Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-11-08 / 45. szám
példa a követésre megadatik. Decz. 29-en az összeg beérkeztét tudatván átvevő ur a „Magyar Polg.‘-ral s a „Kolozsvári Közi.“-nyel, mint a kik „gyakrabban besséltek a kultur-egyletröl,* a lapokat gyűjtések eszközlésére kéri föl. Gyűl is be pár száz írt, mely összeg takarék pénztarba helyeztetve, az „Ellenzék“ szerkesztője által 329 frt 27 kr értékben első alapul átadatott a jelenlegi bizottságnak. Az újév első felében azonban — fájdalom — az ügy elhallgat. Ez idő után csak 1884. jul 25-én találkozunk ismét az eszmével, midőn a „Magyar Polgár“ „Erdélyrószi Magyar Egylet“ czim alatt foglalkozván az ez időtájt mind merészebbé való nemzetiségi agitácziókkal, feleleveníti, hogy „kar volt elaludni engednünk“ a kérdést s hozzászólásra buzdítja a közönséget és a sajtót. A társadalom szervezkedésének kérdése most különben is napirenden volt a Bek sic s Gusztáv (Censor) röpiratai hatása alatt. Erre jul. 26-án Bartha Miklós országgyűlési képviselő ur összegezi a fent történteket. Ismétli, hogy akkor nem, csak nyi- vánosan apostropbálta a kezdeményezőket, de házalt is: azonban ha tagot és vidéki választmány alakítására elnököt talált is, „senkit arra“, bogy egy „alakuló-gyűlést hívjon össze.“ Most azonban - végezte — Kolozsvárnak uj polgármestere van! És ezzel - mélyen tisztelt közgyűlés - elérkeztünk voltaképi feladatunk küszöbéhez. Átlátható a vázoltakból mindenekelőtt, bogy országrészünkben pártpolitikailag különös viszonyoknak kellett uralkodniok, s hogy annak elhatározása, ki ezekután magában a vezérségre tekintélyt, tapintatot, erőt érezett, egyenesen heorismusnak nevezendő. A jellem, ki hinni tudott s tenni mert, kinek szivében a szabadságharcz nemzedékének melege agyában az uj munkás Magyarország józanságával párosul, dr. Haller Károly. A felszólítás után a szent ügynek azonnal készséggel ajánlta föl szolgálatát s tüstént a kezdet minél czélravivőbb inszenirozásán gondolkozott. Kolozsvár polgármestere épen 2 évre az első hangok elszünése után, decz. 27-én, karácsony harmadnapjára egy értekezletet hivott össze a városház tanácstermébe, hol lelkes beszédben eljöttnek jelenté ki egy bazarészi közművelődési egyesület megalakításának idejét. Mintegy jelszó gyanánt hangzott szét a következő napok sajtójában a felhívó beszéd ama kiváló nyilatkozata, hogy „ha fajgyűlöletről szólok — úgymond nyíltan és bátran kimondom, hogy ezt, ha érezzük és ösmerjük is, ez a magyar hazafi kebelében nem honol. Mi nem akadályozzuk más nyelvű honfitársainkat abban, hogy egyházban, iskolában, irodalomban, családban a maguk külön nyelvét használják, örömmel szemléljük haladásukat a művelődésben, azt erkölcsileg és anyagilag is támogatjuk s nem kívánunk tőlök egyebet, minthogy a haza közös nyelvét értsék s velünk együtt érezzenek.“ Az értekezlet dr. Haller Károly polgár- mestert azonnal egyhangúlag elnökké, Polcz Ru- düfot pedig jegyzővé kiáltván ki, többek hozzászólása után, melyben hangsúlyozva lön, hogy aggressiv munkát nemcsak védelmit követendőnk, a jelenlevőkből egy, 27 tagú előkészítő bizottságra bízatott az előmunkálatok megtétele. A 27 tagú bizottság tagjai voltak : Elnök I dr. Haller Károly, báró Bánffy Ádám, Bartha Miklós, gr. Bethlen Gergely, Bónigni Sámuel, Deáky Albert, Dobál Antal, Dorgó Albert, dr. Felméri Lajos, Ferenczi Miklós, dr. Finály Henrik, Gyarmathy Miklós, dr. Hegedűs István, Hóry Béla, Incze József, Korbuly József, Nagy Béla, dr. Nagy Mór, Polcz Rezső, Sándor József, Sigmond Dezső, dr. Szamosy János, dr. Szász Béla, Szenkovich Márton, Szvacsina Géza, Tussai Gábor, Weiss József. E bizottság mindjárt január 9-én gyűlést tart I kimondja, hogy működését a volt Erdélyre terjeszti ki, megállapítja a czimet : „Erdélyrészi magyar közművelődési egyesület“, s alapszabályok kidolgozására, az érdeklődök felhívására, stb. egy 5 tagú bizottságot küld ki, melynek tagjai: dr. Felméri Lajos elnök, Polcz Rezső jegyző, Bartha Miklós, dr. Nagy Mór és Sándor József. Általános utasításul adatik ki az 5 tagú bizottságnak, hogy vezérelve legyen : „az ország polgárai közt a magyar állameszme tiszteletének terjesztése, a hazafias érzés ébrentartása és fejlesztése, mely czél elérésére kettős úton lehet és kell törekedni, u. m. először a nép takarékos-] sági erényének, tehát vagyonosodásának fokozása által i másodszor az egyétartozás solidáris tudatának, nemzeti irányú oktatás és nevelés utján való emelése által.“ Az 5 tagú bizottság munkálatában dr. Felméri Lajosé az oroszlánrész. Midőu a márczius 6 iki előkészítő bizottsági gyűlésen bejelentett a 2 hó előtt az 5-ös bizottságra ruházott előmunkálat eredménye, meglepően uj és más volt az erdélyrészi élet képe, mint 2 hó «őtt E bizottság mindjárt január 17-én egy névsort állított össze, melyből emlékezetből kt- válogattattak országrészünkben azon hazafias fér- (jak, kikre a szent ügyben számítani lehete t, ezekhez felhívás küldetett, mely vázolván a cselt, kérte, bogy a márczius elején — akkor meg siettünk I — megtartandó alakuló gyűlésre minden vidékről legalább 3-4 tagot toborzanak, az eszmének híveket szerezzenek s általában február 15-ig válaszoljanak. A képviseletre - a dolog 0yj[t és üdvös természete szerint, a mint az illem s az ügy komolysága hozta - a megyei és városi törvényhatóságok is fölkérettek, támogatást azonban nem kértünk. Mint látni fogjuk, e loyalis lépés fnrdittatott később ellenünk. Pro- grammszerü jelleggel bírt a „Felhívás ®“® tö tele: „Alakulandó központi egyesületünk egy- átalán nem kívánja suprematiáját senkire tolni : csak csomópontja kiváo lenni a külöu-kulon működendő egyesületeknek, összegyűjtője az erőknek s támasza a gyengéknek.“ Dr. Felmérié volt I szerencsés gondolat, mely később országszerte százszor ismételtetett: „bogy megmentsük és megtartsuk fajunknak birtokban, népben és nyelvben a mi megmenthető és megtartható.“ Ugyanekkor a működési tér anyagi és szellemi hiányait, fogyatkozásait megismerni k. b. 100 db. rovatos ív küldetett szét az erdélyrészi alispánokhoz, tanfelügyelőkhöz és bizalmi férfiakhoz, szabatos adatokat kérve be, hogy az ívek törzskönyvvé foglaltatva, s ez adatokat a hivatalos állami adatokkal összevetve, híven tájékozzanak, melyek az anyagi, értelmi és erkölcsi veszélyek — megyénként, járásonként, városonként -—■ a mik az elpusztulást okozzak. Az ívek bekötve ott vannak mind az egy Besztercze-: Naszódmegye kimutatásának kivételével — honnan az ív még nem érkezett be — s gyakorlati hasznuk máris érvényesült, midőn kiadott egyleti „Tájékoztatóinkban felhasználva, megdöbbentő voltuk által első sorban járultak hozzá az egész nemzet felébresztéséhez. A lelkes összeállítók engedjék meg itt, ha feltűnő odaadással kitöltött iveikért különös köszönetét mondánk a magyar paedagogusok és tanfelügyelők nestorának. Alsó-Fehérmegye tanfelügyelőjének, id. Gáspár Jánosnak. E közben az alapszabályok elkészítése is előrehaladt. Áttanulmányoztattak első sorban a „Schulverein“ és az „Optnea“ alapszabályai, amit főleg azért említünk föl, nehogy valaki az egyesületeket I mi egyesületünk után — s a mi közel áll — következtében keletkezetteknek mondja, aztán a fentemlitett testvéregyesületek alapszabályai. A vidéki választmányok autonómiáját illetőleg a „Vöröskereszt-egylet“ volt útbaigazító. A gyökeres különbség a czél meghatározásában mutatkozott. A „Schulverein“ „ausserhalb des Reiches“ idegen ajtó előtt söpör, az „Opinea“ még a kosztümöt is nationali- sálni akarta, a testvér-egyesületek pedig többé- kevésbé a magyarosítás szándékát helyezik előtérbe. A „Pozsonyi magyar közművelődési-egyesület“ állt törekvésben legközelebb hozzánk, midőn I hangsúlyt a nemzeti irányú művelődésre helyezi s ezzel nem a nem magyarajknak megmagyarositására, mint inkább az érzület azonosítására baziroz. A kidolgozás fö- czélja a tömörség volt, a részleteket az ügykezelési szabályzatnak s a közgyűlési határozatoknak tartva főn. Az 5-ös bizottság a feloszlott munka közös bírálatára több mint 10 ülést tartott. (Folytatása köv.) Fővárosi levél. Budapest, nov. 4. Ismét elmúlt egy hét és a szerbek még mindig nem lépték át a bolgár határt és igy az újságolvasónak újra van alkalma nem annyira világrenditő, de őt talán közelebbről érdeklő apró-cseprő dolgokkal foglalkoznia. Bezzeg nem járt az eszök a bolgár hábo- rúu ama szerencsétlen honfitársainknak, kiket uovember elsején hurczolkodásra kárhoztatott a sors keze, illetve a kiállítás alatt nagyot nőtt háziurak irgalmatlansága. A rengeteg bútor- szállító kocsik egymásután döczögtek végig a népes utakon és az utánuk ballagó elszomoro- dott családapák ábrázatáiról egyértelmüleg volt leolvasható a kívánság: Vajha már egyszer a háziurakat lehetne társzekerekre pakolva, elszállítani valahová, annak is a fenekére. Általános volt a hurczolkodás a Kerepesi - uton, mintha az egész lakosság készült volna elhagyni a várost. Halottak napja egész népvándorlást idézett elő ama kapuk felé, melyek fölébe ez vau írva : Fültámaduuk. Pompás, élő- virág, koszorúkkal megrakott bérkocsik minden! pillanatban elgázolással fenyegették azokat a szerény halandókat, kik kedveseik emlékének csak vagdalt papirszeletekből összefűzött koszorút szentelhettek. Az egyetemi ifjak kegyelete pedig oly fokra hágott, kogy két pártra szakadva, kétszer is elénekelték a bymuust egy-egy vértanú sírjánál. A temetőben napestig tolongott a gyászoló népség. Nem csoda, hogy az élők alig tudnak megférni ott, hol már i holtaknak sincs helyűk, amennyiben pár hó múlva a Budapesten elhunytakat Kőbányán fogják eltakarítani. Sóhajtva mondhatom csak ki, vége a kiállításnak is. Fényes ünnepélyességgel nyitották meg, ugyanolyannal zárták be, ráadásul persze másfél millió deficzittel. Most már azon folyik a vita, mi legyen a nagy iparcsarnokból, pálma- ház, télikert, avagy elárusító csarnok ? Kezdődnek különben a leleplezések is és már előre veti árnyékát a megjelenőfélben levő röpirat, melyet „A kiállítás svihákjai“ czimmel hirdet egy névtelen. Az eredmények mérlegelésénél máris konstatálható, hogy legnagyobb baszna volt a kiállításból a hannoveri bankárnak, ki a kedvezményes vidéki utazók nyakára rákötött mintegy 600.000 frt áru sorsjegyet és e mellett elseperte azok elől a százezerek által áhított 100,000 frtos főnyereményt. így jár — a ki ért a reklámhoz. Ez utóbbi tekintetben versenyezhetne a hannoveri bankárral egy bájos művésznőnk, a kit szerfölött bántott, hogy a lapok bárom napja nem Írtak róla semmit. De segített magán a furfangos. Elszalajtoíta saját külön Jakab ügyvédét a szerkesztőségekbe egy levéllel, melyben elvált férje azt Írja, hogy Ilka iránt uj szerelmi laDgra gyuladt és nem akar válni, Most már a lapok megint írnak Ilka válópöróről, és a művésznő elégedett mosolylyal dől bátra hintaszékébe. Újdonságok. Az elhunytak iránti kegyelet — ha nem is oly fényesen mint ahogy nagy városokban — de megható szépen nyilatkozott ezúttal is halottak napján; a kedvező időnek is sok részben tulajdonítható, hogy úgy a vasárnap délutáni, valamint hétfő délelőtti processiót az áj- tatos közönség oly nagy száma kisérte a nagy- magyarvárosi | illetőleg a szélmalmi sirkertbe, aminő nagy számban már évek óta nem. Vasárnap este a sötét gyász és örök bánat bantolta sirhalmokat egész fényárba boritá a visszamara- dottak kegyelete, a tehetősebbek sírboltjai között egynéhány, immortelekkel elhalmozva csaknem fő., városi luxussal volt kivilágítva. Az ujonezösszeirás az 1886. évi sorozáshoz megyeszerte kezdetét vette. Az első korosztályú hadköteleseket az 1866. évben szülöttek képezik, akik s illetőleg akiknek szülei a községi elöljáróságoknál jelentkezni s tartózkodási helyüket bejelenteni tartoznak. Egyébbként a múlt évi sorozás elégtelen eredménye folytán, megyénknek csaknem minden járásába be lesz híva a negyedik korosztály is. A főispán Jantyik Mihály békési illetőségű végzett joghallgatót a megye jegyzői hivatalához közigazgatási joggyakornoknak nevezte ki. Kinevezés. A pénzügyminiszter M a r t i n y Sámuel nyíregyházi adóhivatali ellenőrt a gyulai kir. adóhivatalhoz III. osztályú adótárnokuak nevezte ki. Uj Ügyvédek. Dr. Follmann János városunk szülötte és Dr. S 11 a c z Oszkár, Salacz Ferencz szarvasi szolgabiró fia, a napokban szerencsés sikerrel letették az ügyvédi vizsgát Budapesten s mint értesülünk szülővárosukban fogják ügyvédi irodájukat megnyitni, nevezetesen Dr. Follmann János Gyulán a békésmegyei takarékpénztári épületben. A szép képzettségű fiatal ügyvédet melegen ajánljuk a jogkereső közönség figyelmébe. Meghívás. A békésmegyei régész-művelődés történelmi egylet, november hó 15-én délután fél 4 órakor Gyulán, a vármegyeháza nagytermében nyilvános felolvasással egybekötött közgyűlést tart, melyre van szerencsénk a t. egyleti tagokat, a az érdeklődő nagy közönséget ezennel tisztelettel meghívni. Tárgysorozat : 1. Elnöki megnyitó beszéd és — Bonyhay Benjanim emlékezete Göudöcs Benedektől. 2. Török világ Békésmegyében. Karácsonyi Jánostól. 3. Főtitkári jelentés. 4 Az alapszabályok kibővítése. 5. Pénztárnoki jelentés. 6. Muzeum- igazgatói jelentés. 7. Indítványok. 8. Elnöki zárszó. Kelt, B.-Gyulán, 1885. november 8-án. Gön- d ö c s Benedek, egyleti elnök. Zsilinszky Mihály, egyleti főtitkár. Eljegyzések. Dudinszky Ödön vezető számtiszt a kir. adófelügyelőnél, tartalékos honvédhadnagy, f. hó 4-kén este jegyezte el Dömé ny Lajos békésmegyei takarékpénztári pénztárnok urnák egyetlen bájos leánykáját Mariskát. — Másik János helybeli fiatal üvegkereskedő pedig f. hó 1-én váltott jegyet a kedves R ado vies Róza kisasszonnyal Csorvásról. Gratulálunk. A békésmegyei múzeum részére Greiner Lajos, az országos kiállításnál alkalmazásban volt városunk szülötte, a napokban egy kétfejű mala- ezot adományozott. A képző művészeti csarnok őszi tárlatára Jantyik Mátyás békési illetőségű fiatal festő „Délben“ czimü képével vonja magára a figgelmet. A fővárosi lapok egyhangúlag oda nyilatkoznak, hogy a fiatal festőnek eme első képében nem közönséges tehetség nyomai tűnnek fel. Szana Tamás kritikája szerint (Nemzet) „a Délben“ az impressionisták hatását érezteti. Egészséges szin- érzék s a jellemzetesnek keresése alkotják előnyös tulajdonságait. A kép még távol áll attól, hogy mint művészi alkotás számba jöhessen; de egyes részleteiben már tölismerhetők az oroszlán körmök“. Jantyik Mátyás megyénk szülötte egyébként egészen fiatal ember, aki nem régen került még ki a minta rajztanodából, az országos kiállításon szép számban voltak tollrajzai kiállítva. A fiatal festő, kinek szívünkből kívánunk tehetségéhez mért hírnevet— a múlt évben Párisban is volt festészeti tanulmányok szerzésére. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szarvasi kisdedóvoda 188*/&-ik tanévi fen- tartási költségeire 200 forint államsegélyt engedélyezett. Csanádvármegye alispánja átiratilag ér- Itesiti megyénket, hogy Mezőhegyesen a szarvasmarhák között szájfájás Ütött ki. Az arad-békésmegyei egyesített körős szabályozási társulat f. bó 4-én tartá közgyűlését, melynek tárgyai az 1886. évi költségvetése a társulatnak ; továbbá az alsó-fehér-körös, és arad megyei öblözeteknek 1886 évi költségvetései voltak a melyek az öblözetek által beterjesztett mennyiségekben elfogadtatván, a folyam szabályozási főmérnökség utján a közmunka és közlekedésügyi minisztériumhoz telterjesztetni batároztattak. A békés-apátfalvi 600,000 hold árterülettel bíró ármentesitő-társulat alapszabályait a közmunka- és közlekedési miniszter jóváhagyta, 8 az egy főigazgatóság alatt, 3 szakasz igazgatósággal szervezett Jóriási, Hód-Mező-Vásárhely, Szentes, Makó, Kun-Szent-Márton, Szarvas, Békés városok határa mellett 24 nagy község és több nagy uradalom határát magába foglaló társulat folyó hó 23-án fogja alakuló közgyűlését megtartani. Az 1885. évi 52-ik t.-cz. mondja ki, hogy a Körös. Tisza, Maros közé — Békés- Apátfalváig eső, az előtt külön társulatok és községek s magánosok oltalma alatt állt álterület egy ármentesitési érdekeltséget képez. S ez az érdekeltség egyesitett erővel tartozik védeni a töltéseket, melyeknek állami felügyelet mellett, állami előlegből való kiépítése elrendeltetett. A nagy munka keresztülvitelére a kormány Horváth Gyulát bízta meg, ki a nagy feladatot megoldotta teljes sikerrel. Még az ártértejlesztési munka egy része van hátra, de az építkezések — pár apró zsilip építését kivéve — be vaunak fejezve. Názárénus honvédek. Lipták János •s P u t n o k i János orosházi honvédek a na- zarénusok táborához tartoznak. Nem is rég idő óta, mert amikor honvédeknek soroztak be 0ketf akkor még az evangélikus vallás hívei voltak, s mint ilyenek szolgálták ki az első évet; Putnoki tizedes, Lipták pláne szakaszvezeto is volt, és mint nagyon ügyes habár heves természetű altiszt volt ismeretes. Hevessége miatt le is kellett fokozni egyszer. A múlt évi fegyvergyakorlatok alkalmával Lipták és Putnoki azzal lepték meg tisztjeiket, midőn bevonultak, hogy nem akartak a fegyverrel gyakorolni, mert ők időközben nazaré- nusokká lettek, s azt nekik a hitük tiltja. Hasztalan minden rábeszélés, szigor, magyarázat, a két nazarénus pontos volt minden egyeb katonai kötelesség teljesítésében, de 1 lőfegyverrel nem akart gyakorolni. A hadbíróság egy évi fogságra elítélte, s a nélkül, hogy családjaikhoz visszabo- csátották volna őket, Gyuláról felkisértettek Pestre ahol is az egy évi fogságot kitöltötték. A múlt héten a börtönből kibocsáttatva Pestről egyenesen Gyulára küldettek le, s itt noha megtörve az egy évi börtönbüntetéstől ismételve és határozottan visszautasították a lőfegyvert. Kind- 1 o v i c s János százados hasztalan vesztegetett reájuk ékesszólást, hasztalan pazarolta rájuk a legmeggyőzőbb érveket, hasztalan igazolta be^ té védésüket, de hasztalan tárta eléjük makacsságuk további még súlyosabb következményeit, a naza- rénusok szilárdan megmaradtak a mellett, hogy nem vesznek lőfegyvert kezükbe, noha mint ők maguk is beismerték, tudják, hogy újra börtön sót esetleg halál büntetés vár reájuk- A szerencsétlen két nos, családos ember újólag hadbíróság elé állittatik, s mostan valószínűleg több évi fogságra fog elitéltetni. Eme tény pendantjául szomorúan kell megemlítenünk, hogy a oazarénu- sok legutóbbi időben ismét nagyobb tért hódítót tak Orosházán, mely községnek részben egyházi oldalról megbolygatott szocziális viszo- nyai buja talajként kínálkoznak a szörnyű tévtan terjesztésére, melynek az említett két honvéd is | legnagyobb fokú részvétünket megérdemlő sze- I rencsótlen áldozata. Békésen tűz volt f. hó 4-én este a malom- végi tizedben levő református iskola közvetlen szomszédságában, melynek két ház lett martaléka. Csabán a csolnakázó egylet, pénztára javára tánczvigalmat rendezett a színházban. A mulatság melyben a négyeseket húsz pár tán- czolta, nem mondható tulnépesnek, de az anyagi eredmény hiányát kárpótolta a fesztelen jó kedv, mely egész a hajnali órákig együtt tartotta a jól mulatott közönséget.
