Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-02 / 31. szám

mennyiségtan!-, rajz- ás szépírásból i gyűjtemény I ezeknek koronája, a Mogyoróssy János-féle nagybecsű adomány. — Ezek közül szaporodott a rajz- és szépirásbeli- és a Mogyoróssy-féle gyűjtemény. Adományok, államsegély 1228 írt (a múlt évben 1108 frt) a két takarékpénztártól 80 frt, az iskolaszéké 4 db. 10 frankos arany, két tam ügybarát 1—1 frttal, a polg. kör alapítványának 50 frt kamata. A könyvtár gyarapítására többen adakoz­tak, egyesek és társulatok, kik is az intézet há­lás köszönőtére tették méltókká magukat. Van az intézetnek csengetyüje és gyász­lobogója. Végül következnek a tudnivalók a jövő is­kolai évre, mely szept. 1-én fog kezdődni. Mi csak az isk. szék jelen elnökének szavait idézzük záradékul mintegy: „hogy az 1884—5-ik tanév eredményével teljesen mégvagyok elégedve.“ És hadd legyen még a záradék után az igazgató szava: „Hogy intézetünk a gyakorlatiasságra minő nagy súlyt fektet, annak igazolásául legyen szabad felhoznunk, hogy az ország különböző részében több jeles tanítványunk van oly szép és előkelő állásban, melyre Gyula városa méltó büszkeség­gel gondolhat. E növendékek teljes czimét a jövő évi ér­tesítőben okvetlen közölni fogjuk.“ r—s. 1131. 1885. Figyelmeztetnek Gyulaváros mind­azon polgárai, kik állami és városi adó­val a Il ik, vagy netalán az I. évnegyed­ről hátralékban vannak, és akik az 1884. évre eső hadmentességi dijakat le nem fi­zették, hogy ezen fizetési kötelezettségük­nek f. évi augusztus 15-ig annyival is in­kább eleget tegyenek, mert augusztus 16- tól kezdve a III. fokú végrehajtás fog el­lenükben alkalmaztatni. Gyula, 1885. augusztus hó 1. Dobay János, polgármester. Újdonságok. A közigazgatási bizottság augusztus havi rendes ülését f. hó 10-én tartja a megyeház kis termében. A „békésmegyei kör“-nek évzáró köz­gyűlésén hozott határozata értelmében e lapok utján szólítjuk fel kötelezettségük teljesítésére: Czebe Dániel, Benczúr Jenő, Kovách Ágoston és BottmanD Sándor tagtársainkat, mint a kik, — daczára, hogy arra egyenként fel voltak szólítva, — tartozásuknak a kör irányában mindeddig ele­get nem tettek. A pénzt a nyári szünidő alatt Mátéffy Sándor pénztáros nevére Szentesre küld­hetik. Kelt Budapesten, 1885. jun. hóban. A köz­gyűlés megbízásából: Kemény Zoltán sz. i. el­nök, Réthy Dezső sz. i. jegyző, Mátéffy Sándor sz. i. pénztáros. Múlt vasárnapon Gyula városának azon polgárai, a kik a rendezett tanácsot fennkivánják tartani, népes értekezletre gyűltek össze, a „Ma­gyar király“ vendéglő kerthelyiségében. A helyi­ség zsúfolásig megtelt; s az értekezletet Keller Imre nyitotta meg, előadván az összejövetel czél- ját; ezután felolvastatott a főispánhoz beterjesz­tendő kérvény, illetőleg memorandum, a mely okmányokkal támogatva, halomra dönti a rende­zett tanács ellen felhozott érveket. A felolvasás bevégezte után elnök felhívja a jelenlevőket eme kérvénynek aláírására s eme felhívás oly ered­ményre vezetett, hogy azt rögtön, a helyszínén több mint százötven tekintélyes polgár irta alá. — Az aláírásnak a hirtelen bekövetkezett eső vetett véget, de e hét folytán folytattatott s ed- digelé kétszázan felül írták alá, köztük többen olyanok, a kik tudtokon és akaratjukon kivül, a nagyközségi szervezet kérvényénél is alá lettek írva. — A kérvény a tegnapi napon kézbesittetett főispán urnák egy harmincz tagú küldöttség által s tartalma : hogy az esetben, ha az alispáni fel­terjesztésre, a rendezett tanács mellett kedvezőtlen válasz jönne, főispán ur oda működnék, hogy fiz nap alatt rendkívüli megyei közgyűlés hivassék egybe, a mely a nagyközségi szervezetet óhajtók aláírásait vizsgálat tárgyává tenni, s a kifejtendő eredményhez képest a belügyminiszterhez, a ren­dezett tanács fenmaradása iránt, újabb felterjesz­tést tegyen. Halálozás. Thaisz Gyula gyula-eper­jesi volt földbirtokos, a békésmegyei egyletnek egykori elnöke, julius hó 22-én Budapesten sziv- szélhüdésben meghalt. A haláleset élénk részvé­tet keltett megyénkben, hol Thaisz Gyula kü­lönösen a gazdasági mozgalmakat illetőleg évti­zedeken keresztül irányadó egyéniség volt s mint ilyennek a megyei közéletben hervadhatlan ér­demei vannak. A múlt évtized végén családi éle­tében oly csapások éüjték, melyek anyagi romlá­sát is maguk után votfták ; ekkor el is költözött megyénkből, de a gazdasági egylet iránti érdeklő­dést a sors meg nem érdemelt nagy csapásai után is mindvégig ápolta keblében. A boldogul- tat julius 23-án temették el Budapesten a kere- pesi ut melletti sirkertben. Béke hamvaira, áldás emlékére! Gyula városa 1886-ik évi költségvetése a városi tanács által egybeállitva f. évi augusztus hó 1-től 15-ig a városi számvevői irodában köz­szemlére kitétetett, a hol az a hivatalos órák alatt mindenki által megtekinthető. A villám. Nagy zivatar vonult el városunk fölött múlt vasárnapon délután 5 és 6 óra között. A villám egy ízben lecsapott Demeter István nagymagyarvárosi 341. számú házának istálójába 8 az abban volt két lovat agyonsujtotta. Másnap a zivatar ismétlődött újólag nagy égi háború kap­csán; amely azonban ez alkalommal nem okozott semmi kárt. Az elmúlt hét első felében uralgott folytonos esők nagyon visszavetették a cséplési s nyomtatási munkálatokat egyaránt, a nyomtatást jó formán csak pénteken lehetett folytatni vagy legtöbb helyütt megkezdeni. Gazdáinknak hetekig terjedő állandó száraz időre volna szükségük. A gyulai iparos ifjúság önképző- és be- tegsegélyző egylete ma délután 4 órakor választ­mányi ülést tart, melynek tárgyát az országos kiállításra tanulmányok szerzése végett felkül­dendő iparos segédek kijelölése fogja képezni. Orosházán a tüzesetek még mindig napi­renden vannak. Alig múlik el oly hét, hogy tüz­eset ne forduljon elő. Julius 20-án Bene István nagyutczai . házát gyújtották meg, 25-én pedig a pesti-utczai H é z e r-ház ólja gyuladt ki, mely­től C z i k o r a György szomszédos háza is porrá égett az erélyes mentés daczára. Az erős szélben a szomszédos két ház, sőt a harmadik utczában levő Tóth-féle ház is tüzet fogott, de ezeket mégis sikerült megmenteni. A gyakori tűzesetek állandó izgatottságban tartják a község lakos­ságát. A Szarvasról Szent-Andrásra a hármas Körösön- keresztül vezető hídon a napokban is­meretlen okból tűz támadt. Az arra járó-kelök- nek azonban sikerült a tüzet elfojtani, még mi­előtt elbarapódzhatott volna. Hirtelen halál. Potoczky János köz- tiszteletben álló jómódú szarvasi földbirtokos a pusztán, hol gépe a cséplésnél működik, julius 28-án délben közvetlenül ebéd után hideg bor- zongatást érzett testén végig futni. Felállett, su­báját magára ölté, de a következő pillanatban valószinülog szélhüdés következtében halva ro­gyott össze. Csongrád vármegyében Károlyi Sándor gróf felgyőri uradalmában a szarvasmarhák kö­zött a száj- és körömfájás, a hód-mezővásárhelji sziget-gorzsai pusztán pedig a juhok között a körömfájás járványosán fellépett. Szeghalom községe közelebb nyert vásár tartási jogából kifolyólag vásári rendtartásra vo­natkozó szabályrendeletet készített, amelyet a na- pokb n terjeszteft be megerősítés végett 1 vár­megyéhez. O-Kigyósou igen jól sikerült házi mulat­ság folyt le julius 26-án Dr. Hajnal Albert ur vendégszerető házánál. Délelőtt a szokásos ÄDDa-napi búcsú tartatott meg s utána mulatság következett. Purcsi Náczi már jó előre elfoglalta helyét a szabadban készült tánczkör mellett. A vendégsereg 5 órakor jött össze, a táncz azon-, nal el is kezdődött, s nem számítva azon időt, amelyet a gazdag ozsonna és vacsora elköltése vett igénybe, csapongó jó kedv mellett járta a fiatalság egészen hajnali 3 óráig. A mulatság fé­nyét emelte megjelenésével Wenckheim Fri­gy esné grófnő ö méltósága is. A négyeseket 12 pár tánczolta, szóval ellehet mondani, hogy a mulatság minden tekintetben jól sikerült, amiben legtöbb érdeme van a vendégszerető háziúrnak s kedves nejének, s a társaságban levő szép hölgy- koszorúnak. Ott voltak : gróf Wenckheim Fri- gyesné, Dr. Hajnal Istvánná Békésről, Czédli Györgyné, Komáromi Sándorné, Pándi Istvánné, Széchenyi Kázmórné, Czeh Károlyné, Hajnal Nina és Róza Békésről, Hanekker Angela Szék- udvarról, Jánki Gizella Pestről,. Banner Ida, to vábbá a házi kisasszonyok. Uhnnyi Erzsiké, Haj­nal Margit és Gizella, Pándi Sarolta és Krisz­tina, Schubert Gizella és Vajda Erzsiké. Szarvason Kutlik Endre főgymnasiumi ta­nár és tart, tüzérhadnagy julius hó 28-án vezette oltárhoz Mihálfí Etelka kisasszonyt, Mihálfi Jó­zsef főgymnasiumi tanár kedves leányát. — A fiatal pár esküvő után nászutra ment Balaton- füredre. Oláh Miklós szarvasi gymnasiumi derék tornatanár julius hó 25-én jegyezte el Bartóki Vilma kisasszonyt Endrődön. A szarvasi casinó legközelebb tartott közgyűlésén elhatározta, miként helyiségét több szobával bövitendi, 1 egyszersmind a helyi igé­nyeknek megfelelő táncztermet is épít, — mely utóbbi által egy régen érzett szükségen fog segí­teni a szarvasi b vidéki mulató közönség nagy örömére. Szinészet. A színkörben eddigelé tartott mindemk előadás egy-egy kellemes tanúságai szol­gál, hogy közönségünk őszintén gratulálhat ma­gának oly jeles, s ma már kimondhatjuk, hogy a nagyváradi színtársulat mellett vidéken első társulatot magáénak mondhatni. A műsor, rende­zés, külső kiállítás, az előadások nynjtotta maga­sabb műélvezet, mind oly tényezők, amelyeknek kifolyásául immár osztatlan uézetet tolmácsolunk, »midőn konstatáljuk, hogy közönségünk oly mér­tékben meg van elégedve igazgatóval, színtársu­lattal s előadásokkal egyaránt, mint ahogy már évtizedek óta nem. Viszont közönségünk egy ré­széről is el kell ismernünk, hogy számos műpár­toló család oly anyagi áldozatokkal járul a tár­sulat támogatásához, mely áldozatról az azért bő­ven viszonzott műélvek mellett is a legnagyobb fokú elismeréssel kell megemlékeznünk. A b ér­lő k e t értjük, mint akiknek szép száma tette lehetővé, hogy Krecsányi színtársulata körünkbe jött, s hogy az előadások mindenike habár korán sem zsúfolt, de legalább népes nézőtér előtt folyik le. A bérlők, az igazgató és társulat iránti elismerésből — reméljük és hisszük — hogy az első bérlet lejárta után is megtartják helyeiket, ami annál is kívánatosabb, mert ez alkalommal is némi sajnálattal kell a régi tapasztalatnak be­igazolódnia, hogy valamint legtöbb vidéki város­ban, úgy nálunk is kizárólag a bérlet az, mely az előadások közönségének állandó biztosítására szolgál. S noha a bérlők közt találjuk közönsé­günk szinét-javát, mindazáltal nem zárkózhatunk el ama szomorú tanúság elöl, hogy a bérlőkön kívüli ugyuevezett napi közönség nem mutatko­zik oly számban sem, mint aminöben azt elvárni reméltük, s még kevésbé oly számban, mint ahogy azt a színtársulat minden tekintetben kiérdemelné. Hisszük azonban, hogy ezután e tekintetben sem lesz panasz, annyival is inkább, mert két előadás után a dráma oly vonzerővé vált, mely nem fogja eltéveszteni hatását s az operetta is határozottan nyert ama körülmény folytán, hogy a társulat koloratur énekesnője, Halmayné is megérkezett körünkbe s e hét folyamán fel fog lépni, aminek legjbg08ultabb várakozással nézünk elébe. A Sai­son megnyílta óta előadásra kerültek 1 hó 23-án „Gáspárone,“ 24-én „Nöemanczipá- c z i ó,“ 25-én „D e n i s e,“ 26-án „A Búza­virág,“ 27-én „K o 1 d u s d i á k,“ 28-án „A Sabiunők elrablása,“ 29-én „Az üd­vöske,“ 30-án „F I d o r a,“ augusztus 1-én „Eleven ördö g.“ — őszintén sajnáljuk, hogy lapunk szűk kerete miatt nem adhatunk a feidti előadásokróL oly mértékben, tudósítást, mint amennyit a kellemes lefolyású esték megérdemel­nék, a .társulat tagjai joggal igényelhetnék, ön­magunk pedig szívből óhajtanánk. De megbocsát- hatlan mulasztást követnénk el, ha a főbb szerep­lőkről I azok élvezetes játékáról meg nem emlé­keznénk. Ö r 1 e y Flóra négy szerepében mutat­ta < be magát; Gasparonebau mint Szóra, Nő- emanczipáczióban mint G e r ő f y Flóra, Búza­virágban mint Lidi, Koldusdiákban mint R i- manovszky Simon, kedves megjelenésé­vel, szép hangjával, kitűnő énekével, elegáns könnyed játékával nemcsak igazolta az őt minden tekintetben megelőzött jó hírnevet, hanem a szó szoros értelmében meg is hódította közönségün­ket. őrley Flóra szinpadon és színpadon kivül egyaránt büszkesége bármely társulatnak, 1 kü­lönös megelégedésünkre szolgál őt most magunké­nak mondhatni. Közönségünknek alkalma van f. b ó 4-én, vagyis kedden este ami­dőn a kedves művésznőnek jutalomjátéka lesz, Őrley Flóra iránti rokonszenvét beigazolni, óhajt­juk, hogy eme rokoDszenv oly mértékben nyilvá­nuljon, mint ahogy azt a jutalmazandónö eddigi felléptei után is fényesen kiérdemelte. Nyilas Ilonának szép terjedelmű kellemes hangja van, eddigi fellépteiben (Karlotta Laura és Bettin a) jól megállta helyét. S e r f ö z i Etelka Broniszlavában gyengébbnek mutatkozott. Horváth Arnold tenorista Gasparooeban Benodsot énekelte, de eme első szerepében ma­kacs rekedtséggel kellett küzdenie, mint Fritelini herczegnek azonban alkalma nyilt az első est csorbáját kiköszörülni. Hangja és játéka egyaráut kimagaslik az utóbbi években Gyulán megfordult tenonsták közül. H a d a y Sándor Operette ba­riton és népszinműénekes tehetséges kezdő, s mint ilyen szép reményre jogosít; eddigi szere peiben is (Erminió, Törzsök Ferkó, Pippó) csak elismeréssel nyilatkozhatunk róla. Tiszai sok­oldalú tehetség, eddigi szerepei közül excellált Ollondorfban, zajos hatást érve el coupletjeivel, kü­lönösen a rendezett tanácsra vonatkozó részszel, a sabin nők elrablásában a pompásan, játszott Rettegi direktorban ; kevésbé sikerült alakítása Üdvöskében Rokkó, melyet az operette rovására talán kissé komolyabban vesz mint kellene, habar másrészről a diskrécziót mindig erény számba vagyunk hajlandók betudni. Tiszai előnyösen mutata be magát Deniseben is a hálásnak alig mondható Fernand szerepében. Boránd közönsé­günk régi jó ösmerőse, s eddigi jó véleményün­ket újólag igazolta két szerepében, Bögözi Pistában s különösen Lorán fejedelemben, mely utóbbi­ban messze kimagaslott emez operetteben sze­replők közül. N y i 1 a s y a színtársulat egyik igen tehetséges tagja, néhány genre alakjával, nevezetesen 1 furvézer badnagygyal, Galiba bor- bélylyal és Marosánnal egy emberöltőre megala­pította Gyulán nevet. Szabó Autal, ma a vidék csaknem leglelesebb drámái apaszínésze; kár, hogy phisikuma nem áll arányban alakítási ké­pességével. Deniseben Brissot oly perfekt alakí­tása, melynél jobbat kivánni sem lehet. Hal may Imrének — mint gondoljuk — legmegfelelőbb szerepköre az intrikum volna, e héten azonban társalgási színészül mutatta be magát 1 mint ilyennek nem volt alkalma babérokat szerezni. Fodor Fruzina szintén nem mutathatta még be magát tehetségének megfelelő nagyobb sze­repben, eddigi alakításai azonban, nevezetesen Mártha (Deniseben), Sebők Czenczi (Búzavirág­ban), Etelka (Sabin nőkben) mindenike tanúsá­got nyújtott róla,, hogy Fodor Fruzina minden szerepét tanulmányozza, átérezi és kitünően ala­kítja. S i p o s n é jeles auyaszinésznő, kiváló otthoniasságal a franczia társalgási darabokban. Deniseben Thauzettenét, Fedórában Szokareff Olgát eh ccel s elegantiával játszta, művészeté­ről tanúságai szolgált még Búzavirágban Bojtor Kata. V á c z y Vilma a burleszk komikumban diskrét alakításával leginkább kivívja a közön­ség elismerését. Závodszky Teréz a tár­sulat leghasználhatóbb női tagjai közé tartozik, egymással ellentétes szerepeket egyforma jó kedvvel játszik, s mindig kellemes jelenség a szinpadon. — P á 1 t y Györgynek nem kicsiny- lendö előnye csídob alakja, mely mintegy indokolja őt a szerelmes szakmakörre. Két nagy szerepben láttuk, Bardanne8 gróf és Ipanoff Loriszban; az elsőben elárulta, hogy szerepének minden izét át­tanulmányozta s minden mozdulatát indikálja, voltak is benne sikerült jelenetei, hogy nagyobb hatást nem ért el, orgánumának kell tulajdo­nítani, amelyet a közönségnek előbb meg kell szok­nia. Ipanofiban határozottan bágyadtabb volt, bá­gyadt volt akkor is, amidőn a gyikosságot felde­ríti, s csupán az utolsó felvonás kitörési jeleneté­ben állt nagyszabású szerepének színvonalán, ezt a kitörését azután jól megjátszta. S akiről első helyen kellett volna megemlékeznünk, de akit megemlékezésünkben utoljára hagytunk: K i s s n é Hegyesy Mari, aki eddigi fellépteiben De- nise-beu és Fedórában két feledhetlen estét szer­zett közönségünknek. Kissné asszony mielőtt Gyu­lára jött, heteken át vendégszerepeit a nemzeti színháznál, melynek ;— mint lapunk múlt heti számában is említettük — jövő tavasztól kezdve szerződött rendes tagja, s közönségünk megma­gyarázható nagy várakozással nézett felléptei elé. A közönség osztatlan nézetét tolmácsoljuk, hogy Kissné asszony nemcsak igazolta a hozzáfűződött várakozást, hanem minden tekintetben felül is múlta azt. Általános vélemény az, hogy a nem­zeti színház drámai nagy művésznői, nevezetesen Sz. Prielle Kornélia és Jászay Mari vendégjáté­kain kivül drámai művésznő még nem ért el ha­sonló hatást játékával, mint aminőt Kissné asz- szony aratott Denise-el. Kissné asszony művészi pályájának kezdetén van ugyan, de játéka már is ment mindama bizar fogásoktól, melyek nem egy nagy hírben álló művésznőnek szokásai közé tar­toznak. Kissné asszony ezzel ellentétben a nemes diskréczió egyszerű keretében fejté ki művésznői erejét és' öntudatát. Játéka eme nemes diskréczió- jának kifolyásául Danisét oly bevégzett alkotásá­nak tartjuk, amelyet évek múlva, amidőn művé­szetének zenitpontja felé fog közeledni — sem fog jobban eljátszhatni. A harmadik felvonás val- lomási jelenete alatt önkéntelenül is eszünkbe ju­tott egy fővárosi napilapnak kritikája Kissn s asz- szotiy Denise-e fölött; eme kritika szerint Kiesnének nincs szive : a nézőtéren nem volt szem, mely ne könnyezett volna; lehet-e szebb diadala mű­vésznőnek, mintha hallgatóságát könyekig ma­gával tudja ragadni ? Fedórában — ame­lyet bevégzett színpadi alkotásul talán a világ egyetlen egy művésznője sem vindikálhat magá­nak — még jobban meg voltunk lepve Kissné asszony természetadta rendkívüli tehetségétől. — Előre kell bocsátanunk, hogy Fedóra művészi sikere ugyan messze mögötte maradt a Denise- ének, aminthogy szerény nézetünk szerint Kissné asszony ma még jobban hivatva van a Dumas mint a Sardou alkotta alakokra, de ama elegen- tia, plastika, arezjáték, továbbá a fagyasztó hi­degtől az izzó szenvedélyig terjedő ellentétes érzelmi skála, amelyet Fedórában produkál, ga- rautiául szolgálnak, hogyha Kissné asszony ter­mészetadta páratlan külső előnyeit megfelelő ta­nulmánnyal és szolgalommal fogja összekapcsolni, s ha kizárólag a színpadnak fogja magát szentelni, azesetben oly fényes pálya vár reá, aminőt még hírhedt művésznők mindenikének sem volt mód­jában átélni. S. Kissné asszonytól magátóljfugg, hogy ama nagy remények, amelyek immár fő­városi körökben is hozzákapcsolódnak — tényleg mégis valósuljanak. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dobay János

Next

/
Oldalképek
Tartalom