Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-01-04 / 1. szám
l-»ő szám. f-----------------------1 Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évré ..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. . Gyula, 1885. január 4-én. IV. évfolyam. r POLITIKAI, TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, megjelenik: minden vasárnap. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Jlaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IÁpót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Bennk, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Előfizetési felhívás A 1885-ik évi IV-ik évfolyamára. \ Előfizetési dij : Egész évre . . . . . 5 frt — kr. Félévre . . ......................2 frt 50 kr. Év negyedre............................1 frt 25 kr. Az előfizetési pénz a kiadó hivatalba : Főtér, Prág-féle ház küldendők. Az év elején. Egy év ismét követte elődeit az enyészetbe. Uj évbe léptünk át. — Habozva, kétkedve állunk meg az uj küszöbön ; ki tudja mibe lépünk : az örömök vagy fájdalmak csarnokába ? mi lesz benne túlnyomó ? a derű e, vagy ború ? A képzeleti perspektíva épen nem .vigasztaló. Nem nagy adag pessimismus kell hozzá, hogy több szorongással mint reménynyel, nagyobb aggodalommal mint megnyugvással tekintsünk ama sűrű köd- homályba, amelyet az uj esztendő szemeink elől oly féltékenyen eltakar. A mai materiális korszakban közgazdasági kérdések dominálnak; a forrongó eszmék barcza mind a léteiért, a mindennapi kenyérért vívatik. És eme harcz, eme küzdelem minden nap súlyosabbá válik; nemzetek, avagy egyesek — ha a borzasztó küzdelem ahelyett hogy edzőleg hatna reájuk, ellankasztja, kifárasztja őket, meuthetlenül aláhauyatlanak, s nincs többé erő és hatalom, amely ily egyeseket vagy nemzeteket a bár lassú, de kérlelhetlen enyészettől megmenteni képes volna. Közgazdasági válságnak nézünk eléje. Mert ne áltassuk magunkat. Az olcsó terményárak —- a hat forintos búza — nem kivételes tünemény, ami ideig óráig tart, hanem normális állapot, amely állandónak Ígérkezik, sőt több valószínűség harczol a terményárak folytatólagos csökkenése, mint esetleges emelkedése mellett. Az oroszországi és romániai búza mellet! versenytársaink Amerikán kivül legutóbb India sőt Ausztrália is. A gazdasági gépek folyton olcsóbbakká lesznek és mindig szélesebb körben terjedvén el, nélkülözhetővé teszik az emberi munkaerőt. Ez okozza, hogy évről-évre több föld kerül művelés alá. A forgalmi eszközök : a folyton gyarapodó vasutak, a mindinkább kiterjedő tengeri hajózás, a konkurrenczia folytán mindig olcsóbban és gyorsabban szállítják az idegen világrészek nyerstermény fölöslegeit, s ezek kiszorítják a magyar búzát eddigi legbiztosabb piaczárói, sőt versenyre kelnek vele hazai földön is. És mi egészen vértezetlenül állunk a túltermelés okozta közgazdasági válságban, melynek első áldozataiul vagyunk különben is kiszemelve. BKisebb költséggel többet termelni'1 ez az egyetlen mód, az egyetlen védelmi eszköz, mely bennünket az elbukástól óvni képes. De mi e mód, ez eszköz feltételeivel nem rendelkezünk. Nem is rendelkezhetünk oly mértékben, mint győzelmes versenytársaink. Olcsó hitel, olcsó munkaerő, nagyobb szakértelem, intensivebb gazdálkodási rendszer, kisebb közterhek : oly tényezők, a melyeket a boldog óh aj ok sorába kell iktatnunk, anélkül, hogy már mint meglevővel csak egyikével is dicsekedhetnénk. A csodaszerekben nem bizunk; pedig csakis ily csodaszertől várhatjuk hanyatlásunk pillanatnyi ozvosságát. A mezőgazdasági válságnak csodaszeren kívüli rendes kúrája : ipar teremtése és fejlesztése, s ezáltal nyersterményeinknek itthon leendő felhasználása és értékesítése lenue; ennek feltételei az iparos szakoktatás és olcsó hitelen kivül helyes vámpolitika, s utóbbinak viszonyaink közötti egyedüli faktora : az imálló vámterület érős védvámokkal mindaddig, amig a szoczia- Ü kinövései folytán ugyan kevéssé óhajtott, de immár kikerülhetlenné, mopdfatni életfeltétellé vált gyáripar hazánkban megizmosodhatnék. Az ország politikai függetlensége, a mely eddig a történelmi múltban gyöke rező eszményből táplálkozott, ma az o: szágra kenyérkérdéssé vált. Vissza kell szereznünk az ország politikai és közgazdasági önállóságát bár pl ily áron, mert eíienesetben elkerülhetlen. 3 a mellett dicstelen enyészetnek nézünk eléje! Gyula rendezett tanácsú* varos sie vezeti szabályrendelete. (Folytatás.) 49. §. Az államadó kivetése megejtetvén, az a főkönyvbe 8 egyidejűleg az egyes adózó könyvecskéjébe bevezettetik. Az államadóhátralék átírásának február hó végéig be kell fejeztetni. Az államadó kezeléséről készült számadás mindenkor a következő év végével mutattatik be I — ugyanakkor a szükségelt leirások ki'öntetve bemutataudók s a leirások foganatosi- tandók. Az államadók behajtását az adóügyi törvények és szabályok határozzák meg, melynek szoros megtartásáért a könyvvezető felelős, Minden hét végén a bevétel összesittetvén, a királyi adóhivatalhoz beszállittatik. 50. §. A megyei közmunkaváltság az ez érdemben fennálló megyei szabályrendelet értelmében s ahoz szorosan alkalmazkodva, egy városi tanácsnok által vezettetik s a mérnök áltat ellenőriztetik. A napi bevétel, amennyiben az a megyei pénztárba be nem szállíttatnék, minden nap d. u. 5 órakor a városi pénztárha helyezendő el, ahol is a megyei pénztárba való elszállításig letétileg kezelendő. 51. §• Az árvatári pénztár kezelése az I tekintetben fennálló városi szabályrendelet értelmében történik. 52. §. A cselódszemélyzet közűi a rendőrségi közvetlenül a kapitány, a többi a polgármester rendeleté alatt áll; — működési körük az egyes állomás nevével jár, mit pontos lelkiismeretességgel teljesíteni — azonnali elbocsájtatásuk terhe mellett — kötelesek. VIII. Fejezet. A tisztviselők, segéd- és szolgaszemélyzet évi fizetése, esetleges munka- és napidij- jairól. 53. §. A tisztviselők és segédszemélyzet fizetése : A polgármester fizetése 1500 frt. d) Rendőrkapitány fizetése 1200 frt. e) Gazdai teendőkkel megbízott első osztályú tanácsnok fizetése 3C0 frt. f) két első osztályú tanácsnok fizetése á 200 frt, 400 frt. g) hat másod osztályú tanácsnok fizetése I 120 írtjával, 720 frt. b) árvaszéki ülnök fizetése 1000 frt, i) közgyám | 800 | j) ügyész „ 300 i k) orvos | 600 „ l) mérnök | 500 „ ion) számvevő | 700 | n) főpénztárnok „ 700 „ o) könyvvezető | 700 „ p) adó- és birtoknyilyántartó fizetése 700 „ q) aípénztárnofe | 400 „ r) rendőrtiszt „ 400 | s) iktató-kiadó | 700 „ t) 4 Írnok á 500 frt „ 2000 „ u) rendőrbiztos- és : Mértékhitelesítő | 600 „ v) állatorvos | 100 „ z) szülésznő I 100 | Az adóvégrehajtók fizetését időről-időre a igdgármester állapítja meg s az e tekintetben! kiadások a végrehajtói községektől szedeDdők. A szolgaszemélyzet javadalmazása. a) gépész- és cselédfelügyelő fizetése 200 frt. b) 2 lovasrendőr 400 frtjával 800 „ hotelesek lévén saját lovaikat tartant, c) hat gyalog rendőr fizetése i rJáOO frt. >i h Jam Éif/ötAeí» drtD , e) 3 hivatalszolga 200 írtjával - fj erdőőr fizetése az a) b) c) d) e) f) utaltak fizetéseiken ki- \ ül kapnak még szolgálatukhoz mért egyenruhát. g) 4 toronyör 80 frtjával 320 frt, h) remetei csősz. 120 „ és 6 hold föld haszonélvezete. i) fövenyesi csősz 40 „ és 5 hold föld haszonélvezete. k) egy udvaros fizetése 140 , l) egy fütő I 70 | m) egy ács „ 200 „ n) egy kertész | 200 „ o) egy gyepmester | 500 | A gyepmester kap még szabadlakast is, de tartozik lovat, szekeret és segédeket tartani. A város határán kivül minden hivatalos átázás alkalmával fuvar és béren kivül következő napdijak számíthatók fel : 1. polgármester . ..........................4 frt. 2. főjegyző, jegyző, rkapitány, árvaszéki ülnök, ügyész, mérnök és orvos részére . 3 frt. 3. számvevő, tanácsnokok, közgyám, könyvvezető, pénztárnok, irodai kezelő és segéd személyzet állatorvos és szülésznő egyenlően . 2 frt. 4. szolgaszemélyzet ....................50 kr. Ugy anazok ügyeiben úgy a város bel-, mint külterületein is ezen dijjak számíthatók fel, mely dijjakat azon érdekelt lel köteles fizetni, kinek érdekében a kimenetel történt, vagy ki annak fizetésére vagy határozatilag köteleztetik ; — | kül határon való kiküldetéseknél a dijjakon kivül az elöfogati költség is felszámítható. Egyesek érdekében es felszóllitasára teljesített írásbeli munkálatokért a jegyzők által a következő dijak vehetők igénybe : 1. másolatokért ivenként ... 50 kr. 2. bizonyítványok, becsülevelek és más pecsét alatt kiadott okmányokért . . 50 kr. 3. végrendeletekért ...... 2 frt. 4. szerződésekért ............................1 5. marha- es lólevelek kiállításáért darabonként ........................................................5 kr. 6. felszólamlá8i kérvények szerkesztése és felszerelése ..............................................^ í 7. takarékpénztári váltok kiállításáért 200 frt összegért 10 kr áron fejül .... 20 kr. 8) hirdetési beiratási dijak : helybelieknek ....................................10 kr. vidékieknek..........................50 kr. 9. közigazgatási és peren kívüli ügyekbeni tolyamodványok szerkesztéséért ... 2 frt. Megjegyeztetik, hogy ezen magán munkálatok végzésére kizárólag csak a városi jegyzők lévén jogosítva, mindazon más városi hivatalnok ki az egyes felek részére bárminemű magán mnnkálatot végez, vétséget követvén el, a fennálló törvények értelmében fegyelmi utón büntetendő. 57. §. Az orvos dijjai: 1. Az orvos lakásán egyesek részére kiállított vényekért 20 kr. 2. Ha az orvos a beteget saját lakásán meglátogatja, minden egyes látogatásért 50 kr. 3. Éjjeli látogatásért 1 frt dij jár. Teljesen vagyontalanoknál dij nem számítható fel. Szabadszemélyek egyszeri vizsgálatáért az orvos által 50 kr. dij számítható fel. 58. §.' A mérnök által egyesek érdekében, vagy építkezések alkalmával kiküldetéseknél 1 frt; ha a kiküldetés alkalmával felmérés is történik, s ennek folytán térvázlat készítendő, 2 frt dij vehető igénybe. A város belterületén kivül pedig a szükséges előfogaton kivül szemléért 2 frt, s ha felmérés es térvázlat is készítendő, 4 frt dij jár. ' ' 39. §• • Az állatorvos áltál a levágandó jószág meg- Tvizsgáld;; 'ért a következő jszuró pénzek számit- wfiSísrt f*' ■ ... I 1. Jáli, sertés és 2 évén alóli borjúért 3 kr. 2. 2 öycn_ felüli szarvasmarháért 10 kr. bárány és maiaczokért díj nem jár. Függelék. A rendőrség szolgálati szabályzata. I. A rendőrség szolgálati viszouya. A rendőrség általában t. i. a rendőrkapitány, rendőrbiztos és közrendőrők a polgármester, illetőleg a tanács rendelkezése és felügyelete alatt áll, melynek intézkedéseit és rendeletéit feltétlenül és pontosan teljesitani és mindenkor jelentéstétel kötelezettsége mellett foganatosítani tartozik. A rendőrkapitány és rendőrbiztos a képviselőtestület által az 1871-ik évi XVIII. t, ez. 70. §-a értelmében 6 évre választatik. A közrendőrök a rendőrkapitány véleményének meghallgatása meilett a polgármester által fogadtatnak fel s szolgálatukból ugyanez úton bocsáj tatnak el. Rendőrökül csakis bebizonyított jó erkölcsi magaviseletü, józan és megrovás nélküli életű s a mennyire lehetséges, írástudó, katonaviselt egyének fogadbatók fel. (Vége kövj Gyulavárosa 1884. deczember 29-én tartott városi képviseleti közgyűlése. A képviselők szokatlanul egybegyült nagy számát elnöklő polgármester üdvözölvén, mint első tárgyat előterjeszti a városi füpénztárnoki állásnak betöltését; pályáztak négyen, kik közül Uferbach János és Marki Gábor 10—10 képviselő által ajánltattak s rájak a szavazás elrendeltetett; 145 érvényes szavazat közül Márki Gábor nyert 61-et, id. Uferbach János 84-et> minélfogva Uferbach János eddigi városi alpénz- tárnok 23 szótöbbséggel városi főpénztárnoknak megválasztatott. 2. Az alpénztárnoki állásra pályástak és 10—10 képviselő által ajánltattak Frankó Döme, Végh Gábor és Mondák György; az első szavazásnál általános többséget senki sem nyervén, uj szavazás rendeltetett el, melynek folytán Frankó Döme 73, és Mondák György 70 szavazatot nyert, s igy Frankó Döme lett községi alpénz- tárnokká megválasztva: a törvényes eskü a közgyűlés előtt letétetett. 3. A megyei törvényhatóság által a városi szervezési szabályrendeleten tett nemi csekélyebb módosítások tudomásul vétettek.
