gyermeket, melynek! haja finom illatot terjesztett; hogy csókjaim-l mai borítsam el azt a puha kis kezet, a mely! minden bájával kaczéran ragyogott; hogy életem boldogságává tegyem* e gyermeket,! melyet alig hogy megismertem, az őrülésig I megszerettem. Vakmerő ajánlattal állottam elő:I tegye föl már most Jolán — a „kisasszony“I szót elnyeltem — azt az imádandó kis kezet! az én versem ellenében. Jolán elfogadta azl ajánlatot. Az utolsó verseny megkezdődött. Két! szív versenye volt ez reánk nézve, a melyek egymás felé akartak közeledni, de sok minden! állta el Útjukat — sportnyelven akadály ver-1 senynek hívják az ilyet. A hogy a lovakat! elindították, az egyik, éppen az, a melyre Jolán játszott, hamarabb kiszaladt a többinél és őrült! gyorsasággal futott a kiszabott pályán. A ver-l senybirák ekkor kijelentették, hogy a verseny! nem érvényes, újra kell kezdeni,. Hanem a| Jolán lova — már csak igy nevezem, a gaz-| dája talán nem perel be érte — mondom, a| Jolán lova befutotta az egész pályát és miután a többi hátramaradt lovasok, értesülvén a futási megsemmisitéséről, nem futottak a Jolán lova győztes maradt. Igaz, hogy a versenybírák e futást érvénytelennek nyilvánították, de uj verseny még se lett. Ez ellen Jolán is a leghatározottabban tiltakozott, azt hozván fel okul! hogy az ő kifáradt lova a többi pihent lovak-l kai nem versenyezhet. Persze az igazi indokot! csak én tudtam, de hasztalan, uj Verseny nem| lett, és így, bár a keztyu birtokomba jutott, a keztyühöz való kezet nem tudtam elnyerni. Szirtfoki Jolán ő nagysága — már csak ismét igy nevezem — vett magának másik pár keztyüt, ugyancsak szép, bordeauxszinüt, selyemből. Én pedig Írtam az óta vagy száz verset hozzá — a nélkül, hogy vesztes maradtam volna a fogadásban — de bár a rímet megtaláltam szivére, az utat ahhoz az akaratos kis szivhez nem tudtam megtalálni. De hát szerencsére az idén is lesz verseny Csabán, csak az a kérdés, hogy ott lesz-e megint Szirtfoki Jolán s ha igen, rendelkezik-e még kezével ? Diána. Rajz | mythologiából. Lehet-e másként kezdenem, mint hold- sugaras éjjel? így kezdené minden jóravaló poetikus szellem, s miért ne kezdeném én, ki halhatatlanságra aspirálok s máris oly sokszor el- vitázhatlanul fényes jeleit adtam a „Gyulai Hangadó“ s a „Szerelmi klarinét“ s több ily nagyszabású lapok hasábjain annak, hogy idővel boldogult Sréterrel a Helikonon együtt fogunk burgonyát gyomlálni. Tehát holdsugaőas éj volt 1 Minő varázs rejlik e szavakban l Képzeljék csak, —------letűnt a nap fen t az ég kéklö boltívén ezer meg ezer csillag halvány fénynyel ragyog; lent százados tölgyék által koszoruzott magas bérezek alján a csendes völgy, berkeiben dalos csalogánynyal, illatot lehellé virágaival, hús fu- valmu lenge szellőjével, csergedezö patakjával és---------előtűnik a hold, ezüst sugarait beszö vi az éj homályába s szétönti a festői tájon. midőn Szirtfoki Jolán kisasszonynak bemutattak. S e történeti nevezeteségü szavak képezték bevezetését annak a szerelemnek, melynek lángja immár egy álló esztendeig lobog szivemben. Szirtfoki Jolán kisasszonyt már régen ismertem híréből, mert nem egyszer hallottam, hogy ez ám aztán a leány . . . apja kétezer nőid földön gazdálkodik, a melyre semmi sincs betáblázva . . . zongorázni úgy tud, hogy akár hangversenyt adhatna . . . francziául, angolul, egyforma jól beszél ... a mellett házias is, 5tb. stb. — szóval, Szirtfoki Jolán páratlan .. . Is ez az, mi őt a férfiak szemében legérdekesebbé tette. \ A bemutatás megtörténvén, udvariasan meghajtottam magamat. A verseny éppen kezdődött. A lovak egymás mellé sorakoztak és én, hogy valami beszélgetést kezdjek, ajánlottam a kisasszonynak, hogy fogadjunk a lovakra. A kisasszony elég kegyes volt ez ötletet elfogadni és meghatároztuk a fogadás föltételeit. A kisasszony mosolyogva engedett kérésemnek és bal kezén lévő keztyüjét tette föl — igen szép, divatos szinü selyemkeztyüt viselt, melyet még ma is szivemen hordok — én még, mi telnék egy poéta-féle embertől ? felajánlottam, hogy irok egy verset a kisasszonyhoz, ha elvesztem a fogadást. Könnyű volt megígérnem, a kisasszonynak gyönyörű szeme volt, melyre önkényt kínálkozik a rim. A futás megkezdődött — a kisasszony veszített. Szótlanul húzta le a keztyüt bal kezéről és ekkor láttam, hogy arra az imádandó kis kacsóra szintén nem sokáig kellene a rímet keresnem.. A következő futásnál Jolán kisasszony — már ekkor nem „nagysád“-oltam, csak egyszerűen igy szólítottam — a legtöbbet Ígérő lóra tette föl keztyüjének a párját az én versem ellenében. Gondolatban mindjárt a vers lián ily árban keltek Juntos lovak is. I be I- á s á r junius 6-án, az előző napi tartosabbnak érkező esős idő által jelentőségéből vesztett; de ‘ért, minthogy egész napon át. eBtig, állandó Jdvező idő volt, eléggé élénknek jelezhető; eladó okottnál kevesebb, de vevő elég nagy számban .togatta meg a vásárt; minélfogva az iparosok rgalma is javuknak mondható; a vásár élénk- ige részben még a hétfői napra rs kiterjedt. Hírek. A gyulai törvényszék «lnöke. Lapunk sült számában reviden értesítettük olvasóinkat .zon meglepő hírről, hogy Novák Kamill, a gyu- ai törvényszék volt elnöke, — kit alig egy hó- lappal helyeztek át Budapestre a törvényszékhez tlelnöki minőségben — vissza tér és ismét átteszi a gyulai törvényszék vezetését. A hir any- íyira meglepő volt, hogy alig akartak annak hi- ;elt adni, de most már teljesen bizonyossá lett. á visszatérés okárol többféle versio kering, de mint biztos forrásból értesülünk; oka, Novák Kamill megrongált egészségi állapotában keresendő, mely miatt nem érezvén magában elég erőt úgy felelni meg a teendőkkel rendkívül el- halmazott budapesti törvényszéki alelnöki állásnak, a mint ő óhajtotta volna, vissza kívánkozott a gyulai törvényszék nyugalmasabb elnökei székébe. Kétségtelen, hogy a gyulai kir. törvényszék Novák Kamill elnöksége alatt vívta ki magának az országos jó hírnevet, melylyel dicsekedhetik 8 igy csak örülhet, hogy esetleg egy idegen s a viszonyokkal kevésbbé ismerős elnök Ihelyett vissza kapta régi elnökét. A közönség érdekében. Városunkba már egy hete időzik egy a pártolásra minden tekintetben érdemes színtársulat s mog nem foghatjuk ■ mi lehet az oka annak az óriási közönynek melylyel a közönség a társulat iránt viseltetik. Mi a közönség érdekében állónak tartjuk, hogy a színhazat látogassa nem csak azért, mert a komoly lirányu darabok melyeket előadnak a szivet és llelket nemesítik, a vig darabok pedig kellemes szórakozást nyújtanak s csak sivár kedélyű lehet a I kit egy jó szinielőadás nem gyönyörködtet, hanem lázért is mert városunk érdemes közönsége jó I hírnevének fenntartására szükséges, hogy el ne- I mondhassák, hogy egy igényeinek megfelelő jó I színtársulat anyagi existentiáját hat hétre bizto- Isitani nem képes. Felhívjuk tehát ismételten e I helyen is a közönséget a bérletre s a színház Iminél tömegeseöb látogatására. Hozza meg a kö- Izönség az áldozatot nem a színtársulat, de a saját Imaga érdekében. Eddig a következők béreltek |tudomá8unk szerint: Kalmár Mibály 2. Cziffra I Imre 3. Csausz Lajos 1. Terényi Lajos 2. Keller J. 11. Chrisztó Miklós 1. Ferenczy Alajos 3. Nagy lKároly 2. Védel Károly 2. ■ Winkler Lajos 1. iGöndöcs Benedek 1. Dobay János 1. Erkel Rezső 12. Erkel János 2. Habinai 1. Kohn Dávid 1. ; Fábry Sándor 1. Follmann János 1. Furka Gy. 1. llScbwarcz 1. Bak L. 1. Bak G. 1. i Külföldi útlevelek kiadása iránt folya- ; modott Ha an Lajos csabai ev. lelkész, ki tudo- Imányos czélokból Németországba szándékozik ;lutazni és Isztin Mózes kétegyházai lakos. A tudományos pályára erőszakolt U| kik hajlam és tehetség hiányá- |v )an nélkülözik a szorgalom s Janulásijif nedvet is, a szellemi foglalkozás proletárjai a esznek; míg ellenkező esetben egy a haj- k amaiknak, tehetségeiknek megfelelő föld- sí nttvesi, ipari, kereskedelmi pályán bizto-L litván kényelmes megélhetésüket az államig íasznos polgárai lehettek volna. U Bármely iparos, ki hajlammal, tehet- iéggelés kedvvel űzi iparát, több lelki gyiM nyört élvezhet munkája révén, mint egyl iroda szellemi napszámosa, ki egyik naüj mint a másik nap, reggeltől estig ir, má-|i sol, igtat. L Bármely iparos, ki e pályára hajlam- |l mai s tehetséggel lépett, könyebben besze-j rezheti az élet szükségleteit, kényelmesebb!! lelyzetet teremthet önmagának és család-l iának, mint az, kit nevelésének rossz! ránya hajlama és tehetsége ellenére szel-l emi pályára erőszakolván, azon csak a| cözépszerüségig sem volt képas felemel-1 cedni. Közgazdasági, szellemi és anyagi éle-| tünk fejlődésének egyik íőfeltétele, hogy! minden tehetségnek meg legyen a maga pályája, a maga munkaköre, s minden pályának meglegyen a maga embere és pedig kellő mérvben, kellő arányban, mert akár tultömetnek, akár üresen maradnak a pályák, egyaránt szenved a köztevékenység, a közélet. Hazai közgazdasági viszonyainkat tekintve, nem tudjuk eléggé ajánlani, hogy a gyermekek a hajlamaik s tehetségeiknek megfelelő pályákra adassanak, s a gyermekeik jövőjét szivükön viselő szülők legfőbb gondját az képezze, hogy gyermekeiknek pályáját ne családi érdekek, hiúság s más kicsinyes okokból válaszszák meg. Nem tudjuk eléggé ajánlani a szülőknek, hogy ne növeltessék gyermekeiket azon pályákra, melyek már is szemlátomást túl vannak terhelve, ne to- ' lakodjanak meddő, hanem inkább a ter- ■ melő az értékesíthető életpályára, ha a tudományos pályára a szellemi munkás ságra nincs meg a kellő hajlam, tehetség, s ha hiányzik az érzés az inspiratio. Nem szabad szem elől téveszteni “ azon kedvezőtlen arányokat, melyek hazánkban a szellemi és kézművi pályák ’ között léteznek, s azon kell igyekezni s ' hon minden tevékeny polgárának, hogy ^ az életpálya helyesebb megválasztása álta : helyesebb arányokat honosítsunk meg közéletünk mezején. O. Gy. Országos vásári tudósítás. j í Gyula, junius 5. 1886. Mint már múl - számunkban is jeleztük, a lóvásár, nagy hozata l mellett, igen élénk volt. A minőség váltakozó , közte nagyobb mennyiségben szép is; az árai i nem mondhatók túlzottaknak. Jó gazdasági lovai 120—150 írtig; nyereg alá valók 200—300 írtig
