Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-13 / 37. szám

elnöknek bizalmi fórfiait, de az ülés első napján azt is kijelentette, hogy bizalmi férfiai nem fog­nak a tárgyalások folyamán résztvenni, ami ter­mészetesen legkevésbé sem alterálhatja a bizott­ság működését. — A nagzközségi szervezet ér­dekében buzgólkodók egyébként nem elégedtek meg azzal, hogy bizalmi férfiakat nem küldenek, hanem egyúttal odakapaczitálják híveiket, bogy a bizottság előtt ne jelenjenek meg. S tényleg első nap nem is jelent meg a bizottság előtt több négy egyénnél, ezek közül ketten kijelentet­ték, hogy a nagyközségi szervezetet óhajtják, ketten pedig azt, hogy noha aláírták az ivet, azt csak pressio behatása alatt tették és azt feltét­lenül visszavonják, amennyiben őszinte hívei vol­tak és hívei maradnak a rendezett tanácsnak. A bizottság előtt jelentkeztek olyanok is, akik az ivekben alá vannak írva, s kijelentették, hogy sem ök maguk nem írták alá nevüket, sem an­nak aláírására senkit fel nem hatalmaztak, s hogy szintén hívei a rendezett tanácsnak. — A nagyközségi párt passivitása szombatra is kiter­jedt, amennyiben tegnap is alig jelentkeztek aláírásukat igazolni óhajtó polgárok. A belügyminiszter a b.-csabai Chevra Kadischa izraelita egylet alapszabályait, módo­sítás végett leküldte; — továbbá a bánfalvai ol­vasó kör alapszabályait megerősítette. A közmunka- és közlekedésügyi mi­niszter a törvényhatósági és községi utaknak hosszát felméretni rendelte el. Halálozás, dériéin Mihály, a gyulai német­város legvagyonosabb töldósz polgára, f. hó ő-én, este 10. órakor, szivszélhüdésben hirtelen elhunyt. Az elhunyt, mint szegény ifjú kezdte pályáját s szorgalma és takarékossága által szép vagyonra tett szert, örvendve a közbecsülésnek polgártársai ré­széről. A cstaád által kibocsátott gyászjelentés a következő: Gerlein Mihályné szül. Metz Erzsébet, a maga és gyermekei: Reinhard és neje Sál Kata­lin, Erzsébet és férje Endresz András, unokája Erzsébet, továbbá számos rokonok és ismerősök nevében fájdalom sújtotta szívvel jelenti szeretett kedves férje, a legjobb és leggondosabb apa, após és nagyapa Gerlein Mihály bókésmegyei bizottsági tagnak és gyula-városi képviselőnek, f. hó 3-én éjjel 10 órakor élte 61-ik évében szél- hüdés által váratlanul bekövetkezett gyászos el­hunyták A megboldogultnak tetemei f. hó 7-én délután 4 órakor fognak a helybeli németvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni; lelke üdvéért pedig az engesztelő gyászmise ugyanaznap déle­lőtt 8 órakor fog a helybeli német-városi temp­lomban az ég Urának bemutattatni. Gyulán, 1885. slept. U7'Nyugodjék békében ! A félévi korcsmáltatási jog Gyula vá­rosa által, 20 korcsmára, f. hó 20-án d. e. 11 órakor fog a városháza termében nyilvános ár­verés utján és zárt ajánlatok elfogadásával bérbe- adatni; az ez iránti értesítések már szétkül­dettek. A Gyulán állomásozó 7. és 8-ik hondvéd- zászlóalj őszi hadgyakorlatokra összpontositottjai, valamint a helyben állomásozó két huszár század is, ma reggel induluak az őszi hadgyakorlatok befejezési helyére, Nagy-Váradra. Á gyalogság vasúton megy Lessig, onnan csatározási mene­tekben vonul Nagy-Váradon túl; a lovasság ez utat lóháton toszi meg. A hadgyakorlatok 12 napig tartanak, a melyek befejezte után a hon­védség visszatér s a leszerelés következik be. A szüret kezdetének határidejét a városi tanács, egyetértve a hegybírókkal, és érdekel­tekkel, az aranyági, törökzugi, csikoséri és ajtós­foki szőlőkben f. hó 17-re; a sándorhegyi és kálvária szőlőkre Dézve pedig f. bó 21-re álla­pította meg. Oka eme más évektől előbbre hozott megállapodásnak az, hogy a gyakori esőzések következtében a szőlő rothadásnak indult. „Szinészeti epilog“ czimü czikkűnk tárgy­halmaz miatt mai számunkból kimaradt, s azt jövő számunkban hoztuk. Bonyhay Benjamin meghalt. Megye- szerte nagy részvétet keltő gyászhir terjedt el (. hó 9-én : Bonyhay Benjamin halála. — Á megyei sajtó s kiválólag lapunk közvetlen osz­tályrészese a lesújtó gyásznak, mely a halálozás által keletkezik, mert a boldogult ama időtől kezdve, amióta Gyulán hirlap keletkezett, állandó munkatársa volt a székhely organumánek, s min­denkor bizton lehetett rá számítanunk. Akárhány­szor vettük levőiét, amelyet lehetetlen volt már jellegzetes írásáról is meg nem ismernünk, tudtuk, hogy Mező-Berény községében vagy annak kör­nyékén öröm-, gyászhir vagy társadalmi mozgalom van, amelyről a derék Bonybay bácsi világért sem mulasztott volna el az ő sajátlagos kedves modo­rában és irályában lehető terjedelmességgel refe­rálni. Utolsó közleményét pár héttel ezelőtt vet­tük, aphorismái voltak, melyeket lapunk ez évi 3ö-ik számában közöltünk. A szeretetre méltó derék öreg ur 80 éves koráig hü napszámosa volt a hazai irodalomnak, s habár tehetségei nem voltak olyanok, amelyek neki országos hirt kölcsönöz­hettek, ama nem épen kicsiny kör, mely köz­vetlenül ismerte, kellőleg méltányolta tanulmá­nyai sokoldalúságáért. — A boldogult a har­minczas években Mező-Berény község jegyzője volt, ilyen minőségében irta meg az 1831-iki nagy kolera jegyzőkönyvét- mely a megyei régész- és közművelődés-történelmi társulat évkönyvében is megjelent. Az 50-es években törvényszéki ülnök volt Gyulán, később a békésmegyei takarékpénztáriak alakulása után huzamos időn át pénztárnoka volt, másfél évtizeddel ezelőtt költözött visza Mező- Berónybe, ahol szeretett nejével a legnagyobb fokú családi boldogságban élt. Háza mesSzehirre vergődött páratlan vendégszeretete által. A bol­dogult munkás életében sokat fáradozott a köz- ügyekért mindenkor önzetlenül; egyháza, melynek kiérdemült tanácsbirája, vármegyéje, melynek folyton bizottsági tagja, s községe, melynek leg­buzgóbb polgára volt, bizton számíthattak reá, ba munkáról vagy áldozatról volt szó. Temetése im- posans lefolyású volt. A gyászbeszédet nt. Szabó János esperes ur mondotta el ravatala fölött ékes szólóan ecsetelve az elhunytnak hervadhat- lan érdemeit, a temetőben pedig if. Jes z en sz k y Károly evang. lelkész tartott szintén igen szép és megható sirbeszédet. — A boldogult nekro­lógjára egyébként még viszatéiünk. A család által kiadott gyászjelentés következőleg szól: Özvegy Bonyhay Béniáminné, szül. Kuczián Katalin, — Bonyhay Verőn 5zv. Katona Zsigmondnó, Bonybay Julia férjezett Sárközy Petemé, s számos más rokon, mélyen sújtott szívvel jelentik, a legjobb fúrj, a leghübb rokon Bonyhay Béniámin, hites ügyvéd, a békés-bánáti ref. egyházi kerület kiérdemelt tanácsbirája, több minőségben köz- tisztviselő, több közművelődési egylet elnöke es buzgó tagja, folyó 1885. évi szeptember 9-én, érdemekben gazdag és munkás életének 80-dik évében — tüdőszélhüdésben történt gyászos ki- multát. A boldogultnak földi maradványai, f. évi szeptember hó 11-én d. e. 10*/2 órakor a refor­mátus egyház szertartása szerint tétettek örök nyugaloínra. Áldás lengje körül a drága ham vakat. Szívós Lajos hulláját tegnap délelőtt 10 óra után bónczolták a megyei közkórházban D r, D u b á n y i János kórházi, d r. Láng szab. hon­véd és dr. Csomós orvosok. A bonezjogyző- könyvböl mint rendkívül érdekes és sok tekintet? ben megdöbbentő körülményül közöljük, hogy a bonczolás kiderítette, miszerint a kivégzett em­bernek agyhártyái az agyhoz odanöve a Pachion- féle mirigyek erősen kifejlődve vannak, ami elme­gyengeségre sőt bárgyuságra enged következtetni. A jobb tüdő egész kiterjedésében oda volt nőve a mellkashoz, ami egy kiá'lott mellhártya gyu- Iadás szimptomája. ______________ Ir odalom és művészet. A „Képes Családi Lapok“ 50-dik szá­mának tartalma : A rombadült vár kincsei (El­beszélés,) Sümegi Kálmántól. — A hasznavebe tetlen. (Rajz.) Énekes Imrétől. — Egy fogadás novellája. (Elbeszélés folytatása.) Dr. Engel Gyu­lától. — Házasság pénzért. (Regény folytatása.) Dr. Horváth Miklóstól. — Egy szép asszonyról. (Költemény.) Petri Mórtól. — A vitorlázás nálunk. Szekréuyessy Kálmántól. — Faust.^ (Turgenyov Iván elbeszélése. Folytatás.) Oroszból fordította Zsatkovics Kálmán. — Képmagyarázatok. — Min­denféle. Képeink : A kedvenczek. — Buborékok. — Vallomás. Melléklet: Az „Ingováoyon át“ re­gény Sziklay Jánostól:) 161—176 oldala. A borí­tékon : Heti naptár. — Sakk-talány. — Számrejt­vény. — Talányok megfejtése. — Megfejtők név­sora. — Jutalmak. — Hymen. — Gyászrovat — Apróságok. — A szerkesztő postája. —Hirdetések. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt. felévre 3 frt. negyedévre 1 frt 50 kr, Pályázati jelentés. A „Magyar Háziasz- szony“ szerkesztősége által f. é. május 24-ón el­beszélésre hirdetett pályázatra beérkezett összesen 142 pályamunka, a mi fényes tanujele annak, mily széleskörű elterjedtségnek örvend e közkedveltségü lap. E pályaművek közül a pályabirák 4I-et ítél­tek kitüntetésre méltónak s ezek közül az első dijat (3 cs. kir. arany) „Síkor Margit“ „A szere­lemről“ czimü müve nyelte el. A második díjra két munka ajánltatott a pf'yabirák által, mint olyan mely méltó a jutalomra. Mind a két műnek ismé­telt felolvasása után a „Magyar Háziasszony“ ki­adója arra határozta el magát, bogy a pályadija­kat egy további aranjjyal megtoldja, úgy hogy már most mind a két munka második díjban ré­szesíthető. A második dijat nyert munkák: 1. „Sophie.“ Szerzője Farkas Mihályné sz. Kenessey Gizella. 2. „Kádár Gazsi.“ Szerzője Újlaki Antal. A pályanyertes müvek közlése a „Magyar Házi­asszony“ októberi számaiban fog megkezdetni s e lap olvasónői már is feszülten várják azok meg­jelenését. Általános iskolai atlaszt kaptunk, mely Méhner Vilmos kiadásában jelent meg. Ez atlasz mely népiskolai használatra készült s melyet György Aladár nézett át és látott el a bontókon statisztikai adatokkal, az eddigi hasonló atlaszo­kat főképen azzal múlja felül, bogy nem csak nagyobb és terjedelmesebb, tanéin e mellett pontos és a mi tő: igen tiszta nyomású. Nagyon figyelembe veendő dolog ez a tanítók részéről. Mert voltak atlaszaink, melyekkel csak azért nem értek czélt az iskolákban, mivel a nem tiszta nyomás miatt a gyermek nem ismerte ki magát a térképeken. Méhner Vilmos atlaszának éppen az az előnye, hogy a gyermek tájékozását a térképen tisztasága pontossága és kellő nagysága igen könyüvá teszi és igy jelentékenyen előmozdítja a földrajz tanu­lását. Az atlasznak ára 36 krajezár, tahát igen csekély tartalmához képest. Egyes térképek is kaphatók belőle, melyeknek ára 10—10 krajezár. Szívós Lajos kivégzése. A szeghalmi póstarablógyilkossági drámának utolsó borzalmas felvonása f. hó 12-ikén folyt le ® 7 u 1 á n a megyei muzeum mögötti kis udvarban. A rablógyilkossági esetet, nevezotesen hogy P* tai János szeghalmi póstakocsist múlt évi de- czember hó 29-ikén reggeli órákban a szeghalom- körŐsladányi utón meggyilkolva, a póstaszállit- mányt kirabolva találták s hogyan irányult a gyanú legott Szívós Lajosra, aki tettét be- ösmerte, annak idejében részletesen közöltük, A gyulai kir. törvényszék f. évi mártius 12-ikén tartott végtárgyaláson Szívós Lajost a btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság és rablás bűntettében bűnösnek mondta ki s kötél általi halálra ítélte. Eme ítéletet úgy a királyi tábla, valamint a kúria is helybenhagyta s ő felsége a király az igazságszolgáltatásnak szabad lefolyást engedett. A kúria ítéletének meghirdetése e bó 11-ikének reggeli 7 órájára volt kitűzve. A bí­róság következőleg alakult meg: elnök: Huszka Mihály törvényszéki bíró, előadó Nogáll László, szavazó ürbán Adolf bíró. A vádhatóság kép­viseletében C z i ff r a Imre kir. ügyész — Szívós védője H a j ó 111 Ottó. A törvényszék terme zsúfolásig megtelt volt hallgató közönséggel. Szívós Lajos ugyanolyan nyugalommal fo­gadta a legfelsőbb bíróság ítéletét, mint annak idejében az első bíróságét; egy arczizma sem rándult meg, midőn a kötél általi halált felolvas­ták előtte, csak akkor árult el arcza némi felin­dulást, midőn azt hallotta, hogy a király a bün­tetés szabad lefolyását megengedte.. A törvényszéki fogház imaterme volt sira­lomházzá átalakítva, az Ítélet meghirdetésétől egyenesen ide vezették Szívóst. A teremben várta már nagytiszteletu P a p p Mihály ref. lelkész, ki azután rövid megszakítással egész 24 óráig mellette tartózkodott, és a szerencsétlen em­bert meggyőző ékes szólással részesítette a vallás vigaszában. C z i ffra Imre kir. ügyész és H a j ó s s y Ottó védőügyvéd, ki az ítélet ki­hirdetése után keg elemért távirt ő feleségéhez és az igazságügyminiszterhez, melyre azonban a 24 óra foyama alatt válasz nem jött — felváltva segédkeztek az elitéit végóráinak megkönyitésén. Valóban szivig megható látvány volt a sze­rencsétlen elitéit végóráinak tanúja lehetni. Ama megnyugvás, példátlan türelem s keresztyéni megadás, melylyel nehéz sorsát fogadta s mely az utolsó 24 óra alatt soha egy pillanatnyira nem hagyta el, könyekig megindította és bámulatra ragadta egész környezetét. Ha önmaga nem val­lotta volna be, ha kétségtelenül rá nem bizonyul, hogy ö volt a postás gyilkosa, az utolsó órákban látva őt, senki sem hihetné el róla. „Emberektől nem várhatok, nem is várok kegyelmet, deaz Isten kegyelmes lesz hozzám“ mondá mély Dieggyőzödéssel. „A földi élettel leszá­moltam, nyugodtan halok meg, csak az fáj, hogy halálom szé­gyent borit családomra, gyerme­keimre“ teve hozzá. Egész idejét imádkozással tölté, — alig múlt el öt perez, bogy a zsoltárt és énekes könyvet kézbe ne vette és abból hangosan fel nem olva­sott volna. Már előzőleg a börtönben is kedvencz foglalkozása volt az ima, s néhány könyörgés mely sorsára vonatkozott úgy látszik nagyon megkapó hatással volt rá, mert ezeket sokszor ismételte nagy folyékonysággal és a lehető leg­jobb hangsúlyozással. A hallgatónak éreznie kellett, hogy a gyönyörű imák azok, és kizárólag ezek azok, melyekből erejét és nyugalmát meríti. Sokat beszélt múltjáról és zaklatott életé­ről. Erősen tiltakozott az ellen, hogy lelkét „ezen az egyen kivül“ bármi, ha csak legkisebb bűn­tény is terhelné. „Megmondanám, de miért is ne m o u d a n á in meg, úgy sem lehetne nagyobb bünteté­sem, a lelkiismeretemet pedig megnyugtatnám vele, de mikor nincs más rósz tette m.“ És rendkí­vüli súlyt fektetett rá, hogy szavai igazságában higyjenek. Családját, nevezetesen nejét és gyermekeit óhajtotta látni. Az ügyészség intézkedett is, hogy azok idejekorán bejöhessenek, a szeghalmi elöl­járóság — mely az ítélet végrehajtásához három tagot küldött ki kebeléből — fel is szólította az asszonyt, hogy jöjjön be Gyulára, de az asszony képtelennek mondta rá magát. Én is ott halnék meg vele — voltak szavai, s nem is jött be. A család elmaradása volt az egyedüli ború, mely a szerencsétlen elitéit végéráit némileg megkoserité, hanem azután ebbe is belenyugo­dott, — sőt helyeselte azt. Az elöljáróság tag­jait, kik a kivégzés reggelén meglátogatták, szívrebatóan kérte, hogy gondoskodjanak kiskorú gyermekeiről s ne hagyják őket elzülloni. A de­rék elöljárók megvoltak hatva s meg is ígérték Szívósnak. A kivégzés szomorú aktusa 12-én reggel 7 órára volt kitűzve. Kozarek budapesti hóhér még 11-én meg­érkezett két pribékjével Gyulára, akik szombaton hajnalban állítottak fel a megyeház hátulső kis- udvarán a bitó fát. A kir. ügyész mintegy 40 jegyei adott ki azoknak, akik az ítélet végrehajtásának megné- t zésére vállalkoztak, s akik már ya7 óra tájban * gyülekeztek a szomorú tett színhelyére. A tiszti­kar nagy számban volt képviselve. Hogy a me­gyeháza előtt nagy közönség tolongott, irigy­kedve a belépti-jegygyel bírókra, azt felesleges ra8gjegyeznünk. Komor, felhős napra virradtunk. A kivégzés színhelye tragikus csöndet öltött, midőn pontban rößgeli 7 órakor kivezették Szívós Lajos el­ítéltet. Egy órával előbb úrvacsorát vett és szi­lárd léptekkel, egy perczig sem szédülve vagy imbolyogva tette meg a mintegy negyven lépés­nyi hosszú utolsó utat. — Jobbján nt. Papp Mihály volt, ki folyton az egyház vigaszában ré­szeltette, mit az elitéit mohón hallgatott, balján Hujóssy Ottó védőügyvéd kisérte. Egy pillanatnyi rángás de csaknem alig észrevehető, amidőn a színhelyre befordulva, a bitófát meglátja. Azután katonás magatartással hallgatja Nogáll László törvényszéki bírót, aki reszkető szavakkal olvassa fel előtte a mind­három bíróság egybehangzó szomorú ítéletét. Az elitéit arczan nem ül dacz, hanem meg- nevezhetlen bánat, de oly nyugalommal páro­sulva, mely nem egy bűnös, hanem inkább mar­tyr benyomását teszi a mélyen megrendült néző közönségre. Az elitéltet átveszi C z i f f r a Imre kir. ügyész, ez „tegye kötelességét“ szóval átadja —, a bakónak. Mielőtt ez rátenné kezét, Papp Mihály lel­kész mond elítélttel egy megható könyörgöt, _ me ly alatt alig marad szem szárazon, az elitéit szemeiben nincsen már köny, csak valami tulvi- légi fény. „Isten aldja meg mindnyájukat“ ezek a szavai, midőn a hóhér átveszi. „Is fenem, Istenem, mié rt hagytál el engemet“ mialatt a pribékek kötözik. • Maga lép fel a bitófa zsámolyára. „Istenem, Istenem, vedd magad­hoz lelkem“ ezek végszavai, de ezt már ke­vesen hallják, mert halkan susogja, mialatt a hó­hér végzi borzasztó kötelességét. Borzalmas ügyességgel végzett. Hét óra ti­zenöt perczkor vette át elítéltet és két perez múlva jelenté, hogy bevégezte kötelességét. Dr. Stiaszny Miksa fogház-orvos és dr; Dubányi János több izbeD vizsgálják és hét óra huszonöt perczkor konstatálj ák a halál bekövetkeztét» A szerencsétlennek arezszine alig változott el, rángások is csekély mértékben voltak rajta észlelhetők. Tíz perez múlva tiszt. Papp Mihály lelkész megható könyörgö után elmondja az Ur imáját, a kivonult honvédszakasz imára vezényelletik, s ezzel a tragikus aktus be van fejezve. A holttestet kivételesen 60 pérczig hagyták % bitófán. Ugyanis Szívósnak hónapok óta fájt a nyaka s sokáig problematikus volt, hogy egyáta- lán végrehajthatják e rajta a kötél általi halált. Hulláját 10 órakor a megyei kórházba szál­lították és felbonczolták. A bonczolás eredményé­ről lapunk más helyén. ■■■■■■ i| Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Az „Anker.“ A legutolsó évi zárlat szerint a halálesetre nyereménnyel biztosítottak az évi dij 25%-kát kapják osztalékképen. Az 1885-ik évben lejárt gyermek-biztosításokra. (E. táblázat) 37.2°/p nyeremónyosztalók esik s'igy minden biz- tósitott 1000 frt helyett nyereménnyel együtt 1372 frt fizettetett. Folyó év julius hóhan 656 bevallás 1.417,664 frt összeggel lett benyújtva. Kiállíttatott 740 szer­ződés 1.568,418 frt tökéről. 1885. január 1-től benyújtott 4903 bevallás 10.789,867 frt összeggel, s kiállíttatott 4673 szerződés 10.301,961 frt tőké­ről. A biztosítási állomány 1884. végével 73914 szerződésben 139.264,818 frt volt. Fennállása óta a társaság lejárt biztosítások után 40 millió irtot fizetett. Dijtáblázatok s felvilágosítások a mágyaror- ssági vezérügynöknél Budapes t, V. Gizellá­ié r 6. szám alatt nyerhetők. Felelős szerkesztő és kiadótalajdonos: Dobay János. HIRDETÉSEK. Tűzifa eladás. Gyertyán-fa waggon rakományonkint házhoz szállítva 68 frt. Megrendelhető Bak Salamon fiainál 165 1—3 B.'Oyulin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom