Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-09 / 32. szám

barátságos itt tartózkodása után. — Valóban ritka eset, hogy | polgár és katona között oly szép egyetértés legyen, mint nállunk volt. — Még ez nap este véres kard párbaj, melynél K. (szám­tartó) súlyos fejvágást kapott, — ugyanekkor Orosháza volt képviselője Hajdu-Szoboszlón kép­viselővé választva. — Ugyan e napon vidékiek Dorosma és Kis-Telekrí)l egymás között véres csatát vívtak a vasút mellett, amelynek elfojtá­sára az összes csend- és rendőrség mozgósitta tott. Ezen egy napon 14 bűnvádi panasz lett fel­véve a járásbíróságnál, s így tekintve, hogy ezen különösen bünfenyitő ügyekben nagy forgalmú járásbíróságnál csak két biró van alkalmazva, nem feltűnő, ha százakra menő restánczia vár elinté­zésre 1 A füzes-gyarmati casino javára julius hó 18-án Dr. Szilárd Bertalan, Perényi István és Piliczer Béla urak által rendezett hangversenyt követett tánczmulatságon jelenvolt hölgyek. Hely­beliek ; Zachariás Erzsiké, Petri Emma, Kornis Ilonka, Kleigenberger Szidike, Szabó Róza, Közel Mari, Orosz Lilla, Kornis Gyuláné, Pelkert Al- bertné, Petri Sándorné, Papp Lajosné, Remé- nyiné, Piliczer Adolfné, Polgár Béláná, Polgár Ignáczné, Piliczer Mórné, Koppányi Gy.-ué, Szi­lágyi M.-né, Jablonczainé, Szabó Miklósné. Vi­dékiek : Dr. Schutz Albertné (Várad), Engel A.-né (Szeged), Freikind Róza (Búcsa). Vésztőről; Papp Anna. Csákli Ida, Ilona, Putics Mariska, Papp Mariska, Forschner Irma, Popovics Helén, Klozé nővérek Szeghalomról, Papp Györgyné, Csákli Jánosné, Putics Lászlóné, Aldorfer Gyuláné, P. Mágor, Forschner Ferenczné, Grósz Henrikné, Nagy Szidike (K.-Ladány), Fleischer Jánosné (Rakonczás), Kloréné (Szeghalom.) Szarvason julius hó 24-én tették örök nyu­galomra Sváby Géza végzett joghallgatónak hűlt tetemét. — Az elhunyt kocsiból történt ugrás következtében jobb lábát törte, és pedig oly sze­rencsétlenül, hogy az eltörött felső lábszár-csont a térdhajlás fölött a húst kihasitotta. — Hat napig kínlódott azon biztos tudattal, hogy életét megmenteni nem lehet; temetése barátai, iskola­társai s számtalan ismerősei őszinte részvéte mel­lett ment végbe. Megható jelenet volt a sírnál az, midőn koporsóját letették s a zenekar mélabús hangon rákezdte az ö legkedvesebb nótáját: „Ki tanyája ez a nyárfás.“ — Szegényt megsiratta még az is, aki sohasem ismerte. Gyomán az alakítandó vasúti parkban né­hány fiatal ember a vasúti személyzet szives közreműködése mellett e hó 1-én nyári táncz- mulatságot rendezett, mely minden tekintetben kitünően sikerült. Sokat ártott ugyan a mulat­ságnak, hogy ugyanazon este a szomszédságban (B.-Csabán) szintén tánczvigalom volt, de e kö­rülmény daczára, igen szép társaság gyűlt egybe, s a rendezőség nem kevésbé volt büszke a bár kevés számú, de annál szebb csabai vendégekre. Jelen voltak a vidékiek közzül: Vidovszky Irén (B.-Csaba), Schreiber Berta (M.-Tur) Nagy Szidó­nia (K.-Ladány). Greif Irma (D.-Ványa), Fürst Vali (D.-Ványa), Beöthy Ilona (Eger), Fehér Etelka (B.-Csaba), Molnár nővérek (Szolnok). Fuchs Emma (Kondoros). Sihelszky Ilona (Buda­pest), Jakovics Mariska (Budapest), Wlaucs Irma (Szarvas), Szebenyi nővérek (Endrőd) és Harsá- nyi Emma (Endrőd) k. a. — továbbá Stern Zsigmondné (D.-Ványa), Dr. Szőllösy Béniné (D.-Ványa) Fischer Mórné (D.-Ványa) Scherer Károlyné (M.-Borény) Scheffer Frigyesnó (Zomba) asszonyok; — helybeliek — kik közzül feltűnő sokan hiányoztak; Brengl Hermin, Papp Piroska, Hern Szerén, Garzó nővérek, Bleyer Berta, Kner Berta, Kovács és Ondracsek k. a. — továbbá Tramer Antalné, Dr. Kis Istvánná, Dr. Ruttkay Sándorné, Grimm Izidorné, Széllé Kálmánná, Winger Károlyné és Schvartz Mórné asszonyok. A mulatság hajnalig tartott s a szépen díszített és lampionokkal világított sátor, a szebbnél-szebb hölgyekkel valóban festői látványt nyújtott. Kívá­natos volna, hogy e Biker után mielőbb követ­kezzék egy újabb tánczmulatság. A párisi magyar egylet e hó 5-én tar­tott közgyűlésében elhatározta, hogy építendő háza ügyét újra felveszi és a hazai közönség fi­gyelmébe ajánlja. Már 1877-ben 250 darab 100 forintos kötvényt bocsájtott ki, melyből 1878. deczember végéig 120 darab el is kelt. Amaz idő óta azonban mit sem tehetett, hogy czéljá- hoz közelebb érhessen: az idők roszra fordultak. A párisi háztelkek ára felszökött, a nemzet figyelmét és jótékonyságát elvonták Bosznia és a szegedi árvíz. Most a viszonyok jobbra fordultak. A háztelkek Párisban olcsóbbak, a magyar or­szágos kiállítás fényes eredménye és a külföld által is bevallott teljes sikere hazánk figyelmét az iparra irányítja, és a párisi magyar egylet meg­ragadja az alkalmat, hogy végre felépíthesse sa­ját házát, mely a Magyarországból érkező iparo­soknak az első segélyt nyújtani lesz hivatva. Emlékiratot fog az egylet nevében a közügyi bi­zottság kibocsájtani, melyben felkéri a hazai kö­zönséget, a városokat, pénzintézeteket, ipartár- sulatokat és gazdag főurakat, venné meg a meg­maradt 130 kötvényt. — Reméljük, az egylet, melynek hivatása a magyar iparban, és hivatása annak emelésére, az országos kiállításon is ta­pasztalható, nem fog felhívásával kudarczot vallani. Színészet. A második bérlet f. hó 10-én, tehát a holnapi estén veszi kezdetét. A bérlet- gyűjtés eredményéről még nem írhatunk bizonyo­sat, mert az most van folyamatban, de annyit máris örömmel jelezhetünk, hogy a bérlők nagy része megtartja eddigi helyét, s hogy figyelemre méltó számban vannak uj bérlők, akik eddig pas­siv magatartást tanúsítottak. Az uj bérlők örven­detes tanúságai ama körülménynek, hogy műértő közönségünk teljesen megvan elégedve a társulat működésével, s eme megelégedését számos mű­pártoló család fokozottabb anyagi áldozatok árán is hajlandó igazolni. A társulat szervezetéről, az annak kötelékében levő kiváló erőkről már la­punk múlt heti számában elmondtuk nézetünket, s hogy ismétlés hibájába ne essünk, ez alkalom­mal csak annyit, hogy a lefolyt hét színi elő­adásai az egyes tagok kiváló tehetsége felül táp­lált véleményünket még inkább igazolják. A re- pertoir állandóan vonzó, helyes beosztású, a színre kerülő darabok túlnyomólag Gyulán még nem adott újdonságok, vagy amennyiben már játszták is, a legértékesebb színpadi termékek, melyek a többnyire kitűnő előadások folytán még ama, nem nagyszámú nézőkre is újdonság ingerével hat-' nak, akik eme darabokat a múlt nyáron s rész­ben télen Gyulára vetődött gyarló társulatok még gyarlóbb előadásaiban végig is nézték. — A második bérletben lehetőleg még jobb és von­zóbb darabok kerülnek színre, mint az elsőben, melynek sorozata egyébként teljesen kielégítette közönségünket. Hogy többet ne említsünk, „E m- ber tragédiája,“ melyhez fogható ha­tást magyar színpadon évtizedek óta egyetlen darab sem keltett, már e hét folyamán kerül színre bérletben, a nem bérlő közönségnek felemelt napi­árak mellett. Közönségünk bizonyára meg fogja ragadni az alkalmat, hogy Madáchnak eme hal­hatatlan művét a maga fenségében ösmerje meg, mert a téli előadás — eltekintve attól, hogy a darab csonkán került szinre, nevezetesen kihagy­ták a legmegkapóbb változásokat, a franczia for­radalmat, a londoni koldusvásárt stb. — inkább paródiának vált be. Krecsányi társulata a múlt télen nem kevesebb mint lizenhatszor játszta Debreczenben az „Ember tragédiáját“ az ottani közönség fokozatos érdeklődése mellett; a darab kiállítása, különösen a páratlanul diszeB és kor­hű kosztümök messze felülmúlják az összes vidé­ki igazgatókét. Krecsányi szép, mondhatni párat­lanul szép tanúságát adja ama figyelemnek, amel­lyel a bérlő közönség iránt viseltetik, amidőn „Em­ber tragédiáját“ első előadásban bérlet folyamban veszi elő. A bérlet során szinre kerülnek még Kertészleány, Királyné csipkeken­dője, Nap ósHold kitűnő operettek, Arany Ember, Magdolna, Azutolsó Szere­lem s más jeles színművek. A társulat kitűnő koloratúrája Halmayné — Székely Emma, aki súlyos betegsége miatt nem játszhatott eddig, mint őszinte örömmel jelezhetjük, felgyógyult s közön­ségünknek már szerdán este s aztán állandóan lesz alkalma kiváló művészetében gyönyörködhetni. Halmayné első fellépte „Nap és Hold“ operett­ben lesz. — A lefolyt héten szinre kerültek : szombaton :„Az eleven ördög“ Operette, vasárnap „Bukó w“, látványos szinmü, hét­főn : „Ri p v a n Winkle“ Operette, kedden : őrley Flóra jutalorojátékául „Lili i“, énekes vígjáték, szerdán; „Egy dalárdaünnep él y viszontagságai“ vígjáték és „S z ere Imi varázsital“ operette, csütörtökön „Avas gyáros“ szinmü, szombaton „Romeo és Julia“ szomorujáték. Legutóbbi K. Hegycssy Mari jutalomjátókául, melynek előadásáról lapunk jövő számában emlékezünk meg. Mindeme darabokról s illetőleg előadásokról — lapunk szűk tere és az anyag halmaza folytán — ezúttal sem adha­tunk részletes tudósítást. A társulatnak minden tekintetben magas színvonala kötelességünkké szabja, hogy az előadásokat és szereplőket mi is magasabb szempontból mérlegeljük, s midőn őzt tesszük, az igazságnak tartozunk annak konstatálásával, hogy néhány előadáson, különö­sen pedig Rippen, Szerelmi varázsitalban s rész­ben a Vasgyárosban is nagyon észrevehető volt sok szereplőnek indispozicziója. Rip-Rip és Sze­relmi varázsital — eltekintve néhány jó alakí­tástól — igen sok kívánni valót hagyott fenn. Kitűnő, mondhatni minta-előadásoknak, aminöket Gyulán még nem láttunk, váltak be viszont : „Eleven ördög“, „Bukow“ és „Lilli.“ Eleven ördögben a személyzet mintegy versenyzett egy­mással a közönségnekpompás estét szerezni. Orley Flóra excellált a czimszerepben; kitűnően volt disponálva, játékával és énekével egyaránt elra­gadta a nagyszámú közönséget. Borán d (Tibul báró) T i sz a y (Pomponius) N y i 1 a s s y (Dos- perriéres), Nyilas Ilona (Marianne) a legké nyesebb műizlést is kielégítették játékukkal. Az est sikerének részesei még Szabó Antal és Szabó An­talné a herczegi pár, Váczy Vilma (Veronika) Völgyi Katicza (Margót) Serfőzy (Hermine) és Lan de sz Grevin szabó szerepében. Ezenkívül az egész kar személyzet. A minden tekintetben sike­rült előadás mellett, mely túlnyomó részben ügyes rendezés kifolyásának mondható, az eme estén be­mutatott értékes, gyönyörű öltözékek is nagyon lekötötték a közönség figyelmét. Oly szép kosztü­möket láttunk, melyek fővárosok fényes színpad­jára is bátran beillenek. Bukow kiállítása is o- lyan vqk, aminöt a mi gyarló alkotásu színkö­rünkben eddig még elképzelni sem merészeltünk. Vasárnapi közönség talán soha sem mulatott oly jól Gyulán, mint ezen az estén. Pedig Jupiter plúvius ugyancsak igyekezett a kitűnő kedélyhan- gulatot megrontaui. Az elsőfelvonás alatt oly zá- poreso keletkezett, aminö még a nyáron sem vo.lt; a nézőtér nehány ülőpadjára becsapott az eső, a női öltöző pedig valóságos vizárban úszott. Az első és második felvonás alatti időközt meg kel­lett bossabbitani mig a zápor némileg elcsende­sült s az előadást folytatni lehetett. Az előadás mint előrebocsátottuk, egyike volt a legjobbaknak. T i s z a y i karakterisztikus alakban mutatott be egy öreg csángót, KissnéHegyessyMari a legfestőibb alakú pásztorfiu volt, aminőt csak egy Virgil phantasiája alkothatott magának, B o- r á n d Gyula mint kiváló tánezmester mutatta be magát, a fárasztó kaluger és csángó tánezot me­lyet a női és férfikar személyzet igen ügye­sen lejtett, a karzati közönség tombolása közepette kevés híja, hogy harmadszor is meg nem ujrázták. Közreműködtek még az előadás sikerére Nyilas Hona (Katicza), Ha day (Pali), P á 1 f y (Lázár Imre), Nyilassy (főbiztos), Szabó Antal (Bukow), Körmendy (Zöld Pé­ter) s az összes szereplők. Élénk szenzácziót kel­tettek ez úttal is a festői szép egyenruhák s öl­tözékek, továbbá szépen sikerültek a tablók is. — A közönség szorongásig megtöltötte a szín­kört ; ez est pénztári bevétele volt eddig a leg­tekintélyesebb ; sok ilyen estét kívánnánk az igazgatónak, rá is van utalva, de meg is érde­melné. — Kedden volt a társulat kedves prima­donnájának, Orley Flórának jutalomjátéka. Sok körülmény működött közre, hogy a jutalomjáték anyagi eredménye csorbát szenvedjen. Először is kellemetlen idő volt; az előadást közvetlen meg­előzött órában csak úgy szakadt az eső, — to­vábbá a rendezett tanács fentartása érdekében alakult nagyszámú küldöttség, s ezek közt a leg­hőbb szinpártolók eme napon utaztak fel a fő­városba, eme körülményeknek tulajdonítható, hogy a színkör nem volt oly zsúfolásig, mint ahogy azt a tisztelt művésznő eddigi valódi mű­élvezetet nyújtott szereplései után is megérde­melte volna. A színkör igy is megtelt szép kö­zönséggel ; a közönség „szép“ jelzőjét nem phrásisképen Írjuk, mert valóban az volt. A Gyu­lán levő intelligentia női része a jutalmazandónő iránt érzett tiszteletét, elismerését s nagyrabecsülését beigazolandó — csaknem teljes számban eljött s oly ováczióval fogadta a színfalak mögül előlépő kedves művésznőt, aminőre Gyulán már régóta nem emlé­kezünk. A szebbnél szebb szalagos koszorúk és díszes virágcsokrok csaknem elárasztották a szín­padot, a frenetikus taps perczekig tartott, úgy hogy a vele érezhetőleg rokonszenvező szivekből fakadó őszinte meleg fogadtatástól láthatólag meghatott művésznő csak nagy későn juthatott szóhoz. Az előadás kitűnő volt. A jutalmazandónö alig választhatott volna alkalmasabb darabot, amelyben művésznői kiváló értékét frappánsab­ban igazolhatná, mint épen L i 11 i b e n. A regényes hajlamú, naiv leányka, a később öntu­datára ébredt férjes nő, majd végül pietismusra hajló szigorú nagymama s ugyanekkor bájos unoka egyaránt pompásan voltak személyesítve. S amit előre kell bocsátanunk, a szerepnek oly­kor tagadhatlanul sikamlós részei fölötte diskrét alakításában s inindazáltal vagyis talán inkább a szerep és darabnak határozott előnyére egé­szen elmosódtak. Diskrét játékának megfelelő szépen énekelt is, a Lilli-keringőt oly lágyan, olvadékonyan, behizelgöleg, hogy a közönség talán akaratlanul is provokálva volt a különben hosszú és fárasztó dallamot megismételtetni. A kedves jutalmazandónő — aki bizonyára min denütt kedvencze a közönségnek, ahol csak meg­fordul s aki talán akárhányszor részesült fénye­sebb fogadtatásban mint kedden este — büszke lehet arra az erkölcsi sikerre, melyet Gyulán ki­vívott, már csak azért is, mert az nálunk ama körök részéről s ama mértékben, mint ahogy vele szemben nyilvánult, épen nem megszokott dolog. Szívből örvendünk rajta, hogy igy történt. Ti­szai Antonin Plinchard-járól minden szószapo- ritás nélkül annyit, hogy oly bevégzett, oly kitűnő alkotás, amelynél jobbat nem is képzelhetünk. Teljesen kielégítettek még B o r á n d a nagy­bácsi, H a 1 m I y Bateliére báró és Nyilassy Bompanszerepében. A Vasgyáros nem mond­ható minden tekintetben sikerült előadásnak. Ha- sonlithatlanul jobb volt ugyan, mint a múlt év­ben, aminthogy egyetlen egy tavalyi s azelőtti előadást sem szabad az ideiekkel párhuzamba vonnunk, de — mint előbb megjegyeztük — ama magasabb mértéket, amelyet a társulat kitűnő szervezete folytán az előadásokra alkalmaznunk kell — nem mindenben ütötte meg. A két fő­szerep kitűnő, de a mellékalakok nagy része mostoba kézben volt. — Az előadás rovására történt, hogy Siposné hirtelen rosszul léte foly­tán V | c z i Vilmának kellett csaknem utolsó órában átvenni a márkinő szerepét; s mégis el kell ösmernünk, hogy V á c z i Vilma e különben nem körébe eső szerepet ily körülmények közt még meglepően jól játszta. K. Hegyessy Ma­rinak Claire bizonyára egyik legjobb szerepe, meglátszott az minden szaván, minden mozdula­tán ; voltak jelenetei, mint a második felvonás végén, amidőn visszautasítja férjét, a harmadik felvonásban, amidőn megtudja, hogy nem volt férjhez menetelekor vagyona, majd amidőn Athe- naist házából kiutasítja, a negyedik felvonásban, amidőn férjét a párbajtól vissza akarja tartani, ahol magával ragadta az- egész közönséget; s aunál szebb tanúbizonysága Kissné kiváló művé­szetének ama nagy hatás, melyet igy is képes volt kelteni, mert ez este makacs rekedtséggel és minden érző szívben a legőszintébb részvétet ébresztő, mélyen megrendítő gyászeset keltette közvetlen benyomással kellett játszania. Ma­kacs rekedtsége, s egy tiszteletre méltó fájdalom okozta indispoziczió nélkül bizonyára egészen más Clairenek tapsolt volna a közönség, mint a mely — ismételjük — igy is nemcsak kielégí­tette, hanem elragadta. P á 1 f y Derblayt szépen, nemps hévvel játszta; helyenkint, mint például a második felvonás kettős jelenetében művészi ma­gaslatig tudott emelkedni, s itt nvilt jelenetben is megtapsolták. Feltétlenül kitűnő volt még Szabó Antal, az ö Bachelainje volt ez este leg­jobban megjátszva az összes szerepek között. Vendéglősök és bortermelők figyelmébe ajánl uk „Alegjobb borderitő-szer* czimfi hir­detésünket. Irodalom és művészet. A „Kis Lexikon“ 4-ik füzete megjelent Disckinson tói Gaviál-ig terjedő tartalommal s Tengerészet — Sziklák — Építészeti művek és Ragadozó állatok czimű mellékletekkel. Ajánljuk olvasóink figyelmébe, Előfizetés (a 12 füzetből ál­ló teljes munkára 3 frt, 8 füzetre 2 frt, 6 füzet­re 1 frt, 50 kr. 4 füzetre 1 frt) a „Pallas“ iro­dalmi és nyomdai részvénytársaságnál eszközölhe- td, egy-egy tüzet '(kapható minden hazai könyv­árusnál) 30 kr. A „Képes Családi Lapok“ 45. számá­nak tartalma : „Szivek játéka.“ (Elbeszélés foly­tatása.) Balázs Sándortól. — „Székelyföldön.“ (Költemény.) Fülöp Árontól. — „A vitorlavászon története.“ (Elbeszélés folytatása.) Kisteleky Edé­től. — „Sólya Dani.“ (Rajz.) Vereskövitól. — „A tenger titka.“ (Angol elbeszélés, folytatás.) — „Házasság pénzért.“ (Regény folytatása.) Br. Hor­váth Miklóstól. — „Egy fogadás novellája.“ (El­beszélés.) Dr. Engel Gyulától' — „Fürdőkből“ (IV. Dobelbad. Virter. Károlytól. — V. Faust. (Turgenyev Iván elbeszélése. Folytatás.) Fordí­totta Zsatkovics Kálmán. — Képmagyarázatok. — Mindenféle. — Képeink ; olaszországi utasok. — Almaszüret. — Augusztus. — Melléklet: az „Iugoványon át.“ (Regény Sziklay Jánostól.) 81—96. oldala. — Borítékon; heti naptár. — Sakk-talány. — Háromszög-rejtvény. — Talá­nyok megfejtése. — Megfejtők névsora. Jutalmak. — Hymen. '— Gyászrovat. — Apróságok. — Szerkesztő póstája. — Hirdetések. — Előfizet­hetni : Mehner Vilmosnál, Budapest IV kér. pap- növelde-utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Szondi, a drégelyi hős emlékére emelt kápolnát, szobrot, ezenkívül a drégelyi várt stb. mutatja be szép rajzokban az „Ország-Világ* 31-ik (augusztus 1.) száma. A kitüuő lap többi képei és közleményei is mind magas színvonalon állanak. így; „Egy kis csalódás“, beszélyke He­vesi Józseftől; „Dalok“, Rédey Istvántól; „Az úszás bajnoka“, (az atlétikai klubb úszó ver­senye alkalmából), Szokolay Kornéltól; „Szent Márk egyik galambja“, elbeszélés Majthényi Fló­rától ; „Minden hamis“, (levél a kiállításról) ó- tól; „Óda“ Szondi kápolna fölszentolésére, Völgyi Gusztávtól; „Szondi emléke“, Vértess Józseftől; „Az idegen nyelvek tanításáról“, W°Rm&nn Em­mától; „Két vén gyerek“, regény Gabányi Ár­pádtól; „A hétről“, Borostyányi Nándortól. A ké­pek közül különösen kiválik még a „magyar szép­ségek arczképcsarnoka.“ A gazdag állandó rova­tok következők: tudomány és irodalom, szinház és művészet, újdonságok, a kiállításról, könyv- piacz, vidéki élet, sport, hymen, gyászrovat, in- nen-onnan, rejtvények. Az „Ország-Világ“ elő­fizetési ára: január—deczemberre 10 frt; jan.— júniusra 5 frt, április -junias 2 frt 50 kr, junius —deczemberre 5 frt. Az „Egyetértés“ sei együtt egész évre 28 frt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy bóra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pullas irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz küldendők, kecskemóti-utcza 6-ik szám. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dobay János

Next

/
Oldalképek
Tartalom