Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-23 / 34. szám

deleUt vettem, minek folytán azok elhárítása iránt intézkedtem is.

A f. évi augusztus hó 18-án megejtett penz- tárvizsgálátról van »zerencsém a jegyzőkönyvet mellékelve tisztelettel beterjeszteni; eszerint az összes pénztárak állása a f. hó 18-án a következő volt:

aj Fejedelmi adóban szállíttatott 76258. 9 Hadmentességi díjban .... 494.32

Iparkamarai illetékben .... 101.51

Iparüzleti dijakban . . • • •

_____

Ös

szesen 76868.72

b) Közpénztár állaga :

' Bevitel..................................« 36850.57

Ki

adás........................................34587,38

Maradvány 2263.19

c) Ápolda pénztár:

Bevétel kötvényekben ... • 14352.48

» készpénzben . . ■ . 2843.32

Összesen 17195.80 Kiadás kötvényekben . . . • 808.48

, készpénzben . . . . . 1033.59

Összesen 1842. 7

Maradvány kötvényben . . • • 13544.

» készpénzben . . • 1809.73

d) Szegények földje pénztára:

Bevétel....................................... 951.64

Ki

adás.................................... • 940-92

Mara

dvány 10.72

e) Szépészeti alap;

Bevétel kötvényekben .... 1258.81

» készpénzben . . . . . 198. 1

Összesen 1456.82

Kiadás ....................................... tft

Mara

dvány kötvényekben . . . 1258.81

„ készpénzben . . ■ 144. 7

f) Artéri körös-pénztár:

Bevétel.................... 8570.26

Kiadás ............................ 7797.42

Ma

radvány 772.84

g) Fogyasztási-adó pénztár :

Bevétel.................... 13023.64

Ki

adás...................................... • 11526.26

Maradvány 1487.38

h) Kataszteri költség pénztár:

Bevétel . .■ ...... 19664.18

Kiadás..................... 19624.12

Maradvány 40.6

i) Laktanya-pénztár :

Kötelesvényekben. 31529.46

Ké

szpénzben..............6153.87

Öss

zesen 37683.33

j) Körös-leszámolási-pénztár számadása a múltból beterjesztetvén, jelenlegi állaga összesen . . . 16.26

k) Árvapénztár kamatozó kötvényekben ....................................... . 199141.55

Ne

m kamatozó kötvényekben . 26276. 6

Értékpapírokban......................... 2940.—

Készpénzben.............................. 1982.93

1) Árvatári tartalék-alap :

Kötvényekben.............................. 26036. 7

Készpénzben.............................. 176.80

m) Árvatári letéti pénztár :

Készpénzben.............................. 76.54

lovat jóra való ember nem veszi meg pakszus nélkül, de ha megveszi is valaki csak potom árt vet érte a tolvajoknak, de ha bizonyság van hozzá, akkor a ló hitele meg van repe- rálva s hatszorosan nyer árban. Ha meggondoljuk a dolgot, Mikulik jutányos árban dolgozik. .

— Ahá, kezdem sejteni.

No ugy-e? A lótolvajoknak feladata e szerint két részből áll. Nem elég megszerezni a lovat, hanem még föl is kell vele elébb keresni Mikulik János uramat a nyirjesi kőházában. Az bizonyosan otthon pipázik az ám- bituson, s hivatalos komolysággal fogadja a lócsiszárokat. Müórtö szemmel végig nézi a lopott lovat, megvizsgálja a fogait, megveregeti szeretettel a lapoczkáit. »Derék állatka vagy, ne félj no, ne kapálódz, majd mindjárt becsületes lovat faragok belőled.“ Bemegy a kanczelláriába, kiveszi a ládákból az egész készletet, hol hivatalos rendben szortirozvák pej, szürke, fehér, fekete, sárga lovakra az okmányok; amilyen kell, olyant keres ki, mert van ott mindenféle. »Húsz ménesre való“ mint ahogy szokta mondani.

— S minden pakszus öt forint?

— Van azok közt értékesebb, becsesebb is. Azok, amelyek a »különös ismertető jelekre“ ráillenek. Ezekért tiz-husz forintot is elkér Mikulik uram.

— Hallatlan dolog ez! De hát nem szól aztán ebbe bele a vármegye ?

— Bánja is az, uram. Hisz ő maga is már hamis lovon jár.

Takarékpénztári betétben . . . 3026.22

Kötelezvényben

.........................

n) Ipar-alap pénztár ....................

o) Megyei közmunka-pénztár :

Bevétel ............................. • 590

Ki

adás........................ . • | 4300.—

Mar

advány ...•••• 75.90

p) Városi közmunka-pénztár :

Bevétel................................................

Ki

adás................................. • 1280-71

Marad

vány 736.29

7. Az élővíz-csatorna ügyében van szerencsém teljes tisztelettel jelenteni: hogy a társulat a f. évi junius hó 2-án tartott érdekeltségi közgyűlésben megalakítunk jelentette ki magát és alapszabályait elkészítvén, a mégyei hatóság utján, a nagyméltóságu közmunka- és közlekedésügyi miniszter úrhoz terjesztő fel, a honnan mindeddig le nem érkeztek. — A társulat hozzájárulási arányát 100 egységre osztá fel, a melyből 81 egység határozottan az alakulás mellett, 19 egység pedig ellene nyilatkozott, minélfogva hihető, hogy a társulat megalakítása nem fog nehézséget képezni. — Gyula városa a társulatban 25 egységgel van képviselve, szemben az edd'gi 33Vs egységgel, a mi onnan ered, hogy a társulatnak jövőben nem négy, hanem tizenkét tagja leend, s igy a költségek, a haszonvételi arány szerint megoszlanak.

8. Az uj szervezés óta a tanácsban történt j változásról jelentem, hogy Sárga Simon első-ti- zedbeli tanácsos elhunyta folytán, egy rendee tanácsosi állomás üresedésben van, amelynek betöltése a tisztelt kepviselőtestület elhatározásától fiigg; részemről a tárgysorozatba azért nem vettem fel, mert a város szervezésének mikéntje most ia még kétes lévén, nem akartam ezen áilas betöltésénél irányadó lenni; a megüresedett állást ideiglenesen Végb Gábor tiszteletbeli tanácsossal helyettesítettem.

9. A tekintetes megyei közigazgatási bizottság a Konsitzki-féle háznak kisajátítását, a közmunka-alapból, elhatározta, azonban erre a miniszteri jóváhagyást csak azon esetben nyerheti el, ha a megyei közgyűlés által a költség elfo- gadtatik: eme tárgy a f. hó 24-én tartandó megyei közgyűlésen nyerend elintézést.

10. Ugyancsak a tek. megyei közigazgatási bizottság, a városi tanács kérelmére elhatározta, hogy a r. kath. templom innenső oldalán, a sétánytól egész a városháza utczáig a kövezetét idomított kővel kiépitendi, ezt azonban azon feltételhez kötötte, hogy a közlekedést gátló nyitott csatorna más helyre helyeztessék és fedett csatorna készíttessék városi közköltségen. — Ez irányban tervezet készitése végett az államépité- szeti hivatal főnökét felkértem, a ki közreműködését megígérte. — Kérem tehát eme létesítésnek előzetes elfogadását, hogy eme, a közlekedést gátló akadály is elhárítva legyen. A költségek fedezése tekintetében a tervezet elkészülte után javaslatomat előterjesztendem.

11. Fájdalmas érzéssel s a részvétnek legőszintébb kifejezésével kell jelentéit tennem Ambrus Lajos, évtizedeken keresztül volt városi képviselő és a polgári iskolaszék elnökének elhunytéról. Gyula városa benne a közügyek terén legfáradhatlanabb képviselőjét veszté el, a kinek fáradhatlanságánál csak önzetlensége volt nagyobb, melyei e város szellemi és anyagi érdekeit előmozdítani mindenkor igyekezett.

12. Elhunytak még a városi képviselőtestületnek soraiból: Farkas Béla, Farkas Zsigmond, Sz. Schriflert Mátyás és Schnffert Bonaventura, kiknek elhalálozását a midőn részvétteljesen bejelentem, egyúttal jelzem, hogy helyeik a következő legtöbb adótfizetökkel pótolva lettek.

13. Ambrus Lajos urnák elhalálozása folytán a polg. iskolaszék egy tagja hiányozván, ennek betöltésére — a még hátralevő időre _ a

tiszte

lt képviselőtestületet felkérem.

Kelt Gyulán, augusztus 19. 1885.

Dobay János, polgármester

Az ünnepelj.

Meghívó.

Az „Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület“ f. aug. hó 30-án és 31-én (vasárnap és hétfőn) tartja meg ünnepélyes első rendes közgyűlését Kolozsvárt. Ez ünnepélyes tisztválasztó közgyűlésre a szavazatképes (a tagdijaik első részletét lefizetett örökös alapitó és rendes) tagok ezennel tisztelettel meghivatnak. A testületek küldöttek által képviseltetik magukat. Kolozsvárt, 1885. ang. 13. Dr. Haller Károly elnök.

A* ünnepély programra ja.

Augusztus 30-án.

1- Reggel 8 órakor a Budapest és Brassó felől érkező külön vonatok fogadása; felvonulás zenével, fellobogózott kocsikkal és nép-bandériummal a városháza elé, hol dr. H a i 1 e r Károly polgármester és egyesületi elnök az erkélyről üdvözli a vendégeket. Elszállásolás.

2. Délelőtt a város megtekintése a kalau- zoló-bizottság vezetése mellett.

3. Délelőtt 11 órakor előkészítő gyűlés.

4. Gyűlés után társas-ebéd.

5. Délután kávé a sétatéri kioszkban; a sétatér ős lövölde meg ekiutése; disziövészet, ki rándulás Monostorra.

6. Este 7 és fél órakor díszelőadás a nemzeti színházban.

7. Előadás után ismerkedési estély.

Augusztus 31-én.

1. Reggel 8 órakor gyülekezés Nagy Gábor kávéházában, felvonulás a Fellegvárra.

2. D. e. 10 órakor a közgyűlés.

3. Közös diszebéd.

4. Megtekintése a város nevezetességeinek a kalauzoló bizottság vezetése mellett.

5. Színház, társas-vacsora.

Felhívás.

A ^közgyűlés ünnepély-rendező bizottsága fölkéri az elnöki meghívóban foglalt mélyen tisztelt tagtársakat, az itt következő pontok figyelembevételére :

A m. kir. államvasutak városi menetjegy irodája aug. 30 ra Budapestről és Brassóból külön vonatokat indít Kolozsvárra. A vonatok állomáshelyei külön plakátokon lesznek jelezve a menetjegy iroda által s a megérkezés egyszerre történik reggel nyolcz órára.

Az egyesület ezenkívül kedvezményes jegyekért folyamodott a m. kir. államvasutak, a magyar nyugati, a kass a-o d e r b e r g i a magyar északkeleti, az arad-körösvölgyi és aszamosvölgyi vasutak vezérigazgatóságaihoz.

Azok tehát, kik a különvonatot nem vennék igénybe, a záros határidőn belől való bejelentés alapján a kedvezményes jegyek használata mellett utazhatnak, mely esetben Kolozsvárt a vonatok a rendes érkezése ez:

Reggel 5 óra 58 perczkor gyorsvonat érkezése Brassó felől.

Reggel 6 óra 43 perczkor személyvonat érkezése Budapest felől.

(Reggel 10 óra 16 pevczkor a szamosvölgyi vonat érkezése.)

Délután 5 óra 56 perczkor személyvonat érkezése Brassó felől.

Este 10 óra 1 perczkor gyorsvonat érkezése Budapestről.

Megjegyezzük azt is, hogy a különvonatok 50—60%'OS menettérti jegyei 14 napra fognak szólani.

A szamosvölgyi vasút igazgatósága ez érvényességet szép. 2-ig tűzte ki.

A visszautazás bármely személyvonattal történhetik.

Kérjük ezekután a mélyen tisztelt tagtársakat, kegyeskedjenek az „E. M. K. E. ü n n e- p é 1 y-r endező bizottsága“ ez. alatt alóirottak f. hó 22-ig tudatni;

1. A különvonaton, vagy kedvezményes jegygyei szándékoznak-e utazni ?

2. Utóbbi esetben melyik vonal vétetik igénybe ?

8. Ha egy városból többen jőnek, szíveskedjenek lehetőleg egyszerre tenni meg a bejelentést.

4. A bejelentéssel egyidejűleg közlendő, t a r t a t i k-e igény az elszállásolásra?

Hangsúlyozzuk legvégül, hogy az igazg. választmány külön meghívókat már, csak az idő rövidsége miatt sem küld. Az ünnepélyt rendező központi bizottság nevében.

Dr. Nagy Mór, alelnöke.

Ta.rL-ŰLg'37-.

Értesítés. A b.-gyulai államilag segélyezett polgári fiúiskolában a beiratkozások az 1885/6-ik tanévre szept. hó 1-én veendik kezdetüket és pedig l ón, 2-án, 3 áu, d. e. 8—12-ig,

d. u. 2—4-ig a beírások, 4-ón d. e. 9—12-ig felvételi, d. u. 2—4 javító, és magánvizsgálatok tartatnak.

A növendékok által fizetendő dijak intézetünkben az isk. szék által következőleg vannak megállapítva:

1. Magánvizsgálat dija helybeliektől egész évre 10 frt vidékiektől 20 frt.

2. Beirás-dij kivétel uélkül 1 frt.

3. Tandíj egész évre 5 frt.

4. Tanszerpéuz polg. isk. tanulótól 1 frt a ki latint is tanul 2 frt.

5. Ifjúsági könyvtárdij a nagym. vallás- és közokt. miniszter ur 30.535/1877. sz. a. rendelete értelmében kivétel nélkül 50 kr.

6. Iskolai értesítésre 20 kr.

A beiratkozásra minden növendék szülei, vagy gyámja kíséretében tartozik a kitűzött időben megjelenni. Később jelentkezők csakis az isk. szék engedélye alapján vétetnek fel.

A beírás alkalmával a mellékes dijakon kívül legalább a féltandij okvetlen lefizetendő. így a polg. isk. tanulók legalább 5 frt 20 krt, a latint is tanulók 6 frt 20 krt fizetnek. Az igy fenmaradt 2 írt 50 kr. karácsony után is fizethető, de februárig kifizetendő.

Akik az 1868-ik évi XXXVIII. t. ez. 51. §. értelmében tandíjmentességre igényt tartanak, a városi hatóság által kiállított szegénységi bizo- nyitvanynyal okadatolt kérvényüket a beírás alkalmával kötelesek beadni, mert későbben, vagy nam szabályszerűen beadott kérvények figyelembe nem vétetnek.

Intézetünkben tanuló szegény sorsú, becsületes és szorgalmas ifjak az iskolaszék szívessége folytán tankönyvsegélyben részesülnek.

B.-Gyula, 1885. augusztus 23-án.

Az iskolaszék rendeletéből:

Finta Ignácz, m. k. igazgató.

Értesítés. A helybeli izr. nyilvános 6 oszt. fi- és leányiskolában a briratások folyó évi aug. 30-án, vasárnap délelőtt 8—12 óráig fognak megtörténni, miről at. szülök és gondnokok tisztelettel értesittetuek.

Az iskolai igazgatósig.

Özv. Stéger Mátyásné elemi leányiskolájában a folyó tanévi vizsgálat aug. 23-án d. e. >/s-9 órakor tartatik meg ; a jövő tanévre a beiratások szept. 3-an, a tanítás pedig szept. 9-én fog megkezdődni; — mit az érdekelt szülőkkel — pártfogásukat kérve — teljes tisstelettel van szerencséje tudatni.

Budjács Andorné nőneveldéjében az iskolai oktatás f. é. szept. 3-án veszi kezdetét.

A békési ev, ref. VI. osztályú gyinna- siumban a beírások szeptember hó 1—5. napjain történnék, a javitó-vizsgák pedig szeptember hó 1-ső napján tartatnak. A t. ez. szülék felkéretnek, hogy gyermekeik taníttatását érdeklő bár- mily ügyben az igazgatósághoz fordulni szíveskedjenek.

Békés, 1885. aug. 21.

A gymn. igazgatósig.

Az orsz. m. kir. Zeneakadémiában (Budapest, VI. Andrássy-ut 67. bz.) a felvételi feltételek a következők :

Az orsz. Zeneakadémia növendékei lehetnek nem és származásra (honosságra) való tekintet nélkül, még pedig ifjak : éltük 15-dik, nők : 16-dik évének betöltése után, a mennyiben az általános műveltség azon fokát elérték, mely az előszabott tananyag felfogásához megkivántatik és határozott zenészeti hajlammal birnak. Azon tanosztályokban, hol a tanítványok száma meghatározott, első sorban a honfiak veendők fel, s csak az ezek által el nem foglalt helyekre vétethetnek fel külföldiek is.

Ezen felül megkivántatik :

a) A zeneszerzési főtanszak 1-ső osztályába való felvételénél a zenészét elemi részeinek ismerete s a zongorajátékban való jártasság.

b) A zongora főtanszak I-ső osztályánál: Valamennyi kemény és lágy hangrovat elméleti és gyakorlati ismerete, példaképen a Czerny-féle »Schule der Geläufigkeit“ és a Haydn könnyebb sonatáiban előforduló technikai és rhythmikai nehézségek megoldása, a zenészét elemi részének ismerete.

c) Az orgona fötanszak I. osztályánál :a zenészét elemi részeinek ismerete és zongorajáték.

d) A magán-éneknél: rendszerint, még pedig ifjakra nézve a betöltött 18, nőkre a 16-dik év; egészséges testalkat, jó hang és a zenészét elemi részének ismerete és zongorajáték.

e) A hegedű-tanszak I. osztályában : a dia- tonikus hangrovatok; a törött, kemény és lágy hármasok, valamint a szűkített heteshangzatok játszása három oktáván keresztül. A hegedű (mély hegedű) tanszak növendékei egyszersmind a kla- szikus kamarai zene művészi előadásában is gyakorlati oktatást nyernek.

f) A karének-tanszaknál: hangjegyek ismerete, zenészeti hallás, némi találási képesség.

Ezen feltételeken kivül minden növndéktöl megkivántatik a jó hangjegyirás táblán és papiroson.

Tandíj fejében a magyar szent korona területéről való rendes növendékek fizetnek évenkint, még pedig: 50 frtot a zeneszerzési, 50 frtot a magánének, 70 frtot a zongora, 50 frtot az orgona és 70 frtot a hegedű főtanszakbaD, továbbá 10 frtot a karénektanszaknál.

Az 1885/e-ik tanévre a beiratkozások szeptember hó 1. 2. és 3-ik napján délelőtt 10—12 óra között történnek. A felvételi vizsgálatok pedig ugyan e hó 4. 5. és 7-ik napjain délelőtt 10—12 és délután 4—6 óra közt tartatnak mag.

A beiratási határidők pontosan megtartatnak s a szeptember 3-án túl jelentkezők csak igazgatói vagy miniszteri engedélylyel vettethetnek fel.

A beiratási dij a főtanszakoknál 5 frt, és a