Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-06 / 49. szám

trón miatt. E háború Erdélyt is fenyegette. Minthogy pedig Erdély a török szultán védelme alatt állott, a porta mindjárt ajánlotta segítségét, hogy Erdélyt oltalmazza. Musztafa pasa kapott az alkalmon, hogy más ügyben írván, szerződésének is eleget tehet s azért 1576. deczember havában a következő levelet intézte a gyulai béghez. ’*): „Szolgálntomn >k utána. Azt adom tudtodra, most az Portáról nekem parancsoló levelet hoztak, hogy az Erdélyországra, ha valámi ellenség indulna, erősen megparancsolták, hogy megsegéljük, te peneg ott az szomszédságba közel vagy hozzája. Azért ezt az levelet az Váradi ka- pitán az mikor neked küldi, más levelet nej várj, hanem menten menj, valahová az szükség kívánja, és az hová ők mondják, az hatalmas császárnak parancsolatja szerint oda menj és segétséggel légy, az hatalmas császárhoz való hűséged megmutasd. Úgy tudjad. Más parancsoló levélbe még az vagyon, hogy Erdélyországhoz tartozó faluknak senkitől semmi hántása ne legyen. Te magad se bántsad, az alattadvalóknak is meghadd erősen, hogy azok se bántsák. Anélkül legyenek. Úgy tudjad meg. Isten éltessen.*

E levél első részében tett intézkedésre nem volt szükség, mert Miksa császár meghalt, a háború abban maradt, A második részben foglalt parancsolatnak sem volt sem“) Minthogy e levél a békésmegyei oklevéltárban nincs közzétéve, egész terjedelmében közöljük. Lásd Szalaynál L m. 317. 1.

tett pénztárkezelési szabályzatot. Ápr. 23-án ter- jeztettűk föl megerősítés végett alapszabályainkat. (Folyt, köv.)

Újdonságok.

Rend ki viili megyei közgyűlés f. bő 16-án s következő napjain, melynek tárgysorozata előkészítésével az állandó választmány a tegnapi napon foglalkozott. A meghívók e hót folyamán szót fognak küldetni.

A közigazgatási bizottság, zember havi rendes ülését f bő 14-ikén tartja a megyeház kis termében.

Kinevezés. Az igazságügyminiszter a békési kir. járásbírósághoz végrehajtónak Kalmár Aurél uj-aradi kir. járásbirósági dijnokot nevezte ki.

Uj megyebizottsági tagok. Nov. 30-án az elhalt bizottsági tagok helyei megyeszerte választás utján betöltettek. — Megválasztattak : Szarvason M 0 j s z i k János 48 szavazattal (Dr. Salacz Oszkár 33 szavazata ellenében,) Mező- Berényben ifj. Jancsovics Pál szolgabiró Kótegyházán Á r g y e 1 á n József gör. kel. lelkész.

A főrendiház békésmegyei tagjai — mint a főrendiház legutóbb végleg megállapított névsorában olvassuk — megyénk következő főurai : id. Almássy Kálmán, Bolza Antal, Wenck- heim Ferencz, Wenckheim Henrik, Wenckbeim István, Wenckbeim Károly, Wenckheim Rudolf grófok, és Wenckheim Viktor báró, Wenckheim Frigyes és Apponyi Albert grófok, mint országgyűlési képviselők — főrendi jogai szünetelnek.

A Tiszn-jubileum alkalmából a „békésmegyei szabadelvű párt* képviseletében — mint értesültünk — ötven egyén helyett huszonegyen utaztak fel Budapestre. A kormányelnök eme küldöttséget az ünnepélyek harmadik napján, november 30-án fogadta volt. A küldöttség szónoka, Nagy Károly következő beszéddel tolmácsolta a párt érzelmeit: „Nagyméltóságu miniszter elnök ur 1 Békésmegye szabadelvű pártja uevébeD, annak megbízásából jelentünk meg, hogy nagyméltóságodnak 10 évi kormányzása iránti bi- zodalmunknak s személye iránti tiszteletünknek kifejezést adjunk. Mert nagyméltóságod hazánk kormányát úgy vette kezébe, hogy habár a kiegyezés által alkotmányunk bástyái megszilárdit- tattak is, de ebbe úgy a szellemi, mint az anyagi téren mindent újra kellett teremteni, hogy hazánk, mint kell, a kultur-államok színvonalára emelkedjék s ezt nagyméltóságod kormányra termett — kormányzásra hivatott keze úgy oldotta meg a lefolyt 10 év alatt, hogy mig befefé a rend szilárdult, kifelé tekintélyünk emelkedett, a szellemi élet tanintézetei magasra emelkedtek, a társulási eszmék gyökeret vertek, a nagy- és kisiparok oly kifejtést értek el, hogy ezek a külföld elismerését a nemzetünkhöz! szimpathiáját részünkre biztosították és azt, hogy a magyar nemzet, mely a 48-ban ősei fegyverdicsőségét meg- ifjodva irta be Európa évkönyvébe, a béke idején bir e fokozatos erőfeszítés erejével, tehetségével és kedvével; s ezek által bir azzal, hogy kultur- misszióját kelet felé teljesítse, melyre geográfiái fekvése, dicső múltja, alkotmányához! szívós ragaszkodása, lovagias jelleme által hivatva vau. Ezek örök érdemei nagyméltőságod 10 évi kor« mányzatának. Mert egy alkotmányos állam fejlődése a közigazgatásban találja súlypontját, azért mi tántorithntlan ragaszkodásunk kifejezése mollett kívánjuk, hogy az Isteni gondviselés ter- jeszsze ki oltalmát nagyméltóságod drága életére, hogy megkezdett alkotásait befejezhesse, tapintu- tos intézkedései által, melynek végczélja oda irányul, hogy a magyar alkotmány örökzöld fája alatt Szent-István koronájának minden népei vallás- és nyelvkülönbság nélkül egyesülve, a közszabadság közös gyökerén szívják fel az életnedvet ennek szabad földjéből ezer éves alkotmányunk örök virágzására. Éljen I“ (Élénk éljenzés), Tisza Kálmán erre a kövotkozőleg válaszolt : „Nagyon köszönöm Békésmegye szabadelvű pártjának szives megemlékezését s kérem, legyenek e köszönetéin tolmácsai odahaza is. A mi a t. szónok urnák irántam való túlságosan is kedvező nyilatkozatát illeti, ezt a rokonszenv túlzásának tudom ugyan be, de örömmel konstatálom, hogy maga a munkakedv, melyre a nemzetnek ma a küzdelmek után szüksége van, megvan. És ba van eredmény, ez nem az egyeseké, hanem a nemzet összes tagjai és szabadelvű pártjáé, ezért együtt örülhetünk az eredménynek. — Ajánlom magam szives jóindulatukba.* (Éljenzés.)

A deczember meghozta, amit a múlt betek esős időjárása után őszintén óhajtottunk, a derült hideg időt. Volt már néhány meglehetős fagyunk is, mely ba ismétlődik, lapunk jövő heti számában már a korcsolya-pálya élénkségéről lehet alkalmunk referálhatni. A hideg idő tartóssága reményében a tavalyi korcsolya-társulat — hallomás szerint — újólag fog szervezkedni.

Békésen Farkas József földbirtokos jegyet váltott Szánthó Lujza kisasszonnyal, Száuthó Albert ur kedves leányával,

mi eredménye, mert mint nagy történetírónk, Szalay megjegyzi, Musztafa pasa nem volt képes eleget tenni szerződésének, mert Konstantinápolyban Moharem Cselebi defterének csak oly erőt tulajdonítottak, mint a Halul- bégének. — Ott nem nézték azt, melyik defterben van, hanem csak azt nézték, hogy „ennek előtte az Ország Deákja, ki az falukat irta, akkor elosztotta az Bégeknek, kit Zaymeknak, kit Spahiáknak* 13) és a mi fő, császári, illetőleg szultáni adománylevelet adtak róluk a szpáhiknak 14) azokat pedig visz- sza nem vonták. Erdélynek és fejedelmének szép szemeiért. És hogy ha az erdélyi fejedelem tudott panaszolkodni, a földes szpáhik is tudtak, futottak, minden legkisebb bajért Temesvárra a beglerbéghez, előmutatták leveleiket, s fenyegették a beglerbéget, hdgy feladják a fényes portán, ha nekik igazságot nem tesz.15) Sőt megtették azt is, hogy a hatalmukban levő szegény, magyar népeket kény szeri tették, hogy levélben a magyar urak ellen panaszt tegyen a nagyvezérnél és por*- tánál, hogy igy a törökök legyenek a vádlók s a magyarok a vádlottak. 16) Ekkép aztán az erdélyi fejedelem soha sem érhette el azt, hogy a hódoltság határát Halulbég deftere szerint tartsák meg,

Csak egyszer van nyoma annak, mintha j| Békésmegyei oklevéltár H k. 198. 1.

M) D. o. 207. 1.

“ U. o. 205. és 207. 11.

” Szalay : A magyar történelemhez. 59—62. 328.11.

a török sem követelne többet, mint a mi Halulbég defterébe van irva, t. i. Haszszán temesvári pasa levelében. 17) De ha a fényes portán is ekkép éreztek volna, akkor mért parancsolta meg Báthory Zsigmond ugyanazon 1599-ik év szeptember 28-án Ravazdi György követének. Az dolgok pedig, kikben ott (a fényes portán) kölletik törekedni főképpen kettő H hogy Teffterre (De defterre) az hódolt faluk dolga ne menjen ?“ 19) Csakis azért adott ily»n utasítást a fejedelem, mert tudta jól, hogy akkor ügye a portán veszve

I volna, mert ott nem tettek külömbséget Halulbég és mások defterei közt. Azt, hogy általában semmi külömbséget sem téve a defterek közt, szók szerint határozzák meg a határt, az erdélyiek el nem fogadhatták. E helyett inkább újabb összeírást, vagy békés kiegyenlítést óhajtottak volna az erdélyi fejedelmek, 1591-ben már ki is volt küldve a biztos, a Zahay bég 20) 1519-ben pedig már egyezkedett is Betlen Gábor a végbeliekkel, *') de persze eredmény nélkül,

”) Békésmegyei oklevéltár. II. k. 205. 1.

**) Békésmegyei oklevéltár. II. k. 205. 1.

«) U. 0. 203. 1.

H U. o. H. 208—209. 11.

’>) ü. o. II. k. 236. 1.

(Folyt, köv.)

SZ-to»

szeammgjF te Esetben — amint kívánatos volna 0 amint ezt keresztül is lehetne vipui - ha t. i. egy évben csak egyetlen ^nntársnlat, s ez azután kitűnő szervezetű, elsőrangú színtársulat jönne Gyulára, egy a város középpontján épült, czólszerii berepdezésii színkörben egy két hónapos saison alatt ötven, vagy legalább negyven előadást tarthatna. Hiszen negyven előadásos saisonunk minden nyá ron volt még a „Korona* ócska színkörében másod rendű társulatok működése alatt is. Eme számításnak realitását Szer kesztő ur nem fogja kétségbe vonhatni — valamint annak sem, — amit egyébként Magyarország minden elsőrangú vidéki színigazgatójának kötelező ajánlatával is képes vagyok bebizonyitani — hogy egy czélszerü berendezésű páholyos szinkörért minden igazgató, aki Gyulára reflektál előadásonként tíz forintot nagy köszönettel fogna fizetni.

A legszükmarkubb számitás szerint tehát egy uj szinkörnek évenként legalább négyszáz forintot kell jövedelmeznie.

Ne reflektáljunk tehát a nekünk ta- gadhatlanul drága, s azután túlságos nagy zenecsarnokra — amelyet még is oly fájó szívvel látok a kombináczióból kiesni — hanem maradjunk egy a mi szerénységünknek és viszonyainknak is megfelelő kisebb színkör mellett (csak 24 páholy- lyal, de legalább kétszázötvenre számítandó karzati ülő és állóhelylyel.)

Nem szándékom a szinkör esetleges tervezetének s költségvetésének praejudi- kálni, de azt hiszem, hogy a maximumot meghaladtam, amidőn egy ily szinkörnek építési költségeit ötezer forintra teszem.

Az élöviz-csatorna négy év óta függőben volt ügye a közmunka- és közlekedésügyi miniszter által végleg eldöntetett, s ez ügyben a következő leiratot intézte megyénk alispánjához:

Nagyságos id. Jancsovics Pál urnák, kir. tanácsos és Békésmsgye alispánjának.

Múlt hó 22-ről 7682. sz. a. kelt jelentésével felterjesztette hozzám Nagyságod az arad- békésmegyei élő- és belvizlevezető-társulat költséghozzájárulási arányának megállapítása tárgyában f. évi augusztus hó 25-én 6108. sz. a. hozott határozatát, a nevezett társulatnak f. évi október 9-én tartott közgyűlésében hozott s az ilapszabályok változatlan felterjesztését kimondó határozatával és az alispáni határozat ellen be- ryujtott felszólamlásokat, valamint a vonatkozó isszes ügyiratokkal együtt.

Ezen ügyet megvizsgáltatván, arra vonatkozólag Nagyságodat a következőkben értesítem

Tekintettel arra, hogy alispán urnák az 1871- XXXfX. t.-cz. 15. és 16.. illetve az 1874. XI. t.-cz. 7-ik §-a értelmében a költséghozzájárulás aráuya megállapítása tárgyában hozott határozat ellen az 1871. XXXIX. t.-cz. 17. §-sa szerint közigazgatási utón további felfolyamodásnak helye nincs; az idézett alispáni határozat ellen gróf Almássy Kálmán és Gyula-Varsánd község részéről benyújtott felszólamlásokat s Gyula-Varsánd község azon kifogását, hogy Nagyságod a költséghozzájárulási arány tárgyában műszaki szemle megtartása nélkül határozott, _figyelembe nem vehettem, — mert az 1871.

XXXI

X. t.-cz. 15. §-a a műszaki szemle megtartását csak azon esetre rendel, ha azt az alispán szükségesnek tartja.

Miután a társulati közgyűlés az alapszabályoknak a hozzájárulási arányt megállapító 5. §-ét, mely az ezen ügyben hozott Alispáni határozattal összevág s eszerint most már kellő jogalappal bir, a bemutatott közgyűlési határozat szerint jelenlegi szövegében újból változatlanul elfogadta, a felterjesztett alapszabályokat érdemleges vizsgálat tárgyává tétettem és vonatkozólag azokra az alábbi észrevételek merültek fel.

A 11. §. első pontja az 1871. XXXIX. t.-cz. 4. és 5. §§-aira való tekintettel következőleg módosítandó : „Elnököt és alelnököt általános, a választmányt egyszerű szavazattöbbséggel 3 évre a közgyűlés választja. Elnök-alelnök és választmányi tag csak érdekelt birtokos, vagy annak

meghatalmazottja lehet.*

A 14 §-ba az 1884. XIV. t.-cz. 6. §-ára

raló tekintetsel következő uj pont veendő fel:

,Választja a társulat tisztviselőit.*

A 15. §. első bekezdése az 1884. XIV. t.-cz.

, §-ra való tekintettel következőleg egészítendő ki: „vagy az érdekeltek teljhatalmú megbízottjai.*

Ugyanezen §. c) pontja az 1871. évi XXXIX. t.-cz. 8-ára való tekintettel következőleg módosítandó : „rendkívüli közgyűlést az elnök szükség esetén mindig összehívhat, a tagok egytizedrészé- nek kívánságára pedig összehívni tartozik.*

A 15. §-nak a „közgyűlés tee ndői* czim alatti a) pontjából a „pénztárnok- e g y z ő“ kihagyandó, mivel az 1884. XIV. ez. 6, §-a szerint a „társulat tisztviselőit és szolgaszemélyzetét a választmány választja; e helyett azonban az idézett t.-cz. 5. §-a alapján a következő pont teendő : „A társulat tisztviselői és szolgaBzemélyzete létszámának és díjazásának meghatározása.*

„Ab) pontnál: „költségelőirányzat megállapítása* után az 1884. XIV. t.-cz. 5. §-áuak c) pontjára való tekiutettel beszúrandó .„s annak a vonatkozó közgyűlési határozattal együtt a megelőző év október 15-éig a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal utján jóváhagyás végett a m. kir. közmunka- és közlekadéBÍ miniszterhez viló

felterjesztése.*

A d) pont az 1879. XXXIV. t.-cz. 2. §>a folytán következőleg szövegezendő :

„Intézkedés, hogy úgy a választmányi, mint - közgyűlések jegyzőkönyvei a gyűlés napjától számi tandó 14 napi záros határidő alatt úgy az illetékes törvényhatósághoz, mint a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatalhoz a közmunka- és közlekedési minisztériumhoz leendő felterjesztés végett roegküldessenek.*

A 18. §. következőleg egészítendő ki: „A társulat feloszlását, vagy az alapszabályok módosítását kimondó közgyűlési határozat jóváhagyás végett a m. kir. közmunka- és közlekedési miniszterhez felterjesztendő.“

A 20. §. az 1879, XXXIV. t.-cz. 13. §-a folytán következőleg egészítendő ki: „A gyulas m. kir. folyammérnöki hivatal főnöke a köz- és választmányi gyűlésekre mindig idejekorán meghívandó.*

Felhívom Nagyságodat, hogy erről a nevezett társulatot oly utasításai értesítve, hogy a fennebbiek értelmében módosított alapszabályokat hozzám jóváhagyás végett 4 példányban mielőbb terjessze be. — Budapesten, 1885. november 22-én. Br. K § m é § y, s. k.

Az erdélyrészi magyar közművelődési egyesület alakulása története.

— Felolvastatott az 1885. aug. 31-ki első nagygyűlésen Kolozsvárt. —

(Folytatás.)

De koronája lett a közgyűlésnek s jövőnk győzelmi proclamatiója az sz izenet, melyet Turin bői Kossuth Lajos küldött.

„Erdély jobb keze hazánknak — szólott a távirat. Minden talpalatnyi térrel, mit ott a magyar elveszít, hazánk ezer éves magyarság állami jellegének biztonsága csorbul. Hazafiui irányban ellensúlyozni a magyarellenes állambomlasztó búj- togatást, feltartani a magyarságot, visszaszerezni az elveszett tért, fejleszteni a magyar közművelődést, — oly önvédelem, melyet minden magyarnak támogatni kellene. Levélben intézkedem, hogy alapitó tagsági díjul 100 frt a közművelődési egyletnek befizettessék. Fogadják elnézéssel a hontalan magyar fiilléreit . . .*

De mért idézzük — tisztelt közgyűlés 1 — e lángsorokat, azóta emlékből tudja már hazánk minden fia s ha ma valamink van, az jó részben az Appenineken bolygó vén kárpáti sas vészvijon- gására adatott.

Az id. választmány mindjárt ápr. 15-én ülést tart s azonnal a taggyüjtés és a pénzkezelés sürgős kérdése vetetik elő. Előbbire dr. Feiméry Lajos elnöklete alatt egy gyüjtőbizottság, egy pénztárkezelési szabályzat kidolgozására pedig másik bizottság küldetik ki. Elhatározza egyszersmind a választmány, hogy az ápr. 11-iki és 12-ki gyűlés lefolyása, valamint a mondott beszédek egy „Tájékoztatóbba összefoglaltatván a „Tájékoztató* 10,000 példányban kinyomassék, mellékletül a szintén 10,000 példányban kiadandó gyüjtőivekbez. Meg kívánjuk jegyezni, hogy eddig a legitimátio hiányában ssükségbő! még csak néhány, összesen is 20 ideiglenes gyüjtőiv bocsáttatott ki. Ezek közül s tehát az összes ivek közül ápr. 14-én érkezett vissza az első és pedig épen az I. sz. melynek tartója dr. Veress Lajos volt; 40 kolozsvári polgár, iparos és földész, kezdette meg rajta rendes tag gyanánt az aláírásokat. Kolozsvár polgárai írták be a második ivet is Rieger Imre ur buzgó utánjárására, összesen éppen 100-ban. E.' hirtelen kibocsátott ivek egyikével lett első gyüj- tönőkké Tokaji Irma k. a. Maros-Bogátról, össze sen 18 r. tagot toborozván össze. Az V. sz. ápr. 30-án teljesen elrongyolva érkezett vissza: a kolozsvári állomásról feliratkozott 161 rendes tag aláírásai rongyolták el!

A gyüjtőbizottság még az ülésben összeül, megállapítja, bogy a gyűjtés, a mig vidéki választmányok és fiókok alakulnának, egyelőre foglalkozási ágak szerint indul meg; minden branche- ban egy gyűjtő kérendő föl; mindjárt a foglalkozási ágak összesen 32 csoportra osztattak föl. Felszólítottuk még az nap városunk megfelelő hiva- tásu 32 férfiát, írják össze szakjukból az egész országban azokat, kiknek gyüjtőiv remény nyel küldhető. Hogy az aláírások jogi szempontból érvényesek legyenek, a sajátkezű aláírás kérése az ívre lesz nyomtatandó, úgyancsak egy lelkes felhívás a nemzethez. Az ivek visszaküldésének határidejét — mert reméltük, hogy a végleges megalakulás nemsokára megtörténhetik s a közgyűlésig kellő számú tagokat óhajtottunk — május végére tette a bizottság, mely ápr. 10-én már megteszi előterjesztését az id. választmánynak, midőn Nagy Béla kir. tan. pénzügyigazgató ur szintén benyújtotta a nagy gonddal általa készi- * I