Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-08 / 10. szám

eles*

•16 ait nyíltan a hatóság ellenőrzés mellett tenni nem merték, s most a v i z s g letételétől is iszonyodva, csak •zakképzetlenságiiknek, tanulatlanságnknak szol gáltatják — bizonyítékait.

Czikkiró ur egyoldalú felfogást árul el, mi dón az állam és a nagy közönség érdekei elől szemet hunyva, csak azon egyéneket méltatja figyelemre, kik foglalkozásuktól a jövőben nek. — Fontolja csak meg czikkiró ur, hogy még oly tömeges gyulai kontárokon kivül egy még nagyobb kö zö nségnek úgy közbiztontosági, mint anyagi és szellemi érdekei — melyek pedig az uj ipartörvény végrehajtását követelik — fölibe helyezendők azon egyénekéinek, kik jogosítványt kívánnak érdemetlenül s kik igaztalanság fölött sem panaszkodhatnák, ha alattomban és jogtalanul gyakorolt tevékenységüktől eltiltatnak mindaddig, mig nem hajlandók a nagy közönség bizalmára méltó voltukat beigazolni egy különben is egyszerű és nem is borsos díjjal járó vizsga letétele által, ők azonban meg azzal sem érik be, hogy egyszerű kőmives- vagy ácsmesterséget gyakorolhassanak, mihez a földmi- velés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által kiadott rendelet szerint éppen nem szükséges valami különös képzettség, s a vizsgadij is igen mérsékelt (30 írt), pedig mint ács- és kőmives- mesterek is megyeszerte elég munkára találnának. Ha az ő ambitiójuk az, hogy Gyulán működhessenek s mint építőmesterek, ne jeremiási siralmakat zengessenek, de mutassák ki képesítettségüket, mely nélkül az épitőmesterBéget egy pillanatig sem gyakorolhatják, ha csak a hatóság gondatlanságára nem számítanak.

Egyébként czikkiró ur megnyugtatására kijelentjük, hogy az a csoport, amelynek szószólójává lön, különben sem veszíti el kenyeret, mert a külön engedélyhez kötött iparűzési jogot feltételező munkálat Gyulán és vidékén igen kevés van, a külön engedélyt nem kívánó ipar1 ágat pedig ezután is folytathatják feltéve, hogy ipaijogositványra szert tesznek.

Végül határozott tiltakozással élünk czikk iró azon alaptalan s csak tájékozatlanságát tanúsító állítása ellen, mely szerint az engedélyt nyert építőmesterek — egy -kettő leszámításával akár képesítettség, akár gyakorlati tapasztalat tekintetében messze mögötte maradnának az engedéllyel nem bírók mögött, kikről mi joggal nyert tapasztalatból állíthatjuk, hogy nem képesek egy közönséges épület részletes költségveté- sét sem rendesen kiállítani.

Hogy czikkiró védenczei képesítettségéről bővebbi tájékozást nyerjen, s reájuk még büszkébb lehessen : mutatványul ideiktatjuk az alulírottak birtokában levő következő kötségvetést :

Nevezetesen.

Hozá tartozó fág és munkaféle első a létz másodig a sindey harmadig mindenféle szeg és vasak az fedélre bedig 3 blé aplag asztalos és lakatos Lakatos szind úgy az üveges munka és bedig az áts munkag Heti 5 ajtód 5 ablagod külső belső alag és salud reá ára bedig 705 frt.

A tekintetes szerkesztő urnák Gyulán 1885. márczius 6.

Alázatos szolgái:

Scher Konrád, Schriftart József,

építés*. építész.

Uévery Alajos. Ifi- Uesman Jézsef,

építész.

Felek János, kőműves.

ülást

indít'

Válalkozó : Jozef Kneifel Lcrintz Szabó

Az egyes családokat most is „h a d“ elnevezéssel illetik, mint „Egyházas Bárton“ ahol a „M ed e* hadja „K öböl“, „T ukarcs“ és „Csajka“ osztályokra szakad.

A palócz a házát, gazdasági és háztartási eszközeit, fehérneműjét, bocskorát stb. maga készíti, más házi ipara alig van. S ha volna, nem tarthatta volna fenn azokat a régi reminiscentiákat, amelyeket ha nem is a pogány korba, de a kereszténység első századaiba lehet visszavezetni.

Házát is két olyan oszlopra építi, melyek közül az egyik a „Bál isten“ emlékére a bálvány, mig a másikat a keresztyénség tiszteletére a „B oldog anya“ néven nevén nevezi, tele metszve hierogliphszerü ákom- bákomokkal, melyeket se le nem olvas, se le nem ir, se le nem rajzol ma senki; csak a gyerekek csókolják sorba imádkozás után, lefekvés előtt.

Pray szerint a régi hunok valamikor Chinába járatták gyermekeiket iskolába, vájjon nem ott tanulták-e el emez ábrák elemeit? íróeszköz gyanánt még a múlt század ban is átalánosan a rovást használták : Balaskó Pált latin versben énekelte meg Bél Mátyás, amiért az általa hallott szent beszédeket és zsolozsmákat ilyen rovásokról tíz év múlva is le tudta olvasn vagy énekelni. Thuróczy és Oláh Miklós állításai szerint igy róttak a székelyek épen, még pediglen hunscytha betűkkel.

Ezek szerint Gézától kezdve nyolcz hosszú századnak kellett elvonulnia, hogy keresztyén vallással átvett római, u. n. diák Írásmód a régi hun, székely vagy palócz betűket képes volt kiküszöbölni, akiknek nemcsak ábráik, de képeik is voltak, amint

Újdonságok.

A nemzet ébredésének nagy napját márczius tizenötödiket, mely az dén vasárnapi napra esik, értesülésünk szerint megye minden községében kegyeletteljesen szán dókoznak ezúttal is megünnepelni az erre tott kaszinók és körök. Nagyobb szabású üune pélyeket terveznek a megyei negyvennyolezas körök, nevezetesen: az orosházi és szarvas függetlenségi és negyvennyolezas kör, C s a b á polgári kaszinó, Gyulán az újvárosi olvasó kör, stb. Felkérjük lapunk tisztelt vidéki levele zőit, hogy a községükben rendezendő ünnepé lyekről lapunk szerkesztőségét értesíteni szives kedjenek.

A békésmegyei gazdasági-egylet igaz gató-választinánya ma délelőtt 9 órakor tart Csabán. Az ülés tárgyai: géppróba, ványok.

Névváltoztatás. B a u d a Craciuni oros házi lakos vezetéknevét belügyminiszteri enge délylyel „Bánki“-ra magyarosította.

Artézi kút. A megyei közgyűlés a közsé geket ártézi kutak létesítésére buzdítani óhajt ván, a kezdeményezésre való ösztönzésül kimondta, hogy ama megyei községnek, amely két éven belül először fog hozzá ily kút építéséhez, annak a közmunka-alapból 1000 frt jutalmat fog adni. A belügyminiszter eme jutalom kiadását nem engedélyezte a közmunka-alapból melynek más rendeltetési czélja van, hanem a megyei házi tartalék-alapból. A közgyűlés határozatának már idestova egy éve, és községeink — sajnálatunkra — nem igzn látszanak a jutalomért versengeni.

Kaiser Ferencz kir. adófelügyelői I. osztályú számtiszt február 27-ón meghalt. PontoB, szorgalmas s tehetséges hivatalnok volt, kinsk korai halálát — csak 54 éves volt — hivatalnok társai és ösmerősei őszintén fájlalják. A boldogult özvegyet hagyott hátra, gyermekei nincsenek. Béke lengjen hamvai felett!

Halálozás. Farkas Gyula városunkban és megyeszerte ösmert és tegyük hozzá hogy közkedveltségnek örvendett fiatal ember hosszas, súlyos szenvedés után folyó hó 3-án éjjeli 12 órakor meghalt. A 32 évet élt boldogult fiatal ember kitünően képzett okleveles gazdász volt, kinek korai gyászos elbnnytát édes atyja Farkas Zsigmond uradalmi számtartó uron és édes anyja Erkel Terézia úrnőn kivül — akiknek az elhunyt egyetlen figyertnekük volt — Dagykiterjedésü tekintélyes rokonság és nagyszámú barátja! is szivük mélyéből fájlalják. Temetése — amelyet Sál József temetkezési intézete nagy gyászpom- pávai rendezett — f. hó 5-én délután Gyulán ritka haláleset okozó nagy részvét mellett folyt le. A díszes koszorúkkal elhalmozott gyászravatal uradalmi kastély előtti téren volt felállítva, a

részvevő közönség — s közötte a város intelli gentiája teljes számban — csaknem egészen betöltötte a kastély homlokzata előtti teret ; iparos ifjúsági önképző- és betegsegélyző egylet melynek a boldogult állandó pártoló tagja volt — gyászfátyollal ékített díszes lobogója alatt testű letileg jelent meg a temetésen. Gr. Almásy Kálmánná angyali szive sugalatát követve személyesen átjött Kétegyházáról a bánatos szülék iránt érzett részvétének méltóan szép kiiejezéseül. gyászszertartást K a p y Bódog nyug. lelkész teljesítette teljes segédlettel, ennek végeztével megindult a hosszú gyászmenet zenekarral elén mely a temetőig megható gyászindulót játszott, halálozásról kiadott gyászjelentés következő: Far kas Zsigmond és neje szül. Erkel Terézia maguk és gyermekük Mária, férjezett Eleméri Aurólné éjük Eleméri Aurél és ezek gyermekei : Gyulai István, Ferencz, Irma és Klára, valamint számos rokonaik nevében fájó szívvel tudatják fiuk illetve testvér, sógor és nagybátyjuk Nagy nyujtodi Farkas Gyula okleveles gaz- dásznak B.-Gyulán, a folyó 1885. évi márczius hó 3-án éjjeli 12 órakor életének 32. évében hosszas szenvedés után bekövetkezett csendes elhunytát. A drága halott hűlt tetemei f. hó 5-én

az I. András I. rendeletének 4. §-ból kitetszik, a hol ez áll: „istentelen szittya tisztelgéseket s a hamis isteneket eltöröljék, képeiket lerombolják.“

A rovást, úgy látszik — a szentkuti, verébéi yi czifra botok emléke tartotta fönn, melyeket egy-egy krajezárért vásárol a vezeklő, nagy boldogasszony napján.

A palócz ha számlál, csak ötig megy | mint a régi római a maga I. V. X. L és M. betűivel, amikhez egy két jelt hol hozzátesz vagy elvesz belőle; vagy a zsidó, ahol minden arabs számjegy egy-egy betű képviselője. A palócznál a hatos : öt meg egy, a hetes: öt meg kettő s igy tovább. Sőt a régi világban az öregebbek közt nem egy gyönge elméjű találkozott, aki különbséget tett az egy garas meg a három krajezár között, ha vett vagy eladott valamit.

Ilyen korlátolt a gondolatmeneteiről, vi- szás, esetlen a következtetése, ma is álljon itt izlelőül egy pár.

Először látott életében hamvvevőt este a palócz a korcsmáros asztalán.

— Ugyan kérem szeretetveő, minek va- laó lehet ez a ollaó furma jaószág ? — kérdi nagy kíváncsian a koppantóra mutatva.

A korcsmáros elmondja, hogy azzal veszik el a gyertya hamvát és biztatja az embert, hogy a már úgy is megnyúlt hamvat koppatsa el.

— No mé teróbálom 1 — úgymond __ s

ez

zel a balkeze két első ujja közé veszi a koppantót és szétnyitja; aztán a gyertya hamvát jobb keze két első ujjával elvevén, azt a koppantó ládácskájába helyezi és a födelet egész Hiedelemmel rácsukja s fejcsóválva ierv szólt:

egy

u. 3 V2 órakor fognak a helybeli szélmalom melletti sirkertbeu örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 6-án reggeli 9 órakor fog a helybeli róm. kath. nagytemplomban a mindenhatónak bemutattatni. B.-Gyulán, márczius 4. 1885. Béke lengjen hamvai felett I

A polgári bőrben tartott tánezpróba f. hó 3-án újabb bizonyitéka volt az öreg Bleyer Ferencz tánezmesteri ügyességének és ügy bűz- alma teljes sikerének. A bájos kis tanítványok majdani bálkirálynői rangúkban is bálával gondolhatnak egykori tánezmesterükre, kinek egyébként a próba bál — őszinte sajnálatunkra — nem úgy ütött be, amint azt az öreg mester valóban megérdemelte volna : a tanítványok közvetlen hozzátartozóin kivül a nagy közönség egészen távol maradt.

A helybeli izraeliták egy része f. hó 2. „Magyar Király“ szálloda helyiségeiben igen sikerült pikniket rendezett, mely minden tekintetben megérdemli a kedélyes mulatság elnevezést, mert fesztelen jó kedv mellett reggelig tartott. — Szünóra alatt a dúsan terített asztalok mellé telepedett a társaság s a vacsora kedélyes felköszöntökkel füszereztetett. — A négyeseket pár tánczolta sikerült rendezés mellett. — A galomban részt vettek: Leopold Ignáczné, Goldstein Mérné, Dobay Jánosáé, Feuer Zsigáné, Mos- kovitz nővérek, Rusz nővérek, Lövy nővérek, Schwartz Róza, Fuchs nővérek, Kohn Fánny, Lö venstein Róza, Kohn nővérek, Schwartz Hanni (N.-Várad), Gruber Kati (Csaba). A háziasszonyi tisztet Sabel Mérné, Hoffmann Józsefné, Fischer Kálmánná és Lövenstein Salamonná kitűnő vendégszeretettel végezték; mig a rendezés Sabel Mór, Hoffmanu József, Lövenstein Simon, Krausz Isidor, Schwartz Sándor, Fleischn ann Isidor urak között oszlott meg. — Kik a piknikben a helybeli, a nélkül sem nagy számú családok közül részt nem vettek, méltán sajnálhatják elmaradá— No maá megkeő adnyi neki, hogy nagyon eókomatos kis szerszám.

Vagy egyszer Guszonán nagyon, elszaporodott az egér. «El is panaszolta baját egy asszony a kántornénak, aki azt a tanácsot adta neki, hogy hát macskát kellene tartani.

— Gondoótam is een maá erre, de aztán megint csak a jutott eszembe, hogy hát mindegy, akar a macskát tartom, akar az egeret : mind a kettőnek enynyi kell adnyi!

A palócz phlegmája bámulatos.

Egy palócz Egerben történetesen hosszú csizmát talált kiválasztani a lábára s hogy vele egy kőben megbotlott: minden szó nélkül rátette a lábát a vágótőkére s a baltával annyit vágott le a csizma orrából, amennyi fölösleges volt.

E sorok Írója nehány év előtt kísérletet tett a „Bezen attamaz* kezdetűi u. n. kun „miatyánk“-ot a finn-ugor nyelvekkel való hasonlítás alapján magyarázgatni ; akkor még nem tudta, hogy ennek az imádságnak nyelve tatár eredetű ; de azt a tanulságot merítette belőle, hogy a nyelvészek mindaddig „ad absurdum* fogják a magyar nyelv természetének fejtegetését vinni, mig a provincialismus- tana tisztázva nem lesz ; és hogy a válaszfal végre a finn-ugor és a török-tatár rokonság között meg legyen állapitva: gyermekeink érdekében kivánatos, akiknek épen a tanáraik nem ismerik a magyar nyelv lényegét, melyet előadnak s nem átalják bizalmasan be is vallani, azokat a küzdelmeket, amelyeket épen az anyanyelv oktatása körül kénytelenek kiállani.

sukat. — Ha a jolenvoltak közül valakit kifelejtettünk volna, rovassék fel ez ismeretségünk hiányának, s ezért szives elnézést kérünk.

Böjti piknik. A gyulai intelligentia nem elégedve meg a farsangon lezajlott bálok és Kränzcbenek élvezetével; de másrészről hü akarván maradni azon hagyományos szokáshoz, hogy a farsangi mulatságot csak a böjti piknik koronázhatja meg, múlt hó 28-án a „Komló“ vendéglő termében bárom, — fáradságot nem ismerő úrnő, — szives háziasszony ténykedésével, pikniket rendezett. A mulatság kitűnő sikeréről, — tudva, hogy azt Keller Imréné, Cziffra Imréné és Hoffmann Mihályné úrnők rendezik, — előre megvoltunk győződve, és igy az eredmény éppen nem lepett meg bennünket. A táncz 9 órakor vette kezdetét és a legjobb hangulatban reggeli 6 óráig tartott. Sajnálatunkra, egy tánezosnénak a mulatság alkalmával tett azon Ígéretűnket, hogy a lesajlott éj emlékeit a lap vonal alatti birodalmának területein örökítjük meg s kisérjük kommentárral, egy másiknak, hogy e piknik sike- ére röktönzött hangulatteljes költeményét citá- landjuk, térszüke miatt nem válthatjuk be és igy meg kell elégedeüuk a száraz tények constatálá- sával, Ez alkalommal a vacsora — szokástól el- térőleg — éjfél előtt adatott fel s talán mondanunk sem kell, hogy a kitűnő ételek- és italokban nem volt hiány. A háziasszonyok kedvessége, lekötelező szívessége nem ismert határt. Ha megemlítjük még, hogy a sonper-csárdást 6-szor újrázták, hogy négyes 3 rendeztetett, hogy tán- ezosokban nem volt hiány, bevonulván ez alkalommal Csaba város „arany ifjuság“-a is, leszámoltunk az éj történetével s befejezhetjük referádánkat. Ott voltak: Keller Imréné, Cziffra Imréné, Hoffmann Mihályné (háziasszonyok), Jancsovits Emilné, Hücke Szeréna, Duttkay Béláné és Lipóczy Istvánná úrnők, — továbbá: Keller Mariska és Juliska, Winkler Ilona, Asztalos Irma és Hedvig (Békés), Hücke Mariska, Bodoki Mariska, Ilona ás Erzsiké, Blauhorn Irma, Ladies Irén, Szánthó Luiza, Zöldi Róza, Köpf Dóra és Berta, és Szent- mihályi Mariska kisasszonyok stb. stb.

A szeghalmi posta rabló-gyilkos S z i- ó s Lajos bűnügyében a kir. törvényszék a vádhatározatot meghozván, a végtárgyalást f. hó

12-ére tűzte ki. A bíróság következőleg alakult meg: H u s z k a Mihály elnök, Kirileszku Gyula előadó, Urbán Adolf szavazó biró. Jegyző : Z p I d y Géza. A vádat Cziffra Imre kir. ügyész képviseli, a védelmat pedig H a j ó s s y Ottó ügyvéd. Szivősné is orgazdasággal lévén vádolva, ót Hoffmann Mihály ügyvéd fogja képviselni. A végtárgyalás nagy érdekeltséget kelt városunkban, a törvényszéki tárgyaló terem ezúttal nagyon szűknek ígérkezik a hallgatóság befogadására, (előnyősnek mutatkoznék ezúttal kivételesen a megye vagy városház termében tartani a végtárgyalást, melyet a nagy sensatiót keltett bünpörre való tekintettel az illetékes hatóságok valamelyike — hisszük — hogy készséggel bocsátana a kir. törvényszéknek rendelkezéséül, amint az nevezetesebb bünperek végtárgyalásánál majdnem mindenütt szokásos.)

Báródy Károly színtársulata szerdán játszott Gyulán utolszor, s csütörtökön Jászberénybe utazott el. Az utolsó előadások voltak : szombaton Madách „Ember tragoediája“ amelyet hétfőn ismételtek, vasárnap „Zsidó Sára“ kedden Aranyossy Gyula jutalomjátékául „Bányaié m,° szerdán „Ördög piluláL“ Ember tragoediájára és az utolsó előadásra zsúfolt ház volt, hanem Aranyossy jutalomjátéka kevés közönséget vonzott, pedig a jutalmazandó gyulai szereplése után is telt házat nagyon megérdemelt volna.

Márcziusban vagyunk, hanem időjárásunk áprilisi. Egy nap váltakozva ötBzör-hatszor esik s ugyanannyiszor ki is derül. Az esőre egyébként a hosszas szárazság után szükség is volt, különösen a legelők és kaszálók igényelték a nedvességet. A tavaszi alá szántást gazdáink megyeszerte megkezdették, nagyrésze az árpát el is vetette.

Szabaszati oklevél. Bedrus János városunk szülötte, kit az egyesült budapesti szabó ipartársulat ajánlatára a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter államköltségén Párisba küldött tanulmányozás végett, a párisi szabászati tanodán tanári oklevelet nyert; ez az első szabászati oklevél, melyet magyar iparos kapott. Megemlítjük még, hogy Bedrus két és fél évi Páriában tartózkodása után édes anyja és rokonai látogatására múlt héten jött haza Gyulára, de három napi itthoniét után felutazott a fővárosba, ahol is a Dorottya utozában szabóüzletet nyitott. Sok szerencsét kívánunk.

Csabán a gabonacsarnok f. hó 3-án nagy botránynak volt színhelye, a mely Csabán és a megyében közbeszéd tárgyát képezi. A tányálla- dókot különféle versiókban hallottuk elbeszélni, s noha mint a nyilvánosság orgánumának kötelességünkben állana erről is referálni, ezúttal kérjük alóla a felmentvényt, már csak azért is, mert nem állhat érdekünkben s hivatásunkban