Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-03-30 / 13. szám
lS-ik izám Gyula, 1884. márczius 30-án III. évfolyam f-----------Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza.----* Elő fizetési díj: Egész évre .. .. Félévre .............. 2 » 50 » Évnegyedre .. * » ,25 r, Egyes szám ára 10 kr. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP. r~ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz sl- Dana IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; - Bécsben: Oppelik A., Schalek Heurig Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakZ. Az uj kataszter. A debreczeni magyar királyi kataszteri • igazgatóság e hó folyamán megkezdette az uj becslés alapján történt földadó munkálatok szétküldését. Megyénk kis községei — nevezetesen az orosházi járás több községe, a csabai járásban O-Kigyós, a gyulai járásban Do boz községe és az eperjesi puszta stb. megkapták az uj kivetési munkálatokat, — a többi községek és városok adómunkálatai, nevezetesen az uj katasteri telekkönyvek, birtokösszesitési betüsoros névmutató és egyéni birtokivek ápril hó folyamán fognak szétküldetni. Lapunk a katasteri törvény életbe lépte óta állandó figyelemmel kisérte a megyénkre vonatkozó becslési s osztályba- sorozási munkálatokat; több Ízben utalt azon veszélyekre, amelyek az irányadó körök passiv magatartása folytán a földtulajdonos osztályra hárulhatnak, s a községekbe szállingózó munkálatok szomorú elégtételünkre igazolják, hogy aggodalmaink nagyobb mérvben valósultak, mint magunk gyanítottuk, amennyiben oly általános földadó emelkedéssel állunk szemben, mely — hozzájárulásával a busásan felemelt általános jövedelmi pótadónak — érzékenyen fogja agrikulturánkat sújtani. Ma midó'n az országos bizottság végleg megállapította az egész országra szóló tiszta jövedelmi összes tételeket, azokon — tehát a járásokra szabott tiszta jövedelmi tételeken, bármily magasak legyenek más járásokéhez viszonyítva — ma már sem változtatni sem pedig ellenök fel- szóllalni nem lehet. Minden hiba, tévedés avagy sérelem orvoslásának egyedüli módja és eszköze : az egyéni reklamáczió. Hogy pedig minden birtokosnak lehetővé tétessék az, mikép teljes áttekintést szerezzen magának minden birtok részletének miként lett bejegyeztetése iránt: azon intézkedés történt, hogy a kataszteri telekkönyv és az összes birtokivek — mint fentebb jeleztük — egyes községekbe már tényleg megküldettek vagy a jövő hó folyamán szét fognak küldetni és ott a községházánál mindenki által megtekinthetők. Ezzel egyidejűleg a jegyző minden egyes földtulajdonosnak (még ha csak 100 □ öl földje vagy szőlője volna is) egy értesitvényt Békésmegyei tudósítások* * *) 1836. és 1837. évekről. Azt hiszem, nem térek el a békésmegyei mivelődéstörténelmi társulat kitűzött czéljától, midőn az alább következő tudósításokat annak Évkönyvében közzétenni bátorkodom. Földváry Mihály 1879-ben kiadta ugyan a Kossuth-féle törvényhatósági tudósításokat, melyekben a megyénkre vonatkozó két tudósítás is foglaltatik: *) de az a közönség, mely a mi társulatunk Évkönyveit olvasni szokta, nem igen bir tudomással arról, ami ott megyénkre vonatkozóiig íratott. Már pedig Békésvármegyének akkori élete igen érdekes és vonzó képet tüntet fel. Az akkoriban szereplett férfiak oly lelkes har- czot vívtak az alkotmányos szabadság és polgári jogok védelmezésében, hogy az újabb nemzedék, mely önelégültségében a régi megyei életet inkább hajlandó kicsinyleni mint *) Mutatvány „A Békésmegyei régészeti- és mivelődéstörténelmi évkönyv, most megjelent 188ys-ik évi folyamából. *) Lásd Kossuth Lajos „Törvényhatósági Tudósítások“ Budapest. 1879. 72, és 240. 1. kézbesit, amelyben ki van téve, hogy az illető tulajdonos az uj becslés eredménye szerint 1884. évtől kezdve évenként mennyi földadót tartozik fizetni. (Tehát már ezen évre is az uj kataszter után kell fizetni.) Ezen értesitvényt mindenki magánál megtartja és annak vételét egy elismervény aláírásával igazolja. A vett értesitvényből a földbirtokos évi földadóját látja ugyan, de azt nem, hogy esetleg melyik darab földje lehet jól, melyik rosszul osztályba sorozva, esetleg kihagyva, avagy idegen birtok az ő nevére s igy terhére bejegyezve, azért is minden egyes földes- avagy szőlősgazdának, akár sokalja akár nem sokálja az értesitvé- nyében kirótt földadót, fel kell mennie a községházához s ott a birtokívben megnézni: 1- ör. Nincs-e valami idegen földrészlet (parczella) az ő nevére jegyezve, a mely pedig nem az övé, és viszont fel van-e véve minden birtokrészlete, amely tulajdonához tartozik ? 2- or. Nincs-e valamely föld a birtokívben nagyobb területűnek felvéve, mint aminő az valósággal megvan természetben? 3- or. Állandó vizállásos hely avagy tanyai épület nincsen e mint termőföld megadóztatva ? 4- er. A mivelési ágban nincsen-e hiba ? vagyis hogy szántóföldnek volna megadóztatva ami legelő vagy kaszáló; szőlőnek, ami ki lett irtva; szántóföldnek ami esetleg szőlővel lett időközben beültetve? 5- ör. Végre, hogy valamely darab szántóföldje, legelője, kaszállója, kertje magasabb osztályba soroztatott, mint azt más hasonló talajú szántóföld, legelő, kaszáló, kert bejegyzett osztály mintateréhez hasonlítva — megillette volna? Ha ezen betekintés folytán a földtulajdonos azon meggyőződésre jutna, hogy egy vagy más darab földje nincs bejegyezve, vagy sérelmesen van felvéve, reklamálja meg a községi jegyzőnél a kérdéses parczellát, világos kijelentésével annak, hogy mért találja a felvételt sérelmesnek. A felszólalás ilyetén bejelentése után a panaszló egyelőre megtette kötelességét, de azért nagyon ajánlatos és szükséges is, íogy majd amikor az elöljáróság szokásos módon a felszólalásokat vizsgáló küldöttség megérkezését kihirdeti, menjen fel a községházához, tudja meg, hogy azon dűlők, melyekben az ü megreklamált földdarabjai feküsznek, mikor jönnek vizsgálat alá s akkora, mikor a vizsgáló küldöttség oda érkezik, igyekezzék jelen lenni a helyszínén, hogy ott élőszóval is előadja netalá- ni sérelmeit és azon okokat, melyekre felszólalását alapítja. A fentebbiekben dióhéjba szorítva közöljük az egyedüli utat és módot, amely által az egyesekre okozott sérelmek még orvosolhatók; ajánljuk megyénk túlnyomó részben földmives közönségének szives megfigyelésül; gondolja meg mindenki, hogy az uj becslés szerinti megadóztatás hosszú időre, évtizedekre kihat, ezen alapul még a községi, egyházi és általános jövedelmi pótadó is, s ha valakinek — mulasztásából kifolyólag — az adója terhelő marad, azon többet nem lesz képes sem ő, sem a hatóság segíteni; fizetni fogja a nagy adót évről-évre, anélkül hogy köny- nyiteni lehetne rajta. Felhívás ZBélcésno.eg'sre Irözönségréiiez I A budapesti tud. és mű-egyetem békésmegyei illetőségű polgárai egyesülvén azon testvéregyetemi polgárokkal, kik a szarvasi főgyrana- siumban legalább egy évet töltöttek, folyó évi február hó 9-én „Békósmegyei kör“ czi- men kört alakitának. Azonban mint minden körnek, mely létezésének első napjait éli, úgy körüuknek is a kezdet nehézségeivel kell küzdenie, de a mely nehézségek Békésmegye hazafias s minden szépért, jóért hevülő közönségének segélyével könnyen le- győzhetők lesznek. Tudjuk mi azt, hogy Békés- megyében mindenkor lelkes pártfogásra találtak és találnak azon törekvések, melyek azt megérdemlik. Ezen tudat bátorít bennünket arra, hogy a megye lelkes fiaihoz s leányaihoz forduljunk támogatás és pártfogás végett. Mivel pedig méltányos, hogy azok, akiknek segélyét kikérjük, tudomással bírjanak arról, kit és mit segélyeznek s érdemes-e pártfogásukra körünk, azért bátrak vagyuuk a kör czéljai s azok elérésére szolgáló eszközeiről — az alapszabályok nyomán — rövid áttekintést nyújtani. 1. §. A kör czime : „Békésmegyei kör.“ 7. §. A kör czélja hármas : a) a kör tagjai közt a társas szellemnek és összetartásnak szü- kebb körbeni megvalósítása; b) a kör tagjainak ÖDmivelődése; c) a kör szegényebb tagjainak anyagi segélyezése. 8. §. Ezen hármas czél elérésére eszközül szolgálnak : a) -ra nézve az egyetemi tanév folyamán tartandó rendes és rendkívüli közgyűlések s egyéb társas összejövetelek; b) -re nézve a kör által rendezendő tudományos vitatkozásokkal egybekötött felolvasások és szavalatok; c) -re nézve tagdijat szed és tőkét gyűjt. 9. §, A kör tagjai rendes, pártoló, alapitó és tiszteletbeli tagok. 11, §. Pártoló tagok a budapesti tud. és ■műegyetem polgárai s minden békésmegyei illetőségű vagy Békésmegyében lakó tisztességes egyén, valamint azok, kik legalább egy évet töltöttek a szarvasi főgymnaslumban, de nem mint tad. és műegyetemi polgárok tartózkodnak Budapesten; kik is — a pártoló tagok — legalább annyit fizetnek a kör pénztárába, mint a rendes tagok, (2 forintot évenként). 12. §, Alapitó tagok; kik a kör alaptőkéjének gyarapítására egyszer s mindenkorra 15 0. é. forinttal járulnak, 124. §. Segélyben a kör minden rendes laKJa részesíthető, ki azért folyamodik s kit a bizottság csakugyan arra utalva s méltónak talál. 134. §. A kör vagyona áll részint a tőkéből, részint a befolyó tagdijakból s esetleg adományokból. 135. §. A töke áll alapítványokból s a tőkésített évi fölöslegből. 138. §. A tőke békésmegyei takarékpénztárban helyezendő el. Ennyit láttunk szükségesnek körünk alapszabályaiból köztudomásra hozni. Bátran állnnk meg a megye t. közönsége előtt, mert tudjuk, hogy a lelkes közönség nem fog késni támogatásával, pártfogásával s akár mint a 1 a p i t ó, akár mint pártoló tag, akar másnemű segélyezéssel fog járulni körünk alapjának megszilárdításához, mely alap nélkül — legfeljebb légvárakat — de biztos épületet emelni nem lehet. A szives adományok Kémény Árpád elnökhöz (Budapest, Ferencz-József rakpart 11. szám 7 ajtó) küldendők, ki is a közügyeire vonatkozó kérdésekre felvilágosításokkal szolgál. Maradtunk hazafiui üdvözlettel Budapesten, 1884. év márczius hó 25-én. A bizottság nevében : Kemény Árpád, elnök. N á n á s s y Imre, alelnök. Sárkány János, titkár. K e m é n y Zoltán, jegyző. B a r t ó k y József, biz. tag. tanulmányozni, csak tisztelettel és bámulattal tekinthet amaz öntudatos alkotmányos küzdelmekre. Két igen érdekes esemény van itt elbeszélve, élénk ecsetelésével a megyei közérzületnek. Aczél Antal főispáni helyettes Kinevezése, és Tormássy János elfogatása oly események voltak, melyekkel szemben a megye közönsége nem maradhatott közönyös. Mind a kettőben a kormány önkényét és az alkotmányos szabadság megsértését látta. Az első ténynyel szemben daczos és visszautasító, a másodikkal szemben pedig bátor és követelő volt a megye. Biztosnak érezte az alapot, melyen állt; s ehez képest a küzdelem is biztos, öntudatos, nemes és lelkesítő vala, Aczél Antal, ki mint aradmegyei követ sem volt népszerű, úgy ismertetett, mint au- likus ember. Oly kitűnő ember után való ki- neveztetése, mint aminő Lánczy József békésmegyei főispán volt, általános elégületlensé- get idézett elő. Ezt tünteti fel a következő első tudósítás. A szék foglalás napjául Julius 28-kát kitűző helyettesi hivatalos levél a Megyének ugyan azon hónap 12-én tartott törv. hirdetési közgyűlésében lön kihirdetve. — Azon (már 3-ik levelemben közlőtt) szabályos végzés következésében, mi szerint elhatároztatott: hogy a Megye részéről semmi tisztelkedés nem tétetik, saját bélyeget öltött a köz várakozás magára, mellyet még különösebbé tőn a szomszéd Aradból előre át szárnyalt azon hir : hogy a Békés részérőli tisztelkedések hiányát, a helyettessel együtt nagy számmal bejövendő Aradi, és Temesi urak fényes kísérete fogná helyre pótolni. Azonban az ekként várt Főispáni helytartó Julius 27-én estve 7 órakor Arad Vgye felől, csupán, testvér öcsével Aczél József úrral egy, négy lovu kocsiban ülve érkezett Gyulára. Kíséretét csak egy üres kocsi s kis idő vártatva, hihetőleg csupa történeti találkozásnál fogva, 3 paraszt szekéren utánna bejövő Aradi czigány hangász kar tévé. — A mennyiben pedig a Megye végzése egyes tisztelkedni vágyóknak az utat tárva hagyá, akadtak Gyulán némely, reábirt önkéntesek, kik a helyettesnek eleibe menve kocsija előtt, s mellett lovagoltak. Számsze- rint valának ezek körülbelöl 24-én, Nemes közzülök lehetett mintegy 8, a többi lovagok pedig Gyula városának adófizető bírái, hentesei, mészárosai voltak, saját ünnepi köntöseikben, ki kardosán, ki kard nélkül, némelly része nyereggel, némelly pokróczal, sőt né- mellyek csak szőrén ülve lovaikat. A Gyulai mészárosok hatalmas karikás ostoraikat részint válukon keresztül vetve, részint kezükben tartva, vezeték ezen lovagokat, leghátul pedig az említett 8 nemesek lovagoltak, ketten közzülök a helytartó kocsija mellett levett süveggel, s az utczára tódult gyermekeket éljen kiáltásokra szüntelen nógatva. Ezen elő lovagoknak folyvásti, de sehonnan vissza nem hangoztatott — éljen kiáltásai között érkezett Főispáni helytartó Ur a megye udvarába, s ott röviden megköszöné az előtte lovaglók fáradozásait, kik azt ujabbi éljenre ráadásokkal viszonozták. Az egész látvány összeségét az is igen különösitette, hogy történetből ép akkor ütötte fel a Vgye háza előtt egy szekérre alkotmányát bizonyos kóbor majom oktató, s majmait síp és dob mellett folyvást ugrándoztatá.. Főispán, helytartó Ur, kiszállván kocsijából, de (a végzés szerint) semmi küldöttségtől nem fogadtatván, szobáiba távozott. Nem sokára el mentek hozzá, a k é t Alispán urak, a megye RRi közzül is nehányan (Stummer János salarisatus TBiró, Lengyel Márton fő-, Stummer Imre alügyész, és P a u 1 o v i c s eskütt urak emlittetnek) s a Gyulán lakó köz nemesség is, keveset kivéve, melly keveseknek elmaradását némelly kardot kötött nem nemes mesteremberek pótolták. Helyettes Ur a nálla megjelent megyei tagokat (kik közzül a Főügyész elmaradt) a
