Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-06 / 36. szám

S64k Hzíiin. Gyula, 1ŐSS. szeptember 6-án. IT, évfolyam. r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre .. .. Félévre .. ,, ..- 2 „ 50 „ Évnegyedre .. | I „ 25 Egyes szám ára 10 kr. 1-A r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDENT VASÁRNAP. 1 Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Eh^bay. János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza6. sz. a.; Hmsenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a ; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Gyula, 1885. szeptember 5-én. Az élővíz csatorna öt éven át vajú­dott sorsa végre valahára megoldást nyert, amenyiben egy uj társulat alakult „Arad- békésuiegyei élő- és vadvizlevezető csatorna társulat“ elnevezés alatt, bevonva az összes érdekelteket a társulat keretébe, akik vagy mint élő-, vagy mint vadvíz, vagy mint mind a kettővel érdekelve vannak. A közmunka- és közlekedésügyi mi­niszter ur a felterjesztett alapszabályokat tudomásul vette, s amennyiben az arány megállapítása ellen egyesek részéről, bár csekély számban, észrevételek tétettek, ezek megbirálását s a találandók szerinti hatá­rozat hozatalt megyei alispán urra bízta, aki szokott pontossággal megvizsgálván a hozzájárulási arány megállapitását, a fel8zóllamlások elvetésével a társulat szer­vező közgyűlése határozatának helyt is adott; ö maga belátván azt, hogy a társulat egyes na­gyobb érdekeltségű tagjai a méltányosság lehető határáig elmentek az arány meg­állapításánál, és hogy a főteher kétségte­lenül a két legelső sorban érdekelt nagy­várost, Gyulát és Csabát terheli, mint a kik a megállapított 100 egységből önnön maguk 60 egységet fogadtak el. Alábbiakban közöljük úgy a közs, munka- és közlekedési miniszter ur leira­tát, valamint megyei alispán urnák a fel- szóllamlásokra hozott határozatát egész terjedelmében, hogy megyénk érdekelt kö­zönsége tájékozást szerezzen magának eme, különösen közegészségi tekintetben fontos határozatról; hangsúly őznunk kell külö­nösen közegészségi tekintetben; mert a ki négy év óta, de különösen az idén látta ama büzhödt, az egész városon, úgy Gyu­lán, mint Csabán, sőt Békésen is végig vonuló mocsárt, az hálát adhat istennek, hogy a folyó évben, különösen közegész­ségügyünk, nem lett járványok által meg­támadva. — Egyet kétségtelenül elértek azok, akik az élővíz létesítését sürgették, hogy az azt ellenzők is kénytelenek vol­„TJhu V* Védbeszéd egy félreismert lény niellett. Irta : Dárday Sándorné. Az egyik nyáron, melyet Gödöllőn töl­töttem kis családommal együtt, jött létre köztem és „Bagi“ között az a rendkívül meleg barátság, melynek emlékéül szentelvék e sorok. Minden félreértés kikerülése végett sietek kijelenteni, hogy a „Bagi“ név alatt nem az ismert milliomos-paraszt vagy bár­mely névrokona értendő s általában seminemü glacé keztyüs gavallér, kik a férjek féltékeny­ségét fel szokták ingerelni. Ellenkezőleg: „Bagi“ minden szeretetreméltósága mellett s e lett volna képes versenytársává lenni bármely „két lábú tollatlan*-nak, lévén <“ egyszerűen egy legszebb kamaszkorában levő valóságos füles-bagoly, ki azonban kicsiny szivétől ki­telhető forró szeretettel ragaszkodott hozzám. A babonák sötét korából sok balvéle­mény származott át korunkba is, azonban részint a jobban érvényre emelkedő igazság­érzet, részint a természettudomány megfigye­lései lassacskán majd csak leköszörülik azokat, I igy a szegény félreismert szegény állatokat is visszahelyezik egykori jogaikba. Az én sze­gény bagimnak is bizonyára ezer ellensége lett volna, kik mind kis életkéje megsemmi­sítésére törekedtek volna, ha a baglyok felett is őrködő gondviselés nem keresztezi Bagi életpályáját az enyémmel s pár hatosnyi vált­tak a helyzet tarthatlanságáuak állapotát elismerni i maguk oda törekedni, hogy a kérdés mielőbb megoldva, rendes medrébe ter^Itessék. Hogy az idei tarthatlan helyzet után legyen valaki a bevont érdekeltség között, a ki ne látná be : hogy az élővízre okvet­len' szükség van, alig hisszük, és ha mégis akadna ilyen, az nem a szükségesség, de a költség ellen opponál, pedig ha elsőnek tekintjük az egészséget az életnél, nem kell ehnek előmozdításánál az étre szük­séges költséget sajnálni, niert attól tart hatunk, hogy a* 1 fukarság kétszeresen fizet­teti meg magát. Mi bizunk, hogy az alispáni határo­zat nem log ellenszenvre találni, mert ez egy időre ismét elodázhatná a végleges szervezést; pedig", ennek elodázása nem kívánatos; — a felső zsilip rövid időn készen lesz, az e feletti felügyelet, annak gondozása és jókarban tartása a társulat kötelessége, ez pedig azt csak úgy gyako­rolhatja, ha alapszabályaiban gyökerező végleges szervezettel bír; oly szervezés, mint az eddigi se ki, se befelé nem lehet kívánatos nemcsak, de határozottan káros is, mert a költséges építkezések felügyelet nélkül lévén, kö jnyen azon eshetőség állítat be, hogy mírid lizi ami a* kérdés megoldására az idén létesittetett, gondozás hiányában tönkre megy. Mi bizunk az érdekeltség józan gon­dolkozásában, hogy a káros fukarságon felül emelkedni fog. Az arad-békésmegyei élő- és belvíz­csatorna társulat végleges megalakítása ügyében a következő felsőbb helyről ér­kezett intézkedéseket hozzuk köztudomásra: 27503. szánt. Közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter. Nagyságos id. Jancsovics Pál urnák békés- megye alispánjának. B.-Gyulán. Folyó évi junius 30-án 4640. szám alatt kelt jelentésével felterjesztette hozzám Nagyságod ság-dijon a kis nyomorultat a biztos halál torkából ki nem ragadom. Bagi eleinte igen kevés tetszést aratott otthon. A gyermekek féltek tőle s összesen csak a „bagoly“-szóból csinált elnevezéssel járultak Baginak családunkba fölvételéhez, a cselédeket meg a hideg majd kilelte, ha csak rá is néztek a tüzszemü szörnyetegre s egy­hangúlag és ép oly következetesen javasolták Bagi elpusztítását mint Kató Karthágóét. Bági a közönséges szépség fogalmától valóban távol is állott. Fejecskéje még meglehetősen kopasz volt, két fekete füle úgy állott azon kétfelé mint két szarvacska, horgas orra és égő nagy parázs szemei pedig olyan ördögi, vagy még inkább krampuszszerü kifejezést adtak neki, hogy mindent inkább lehetett volna tőle várni mint jóakaratot. E szerencsétlen külső tette az embereket általában a Bagi rokonainak oly esküdt ellen­ségeivé, pedig Bagi és rokonsága teljesen ár­tatlanok a rájuk fogott bűnökben s tán egye­dül a mogorva és gonosztevőhöz hasonló Uhu az, mely a baglyok családjában egyébbel is vádolható ' mint egerek, bogarak, sáskák és egyéb ily kártékony állatok elpusztításával. A régiek a komoly, gondolkozás jelképének vevén a baglyot, Minerva istennő kellemes társaságára utalták, azonban a sötét középkor megfosztá nemcsak értelmi képességei, de léte jogától is e jámbor állatot s azóta mint a rútság megtestesülése szerepel a köztudalom- ban. Pedig figyelmesebben szemügyre véve finom rajzu tarka tollazatát, melynek selyem lágysága őt egészen nesztelen röpkedésre se­gíti, még inkább szépnek lehetne mondani. az arad-békésmegyei élő- és belvizlovezefcci társn­ál alakulási jegyzőkönyvét, alapszabályait, a hoz­zájárulási arány megállapítása ellen benyújtott felszólamlásokkal együtt. A nevezett társulat megalakulását, tekintet­tel arra, bogy azt az Alakuló gyűlés jegyzőkönyve szeíint az érdekelteknek a hozzájárulási arány szerint számított többsége mondotta ki, részemről ezennel tudomásul veszem. | Az alapszabályokat azonban, miuthogy azok­nak a hozzájárulási arányt megállapító szakasza ellen felszólamlások történtek, a hozzájárulási arány végérvényes megállapítása pedig az 1871. évi XXXIX. t. ez. 15. és 16-ik illetve az 1874, évi XI. t. ez. 7. §-a értelmében az illetékes tör- véoyliatóság alispánját illeti, ez úttal érdemleges bírálat tárgyává nem tettem, hanem felterjesz tésétösszes csatolmányait, a gyulai kir. folyam- .mérnöki hivatal vouatkozó jelentésével együtt, oly felhivással küldöm le Nagyságodnak, hogy a fen uebb idézett törvéuyek értelmében a hozzájárulási arány iráuyt határozzon, az alapszabályok illető szakaszának ez értelemben leendő szövegezése iránt intézkedjék, s Az igy kiállított alapszabályo kát a vouatkozó iratokkal együtt további tárgyalás végeit hozzám mielőbb terjeszsze fel. 1 Tudatom végül Nagyságoddal, hogy az 1871 XXXIX. t. ez. 10. illetve az 1874. XI. t. ez. 7 §-a .alapján a nevezett társulat (eletti telügyelet tel es elíenörkodessel Nagyságodat bízom meg, és erről az érdekelt törvényhatóságokat egyideü leg értesítem. — Budapesten, 1883. augusztui bó 15-éu. A miniszter helyett: Batoss, s. k. állam titkár. A fenti miniszteri reudelet folytán me­gyei alispán ur a következő határozatot hozta, mely az érdekeltekkel a társulat el nöke által közölve lett: 6108. ikt. 1885. Békéstnegye alispánja az „arad-békésmegyei élő és Lelvizlevezető társulat“ alakulási jegyző­könyvében megállapított hozzájárulási arány tár­gyában következőleg határozott: Tekintve, hogy a uagyméltóságú közmunka és közlekedési m. kir, minisztérium f. évi auguszt 15-en 28,503 sz. alatt kelt rendeletével az arad- békésmegyei élő és bel vízlevezető társulat f. évi junius 2-án kelt alakulási jegyzőkönyvét a mel­lékletekkel együtt, miután a hozzájárulási arányt megállapító szakasz ellen felszólalások történtek, a hozzájárulási arány végérvényes megállapítása végett az 1871. évi XXXIX. t.-cz. 15. és 16.- illetve az 1874. évi XL. t.-cz. 7. §-a értelmében a megye alispánjához leküldötte; tekintve, hogy a czimzett minisztérium feotidézett rendeletében a nevezett társulat megalakulását, tekintettel arra, hogy azt az alakuló-gyűlés jegyzőkönyve szerint az érdekelteknek a hozzájárulási arány szerint számított többsége mondotta ki, tudomásul vette; tekintve, hogy az alakulásban résztvelt érdekelt­ség a hozzájárulási arányt a haszonélvezet 3 cso­portjához képest 100 egységűén állapította meg, melyből Gyula városa 25, Csaba városa 35. gerla- pósteleki uradalom 6, az államvasutak csabai ál­lomása 10, Rosenthal Márton b.-csabai gőzmalom- tulajdonos ezég 5, Milyó Mátyás b.-csabai gőz- malom tulajdonos 2 egységet feltétlenül, gróf Wenckheim Frigyes kigyósi uagybirtpkos képvi­selője, Ladies György ügyvéd megbízója jóvá­hagyásának feltétele mellett 3 egységet fogadott el, mi ellen az érdekelt nagybirtokos kifogást nem tévén, az jóváhagyottoak tekinthető: — te­kintve, hogy a mennyiben köztudomás és a m. kir. gyulai folyamméruöki hivatal főnökének ve­teményes jelentése szerint Gyula-Varsánd községe az 1480 f. ölet tevő medret szükség esetén a legelő területét elboritai szokott belvizek levezetésére fel­használta és ezentúl is felhasználandja, amennyi­ben gr. Almássy Kálmán az u. n.paradicsomi bir- tokáu összegyűlni szokott belvizeknek a csatornába való levezetésével szintén érdekelve van, amennyi­ben gróf Apponyi György Tandháti uradalma a régi Körös medret gazdasági czélokra felhasz­nálva, össeegyülemlett belvizei szintén a csatorna kiegészítő részét képező gerlai ágba szakadnak, s a mennyiben Békés városának is az élővíz- csatornára elkerülbetlen szüksége van úgy bel- vizlevezetés, mint vízhasználat szempontjából, mely város létérdeke megkívánja, hogy a régi Fehér-Körös medrében képződött élő vízcsatorna rendeztessék s a város közegészségi viszonyai, Ma már, midőn akad oly vallási felekezet (az úgynevezett Lollhardok) melynek tagjai az ördögöt sem az emberiség ellenségének, hanem az igazságtalanság és irigység szeren­csétlen áldozatának tekintik, — nem sokáig hagyhatjuk Bagi félreismert rokonságát a köz­megvetésnek kitéve, s hadd legyek én is egyike azoknak, kik szavukat tények alapján emelik fel ez üldözöttek védelmére. Bagit először is szalonképessé tettem, amennyiben lábacskáira ujjnyi magasságú bör- kamáslit varrtam, melyre fonál köttetett s egy, körülbelül meter magasságú rúd lett szá­mára tartózkodási helyül kijelölve. Kóczczal és vi orlavászonna.1 puhára kikészített kereszt­rudacskáján aztán viszonylagos szabadságában élt közöttünk Bagi, s a vékony szeletekre va-rdalt marhamájat jó étvágygyal ette meg kezeinkből, lassacskán még arra is vigyázva, hogy éles csőrével vagy karmaival meg ne sértsen, mikor elveszi táplálékát. 1 Fokonkint aztán, amint a fejelágya be­nőtt — tollal, a szelídség igen magas fokát érte el, nappal is kezdett egész tisztán látni, megtudta a nőket a férfiaktól különböztetni, s mig a nőknek szabad volt hozzá közeled­niük, addig a férfiak iránt határozott ellen- szetivet mutatott, fülei ég felé meredtek ilyen­kor, megfoghatatlanul karcsóvá lett, s ezáltal két hüvelyknyit nyert magasságában, csőré­vel csattogatott, ami nagy nyugtalansága mel­lett is komikusán furcsa kifejezésüvé tette őt­Csodálatos gyöngéd tudott azonban lenni az olyanok iránt, kiket szeretett. Benső ba­rátságunknál fogva, ezzel nem ok nélkül di­csékedhetem. Gyöngéden czirógatta csörővel arezomat, egy szál hajamat, sőt szemöldököm­ből egy szálat finomul végig tudott húzni csőre között, anélkül, hogy kitépte volna, sa gyermekektől azt is eltűrte, ha képén a két fekete foltot, melyek nála az arcrczpirt he­lyettesítették, megcsókolták. Ily szeretetre­méltósága csakhamar mindnyájunk kedven- ezévé tette Bagit, úgy hogy őszszel már mint családtag jött velünk Budapestre. Ez alkalommal újra meggyőződtem ar­ról, hogy mily indokolatlan rémületet képes egy ilyen állat látása némely emberben kel­teni. Egy Ízben hazatérve, a takarítással meg­bízott szolga helyett egy papirszeletet talál­tunk, melyben kétségbeesett szavakkal mondja el az eltűnt inas, hogy ö ily állatokkal, mi­lyet a konyhában talált, egy födél alatt nem tartózkodik és igy szolgálatára igényt ne tart­sunk. Egy eltörött kefeseprü-nyél és egyéb tárgy világosan bizonyította, hogy a tisztelt levélíró egész komolyan védelmi állapotba tette magát szegény Bagi ellenében, mielőtt mást határozva, végleg megugrott volna. Egy hölgy ismerősöm vette aztán párt­fogásába Bagit és szintén nagy kedve telt benne, különösen esti sétái alkalmával, mi­dőn a kertben hosszú zsinegre kötve, kibon­tott szárnyaival nesztelenül lebegett feje fö­lött s koronkint újra vállára ült úrnőjének. Egy szép délután azonban, mig úrnője távol volt, a bölcseség madara örökre eltűnt; a cselédek állítása szerint megszökött. Való­színűbb azonban, hogy a cselédek gyűlölete ásta meg sírját az előttem oly kedves Bagi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom