Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-11-15 / 46. szám
Az orosházi járásban a községi ügykezelést, a községi utak és utczák állapotát a múlt hó folyamán megvizsgáltam. Ez alkalommal különösen a pénz kezelés körül több rendellenességet tapasztaltam. így általában a pénztári zárlatok az elöljáróságok részéről nem rendesen tartatnak meg, egyes pénztárak készleteit más pénztár kiadásaiul veszik igénybe, vagyis a pénz alapok között a törvényhatóság engedélye nélkül kölcsönöket eszközölnek, óvadékot legtöbb pénztárnok és gyám nem tett, s a kötvények nagy részben csak kezesekkel vannak biztosítva, s igy különösen Orosházán 816 db. jelzálogi biztosíték nélküli kötvényt, sőt egy db. minden biztosíték nélküli kötvényt is találtam. Ugyancsak Orosházán a kisebh polgári peres ügyek felületesen kezeltetnek. P.-Földvárott a közpénztárban 32 frt 12 kr hiány mutatkozott Szabad-Szt.-Tornyán a községi szervezési szabályrendeletbe ütközőnek találtam azt, hogy a halottkém teendőket községi hadnagy teljesíti, Csorváson a községi pénztár kiadásai a bevételeket 261 frttal haladják felül, s a függő tömegek pénztárában 252 frt hiány mutatkozott, mely körülmény azon szabályellenes kezelésből származik, hogy a függő tömegek pénztára a közpénztár czéljaira kölcsön vétel képen felhasználtatott. Mindeme, és az itt elő nem sorolt több rendbeli hiányok orvoslása iránt rendeleti utón intézkedtem. Megelégedéssel tapasztaltam Orosházán azon kezdeményezést, mely az utczák kivilágításában mutatkozik, s a további kivilágítás eszközlése iránti buzdító szavam nem veszett kárban, mert a mint a járási szolgabiró jelenti, annak alapján az utozák kivilágításának kiterjesztése a község által elhatároztatott. Megemlitendönek találom e rovatban, hogy a néhai Simay János volt megyei csendbiztos által Szeghalmon alapitványozott kisdedévé, — habár az azt alapitó végrendelet a bíróság által érvénytelenittetett, — az örökösök által az alapítványi összegek érintetlen hagyása mellett fenn tartatván, az e hó folyamán a közhasználatnak át fog adatni, s igy Szeghalom községe, tekintve a kisdedóvó kitűnő felszerelését, abban hézagot betöltő intézetet nyerend. B.-Gyulán, 1885. november hó 8-án. Jancsovics Pál, alispán. Újdonságok. A régész- és művelődés történelmi egylet ma délután 4 órakor tartja közgyűlését a megyeház nagytermében; a közgyűlést nyilvános felolvasás fogja megelőzni, amelyen az egylet tagjain kivül álló nagy közönség is szívesen láttatik. A felolvasások egyike G ö n d ö c s Benedek apáté, kegyeletet ró le az egylet legközelebb elhunyt egyik jelesének Bouyhay Benjáminnak nekrológjával, a másik pedig úgy tárgyánál „Török világ Békósme- gyében“ mint felolvasójánál fogva Karácsonyi János lelkész, városunk jeles fiatal szülötte egyaránt alkalmas a közönség érdeklődését felkölteni. Nagyon óhajtjuk, hogy a közönség, de ragadjuk meg az alkalmat különlegesen is megnevezni, bogy városúnk díszes h ö 1 g y k o- szoruja is teljes számbani megjelenésével fogja a szellemi élvek iránti érdeklődésének tanú- jelét adni. A közmunka és közlekedésügyi miniszter leiratilag értesiti a megye közönségét, hogy Aigner Adolf kerületi főmérnököt kér. főmérnöki teendői alól felmentette, — e megye területére is kiterjedő IV-ik kerületnek felügyeleti teendőivel a Nagyváradon székelő Csapó Ferencz V. kerületi főmérnököt bízta meg. Az aradi ügyvédi kamara közkirré teszi, hogy Dr. F o 11 m a n n János gyulai ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett. Az elmúlt hét elejének tavaszi langyfu- valomra emlékeztető derűs melegét a hét végén ködös, borongós és hűvös időjárás váltotta fel, mely a központi! időjelző jóslata szerint állandónak Ígérkezik. A mezőgazdasági őszi munkálatok mindenütt be vannak végezve, csupán a takarmány szállítása van hátra, s a gazdák felhasználják erre a nyolcz napi száraz idő folytán meglehetősen javult utakat. A gyulai, békési és szarvasi szolgabirói járásokban megürült megyebizottsági tagok helyébe elrendelt pótválasztás napjául f. hó 30-ka tűzetett ki. Az újvárosi olvasó-kör házvóteli alapja javára ma este saját helyiségében zártkörű táncz- vigalmat rendez ; belépti-dij személyenként 50 kr. Kezdete 7 órakor; Feliilfizetések köszönettel vétetnek és a „Békés“-ben nyugtáztatnak. Állandó házi-ipar árucsarnok lesz Budapesten ama házi iparczikkekböl, melyek Bartóky Lásslóné úrnő szakavatott és dús berendezése szerint oly nagy és méltó feltűnést keltettek az országos kiállításon. A kereskedelmi ifjúsági egylet helyiségében túlnyomó részben tagokból, s részben a gyengédebb nemből álló szó szoros értelmében szép közönség előtt tartotta Dr. B e r é n y i Armin fiatal ügyvéd felolvasását f. hó 7-ikén „Eszmények közt“ czim alatt egy fiatalkori kebelbarátjának tragikus élettörténetét irta meg, a gyászos veszteség óta elmúlt évtized sem hegesztette fajdalommal I a felolvasó síron tál terjedő baráti érzületét oly előnyösen jellemző megható közvetlenséggel, ami ép oly megkapó volt a figyelmesen hallgató közönségre, mint a választékos nyelvezet, és az élénk phantázia, mely valódi költői magaslatig emelkedett. Zajos tetszéssel fogadták a felolvasást, melynek végeztével rögtönözött táncz keletkezett, mely éjfél utánig élénk kedélybangulatban tartotta össze a közönség fiatal részét. Kezdetleges ködfátyolképeket mutogatott Maczalek Kálmán nevű fénytani előadó múlt vasárnapon este a „Koronádban igen kevés számú közönség előtt. A mutatványokat megelőzőleg a vele utazó J ó z s a János a „Székelyek és román babonákról“ és „a magyar nyelv terjedéséről“ tartott felolvasást. Házasság. Czinkotzky Márton al- bertii evangélikus lelkész f. hó 11-én vezette oltárhoz Szarvason P ó 1 Dani ottani városi főjegyzőnek kedves leányát Emmát. Névváltoztatás. B rachtl Gyula és B r a cat 1 Etelka gyulai illetőségű budapesti lakosok Vezetéknevüket „Békés i“-re magyarosították. Eljegyzés. R u d a Ferencz dobozi uradalmi főkertész kedves leányát Mariskát, eljegyezte Kvasz György csabai gazdálkodó. A gyulai iparos ifjúság önképző és be- tegsegélyző egylete 1885. évi november hó 21-én a „Korona“vendéglő helyiségeiben létesítendő „házvételi alapjára“ fordítandó tiszta jövedelemmel zártkörű tánczvigalmat rendez. — Belépti dij: személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Felülfizetések — a jótékony czél iránti tekintetből — köszönettel fogadtatnak és a „Békés“-ben nyugtáztatnak. Belépti-jegyek — a személyre szóló s másra át nem ruházható — meghívó felmutatása mellett előre válthatók Dobay János ur üzletében, tánczvigalom estéjén a pénztárnál. — Kezdete este 8 órakor. Lendvayné F áncsi Ilka asszony vendégszerepeit Orosházán a múlt héten a Polgár féle színtársulatnál az ottani közönségnek sajnos nem nagy érdeklődése mellett. Halálozás. Ravasz Ferencz, Orosháza község legvagyonosabb földmivelője, megyebizottsági virilis tag, több éven át Orosháza község bírája, f. hó 7-ikén 72 éves korában meghalt. Temetése vasárnap délután volt nagy részvét mellett. Béke hamvaira. Szerencsétlenségek. Sz.-Andráson Gazsó István nevű fiatal suhancznak hasát egy kansertés kihasította, mire a fiú rövid kínlódás után meghalt. A fiú a tanyán malaczokat legeltetve, el akarta hajtani a kant, s ez őt erre megtámadta. — G e r h á t János szarvasi közhuszárt Fehértemplomban lova oly szerencsétlenül rúgta meg, hogy a huszár belehalt. Eltévedt róka. Szarvason a múlt héten egy róka betért a városba. — Bezavarták egy L i s k a nevű ember udvarába, hol ólba szorulván elfogatott, a róka által választott gazda kötéllel megszelídítette és vitte árulni. Sajátságos, hogy a róka épen névrokonának udvarát választotta menedékül, t. i. róka tótúl „liska“. Agyonlőtt csendőr. Folyó hó 11-én d. u. 4 óra körül sikerült az orosházi csendőröknek a sok ellopott lóból egyik h.-m.-vásárhelyi tanyán 3-at felfedezni, — Ugyanakkor a gyanús tanyán találtak egy kocsit dohánynyal, a gyanús embereket lovastól, kocsistól kisérték be Orosházára. A kocsit meg se motozták, de midőn az orosházi határba értek, az őrsvezető kissé félrement, ezalatt Farkas Jancsi hírneves ember — aki vizsgálati fogságokban igen sokat ült, — de bi zonyitani nem tudtak reá semmit, — puskát kap fel és lő a másik csendőrre, kit több lövéssel halálosan megsebesít; — az őrsvezető társa segítségére sietett, de nálla csak egy revolver volt a puska ellenében. — így lőtávolban követi egy darabon a kocsit, a melyet megközelítenie a folytonos tüzelés miatt nem lehetett. A meglőtt csendőr M u n k o György még az nap este 11 órakor meghalt súlyos sebei következtében. Farkas Jancsi pedig futó betyár lett s üldözik országszerte, inig el nem fogják !(Már elfogták. Szerk.) Irodalom és művészet. Megjeleut a Petrovszky Józset csabai járásbiró által szerkesztett közigazgatási kézikönyv negyedik füzete, g ezzel a mű első kötete befejezést nyert. Nem akartunk a mű bírálatába eddig bele bocsátkozni, mig azt esak egyes füzetei után ítélhettük meg, most azonban midőn a munka egy része, mint befejezett egész fekszik előttünk, helyén valónak látjuk ószrevóteleiuket arra nézve megtenni. S örömmel tesszük azt, mert a megjelent kötetről, — s a részből bízvást következtethetvén az egészre — a műről csak jót és szépet mondhatunk. Petrovszky könyve mely Békés megye főispánjának van ajánlva, az első füzet mellett közlött átnézet szerint a magyar közigazgatást teljességében felöleli, és pedig az első kötet után ítélve oly, részletességgel öleli fel, mint mily részletességet eddig egy közigazgatási Írónk se fejtett ki. Az első kötet, mely 726 oldalra terjed, bevezetést, és négy részt foglal magában. A bevezetés s az első részben a közigazgatási joggal általánosságban foglalkozik a szerző, ismerteti annak jogforrásait s közli a közigazgatási joggal némileg össefüggő közjogi törvényeket. A közjogi kérdések ismertetése ugyan nem tartozik közigazgatási könyv keretébe, mindazonáltal tekintve, hogy eme mű nem csupán jogásznak, de előszava sze rint különösen a községi elöljárók, jegyzők, rac- gyebizottsági tkgok stb. használatára készült, csak helyeselnünk lehet, hogy az államjogi vonatkozások ismertetése által módot nyújtott a minden- rendű olvasónak alkotmányunk szabatos megismerésére. — A második rósz a törvénybatósági- a harmadik a községi közigazgatást, i a negyedik a községi ügyvitelt tárgyalja. Eme felosztást, mely teljesen eltérő az újabb közigazgatási művek, mint pl. Grünwald, Kovácb műveinek felosztásától, (mely felosztási rendszerek különben Stein világhírű művének egyszerű utánzatai), amennyiben a műnek különösen kézi- kőuyvvül czélja szolgálni, szerencsésnek mondhatjuk, ugyanis a kézikönyv csak úgy felelhet meg teljesen czéljának, ha ennek használata meg van könnyítve az egy ügyre vonatkozó intézkedések csoportosításával, s a mű rendszere oly világos, hogy a törvényeket nem ösmerőnek kutatás nélkül is vezérfonalul szolgál. S a feladatot a szerző kitünően oldotta meg. Az isméi etek müvében mint példával is illustráljuk kitünően vannak csoportosítva. így a községi köz- igazgatásra vovatkozó rész tárgyalja: a községi törvényt, a közegészségügyi törvényt minden ez ágban kibocsátott rendelet közlésével; minden a rendészetre vonatkozó intézkedést (építészet-, tűz-, vizűt s biztonsági rendészet, kihágást törvény, csendiörség szervezete) a szegény ügyet, az erdőtörvényt és annak utasítását, a gyámsági ügyeket stb. Jól kiszemelten eme ismeretek azok melyek a községi életben lépten nyomon szükségesek. Egyedül ezen résznek áttanulmányozása módot nyújt minden községi elöljárónak az ügykörére vonatkozó törvények és rendeletek megismerésére, s képessé teszi ez által tisztének szakszerű vezetésére. És mintha czélja is lett volna szerzőnek a hivatalnokoknak szolgálni vezérfonalul, a negyedik részben ügyes feldolgozással az egyes községi elöljárók es a szolgabiró teendőit a legnagyobb részletességgel külön-külön ösmerteti Ennyit általánosságban. Részleteiben nem tudunk a műről eléggé dicsérően szólani. Rendkívül szorgalommal és finom tapintattal van ab bau összevonva a közigazgatási intézkedések szétszórt halmaza. Minden legkisebb rendelkezésre kiterjed a szerző figyelme, s felhasználja azokat tárgya megvilágítására A mű az összes közigazgatási törvényeknek és rendeleteknek nemcsak gyűjteménye de egyszersmind feldolgozása is, amennyiben nem cbronologicus sorrendben közli szerző a törvényeket és rendeleteket, hanem mintegy egyetlen törvéDynyé illeszti vagy inkább ql- vasztja össze azokat. Különösen becsessé teszi az is, hogy az a közigazgatási jognak önálló fejlesztője is. Positiv intézkedések hiányában ugyanis, minthogy előre világitó sugárkint, s vezetőül a törvényhozás intézkedésének hiányát pótló szabályrendeletek készítésénél, széles ismeretekre valló elveket közöl a szerző. így pl. az építkezési rendszabályokra vonatkozólag. Ép úgy vall önálló felfogásra a mű negyedik része, mely a községi ügyvitelt és különösen az elöljárók teendőit az eddigi rendszerektől < lütő, és kiválóan gyakorlati módon tárgyalja. Gyakorlati hasznát pedig felette növelő a műnek az, hogy abban a törvények azámuk és szakaszaik megjelölésével vannak feldolgozva, miáltal a közigazgatási törvények külön beszerzése feleslegessé válik, a könyv idézésekre is igen jól használható. Megemlítvén még, hogy a nyelvezet tartalmas és zamatos, a könyv kiállítása csinos, és hogy az 80 kr. füzeteukénti ár mellett a szerzőnél Csabán rendelhető meg, ismertetésünket a legmelegebb ajánlás mellett fejezzük be. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. A zöldségfélék eltevése télre. Zöldséget nemcsak azért termelünk, hogy a konyha és piacz nyári és őszi szükséglete fedeztessék, hanem úgy a kertésznek, valamint a földmivelőnek is törekedniök kell, hogy télen is vihessenek zöldséget a piaczra. Aki a zöldséggel kellően bánni tud és azt megfelelő helyre czélszerüen elrakja, közvetlen az uj termés előtt is pénzelhet a tavaii termésből. Ennek előnyeit és hasznát bizonyítani fölösleges volna, mert minden gondolkozni tudó gazda vagy kertész úgyis tudja s azért csak néhány módot ismerte tünk röviden, mely a zöldségfélék télire való eltevésére legalkalmasabb. Ámbár zöldséget egész éven át szedünk ki I kertből, a főszedés ideje mégis öszszel van, g mivel az ekkor kiszedett zöldség legnagyobb részét a télre kell és akarjuk eltenni, a fődolog a kellő idő megválasztása. Zöldséget száraz időben kell a földből kiszedni, mert ettől függ tartóssága. Másodsorban a helyet kell jól megválasztanunk, I hova a zöldséget télre elrakni szándékozunk, e helynek száraznak, szellosnek és fagymentesnek kell lenni. Nem minden zöldség egyformán érzékeny a külső hatások ellen s ezt is tekintetbe kell venni, a gyökér- és gumós növények nagyobb ellentálló képességgel bírnak, könnyebben eltehetők, mert elég, ha a szabadban vermeket, árkokat ásunk, a gumós vagy gyökérnövényeket belerakjuk, földdel betakarjuk, s hogy a fagy ellen teljesen biztosítva legyenek, a földre még szalmát is hányunk. Nagyobb árkokban a gumós vagy gyö- kórnövónyeket üres alzatra öntjük s az árokba szellőzés vegett csövet állítunk, melyen megfelelő mennyiségű levegő ki- és bejárhat. A nagyobb ellentállási képességű káposzLá- féléket is a szabadban, a földben lehet elrakni, és pedig ketfele módón. Vagy úgy, hogy a gyökerestül kiszedett növényeket fejig a földbe rakják és hosszú szalmával betakarják, vagy pedig mint legújabban ajánlják, megfordítva, fejjel le felé rakják az egyenes vonalú vermekbe, a fejek közti üres helyeket földdel töltik ki, s az egészet földdel, később pedig szalmával is betakarják Az érzékenyebb káposztafélék, a milyenek a virágkel, rózsákéi, kalerab stb. nem elégszenek meg ennyivel, hanem ezeket, ha azt akaijuk, hogy legjobb tulajdonságaikat el ne veszítsék száraz, szellős és világos pinczébe kell elhelyezni, melyben gyökereikkel földbe rakjuk. A ki azonban azt hinne, hogy azzal, ha a zöldségféléket ily módon elrakta, már mindent megtett, igen csalódik, mert a télen át is bizonyos időben utána kell nézni, s 1 sár, rothadó, vagy fonyadó részeket azonnal le kell szedni. A ki azt tenni elmulasztja, annak a veszélynek teszi ki zöldségét, hogy minden elpusztul s fáradságának semmi hasznát sem veszi. Ennélfogva a télre elrakott zöldséget néha át is kell rakni. Végül még néhány megjegyzést a zöldség tulajdonképeni konzerválásáról. Az egyik konzer- álási mód abban áll, hogy | konzerválandó zöld- ségrószeket zárt edényben főzik. így különféle zöldséget lehet téli használatra konzerválni, a ize a friss zöldségtől alig különbözik. Az edények, amelyekben 1 zöldséget konzerválják, vagy bádogszelenczék, vagy szélesnyaku üvegek. A czélnak mindkettő megfelel. Falun az üvegedényeket azért szeretik inkább, mert kezelésük és lezárásuk egyszerűbb, mert elég, ha e czelra jó parafadugók fölött rendelkezünk. Mielőtt a kouzerválandó zöldséget a szelen- czék'ne vagy üvegedényekbe tennék, czélszerü eső-, patak- vagy forrás vízzel leforrázni, vagyis néhány pillanatra sótalan forró vizbe mártani, mire a vizet lecsepegtetvén róla, ismét felrázás közben az edényekbe rakjuk. A megtöltött edények jól bedugaszoltatván, a dugókat erős spárgával vagy vékony sodronynyal lekötjük : ekkor az edényeket vasfazékba szorosan egymás mellé allitjuk, s annyi vizet öntünk bele, hogy majdnem a dugókig ér. A forrás egyik zöldségnemnél tovább, másiknál rövidebb ideig tart Miután a viz a vasfazékban ismét langyos lett, az edényeket kiszedjük belőle. Ekkor üveglakot olvasztunk fel i a teljosen leszáritot; dugókat az üveg egy kis részével belemártjuk minek következtében semmi levegő sem juthat az üvegbe. Némely zöldségnemet mérsékelten meleg kemen- czében meg szokták szárítani i úgy teszik el. HIRDETÉSEK. Hirdetmény. Alulírott tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a kápolna-téren Schweitze r-féle házban levő lisztraktáromat november 1-től beszüntettem, illetve a liszt eladást saját malmomnál eszközlöm, és pedig készpénz fizetés mellett a legjobb minőséggel szolgálva oly jutányos árban, hogy csak a búza piaczi ára és őrlési dija számittatik mindenkor. Ez által azt akarván elérni, hogy a nagyérdemű közönség igénye mindenkor a leglelkiismeretesebben legyen kielégítve és szükségletét a legjutányosabban fedezhesse. Minél számosabb megrendetést, s a nagyérdemű közöség becses pártfogását kérem. B.-Gyulán, 1885. november hó 2-án. Teljes tisztelettel: 194 2-3 ifjú Kádár Henrik. Van szerencsém a t. ez. női közönség szives tudomására hozni, hogy a bécsi Prater utczából női kalap divat üzleteiét áthelyeztem Gyulára és azt az Uierbach János- féle házban — a nagy bath, templom átellenó- ben — megnyitottam, Raktáron tartok mindenféle franczia alakú kalapokat, selyem-, virág- és tollakat; — koszorút, — menyasszonyi fátyolt, tűiteket, — Megrendeléseket pedig 24 óra alatt eszközlök. — Vállalok: divatból kiment kalapokat festeni és alakítani. — At. ez. női közönség szives látogatásait kérem. — Igyekezni fogok minden tekintetben, hogy t. ez. vevőim olcsón a legfinomabb kalapot is tőlem beszerezzék. Tisztelettel : „ 196 í—i. Weisz Éva. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dobay János.
