Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-02-15 / 7. szám
A békési fiatalság | évi február 16-án az Untervéger-féle helyiségben batyus-bált rendez csabai zene mellett. Az aláírások már befejeztettek b igen jó sikernek néz elébe az idei farsangot bezáró ez utolsó tánczmulatság. Szegedi Mihály színtársulata a múlt hó elejétől kezdve városunkban időzik és kitűnő változatos műsorral szórakoztatja közönségünket. A részvét a társulat iránt nem is hiányzik, de a farsanggal járó több élvezetet nyújtó mulatságok nem csekély hátrányára szolgál a jövedelemnek. Azt hisszük azonban, hogy a farsangi évad. megszűntével fényesebb kilátásai lesznek a jövede lemre és pártolásra nézve, mit a derék szintár salat méltán meg is érdemel. — Mint a szinlapoko is hirdetve olvassuk, a színtársulat is be akarj a farsangot fejezni egy február 17-én rendezend nagy álarczos bállal a „Korona“ vendéglőben Ezt megelőzőleg nagyszabású álarczos menetet rendez, mely a mint sejteni engedi igen mulatságos és érdekesnek Ígérkezik. A szándékolt városi bérház építtetése ma holnap a megvalósulásba megy át. Február 4-én elhatároztatott annak felépítése és 60-ezer frt költség elő is irányoztatok. Az építés kivitelét mint haljuk, városunk szülötte, ilj. Benedikty József építészeti mérnök urra bízzák, mit a közön ség igen rokonszenvesen fogad. De egyúttal az építkezést is örömmel üdvözli a közönség, mert régóta igen nagy hiányát érezte egy tágas és a társadalmi igényeknek meg felelő épületnek. Nem hiába, hogy vasutunk van ! de hala dunk is és haladjunk őszintén óhajtjuk ! r- I. Újdonságok. Farsang. A rohamosan múló és mulatságaiban tulgazdag farsang a tegnapesteli polgári-kör bállal utolsó nagy hullámát vetette. Ezen bál, mely a helybeli mulató közönségnek mindig kedvencz találkozó helye szokott lenni, sikerét biztosítja az, hogy azok. a kik a farsangot már végig mulatták, találkozót adnak azoknak itt, a kik még nem mulattak, és hogy mindezek jól fognak mulatni, azoknak biztosítéka a kitünően ' egybeálli- tott rendezőség. — A mai napon tartandó újvárosi olvasó kör tánczvigalmának sikerét biztosítja az, bogy közönségét az elmúlt években tartott tánczvigalmaival biztosította. Mindkettőről lapunk jövő számában bővebben meg fogunk emlékezni A gyulai kör f. évi febrnár 9-én saját helyiségeiben igen sikerült tánczestélyt rendezett, mely minden eddigi estelyeTneT jobbatrsTTerüTr. A németváros részen f. évi február 8-ika valóságos ünnepnapot képezett ; ugyanis ez nap tartotta a már is kitűnő pártfogásnak örvendő németvárosi olvasókör a „Napkorcsma“ helyiségei ben tánczvigalmát. Már a kora reggeli órában nagy nemzetizászló hirdette a nevezetes eseményt mely lefolyni fog, a tánczizgalom egy bizonyos nemével töltötte el a lázas izgatottságnak a németváros részt; és a kik ebből a bálnak szép sikerére engedtek következtetni, azok reményeikben épen nem csalatkoztak. Már esteli 9 órakor a Napkorcsma ez alkalomra izléseseu feldíszített és berendezett helyiségeit a mulató közönség zsúfolásig megtöltötte, úgy annyira, hogy a moz gás majdnem lehetetlenné vált. Az általános jókedv egész reggeli 8 óráig együtt tartotta a mulató közönség nagyrészét. A bál anyagilag is jól sikerült és csinos összeget eredményezett a czélra, melyre rendezetetétí. Helyreigazítás. Lapunk múlt számának iparos ifjúsági bálról szóló báli referádában a jelenvoltak névsorából Papp Jolán és Kis Jolán k. a. tévedésből kimaradtak, mit ezennel készséggel közlünk. A b.-gyulai kereskedelmi ifjúság ön képző és betegsegélyző egylete által f. évi február 7-én a „Korona“ vendéglő nagytermében rendezett tánczvigalom reményen felül sikerült. A rendezőség minden nehézséget leküzdve, válvetve azon törekedett, hogy a bál kellemessé tétele által annak maradandó emléket és helyet bizto sitson mindenkorra és ha annak jelenlegi sikeréiről a jövőre lehet következtetni, úgy bizton állíthatjuk, hogy e bál a gyulai és vidéki mulató közönségnek a következő évi farsangban egyik legkedvesebb reménye lesz. — A tánczterem ez alkalommal Ízlés teljesen és oly csínnal volt díszítve telve a szebbnél szebb tánczos nőkkel, hogy a szemlélő nem határozhatta el magát melyiken gyönyörködjék, és a mi a tánczvigal mat különösen élvezetessé és feledhetlenné tette, az a fesztelenség és mesterkéletlen őszinte jókedv mely a közönség között mindenütt és mind végig nyilatkozott. Az első négyest egy colone- ban 52 pár tánczolta. Leginkább megérdemlik elismerésünket és dicséretünket az ízléssel és különös csínnal kiállított tánczrendek, melyek a kereskedelmi főkönyv mintájára készültek egyik lapján a követelés másik oldalán a tartozás feljegyzésére szánt rovatokkal és ezzel kapcsolatosan megemlithetjük, hogy a főkönyvben bejegyzőt tartozás kiegyenlítésére, az ugyanott jegyzett tartozásokat a fiatalság oly buzgón egyenlítette ki, hogy lezárás után semmi féle egyenleg sem volt felmutatható. Csak az az egy körülmény von le némit a sikerből, hogy a közművelődési czélra a tett felülfizetéseken kívül a bál bevételeiből mi sem maradt. Bárody Károly jól szervezett színtársulata — a városi tanácsnak ez érdemben adott engedélye folytán — 12 előadásra Gynlára jön és tudomásunk szerint előadásait közelebb megkezdi a „Korona“ vendéglő nagytermében. A színtársulat az utóbbi időben Orosházán működött meglehetős pártfogás mellett. Ismerve a gyulai közönség nemes érzületét — reméljük miszerint uemzetünk ezen napszámosait — kik Orosházán és utóbb Csabán telt működésük alatt a közönség teljes méltánylatát érdemelték ki — nemes pártfogására méltatni fogja. Halálozás. Szénásy Károly városunk szülötte, több mint két évtized óta budapesti tekintélyes ügyvéd, és a csákói Geiszt család ügyvéde, f. hó 7-én Budapesten elhunyt. — A családi gyászjelentés a következő: özv. Szénásy Károlyné szül. Bayer Hermina a maga és gyermekei ; Szénásy György és hitvese Füleki Jolán és ezeknek gyermekei : György és László; Szénásy István, úgy rokonaik .nevében, mély fájdalommal tudatja forrón szeretett férje, édesatyjuk illetőleg nagyatyjuk : Szénásy Károly hi tes ügyvédnek, Budapesten, a folyó 1885. évi február hó 7-én d. e. 11 órakor, életének 56-ik s boldog házasságának 2S-ik évében, hosszas szenvedés után bekövetkezett csendes elhunytál Drága halottunk hült tetemei f. hó 9-én, d. u. 3 órakor fognak Budapesten, Belváros, Kecske méti-utcza 14. sz. a. a róm. katk. anyaszent egyház szertartásai szerint beszenteltetni s a ke epesi utón levő sirkertben örök nyugalomra té tetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig Budapesten, a belvárosi plébánia-templomban f hó 11-én d. e. 10 órakor fog az egek Urának bemutattatni. — Kelt Budapesten, 1885. évi feb ruár hó 7-én. — Áldás és béke felejthetlen poraira 1 “ Szarvas közönségét ritka szép élvezetben részesité — a legközelebb múlt napokban Kovács József pápai iparos kedves két kis gyermeke, a 4 és Ya éves Kovács Dezső s a 7 éves Kovács Ilka, czimbalom játékával; — sokan- nem tudták, hogy mit csodáljanak e két kis teremtésben. a technikát-e ? vagy azt a mély érzést, mely játékukban kifejezést nyert? Valóban megérdemelnék , hogy illetékes körök fölkarolják, mert oly zenei_tehetség rejlik bennük, mely okszerűen fejlesztve, világhírű ínfivésszekké lenne őket. — így azonban csak sajnálni lehet, mert tehetségük a kenyérkeresetnek — előbb utóbb — áldozatul esik. Az öcsödi hármas gyilkosság elkövetésével vádolt férjet, Tóth Sándort —ki a szarvasi leír. járásbíróság fogházában letartóztatva volt — egyrészt a bizonyítékok elégtelensége folytán, másrészt pedig kezesség vállalás mellett ssabad- Iábra helyezték. — Ha nem ő a gyilkos, bizonyára jelentékeny segítségére lesz a bíróságnak ama rejtélyes bűntett kiderítésében. A szarvasi gymnasiumi ifjnság kegye- letesen ünnepelte meg f. hó 10-én Vajda Péter koszorús költő halála napját. — Délután 3 órakor tömegesen kivonultak sírjához, a hol Kojnok Ta más VIII. o.-beli tanuló, Petőfinek „Vajda Péter 50 kr., Schriffert J. Mihály 30 kr., Grünvald Miksa 1 frt, Papp Gábor 10 kr., Japport Simon 1 frt, | Gerlein Mihály 1 frt, Gerlein Reinhart 50 kr., Gregus András 25 kr., Krizsán András 40 kr., R. Schrifiert József 2 frt, Illich Antal 1 irt, Szikes Márton 50 kr., Japport Ferencz 50 kr, Japport József 50 kr. Dobay János 50 kr Schmidt József 50 kr, Hoffmann István 20 kr, Jeszen8zki Béla 10 kr, N. N. 50, Szika János 50 kr, Frankó Döme 50 kr, if. Schriffert György 50 kr, Eisele Á. József 50 kr, Goldstein Mór 50 kr, Triffont János 50 kr, ör. Schriffert József 1 frt, N. N. 50 kr, Berndt János 50 kr, Czégényi Gyula 50 kr, Hoffmann Alajos 10 kr, Knáifel József 50 kr, Fridrich Mihály 50 kr, Praznovszky Sándor 1 frt. Mely a közművelődési czél iránti tekintetekből lett felülfizetéseikért fogadják egyletünk nevében hálás köszönetünket. Hoffmann József elnök. Sál Sebestény pánztárnok. Nyilvános számadás a b.-gyulai kereskedő ifjúság önképző és betegsegélyző egylete által f. évi február hó 7-én rendezett tánczvigalomról. Bevétel 193 frt 72 kr kiadás 145 frt 30 kr. Tiszta maradvány 48 frt 42 kr. Felülfizettek : Multáach Ignácz (M.-Tur.) 1 frt, Drachsler Mór 1 frt, Lövenstein Simon 50 kr, Fischer Sámuel 50 kr, Bleier Ferencz 50 kr, N. N. 1 frt, Bak Gusztáv 50 kr, Diósy Lajos 1 frt, Osvát Alajos 50 kr, N. N. 2 frt, Multasch Adolf 2 frt, Olajosi Dezső 4 frt, Czinczár Adolf 2 frt, Deutsch Zsig- mond 1 frt, Deutsch Jakab 1 frt 30 kr, ilj. Engl Mór 50 kr, Rp'hlm&n Ferencz l frt, Deutsch Mór 1 frt, S; rfl"8tein Izidor 1 frt, ifj. Licsman József 1 frt, H. ,sr Gusztáv 5 frt, Dobay János 5 frt, Uferbach József 1 frt, Schvarcz Jónás 1 frt, Kreiner Gyula 1 frt, Müller Bálint 2 frt, Dr. Berényi Ármin 2 frt, N. N. 2 frt és Bak József 2 frt. A nemes czél iránti tekintetből tett felülfizetéseikért fogadják egyletünk nevében hálás köszönetünket. Olajosi Dezső elnök. Bán István pénztárnok. Baromfi kedvelőknek : Az állatkert számos fajokból álló első rangú tyukászata a legjobb hirü külföldi tenyésztőktől szerzett példányokkal lett felfrissítve. Ezek tojásaira megrendelést már elfogad az igazgatóság, és kívánatra bárhova küld árjegyzéket bérmentvr. halálár rau czimü költeményét, mély érzéssel el szavalván — a sírkőre egy díszes koszornt he lyeztek. Szarvason f. hó 14-én d. u. 5 órakor vezette oltárhoz Marsai János jó hirü iparos, kedves és szeretetreméltó Hézer Mariskát. — Kívánjuk, hogy az a boldogság kisérje őket egész életükön át, a melyet éreztek akkor, mi dőn a „holtomiglant“ és holtodiglant“ fogadták egymásnak. Illés László és Kádár Árpád aradi, to vábbá Ecsedi Lajos orosházi ügyvédjelöltek, az aradi ügyvédi kamara lajstromába felvétettek. Hajdumegye alispánjának jelentése szerint a Balmaz-Ujváros községhez tartozó „S u g a pusztán a juhok között a száj- és körömfájás ki ütött. G y o m á n Klein Adolf ottani lakosnak sertései lábfájásban szenvednek. — A földmivelési miniszter körlevele szerint Romániában marhavész megszűnt. A Körös-Tárcsán felállítani szándékolt gyógyszertár ügyében Jalló Jenő debreczeni ok leveles gyógyszerésznek kérvénye további eljárás végett a megyei hatósághoz beküldetett. Nyilvános számadás a b.-gyulai németvárosi olvasókör f. évi február 8-án tartott táncz- vigalmáról. Bevétel: 132 frt 15 kr., kiadás: 49 frt 71 kr., tiszta maradvány : 82 frf 44 kr. Felülfizettek: Szikes József 10 kr., Unger István 50 kr., Dundler István 50 kr., ifj. Licska Ferencz 50 kr., Sál Sebestény 1 frt, Illich Reinhart 50 kr., Scherer Benedek 50 kr., Ludvig Mihály 50 kr., Implom János 40 kr., Geszner Sebestény 10 kr. Makai István 1 frt, Sál József 50 kr., A. Schriffert Mátyás 50 kr., ifj. Schriffert Mátyási Irodalom és művészet. Vörösmarty Mi hál y összes műveiből a 17-, 18-, 19-, 20. füzet jelent meg díszes kiadásban Méhner Vilmos könyvkiadó-hivatalában Budapesten. — Egy füzet ára 40 kr. Felhívjuk rá olvasóink szives figyelmét. A „Képes Családi Lapok* 20-ik számának tartalma: A nőnevelés. (Elbeszélés folytatása.) Majthónyi Flórától. — Mosoly. (Költemény.' Ábrányi Emiltől. — A legszebb asszony Ga|á ron. (Elbeszélés vége.) Prém Józseftől. Egy újév (Elbeszóléa.) Dombay Hugótól. — Újabb íróink. (Bulla Jánoz, Ábrányi Emil, Szabó Endre.) — Szerelem-vágy. (Költemény.) Csáktornyái Lajos tói. — Tisztitó tűz. (Regény folytatása.) Szent iványi Emiltől. — A kézszoritás. (Müvelődéstör téneti karczolat vége.) Dr. Boros Gábortól. — A sárga rózsa. (Elbeszélés.) Várkonyi Dezsőtől. — Jótékonyság. (Heti tárcza.) Bolygótól. — Képmagyarázatok. — Gondolatok. — Mindenféle. — Képeink: A hittan-óra. — Czigány-élet. — Az uj testvér. — A spanyolországi földrengés : I. Alhama egy külső utczája. II. A Tájó folyam tele romokkal. — Melléklet: „Az apa és fin“ czimü eredeti regény 97—112 oldala. — A borítékon: Heti naptár. — Saktalány. — Bűvös pont-talány. — Háromszög-rejtvény. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Jutalmak. — Kiadóhivatali értesítés. — Hymen. — Gyászrovat. — A szerkesztő postája. — Hirdetések. A „Magyar Háziasszony.“ Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap, mely a magyar gazdasz- szonyok országos egyletének hivatalos közlönye, előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Előfizethetni legczélszerűb - ben postautalvány által a „Magyar Háziasszony“ kiadó-hivatalához Budapesten, váczi körút 20. — Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért — Ieg- czélszerübben levelező lappal — fordulnak. A| legujabbi száma következő válatozatos tartalommal jelent meg : A nők az orvostudományok terén Andreától. — A játékszerek ártatlansága. Dr. Zseugeri Samutól. — Háztartási gazdaság. — Konybászat. Heti étlap. Hogyan főzzünk, süs sünk — A nők munkaköre. — Gyermekeink.— Házi orvos. — Házi szerek. — Irodalom és mű vészét. — Színház és zene. — A farsang. — Különfélék. — Hymen. — Heti naptár. — Szer kesztői üzenetek. — Kiadó-hivatal postája. — Hirdetések. —„Munka után“ melléklet tartalma Eddig és most. Költemény. Palágyi Lajostól. — Szegény gazdag, Költemény. Maroshalmi Gyulától. — Budapesti élet. Somogyi Edétől. — Otthon, Báró Babarcziné Krana Hermiutől. — Egy császárné toiletteje. — Kérdések és feleletek. — Gondolatok. — Apróságok. — Talányok. — Megfejtések, — Regény csarnok. — Vész és viharban. Angol regény. Vettük a „Gondiizö“ 21-ik számát, a következő változatos tartalommal, „Az uj főispán“, regény Tolnai Lajostól; „A vőfély“, költemény Csatkay Ignácztól; „A végzet“, regény Margitay Dezsötül; „A kísértet“, rajz. „Székely támad, székely bánja“, történeti regény P. Szathroáry Károlytól; „A titkos zeneszerző“, humoresk. „Ä ;ránátköves asszony“, Marlitt E. legújabb e g ó n y e, fordította M á r to n ff y Frigyes; ezeket követi a boríték érdekes tartalma, u. m. a magyar gazdasezony, vegyesek, talányok, talány- lejtők és szerkesztői posta. A minden vasárnap megjelenő „Gondűzö“ előfizetési ára: negyedévre 1 frt 50 kr., egy hónapra 50 kr. Az előfizetési pénzek Székely Aladár kiadó-tulajdonoshoz küldendők Budapesten, VII., dobuteza 14. Figyelmeztetjük olvasóinkat a kitűnő lapra, melyből a kiadó mindenkinek szolgál mutatványszámmal ingyen és bérmentve, ki e végre hozzá fordul. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Olcsó pénzpiaczot. — Közgazdasági tanulmány. — A nemzetek vagyonosodásának hévmérője a földbirtokosok anyagi helyzete. Az anyagi jólét, a nemzeti vagyonosodást, az anyagi ínség, a közelszegényedést tanúsítja. Az egyéni jólót, a nemzeti vagyonosodás s így a nemzet virágzásával egyértelmű s oly szorosan függ össze, hogy az utóbbit előbbi nélkül képzelni nemzetgazdászatnak nem lehet, nem szabad, de nem is tudja. S az egyéni jólét, a napi szükségletek fedezetén felül való megtakarított tőke teremtését föltételezi. Hol tőke nincs, ott nem lehet egyéni jólét s nem lehet nemzeti vagyonosodás, sem nemzeti felvirágzás. A töke a tengely, mely körül a nemzeti, az állami lét kereke forog, a tőke mozgató ereje az államszerkezetnek. A tőkehiányt, az egyéni tőkehiányt pótolni kell minden áron, hogy az egyéni jólét alapja meglegyen. E pótlásról gondoskodni kell minden áron, hogy az egyéni jólét alapja meglegyen Gondoskodni kell pedig oly módon, hogy az a tőke, mely bizonyos tekintetben közvagyont képez, hozzáférhető és pedig lehetőleg könnyen hozzáférhető legyen mindenkinek, ki azt igénybe venni óhajtja vagy kénytelen. A tőkének olcsónak kell lenni Kétségtelen, hogy minél inkább igénybe van véve valamely áruezikk, annál drágább; és kétségtelen, hogy a pénz, — a tő he e leginkább igénybevett áruezikk, s igy ez a legdrágább is. Pedig épen ennek kell a legolcsóbbnak lenni, mert ennek drágasága drágítja meg a többi áru- czikkeket, mig ennek olcsósága lenyomja a többi áruezikkek árát is. Olcsóvá kell tehát tenni a pénzpiaczot, hogy hozzáférhető lehessen. De miként? ez az a nehéz kérdés, mely a nemzetgazdászokat foglalkoztatja, mert belátják, i hogy a jelenlegi pénzpiacz oly drága, hogy azon" a kisbirtokosság, a földmivelő osztály, az iparosok, kik pedig leginkább keresik föl a tékepia- ezot, hozzá nem juthatnak; — vagy ha igen, csak a legnagyobb áldozatok árán. Ezen segíteni kell. A meglevő pénzintézetek nem felelnek meg a kívánalomnak, mert még a legolcsóbb pénzintézet is, mely csak 5 százalékon áralja is pénzét, pedig ilyen is csak elvétve akad egy-kettő az országban, fölötte drága; — a pénznek nem szahad drágábbnak lenni, mint legfolebb egy — egy és fél százalékosnak, különben nem teszi meg azt a szolgálatot, amit attól várunk, hogy a vevőnek hasznot hajtson. A törvény által engedélyezett 8 százalékos pénz már drága, ezzel az, kinek pénzt vennie kell, nem fog boldogulni soha, mert ily drága pénz megkétszerezi az egyéb áruezikkek árát, a 8 százalékos pénz 16 százalékossá teszi az egyéb árukat, ez pedig nem lehet a közönség jólétére irányulva. Tehát olcsóvá kell tenni minden áron a pénzpiaczot. 3 miként lehet az? Államosítsuk a pénzpiaczot. A legközelebb kibocsátott tőzsdei szabályzat jóval leszállította ugyan az áruezikkek közvetítéséért járó dijakat; de ezzel még koránt sincs minden megtéve, mi ezen a téren égető szükséggé vált, csupán egy lépés a javítás felé, ennél tovább kell haladnunk, s államosítanunk kell a pénzpiaczot. Ha az állam maga, mint első tőketulajdonos, veszi kezébe a nemzeti pénzpiaczot, akkor ennek módjában nem 4., 5., 6., 7, sőt magasabb, hanem 1, legfolebb 1*/* százalék mellett pénzt adni mert neki nem ^kell saját háztartására is gondolni, árujának elárusitása alkalmával, s cssk forgatója lesz a közvagyonnak s igy előmozdítója a közvagyonosodásnák. Sőt tovább megyünk s azt állítjuk, hogy az amortizáczióra adott állami pénzek is jobban előmozdítanák a köz vagyonosodást, | kisbirtokos, földmivelő osztály anyagi jólétét, mint bármely magán intézet; még a m. földhitelintézetet is ide számítva, — amortizi- czionális pénzei. Államosítsuk tehát a pénzpiaczot, s ez által olcsóvá teszük azt, s ha az meglesz, megszüli a közvagyonosodást, mely a nemzet felvirágzását vonandja maga után. Palotay Ákos. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dobay János.
