Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-12-20 / 51. szám
dig Nagy Károly árvaszéki elnöknek czirku láréja vonzott, utóbbi több mint 100 példánybal hiván fel az intimusokat a közgyűlésen leendi részvételre, nehogy a jubiláris indítványt valamel; tüntető roszakarat (ipsissima verba leszavazza. „Tüntető roszakarat.“ A hajdani balközép nek egyik megyei vezérférfia tehát odáig jutót a 10 éves Tisza aera alatt, hogy nem is képző egyebet tüntető roszakaratnál, a-, mely Békés vármegye termében egy tisztán politikai bizalmi kérdés felvetésénél az ellenzékei állásfoglalásra provokálhatja Istenem, mit mondott volna az árvaszéki elnök ur, ha 1872-ben az akkori Deákpárt ilyen tisztán bizalmi természetű kérdést hoz a megye termébe ? vagy őt is tüntető roszakarat vezérelte akkor amidőn politikai kérdésekben ellenzéki álláspontot foglalt el? Hja 1 tempóra mutantur, et nos mutamur in illis. Bizony változnak az idők, változnak az emberek is. Nagy Károly árvaszéki elnöktől sóba sem hallottunk nemcsak tartalmilag hanem formailag is oly gyenge szónoklatot, mint a melylyel jubiláris indítványát bevezette s támogatta. Hiába 1 Nagy Károly már hozzá szoktatta a megye közönségét, hogy többet várjunk tőle akkor amidőn meggyőződése sugalja szavait. H a v i á r Dániel igen ékes beszédének — melylyel mint első ellenzéki szónok opponált javaslata ellen — tagadhatatlanul egyik legsikerültebb része volt a kataszteri sérelmek felvetése. Haviár egész joggal mondhatta, hogy Békésvármegyének különlegesen is oka van nem jubilálni, mert a kataszter rendkívül megterhelte, s ekkor a vármegye nem érezte a kormánynak jó indulatát. A kormánypárt hivei nagy türelmetlenséggel hallgatták szónokot, különösen a kataszter provokált ingerült közbeszólásokat, köz- í lük olyat, mely direkte a járási bizottságok elnökére s illetőleg azok mulasztására hárította j a sérelmek ódiumát, ami kellemetlen situatióba i hozta Zsilinszky Mihályt, mert ő tudvalevőleg a 1 csabai beeslőjárás elnöke volt, mely becslőjárás < pedig legélénkebben érzi a kataszter- < nek fanyar gyümölcseit. Viharszerü zúgást kel- : tettek még szónokna k végszavai, melyekben utalt j arra, hogy a bizottság tagjai ne engedjék ma— £ gukat az által befolyásoltatni, hogy az indítvány £ megbukása esetében a főispánnak vissza kellene vonulnia, amint hogy a kormánypárt hivei ezzel f a kortesfogással is toborzottak híveket az indit- < ványnak. i B e 1 i c z e y István főispán szemrehányást z tesz szónoknak, hogy az ő lemondását kapcso- s latba hozza az indítványa, holott azok semminemű okozati összefüggésben egymással nin- t csenek. t B e 1 i c z e y Rezső tisztán udvariassági \ tényt lát a feliratban, s ahoz lovagiassági szem- [ pontból járulna hozzá, de ha politikai háttere v volna, akkor ő mint ellenzéki érzelmű ember nem r szavazza meg (aminthogy nem is szavazta). Mó- dositványt terjeszt elő, melyszerint a vármegye 1 udvariasságból üdvözli a miniszterelnököt 10 éves s jubileuma alkalmából. j Dr. Kovács István megyei főorvos nem. ^ csak a legszebb hanem tagadhatatlanul ] szép beszédet is mondota a javaslat táraoga- - tására. Lendületteljes szónoki hév vonult át elő- t adasan. A Macbiavelismus iskolájának semmiféle j I mestere nem csoportosíthatta volna jobban i £ érveket, melyek a politikai kardinális elvek vá 1 toztatását igazolják, sőt azt a vilaghistoria nag r alakjaitól kölcsönzött példák árán — bűn helyei I dicsfény alakjában tükröztetik vissza. Tisza am tényét, hogy ez közjogi elveit feladta, és hog most homlokegyonesen ellenkezőjét teszi annal aminek üdvösségét egy évtizeddel ezelőtt hir dette, IV. Henrik, Cromvell és Deák Ferenczcz« akarta igazolni. A bizottság túlnyomó része ak czeptálta is a párhuzamot (hogy szónok maga i akczeptálja e, abban erősen tamáskodunk) áj azért lovagias készséggel el kell ösmernünk hogy a főorvos, beszédjével egyik legszebb szó noki diadalát vivta ki, s ehhez legőszintébbei gratulálunk. T a t a y Jánosnak (Tót-Komlós) félórái* terjedő tagadhatlanul hosszadalmas beszédében leginkább és első sorban saját párthívei tűre! metlenségével kellett megküzdenie; az ellenzék 'sokkal nagyobb tisztelettel hallgatta a buzgó férfiú beszédét, meglővén győződve róla, hogy szónok az utolsó betűig hiszi is azt, amiket mond, sőt tán arról is meg van győződve, hogy a nap sem tudna felkelni közreműködése nélkül annak a Tisza Kálmánnak, akinek fanatikusabb és önzetlenebb tisztelője Tataynál talán az egész országban sincsen. — Ezután általános figyelem és várakozások között fölállt Gróf A p p o n y i Albert és mondott mintegy háromnegyed óráig tartó oly remek beszédet, melyet alig méltattunk akkor, midőn csak azt mondjuk róla, hogy még ily szónoklat a vár- megyeháza renovált nagy termében eddig nem hangzott el. Ha valaha, úgy ezúttal sajnáltuk azt, hogy nálunk senki sem ambicziouálja a gyorsirá- izatot, mert a szónoklat szószerinti reprodukálá- lát nem pótolhatja semminemű elismerő és di- ;sórő jelző, melyei annak értékét és szépségét elruháznánk. A beszéd egyébként elejétől végig tolemikus természetű volt, melynek anyagját az iddigi szónokok szolgáltatták. A beszéd eszme- nenetére — jegyzéseink nyomán — még jövő szánunkban esetleg visszatérünk, itt csupán rendki- üli hatását konstatáljuk, mellyel magával ragadtaaz gész közönséget, kormánypártot és ellenzéket egy- ránt. Annyi tény, hogy a leghatásosabb ellenéki szólamokat azok tapsolták és éljenezték leg- nbban, akik rá alig egy negyed óra múlva igen zavazatukkal segítették az indítványt határozattá melni. Veres József orosházi képviselőnek — lismerjük — hogy nehéz helyzete volt az előtte ilhangzott klassikus beszéd után, de mindaa tellett, hogy ezt méltányoljuk, mégis nem habo- unk kimondani, hogy az őt megelőzött nagy sónoki hírnév után többet vártunk tőle. Zsilinszky Mihály ezúttal is nyűgödén, simán de sok tekintetben bágyadtan, hogy gy mondjuk mintegy kedvtelenül beszélt; K o- á c s főorvos szónoklata mellette hasonlitlanul tagasabb nivón állott, a főrendiház reformjára onatkozólag mondott szavai újból felszólalásra rovokálták : A p p o n y i Albertet, ki az egész terem elyeslései közepette konstatálta, hogy ő nem zért nem helyeslé a főrendiház reformját — ahogy zt neki Zsilinszky imputálni Játszók — mert bból mágnások kimaradtak, hanem nem helyesli zert, amiért nem jutottak belé nagyobb számmal középosztály tagjai, akiket ő tudvalevőleg a legyei törvényhatóságok választása révén óhajtott főrendiházba behozni. Apponyi felszólalásával a vita ritve, következett a szavazás __ I WiW a két párt husz-husz tagja névszerint kért elren dein i. A jubileumi felirat mellett levők igen nel, az azt ellenzők pedig „u e m“-mel szavaztak. A szavazás eredménye az volt, hogy igennel szavazott 115 nemmel pedig 32 bizottsági tag. A nemmel szavazók közt felemlítjük G ö n d ö c s Bendek apát és országgyűlési képviselőt, aki elismerjük — hogy eme férfias határozott sággal kimondott nem szavazatával az egyszer alaposan megczafolta ama széles körökben el terjedve volt feltevést, mintha ö tulajdonképen a ormánypart felé hajianék — a megyei főurak közül Apponyi grófon kívül jelen volt Wenckheim Géza grófot, továbbá Dr k e 1 Rezsőt; a megyei tisztikar közül csupán incsovics Péter árvaszeki ülnök szavazott nemmel, (Oláh György t. ügyész, Huszka Kálmán segédszolgabiró nem szavaztak.) Nemmel szavazott még a gyulai polgármester. Az igen szavazattal szenzácziót keltettek a Békés városi bizottsági tagok: Varga György és Mester András, akik eddig a 48-as párt híveiül voltak ismeretesek, E ö r d ö g h Lajos szolgabiró úgy tudjuk' az orosházi negyvennyol- czas körnek tiszteletbeli tagja, T e- é n y i Lajos szolgabiró és néhány sárréti földműves. Beliczey Rezső a szavazás folyamán ijelentette, hogy nem kiván élni szavazati jogával. Ezután még a közigazgatási bizottság kebeléből kilépett 5 tag helyére folyt a szavazás melynek folyamáu a lovagias kormánypárt kibuktatta a bizottságból kilépett H a v i á r Dánielt, mig a kilépett többi tagokat újra megválasztotta. Az igazságnak tartozunk azonban kijelenteni, hogy voltak a kormánypárton is néhá- nyan, akik nemcsak nem járultak szavazatukkal eme „lovagias“ manőverhez, hanem velünk gyütt elitélik azt. Apponyi Albert gróf s vele együtt az egész ellenzék látható nagyobb nehezteléssel fogadta ez utóbbi szavazást, mint az elsőt, mely a jubileumot tartalmazta. — De ismételnünk kell. a sza- azás eredménye megrontotta a jobbérzésü kormánypártiak hangulatát is. — Megválasztattak : Kalmár Mihály, Keller Imre, Szucsu Béla, Hoffmann Mihály és Mikolay Mihály. A megyei igazoló választmány tagjaiul a lefolyt ciklusban működött tagok újból megválasztattak. A megyei tiszti nyugdij-intézeti igazgató- álasztmánybau megürült egy tagsági helyre és a megyei közkórházi bizottságban megürült helyre Hoffmann Mihály gyulai h. ügyvéd választatott meg. A megyei közegészségügyi bizottságban megürült I bizottsági tagsági helyekre Tatay János tót-komlósi gyógyszerárus, Szánthó Alajos gyulai járásbiró és Tétényi Lajos gyulai szolgabiró választattak meg. A csabai katonai hadszerkészletraktár peres gyeiről a megye alispánja és tiszti ügyésze által beterjesztett jelentésük folytán, a folyamatban lévő összes peres ügyek áttanulmányozására és a körülményekhez képest legjobb sikert Ígérő teendőkre nézve véleményes jelentéstétel végett Ladies György elnöklete alatt: Keller Imre, Dr. Hajnal István, Szucsú Béla, Schröder Kornél, Hoffmann Mihály, Terényi Lajos, Szigethy Lajos és Dr. Szemián Kálmánból álló küldöttség választatott meg oly megbízással, hogy eljárásuk eredményéről jelentésüket, ennek tárgyalására egy rendkívüli közgyűlés összehívása végett mielőbb terjesszék be. Békésvármegye közigazgatási bizottságának B.-Gyulán 1885. deczember hó 14-én tartott üléséből. Beligazgatási ügyek, a megye alispánja elő- admányai nyomán. A megye alispánjának a hatásköre alá utalt közigazgatási ügyekről és tett nevezetesebb intézkedéseiről előterjesztett november havi jelentése tudomásul vétetett. Az ülésen kívül f. é. november hó 9-étöl deczember hó 12-ig előadott közigazgatási ügyekről bemutatott jegyzék szintén tudomásul vétetett. A m. kir. honvédelmi miniszter rendelete, melyszerint a megyében az ideiglenesen elbocsátott védköteles egyénekről jövőben rovatos kimutatás vezetendő I ez minden év végével a megye alispánja által beterjesztendő, — tudomásul szolgált és mihez tartás végett a megye alispánjának kiadatott. Chriszt Márton, Eiler András, Hoffmann Márton és Vinter Mihály m.-herényi, Kis Péter és Nagy István gyulai, Dávid Mihály endrődi, Burai József körös-ladányi, Tóth József orosházai és Szántó Mojsza kétegyházai illetőségű védköteles egyének kivételes nősülés iránti kérvényük a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz aján- lólag felterjesztettek, Jámbor István békési illetőségű egyén hason tárgyú kérelme elutasitatott, Bern Mihály m.-herényi honvéd ideiglenes elbocsátás iránti kérelmével elutasittatott. A gyulai köuton a megye által épített áteresz költségei 368 frt 96 kr összeggel elfogadtatott s számadó Thaly István kir. mérnök a további felelőség terhe alul felmentetett. A következő községekben: Szeghalom 75 frt 50 kr, Szarvas 145 frt, Kondoros 67 frt 7 kr, behajthatatlanna vált folyo évi közmunka* váltsági tartozások töröltettek. Tiszti ügyész előadmánya folytán: Léderer Ede szegedi lakos kérelmére az ellent biztosítókként bekebelezett zálogjog kitörléséhez megkivántató törlési engedély kiszolgáltatása, és a folyamatban lévő vállalatra biztositékul letett órtékpapiroknak jelzálogi biztosítékkal való felcserélése megengedtetett. Lőwenstein Hermann sz.-andrási regale- bérlőnek Zih Kálmán elleni regalecsonkitási ki- hágási ügyében a m. kir. belügyminiszter által hozott határozat a feleknek kiadatni rendeltetett. A megyei arvaszék elnökének az árvaszék ügyforgalmáról és tevékenységéről szóló jelentése tudomásul vétetett. Adóügyek : A kir. adófelügyelő jelentése, melyszerint a múlt november hóban befolyt 333,369 frt 56 kr. egyenes állam-adó, 13,672 frt 32 kr. hadmentes- sógi- dij, mi a múlt év hason havában elért eredményhez viszonyítva, az egyenes-adónál az eredmény 54,180 frt 56»/2 kr.-ral kevesebb, a had- mentességi-dijjnál azonban 1724 frt 50 kr.-ral kedvezőbb, — az összes folyó évi egyenes állami adóhátralék 270,920 frt 27y2 kr, badmentességi- óijj-hátralék 33,621 frt 1 kr, ezt, mint a jelentésnek az adott fizeteshalasztasok és adóelengedésekről szóló további tartalma — tudomásul szolgált, Gyoma községében 45 Irt hadmentessógi- dijj Orosháza községében 831 frt 9V2 kz, Békés községében 804 frt, Vésztő községében 79 frt állami-adótartozások behajthatlanság czimén töröltettek. Kreisz Lipót csaba-csüdi pusztai lakos a reá kirótt 50 frt vadászat-jövedéki kihágási pénzbírság ellen közbevetett felebbezése elutasittatott. Kétegyháza község elöljáróinak felelősség és az őn költségükre leendő eljárások foganatosításának terhe mellett meghagyatott, hogy a községben kinn lévő nagymérvű bélyeg- és jogiilletékhátralékokat hajtsa be és eljárásáról 15 nap alatt kielégítő sikert mutasson fel. Hasonló meghagyással utasittatott Gyulaváros polgármestere, hogy az alsó-fehér-körösi ármentesitő-társulat hátralékos 12,031 frt kölcsönösszege és ezek 28,170 frt 91 kr. kezelési költségei, — valamint 7224 írt 20 kr. összegű bélyeg- és jogi-illetékeknek behajtására. Vangyel Sándor orosházai szolgabirói-segéd a terhére kirótt 40 frt 94 kr. adóbehajtási költségek ellen közbevetett felebbezésével elutasittatott. Középitészeti ügyek : A kir. államépitészeti hivatal főnökének a felügyelete alá rendelt közigazgatási ágak november havi állapotáról szóló jelentése alapján Glasz- ner Antal vállalkozó a sebes-körösi foki hid mielőbbi befejezésére és a mederben levő czölöpök kihuzatására utasittatott, egyebekben tudomással vétetett. A mező-berényi, körös-tarcsai és körös-ladányi hullámtéri hidak felülvizsgálatáról bemutatott jegyzőkönyv alapján az építészeti költségek végösszege 39,053 frt 24 krban állapíttatott meg. A sebes-körösi foki hidra a bemutatott kereseti kimutatás folytán Glaszner Antal részére 2818 frt 22 kr; Mező-Berény községének a vésztői ut kijavítására 190 frt 66 kr a megyei közmunka váltsági alap pénztárból kiutalványoztatott. Biharvármegye alispánjának a remetei hid felépítési költségeihez való hozzájárulás tárgyában, kelt átirata folytán felkéretni határoztatok az említett megye alispánja, hogy az építési tervet az ellenőrzés gyakorolhatása végett másolatban, a verseny tárgyalás kitűzése előtt megküldeni szíveskedjék. Az orosházai kőut tisztítására két utkapard alkalmazása és ezeknek havi 15—15 frttal a a megyei közmunka alapból való javadalmazása megengedtetett. Szendi Horváth György orosházai lakos közmunka-váltsági megrovása ellen közbe vetett felebbezésével elutasittatott. Szeghalom községének a dévaványai ut helyreállítására 100 frt segély utalványoztatok. A szarvasi vasúti indulóházhoz vezető kő- uton . fennállott vámtételek újbóli jóváhagyás végett a közmunka- és közlekedési minisztériumhoz felterjesztetek. A gyulai kőut felülvizsgálásáról bemutatott jegyzőkönyv elfogadtatott és a vállalkozók vég- járandósága 22731 frt 94 krban megállapittatott, mely összeg két részletben lesz kifizetendő és pedig 15000 frt 94 kr pedig 1888. évi okt. 1-én 8721 frt 94 kr pedig 1889. évi okt. 1-én, addig is a vállalkozók rézBére kiállítandó két döghalál és drágaság M) ellen a hatósági rendelet. Az 1588-ik évben a gyulai bégről hallgat a krónika, csak alattvalói szerepelnek. Húszaim, a gyulai alajbég vagyis alkapitány, a biharmegyei Harsány falut bírta ziametü.1. Noha magát a falut is csak erőszakkal vették rá a törökök a behódolásra, mégis Húszaim ezzel meg nem elégedve, a falu malmát is, mely egy nemes emberé volt, el akarta foglalni, s mivel azt nem adták neki, haragjában a malmot elrontotta, a malomköveket a vízbe hányatta, a vasakat elvitette, s igy a malmot használhatatlanná tette. I2) A gyulai jancsárok feje, Tujgon aga pedig a biharmegyei nagyobb helyek behódoltatásán igyekezett. A törökök egykor Bihart, Belényest, Széplakot, Kisházát és Szentjánost is beírták a defterbe, ámde e községek nem egyeztek bele a „de nobis sine nobis“-féle eljárásba és bizva a szomszéd várak őrségébe, mindig megtagadták a töröknek az adót. A defterdár rendosen valamelyik hatalmasabb töröknek adta oda, hol temesvárinak, hol gyulainak. így jutott Tujgon agának. — Az aga fenyegette a helységeket kivált Bihart, Belényest, Széplakot és Kisházát, de nem sok eredménynyel. Fegyver hez pedig nem nyúlhatott, mert veszedelmes volt a kaland, s ilyen nagyobb helyek feldu- lása béke idején könnyen fejvesztésbe került volna. De e fenyegetése is elég kárt tett ")D. 0. 192. 1. ") Békésmegyei oklevéltár.£ll. k. 194. 199, 11. mert a nép kezdett kiköltözni, hogysem folytonos rettegésben eljen.13) Ugyanez időtájt az erdőhegyi törökök egy kimpányi oláh fiút, Gyorkó Mátyást, raboltak el. I4) Mig e sérelmekről az erdélyi udvarban a panaszlevelek, a fényes portán az erős parancsolatok elkészültek, addig a gyulai törökök folytatták a hódoltatásokat. Tujgon aga elment, az ő ziametjéül kijelelt helyeket egy temesvári törők. Húzón Cselebi kapta, ki nála szerencsésebb volt, mert legalább az egyiket közülök, Kisházát behódoltatta. 15) Tujgon helyét egy Sábán nevű aga foglalta el,, a ki azonban nem Gyulán, hanem Boros-Jenőben lakott, s onnan Bél és Tenke környékén 18 falut behódoltatott; egy Nyárszeg nevű pedig fenyegetett. ,6) Húszain, a gyulai alajbég is Tenke körül próbált szerencsét és egy Kocsuba nevű falut kétszer megrohant, kirabolta, felégette, behódoltatta s a malmát is elpusztította. 1G) Egy szarvasi szpáhi, Mezit Hosszúaszót hódoltatta be. egy erdőhegy szpáhi Murath, pedig a Berettyó pártján fekvf Újlakot: az erdőhegyi Kihan aga ezenkivü! Nagy-Urögdöt fenyegette. 1T) — Mindez a; 1589—91. években történt. H ü. 0. 195. 1. “) ü. 0. 195. 1. ,s) Ráth: Török-magyar viszonyok. Akadémiai ér tesitő. Hl. k. 1862. 51. 1. 1#) U. 0. 60. 51. 11. 1#) V. o. 51. 1. H U. 0. 51. 1. (Vége köv.) e: e a k t d t t i t I i 1 1 i
