Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-06-14 / 24. szám
kr. kifisstésére a község elöljárósága szótöbbséggel hozott határozattal utasittatott. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszterj nek a tankötelesek anyakönyvi igazolása tárgyában kiadott rendelete beható tanulmányozás és jelentéstétel végett a kir. tanfelügyelő elnöklete alatt Göndöcs Benedek, Dr. Kovács István, és Dr. Hajnal István bizottsági tagokból álló küldöttségnek adatott ki. Egyéb alispáni előterjesztés tárgyát képező, nagyrészt katonai ügyek, az előadói javaslat szerint intéatettek el. A megyei árvaszék elnökének, a vozetese alatt álló árvaszék tevékenységéről és ügyforgalmi kimutatásáról szóló jelentése, mely szerint május havában érkezett 925 ügydarab, feldolgoztatott 812, hátralék 113, minek oka Németh József volt árvaszéki ülnök elhalalozasa folytán betöltetlenül levő előadói állás, mit pótlandó addig, mig e tekintetben intézkedés tetetnék, Szigethy Lajos ügyvédet s tiszteletbeli árvaszéki ülnököt kérte fel működésre, mely jelentés szintén tudomásul szolgált. Cxiffra Imre kir. ügyész jelentése szerint a felügyelete alá rendelt börtön május havi létszáma 107 férfi, 11 nő, összesen 118 volt, Rácz Márton elitéit fegyencs meghalt, járvány nem volt, a be tzgzk létszáma 7—8 között váltakozott ; felhasz sáltatott összesen 1585 munka nap, mely után munka keresmény főösszege 113 frt 15% kr, miből 60 frt 99 % kr jutotta munkások részére — tudomásul szolgáik A kir. taufelügyelő előadásai folytán: Hanthó Kálmán gyomai óvó segély iránti folyamodványa ez idő szerint tekintetbe nem vé tetett s visssaadatott. Békésen egy magán jellegű nőipar iskola engedélyezését tárgyszó Lövi Julia kérvénye a vallás- és közoktatás m. kir. miniszterhez felter jesztetett. Kólámban Bálint tivadari helv. hitv. tanitó 10 havi börtön és 3 évi hivatal vesztésre Ítéltetvén az e körülményt tudató miniszteri leirat a községi iskolaszékekkel közöltetni rendeltetett. Steiner Adolf m.-berényi lakos a reá a szeghalmi izraelita hitközség által kivetett adó alul felmentetett. A kir. államépitészeti hivatal főnőkének május hóról szóló jelentése tudomásul vétetvén, az abban foglalt előterjesztések folytán: A csabai kőut mellett szükséges földegyen- getési munkákra 100 frt utalványoztatok s annak foganatosításával a csabai járás szolgabirája biztatott meg. A csabai és orosházai indulóházi kőutak felülvizsgálása és átvételével a kir. mérnök közreműködése mellett a járások szolgabirái, Fejér Béla a Székács István biz. tagok bízattak meg. Az épülő hidak mellé állandó felügyelet gyakorlása végett a kir. mérnök felhatalmaztatott egy-egy utkaparót 50 kr pót napidijjal alkalmazni. A járási szolgabirák és Gyulaváros polgár- mestere felhivatni rendeltettek az iránt, hogy a járásukban lévő gőzmalom tulajdonosokat kazánjaikról szóló okmányaiknak a kir. államépitészeti hivatalnál leendő bemutatására utasítsák. Előadásai nyomán Orosháza község kérelmének az indulóházi kőutnak 40 méter hosszbani és 10 meter szélességbeni kinyujtása iránt helyadatott. Léderer Ede vállalkozó kérvénye mint nem közigazgatási útra tartozó a közmunka miniszter által elutasitatott. Mező-Berény községének a f. évre kivetett közmunka elleni felszólalása a helyszínén leendő megvizsgálás végettt a békési járás szolgabirája nak kiadatott. rózsa és a mennytől lopott szemeivel Laczi- nak minden mozdulatát épugy kisérte, mint tegnap Laczi az övét, a színházban. Oh, mily hamar változnak a szerepek. Laczi nem szólt többet semmit, csak oda ment a pénztárhoz, leolvasva a direktornak egy csomó bankót, beállította az összeget a szállító-levélbe és azt mondta, hogy „fertig!“ — Dehogy fertig, dehogy fertig, kiáltott a vén Dókus, a raktámok, ki az állomási épület előtt hatalmasan nyalogatta a czédu- lákat, hogy reá ragaszsza a ládákra, — azt sé tudja az ember, hogy mi van benne, de vigye a kő, nem az én pénzem, El is vitte a kő, azaz a vonatot is, direktort is, a kisasszonyt is, Kalonda megint elhagyatott, olyan üres maradt, mint a Laczi szive, ki soká, soká, merengve nézett a vonat után, mig elveszett a láthatáron s csak a füstje maradt vissza. Laczi visszament az épületbe, oda vágta a sipkáját a kasszához s azt sóhajtotta maga el^: bizonyt bizony! czudar mesterség ezl Azontúl nem volt kedve, úgy járt a vonatnál aranyzsinóros sipkájában mint a megtépázott kakas, nem volt nyugalma, reszketett ha a korrespondencziát hozták, hát még mikor a csomagot bontogatva egyszer e levél akadt a kezébe: „Kedves kollega url ASzalánczi Ilma czim alatt érkezett küldemény ki nem váltás következtében mai nap elárvereztetvén 6 frtnyi bevétel eredményeztetett. Az említett küldeményen 50 frtnyi előleg lévén, kérek 44 forint fedezést.“ Óh, ti, nyavalya színlelő naplopók ti, no, megálljatok. Hát a kék szemek — hazudhatnak a kék szemek ? Szegény Laczi! Alispáni jelentés Békésmegye bizottságának f. é. május hó 18. és folytaira tartott ülésén. (Vége.) A csabai katonai lőszerraktár megyei költ' ségen felépittetvén, az múlt év végén a katona' ság használatára átengedtetett. A megyei közgyűlésnek a csabai katonai hadszerkészlelraktár ügyében f. évi április ho 22 ón hozott határozata, a békésmegyei takarék- pénztár közbevetett felebbezése folytán u m. kir, belügyminiszter úrhoz felterjesztetvén, ennek határozata mindezidáig le nem érkezett. 3. Állami egyenes adótartozás fejében az 1884-ik év második felében 1.080,985 frt 45 kr. rovatott ki. Ehhez járulván az 1884. év I-ső feléről hátralékban maradt 70,840 frt 7 kr: az adótartozás 1.151,329 frt 52 krra ment. Ebből elemi csapás, felebbezes es behajthatlansag czi- mén 11.093 frt 79 kr. töröltetett, s igy a fél évi valódi tartozás 1.140,235 frt 73 krt tett ki. Ezen most említett összegből a fél év végéig 1.024,927 frt 28 kr. fizettetett be, s igy az 1883. évre 115,308 frt 45 kr. ment át hátralékul. Ezen befizetési eredményt az 1883. év végén mutatkozott eredménynyel egybevetve, kitűnik, hogy a hátralék az 1883. évi hasonidöszakhoz képest 50,164 írttal szaporodott ugyan; de ezen hátraléknövekedés kedvezőtlenebb adófizetési eredmé- yül azért nem tudható be, mivel a nagyobb kivetés mellett, ez idén viszont 228.666 frttal több szállíttatott be, mint 1883. év II. felében. A földadó és az ingatlanok után eső általános jövedelmi pótadó egyénenkinti kivetése és előírása nyolcz községben, úgymint: Kótegybá- zán, Békés-Csabán, Endrődön, Körös-Tárcsán, Békésen, Mező-Berényben, Körös-Ladányban As Szent-Andráson még az év zártávál sem volt befejezhető, minek oka a földadóra nézve, a birtokosok személyében történt ezrekre menő helytelen felvételek kiigazítása körül utóbb bekövetkezett tömeges pótmunkában, az általános jövedelmi pótadóra nézve pedig a földadó egyénenkinti kivetésénél mutatkozott késedelemben feküdt Az 1885. évre vonatkozó adók egyénenkinti kivetése, az ingatlanok utáu eső általános jövedelmi pótadón kívül, valamint Békésen és Körös- Tárcsán a földadó kivételével, a megye összes községeiben megtörtént. Az idei adófizetési eredmények következők : Befolyt: január hóban február „ márczius „ április „ 84.547 frt 63% kr. 356,130 „ 48 , 38,458 „ 6 „ 59 455 „ 62% „ Összesen 538,561 frt 80 krJ Vagyis az idei befizetés, a tavalyi hason időszaki eredménynél 170,833 frt 57 krral kedvezőbb. Ezen pontnál tisztelettel jelentem továbbá, hogy a tekintetes megye bizottsága m. év október 1-én tartott rendkívüli közgyűlésében 358. bgy. sz. a. kelt határozatával megbízott küldöttség a kataszteri munkálatokból származó sérelmek orvoslása iránti feliratot a nagymél. m. kir, belügyminiszter urnák személyesen átadván, a felirat a miniszter ur által oly kijelentéssel vétetett át, hogy a megye azon kívánságát, miszerint a tiszta jövedelmi tervezetnek az összes mivelési ágakra és osztályokra vonatkozó tételeit megyénkre nézve 15°/0-tolival leszállítsa, az országos földadó-bizottság végérvényes határozatával szemben nem teljesíthető, mely elhatározásáról a miniszter ur a megye közönségét a debreczeni m. kir. kataszteri igazgatóság utján a felirat visszaadásával értesítette. 4. A tanügyi viszonyok felől, a közigazgatási bizottság utolsó fél évi jelentése tüzetes adatokat tartalmazván e helyütt elégségesnek tartom általánosságban a következőket előadni. Az iskolák száma 214. Ezek között jelleg szerint volt 60 községi, 32. rom. kath. 6 gör. keleti, 49 helv. hitvallású, 43 ágostai hitvallású, 14 mózes hitü, 6 engedélyezett magán- és 5 egyesületi iskola. Fokozat szerint volt 210 elemi és 4 polgári iskola, egyéb minőség szerint 124 vegyes 41 fiú, 49 leány iskola. Tanítási nyelvre nézve 154 magyar, 28 tot, 2 román, 4 német-magyar, 3 román magyar és 23 tót magyar. A 46.539 főnyi tanköteles közül tényleg járt iskolába 32.867, iskolába nem járt 13.672 vagyis az iskolába járok százaléka 70.62%. a tankötelesek iskoláztatásának kedvezőbb képét fogjuk kapni, ha részletezzük a mindennapi és ismétlő tankötelesek arány számait, melyek szerint a 6—12 éves (mindennapi elemi, polgári és közép iskolai) tényleg járok száma 27.469 vagyis 88.55% a 13—15 éves (ismétlő polgári és közép iskolai) tényleg száma 5398 vagyis 34.80°,0. Az iskolák jövedelme készpénzben 109.41 forint, terményekben 118.023 forint összesen 227.434 forint volt. Az előző 188%-iki tanévvel szemben az is' kólák száma 7-tel, az iskolába járok száma 191 tővel emelkedett s ez utóbbiaknál a javulás 2.50%. Az 1884. évi XVII. t. ez. alapján létesített alsó fokú ipariskolákban Békésen 97. Mező' Berényben 80. Békés-Csabán 224. Békés-Gyulán 296. Orosházán 166. Szarvason 194. összesen 1054 tanuló nyert oktatást. Az iskolák külső ügyei körül a felsőbb hatóságok különös beavatkozásának szüksége fel nem merült, az iskola épületek jó karban vannak, a tankötelesek rendszeresen összeiratnak, az iskola mulasztás igazolatlan esetei birságoltatnak, a tanitók kellő számban vannak alkalmazva s fizetéseik kiszolgáltatása tekintetében panaszok nincsenek. 5. A tekintetes megyei bizottság múlt évi májusi közgyűlésében 1 bgy. sz. alatt hozott határozata alapján a megye területén f. évben működő lótenyésztési bizottságokat a m. gazdasági egyesület és a m. lótenyésztési bizottság elnökével egyetértőleg minden szolgabirói járásra nézve következőleg alakítottam meg. . A gyulai járás és Gyula rendezett tanácsú város területére: Elnök: Szekér Gyula uradalmi számtartó Gy.-Váriban, tagok: Lukács Károly és Szabados József m. bizottsági tagok Gyulán, a járás szolgabirája. 2. A csabai járás területére: Elnök: Szucsu Béla megyebizotsági tag B.-Csabán, tagok: Lepény Pál és Fejér Béla m. bizottsági tagok Csabán, a járás szolgabirája. 3. Az orosházi járás területére: Elnök: Székács István megyebizottsági tag Orosházán, tagok: Bokor Mihály orosházi és Machán Pál t.-komlósi lakosok m. bizottsági tagok, járás szolgabirája. 4. A békési járás területére: Elnök: Wieland János megye bizottsági tag Békésen, tagok: Horváth János megye bizottsági tag Mező-Berényben, Jantyik Mihály m. bizottsági tag Békésen, a járás szolgabirája. 5. A szarvasi járás területére: Elnök: Dérczy Péter huszár-kapitány Szarvason, tagok : Janurik Pál megye bizottsági tag Szarvason, Szabó András m. bizottsági tag Öcsödön, a járás szolgabirája. 6. A gyomai járás területére: Elnök: Kherndl György uradalmi jószág- igazgató Gyomán, tagok: Kruchió József megye bizottsági tag Gyomán, Hunya J. Mihály m. bizottsági tag Endrődön, a járás szolgabirája. 7. A szeghalmi járás területére: Elnök : Fejér Imre uradalmi felügyelő Körös- Ladányban, tagok : Mészáros János megye bizottsági tag Szeghalmon, Kiss György megye bizottsági tag Vésztőn, a járás szolgabirája. 6. Tudomásomra jutván, hogy a községi gyámpénztárak megvizsgálására kiküldött bizottság eljárását azon községekre is kiterjesztette, melyeknek gyámsági pénzei az 1877. XX. t. ez. 174. §-a alapján a központban kezeltetnek, továbbá, hogy az említett küldöttség az egyes községek összes gyámpénztári számadásainak megvizsgálását is teljesitetette, mely körülmény a küldöttségnek eljárását felette hosszassá, s igy a községre panaszos terhessé tette; miután a gyámpénztárral nem bíró községekben az árvaügyi szabályzat 77. §-a értelmében a küldöttségi eljárásnak nincsen tárgya, s miután e számadások megvizsgálása a m. állandó választmány illetve közgyűlés, s nem a küldöttség hatásköréhez tartozik f. é. február 28-án kelt 1762. számú rendelkezésemmel, felhívtam a megyei árvaszék elnökét, hogy a gyámpénztárak megvizsgálásával megbízott küldöttséget csupán a gyámpénztárral biró községekben való megjelenésre és csupán az árvagyi szabályzat 78-ik §-ában meghatározott eljárásra, azaz a gyámpénztárak állagának, s az ügykezelésnek megvizsgálására utasítsa. 7. A járási szolgabirák az 1884-ik évben általuk kezelt pénzekről szóló számadásokat, a megyei pénzkezelési- és számviteli szabályzat 105-ik §-a alapján bemutatván, ezen számadásokat a számvevői vizsgálat után találtam hely- benhagyandóknak s a számadás iránti felesősség alól, számadóknak a felmentvényt kiadtam. 8. A községek számadásai közül az 1883. évről megvizsgálatlanul átjött 16 db., 1884. évi számadás beérkezett 104 darab, összesen megvizsgálandó volt 120 darab. Ebből számvevőileg megvizsgáltatott 56 darab, elintésetlenül van 34 darab, még be nem érkezett 56 számadás test. 9. A lefolyt 8 hó alatt egyetlen fegyelmi eset merült fel, Popovits Elek kétegyházai községi jegyző ellen, ki is az elkövetett mulasztások miatt a jogerőssé vált alispáni határozattal a megyei községjegyzői nyugdij-alap javára 100 irt pénzbüntetésre ítéltetett. 10. A megyei tisztikarban előfordult személyváltozásokról is megemlékezendő, tisztelettel jelentem, hogy Dr. Szemián Kálmán megyei első aljegyző ezen állásáról 1884. évi déczember hó végén leköszönvén, főispán ur ő méltósága az ekként megüresedett első aljegyzői állásra Fábry Sándor másod aljegyzőt, a másod aljegyzői állásra pedig Popovits Sylviuszt, a békési szolga- biróságnál alkalmazott díjas gyakornokot helyettesitette. Szomorú kötelességet teljesítek végre, midőn bejelentem, hogy Németh József, a megyei volt törvényszék táblabirája, 1872. évtől kezdve a megyei árvaszék ülnöke, f. évi május hó 12-én tiszttársainak méltó részvéte mellett örök nyugalomra kísértetett. Az ekként megürült ülnöki, valamint a megyei két aljegyzői állás betöltése a mai közgyűlés tárgyait képezendi. B.-Gyulán, 1885. május hó 17-én. Jancsovict Pál, án. Ta,n.-ü.g,37-. Iskolai értesítés. A b.-gyulai első fokú ipariskolában az 188%-ki tanévet berekeBztő vizsgálatok f. évi junius hó 21-én délután 3 órától 7 óráig fognak polg. fiúiskola rajztermében megtartatni. — Ugyanekkor lesz a tanonczmunka-kiállitás és a jutalmak kiosztása. Miről az érdekelt t. munkaadók, szülők és tanügybarátok azon kérelemmel értesittetnek, miszerint említett vizsgálatokon minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. — B.-Gyula, 1885. junius 13-án. Az igazgatóság. Meghívás. A b.-gyulai róm. kath. elemi iskolák zár- vizsgálatai a következő napokon és renddel fognak megtartatni: Junius 17-én délelőtt 10 órától 12-ig a polgári iskola róm. kath. vallásu növendékeinek zárvizsgálata a vallástanból. Junius 22-én délelőtt a belvárosi fitanoda III—IV. osztályában, délntán a II. osztályban. Junius 23-án délelőtt az I. osztályban, délután a belvárosi leánytanoda IV.—V.—VI. osztályában. Junius 24-én délelőtt a belvárosi leánytanoda I.—II.—III. osztályaiban, délután a németvárosi fitanoda III.—IV. osztályában. Junius 25-én délelőtt az I. és II. fiúiskola osztályában, délután a leányiskola II.—III. és IV. osztályaiban. Junius 26-án a leányiskola I. osztályában, délután a külvárosi fitanoda I.—II. osztályaiban. Junius 27-én délelőtt a külvárosi leányiskolában, délután magánvizsgálatok. Junius 28-án a hálaadó Isten tisztelet az anyatemplomban. A jövő tanévre a beírások kezdődnek augusztus 30-án, a „ Veni sancte“ lesz szeptember 6-án, a tanítás kezdete pedig szeptember 7-én. Egész tisztelettel ielkéretnek a szülők és tanügybarátok, hogy iskoláink vizsgálatain minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Az iskolai igazgatóság nevében : Göndöct Benedek, apát és lelkész, iskolai igazgató. 911. 885. Az 1885-ik évi hadmentességi dij- lajstrom számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 18-ik §-a értelmében a netaláni felszólamlások érvónye- sithetése czéljából f. évi junius hó 14-től 22-ig a városi adóhivatalnál közszemlére kitéve tartatik. Gyula, 1885. junius 12. Dobay János, polgármester. Újdonságok. Gyulavárosa képviselőtestületének alakuló közgyűlése. — Megyei alispán ur által az alakuló közgyűlés folyó hó 13-ának d. e. 10 órájára tűzetvén ki, arra a képviselőtestület tagjai majdnem teljes számban jelentek meg, s a belépő elnöklő alispánt lelkesült éljenzéssel fogadták, mire megyei alispán ur jól átgondolt hosszabb beszédben tejtegetvén a gyűlés czélját,
