Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-18 / 20. szám
20-ik szám Gyula, 1884. május 18-án HL évfolyam r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .........5 írt — kr. Fé lévre ............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ^ Ja BÉKÉS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay I János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttár aora 10 hr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Bukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árkonA megyei közgyűlésre. Amióta Békés vármegye közönsége elhatározta, hogy évenként csak két rendes közgyűlést tart, a tanácskozási tárgyak összehalmozódásánál fogva is hozzászoktunk a hosszas és érdekes tárgysorozatokhoz. A holnapi napon kezdődő megye- gyűlés tárgysorozata is sok érdekes tárgyat ölel fel magában, habár ezek fontosság tekintetében messze mögötte maradnak a múlt évi tavaszi és őszi rendes közgyűlés tanácskozási tárgyainak. Az alispánt jelentés a megye állapotáról és az időközben tett nevezetesebb intézkedésekről, úgyszintén a közigazgatási bizottság jelentése az 1883^ik év 11-ik feléről, egyszerű kivonatai a közigazgatási bizottság havi jelentéseinek és határozatainak, amelyek habár terjedelmességük- nél fogva feles anyagot nyújtanának is hosszas tanácskozásra — valószínűleg még sem fognak nagyobb vitákat provokálni. A miniszteri rendeletek közűi érdekes a belügyminiszternek az általános tisztujitások befejezése alkalmából kibocsátott körrendeleté; érdekesebb s fontosabb a tiszti nyugdij-szabályzat megerősítése s azzal kapcsolatban az állandó választmánynak javaslata az 1884. évre megszavazott 3%-nyi pótadó kivetéséről és kezeléséről szóló szabályrendelet megalkotása tárgyában; hallomás szerint a megyei tisztviselők túlnyomó része a nyug- dijszabályzatot sok tekintetben méltánytalannak, sérelmesnek s mindenek fölött anyagilag igen súlyosnak tartja magára nézve s hogy indítvány fog előterjesztetni a nyugdíj szabályzatnak egész más alapon leendő kidolgozására nézve. Thurzó Imre nótája. (A XVI-ik századból,) Fel, magyaroki bátran síkra, Álljon kiki csatasorbal Fel barátim I harczra fel! Isten hívja vitéz népét, Ellenségét hogy verné szét Most halni vagy győzni kell! * Hah! jönnek már a határhoz, Dölyfös haduk átkiáltóz: Hogy bennünket tönkre tesz! S ha kiirtják bajtársinkat Rabnemzetünk aztán sirhat, — Szent hazánknak vége lesz. Mért késnénk hát? mért haboznánk? Üssünk rajtuk méltón hozzánk, Kikre magyar föld tekint! Fegyverünk vitézségével, Osszunk halált szerteszéjjel • Épen úgy mint eleink! Ezek mint a nap fénylettek, Réme voltak idegennek, — ítélve föld népeit: Féltek tőlük, mint vihartól — Mely sziklát dönt, fákat horzsol — Hallván : „Árpád serge itt!“ * „A mi nemes szabadságunk az ég alatt sehol nincs, hanem Pannóniában : Hie nobis vei vincendum, vei fnoriendum est,u Gróf Ura Zrínyi Miklós. A miniszteri rendeletek közül valószi- leg nagyobb vitát kelthetnek még : a belügyminiszter rendelete az árva vagyon tűzkár elleni tömeges biztosításáról, mely igen nehezen hajtható végre, a mennyiben sok képzelt és valódi sérelmeket, úgyszintén érdekösszeütközéseket hoz felszínre ; a közmunka és közlekedési miniszter rendelete a szarvasi vasúti állomáshoz vezető kőuton szedendő vámdijakra nézve, továbbá az aradi ipar- és kereskedelmi kamarai illetékek hova fordítása tárgyában. A múlt évi közgyűléseken élénk re- sensust keltett a mező-herényi, körös-tar- csai és körös-ladányi hidak átalakítási költségeire vonatkozó miniszteri rendelet, most ismét tanácskozás alá íog kerülni alispáni jelentés és az állandó választmánynak idevonatkozó javaslatával együtt. A törvényhatósági levelek közt vau három politikai jelentőségű. Biharmegye a horvátországi események alkalmából a kormányhoz intézett bizalmi feliratát küldi pártolás végett. Ungmegye a főrendiház reformját sürgeti, Nyitra vármegye a pánszláv lapoktól a postai szállítás kedvezményét akarja megvonatni. Nem hisszük, hogy a megyei bizottsági tagok kormánypárti frac- tiója annyira el volna ragadtatva a kormány horvátországi politikája által, mint a szomszéd bihariak voltak, s ha csak a küszöbön levő követválasztás érdekei nem igénylik — a minthogy nem igénylik — valószinüleg minden vita nélkül egyszerűen tudomásul fogják venni. Különben az op- positió sem fogna aludni. A másik két átirat nem képezhet pártkérdést, hisszük és elvárjuk, hogy a bizottsági tagok párt és nyelvkülönbség nélkül magukévá teszik Ung és Nyitramegyék hazafias kivánatait. Pártolásra számíthatnak még HontHorvát István ünnepély. A folyó évi május hó n-én Székesfehérvárott megtartatott Horvát István kedves emlékű, s nagy tudományu történetirónk születése századik évfordulója, engemet is mint egykori tanítványát — a már egynéhány nap múlva nyolczvan éves aggastyánt — síromba viendő hálám záloga nyilvánításából — szabadjon megemlíteni félszázadot múlta időből — mely még az ö életében több hazai, külföldi tudós és bölcs férfiak ítéletét érdemelte ki — a nyilvánosság elé juttatni. Jelesen : Csaplovics Jánostól 1826. évben november 17-én a pozsonyi német újságban közlött levél szerint következő Ítéletet mond Horvát István ama történelmi búvárkodásáról, mely a magyarok őstörténetére vonatkozik. — Ezen nyomós tudományu férfiú, qui nil molitur inepte,“ a ki áltáljában a Históriában, Diplomatikában, Törvényben sokkal előbbre ment, mint minden más előtte való tudósok öszvessége- sen, oly dolgok iránt világosított fel bennünket, melyekről senki csak nem is álmodott. Többek között kilencz árkusokra terjedő Rajzolatokban az ő vakmerő bátorsága históriai nyomozásainak következeteit úgy terjesztette elő, hogy ezekről ötét mint az oroszlányt körmeiről, ösmerni tanulták. Egyik legfontosabb következtetése az ö nyomozásainak az, hogy a magyarok minekelőtte még ezen országba beköltöztek volna, már a világ megye átirata a közjegyzői törvényjavaslat 20-ik §-ának mellőzése iránt, Györmegye átirata a marhasó olcsón árulása tárgyában. A közigazgatási bizottság a közmmka- váltsági dijak felemelése tárgyában most már ismételten javaslatot ád be. A javaslat előreláthatólag nagy vitát fog kelteni és nem fog keresztülmenni. Igaz ugyan, hogy a közmunkapénztár nagy vállalatokba bocsátkozik és mindenfelől erősen igénybe van véve; az is igaz, hogy jövőben még fokozatosabb kiadásai lesznek, de mind ennek daczára nem tartjuk indokoltnak a közmunka-váltság felemelését, mert ama jövedelem többletet, mely a váltsági dij felemeléséből eredhetne, pótolhatná a közmunka összeírások szigorúbb ellenőrzése, különösen a nagyobb községekben, amelyeknél ha lakosságuk számát föld- és marhaállományukat egymással párhuzamba vonjuk (igen meglepő aránytalanságokra fogunk bukkanni, De másrészről felette inopportunusnak tartjuk a közmunkaváltság felemelését ma, amidőn az uj kataszter nagyon megszapori- totta a földadót, amidőn a földadónak pótadója 14°/0-ról 30°/0-ra emelkedett, amidőn a kataszteri felmérési költségek, a katona beszállásolási pótadó a község adó perczenteket 25—bOP/0-al felszöktették ; amidőn a megyei tiszti nyugdijszabályzat is az államadó 59/0-a erejéig igénybe veszi minden adózó zsebét, hogy ne is szóljunk az 50 évre kivetett rendki vüli és évenkénti rendes vizszabályozási költségekről. A közmunkaváltság felemelési javaslat ismételt előterjesztéséhez — ily viszonyok között — épen nem gratulálhatunk. Az állandó választmánynak előterjesztései előreláthatólag a közgyűlés vége felé kerülnek zöld asztalra. Kár pedig, mert igen fontos elvi kérdések fölött lesz a közgyűlés hivatva dönteni. Csak kettőt emli- tünk: Uj-Kigyós község kérvényét 540,000 írt kölcsön felvétele iránt; a telepitvényes község megakarná magát váltani ez összeg árán, és Orosháza község regale bérbeadására vonatkozó javaslatot, mely már az állandó választmány kebelében is igen élénk vitát keltett. A gazdasági egyesület javaslatát áriáéi kutak létesítése iránt lapunkban annak idejében egész terjedelemben közöltük ; a közgyűlés bizonyára támogatni fogja aja- vaslatot — erkölcsileg, ami persze legfölebb akadémikus értékkel bír az ügyre nézve; ugyanily sors jut osztályrészül az országos iparegyesület kérvényének a házi ipar fejlesztése ügyében ; a közgyűlés — hogy az artézi kutakat revanzsirozhassa — ezt viszont átteheti a gazd. egylet elnökségéhez kellő figyelembe vétel végett. Egyébként szivünkből üdvözöljük a közgyűlést és kivánunk a tárgysorozathoz élénk érdeklődés mellé hosszas kitartó türelmet is. Felhívás megyénk nagygazdáihoz katonai csikótelepek állítása ügyében. A közös hadügyminisztérium, egyetértve a magy. kormánnyal jobb katona lovak nevelése céljából 2—3 éves csikókat szándékszik nagyobb mennyiségben bevásárolni és azokat részint katonailag szervezett, részint magángazdák által kezelt csikótelepeken jobb táplálék által használható katonalovakká neveztettni. 1. Katonailag szervezett csikó t e 1 e p. A hadügyminisztérium kész egy oly tagositott birtoktestet, hol 400 d. külömböző évjáratú csikó és az ezek felügyeletére rendelt kaMint fergeteg, úgy rohantak, — Villámlása magyar kardnak Világitá meg útjuk . . . S im 1 vert hadak futni kezdtek Eldobának kópját, tegzet, — Magyar árnyék lett sírjuk. Közli: ifj. Jeszenszky Károly. históriájában ismeretes nagy nemzetet tettek, noha szittya, pántus, pelasgus, philisteus s más eféle nemzetek alatt és igy a kananeu- sok, gergeszusok, amorheusok, jebuzeusok, sőt a sabinusok is nem voltak egyebek, hanem a régi magyaroknak ágai, kiknek ős régi históriája a Bibliában is fennmaradt, és egész Mózesig felvitethetik. — Ezen állítások csak azoknak látszanak megfoghatatlanok- nak, kik magát a munkát figyelmetesen olvasni restellik. — Nemde egykor Copernikus- nak sem akarták hinni, hogy a föld a nap körül forog, noha mi már most arról teljesen meg vagyunk győződve.“ A „Hazai s külföldi tudósítások“ czimü pesti magyar újsággal járt „Hasznos Mulatságok“ második félévi 1826-ki közleménye 4og— 4i2. lapjain Horvát István jeles törté- netbuvárunkról következőket hagyott emlékben : „Esztendeje volt, hogy újságunk mellé árkusonként ragasztók a magyar régiségeknek ezen feszegetéseit. Az első három árkusok mintegy külső vonásait hozták ezen fontos vizsgálódásoknak, s ugyanazért teljesebb ismeretre s itélethozásra sem voltak készítve, sem nem szolgálhattak. Az utóbbi levelek, nehogy a bővebb históriai ismeretekkel nem bíró olvasó ezeket álmodozásoknak tarthassa, minthogy a tudós világban is kiki a tárgyakat csak maga elméjének mértékével szokta mérni, már némely bizonyításokkal is felvilágosittattak és sokakban nemcsak figyelmet, de álmélkodást is gerjesztettek, mivel ezekből a magyar szittyáknak a régibb világ részeiben nemcsak megjelenését, hanem dicsőséges vitézkedését is sejditették, és abból valamint a régi történeteknek eddig ismeretlen, úgy váratlan felvilágosítását is lehetségesnek látták, s ennélfogva a nemzetek históriájánák egész uj ál- talváltozását bizonyosnak tartatták,“ „Iudos trruber Karoly ur bibliothekárus ily meggyőződésből ezen Rajzolatokat — (t. i. Horvát István müvét) német nyelvre fordította, és Párisban levő nagyhírű és a napkeleti történetekben igen jártas M e r i á n követségfi tanácsos úrral közlötte, ki ezen ritka felfo- dözések által elragadtatván, nem kételkedett azt vallani: hogy ö végnélkül óhajtja a „R ajzol a t“ tárgyának bővebb kidolgozását látni; mert az által az egész régi Históriának uj ábrázatban való öltöztetését, s a görög és római klasszikusoknak nagy felvilágosítását várja.“ „A bécsi színházi némét újság“ 825-ben 649—ik lapon eme tudós Ítéletet közli: „Legnagyobb figyelmet gerjeszt ama tisztelt historikusnak és diplomatikusnak, Horvát István urnák a magyarok eredetéről való értekezése, melyben az ő ezen tárgyat a régi világ legmélyebb homályáig nyomozza, és ezen nemzetnek első lakhelyeit meghatározni igyekszik. Horvát urnák ezen tárgyról kéziratokban oly munkája vagyon, mely a legbővebb tudománytól dagadozó és legélesebb ítélettel tett vizsgálódásokat mutatá. — Temérdek sok és minden képzelődést meghaladó számos munkákon és diplomákon építi ez ő uj és akárkit is megillethető tekintetet, mint valóságos eredeti tudós. — A mit most közöl, oly szorosan összehúzott kivonás, hogy abból valamit kiszakasztani lehetetlen. — Az olvasó első tekintetre a tárgyak váratlansága által mosolygásra indul, de csakhamar eltátja száját és bámulásra fakad s álmélkod' tói elfogattatván, csak a nagy dicséretet önti.“ Áldottak maradjanak dicsöült nagv történetírónk emlékei a magyar nemzet között, s őrizze meg kegyelettel búvárkodásának kincseit 111 Kelt B.-Gyulán, i884. május hó 16-án. Idősb Moqyoróssy János.
