Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-12 / 15. szám

ködésében a tényleges megrendelésekhez alkalmazkodik.

A tanítás mind a négy évfolyamban ingyenes, hasonlóképen az eszközök es gepek használata. Rajz- és írószereket ellenben a növendékek sajátjukból szereznek meg.

A műhelyben előállított tárgyak az igazgató

tulajdonát képezik.

(Vége következik.)

495.

1885.

Hivatkozva a kir. adófelügyelőségnek f. hó 2-án 2954. sz. alatti értesítésére, van szerencsém a t. közönség tudomására hozni, miszerint az 1884. évben adóztatva nem volt; tehát az 1884—1886. (három; évi időszak alatt 1885. évben először III-ad osztályú kereset adó alá vett foglalkozások és üzletek, végre a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok es egyleteket érdeklő 1885. évi adónak tárgyalása f. hó 18-án d. e. 9 órakor veendi kezdetét.

B.-Gyula 1885. április 11.

Dobay János, polgármester.

Újdonságok.

A közigazgatási bizottság ápril havi rendes ülését f. hó 13-án tartja a megyeház kis tanácstermében.

Alapszabály megerősítés. A belügyminiszter a gyomai jótékony zsidó nő-egylet alapszabályait jóváhagyva leküldte a vármegyéhez.

Hoyos-Wenckheim. ó felsége a király megengedte, hogy kiskorú gróf H o y o s Fülöp, mint a néhai báró Wenckheim Béla által alapított „fási“ hitbizomány örököse, az alapitó okirat értelmében a „Wenckheim“ családi nevet is viselhesse. — A fási hitbizomány báró Wenckheim József elhalálozása folytán jött az i(ju Hoyos gróf tulajdonába.

A békésmegyei gazdasági egyletnek az országos kiállításon rendezendő kollektiv kiállításában résztvesznek : G y u 1 á r ó 1: Mondák György búzával, Sóvári József, búza, tengeri, ifj. Góg Mihály, búza, Kukla Ferencz, búza, ten-i geri, Gerlein Mihály, zab, Kukla Ferencz, búza, tengeri. Csabáról :L öwinger Lipót, búza, árpa, heremag, tengeri. Lévy Áron és fia, búza, árpa, Reise Izidor, búza, árpa, lenmag, tengeri. Beticzey István, búza, árpa, zab, tengeri. Tallér testvérek, árpa, Molnár György, repcze, dohánymag és köles, gróf Apponyi György, repcze, heremag és tengeri, Patai György beremag, kendermag, Fejér Béla, kendermag, Mokry Sámuel, rictinusmag, Bartóky László, tengeri, Kristóffy Károly, tengeri. Szarvasról: Boros Soma, búza, Viszkok Mihály, búza, Kovács András,

búza, Benczúr Sándor, búza, árpa. Janurik János, búza, árpa, Piiniller Janos, búza, Kuch M. Tóbiás, köles. Békésből: Grósz testvérek, repcze, vörös heremag. M e z Ö-B e r é n y b ő 1 : Horváth János, búza, Mogele Bertalan, búza, Gyomár ó 1: Wodianer Albert b. búza, Debreczeni Endre, búza, árpa, Grim Samuel, árpa, Szent- Andrásról: Fabó Emanuel, búza, Tolnai Ferencz, búza, árpa, Hutiray László, búza, árpa, Öcsödről: Rónai Sándor, búza, árpa, Bók ás- Megyerröl: Pfeiler Antal, búza, arpa. Gy.-V áriból: gróf Almássy Kálmán, búza, árpa, burgundimag. Csákóról: Geiszt család, búza, zab, muharmag, fűmag, bükköny, tengeri, árpa, P.-T öviskesről: Basch Lipót, búza, vörös heremag, lenmag, P.-S z t.-T o r n y á r ól: Schosberger Zsigmond, zab, heremag, C s orvás r ó I: gróf Wenckheim Antal örök. zab, köles, burgundimag, tengeri és muharmag, Medgyesen: Korbuly Béla, repcze, C s abacs ü d ö n: B. Königszwarter Mór, vörös heremag, Bánhegyesen: Bossányi Miklós, vörös heremag, Vésztőn: Kreuchel Sámuel, kendermag, Hricz János, kendermag. Kamu t- r ó 1: Vecsey József tengeri A kollectiv kiállításon résztvesznek tehát 46-an.

Az alsó-fehér-kőrős-szabályozási öblő- zet f. hó 7-én d. e. 9 órakor előzőleg választmányi, később pedig közgyűlést tartott, a melyben az 1885. évre felsőbb helyen jóváhagyott költségvetés jóváhagyása tudomásul vetetett; a műszaki ártérfejlesztés szerződése jóváhagyatott ; — a Fekete-Kőrösön levő remetei híd meghosszabbításának költségei ellen a közmunka- és közlekedési miniszterhez fflebbezes határozta- tott; — a hosszufoki öblözet területebe átment töltésekre vonatkozó összeszámolásra küldöttség bízatott meg; és az élővíz alsó torkolatán építendő zsilip tárgyában a közlekedésügyi miniszterhez újabb felirat felküldése határoztatott.

Több folyó ügyek elintézése után a közgyűlés betejeztetett.

A gyulai iparos ifjúság önképző- és be- tegsegélyző-egylete tisztujitással kapcsolatos rendes évi közgyűlését ma délután tartja a „Korona“ vendéglőben levő egyleti helyiségben. Az egylet rendes és pártoló tagjai e helyen is felkéretnek a közgyűlésben való megjelenésre.

Halálozás. Városunk és megyénk közönségének minden rendű és rangú körében legélénkebb részvétet és őszinte fájdalmat keltő gyász- hir jött a fővárosból f. hó 5-én: Endreffy Károly halála hire. — Hozzátartozói, barátai, s ismerősei, utóbbiak mindmegannyi tisztelői megváltásnak kellett hogy tekintsük a bekövetkezett gyászesetet, de a nagy veszteségben való megnyugvás gondolatához — most érezzük — hogy mily nehezen lehet majd hozzászoknunk. Endreffy Károly halála közéletünkben oly űrt hagy vissza, a melyet sokáig nem fogunk betölteni tudni. Endreffy Károlyt ösmerte a megyében mindenki ; szeretettel, tisztelettel, közbecsüléssel találkozott ő mindenfelé. Köteleségérzete erős volt,

munkakedve kitartó, tehetségei fényesek, jelleme lovagias, valódi férfiúé. Ezen tulajdonok öt tiz tizenöt év előtt a város és vármegye egyik legnépszerűbb alakjává tették s ő — sohasem élt vissza eme reá nézve kedvező közérzülettel, mert oly kincsnek becsülte polgártársai tiszteletét, a melyet nem akart apró pénzre felváltani, s annak értékéből éldegélni. — Hét évvel ezelőtt kellet- lenül vállalta a szolgabirói állást is, noha betegsége bekövetkeztéig nagy buzgalommal felelt meg az azzal járó kötelezettségeknek. A boldogult 59 évet élt; élete nyitott könyv, amelynek minden lapja raoc.ioktalan tisztaságú, a fiatalkor levelei pedig dicsőséggel és honfiúi martyriummal vannak beirva. A szabadságharezot mint 22 éves ifjú végig küzdötte, tiszti rangja volt, s a legszentebb ügy elbukása után mint annak egyik lelkes védőjét börtönbe vetette az elbizakodott zsarnoki hatatom. Börtönből kiszabadulása után a közpályára lépett, előbb mint ügyvéd, később mint a megye ügyésze, azután ismét ügyvéd lett, s mint ilyeu különösen bűnügyekben megérdemelt kiváló hírnévnek örvendett. Az ötvenes és hatvanas években tevékenysége az irodalomra is kiterjedt. A fővárosi szépirodalmi hetilapokban s különösen divatlapokban megjelent néhány be- szélye a diletánsi kísérleten jóval felül állottak. 1876. és 1877-ben;a helyi közlöny: a „Békési Lapokénak szerkesztője volt, ennek szerkesztésétől akkor lépett vissza, amidőn 1877. év végén a gyulai járás szolgabirájának választották meg. — Ez utóbbi hivatalát — mint már említőnk — határozottan kedvetlenül, kizárólag barátai pres- siójára vállalta el. Előérzete nem csalta meg. Az azelőtt határozott, szilárd jellemű, közmondás- szerüen pedáns férfiú egészen megváltozott, sokat is betegeskedett, mogorván magába zárkózott s csaknem egészen megszakította előbbi társadalmi összeköttetéseit. Barátainak s tisztelőinek sziv- szaggató volt nézni a még néhány év előtt oly életerősnek látszó férfiú testi és szellemi fogyatkozását. A múlt év nyaráo az orvosok is lemondtak róla, a megyei közgyűlés egy kinos tárgyalás után tudomásul vette, hogy a fegyelmi választmány Endrefit a hivatal viselésére képtelennek mondta ki s állásától elmozdította. Családja néhány hóval ezelőtt felszállitotta gyógykezelés végett a fővárosba ; már akkor tudtuk, hogy betegsége reménytelen s hogy sohasem fogjuk őt többé viszontlátni. A katasztrófa — mely szenvedéseitől megváltotta — gyorsabban bekövetkezett mint véltük, s most bánatos szívvel kell jelentenünk, hogy Endreffy Károly nincs többé. Rosszul esik meggondolnunk, hogy a bol- dogultnak hantjai nem ott nyugosznak, ahol tevékeny, nagyrészben dicsöségteljes életét eltölté rosszul esik, hogy még végtisztességén sem vehettek részt ama számosán, akik bal sorsában is megőrizték az iránta érzett szeretetet s tiszteletet, mely a gyászhirre bennük kegyeletté változik, áldólag emlékezvén meg a szülőföldről messze jutott drága hamvakról, hogy nyugodjanak csendben és békében! Endreffy Károly haláláról következő gyászjelentés adatott ki : Endreffy Károlyné szül. Trachberger Antónia, úgy saját valamint egyetlen fia: György, továbbá Endreffy Erzsébet Jeszenszky Miklósné, Endreffy Francziska özv. Láng Mihályné, Endreffy Emília és számos rokonok nevében mély fájdalommal jelenti forrón szeretett férje, s illetőleg édes atya, hü testvér és szerető rokon Endreffy Károly gyulai járási volt szolgabiró és 1848—49. volt honvédhadnagynak 1885. évi ápril hó 5-én délelőtt 10 órakor életének 59-ik évében Budapesten hosszas szenvedés utáni gyászos elhuny- tát. A boldogultnak drága hamvai f. hó 7-én délelőtt 10 órakor fognak a budai krisztinavárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Gyulán, április 6-án 1885. Béke poraira !

A kataszteri járási utazó küldöttség — mely mintegy 4 hét óta Csabán működik — a gyulai kataszteri munkálatok ellen tett felszólamlásokat folyó hó 20-án kezdi vizsgálgni a helyszínén. A felszólamlási idő határnapja f. hó 15-én jár le; telhivatnak tehát mindazon földtulajdonosok, akik a kataszteri felvételt s illetőleg földüknek osztályozását sérelmesnek tartják, hogy a város birtoknyilvántaitói hivatalában f. hó 15-ig jelentkezzenek, (a mennyiben ezt eddig elmulasztották volna.)

A húsvéti ünnep alatt verőfényessel váltakozó borús időjárásunk volt. A különböző egyházak templomai zsúfolva voltak ájtatos közönséggel, délután pedig a főutezákon hullámzott az ünnepi köntösbe öltözött nép, a várkert is nagy látogatottságnak örvendett az ünnepnek mindkét napján.

Eljegyzés. H a a n Béla, megérdemelt jó' hírnévnek örvendő fiatal ügyvéd Csabáról, eljegyezte városunk hölgykoszorujának szerénységben s kedvességben egyaránt kiváló díszes virágszálát, Keller Mariska kisasszonyt. Az ifjú jegyespár barátai s ösmerősei szivük mélyéből fakadó legjobb kivánatukkal halmozzák el a boldog jegyeseket. Fogadják a mi őszinte gratulá- cziónkat is.

Valamennyi kiállítási t. helyi bizottságnak ! Ezennel értesítjük a t. ezimet, bogy a magyar vasutak f. évi márczius hő 9-én tartott értekezletén áz országos bizottság közbenjárása folytán a kiállítóknak a fővárosba való utazásaiknál folyó évi ápril hó végéig azon kedvezményt engedélyezték, hogy az országos bizottság részőről kiadott igazolvány felmutatása esetén egy fél íl-od osztályú jegy váltása mellett a IlI-ik, és egy egész Hl-ik osztályú jegy váltásá mellett a Il-ik kocsi osztályt használhassák; igazolványai a bejelentő-ivre vezetett elfogadási igazolvány szolgál. Felkérjük a t. helyi bizottságot, hogy ezen kedvezményekről a kiállítókat megfe- Ielőleg értesíteni szíveskedjék. — Aradon, 1685. évi márczius hó 23-án. Az aradi kerületi kiállítási bizottság : G r ü n w a 1 d Ferencz, alelnök. Dr. Marschau Lajos, jegyző.

Mechanikai tanműhely. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter finom szerszám- és mechanikai készülékekre Budapesten f. év szeptember elejével tanműhelyt nyit, a melybe 14—17 éves oly növendékek vétetnek fel, a kik a középtanoda vagy polgári iskola 4 osztályát sikerrel végezték el. Az alapszabályokat mai számunk közli, s felvételre a kérvények f. év augusztus 1-ig az igazgatóságnál Budapesten nyújtandók be.

Lódi Emészt; a gyulai közönségnek régi akrobata ösmerőse újra Gyulán van nyolez nap óta sátorával, amelyet azonban a panoptikum miatt ezúttal nem a kőhíd, hanem a vásártéri ozédulaház mögötti térségen ütött fel. Eddig még nem igen dicsekedhet hogy nagy látogatottságnak örvendene, de ezt a helyiség csere mellett az esténkénti kedvezőtlen időjárásnak lehet betudni.

Nyilvános számadása a márczius hó 2-án a „Magyar király“-ban megtartott piknik jövedelméről. Befolyt összesen 70 frt, melyből levonva 59 frt kiadást, megmaradt 11 frt, mely összeg nyugták mellett egyes szegényeknek lett átszolgaltatva. A rendezőség.

A Tusán-féle londoni Panoptikum nyolez nap óta van városunkban s ólónk látogatottságnak örvend. Tulajdonosa B r a c c o R. franczia, aki is elismerésre méltó buzgalommal s kiváló műérzékkel alakította a viaszbáb csoportokat, a melyek a nézőnek figyelmét állandóan képesek lebilincselni. A viaszalakok az ábrázoló szereplőket életnagyságban s korhű jelmezben tüntetik elő, a ma is élőket az első pillanatra fellehet ösmerni. A tizennyolez — mindeuike remek kivitelű — csoportozat közül különlegesen kiválnak: a trónörökös pár egybekelése, melyben 22 alak vau életnagyságban bemutatva, Mária Antoinette franczia királynő börtönében, 13-ik Leo pápa audientia adás közben, a plevnai csata után használt nagy ambuláncz 24 alakkal (orosz, román, török katonaság eredeti egyenruhákban), Stuart Mária királynő lefejeztetése, első Napoleon császár az auszterliczi táborban, Ámor és Vénusz stb., ösz- szesen 107 darab viaszalak. A panoptikum szomszédságában ugyancsak Bracco tulajdona egy mechanikai muzeum; egy kis motor hajtja az egész gépezetet, amely a belga gyáripart minden válfajában s akcziójában bemutatja. Eme muzeum különösen a gyermekek figyelmét köti le. A panoptikum — értesülésünk szerint — jövő vasárnapig marad városunkban. Melegen ajánlhatjuk mindazoknak, akik eddig nem nézték meg.

Csabán ma este lesz a színházban a műkedvelői konczert, a melyen Pálmai Ilka asz- szony is közre fog működni. A figyelmes rendezőség értesülésünk szerint rezervált jegyeket a vidék számára is. Gyuláról sokan készülnek átmenni.

Wenckheim Frigyes grófot a gondviselés családi örömmel áldotta meg. Neje Wenckheim Krisztina grófnő e hó 3-án ismét egy leánykának adott életet, a hetedik gyermek a főúri pár boldog házas élete alatt. A keresztelés f. bó 7-ikén volt a kigyósi kápolnában. A leánycser csemö a keresztségben Ilona, Minka és Ru- dolfine nevet nyert, keresztatyja Wenckheim Rudolf gróf, keresztanyja gr. Almássy Kálmánné szül. Wenckheim Mária grófnő. A keresztelési szertartást ezúttal is Göndöcs Benedek apát és lelkész végezte.

Grót Bolza Antalné született Brud- k o v s z k y Amália f. hó 4-ikén délután 4 órakor Bécsben meghalt. A boldogult 64 évet élt, mint a szarvasi nőegylet elnöke sokat tett a jótékony egyesület érdekében, a jótékonyság általában egyik jellemvonása volt. Holttestét Bócs- böl leszállították Szarvasra, s f. hó 7-én nagy részvét mellett helyezték el a családi sírboltba. Béke hamvaira I

Körös-Tarcsa községben üresedésben levő orvosi állásra pályázatot hirdet a békési járás szolgabirája. A választás május 3-án lesz Tárcsán.

Mezö-Berényben minden vallásos érzületeknél méltó megbotránkozásra szolgáltatott okot a helybeli községi elöljáróságnak azon, egyelőre róluk fel sem tételezhetett közönyös mulasztása, hogy az éppen az emberiség

zsinórra kötötte s ennek e másik végét a saját jobb lábához erősítette, — igy legalább mindig szem előtt lesz s nem kell utánna nézni, ha nem futott-e el ?

A bölcső rács közé is erős zsinórt fűzött s annak végét szintén a saját ballábára kötötte; hogy ha a gyermek sima, ne kelljen neki mindjárt oda menni s elringathassa messzibbről is. A köpülőt pedig a tejföllel felkötötte a hátára, azt ö visszafelé, — az egyik kezével is összeköpüli, mig ugyanakkor a másik kezével egész rendesen be fogja dagasztani a kenyér-tésztát a sütő tekenőben.

így elkészülődve — hozzá fogott a dologhoz : a malaczot őrizte, a bölcsöt ringatta, a tejfölt köpülte és a kenyeret dagasztotta.

Mindent egyszerre elvégzett, — dicsérte önmagát, — egy óra alatt annyit fogok dolgozni mint amivel az asszony egy egész nap elpiszmogna, és estig még alszom is egy sort.

De akkor a borjú fenn a padláson már jól tele ette magát s megszomjazva, amint viz után bőgve, kihajlott a padlás nyíláson, kiesett s a kötélen függve hánykolódott a levegőben. A malacz pedig "megijedve, neki iramodott az ajtónak s kifelé futva, a zsinóron maga után rángatta a favágót, ki vissza akarta tartani a malaczot s akkor a másik zsinórt is, azt, melynek vége a bölcső rácsba volt fűzve, úgy megrántotta, hogy a bölcső felborult s a kis gyermek kiesett a földre. Ekkor ijedten kapott a siró gyermek után, de amint lehajolt, a tejföl mind kiömlött a hátára kötött köpiilöböl s mikor a másik kezével a köpülőt ragadta meg, lerántotta a sütőteknöt s a kifordult kenyér tészta mind a kis gyermekre esett: az alatt a malacznak is eloldódzott a zsinórja s visitva szaladt a világnak,

És igy csakugyan egy óra sem telt el egészen s a favágó már készen volt mindennel, mert a kis gyermek halva volt, a borjú megfulva, a malacz elfutva, a tejföl kiöntve, a kenyér-tészta kidőlve, — s ő mindezt egy óra alatt végezte el!

Ekkor ijedtében se tett se vett, csak kifutott a házból s a kert végében folyó kis patakba befeküdt, s ott várta, hogy mikdr jön haza a felesége.

Az asszony nem is soká állta meg, hogy ne jöjjön megnézni kis gyermekét, de amint a házba lépett, rémülten látla ott a felfordulást! Rögtön a még nyöszörgő gyermekét kereste ki a tészta alól, megtisztogatta, megetette; hitta a férjét is, de az nem volt sd- hol, felfutott aztán a padlásra, behúzta a borjut, onnan leszaladt a kertbe s ott megtalálta a répa közt turkáló malaczot; de akkor hall valakit keservesen jajgatni a patakban. Oda siet, hát látja, hogy a férje fekszik ott a bokáig érő vízben.

— Óh, az istenért, mi lelt ? — kiált ijedten a szegény asszony.

— Hagyj békén, ne bánts, — nyögött a$, hogy a felesége szivét még jobban elérzéke- nyitse, — már én úgyis meghaltam. Megöltem magamat.

— De hát az istenért, miért ? — sirt a szégény asszony.

— Mert minden elveszett, hát hadd vesz- szek el én is, — jajgatott a favágó.

— Dehogy veszett el minden : hisz még te megvagy és a gyermek, addig semmi sem vészéit el. A mi kárunk esett, majd dolgozunk, s azt kipótoljuk lassan. Csak gyere be, gyere, mert a gyermek is egyedül van.

S a szegény asszony felhúzta férjét a patakból s bevezette a szobába.

— Hej, édes feleségem, — szólt benn a favágó, — most már látom, hogy nem az a legnehezebb munka, amihez erő, de az, amihez ügyesség és türelem kell.