Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-07 / 23. szám

A megyei közmunka váltsági pénztárból a megyei közigazgatási bizottság és az alispán utal­ványai alapján teljesített kiadások megerősittettek és jóváhagyattak. A megyei kezelés és felügyelet alatt álló pénztárak s alapítványok időközi vizsgálatairól szóló jegyzőkönyvek és erre vonatkozó jelentés tudomásul vetetett. Mező-Berény község képviselő testületének a községi kerületek újbóli megjelölésére vonat­kozó és Dobozi János ottani lakos által felebezett határozata megsemmisittetett, s újabb határozat hozatala rendéltetett. Gyoma község képviselő testületének a köz­legelők egyéni felosztása esetén az azt érintő utakon tervezett irány változtatások tárgyában beterjesztett véleményes jelentése folytán: a kir. építészeti hivatal megbizatott a tervezett útvona­lok megszemlélésével és a megye alispánjának teendő jelentéssel, ki felbatalmaztatott a szüksé­ges hatósági engedélyek megadása iránt. A megye főispánja Dr. Márki János oros­házai gyakorló ügyvédet megyei tiszteletbeli ügyésszé, Dr. Salacz Oszkár szarvaszi ügyved jelöltet, tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki. A B.-Csabán felállítani kérelmezett 3-ik gyógyszertár ügyében, a m. kir. belügyminiszter annak engedélyezése iránt oly megjegyzéssel ha­tároztatok felkérendőnek, hogy az a község által megjelölendő helyre állittassék fel. A szürotelési és legeltetési megyei szabály­rendeletek, a kívánalmakhoz képest módosíttat ván: jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisz­terhez felterjesztetni rendeltettek. B.-Gyula rendezett tanácsú városnak nagy­községgé leendő átalakítása iránt Gerlein Mihály, Nagy Sz. János, Rich Reinhardt, Kopasz Ferencz, Mondák György és Hoffmann József városi képvi­selők által benyújtott kérvényük illetékes elinté­zés végett e lapok hasábjain közlött határozattal a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszteni rendel­tetett. A Gyomán f. évi ápril 23-án megtartott községi orvosválasztás megsemmisittetett s egy­szersmind az ingyenes gyógyitás kötelezettsége megszüntettetett, és egy 1000 frt fizetéssel díja­zandó községi fő-, és egy kisebb fizetéssel java­dalmazandó községi alorvosi állás létesítése en­gedtetett meg. A megye bizottsága a saját termésű borok­nak pecsételt üvegekben megengedett eladásával foglalkozó bortermelők kellő tájékozása, másrészt a visszaélések meggátlása czéljából, de a törvény által biztosított regalejog érdekében is, egy sza­bályrendeletet alkotott s azt jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszteni rendelte. Békés község képviselő testületének a va­dászati jog bérbeadása tárgyában hozott és Geiszt Gáspár és társai által felebbezett határozata, il­letékes elintézés végett a megye alispánjának adatott ki. Bobicsek Károly szarvasi lakos kérelmére, az általa megvett s a megye tulajdonát képező házbirtokra bekebelezett 6000 frt vételári hátra­lékból a már kifizetett 4800 frt erejéig a részle­ges zálogjog törlés bekebelezése megengedtetett. A csabai katonai lőszerraktár által a köz­ség tulajdonát képező elfoglalt területnek négy­szög ölenként 1 frt ár mellett a község képviselő­testülete által tett eladási ajánlat tulmagasnak találtatván, megbizatott a megye alispánja, hogy az ajánlati ár mérséklése iránt érintkezésbe lépjen a községgel és siker esetén az ügyletet kösse meg, s a szükséges összegeket a katona elszállá­solási alap terhére utalványozza, s egyáltalán minden további teendőket eszközöljön. A gyulai és orosházai kőutakon métermá­zsánként szedendő vámdijjtételek, a megyei köz- igazgatási bizottság ajánlata szerint fogadtattak el, és pedig Gyulán 2 kr, Orosházán 1 kr alap- dijjal, mely szabályzat jóváhagyás végett a m. kir. közmunka- és közlekedési miniszterhez fel­terjesztettek. A csabai kőuton építendő átereszek, és az útvonal meghosszabbítása folytán előállt tetemes költségek fedezése végett a már életbe léptetett vámdijj-szabályzat módosítása vált szükségessé, mely szintén a közigazgatási bizottság által be­mutatott tervezet szerint elfogadtatott és jóvá­hagyás végett a közlelekedésügyi m. kir. minisz­terhez felterjesztetett. Orosháza község építkezési szabályrendelete pótlás végett visszaadatott, szinte ily czélból ada­tott vissza Szarvas községének a rendőrség szer­vezése tárgyában alkotott szabályrendelete. A megye tiszti nyugdijj-intézet javára ki­vetett 3°/0 pótadó kivetését tárgyszó megyei sza­bályrendelet orlarnódosittatott, hogy a beszedendő 3% pótlék alapjául az 1883-ik évben fizetett állami egyenes a-ió forint szolgál. A megyei húsmérési szabályrendelet, sok vitára alkalmat szolgáltatott 6-ik §-a oda módo­síttatott, hogy a borjúnak 3 hónapos korán felüli vágása tiltatik. Csaba községének a marha vizsgálatra vo­natkozó szabályrendelete, a belügyminiszter által jelzett módon pótoltatván minden további észre­vétel nélkül jóváhagyatott. Sámson és Puszta-Földvár községek szer­vezési szabályrendelete későn érkezvén be, tár­gyalásuk a jövő közgyűlési» halasztatott. A vásári rendtartást szabályozó megyei szabályrendelet oda módosíttatott, hogy a mező- berényiek“ után közvetlen a „kürös-tarcsaiak“" szúrandó, és a Mező-Berényben tartandó vásá­rokra nézve a k.-tarcsaiak első helyen jegy­zendők. Kiss M. Sándor és nejo szeghalmi lakosok kérelmére, a megye irányában biztosítékul le­kötött egy negyed telek föld áttelekezésóhez az engedély megadatott. Szt.-András község képviselő testületének agj eddig csürhe járásként használt földterületnek szántóföld gyanánt lett haszonbérbe adása tár­gyában hozott határozata feloldatott, A tárgysorozatban foglalt még hátralevő, s nagy részt a községi számadások és pótköltség­vetéseket tárgyazó ügyek elintézése után a köz­gyűlés f. hó 23. befejeztetett. .AlispAni jelentés Békésmegye bizottságának f. é. május hó 18. és folyta va tartott ülésén. (Folytatás.) Az élővíz-csatorna felső torkolatánál épí­tendő vascsőves zsilip költségeinek kik által és milyen arányban leendő viselése tárgyában mi évi julius havában Pech József kir. tanácsos esi országos közepitészeti felügyelő elnöklete alatt Békés-Csabán megtartott tárgyalásról szerkesztett jegyzőkönyv nyomán' a nagymeltóságu közmunka* és közlekedési m. kir. miniszter ur az értekez­letben résztvetteknek azon óhajához képest, hogy az érdekeltségnek társulattá alakítása iránt lépé­sek tétessenek, kijelentvén, miszerint szükséges­nek tartja, hogy az Élővizvezetö-csatorna vizé­nek és mediének használatában érdekeltek tár­sulattá alakíttassanak, múlt évi október 12-én 27,582. sz. a. kelt rendeletével engem felhívni méltóztatott, hogy ez irányban a szükséges .lép^-j seket mielőbb megtegyem. E rendelet folytán az érdekelteket m. évi deczember 3 ára értekez­letre összehívtam, mely értekezleten megállapit- tatott, hogy a régebben szervezett Élővíz leve­zető-csatorna-társulat törvényesen meg nem szün­tettetek hanem működni hosszabb idő óta meg­szűnt, ez okból uj társulat alakításának szük­sége fenn nem forog, a miért a megjelentek többsé­gének kifejezett akaratával abban történt a meg állapodás, hogy a régebben szervezett Élővizcsa- torna-társulat működése újból megindittassék, e végből annak keretébe a viszonyok fejlődése folytán érdekeltekké lettek belevonassanak, az alapszabályok a viszonyokhoz képest módosíttas­sanak s minden szükséges intézkedés megté­tessék, hogy a társulat működését mielőbb meg­kezdhesse s folytathassa, — mely megállapodás­ról jelentésemet a nagyméltóságu közmunka- és közlekedési m kir. miniszter úrhoz azonnal fel­terjesztvén ; Gyulaváros polgármesterét m. év november 6-án 7841. ikt. sz. a. kelt rendeletem- mel felhívtam, hogy az értekezlet megállapodá­sához képest az Élőviz-csatorna szabályozása ér­dekéből intézkedjék, hogy a társulat működését az eddiginél nagyobb erélylyel újból megkezdje, s az e czélból összehivandó közgyűlés a társulat alapszabályai a változott viszonyokhoz képest módositsa, és különösen hasson oda, hogy a csatorna szabályozásáról a műszaki tervezet s az ennek megfelelő költségvetést mielőbb elké­szíttessék s helybenhagyás végett a kormányhoz feUerjesztethessék. Ezen f. évi január 17, és áprií 10-én meg­sürgetett felhivásomra Gyulaváros polgármestere f. hó 13-án 52. ein. sz. a. kelt jelentése nyomán az Élőviz-csatorna-társulat jelen állását a követ­kezőkben tüntetem fel. Az Élőviz-csatorna-társu­lat volt tagjai s az időközben támadt új érde­keltek f. évi ápril 21-ere értekezletre egybehi­vatván, abban állapodtak meg, hogy „Arad- Békésmegyei bel- és Élőviz-vezető-csatorna-tár- sulat“ czirqe alatt társulattá megalakulni óhaj­tanak, ebnek folytán bizottságot küldtek ki, a tervezet és az alapszabályok elkészítése végett, mely bizottság f. hó 6-án a tervezetet megálla­pította s az alapszabályzatot elkészítette, mely munkaiatok a még I hó folytán egybehívandó összérdekeltség elé terjesztetnek, jóváhagyás vé­gett, mielőtt a nagyméltóságu közmunka- és köz­lekedési ui. kir. miniszter úrhoz helybenhagyás c/.éljából felterjesztetnének. Megjegyezni kívá­nom, hogy az e csatorna felső torkolatánál fel­állítandó vascső biztositása tárgyában megejtett árlejtés eredményt a kormány által még hely­benhagyva nem lévén, a vállalkozó az építéshez nem foghat; — az alsó torkolatán építendő vaska- puszsilip tárgyában pedig a miniszter ur reudelete az arad-békési egyesitett ármentesitő- és bclvizle- vezetőtársulathoz csak e f. hó 9-én intézhetett. — Az Élővizcsatorna-társulat veszteglése s a felső torkolati vascső s az alsó torkolati vaskapus zsi lip létesítése körüli késedelmes eljárás az Élőviz- csatorna medrében oly helyzetet idézett elő, mely sem a csatorna mentén fekvő városok, sem a csatornából hasznot meritö egyesek és intézetek igényeinek, sem a közegészségügy érdekeinek meg nem felelt, és számos panaszra szolgáltat okot, mely bajon egyelőre csak úgy lehetett se- giteni, hogy a felső torkolati régi zsilip felnyitá­sával a csatorua csekély vize némileg megbővit- tetett és felfrissittetett, mely orvoslás azonban az igényeknek meg nem felelvén, a gyulai m, kir. folyammernöki hivatalhoz e bó 15-án közvetlenül azon megkereséssel járultam, hogy a felső zsilip kinyitásával és nyitva tartásával annyi vizet származtasson a mederbe, a mennyi abba bele­fér, a mi által 1 csatorna folyóvá tétetvén, a felesleges viz a békési Fekete-Körös torkolatán alkalmazott vascsőn kifolyhasson. E felhivásomra a gyulai m. kir. folyammérnöki hivataltól f. hó 14-én ad 994. sz. alatt azon értesítést nyertem, misze­rint e hivatal a nagyméltóságu közmunka- és közle­kedési m. kir. minisztérium m. évi deczember 17-én 45,167. sz. rendeletével azzal lön megbízva, hogy az élőviz-csatorna felső torkolatán létező ideiglenes zárkészüléket akként kezelje, hogy az államvas­utak csabai indulóházának szükségletéhez megkí­vántaié vízmennyiség ezen felső torkolati zárké- szülékeu át nevezett csatornába vezettessék, mi­nélfogva a hivatal az élőviz-csatorna felső torko latát csak akkor tartozik meguyitni, a midőn a csabai vasútállomás vizszükségleti viszonyai ezt követelik, mely állomás jelenleg a megkivántató vízmennyiséggel rendelkezik, mely oknál fogva az élőviz-csatorna felső torkolatának kinyitása jelen­leg nem szükséges. Megjegyzi azonban a hivatal, miszerint az élőviz-csatorna társulat ez időszerinti rendezetlen állapotát, valamint Békés-Gyula és Békés-Csaba városoknak ebből kifolyó tarthatat- hatatlan helyzetét, ismeri, hogy t. i. ezen városok belsőségén keresztül vonuló meler vizlevezetés ml kül a nyári hónapokon át a közegészségre ve­szélyessé válbatik, mely okból e hivatal az ólőviz- csatorna-meder felelevenítését szükségesnek tartja, mely vízbevezetés az élőviz-csatorna felső torko­latának kinyitása által eszközölhető ugyan, mint­hogy azonban az élőviz-csatorna alsó torkolata a régi zsilip mögött áttöltetett, mely áttöltésre az uj zsilip teljes kiépítéséig szükség van, a Békés városa által az alsó fehér-körösi-öblözet balpart­ján alkalmazott 50 czentiméter átmérőjű vascső pedig az élőviz-csatorna medrébe' vezetendő víz­nek részint csekély nyílásánál, részint magas fek­vésénél fogva elegendő kifolyását nem biztosítja, mert a víznek 2 meter magasságra kell felemel­kednie, hogy nevezett vascsőn kifolyhasson, — ezen okból, minthogy a kir. folyammérnöki hiva­tal a Békés város tulajdonához tartozó vascsővel nem rendelkezik, Békés város elöljáróit a járási szolgabiró utján felhivatván, hogy a kérdéses vas­csövet s Körös folyó alacsony vízállása mellett kinyittassák, a folyó magasabb vízállásának beál- tával pedig azonnal bezárassák, s a kir. folyam­mérnöki hivatalt úgy a kinyitás, mint a bezárás­ról távirati utón értesítsék, hogy az élővíz-csa­torna felső torkolatát ahhoz képest kinyithassa, esetleg bezárhassa. Megvalja különben a királyi folyammérnöki hivatal, hogy az élőviz-csatorna jelenlegi felső torkolatának kinyitásával csak igen csekély vízmennyiség fog az élővíz csatornába be folyhatni, mert a Nádormalom-csatorna legnagyobb víztömege a kimélyitett csohoséri csatornán kerül lefolyásra, meiy helyzet egyedül az élőviz-csatorna felső torkolatánál tervezett vascsöves zsilip léte­sítésével javulhat, mely építkezés ez évben végre fog hajtatatni. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a tekintetes közgyű­lés elé ezúttal bemutatott jegyzőkönyvek szerint havonta megvizsgáltatván, azok kezelése mind­annyiszor rendben lévőnek találtatott. Az utolsó vizsgálat eredménye szerint volt a pénztárakban 13,452 frt 70 kr készpénzbeli, 343,974 frt 85 kr magán és közkötvénybeli összesen 357,428 frt 55 kr. 2. Az idei ujonezozás és pedig a gyomai, békési, gyulai, csabai és B.-Gyula városi sorozó járásokban elnökletem, a szarvasi, orosházai és szeghalmi sorozó járásokban pedig a megyei fő­jegyző elnöklete alatt, következő eredménynyel hajtatott végre : |PíW-(n>| t?j)e[uSsz[A(p(9j OONOfJ-ÍCIVH N(NOONií5QOC-iO rH CO T* ^JO^ZOJOS-eq zaqdasp^Auoq y 05 rH i—1 Cí **i II 1 CO CO A póttartalék- 1 ban O O) CÖ TÍ< C5 co I H H CO LO t­rH noA t-OS)«iOO«5iO r—1 v-H t-H tH [>■ Az ujoncz-jula-1 lókban CO If 00 !>• tH tJH I>- | CO tH U­05 OiOMHOMN® OHOOHN»«^ t-H 453 3| OA opirc)[|iy!>i Orj1C5r-lT}lJ5a5lO H 550 A sorozó járás j| Neve Szarvas . . Gyoma . . . Békés.... Gyulai járás Gyula város Csaba.... Orosháza. . Szeghalom . Együtt: mp zs tjíi>co»-íq6c<íoíc5 E táblázat szerint, a szarvasi sorozó-járás kivételével, mely ujoncz- és póttartaléki jutalé­kon felül a honvédséghez is jelentékeny számú ujonezokat juttatott, a megye többi sorozó-járása, úgy amint az az ország sorozó-járásainak túl­nyomó nagy számánál történt még csak az ujoncz- jutalékot sem adta ki. A felülvizsgálatra küldött hadkötelesek nagyszáma mellett remélhetőleg fe­dezve leend a jutalék, az orosházai, szeghalmi, békési és csabai sorozó-járásokban; ellenben a Gyula városi, gyomai és gyulai sorozó-járások részéről, a hátralék fedezése végett a jövő évre, a negyedik korosztály is előre láthatólag felhí­vandó lesz. A katonai és honvédségi elhelyezési állo­másokban a lefolyt idő alatt változás nem tör­tént; vagyis a cs. és kir. 101. számú hadkiegé­szítési kerület parancsnoksága, a pótzászlóalj ke­ret-parancsnokság, s ugyanazon ezred 3-ik zász­lóalja most is Békés-Csabán, a cs. kir. 14. számú huszárezred 6 ik százada Orosházán, a m. kir. 7. és 8. honvédzászlóalj és Il-ik számú bonvéd- huszárezred első osztálya B.-Gyulán vannak el­helyezve. A cs. kir. 14. számú huszárezred egyik szá­zadának elhelyezésére nézve felsőbb Lelyen nem fogadtatott el a megyei közönség azon ajánlata, mely a század elszállásolási helyéül a f. évi augusztus hó végétől kezdődő 3 évre Békés köz­ség tűzessék ki; mert a honvédelmi miniszter ur ezúttal tárgyalandó rendelete szerint a megye te­rületén csakis az 1887—1889, években fog lovas katonaság elhelyeztetni. (Vége köv.) Újdonságok. Űrnapját ünnepelték csütörtökön a róm. kath. hívők. Az ünnep, melynek keletkezése a XIII-ik századra vezethető vissza, — s amelyre vonatkozó szertartásokat és énekeket Aquinói sz. Tamás irta meg — a kath. vallás egy sarka­latos elvét van hivatva demonstrálni a világ előtt, ezért vonulnak ki a templomból a szabadba, tar­tanak ünnepélyes isteni tiszteletet a lorabsátrnk- ban felállított oltárok előtt. Városunkban az idén gyönyörű idő volt a körmenetre, mely nagy pom­pával ment végbe. A helyben állomásozó tiszti­kar és honvédség teljes díszben vonult ki. — A lombsátorok szépen voltak ékesítve a leggyönyö­rűbb virágkoszorukkal, az áhitatosok nagy so­kasága követte a díszes körmenetet. Irányi Dániel, Békés városa országgyű­lési képviselője, az országos 48 as és független­ségi pártnak köztiszteletben álló nagyérdemű el­nöke tegnap délutáu érkezett Békésre, őt sze­retve tisztelő választói körébe, s az országgyűlés első czyklusáról szóló beszámoló beszédét ma fogja tartam. Hisszük, hogy a békési derék vá­lasztók sem fogják elmulasztani az alkalmat, hogy nagynevű képviselőjük iránt érzett őszinte ra­gaszkodásukat ezúttal is beigazolják. Az arad-békésmegyei élő és belvíz leve­zető csatorna alakuló közgyűlése f. hó 2-án volt Gyulán a polgármesteri hivatalban. A közgyűlésen az érdekeltség részéről Gyula és Csaba városa, Gyula-Varsánd község, a gyulai közös, a gerla- pósteieki, gyula-várii és békési uradalmak, továbbá a m. kir. államvasutak csabai állomása voltak képviselve. Tanácskozás tárgyát az ápril 21-én tartott értekezleten kiküldött bizottság által ké­szített alapszabály tervezet képezte, mely — mint lapunk egyik előzetes számában jeleztük — az érdekeltség tagjainak tanulmányozás végett meg­küldetett. A közgyűlés folyamán felolvastatott Békés városának átirata, melyben kijelenti, hogy az alakulandó társulatnak, mint reája nézve fölös­leges és károsnak tagja semmi szín alatt nem kíván lenni. Ugyanily szellemben nyilatkoznak élőszóval Gy.-Varsánd község és a gyula-várii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom