Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-12 / 28. szám

• mi résiére viszonylag a legtöbb haszonnal jár, és hoztunk be mindenekelőtt, „takarékosságot háztartásunkba! („Alföld.“)

A b.-gyulai tüzrendörség rendszabályai.

B.-Gyulán f. évi augusztus hó 1-től tűz* rendőrség szervestetik a következő kötelező rendszabályok mellett:

1. §. A tüzrendörség áll: 12 kellő erővel is képességgel biró oly egyénből, aV’k a 40-ik életévet még túl nem haladták.

2. §. Közvetlen felügyeletet Gyu'a város tanácsa nevében a városi rendőrkapitány vagy helyettese gyakorol felettük, a k'iek rendelkezése és parancsa alatt á'lanak.

3. §. A tizenkét egyénből négy egyénnek rendesen 24 óráig a városházán egy, külön e czélra kijelölt szobában ké1! tartózkodni, a honnan semmi körü’mények között nem engodtetik meg az eltávozás, s csakis az esetben, ha véletlenül tűz ütne ki, e négy egyénből a rendőrkapitány által csoportvezető neveztetik Ír', a kinek kötelessége tűz esetében az oltás köre1' rendre felügyelni mindaddig, míg a rendőrkapitány vagy helyettese a tűz helyére nem érkezik.

A szolgálatban nem levő tűzőrökuek a várost a rendőrkapitány engedélye nélkül elhagyni nem szabad.

4. §. Ha tűz jeleztetik, a városházán levő négy tüzérből két tüzér rögtön a városházán levő vizipuskákkal, két tűzőr pedig a szerkocsivtl a vész helyére siet.

5. §. A szolgálaton kívül levő nyolcz tűzőr, amint a jelet észreveszi, azonnal a vész helyere siet s ott a rendőrkapitány vagy helyettesének, esetleg a megbízott tűzőrnek utasítása szerint kezdi meg működését, a kinek minden tekintetben engedelmességgel tartozik.

6. §. A tüzérség tagjai két működési körre oszlanak, és pedig: hat a fecskendők kezelését teljesíti, egy a szerkocsira felügyel, öt pedig a mentési munkálatoknál működik, köteles azonban mint a tizenkét egyén, magát mindkét irány* bau begyakorolni, hogy szükség esetében mindkét czélnak megfelelhessen; ép azért a tüzérség nrifeden tagja, a szervezés alkalmával úgy a fecskendők és szerkocsi kezelésében, valamint a men-1 teái munkálatokba is begyakoroltatik.

7. §. A szerkocsi felett felügyeletet gyakorló tűzőr, az eszközöket a tűzoltásnál foglalkozó embereknek kiadja s tűz után ismét beszedi 8 a szerkocsiban rendes belyére teszi.

8. §. Tűz után a tüzérség a vizipuskák és szerkocsival a városháza udvarába jönnek s azokon a tisztogatást eszközük úgy, hogy azok ismét teljes készenlétben — a veszély eshetőségére készen álljanak; csak ennek teljesítése után mehet a szolgálaton kívüli nyolcz tűzőr lakására.

9. §. A tüzérségnél veszély esetében a városi rendőrség is. a rendőrkapitány vagy helyettese utasítása szerint segédkezni köteles, s ép azért a rendőrség úgy az oltásra, valamint a mentésre is begyakorlandó. — A városi tizedesek szinte kötelesek a tűz helyén megjelenni s ott vi set hordani, részben a vagyonbiztonságra felügyelni.

10. §. A tűzőrség szolgálatban és tűz alkalmával, mig más intézkedés nem történik, csak közvetlen főnökétől, a rendőrkapitánytól, vagy ennek helyettesétől fogad el utasításokat; — mások rendelkezéseit illedelmesen, de határozottan visszautasítani köteles, a rendőrkapitány vagy helyettesének rendeletéit azonban ellenmondás és halogatás nélkül teljesíteni tartozik.

11. §. Minden munkát a tűz körül meggondolva és nyugodtan, gyorsan bár, de nem elhamarkodva, a lehető legnagyobb csenddel ke1* végezni.

12. §. Helyét a tűz körül egy tűzőrnek sem szabad a rendőrkapitány vagy helyettesének engedetnie nélkül, mielőtt a reá bízott munkát elvégezte, elhagyni; ha azonban a tűz körüli álla pót tarthatatlanná vált, rendben visszahuzódhatik.

13. §. Szolgálatban a tűznél vagy gyakorlatoknál a dohányzás tilos.

14. §. A tűz megszűnte után a bevonulás csak akkor engedtetik meg, midőn erre a rendőr- kapitány vagy helyettese az utasítást megadja.

15. §. Minthogy a tüzőicégoek begyakorlására első sorban szükséges, hogy a fecskendők és szerkocsi kezelése könnyen, gyorsan és biztosan történjék, ez okból a gyakorlatok tartamára az összes tüzőrségnek naponkint bizonyos meghatározott órában, szolgálatban kell lenni; begyakorlás után az időközi ismétlő gyakorlatokon a rendőrkapitány vagy helyettese parancsára, m)n- den tűzőr a kirendelt helyre megjelenni köteles.

16. §. A tűzőrség felváltása naponként a rendőrkapitány vagy helyettese jelenlétében d. e. 11 órakor történik a tűzőrség tanyáján.

17. §. Az átadásnál, illetőleg átvételnél a vizifecskendők és szerkocsi jókarban létéről és teljes felszereléséről kell az őrségnek maggyőző- dést szerezni, mely czélból a leltár egy példánya g rendőrkapitánynál őriztetik, a másod példány

pedig a tűzőrség szobájában kifüggesztve tartatik. , , _

18 § Minden tűzőrnek kötelessége az őrhelyen józanon és tisztán megjelenni, ruháját tisztán, rendesen tartani, s azon kisebb javításról

önnön magénak gondoskodni.

19. §. Színházi előadásoknál, minden előadáson, a szolgálaton kívüli tűzőrségből, két tag- □ák egyenruhában és felszerelve jelen kell lenni; a kirendelést a rendőrkapitány vagy helyettese

^ 20. §. A tűzőrség rendes egyenruhával is

felszerelvénnyel leend ellátva. Ruházata : bőr- sisak és bcrsipka, lengyel nad-ág, csizma, blouse, rövid nyelű csákányos balta és bőröv. A ruhásat nyáron vászon, télen pedig erős posztó szövetből áll.

21. §. A tűzőrség, az őrködés tartama a.lstt teljes egyenruháját viseli, az otthon maradottak, a tűzhelyen, ha egyem uhábao nincsenek, legalálb sisakkal vagy sipkával és bloussal kell a tű: helyén megjelenniük. — A sapkát, a tűzőr aktr

folyton is hordozhatja.

22. §. Ezen rendszabályok minden felfog»- dott tűzőr által aláirandók és pontosan megta'- tandók, a ki azok ellen vét, kötelességét hanyagul teljesiti, engedetlenkedik, vagy rendetlenki- dik, a rendőrkapitány á'tal 50 krtól 2 írtig terjedő pénzbüntetésben, a tűzoltó-alap javára, milden felebbezés kizárásával elmarasztalható, ;Z összeg havonkint nyerendő fizetéséből levonatk s ismételt vétség esetén, a szolgálatból is elb- csáttathatik.

23. §. A tűzőrségbőli kilépés csak egy had (elmondás utón, mely mindenkor a hó elejn teendő meg, fogadtatik el, ezen időig a tűíir szolgálatban maradni köteles.

24. §• A tűzőrség közbiztonsági közegük tekintetik, s mint ilyen, a hivatalos esküt 1- tenni köteles.

25. §• Jelen rendszabályok egy-egy pi- dánya nyomtatásban, miuden tűzőrnek kézbest- tetik a ki azokhoz szorosan alkalmazkodni tetőzik.

26. §, Ezen rendszabályok az önkéntes tfc- oltó egyletnek esetleges szervezkedéséig kötelezk.

Kelt Gyulán, a városi tanácsnak 1885. vi Julius hó l-ső napjan tartott üléséből.

Amit jó tudni a vidékieknek.

— Kiállítási levél. —

Budapest., julius 8

Az országos kiállítási bizottság a külffdi és vidéki látogatókkal szemben a legjelentke- nyebb, elismerésre méltó intézkedést az átal tette, hogy felállította, illetve engedélyt adok a kiállítási tudakozó és bizományi intézet szerversére és felállítására.

Hogy miben áll ez intézmány fontosság, legyen szabad egy pár példával illusztrálnuu. Akár vidéki, akár külföldi látogató rándul a j- városba a kiállítás megtekintése végett, az kiváé- kép ha most van először Budapesten, — hiányára programjába veszi a főváros nevezeteBségi- nek, múzeumainak, színházainak s kiránduló b- lyeinek megtekintését is, sőt számosán még híu- talos és nem hivatalos ügyeket is óhajtanak íz alkalommal elintézni.

S mily kevés lehet azok száma, akik a j- városban, — ha jártak is már itt egyszer minor, — tekintve annak gyors terjeszkedését is változását, minden akadály és késedelem néllil eltudnának igazodni, vagy a legjobb esetben csk időveszteséggel s tetemes költséggel tehetnék et. Vagy például mily nehezére esnék a kiállítási >- rület bekalandozásában meglehetősen eliárát idegennek, ha egy színházi, mulatóhelyi, vay mondjuk fürdőjegyért a kiállítás területéről e kellene fáradnia a fővárosba s onnan ismét vissa a kiállításba, mely esetben a belépti dijat is k<- szer kellene fizetnie. íme mindezeket megteá, illetve rendelkezésre bocsátja a kiállítási tudakcó és bizományi intézet, mely mindjárt a főbejár;- nál balra, csinos kis pavillonban nyert elhelyezd, úgy hogy a kiállítási területen belül a legnagyob nyugodtsággal és pontossággal elvégezhetjük n»i teendőinket minden fáradtság és tetemesebb kiacs nélkül.

A hivatalos felügyelet és ellenőrzés akt álló intézmény szervezetéből közöljük a köv;- kező általánosabb érdekű részleteket:

1. Miden kiállító közölheti az irodávaá helyet, napot és órát melyben vele személyen érintkezni és beszélni lehet és viszont ugyanit mindenki megtudhatja az intézetnél.

2. Mindenki a kiállított tárgyak kiállító helyét, származását és esetleg a kiállító nevéts megtudhatja az intézetnél.

3. Minden nem kiállító közölheti az intéztei a helyet és időt, melyben vele személyen érintkezni és beszélni lehet és viszont minden megtudhatja azt az intézettől.

4. Minden látogató intézkedéseket tehet z intézetnél az iránt, hogy valakivel az általa m<- jelölendö helyén tanácskozzék.

5. Felvilágosítások adatnak a városban levő hivatalok, hivatalnokok és hivatalos órák, esetleg társasagok, ezégek és közhelyekről.

6. Minden kiállítási látogató felvilágosítást nyerhet a Budapesten az utolsó 24 órában megérkezett idegenek neve és itteni lakásáról.

Ezeken kívül az iroda e czélra külön alkalmazott küldönczei által úgy a kiállításon mint azon kívül üzeneteket és küldeményeket továbbit; vezetőket és tolmácsokat tart, kik úgy a kiállításon mint a városban, sőt esetleg vidékre is rendelkezésre állanak; közvetíti a vasúti és hajójegyek eladását, esetleg kicserélését, lóvasúti jegyek, az összes fővárosi színházak és mulatóhelyek belépti jegyeinek valamint fürdőjegyek eladását; elárusítja a múzeumok, képtárak, műtárlatok, valamint a kiállítás katalógusait és kalauzait, szinlapokat, programokat, a közlekedési vállalatok hivatalos menetrend könyveit, stb. Öreg vagy beteges egyének számára tolókocsikat s szolgákat bocsát rendelkezésére; végül az iroda valamint városi fiókja is telefon összeköttetéssel van ellátva, melyeket a közönség csekély díjért használhat.

Ha a fővárosba fel'Andu’ó mindeme szolgálatokat most a városban bent akarná ellátni, bizony nem mondunk sokat, de tömött tárczája

2—4 nap alatt ostyavékonyságuvá lapulna, mig a tudakozó iroda díjtételei olyanok, hogy mindeme szolgálatok aránylag csekély összegre rúgnak, sőt egy állandó vezető sem kerül többe egy egész álló napra 3 írtnál.

Mindeme szolgálatoknak a legnagyobb látogatottsági helyen, az orsz. kiállításban való összpontosítása úgy czélszerüségi mint kényelmi szempontból felette szerencsés gondolat volt, de kétszeresen fontosnak kell elismernünk a szí:.házi jegyeknek az iroda általi elárusitását. El voltunk ugyanis készülve, hogy a kiállítás alatt a hordárok a színházi jegyekkel való üzérkedést még nagyobb mértékben fogják űzni, mint azelőtt. S örömmel konstatálhatjuk, hogy a t. vidéki közönség ettől most meg van mentve, mert a tudakozó irodában bármely napon a rendes s más napra az elővételi dijak lefizetése mellett mindenki bármelyik fővárosi színház tetszés szerinti helyére válthat jegyet.

Az iroda működése ez irányban eddigelé oly sikeresnek bizonyult, hogy kívánatosnak mutatkozik, miszerint a színházi jegyek ilyetén el- árusitása a kiállítás után is fenntartassék, miáltal a színházi jegyekkel való üzérkedésnek egyszers- mindenkorra eleje vétetnék s remélhető is, hogy a fővárosi színházak úgy a maguk mint a nagy közönség érdekében az összeköttetést az irodával a kiállítás után is állandóan fenn fogják tartani.

Vezető.

Levelezés.

Békás julius 10. 1885.

T. Szerkesztő url

Nagy és fontos események leírására lenne ez alkalommal hivatva toliam, ha ebhez kellő irói szellemmel bírnék. De mivel azzal nem dicseked- hetem és még is elengedhetetlennek tartom, hogy azok a köznyilvánosság elé ne kerüljenek, tehát kísérletet teszek annak egyszerű vázolására, ha T. Szerkesztő ur becses lapjában annak tért nyitni szives leend.

Egy egész hét lefolyása a legkellemesebb szórakozást nyújtotta városi értelmi közönségünknek úgy a szellemi mint a társadalmi élet t rén a városunkat egymás Után első ízben ért kitüntető szerencse következtében, hogy a megyénk- beli népnevelés és a tiszántúli ref. egyház kerület középiskoláinak tanférfiai ez idei közgyűléseik megtartásával városunkat tisztelték meg.

Lelkes közönségünk, valamint eddig is tévé úgy ezen kiváló alkalommal is a legmelegebb érdeklődést tanúsítva sietett ügyszeretetének a legélénkebb kifejezését nyilvánítani. A hagyományos régi magyar vendég szeretetnek tanúsításában fáradhatatlan igyekezettel kelt versenyre elannyira, hogy sokan kiknek nem jutott osztály része a vendég látásból, valóságos neheztelést tanúsítottak.

De hogy sorrendre térjek az ünnepélyességek lefolyását következőleg adhatom :

A békésmegyei tanító egyesület ez évi nagy gyűlését f. évi julius 4-ikére tűzte ki és tartotta meg.

Julius 3-án a déli vonattal érkezőket fogadtuk és szállásoltuk el. Ugyan az nap délután 5 órakor az egyesület választmánya előértekez- letet tartott a gymn. tanácstermében, melyet ez alkalomra is a nagytiszteletü ref. egyház tanács a legnagyobb szívességgel bocsátott rendelkezésre. Az értekezletet egy ismerkedési estély követte az óvoda igen szép és kellemes befásitott udvarán hol a rendezőség barátságos lakomát rögtönzött, melyben kizárólag tanítók 52-en vettek részt és a mely a legkedélyesebb hangulat mellett az éj- féü órákban ért véget.

Julius hó 4-én reggel 8 órakor vette kezdetét a közgyűlés ugyan azon helyen. Legelőször is a városi elöljáróság részéről Mezey Lajos városi jegyző ur üdvözölte meleg szavakban az egybegyült tanügy férfíait mint a város kedves vendégeit és a legnemesebb ügy a népnevelés ügyének barezosait és buzgó munkásait. — Ezután a békési kaszinó átiratilag üdvözölte a vendégeket és kijelentésével annak, hogy igen szívesen látott vendégeinek tekinti az egyesületet: itt idözésük tartamára felajánlá helyiségét, könyvtárát és hírlapjait használatra.

Ezután az egyesületi elnök Németh Lajos ur reflektálva az üdvözletekre a közgyűlést megnyitotta s remek elnöki megnyitó beszédét a szép számú hallgatóság tetszés nyilvánításai kisérték. A közgyűlés déli 1 órakor ért végett.

Ekkor a „Komló“-hoz czimzett vendéglő helyiségében 100 terítékű közebéd tartatott, hol a felköszöntők hosszú sorát egyesületi elnök, Nemes Lajos ur nyitotta meg. Éltetvén a legelső magyar embert, a királyt és felséges családját.

Estve ugyanott a békési tauitó-egylet által ez alkalomból rendezett tánczczal egybekötött hangverseny tartatott, a melyben a város összes intelligentiája részt vett.

A hangverseny egészen sikerültnek mondható, daczára annak, hogy fővárosi művészünk, kinek játéka iránt a közönség körében igen nagy érdeklődés fejlett ki, meg nem jelent, pár nappal az előadás előtt tulcsigázott követeléssel lépvén fel, a mi a művész urnák nem nagy előnyére válik, már csak azért sem, mert az ö saját ajánl- kozása folytán kéretett fel s az első ízben kikötött feltételei ellettek fogadva s váratlanul újabb követeléssel lépett fel. Ezt nem hallgathatjuk el az igazság érdekében, már csak azért sem, nehogy a rendezőség alap nélkül gyanusitassék.

Ez a körülmény a rendezőséget igen lehangolta s roár-már aggódni kezdett, hogy miként pótolja a hiányt, amikor egész véletlenül vendégként városunkban időző városunk szülötte, Gonda Mariska kisasszony okleveles tanítónő Nagy-Kőrösről a nemes ügy iránti meleg érdeklö.- désből önként ajánlkozott a műsor hiányzó számainak zongorajátékávali betöltésére, amit a közönség igen rokonszenvesen fogadott s játékát igen hálás elismeréssel jutalmazta, minden játéka után zajos tapsokat aratott és ismétlésekre kéretett.

Úgy hogy elfogulatlanul állíthatjuk, hogy a hangverseny legérdekesebb számai közé jogosan sorozható működése.

Ez alkalomra dr. Váradi Antal költő által a „Tanítókhoz“ czimü költeménye, melyet Si- monyi Viola kisasszony oly kiemelkedő hangsúlyozással mondott el úgy a szerző, mint az előadó részére is igen hálás volt s a közönség tetszésnyilvánítását méltán kiérdemelte.

Danes Ferencz ur hegedüjátékának művészi színvonalon álló voltát ismeri ugyan megyei közönségünk és ujjat nem mnndanánk bár mint magasztalnék is, jelesebb toll és hivatott kritikus i's elismerte azt, de ez alkalommal még is úgy játszott, hogy még ilyen lelkesedéssel alig játszott mint ez alkalommal s lelkesedést valószínűleg az kölcsönözte neki, hogy igen nemes czél érdekének az előmozdításáért működött, mint ezt már annyiszor tévé, most pedig különösen az „Eötvös alap“ érdekében.

A Povázsai testvér urak férfi négyese igen kellemes hatást gyakorolt a közönségre, szabatos előadás, finom árnyalat, kellemes hang és összhang igen szépen hatott, úgy, hogy a közönség két ízben is ismételtetni akarta a hallottakat, de a műkedvelő urak csak egyszer hódoltak.

A békési dalegylet iránt is kedvező volt a hangulat, a közönség nem vonta meg az elismerését s tüntetett mellette. — Általában az egész hangverseny igen jól sikerült és kellemes szórakozást nyújtott Az anyagi siker sem maradt el, mert az estély, — daczára a munkaidő beálltá- vali drágaság s nagy kiadásoknak, — 50 frton felül jövedelmezett, amit első sorban az igen tisztelt műkedvelőknek, másodsorban a lelkes közönségnek köszönhetni.

A hangversenyt táncz követte, mely a legjobb kedólyhangulatban reggeli 5, sőt fél 6 óráig tartott.

Az estélyen a vidéki közönség is szép szám- br í vett részt, különösebb elismeréssel adózunk a gyulai tánezos vendégeinknek, kik kitűnő kitartással tánczoltak s a jó kedélyhangulatot ez által fokozták és fentartották.

A hölgykoszou szép virágai közül következőket jegyezzük:

Gonda Mariska (Nagy-Kőrös), Povázsai Mariska (Csabáról), Nagy Szidónia (K.-Ladány), Ze'l.er Betti (Gerla), Zeller Matild (Gerla), Szir- bik Vilma (H.-M.-Vásárhely), Szentandrási Ilka (M.-Berény), Asztalos Irma és Hedvig, Hajnal Anna és Róza, Szegedi Ilonka és Vilma, Frey Emma és Tinka, Lenkey Anna, Simonyi Viola, Vig Jlka és Anna, Bányai Ida, Konsiczki Olga, Farkas Etelka, Gál Margit, Szerdahelyi Gizella és és Flóra, Bleuer Mariska, Török Róza, Lamber- ger Julcsa, Batizi Mariska, Durkó Mariska, Tassy Róza, Zilahy Etelka, Bleuberger Etelka, — ifj. Jantsovits Pálné, Herczeg Józsefné, Sélley Pé- lerné, Osváth Ferenczné, Emperl Ernőné, Vári Sándorné, Szabó Albertaé*