Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-06-21 / 25. szám
25-ik izám Gyula, 1885. június 21-én IT. évfolyam. f------------ ^ Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: ligész évre 1 I ,. 5 Irt — kr Félévre .. ..........2 » 5° » Év negyedre .. .. 1 T 25 „ Egyes szám ára 10 kr. . ^ -SA POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. MEG-JELENIH MINDEN VASÁRNAP. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak él Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipőt Dorottya utcza 8, sz. a.: Bécsben: Gppeltlc A,y Schalek Henrik y JkToose Rudolf és Dukes HA. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. —x—---------------------------------------------------—i 5 " ' A - .... A városi tisztujitás előtt. Megyei alispán ur által Gyulavárosa rendezett tanácsának harmadik cziklusára a választás folyó hó 27-ére, vagyis jövő szombatra lett kitűzve. Lapunk megjelenésétől, a választás megejtéséig még hat napi gondolkozás! ideje van Gyula városa közönségének. Hogy miként fogja e hat napot városa érdekében hasznosítani, azt ma még nem jelezhetjük; mert jóllehet a hat választó-kerület mindenikében az előleges confereutiák megtartattak, ezekben a vélemények annyira szétágazók voltak, hogy bátran állíthatjuk, miszerint nem egy, hanem legalább is hat tanácsnak a választására kellett volna megyei alispán urnák terminust kitűzni, s tartunk tőle, hogy akkor a hat tanácsból legalább harminczhat nőné ki magát; mert a konferencziai megállapodások a konferenczia helyén megtörténtek ugyan, és a halgatag jó vélemény szentesíthette is azokat ott helyben, de az utczára kiérve, más gondolt a szív, mint a mit az ajk elfogadott. A mit mondunk, azt a jól értesültség alapján mondjuk; mi távol tartottuk magunkat a befolyásolásnak még látszatától is; — kerültünk mindent, a mi az érdekeltségnek még gyanúját is reánk háríthatná ; de értesítve lettünk mindenről, a mi történt, véleményt nem mondtunk senkinek sem, de fentartottuk magunknak közlönyünk terén az ügyhöz meggyőző- désszerüen hozzászóllani a nélkül azonban, hogy azon véleményben ringassuk magunkat, miszerint szavaink mindenki előtt tetszésre találjanak. A tengerszem beszéde. Kert szivében élek: tavasz s nyár szakában Büszke, szép virágok illatát szivom; Hamvas, szines gyümölcs a fákon a hány van, Visszatükröződik kis habjaimon. Ámde lenn a mélyből nevemet kiáltják, Szűk medrem kicsiny lesz, egy erő emel; Tengerszem vagyok, de tengerek dagályát S apályát megérzem s azt beszélem el. Helyzetem szerény; gyakorta sínylem a hő Verőfény hatalmát, ámde megvagyok : Partjaimon azért zöld pázsit s virág nő, S kaczérkodnak vélem fényes csillagok. De csöndes örömim gyakran megkuszálják Érzések, amiknek hangja esdekel, — Tengerszem vagyok, de tengerek dagályát S apályát megérzem s azt beszélem el. Pillangók repesnek kis tükröm felett És elgondolkodom, mi édes .álmát ad; Álmodom, — segít az ábránd és felejtés — Hogy nem látok többé bút s fájdalmakat 1 Ámde a mélyből hozzám egy üzenet száll át, Telve rokonaim nagy keserveivel, — Tengerszem vagyok, de tengerek dagályát S apályát megérzem s azt beszélem el. Mostohább időszak sem foghat ki rajtam, Éltem lüktetését az sem oltja ki; A heryadt levelek téli zivatarban Ölemben él tudnak lágyan ringani. A tizedekben megtartott hat confe- rentia közül egyetlen egyet, az első tizedét tartjuk olyannak, a mely feladatának és véleményének megoldásával, habár csak kisérletképen is — a helyzet magaslatán állt ; mi nem akarjuk az első tizedet a többiek fölé helyezni, mert minden tized egyenlő joggal bir, de az önnön maga- magát helyezi — és helyesen — a többi tizedek fölé ; az értelmi erőnek túlsúlya és száma garancziát képez a vezérszerep helyes vitelére s hisszük, hogy az ott történt megállapodások, figyelembe vételével a többi tizedek iránti megengedhető méltányosságnak, fognak a mai napon tartandó összértekezleten ponderálni. Adja isten, hogy úgy legyeu ! De ha már belefogtunk vezérczikket írni a közeledő választáshoz, irányadóul, a tapasztaltakból mentettek szem előtt tartásával, kénytelenek vagyunk röviden belébocsátkozni e tized megállapodásainak kritikájába is. Az első a polgármester. — Kimondta e tized, hogy mindaddig, mig teljes bizonyosságot nem szerez arról, hogy a jelenleg tizenkét év óta működő polgármester komolyan és határozottan ki nem jelenti, hogy állásában továbbra nem akar megmaradni, az ő jelöltetéséhez ragaszkodik : indokolta eme határozatát azzal, hogy a tizenkét év alatt felmerült, Gyula városa közéletébe vágó kérdések megoldására ő van hivatva. — S mi volt erre a válasz: ne polgármestert keressen Gyula városa első sorban, hanem igyekezzék a tanácsot úgy megalkotni, hogy a polgármester kormányzatképes legyen; ha eme, az első tized által is osztott véleményt keresztül viszi Gyula városa összképviseleténél, találni fog nem egy, de akár öt polgármestert Is. A rendőrkapitányi állásnál a nézetek eltérők nem voltak, marad úgy, a mint volt, s igy ha a határozat e szerint történt, mi is megnyugszunk a vélemények egyöntetűségében. A tizedbeli tanácsosok megválasztásánál ki lett mondva, hogy minden tzeidnek akarata respektáltatni fog ; jelöltek sokan vannak, a kérdés csak az, hogy váljon, ha az uj szabályrendeletben körvonalozott teendőket megismerik, nem íognak-e visz- szariadni a készséges vállalkozástól ? A jövő tanács feje nem szeretné magát kitenni kibocsátott rendeletéi közben lemondásoknak, úgy a mint az a múlt hat éves tiszteletbeliséggel volt. A két első osztályú tanácsos állása oly képzettséggel jár, a melynek megszerzése időhöz van kötve, a jövő jó közigazgatás érdekében változtatást tnem javaslunk ; mig a gazdai tanácsos már'a múltban is városrészen kinti állás volt,' ezt a sorrendnek óliajtanók fen tartani. — Az erdészeti tanácsos állása miuősités- hez.'lévén kötve, ott, tekintve a múlt. kitüntetett eredményeit, változás nem állhat be. Az árvaszék ülnöke és egyúttal községi biró állása változást indokolttan nem engedhet meg ; de hogy változás álljon be, kívánatos sem lehet. Az adóhivatal — mint ma legfontosabb közigazgatási ág — úgy látszik, a legtöbb koukurrencziának van kitéve ; ott ma is csak pénzkezelésről és nem hivatalos ügyvitelről szeretnek beszélni Váljon a konkurrensek átolvasták-e az uj adóügyi szabályrendeletet? — Vagy azt gondolják, hogy a hívatlanok mellett az uj polgármester külön munkaerőket fog tartani ? mint az eddigi tette, —' tenni a törvény értelmében teheti, — de ajánljuk, hogy ne tegye; — a hivatottságnak, szakképzettségnek támogatóra szüksége nincs, ha pedig ezt igénybe veszi, vegye igénybe saját zsebére — de felelősségére is. Ezt óhajtjuk, hogy Gyula városa képviselete a jelölések ' órájában megszivlelésttl vegye. A többi állások előttünk nem nagy ,, fontossággal bírnak, oly hatáskört képviselnek, melynek ellenőrzése könnyen gyakorolható, a melynek mulasztásai esetleg meggátolhatók s ép ezért oly fontossággal nem birnak, hogy velük hosszasabban foglalkozzunk. Czikkünk — ha figyelmet érdemel —- iráuyadó kíván lenni a mai konferansziéra ; mire lapunk újra megjelenik, nem kritizálhatjuk a'mai konferenczia megállapodásait : mert a választás folyó hó 27-én lévén, lapunk már csak bevégzett tényeket fog registrálhatni. Hogy minők lesznek e bevégzett tények : arról ma nem szólhatunk, mert a jövőbe pillantani nem adatott nékünk meg; de hogy olyanok legyenek, mini a minőket e város józan haladásra törekvő polgárai óhajtanának : — ezt szivünkből kivánjuk. Megyei közügyek. .Alispáni jelentés Békésmegye bizottságának f. é. junius hó 7-én tartott ülésén. Méltóságos Főispán ur I Tekintetes törvényhatósági bizottság. A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak folyó évi május havi állapotáról szóló jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. alapján tisztettel következőkben terjesztem elő: Óh, de a tömeg: a tenger I... ennek álmát S moraját ha hallom, szívem lángra kel, — Tengerszem vagyok, de tengerek dagályát S apályát megérzem s azt beszélem el, Szívemnek egyetlen, legméltóbb jutalma Ez a szent viszony s hogy ennek élhetek; Kötve vagyok, ámde szóm irányt adhatna Oly hatalommal, mely szétszór titeket I Gondoljátok el: ha útatokat állnák Qly erők, akikről senki sem felel 1 — Tengerszem vagyok, de tengerek dagályát S apályát megérzem s azt beszélem el. Tengerszem vagyok, de — a rege is mondja — Tengerekhez engem titkos kéz csatol; Ismerős előttem azok búja, gondja És a mód, mely alatt hátok meghajol. Most ti vagytok : törpe szárazföld lakói, A kényúr felettök, ám vigyázzatok 1 Nem a szivárvány, de ti fogtok lakölni. Ha egy uj özönvíz ismét jőni fogl Benedek Aladár. Vagy — vagy. — Víg baszélyke. — Irta : Ozoray Árpád. A városház toronyórája tizenkettőt ütött. Budapest munkásainak mindegyike már hat óra óta dolgozott, de doktor Szépvölgyi Tihamér még mindig horkolt. De mindazáltal senkinek sem jutott eszébe őt felkölteni, sem betegei, sem kiadója, mert Tihamér orvos s egyszersmind iró is volt. Sőt hitelezői is elfelejtették az utat hozzá ; már régóta kezdtek kételkedni, hogy valaha visszakapják tőle pénzüket s a szegény Szép- völgyit nyugodtan engedték alunni. Tizenkét óra után öt percczel azonban hevesen kopogtattak ajtaján. Midőn Szilvássy Anna asszonyság már hosszasan kopogtatott s belátta, hogy bérlőjéből a világon semmi sem volna képes csak egy kicsinké életjelt is kicsalni, végre elhatározta magát, hogy nagy zajjal lép be Tihamér szobájába. Szépvölgyi fölriadt álmából, látni kellett volna öt, amint szemeit dörzsölte, ágyában fölegyenesedett és még álmosan pillant be a déli napba. — Ah, asszonyság! asszonyság! — kiáltott fel, amint végül felismerte házi asszonyát. — Doktor ur, — szólt a látogatónő kissé boszús hangon, önnek nem szabad felednie, hegy nekem két havi szobabérrel tartozik. — Két havi szobabérrel! Igaz; mily gyorsan múlik az idő! tehát ma reggel lejárt a terminus. De szíveskedjék nekem megmondani, hogy hányadika van, igen, igen, úgy van, ma van a fizetés napja , ! , — A két havi bérre, egyenkint tizenöt, együtt harmincz forint, doktor ur 1 — Jól tudom, de harmincz forint nem oly könnyen találkozik asszonyom, a beteg nélküli orvos és a kiadóra nem találó költő zsebében, kit balvégzete Budapestre hozott, hol barát, pártfogó és minden egyéb ajánlás nélkül áll, nem vagyok-e egészen egyedül, még asszony nélkül is, ki szelidségében pártját fogná a szegény kölfönek? — Tudja ön, mit beszélnek felőlem a házban, az utczábaD, a kerületben? . Azt beszélik, doktor ur, hogy ön nekem udvarol. — Vagy ön nekem, — gondolá Tihamér. Egyidejűleg az erényes Anna. asszony arcza jelentékenyül meghosszabbodott és a „jól tartott“ negyven évet túlhaladt asszony-' nak, ki még nem vett búcsút a fiatalkori ábrándoktól, ajka körül némileg kétértelmű mosoly játszadozott. — Lassan, lassan asszonyom, — szólt Tihamér, a kerületnek csípős nyelve igen megtiszteli csekélységemet. Micsoda viszony állhatna fönn egy előkelő, vagyonos, nagy házat tartó hölgy és a szegény költő között? Ostobaság ilyet gondolni is. — Ostobaság 1 ostobaság 1 — szólt a házi asszony, ki a Tihamér szerénysége mögött rejlő bőbeszédűség fölött már-már bo- szankodni kezdett, tehát ostobaság volna öntől egy növel egybekelni, kiről mindenki csak jót mondhat; tehát ez esztelenség volna ? 1 — Istenem, asszonyság, mennyire félreérti ön szavaimat; azt mondám, ostobaság volna felőlem ilyesmit föltételezni. — Még mindig az a szó, — duzzogott Anna, kinek esze nem érte föl a költőnek finom megkülönböztetését; — de elég erről í csak azt akarom megjegyezni, hogy ha ön tartozását nekem pontosan megfizeti, nem tettem volna ki magamat a gonosz nyelvek, suttogásának. Tehát fizesse meg tartozását, hogy ne legyek kénytelen többé ebbe a nyomorult szobába jönni. — Ah, asszonyom, ez az a magyar szívesség, melynek dicséretét zengik mindenütt?
