Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-22 / 8. szám

A b.-gyulai kereskedő ifjúság önképző- és segélyző-egyletének alapszabályai.

1. §•

Az egylet czime.

B.-gyulai kereskedő ifjúság önképző- és se- gélyző-egylete.

2. §.

Az egylet czélja.

A művelődés és társalkodás előmozdítása, szellemi ösztönzés: a hazai nyelv gyökereüitóee és művelése, valamint osztályrészéhez tartozó tudományok és hasznos intézmények terjesztése és előmozdítása és szükségben levő pályatársak segélyezése.

7\ 3. §.

Eszközök a czél elérésére.

1. Szellemi eszközök, a) Az egylet helyisége, mely kizárólag az egylet ezéljainak van szentelve, alkalmul szolgál a tagok összejövetelére, társalkodására és értekezésere.

b) A könyvtár és olvasó-terem, melyekben szórakoztató olvasmányokon kívül főképen a kereskedelmi szakmába vágó munkák, folyóiratok ée hírlapok tartatnak a tagok használatára.

c) Felolvasások és értekezések.

2. Anyagi eszközök: A tagok által fizetendő illetékek, adományok és egyéb jövedelmek.

4. §•

A tagokról.

A tagok négyfélék : u. m. egyleti, rendes, pártoló, alapító és tiszteletbeli tagok.

a) Rendes tagol lehetnek oly egyének, kik a kereskedelmi osztályhoz tartoznak, u. m. önálló kereskedők, társak, czégvezetők, segédek, ügynökök, pénz- vagy hitelintézetek, biztosítótársaságok vagy más hasonló társulati, közlekedési vagy magánvátlalatok tisztviselői, nemkülönben más' osztályhoz tartozó művelt egyének, kik netaláni felvételi óhajtásukat nyilvánítanák, szintén figyelembe veendők.

b) Pártoló- és alapitó tagok olyanok, kik az egylet czéljait előmozdítandó rokonszenvböl kívánták magukat az egylet tagjai sorába felvétetni.

c) Tiszteletbeli tagok azok, kik az egylet felvirágoztatása vagy a házéi kereskedelem és ipar előmozdítása körül maguknak érdemeket szerezvén, ilyenekül a körgyülés által egyhangúlag vállasztatnak. Választásuk a közgyűlésen vita tárgyát nem képezheti.

Minden tag felvétele a választmány határozatától fttgg.

5. §.

A tagok jogairól.

a) Az egylet minden tagjának jogában áll az egylet által nyújtott minden kedvezményben résztvenni.

. b) A közgyűlésen inditványozási, szavazati és választási joggal az egyletnek minden rendes tagja bir, sőt a közgyűlésen kívül netaláni indítványát vagy panaszát az egyleti helyissgben elhelyezeti indítvány vagy panaszkönyvbe bevezetheti, mely panaszok és indítványok a választmányi üléseken tárgyalás alá veendők.

c) Pártoló- és alapító tagok az egylet köz' gyűlésein szavazati joggal nem bírnak, de az egylet érdekében felszólalva, megjegyzéseket tehetnek, nézetüket nyilváníthatják.

Kecskemét városában jóval tiz óra előtt be- szokták csukni.

Az utczára néző fal szép fehérre volt ugyan meszelve, de mégis csak fal volt, aki érzéketlen és nincs szive, ők pedig érzékeny sziveknek jöttek ide hódolni.

Azért hát nem volt mit tenniök egyebet, minthogy szép csöndesen átmásztak a kerítésen s zajtalan lépésekkel oda lopództak ablaka alá, akik ekkor már régen Morpheus karjai közt piftentek. Megtehették, mert szerencséjükre nem volt kutya a háznál.

Itt aztán először is előlépett Beöthy Laczi — és elszavalca „Botond vitéz“-t. Nyomban utána pedig Nagy Pista, ki a »Magyarok Mózeséivel kedveskedett annak, akit úgy hittak, ahogy az angyalokat hívják.

E balladákat ugyan nem épen szerenádok alkalmára szedte rimbe jó Garay János, s kissé hideg vallomásul szolgáltak oly kiáll- hatatlan tűzben égő szivek részéről, nem leven bennük, de csak egyetlen szó is, se a szerelemről, se ásóig-kapáig tartó hervadhatatlan hivségröl — de a fiatal leányok igy is sokat érthettek belőle.

De eleget értett belőle nemzetes Vály Tivadar uram is, hogy nyomban kiszóljon az ajtón, hogy »tessék hát öcsém uraméknak egy pohár borra beljebb is kerülni, szívesen látjuk“ s a leányok is mindjárt felöltözködnek

Hej, de jó dolog is tizenkilencz esztendősnek lenni, diáknak lenni s szerelmesnek lenni, akárhol a világon, de különösen Kecskeméten.

Balázs Sándor.

d) Tiszteletbeli tagok az egyleti rendes ta gok jogait élvezik.

e) Az egyleti tagok között az egyleti viszo nyokból eredő viszályokat az elnök a választmánynyal egyetértöleg fogja elintézni.

6. §•

A tagok kötelezettségei.

a) Az egyleti rendes tagok kötelezettsége egy, a pártoló tagoké ellenben bárom évig tí’-t, kivéve ha időközben a városból eltávoztak.

b) A rendes tagok kötelesek az egyesületbe lépésök alkalmával beiratási dij fejében ötven krt, továbbá havonkint harmincz krnyi illetéket fizetni.

c) Pártoló tagok évenkint bárom frt tagsági dijat tartoznak — félévi 1 frt 50 kros részletekben — fizetni.

d) Alapitó tagok egyszersmindenkorra 10 frt vagy nagyobb összegű alapitványnyal járulnák az egylet tőkéjének gyarapításához.

e) Azon egyleti rendes tag, k' két havi illetékkel hátralékban marad, az egylet által nyújtandó élvezetre igényt nem tarthatj az iiletéki hátralékok azonban, bíróság utján az egyleti pénztár javára beszedhetők.

f) Azon rendes tagok, kik a ■ városból eltávoznák, de az egylet iránti kötelezettségüknek addig eleget tettek, visszaérkezésük esetében beiratási dij nélkül a! egyletbe beléphetnek.

7- §•

Az egylet ügyeinek vezetése.

I. Közgyűlés.

Az egylet minden évben január és julius hó valamelyik napján rendes közgyűlést tart, melynek tárgyai:

a) Elnöki évi jelentés az egylet működéséről.

b) Alapszabályok szerinti illetékes indítványok tárgyalása.

c) Alapszabályok netáni megváltoztatása, mely esetben azok megerősítés végett a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztendők.

d) A félévi, illetőleg évi zárszámadások megvizsgálása.

e) A tisztikar három évre, a 8 választmányi és két póttagnak egy évre való megválasztása.

f) A tagsági dijak felemelése vagy leszállítása, melynek azonban csak m. kir. bolügymi- niszterium jóváhagyásával szabad történni.

g) Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül a tagok egyharmadának jelenléte kívántatik — ha közgyűlést a kellő szám hiánya miatt megtartani nem lehet, az elnök 8 napra újabb közgyűlést köteles egybehívni, melyben a jelenlevők általános szótöbbsége érvényes határozatot hozhat.

b) A választmány — vagy a rendes tagok egy harmadrészének indokolt előterjesztésére,1 rendkívüli közgyűlés hívandó egybe.

II. Választmány.

a) A választmány őrködik az egylet anyagi, szellemi és erkölcsi érdekei felett, gondoskodik a pénzek hasznos elhelyezéséről.

b) A tisztviselők felett őrködik, azokat szükség esetében hivataluktól felfüggeszti, s he-’ lyükbe az évi közgyűlésig másokat alkalmaz.

c) Ha valamely tag botrányosan viseli magát, azt az egyletből kizárja. — A kizárt tag ügyét a közgyűlés elé viheti.

d) A választmány minden hó elején az elnök vagy alelnök elöülése mellett ülést tart, de három választmányi tag írásos előterjesztésére, 48 órával megelőző meghívás mellett, rendkívüli ülés is hívható egybe.

e) Érvényes határozathozatalra a választmányi tagok felének jelenléte szükséges.

A határozatok általános szótöbbséggel hozatnak és szavazati egyenlőség esetén az elnök szava dönt.

8. §.

Tisztviselők.

Elnök, alelnök, titkár, másod-titkár, pér tárnok, két számvizsgáló és könyvtárnok.

a) Az elnök közfelkiáltás utján választandó meg. A többi tiszviselők választásánál, ha az egyhangú kikiáltással czél nem érhető, az ellen- fe'ek által mások is kijelölhetők és a választás titkos szavazás utján ejtendő meg.

b) Elnök, alelnök : az elnök a társulat ülésein elnököl; ez -egylet határozatainak védője és végrehajtója. — Képviseli az egyletet hatóságok, egyletek és egyesek irányábau, föfelügyelést gyakorol a társulat vagyonának kezelése, biztossága, rendfentartása és jóléte fölött. Megvizsgálja egy vagy több választmányi tag segélyével tetszése szerint bármikor a pénztárt s a leltár nyomán a bútorokat, könyvtárt s egyéb létező vagyont elfoglaltsága esetében az egylet köre i teendőit az alelnökre ruházza, valamint minden gátoltatá- sakor az alelnök helyettesíti. Elnök és alelnök távollétében a titkár bizatik meg az elnöki teendők végzésével.

I c) Az egylet bevételűiről s kiadásairól szóló . számlákat az elnök láttamozza. Sürgős esetekben 10 frt utalványokat a pénztárra — felelősség mellett — csak az elnök bocsájthat ki — ezen eljárását a választmánynak utólagonsan bejelenteni köteles.

d) Titkár. Az egylet levelezéseit az elnökkel együtt vezeti s az egylet kiadványait az- elnökön kivül ő is aláírja. — Továbbá a köz- és- választmányi gyűlések jegyzőkönyveit vezeti s az egylet irományait rendben tartja.

e) MáBodtitkár, A d) pontban említetteket a titkárral megosztva végzi és a titkárt minden egyleti ügyben helyetesiti.

f) Pénztárnok. Az egyleti szolga által 1 beszedett illetményeket attól Átveszi, s naplóköuyv

szerint kezeli; — | kiadásokat gyűlési határozat vagy elnöki utalványozásra teljesiti.

g) A számvizsgálók az évi és félévi zárszámadásokat — a közgyűlést megelőzőleg — átvizsgálják, netaláni észrevételeiket a közgyűlésre írásban beterjesztik, a zárszámadások alaki részét illetőleg azok elkiszétésénél a pénz- tárnoknak segédkeznek.

h) Könyvtárnoknak a könyv „ár és a folyóiratok rendbentartása és hü őrzése tétetik kötelességévé s minden elveszet könyvet a kárt okozott által megfizettetni tartozik. Valamenyi könyvről és folyóiratokról pontos jegyzéket visz, betudva az adományozottakat és melyek péozen vásároltattak.

i) Ha valamely tisztviselő évközben állásáról lemondana, helye a legközelebbi közgyűlésig a választmány által betölthető.

9. §•

Szükségben levő pályatársak segélyezése.

A segélyezés a választmány hatásköréhez tartozván, saját belátása szerint részesíti segélyben a szükségben lévő pályatársakat, amennyiben azt az egylet vagyoni állapota megengedi.

b) Hogy az egylet ezen üdvös czéljának is megfeleljen, az évenként fenmaradó pénzek nagyobb része mint tartaléktöke kamatozásra elhelyeztetik s kamatjaiból eszközli a segélyezést. Minden a tőke gyarapítására tett önkéntes adakozások hálás köszönettel fogadtatnak.

c) Az esetben, ha az egylet vagyoni állapota nem engedi az a) és b) pontok foganatosítását kiváló szükség esetében a tagok között körlevél bocsájtatik közre, ezeket adakozásra felkérni.

Ily körlevél kibocsájtására a választmány szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

10. §.

Szolga.

A szolga, a ki választmány által egy évre választatik, köteles a közgyűlés által megállapított évi fizetésért a tagsági dijakat nyugta mellett beszedni s azokat a pénztárnoknak naponként átszámolni. Ezen kivül minden egyleti ügyben az elnök intézkedése alatt áll.

11- §•

Az egylet vagyonainak kezelése.

Az egylet pénz vagyona valamely helybeli takarékpénztárban tétetik le; —az egyleti pénztárban a napi kiadások fedezésére csak 20 frt lehet készletben s mihelyt a napi pénztár összeget túlhaladja a többlet azonnal kamatozóvá tétetik. A takarékpénztárból pénzt kivenni az elnök és pénztárnok van jogosítva. Az elnök és számvizsgálók kötelesek a pénztár állását minden hóban megvizsgálni. A félévi, illetve évi zárszámadások az egyleti helyiségben nyilvántartatnak.

12. §•

Az egylet feloszlása.

Az egylet mindaddig fonnál, mig ennek feloszlása a tagok két harmadának Írásban kifejezett kivánatára az e czélra külön egybehívandó rendkívüli közgyűlés által ki nem mondatik. E’ közgyűlés csak akkor határozhat érvényesen, ha az összes tagok számának legalább fele megjelent. Az egyleti vagyon — feloszlás esetén — mint ezen ülésben általános szótöbbséggel, valamely művelődést vagy segélyezést előmozdító egyesület javára adományoztatik. A feloszlás! határozat és vagyonának hova fordítása tárgyában hozandó közgyűlési határozat foganatosítás előtt a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztendő.

Ha a jelen alapszabályban megbatározott czélt és eljárást az egylet meg nem tartaná és hatáskörét túllépné, a m. kir. kormány által — amennyiben további működése által az állam vagy az egyleti tagok érdeke veszélyeztetnék — az ez után elrendelendő vizsgálat eredményéhez képest végleg is feloszlatható, esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására — különbeni feloszlatás terhe mellett — kütelezhető.

Kelt B,-Gyulán, az 1884. október 25-én tartott közgyűlésből.

Kálmán Ödön, Olajossy Dezső,

L titkár. elnök.

67,871. szám.

m

Látta a m. kir. belügyminiszter oly megjegyzéssel, hogy külföldi egyének csakis a kir. belügyminisztérium előleges beleegyezése mellett választhatók az egylet tiszteletbeli tagjaivá.

Budapesten. 1884. évi deczember hő 21-én.

A miniszter helyett:

(P. H.) Beniczky,

államtitkár.

Levelezés.

Szarvas, febr. 19. 1885.

A farsangi elite mulatságokat befejezte nálunk a nőegylet által f. hó 15-én rendezett jelmez bál.

Meglátszott, hogy az idén utolsó alkalom ez Carneval herczeggel cocettirozhatni. — A város haute-voleéja mind eljött, — a bút — kinek volt — honfelejtette, s csak a jókedvet, derült mosolygó arezot hozta magával.

De miért is nem jött volna el, a ki csak eljöhetett, hiszen ez az est kétszeres élvezettel kecsegtetett mindenk't! Mulatni és gyönyörködni ki ne vágynék ? S valóban, a ki legvérmesebb reményekkel jött is, nem csalatkozott, mert igazán jól mulatott s gyönyörködött.

A jelmezek oly elegánsak voltak, n inden hölgy oly finom ízléssel választott, hogy a legnagyobb scrupulositásal sem lehetett volna a legkisebb kifogást bármelyik ellen is tenni, — s aztán az az általános jó kedv, mely egész a késő hajnali órákig tartott, — fényes bizonyítéka volt annak, hogy senki sem bánta meg azt, bogy eljött.

10 óra körül ez a mi — teremnek csúfolt — helyiségünk minden zuga be volt töltve, olyan volt az, mint egy virágos kert, telve a legszebb rózsákkal.

Úgy látszik a régi reputatiojukat ismét visszaszerzik a szarvasi mulatságok, mert immár az idén ez a második, mely minden tekintetben sikerültnek mondható.

A jelenvolt hölgyek neveit következőkben jegyezzük: Bácskay Emma, Bácskay Mariska (Szt.-Tornyáról), Koncz Janka, Krecsmer Irén, Mázor Jolán, Monszpart Erzsiké (Csákóról), Pla- vetz Jolán, Ponyiczki Vilma, Szendy Lujza, Szemián Gizella, Tóth Berta (Szt.-Andrásról), Win- ternicz Hedvig. — Bakay Gyuláné (Szt.-Tornyáról), Bakay Sándornó, Fürich Dénesné, Dr. Fuksz Edéné, özv. Hackenberger Jánosné, Haviár Dáni- elné, Kovács Sándorné, Mázor Józsefné, ifj. Med- veczky Józsefné, Melis Lajosné, Nyácsik Sománé, Ponyiczky Györgyué, PraznovszkyJ Ferenczné, Széli Józsefné, Serkédy Sándorné, Salacz Ferenczné.

Újdonságok.

A negyedik korosztály behívása. A honvédelmi minisztérium kibocsátott rendelete szerint az 1862 ik évben született hadkötelesek sorozása Békésmegyében a gyomai járásra terjesztetett ki. A negyedik korosztálybeli hadkötelesek csak a sorezredekhez és a tartalékhoz, de semmi esetre sem sorozhatok a honvédség kötelékébe.

Az ujonczjutalék Bókósmegyére következőleg lett a honvédelmi miniszter által megállapítva : 1. a gyulai sorozó járásban 19

ujoncz és 2 póttartalékos; 2. a csabai sorozó járásban 98 ujoncz és 9 póttartalékos ; 3. a békési sorozó járásban 90 ujoncz és 9 pót- tartalékos ; 4. a szarvasi sorozó járásban 99 ujoucz és 10 póttartalékos ; 5. a szeg- fa a 1 m i sorozó járásban 53 ujoncz és 5 póttartalékos ; 6. az orosházi sorozó járásban 95 ujoncz és 9 póttartalékos ; 7. agyomai sorozó járásban 49 ujoncz és 5 póttartalékos s végül a gyulavárosi sorozó járásból 45 ujoncz és 5 póttartalékos állítandó ki.

A lóosztályozási eljárás működési tervezete Bókésmegyében következő : Csabán már- czius 3. 4. 5 és 6. Uj-Kigyós márczius 7. N.-Szé- nás márcz. 9. Bánfalva márczius 10. P. és Sz. Szent-Tornya márczius 11. Orosháza márczius 12 és 13. Sámson márczius 14. Tót-Komlós márczius 16. P.-Földvár márczius 17. Csorvás márczius 18. Mezö-Beréuy márczius 21. Körös-Tarcsa márczius 23. Békés márczius 24 és 25. Vésztő márczius 27. Füzes-Gyarmat márczius 28. Szeghalom márczius 30. Körös-Ladány márczius 31. Kondoros ápril 9. Caabacsüd ápril 10. Szent-András ápril 11. Öcsöd ápril 13. Szarvas ápril 15. 16 éB 17. Gyoma ápril 20. Endrőd ápril 21. Kótegyháza ápril 23. Gyula ápril 24. 25. Gyulavári ápril 27. Gerla-Póstelek ápril 28. Doboz ápril 29.

A b.-gyulai néuietvárosi olvasókör alapszabályai, a m. k;v. belügyminisztérium által, folyó évi 8457. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak.

Az arad-békésmegyei egyesített ármen- tesitő- és belvizlevezető-társulat Gyulán f. bó 9-én Ladies György alelnök elnöklése alatt rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen a társulat tagjai meglehetős számban voltak képviselve. Az 1885-ik évi költségvetés — mint a közgyűlés első tanácskozási tárgya — következőleg lett megállapítva : Szükséglet : 1. Alelnöki fizetés 1200 frt. 2. Jegyző és ügyvédi fizetés 250 frt. 3. Pónztárnoki fizetés 150 frt. 4. Útiköltség és napidíjak 200 frt. 5. Irodai szerek, nyomtatványok 150 frt. 6. Előre nem láthatók czimén 50 frt. Összesen 2000 frt. A szükséglet felét az aradmegyei — másik felét az alsó-fehér-körösi öblözet viseli. Az alsó-fehér- körösi öblözetnek 1885. évi költségelőirányzata 98,943 frt 12 kr. kiadással, 62,943 frt 12 kr. le-