Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-02-01 / 5. szám
utólagosan veendő szemle alá. Ezen szemle előtt a bus elfogyasztása, vagy elárusitása tilos. Csak azon marha tekinthető kényszerhelyzetből levágott* nak, mely a balesettől számított 24 óra alatt vágatott le. A sérült részek fogyasztás tárgyává nem tehetők. Azon esetben, ha a levágott állaton ragályos, vagy járványos kórok tünetei észleltedének, a megvizsgált állat megsemmisítendő és megfelelő mélységbe elásandó. Másnemű betegségek észlelésénél a vizsgálatot teljesítő állatorvos feladata meghatározni, hogy az állat teljesen, vagy részlegesen kimérhető-e, vagy hogy egyátalán nem lehet fogyasztás tárgya. 6. §• Négy héten alóli borjúnak és három éven alóli növendék-marhának levágatása tiltatik. 1. §-^ A vágóhid minden vágatás után az illető vágatók által kitisztítandó. A szemlét teljesitő egyén szigorú kötelessége a vágóhídnak és mészárszékeknek folytonos tisztántartására és a hús tiszta kezelésére, a húst hordozó kocsik tisztaságára felügyelni s a tapasztalt hiányokat a községi elöljáróságnak bejelenteni 8. §. ' A mészárosok kötelesek nyáron át a hús elhelyezésére közös jégvermet tartani. ,< 9- §• A hús kimérésénél a mérték mindenkor hiány nélkül és oly módon szolgáltatandó ki, hogy 0.5 kilogrammig terjedő súlyra nyomaték ne adas- sék; egy fél kilogrammon felül pedig fél kilogrammonként legfelebb 33 gram nyomaték engedtetik meg. A fejrészek, szügyőn aluli lábrész, légcső, tüdő, lép és paczal nyomatékül nem szolgálhatnak, hanem külön áron mérhetők ki. A mészárosok kötelesek minden vásárolni akaró egyénnek, akár tartozzék a rendes vevői közé, akár sem, kivétel és válogatás nélkül készpénzért az üzletben létező bármiféle húst kiszolgáltatni. 10. §. A közönség tájékozása végett minden egyes mészárszéknél az ár egy arra szolgáló fekete táblára naponkint olvashatólag kiteendő. 11. §• A mértékekre való közvetlen felügyelet a szolgabiró, illetve polgármester által az e czélra kijelölendő községi esküdtet, illetve a rendőrséget illetendi, s ez köteles a visszaélési eseteket bejelenteni. 12. §. ; Jelen szabályrendelet áthágói a kihágásokról szóló 1879. XL. t. ez. 103., 137. és 139. §§-ai értelmében büntettetnek. 13. §• Kihágások elbírálásánál első fokban nagy és kis községek területére nézve az illető járás szol- gabirája, B.-Gyula rendezett tanácsú város területén ellenben a város rendőrkapitánya, vagy a városi tanács által e részben megbízott városi tisztviselő; másodfokban a megye alispánja, harmadfokban pedig a m. kir. belügymiszter bíráskodik. 14. §. A pénzbünetésekből befolyt összegek az 1879. évi XV. t. ez. 12. §-a értelmében az 1878. V. t. ez. 27. §-ban jelzett czélokra fordítandók. Kelt Békésmegye törvényhatósági bizottságának B.-Gyulán, 1884. évi deczember hó 16-án és folytatva tartott rendkívüli közgyűléséből. Jegyzetté és kiadta: Fábry Sándor, megyei Il-od aljegyző. Újdonságok. A közigazgatási bizottság február havi rendes ülését e hó 9-én tartja meg. A téli országos vásáron a lóvásár elég élénk forgalmú volt, jóllehet minőség tekintetében a várakozáson alul állott. — A vasárnapi belvásár forgalma azonban teljesen pangott vidéki közönség nagyon kevés, a helybeli pedig nem szorul vásárra, mert szükségletét helyben is fedezheti vásáron kivül. Általában ezen vásáron meglátszott a vidéki kisebb vásárok káros hatása, mert daczára az állandó jó útnak, közönség nem jött, s tartunk tőle, hogy ez eset jövőben is ismétlődni fog. Megyénk főispánja a megyei árvaszékhez szükséges fogalmazó gyakornoki állásra pályázatot hirdetett. A i. évi fösorozás Békésmegyére nézve következő sorrendben fog megtartatni: szarvasi járásban márczius 2-án, 3-án, 4-én és 5-én; gyomai járásban márczius 7-ón (8) és 9-én; békési járásban márczius 11-én, 1.2-én, 13-án és 14-én ; b.-gyulai járásban márczius 17-én és 18-án; B.-Gyulán mártius 19-én, 20-án és 21-én; csabai járásban márczius 23-án, 24-én, 25-én és 26-án; orosházi járásban márczius 27-én, 28-án, (29) 30-án, 31-én és április 1-én; szeghalmi járásban április 20-án, 21-én, 22-én és 23-án. A gyomai, békési, b.-gyulai, csabai járásokban és B.-Gyulán a sorozó-bizottság polgári elnöke: Jantsovits Pál megyei alispán; a többi so 2 f. járásokban pedig : Márki Lajos megyei főjegyző leend. A városi kispili és fövenyesi legelőkre a jószág előjegyzés f. hó 2-án veszi kezdetét, az előbbire az előjegyzések a városi számvevőnél, utóbbira pedig Moldovány István városi tanácsosnál tehetők meg. A kispili legelőn a lovak kizárásával egy számos'jószág után 7 frt, a fövenye- sinél, tekintet nélkül a jószágokra, egy számos után 8 frt dij lett a tanács által megállapítva, melynek fele a beiratásnál, másik fele pedig Szt.-György napkor, a jószág kibajtása előtt fizetendő le. Előjegyzés februárius hó 15-ig tart, mely ideig, ha helybeliek által nem töltetnék be, a legeltetés vidékieknek is fog adatni, minthogy arra már többen jelentkeztek. Az ev. ref. egyház elemi iskoláiban az első félévi közvizsgálatok ma és holnap tartatnak meg a központi leányiskola termében következő renddel: vasárnap d. e. a központi leányiskoláé, hétfőn d. e. a kisebb fi s délután saját helyiségében a külső iskolai növendékek közvizsgálata. A 2-ik félévi tanítások kezdete február 3-án. Gr. Wenckheim Frigyes békésmegyei nagybirtokos a budapesti központi kath. legény- egyletnek építendő háza javára 400 frtot adományozott. A nemes tett nem szorul dicséretre. Dr. Zöldy János, Zöldy János gyulai ügyvéd fia, budapesti kórházi gyakorló orvos Budapest főváros polgármestere által rókuskórházi segéd orvossá neveztetett ki. Farsang. A mai napon tartandó iparos ifjúsági és a nagymagyarvárosi olvasó kör táncz- vigalmán kivül, még a „gyulai németvárost olvasó kör“ is rendez tánczvigalmat saját könyvtára javára a „Napkorcsma“ helyiségeiben f. évi február 8-án. Az „újvárosi olvasó kör“ szokásos farsangi tánczvigalmát, mint értesülünk, szintén megtartja, azonban annak ioejét a mai napon tartandó igazgató-választmányi gyűlés fogja meghatározni. A nagymar városi olvasó kör f. hó 29-én tartott választmányi ülésén ügyészBzé egyhangúlag Paraszka János hites ügyvédet választotta meg. A b.-gynlai kereskedő ifjúság önképzö és segélyző egyletének bálja iránt, mely február 7-én lesz a „Korona“ vendéglő termében, városszerte nagy az érdeklődés. A rendezőség mindent elkövet, hogy az egyletnek ezen első tánczestélye, melylyel a nyilvánosság elé lép, mind fényben, mind kedélyben az eddigi mulatságokat túlszárnyalja. — A tánezrendek, melyek szép és díszes kiállitásuak lesznek, a kereskedelmi főkönyve, fogják ábrázolni, ugyszinte a terem díszítéséhez egy transparentes „Merkur“ kép, a kereskedelmi jelvénynyel körülvéve, lett az egylet által megrendelve. A b.-gyulai fiatalság által f. hó 28-án a „Komló“ vendéglőben rendezett „Kränzchen“ várakozáson felül sikerült. A négyeseket 20 pár tánczolta, s a mulatság a legkitűnőbb hangolat- ban reggeli */26 óráig tartott. Ott voltak : Jantsovits Eroilné, Dobosfi Alajosné, Dutkay Bóláné és Lipóczy Istvánné úrnők, továbbá : Blauhorn Irma, Winkler Ilona, Keller Mariska, Keller Juliska, Szánthó Lujza, Ladies Irén, Zöldy Róza, Czingulszky Szeréna és Mariska, Köpf nővérek és Mihályi Mariska stb. Mint halljuk, ezen kitünően sikerült mulatságnak folytatása is lesz minden két hétben. Eljegyzés. A b.-gyulai társadalmi élet egyik kedvelt tagja, Gundthárt Béla gyógyszerész ur. f. hó 31-én jegyezte el magának a gyulai hölgykoszoru egyik bimbaját, özv. Winkler Eerenczné úrnő művelt lelkű, szép leányát Ilonát. Gratulálunk. Licska József, kit városunkban csak az öreg Licska bácsi néven ismertünk, január 28-án váratlanul bekövetkezett 7 napi betegség után, élte 72-ik évében elhunyt; mindig mozgékony s tevékeny egészséges ember volt, mint városi tanácsos 6 éven át a reája bízottakban lelkiisme- tesen működött s az árvizek alkalmával különösen éber figyelmet és fáradhatian gondosságot tanúsított. — Temetésén tisztelőinek jelentékeny száma vett részt s részvéttel kisérte az örök nyugalom helyére. — Béke legyen hamvai felett. Meghívás. A kolozsvári „Felsőbb k ö- reskedelmi iskol á“-val kapcsolatosan szervezett s még 1882 ben létesített, de mind ez ideig 500 írtra ki nem egészített „kereskedelmi ösztöndij-aiapitvány“ felügyelő bizottsága f. 1885. évi február 1-én d. e. 11 órakor a polgármesteri szobában rendes gyűlést ta,-t, melyre a tagok e helyen is meghivat- uak. Tekintve azt, hogy egy, 1882-ben kelt határozat értelmében minden egyes adományozó, vagy aláíró rendes tag úgy a polgári kör, mint a békésmegyei és I. gyulavárosi takarékpénztáregyesület igazgatói és rendes tagok lévén, a fen- forgó tárgyak fontosságára való tekintetből a gyűlésben leendő résztvételre a többi tagokkal együtt tisztelettel felszólittatnak. Az alapítványi igazgató megbízásából : F i n t a Ignácz, jegyző. Kereskedőinkre nézve fontos megtudni, hogy a Magyar Kereskedők Lapja a leghitelesebb kutforrásokból merített üzleti tudósításaiban fel van véve a kereskedelem minden ága. A vas-, fűszer-, termény-, kézmű-, fa- stb. kereskedő egyaránt értesül azokból, az áruit illető konjunktúrákról. És végre igen hasznos intézménye a hely- eszközlő-rovat. Alig van kereskedő ezég, mely egy évben legalább egyszer, egy, több segéd fel- vetótelére ne volna utalva ; ha e gonddal szerkesztett rovat utján, csak egy segédet sikerül nyernie, a lapra tett egész évi kiadása busásan kárpótolva van, valamint azon segédé is, aki ez utón állásához jutott; azokról nem is szólva, a kik e lap összeköttetései által egész üzleteket vesznek, eladnak, társat nyernek vagy olyanul elfogadtatnak. Ha mindezekkhez hozzá vesszük, hogy a „Magyai Kereskedők Lapja“ eme gyakorlati haszon nyújtáson felül, egyik főtényezője hazai kereskedelmünk magyarosításának : nem tudjuk eléggé ajánlani minden kereskedő figyelmébe, hogy ezen egyetlen szaklapra ne csak előfizessen, de azt bazafiui szempontból is kartársainak ajánlja s tőle telhető módon terjessze. Mutatványszámok szívesen küldetnek. A „Magyar Kereskedők Lapja“ 1885. évi folyamára előfizethetni félévenként 4 írttal a kiadóhivatalban Budapesten, Bálvány-utcza 11. szám. Beküldetett. A magyar gentry a nemesség ellen özöne iudult meg a támadásoknak. Kezdetben nevetségeseknek és válaszra nem méltóknak tartottuk az uj földesurak és szolgálattevőik henczegéseit, de ma már oly egyének is állottak (valószínűleg ideiglenesen) szolgálatukba, akiknek válaszolni lehet, sőt kell is. A „Szemle“ uj évi számában Revisor hatalmas választ ad Csutornak, ki röpiratában a gentry- nek egyszerű kiirtásán fáradozik. Revisor röp- irata hazánk egyik jelesebb írójának tollából való. Ajánljak e röpiratot, hanem ajánljuk egyúttal a „ Szemló“-t is, mely ma a nemességnek és a gentrynek leghívebb közlönye. Támogassuk a „Szemlé“-t necsak előfizetéssel, de azzal is, hogy ajánlás utján a lfgszélesebb körökben terjesszük el. Hívjuk fel a kaszinókat, olvasó-köröket és kávéházakat, hogy járassák a „Szemlé“-t. Ennyit már mégis csak megtehetnek osztályunk kevésbé tehetősebb tagjai is I A kik drágálják a „Szemló“-t, (fél évre 5 frt), álljanak össze ket- ten-hárman, inkább közösen tartsák a „Szemeiét, mint más olyan olcsóbb lapot, mely esetleg ellenség kezébe jő. Azok pedig, akiknek módjukban áll ily lapot járatni, fontolják meg jól, hogy mit ad a „Szemle“ évi 10 írtért. A „Szemle“ kéthetenkint jelenik meg, gyönyörű illusztratiók- kal, a mennyire lehet, eredeti képekkel, csupa eredeti irodalmi és társadalmi közlemények, legkitűnőbb Íróink és osztályunk legtekintélyesebb tagjai tollából. Ezenkívül ad a „Szemle“ olyan tartalmas és illusztrált sport-rovatot (5—6 oldal), a mely minden vadászt, vagy a sport bármely nemét kedvelő egyént kielégít. Végre gazdasági és általános szemlék czimü rovatunk kizárólag oly dolgokat közöl, a melyek a legintelligensebb olvasót, a főneraesség s a gentry tagjait közelről érdekelik. A múlt Ízben közöltük az egész tekintélyes névsort azok neveivel, kik máig a „Szemlé*-be Írtak : Balázs Sándor, Barcsay János, Beniczky Gyula, gr. Eszterházy Pál, Hamvay Zoltán, Kállay Albert, báró Kemény Béla, Majláth József, gróf Migazzy Vilmos, Majthényi Lajos. Mikszáth Kálmán, báró Nyáry Gyula, Reviczky Gyula, Szentiványi Emil, ifj. gr. Teleky Sándor, Vajda JánoB, ifj. báró Vay Miklós, gróf Zay Miklós stb. — A „Szemle“ előfizetési ára % é v r e 2 frt 50 kr. fél ó v r e 5 frt, Gr. Kreith Béla és gr. Zichy Imre szerkesztők és kiadók Budapest, lövés z-u t c z a 5. A gentry marad! czimü röpirat (Aigner Lajos kiadása Budapest, ára 50 kr.) hatalmasan válaszol „Centornak“ a magyar középosztály ellen irt röpiratára. A „Gentry marad“ szerzője Revisor első rangú iró és a gentry tagjának, a „Szemlé“-nek munkatársa. A „Szemle“ február 4-ki száma (kettős szám) mutatványt ad a fent említett röpiratból. Fényes esküvő. B.-Csabán január hó 26-án d. u. 5 órakor vezette oltárhoz Lavatka Gyula békési földbirtokos oly bájos, mint kedves menyasszonyát, Wagner Krisztinát, Wagner János Volt kigyósi uradalmi inspektor puszta-eperjesi földbirtokos leányát. A boldog párt Széchenyi Lajos uj-kigyósi főtisztelendő, a vőlegénynek rokona, eskette. Násznagy : Horváth Alajos, a m. kir. államvasutak egyik igazgatója, néh. Horváth Mihály nagynevű történetírónk testvére volt. A menyasszonyt Felix Ilonka, Mihályi Rózsi, Fennes Juliska és Wagner Sarolta k. a.-nyok kísérték mint koszorús leáuyok az oltárhoz. Az esküvő után Fábry Károly ügyvéd ur vendégszerető házában pazar lakoma volt, melyen Murányi, a „Fiume“ vendéglőse, méltóan jó hírnevéhez, servierozott. A gróf Mitrovszky Aladár kondorosi uradalmában a múlt héten egy 25 tagból allo úri társaság vadászatot tartott, mely alkalommal ellövetett összesen 148. db. nyúl. Ezt Zlinszky István uradalmi kasznár szives vendégszerető házánál nagy lakoma követte, mely csak a reggel/ órákban ért véget. A mezö-berény-, körös-tarcsa- és körös- ladányi hullámtéri hidak kiépítését a f. évi január 28-án a megyei székház kistermében tartott árlejtésen, mint legkevesebbért vállalkozó, Léderer Ede — városunkban is előnyösen ismert — szegedi vállalkozó 38134 frt 28 krért nyerte el. B.-Csabán szórványosan a roncsoló toroklob esetei mutatkoznak. Szarvason az 188*/5 évre vadászati jegyet váltott egyének névsora a következő : Melis Pál, Bakay Sándor, Beöthy Algernon, Pól Dániel, — Tomcsányi Károly, — Dr. Salatz Oszkár, — Praznovozky Gyula, — Benka Gyula, Fárdek Lajos, — Maglóczky János. - Dely József, — gr. Bolza József, — Szidek Frigyes, -- Dérczy Péter, — Dósa Audor. — Mázor József, ifj. Szebegyinszky Pál, — Vinternicz Arnold, — Gál István, Benka Pál, — Béres Pál, — Ponyiczky János és Povázsay János. Alt Miksa szarvasi okleveles mérnök, a szolnoki m. kir. államépitészeti hivatalhoz segéd mérnökké lett kinevezve. Szarvastól nem mesze levő csabacsüdi pusztán e hó 19-én Bakula György ottani béres, az orosházi ut mellett levő szénás kert mellett megfagyva találtatott. A nevezett béres Szarvasról ittason tért haza és útjában gutaütés érte és a nagy hidegben megfagyott. Szarvason, folyó hó 24-én a szarvasi ovoda javára a „Bárány“ vendéglőben rendezett „Öreg urak bálja* igen fényesen sikerült; ameny- nyiben a megjelent helybeli és vidéki díszes közönség, oly nagy számban volt, hogy a „Bárány“ vendéglő terme, valóban kicsinek bizonyult ; a nők egyszerű öltözéke, a kitűnő jó kedv és kedélyesség, valóban ritkaság volt és a mulatság, reggeli 6 V2 órág tartott. A négyeseket 46 pár tánczolta. A füzértáncz közben a díszes közönség nem egyszer nevetésre fakadt. A tánezvigatöm tiszta jövedelme 120 frtot meghaladja. Ezen alkalommal einem hallgathatjuk a kezdeményező és illetőleg rendező Dr. Fuchs Ede orvos urnák, — ki fáradhatian odaadással és valóban ritka buzgalommal működött a hál anyagi sikeresitésén — az ovoda nevében e helyen is meleg köszo- szönetünket nyilvánítani. A szépek közzül jelen voltak : Paál nővérek, Szenes nővérek, (Csaba- csüd) Krcsmer Irén, Monspart Erzsiké (Csákó) Dérczy nővérek (Kondoros) Fejér nővérek (Csákó) Mázor Jolán, Mibálfy Etel, Sziráczky nővérek, Szemián Gizella Vinternicz Hedvig, Szemián nővérek, — Kuczkay Lujza, Mocskonyi nővérek, Télessy Jolán, Wlassics Jolán, Bácskay Emlna és Hanacsek Lujza urhölgyek; — továbbá Med- veczky Józsefné, Bosnyák Károly né (Halásztelek) Dr. Fuchs Edéné, Bakay Sándorné, Salatz Fe- renezné, Szál Ernőné, Kovács Sándorné, Stein Jánosné, Dérczy Petemé, Kuczkay Jánosné, Bakay Gyuláné, Nyácsik Sománé, Haviár Dáni- elné, — özv. Lengyel Sándorné, özv. Paál Józsefné, Szenes Elekné (Csabacsüd) Dérczy Fe- renezné, (Kondoros) Mázor Józsefné, Dr. Télessyné, Mihálfy Józsefné, Bácskay Jakabnó, Vinternicz Arnoldné, Monspart Gyuláné, (Csákó) Sziváczky Józsefné, Szemián Ferenczné, Fejér Lászlóné (Csákó) Mocskonyi Józsefné úrnők. A szarvasi járásban az 1885. évi ujoncz hadkötelesek száma: 881. melyekből, I-ső korosztálybeli 411. — Il-ik korosztálybeli 243. III-ik korosztálybeli 227. van. Szarvason folyó hó 31-én a „Népkör“ saját könyvtára javára tánczvigalmat rendez a „Bárány“ fogadó termében, mely igen népesnek Ígérkezik. Csanádmegyében a kuDágotai pusztán a marhaállományban a száj- és körömfájás kiütött; ugyancsak Aradmegyében, Radnán is fordulnak elő ily betegedési esetek, minélfogva az állategészségügyi óvintézkedések megtétettek. Irodalom és művészet. A „Magyar Háziasszony.“ Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapnak, mely a magyar gazd- asszonyok országos egyletének hivatalos közlönye, — előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizethetni Legczélszerübben postautalvány által a „Magyar Háziasszony“ kiadó-hivatalához Budapesten, vá- czi-körút 20. — Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadó-hivatalhoz ezekért — legczélszerübben levelező-lappal — fordulnak. A legujabbi szám következő változatos tartalommal jelent meg: „A háziasszony háztartási könyve.“ Inczédy Vilmától. — „A tékozlo férj és a zsugori asszony.“ Komáromy Iréntől. — „Egészségügy.“ „A munka befolyása a szervek fejlődésére." Grósz Lajostól. — „Kerteszet.“ „A pálmáknak szobában való tenyésztése.“ „A uök munkaköre.“ — „Konyhászat.“ „Heti étlap.“ „Hogyan főzzünk, süssünk? — „Hasznos tudnivalók.“ — „A farsang.“ — „A divat, mint az emberi test eltorzitója.“ Sz. A.-tól. — „Különfélék.“ — „Irodalom és művészet.“ — „Színház és zene.“ — „Hymen.“ — „Heti naptár.* „Szerkesztői üzenetek.“ — „Kiadó-hivatal postája.“ — „Hirdetések.“ — „Munka után“ melléklet tartalma : „Rezignáczió.“ Költemény. Reviczky Gyulától. — „Budapesti élet.“ Somogyi
