Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

óta vajúdó laphullámzások között a leghosszabb időt négy évet, a legutóbbi alapon, mi tartottuk fen s ez reánk nézve mindenkor elégtételül fog szolgálni.

Hogy e négy év alatt szellemileg tettünk-e valamit Gyula városa és megyénk fejlődésének előmozdítására : annak bírálatára jogosítva néni érezzük magunkat, tegyék ezt mások, — részrehaj- latlanul tenni fogják azok, kik évtizedek után a megyei muzeum könyvtárában e kort böngészni fogják ; — mennyire feleltünk meg, mint szerkesztő kötelességünknek, ezt megbírálhatja minden olvasónk, ehhez joga van már ma is. Nékünk, a laptóli visszalépés alkalmából, egy oly helyről jött elismerés, elég jutalom, a mely nem csak a megye, de az ország közvéleménye előtt is, figyelemben kell, hogy részesüljön, s ez pártunk vezérférfiának Irányi Dánielnek, hozzánk intézett szives levele következő sorai: „Sajnálatomat fejezem ki, hogy a lap szerkesztésétől visszalép, mert vezetése alatt a »Békés“ feladatának teljesen megfelelt.“

Gyulán deczember 24-én 1885.

Dobay János,

a „Békés“ eddigi felelős szerkesztője,

árlejtési

8. A tanács által ■ ■

cselédség ruházatáról es irodai

évi

beterjesztett

jegyzőkönyvek a

szerekről, jóváhagyattak. Jpl§

9. Szarvasán Dávid kupék csősznek

40 frt készpénz fizetés határozatott.

10. Tíz városi képviselőnek Balogh József a II-ik tizedbe nácsossá választatott.

Végül a polgármester, tekintettel arra, hogy I folyó évben több képviseleti közgyűlés alig a képviselő testület tagjainak boldog un- évet kívánva, a gyűlést

ajánlatára tiszteletbeli taleend, nepeket és késztette.

uj

bereAz erdólyrószi magyar közművelődési egyesület alakulása története.

81-ki első nagygyűlésen

nyad“ segítségével, gr. Kun Géza mellett konczentrálja az erőket

társelnökség

I I § a megyében

hol a legsiralmasabban állunk f. hó közepéig

alapítót, 269 r. és 87 p. tagot szerez. Hajoljun

28

meg a lőtt

gróf előtt, ki ott őrködik magyarsága fő a Syógyi csendben, honnan egykor a dicső prot. fejedelem Bethlen Gábor levelezni tudott Jézus-rendi nagy Pázmán Péterrel a haza bús

— Felolvastatott az 1885. aug.

Kolozsvárt. —

összeállítás

a m neveiket

Gyula városa képviseleti közgyűlése deczember 22-én.

Elnöklő polgármester az egybcgyült képviselők üdvözlése után jelenté, hogy több oly tárgy lévén napirenden, a melynek elintézése még ez év folytán szükséges, ezért hívta a képviseleti közgyűlést még az ünnepek előtt össze. Melynek folytán ;

1. Néhai Sárga Simon városi tanácsos megürült helyére, rendes tanácsossá Vógh Gábor, ennek helyére tiszteletbeli tanácsosnak Lindenber- ger István, s lemondott Gergely Pál tiszteletbeli tanácsos helyett Stefanovics Péter választattak meg, a kik a hivatalos esküt a képviselőtestület előtt le is tették.

2. Az 1886-ik évre megállapított legtöbb adótfizetők névsora felolvastatott s érvényesnek fogadtatott el, e szerint a névsorban gr. Wenck- heim Károly 1334 frt 83 krral kezdetett és Schweitzer Antal 114 frt 60 krral rekesztetett be.

3. A vasúton behozott és kiszállított árúk után fizetendő kövezetvám díjszabása meghir- dettetett.

4. A betegápolási költségek fedezéséről, a tanács által október és november hónapokban kiállított szegénységi bizonyítványok helybenha- gyattak.

5. Az ipariskola 188*/5-ik évi zárszámadá sának eredménye tudomásul vétetett s a törvény- hatósághoz beterjesztetni határoztatok.

6. A szegények pénztára részére költség- többletül 312 frt utalványoztatott.

7. A városi előfogatozás a következő 3 évre árlejtés utján bérbe kiadatni határoztatott, a tanács részére oly felhatalmazással, ba ez 900 frt évi béren alul adatnék ki, ez már jelenleg ie jóváhagyódnak tekintetik.

összpontosítván, a gyulai várat megvédelmezhesse.

E közben Borbély György és Király György Boros-Jenőt vívták meg1S) úgy, hogy már most a Körös-Maros közén egyedül Gyula vára volt a törökök kezében. — Borbély György szándéka volt Gyula várát is kiostromolni17) s bár valósította volna szándékát ! de mivel a jenei várból csak október 22-én vonultak ki a törökök az idő már késő volt, megtalán serege is csekély volt a gyulai szerfölött jó fekvésű, télen szinte közelithetetlen vár ostromára.

Mint előbb a lippaiak, épugy most a jenei törökök a gyulaiakba veték bizodalmu- kat, hogy a szenvedett kudarczot kiköszörüljék. Azért rábeszélték a gyulai és temesvári törököket, hogy a mint őket Temesvár felé kisérik, Pálülésénél (ma Paulis) támadják meg az őket vezető hajdúkat. Ámde tervük kitudódott és meglakoltak.18)

Miután Borbély György terve a gyulai vár ostromát illetőleg abba maradt a háború iszonyaitól. De rövid idő múlva az ellenségnél is roszabb török segítség lepte el megyénket. Ez volt a tatárok serege. Az uj év (1596) küszöbén egyszerre megjelentek a tatársk. S hogy itt mit müveitek azt ily módon irta meg Decsi János: „A tatárok hogy rettegett megérkezésükkel mind az erdélyieket, mind a

*•) Baranyai i. m. 224—229 11.

1T) Baranyai Décsi János i. m. 191. 1.

“) ü. O. 228. L

(Vége.)

Mindenesetre azonban érdekes fog lenni majd az, mely irattárunkból kitünteti öreg autonómia hol hallotta meg leggyorsabban és legmélyebben az uj idők kulturális csata kiáltását! Az az 500 nagylelkű no es férfi, kik e kéréseinkre ajánltatva már most végső oszlo paink gyanánt esdő szóval fölkórettek, ok táborkarunk. Ha uyugodtabbak leszünk egy érczlapba karczolhatjuk tanácskozásaink elnöki asztala fölé. J j

Az erdélyi részekre nézve választmányok

alakítására kértünk föl vezértórfiakat. Sok helyt szükségtelen volt a fölkér. I más helyt is azonban nem a fölkérés volt a szükséges, hanem a megalakulás alkalmas pillanata. Általában meghatóan örvendetes a kép.

Ideiglenesen legelőször Miké Árpád alfalvi birtokos és járási szolgabiró elnöklete alatt alakult meg még márcz. 3-án a „Gyergyóvi- déki fiókegyesület“ Gyergyó-Szent- Miklós központtal. Gyergyóra és a tölgyesi járásra kiterjedőleg. Végleges alakot azonban e fiók csak máj. 13-án nyer, a midőn Kis Antal, nyug. honv. ezredes társ-elnökké kiáltatik ki. Jegyző Puskás Lajos. A remetei és ditrói el- olábosodott székelység közvetlen szemlélete folytán indult meg legelőször I gyergyóvidéki székely.

Apr. 7-dikén egyszerre két fiók létesül, a Kézdivásárhelyi fiók“ és a „B ü r- ö s i fiók magyar közművelődési egyesület“; amaz Szőcs József polgármester összehívására, tiszteletbeli elnökké id. Tóth Istvánt, elnökké Molnár Józiást és alelnökké Fejér Károlyt kiáltván ki; ez Kövesden tartott gyűlésén elnökké X. Horváth Jánost, alelnökké Horváth István választva meg. A bürkösi fiók gyűléseit községenként, névszerint Bürkös, Kövesd és Ivánfalva közt tartja. A kézdivásárhelyi fiók végleges alakot máj. 30-án nyer, a midőn 3 alapitó, 64 r. és 24 p. tagot számlált. Bereczken még a kézdivásárhelyi előtt történt fiókalkotási összejövetelAz ország figyelmét vonja azonban magára máj. 4-én alakult egyik választmányunk. Az a férfiú alakította, ki a legfenyegetettebb ponton, mielőtt a közművelődési egyesületnek még csak álma sem volt, egymaga többet tett és áldozott a nemzeti jelleg fentartásáért, mint mi mitidany- nyian. Gróf Kun Kocsárd elnöklete alatt Szászvároson Déva központtal megalakul a „Hu- nyadmegyei választmány“ | oly rendszeres föllépést kezd, mely mindenképen utánzásra méltó. Az ősz magyar gróf 7 ivet bocsát ki s mindeuiket 1Ö0 frttal maga kérdi meg. Aztán megtiltja, bogy a központból más ivek bocsáttassanak ki. A „Humagyarokat megrémítenék, a a Körös- és Maros közé zárt vidéket a béke ürügye alatt hirtelen elpusztították és a töröknek hódolt lakosokat részint levágván részint rablólánczra vervén azon egész tartományt f ő h e 1 y é- v el Békéssel együtt kegyetlenül (crudelem in módúm) feldúlták.“ ,9) E dulás után a zsákmánynyal terhelt tatárok 1596. tavaszán a temesvári pasához indultak, s vele együtt részt vettek Lippa sikertelen ostromlásában.

A következő években még mindig folyt a háború, de a gyulai törökök harczairól semmit sem jegyzett föl a történet. Működésűk csak arra szorítkozott, hogy a velők farkasszemet néző keresztény várkastélyt, Sar- kadot, kétszer elfoglalták és kétszer elvesztették. II Ezenkívül elég dolgot adott nekik a többi török váraktól 12

—14 mérföldre eső gyulai erősség megoltalmazása. Sajnos csakis ezt a szoros értelemben vett erősséget, magát a várat, voltak képesek megvédeni, de már az alatta fekvő várost nem. A vár védelme alá húzódtak ez időtájt az összes kereskedők és tehetős emberek, minthogy a háborús viszonyok sehol másutt biztonságot nem nyújtottak. De viszont a kereskedők emez össze- csődülése egy kis városban gazdag zsákmánynyal kecsegtetett, s okot adott a város megtámadására és megrabolására.

,B) Baronyai Decsi János i. m. 252. 1.

H Mogyorósey i. m. 77. 1.

sorsa fölött.

Május 14-én újra egyszerre két választmá uyunlt alakul. Maros-Ludason gr. Beth len Géza elnöksége alatt az egyik; Erdőv lókén a másik, Bartha Sándor elnök és Ró II pál titkársága alatt. A Háromszóki és Udvar helymegyók összeszögelésén levő vidék egylete megalakulásakor mar 5 alapítót ós 26 rendes tagot számlál. Székhelye Baróth. — Ritka teve- kenységü alapitónk, gr. Bethlen Géza, mü ködését nem a marosludasival fejezte be, hanem most készül a marostordamegyei vál. megalakítására.

Következik máj. 31-én a G yulafehér vár városi. Elnöke lelkes bajnokunk, Novák Ferencz polgármester, alelnöke Halász Jakab titkára Issekutz János. Múlt hó végén 4 alapitó ós 70 r. tag befizetése küldetett be a központhoz Kolozson jun. 7-én Zabulik László polgármester elnöklete alatt alakult fiók-választ mány. E városban, honnan a magyar intelligen- czia lassanként elvándorolt, tesznek ki először egyesületi perselyt a templomokba.

A valódi magyar főurnak, az erdélyrészi közvélemény kedvenezének, Bethlen Gábor főispánnak elnökké léteiével alakult meg „Nagy- Küküllömegyei“ választmányunk jun. 11-én, a hol a két titán, Zeyk és Petőfi ménesei járnak, Segesvárt. Már az alakuláskor volt 5 alapitó, 24 eudes és 31 pártoló tag. Alelnök Horváth László tanfelügyelő.

Egyszerre áll. színházán munkál s választmányt alakit D é é 8 városa. Jun. 14-én Fenyő Lajos polgármester elnökké választatik. Buzgó munkásunk itt Kovács Sámuel ref. lelkész.

Kolozsmegyében 3 választmány is alakult eddig. Egyik a tekevidéki (központ Teke), másik a T ü r e-k apusvidéki, a harmadik a ; I a 1 u i. A tekei választmány végleges meg- lakulásakor máj. 22-én 9 alapítót és számos r. tagot számlál, tiszteletbeli elnökké Gyulai Richárd lovassági századost, elnökké Gyárfás Benedeket iáltja ki. A türe-kapusvidéki elnöke a megye derék főjegyzője, Bónis István. Alakulásakor, aug. 9-én, volt 5 alapitó, 35 rendes és 16 pártoló tagja. Létrejöttén sokat fáradoztak Lázár Ádám és Sanda György. G y a 1 u b a n főleg Deési Gyula ref. lelkész és jelenleg a választmány elnöke fáradozására aug. 23-áu alakult meg a fiók 6 alapítóval és 29 r. taggal.

Erzsébetváros és Fogaras- megye következnek most, A 3000 lelket alig számláló küküllőmegyei város választmányé, alakulásakor, melynek érdeme dr. Wolf Bogdán elök űré, jul. 5-én 3 alapitó, 74 rendes és 17 pártoló tagot számlál: Fogarasmegye összesen 2000 magyarja pedig midőn választmányt alkotott, az demonstrálta, hogy az egylet ártatlan önsegély, nincs tehát mitől félnie. Erzsébetvárost titkár dr. Issekutz Viktor.

Legutóbb a Pelvincz városi megalakulását tudatták velüek gr, Zichy István elnök és Mészáros István polgármester alelnök s a nagy- nyedvárosi kör alakult meg aug. 10-én. körnek elDÖke Kovács Gyula polgármester elAz első vállalatot a város ellen s annak sikerét a sárospataki krónika jegyzé föl ezen szavakkal: „1600-ban junius 16-án az hajdúk Gyula városát meghágák s felverek s meg- égeték, nagy gazdag nyerességet hozának.“21) A hajdúknak bizonyára véletlen meglepetéssel sikerült a palánkokkal és sánczokkal erősített városba behatolni. Négy esztendő múlva nem meglepetéssel, hanem csellel érték el ugyanezt az akkori lippai várkormányzó Dampierre Henrik és egy hajducsapat vezére rippay Balázs. Ezek egyetértve előbb Bethlen Gábor csapatát ugrasztották szét Temesvár környékén, azután pedig ugyanazon év (ióo4) nyarán Gyula felé jöttek és ügyesen alkalmazott csellel a török sereg jó részét ki- csalták a városból. A mint a török kijött az egész keresztény csapat rárohant s a megfutamodó törökök után a városba jutott és a vár erőinek szeme láttára a várost a keresztény sereg kirabolta és fölgyujtotta és 10 török zászlót, sok lovat és rabot nyervén visszatért Lippára.22)

Ez zárja be a török világ első időszakát megyénk történetében. Megyénk két legjelesebb helyének Gyulának és Békésnek füstölgő romjai jelölik a XVI. század végét Milyen lesz a XVII. század! ? íl) Magyar Történelmi tár II. k. aa) lstvánffy u. m. XXXIII. könyv. Mogyoróssy i. m. 207 1.

nők, s e kör viszonya a megfelelő megyei választmányhoz a legszabályozottabb.

Dics ö-s zen t-m ártonvidéki választmányunk elnöke Frits Rezző s működését kiterjeszti az egéBz Küküllőmegyére. Van már 7 alapitó, 91 r. és 11 pártoló tagja.

A brassóvidéki választmány

alakult junius 21-én — Koos Ferencz tanfelügyelő elnöklete alatt rendkívül tevékeny munkásságot fejteti ki s központi irodánk szabályozására is befolyással volt. Jegyző Szterónyi József. Gyűjtött 1 örökös, 17 alapitó, 318 rendes és 27 pártoló tagot.

Két megyei választmányunk alakult ezenkívül ; az egyik Maró s-T ordamegyére és Maró s-V ásarhely városára kiterjedőleg aug. 10-én alakult meg Br. Bánfy Zoltán főispán elnöklete alatt; a másik az Alsó- Fehórmegyei választmány. Utoljára hagytuk azt. mint a gyűjtés terén legnagyobb eredményt elért választmányunkat, mely szervezkedés tekintetében is mintaszerű. Jun. 8-án Nagy-Enyeden alakult meg. Zeyk József lelkes örökitőnk vezetése alatt, s azóta alakított egy N a g y-e nyed városi, Nag y-E n y e d- árási, balázafalvi, vízaknai, a 1- inczi, verespataki s marosuj- á r i fiókot, melyeknek viszonyát külön ügykezelési szabályok alapján rendezé. Összesen 9 fiók van tervbe véve, s van összesen körülbelül. 40 örökös és alapitó tagja, a rendes tagok száma pedig 500, Köszönet Zeyk József elnök s ifj. Gáspár Jáno

6 urnák a válaszrtmány tevékeny jegyzőjének.

A rohamosan felnőtt áradat miatt, tisztelt közgyűlés bocsánatot kérünk, ha ma korrekt képpel nem szolgálhatunk, megemlítjük azonban, hogy választmány alakításától már csak napok választanak el Szolnok-Dobokamegyében, hol gr. Kornis Viktor ragadta kezébe a magyar trikolort, Nagy-Szebenben, honnan választmány nélkül is már ezreket Írtak össze, Tordán, Udvarhely városában és Udvarhely megyében, Csíkban honnan Miké Bálint főispán ur nyugtatott meg a megalakulás felől s Háromszékmogyében, hol Pócsa József főispán a székelység miseriának nagy ismerője és enyhitöje ígérte meg, hogy a közelebb történt elemi csapások következményeinek enyhü- se után választmány alakításáról gondoskodni fog. Szilágymegye részéről közeledés történt, hogy a megyei „Vesselónyi Egylet“ egyesületünk keretébe lépjen.

Van tehát 25 határozottabb választmányunk fiókuuk s kilátásunk van, hogy nemsokára ez országrész minden vidékén, hol magyar szó zen- dül, szervezett fiókunk leend; a lépések megtétettek ez iránt.

És most az eredménynyel számolunk be röviden.

Kibocsátottunk összesen 5214 gyűjtői vet, elyeken a beküldési határidő a 2000-iken kezdve decz. végére tétetett. Visszaérkezett már */4 rész =1316. A viszaérkeztek közt van valami írva % részen = 843 ivén, üres 473 összes kibocsátott iveinknek e szerint 15 %-a jött vissza eddig akként, mint a bárka kibocsátott galambja, olajággal. A maximum mely egy ívre íratott a br. B á n ő y Zoltán né önagysága 1696. ez. ivén van, közel annyi forinttal; a minimum 50 kr az 1159. sz. ivén.

A legnagyobb gyűjtés, mely egy testületből bejelentetett a magy. kir. államvasutak kolozsvári üzletvezető8égeé, összesen 6342 frttal iv nélkül egy személyben ifj. gr. Teleki Domokos szerzetté a legislegnagyobb összeget, nem kevesebb mint 17.200 frt értékben.

Hatóság részéről Kolozsvár városa a legnagyobb áldozó törvényhatósága 5000 forintot szavazván meg.

Általában Kolozsvár városa hatóságában és nemes polgárságában a magasztos dóm legóriásibb alap-szegeletkövét tette le, területéről 27 ezer forint körül történvén felajánlás, tehát majdnem minden lakóra 1—1 forint.

A Királyhágón túlról szintén az egész első cyclusra fölszámítva 22 ezer forint körül íratott alá, a hatóságok megszavazásai után a pártoló tagsági dij a túlnyomó.

Megemlítjük közben, hogy legnagyobb jelentkezés aug. 18-án volt, midőn egy nap 15 000 frt aláírás jelentetett be; Szent-István napján 250 üres iv jött visza az egyik legnemesebb élethivatás viselőitől.

Pontos névsort adni, most, midőn az ivek rohamosan érkeznek s némelyik már valamelyik választmány listájában szintén beterjesztetett, alig lehet. A szabatosan kiirt nevekből azonban mégis összeállítottuk az itt jövő adatokat.

Yan egyesületünknek — mint a kinyomott és szétosztott névsor mutatja összesen 24 örökös és 719 alapitó tagja. Ezek közt 5000 írtos 1, 2000 frtos 1, 1000 frtos 12, 817 trtos 1, 800 frtos 1, 700 frtos 1, 500 frtos 42, 300 trtos 11. 271 frtos 1, 250 frtos, 206 frtos 1, 200 frtos 20, 180 frtos 2, i50 frtos 1. 148 frtos 1, 135 frtos 1, 115 frtos 1, 102 írtos 10 kros 1 és 100 frtos