Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-09-06 / 36. szám
Felhívás!... Gyula riroa azon polgárai, kik a rendezett tanács megszüntetése iránti kérvényt aláírták, felbivatnak, miszerint a Békésmegye törvényhatósági bizottságának f- évi augusztus hó 24'én tartott rendkivüli közgyűlésében 204, bgy. 5998. az. alatti határozattal megválasztott küldöttség előtt folyó évi szeptember hó 11-, 12-, 14-, 15-, 16-, 17* napjain, illetve kiki a saját kezéhez vett idéző jegyen kitüntetett napon délelőtt 9 órától déli 12 óráig, délután 3 órától 5 óráig Gyula város székházában aláírásaik valódiságának beigazolása végett személyesen annyival is inkább jelenjenek meg, mert meg nem jelenés esetén aláírásuk nem fog valódinak tekintetni és ők olybá vétetnek, mint a kik a rendezett tanács megszüntetését és a városnak nagyközséggé való átalakítását nem kívánják. Egyébiránt, a kik betegség vagy más halaszthatatlan ok miatt személyesen megjelenni akadályozva vannak — azok meghatalmazott ügyvéd vagy más, közjegyző előtt kiállított meghatalmazással ellátott egyén által képviselve is megjelenhetnek. Kelt B.-Csabán, 1885. évi szeptember hó 1-én tartott küldöttségi ülésből. Dr. Szomián Kálmán, Karassiay István, ■» küldöttségi jegyző küldöttségi elnök. Újdonságok. Békésmegye közigazgatási bizottságé folyó hó 14-én délelőtt 9 órakor tartja rendes havi ülését. Békésmegye alispánja, mint a Budapesten felállítandó „Szabadságharcz-szobor“ javára a megyében gyűjtő bizottság elnöke, felhívást bocsátott ki a gyüjtö-iveknek és a begyült adományoknak f. hó 15-éig leendő beterjesztése iránt. Névváltoztatások. Csurka Mihály és Csurka Zsuzsanna békési lakosok vezetéknevüknek „Túrira, Mojsisovics Vilmos szarvasi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének pedig: „Ungváriéra leendő átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel engedélyeztettek. Alapszabály-megerősítések. 4 földmi- velós-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter a mező-berényi ipartestület békéltető bizottságának alapszabályait s az iparos-segédek szállója szabályzatát, a m. kir. belügyminiszter a kö- rös-ladányi „Chewra Kadischa* egylet és a bánfaival olvasó-kör alapszabályait jóváhagyatási záradékával helybenhagyta. A m. kir. belügyminiszter Benyovszky Károlyné szül. G á s p á r i k Etel kigyósi lakos elmebeteg nőnek az országos tébolydába leendő felvételét megengedte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Csernik Róza tót-komlósi lakos tanítónőnek megengedte, hogy női kézimunka- és házi ipariskoláját Bánfáivá községéből Tót-Kom- lósra helyezze át; — Löwy Julia, kaposvári izraelita hitközségi tanítónőnek Békés községében egy magánjellegű nőipariskolának felállítását engedélyezte. Gerlein Mihály és társai gyulai lakosok, Gyula rendezett tanácsú városának nagyközséggé leendő átalakulását felfüggesztő miniszteri rendelet folytán, a megye bizottsága által hozott s az elrendelt vizsgálat mikénti foganatosítását tárgyszó határozat ellen felebbezést nyújtottak be, mely a vonatkozó összes ügyiratokkal együtt fel is terjesztetett. A borongós hűvös őszi napok — még mielőtt vártuk volna — hamar és hirtelen beállottak, mi nem kevéssé hatott a mai nappal befejeződő országos őszi vásárra, mely az előbbi heteken mutatkozott őstermelvényi áremelkedések folytán nagy forgalmúnak ígérkezett, de a közbejött esőzések népességét nagyon megritkitották. Krecsányi Iguácz színtársulatával, mint már említettük a mai nappal fejezi be előadásait és holnap már Csabára távozik. Mély sajnálattal jelevük ezúttal a közönségnek hirtelen megváltozott hangulatát az igazgató s a társulat irányában, mi — ha figyelembe vesszük az igazgatónak ama tapintatlan eljárását, hogy épen a legutolsó héten, bérlet folyamban, ismételt és oly darabokkal traktálja az őt és társulatát úgyszólván köröm szakadtáig támogató közönséget, amely darabok — helyesebben azok előadásai elleni általános ellenszenvnek kifejezést adtunk, meglepő valóban nem lehet. Az előleges színi jelentésben közölt repertoirból sok oly ígért darab maradt el, melynek előadását várta és várhatta is a közönség, s az állítólag több oldalról tett felszólításra ismételt előadások, az azok alatt hallott kulissai hangok, kaczajok, s a legkomolyabb jelenéseknek mókaszerü előadásai, majdnem fu- migálása volt a publikumnak, tehát nem csoda, ha a közönség kiábrándult az eddig elfogult apotbeizálásából, s könnyebbé lesz a megválás. Uj országos vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Körös-Ladáoy községének évenként 3 országos vásárnak május 10. junius 28. és szeptember 15-én leendő tartását engedélyezte. Kondoroson Dérczy Ferencz földbirtokos kedves és szellemdus leányát Mariskát, aug. bó 29-én jegyezte el Bárány Ferencz fővárosi fogalmazó s tartalékos honvéd-hadnagy. Réthy Gyula aradi bites ügyvéd elhalászván, a kamara lajtsromából kitöröltetett. Bittó József pedig az aradi ügyvédi kamara ügyvédjelölti lajtsromába felvétetett. Szarvason f. hó 4-én temették el általános részvét közt Dr. Pól Kálmán fiatal ügyvédet. Szarvasról Írják, hogy a múlt hé 29-én Sebők Sándor öcsödi lakos hulláját fogták ki a Körös hullámaiból. Öcsöd község képviselő testületé egy uj község háza építésére engedélyt kér, s egyidejűleg 5000 frt kölcsön felvételének engedélyezését kéri. Csanádmegye Makó városában a csordabeli szarvasmarhák között a száj- és körömfájás járványosán fellépett. Figyelmeztetjük olvasó közönségünket mai számunk hirdetési rovatában közlött Schvarcz és Lőwy újonnan nyitott divatkereskedésére. Színészet. A héti műsornak két kiváló tétele volt: „Gauthier Margit a kaméliás hölgy“ dráma, és az „Utolsó szerelem“ vígjáték, s csupán e két darab előadása volt az, mely megfelelt a várakozásnak, 8 talán méltó az eddig pazarul szórt dicséretre, a többieket sokszor és sokkal jobb előadásokban volt már alkalmunk látni e színen, mit nem az erők hiányának de egyes szereplők önteltségéből folyó uriassan hanyag játékának kell tulajdonítanunk, de maga a rendezés sem volt olyan mint aminőt Krecsányitól megszoktunk, 8 amit főérdeméül általánosan elismerni már szintén megszoktak. Színre kerültek vasárnap a „Sárga csikó“ népszínmű, bérletben, sikerről szó sem lehet, csak egyes szereplők, rokonszenves szép játékáról, különösen Haday (Bakaj Laczi) érzés- teli hangja, jól átértett és átérzett játéka, több izbeni zajos tapsra ragadta a közönséget, Szabó Antal mint pusztabiró kitűnő alak volt, s mint mindig most is megmutatta, hogy szerepkörét hivatásszerűen, komoly törekvéssel tölti be és be- végzett alakítást mutat; de nem kevéssé igazolta sok oldalú tehetségeit Boránd mint csárdás gazda, kellemes és jóizü humora uagytetszést nyert, Pálffy erősen igazolta, hogy neki csak salon szerepekre van hivatása, s mint 15 évi fegyház büntetést méltatlanul, átszenvedett megtört lelkű öreg, a szerelmesek társalgó és appraehensiv vál takozó haugján, de mindig elég érczesen beszélt, Hétfőn szinte bérlet folyamban telt ház előtt adatott „Gautbier Margit, a kaméliás hölgy“ melynek sikerét már fenntebb érintettük, az előadás egyes hiányaiért bö kárpótlást nyert a közönség Kissné asszony valóban művészi játékában, melynek hatását elősegítette Pálffy, (ármánd) egyes eltalált jelenetei, kiben eddig nagyrészt csak a jó alakot, mit elforuiálni nem igen szeret, a szép kellemes bangót, mivel bánni nem igen tud — láttuk és hallottuk, kivetkőzött egyöntetűségéből, töbször Ármánd volt Nagyon sajnáljuk, bogy a térszüke miatt itt már félbe kell szakítanunk a részleges méltatást és csupán futólag érinthetjük az egyes előadott darabokat. Kedden bérletszűnetben Horváth Arnold tenorista jutalmául adatott a „Cornevillsi harangok“ operette, a beállott esőzés mián gyér közönség előtt a jutalmazott sok tapsot kapott, Haday „Hanry“ szerepében kitűnő alak volt, Gáspár apót Boránd adta, őrülési jelenete frenetikus tapsokra ragadta e hözönséget. Szerdán, „Bukow, a székelyek hóhéra, vagy : a mádéfalvai veszedelem“, előadása nem igazolta a több oldalról nyilvánított óhajt, s a „Kaluger°-tánGzon kívül a közönség tetszését sem; nem sokkal többet s jobbat szólhatunk „Az ember tragédiájáénak ismétléséről. Pénteken : „Az utolsó szerelem“ került színre, kielégítő szép öszjátékkal. Szombaton : „Olivette lakodalma“, operette 3 felvonásban bérletszünetben mint utolsó előtti előadás adatott; — s ma, a színi évad befejezéséül : „A szigetvári vértanuk“ dráma első felvonása, továbbá : „A csikós“ első felvonásának változása, végül: „Az eleven ördög“ operette második felvonása, záradékul pedig : „Nagy húcsúzási néma képlet, görögtüzfénynyel világítva. Árlejtési hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszék, és az ennek területén szervezett hat kir. járásbíróság, valamint a kir. ügyészség számára az 1886. évben szükségelt irodai anyagszerek (papirnemüek, fekete, szines Írónők, tollak és tollszárak, spanyolviasz és pecsételő ostya, karmin, kék és vegytenta, kőnyomdai lesték, kőnyomdai firnaisz, és kőnyomdai szivacs stb. stb.) beszerzése tekintetéből a nagyméltóságu ni. kir. igazságügyminiszter urnák 1881. évi 22592. sz. a. kelt magas rendelete folytán árlejtést hirdetek és az árlejtés határidejéül a folyó évi október hó 6-ik napjának délutáni 3 óráját, helyiségül pedig a polgári törvényszék elhelyezésére szolgáló épület 4-ik számú termét tűzöm ki, felbiván a helybeli, és a vidéki vállalkozókat, bogy a mondott időben és helyen 50 frt bánatpénzzel ellátva, minél számosabban megjelenni, esetleg kellő hiteles alakban kiállítandó ajánlatukat hozzám, a mondott napig beküldeni szíveskedjenek. A beszerzendő irodai anyagszerek mintái, valamint a szerződési feltételek Borza Béla kir. törvényszéki irodaigazgató urnái (polg. tszéki épület 7. sz. szoba) a szokásos hivatalos órák alatt megtekinthetők. B. Gyulán, 1885. szeptember 5. Növik) elnök • Irodalom és művészet. A„Képes családi lapok“ 49-dik szám tar* talma: A rombadült vár kincsei. (Elbeszélés,) Sümegi Kálmántól. — Az utolsó sarjadék. (Elbeszélés, vége.) Gyöngyösy Lászlótól. — A tenger titka (Angol elbeszélés, vége.) — Házasság pénzért. (Regény folytatása.) Dr. Horváth Miklóstól. — Szent István hete. (Tárcza.) Zarándtól. — Egy fogadás novellája. (Elbeszélés folytatása.) Dr. Engel; Gyulától. — Lengyelország véres múltjából. — jFaust. (Turgenyev Iván elbeszélése. Folytatás.) Oroszból fordította Zsatkovics Kálmán. — Képmagyarázatok. — Mindenféle. Kópéink: Ugrás a boóklyni hídról. — A reggelire várók. — Kosz- cziuszko. — Szaniszló Ágost. — Krakkó főtere. — Lengyel fölkelők. Melléklet: Az iDgoványon át (regény Sziklay Jánostól.) 145—160 oldalra. A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Mágikus számrejtvény. — Taláuyok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Jutalmak. — Hymen. — Gyászrovat. — Apróságok. — A szerkesztő postája. — Hirdetések. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Országos vásári tudósítás. Gyula, szept. 2. Idei őszi vásárunk szokot- tan a sertés vásárral vette kezdetét, szokatlanul csekély felhajtás és nagymennyiségű vevő mellett: minélfogva az árak is felszöktek annyira, hogy a különbözet, a, nyári vásárhoz képest, 10—15 frt áremelkedést tett ki. Nagyobb falkák egyáltalában nem voltak, s a kereskedők legnagyobb része kénytelen volt szükségletét szedett sertésekből fedezni ; az egész mennyiség 10 ezernél többre alig tehető, a melyek gyorsan elis keltek, sőt egyes kereskedők még a 4-én tartott heti vásárt is bevárták, hogyha lehet, vásárolhassanak. — Az árak következőu állottak : oly minőség minő a júliusi vásáron 26—28 ft jelenleg 36—40 fton kelt; az akkor 32—35 frtosok 45—50. ft; 1V2 évesek: 60—65 frtOD. Szállítások történtek : Kőbányára' Győrbe, Szegedre, Kecskemétre, Makóra, Szabadkára, nagyobb mennyiségben; csekélyebb mennyi ség kisebb helyekre oszlott el. — A szeptember 4 én kezdett marba vásárra nagyobb mennyiségű és szép jószág hajtatott fel; az árak ennélfogva cáökkentebbek is voltak. Legszebb ökör párja: 320—350 frt, s hizlaldák részére vásároltattak; egy éves tinók párja 120 frt; 3 éves tinók párja : 200 frt, tehenek 60—100 frt, minőség és tejelés képpesség szerint. — Birka nagyobb mennyiségben és szerfelett jutányos árou, párja : 6—10 frtig. A lóvásár csak tegnap délután vóvén kezdetét, előre anuyit jelezhetünk, hogy az gyéren Ieend ellátva, mig a belvásár mai napon veendé kezdetét, a tegnapi esőzés folytán a lehető legcsekélyebbnek ígérkezik, mi által az iparos- és kereskedőosztály panasza teljesen jogosult leend. Cséplőgép próba B.-Csabán. 1885. augusztus 19—20. Fehér Miklós, a magyar állam-gépgyárnak vezérügynöke alkalmat kórt a békésmegyei gazd. egylettől, hogy egy, az államgépgyárban készült cséplőgépet és mozdonyt azoknak legújabban javított szerkezetében, a gazda közönségnek bemutathasson. Az egylet készséggel teljesítve e kívánságot, az idénynek előrehaladta daczára sikerült Such János urnák B.-Csaba melletti birtokán egy 30 holdas búza táblának asztagját cséplés czéljából megnyernie és az egylet elnökének vezetése alatt Sóhár Kálmán, Vecsey József, Rimler Pál és Lajos, S/ucsu Béla, Reiner Béla, Such János, Gajdács János és Mokry Sámuel egyl. tagokból egy bizottságot alakított, mely úgy a két gépnek szerkezetét, mint működését megfigyelte. A bizottság az asztagnak augusztus 19-ke d. u. 3 órától 20-ka d. u. 5 óráig tartott elcsép- lésénél csaknem szakadatlan jelen volt s a gépeknek nem csupán gyakorlati működését, minden oldalról gondosan megfigyelte, de munka közben is megállittatván a gépeket, azokat huzamos ideig minden részleteikben a lehető legalaposabb tanulmánynak vetette alá. E gondos tanulmány eredményéül jelentheti, miszerint bírálatnak ritkán sikerült még hazánkban a gyakorlati szakértelmen alapuló tetszést a hazafias örömmel összhangban éreznie, mint a jelen esetben, midőn a magyar-állam gépgyárából kikerült ezen cséplő gépezet, még pedig úgy a mozdony, mint a cséplő szerkezet, a tökélynek, semmi külföldi ily nemű gép által meg uem haladott fokán állónak bizonyult és ezzel a hazai versenynek sikere n külfölddel szemben a mezőgazdaság e fontos terén teljesen biztosítva van. Azonban nem csupán mind két gépnek egészben és részleteiben kifogástalanul czélszerü szerkezete és az egész cséplés alatt bebizobyult, kitűnő munkaképessége érdemelte ki a bizottság" megelégedését, mely előnyök mai nap már több ily gép által is elvannak érve, de e jelenségek fölött kiváló figyelmet és méltatást vívtak még ki oly, az állam gépgyárnak e gépeci észlelt javítások, melyek nagybecsű haladásnak bizonyultak. Ezeknek elseje a szalma fütő készülék, mely kettős szalma bevezetésével, mozgatható lángfo- góival és pernye oltó készülékeivel oly czélsze- rüen van szerkesztve, hogy mig egyrészt a szalma a tüzszekrényben teljesen elégni kényszerül, amit a kéményen a füstnek csekély menyisége bizonyít és a kazán csövén a pernye alig rakodik le, tehát a tüzelő anyagban lényeges megtakarítás történik (1 órai teljes erejű munka alatt csak 1 mm. idei szalma fogyott el), addig a felette csekély mennyiségben képződött pernye nedves állapotban került ki, mi által a tűzveszély e téren végképen meglett szüntetve. A második lényeges javítás a kémény végének oly szerkezete, melynél fogva a szikra egy tányérba és innen a kéménynek kupalaku fedelébe ütődvén, e többszöri vissza verödés folytán kialudni kényszerül, ami ismét a tűzveszélyt tetemesen csökkenti. Nem lényegtelen haladást tanúsít a tüz- szekrénynek boltozatos alakja, ami a kazán köveknek maguktól való Iepattogzását eredményezi a buvólyuk tágassága és a kazánban a felső ösz- szekötő rudak mellőzése, mely a gépnek belülről való tisztítását, végre a tüzszekrény tompított négy sarkán alkalmazott 8 lyuk, mely a többi szokott helyen levő lyukakkal együtt a fecskendővel való kimosást könynyebbé és tökéletesebbé teszi. Lényeges javításokat talált a bizottság a cséplőgépen is. A vaskeretü és vasbordákkal minden irányban szilárddá tett test annak kerekein, czélszerüen alkalmazott ekék által oly bizton lett segítve, hogy munka közben a legcsekélyebb mozgást sem árulta el, miuek folytáu a szerkezet meglazulása és egyes részeinek megromlása is megvan nehezítve. Fontos előnye továbbá e cséplőnek az, hogy a szalmazárók hosszúak, két tengelyen járnak s egy rovátkás asztallal vannak megnyujtva, ami mind sikerrel czéloz arra, hogy a szalmával minél kevesebb szem menjen ki; — perselyek alsó fele könnyen előállítható és alkalmazható úgynevezett compositióval, a középen levő mélyedésben pedig gyapottal vannak béllelve, ami az olajat a tengely számára soká megőrizi. A rosták, melyeknek felülete kivétel nélkül nagyméretű, mindenütt kettősen vannak alkalmazva és a szél reájuk külön megosztva, vezetve; különösen czélszerü a felső tisztitó rostára szolgáló szélelönek akkénti állása, bogy a szél a hulló szemet nem oldalt, hanem egész hosszában szemközt éri és a rosta ezzel kereszt irányban mozog s a szemet egyenletesebben osztja el Mindezen előnyök, melyeknek gyakorlati eredményei a bizottság előtt abban pontosultak össze, hogy a gép tüzelő-anyag igénylőiében megtakarítás, tűz veszélyében csökkenés bizonyult be, hogy a szem a zsákba kereskedelem által elfogadható tiszta minőségben folyt és a szalma, törek és polyvában szem csaknem teljesen hiányzott s mindezt oly tetemes raunkamennyiségges párositotta, hogy 14 munka-óra alatt 560 keresztet, 196 mm. szemet csépelt el, a bizottságot feljogosítják arra, hogy az államgépgyárnak e becses vívmányáért meleg elismerést szavazzon és gyártmányát a gazdaközöuségnek emelt fővel ajánlhassa. B.-Csaba, 1885. augusztus 20. Jegyzetté : Beliczey István, elnök. Mokry Sámuel, Sóhár Kálmán. egyl. titkár. Rimler Pái. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dobay János. Özvegy Féhn Jánosné füszerkereskedésében Gyuláit egy jó házból való fiú tanoncznl lei i-3 felvétetik. ________ Bossányi Rudolf tulajdonát képezd puszta-eperjesi 64 magyar hold föld szabad kézből jutányos áron eladó, vagy bérbe kiadó. Bővebb értesítést ad a tulajdonos megbízottja : Haan Béla, X62 1_1 _____________ügyvéd, B.-Csabán. Ár lejtési hirdetmény Békés városa által építendő egyemeletes bérház összes munkáira. Előirányzott összeg 72.340 frt 30 kr. Ajánlatok csak az összes munkára fogad- tatnak el, és beadandók Békés város elöljáróságához czimezve 1885-ik év szeptember hó 18-ának esteli 6 órájáig. — Tervek költségvetések, — pályázati és építkezési egyéb feltételek alólirott elöljáróságnál hivatalos órákban megtekinthetők. Kelt Békésen, 1885-ik év augusztus hó 27-én tartott képviseleti közgyűlésből. Békés város elöljárósága. Mezey Izsjos, m. k. Mester András, m. k. jegyző. 159 1—2 birót
