Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-04-13 / 15. szám

15-fk szám. III. évfolyam. Gyula, 1884. április 13-án. r Szerkesztőség: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 # 50 „ Év negyedre .. .. 1 B 25 B Egyes szám ára 10 kr. ^ A f-------;—1 Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. MEG-JELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Husvét ünnepén. Az elárult, kicsúfolt és keresztre fe­szített, de még a koporsóból is kitört igaz- ság győzedelmének, a halhatatlanság nagy ünnepének évfordulati napja derült fel ma ismét reánk a husvéttal, a keresztyénség eme legfontosabb és legszentebb ünnepével. Az, a kinek a szivében a legtisztább emberszeretet s az istennel való belső élet- közösség érzelmei lakoztak; a ki széllyel járt és jól tett mindig, mindenütt, min­denkivel, személy válogatás nélkül, az igazi önzéstelenség igénytelenségével; az, a ki arra tanította az embereket, hogy ők mind­nyájan egy vérből származván, egy atyá­nak gyermekei és igy testvérekül, atya­fiakul tartoznának egymást tekinteni; az, a kinek földi élete örök fényű tükör ma­rad minden, a legnemesebb értelemben vett öntudatos emberi életműködés előtt is áldozatául esett az emberi sötét tudatlan­ság, durva önérdek és számitó ravaszság átkos szövetségének. A tudatlan és elámított néptömeg, mely pár nappal előbb hozsánnával üdvö­zölte őt; az érdekeiket és erkölcsi hitelö- ket veszélyeztetve látó gonosz farizeusok, a ravasz papifejedelmek és Írástudók, — jobb ügyhöz méltó egyértelműséggel mind megegyeztek abban, hogy igazságtalanul elveszítsék azt, a ki maga volt az igazság, és a kiben álnokság nem találtatott. Még Pilátus sem mer védelmére kelni a felis­mert ártatlanságnak. Nem talál benne semmi bűnt; de azért nem emeli fel ke­zeit tiltakozva érette; legfeljebb megmossa azokat vízzel, azt hívén, hogy lelkiisme­retéből is kimoshatandja majd a gyáva ingatagság miatt támadt önvád sajgó foltjait! De a megmérhetetlen isteni gondvise­lés nem engedte megsemmisittetni az emberi hálátlanság által világmegváltó szerencsé­nek megkezdett müvét. Midőn az emberi bűnös ellenhatás már-már diadalt vélt ülni a lepecsételt kő alá temetett istenember és müvei felett; midőn megdöbbenve elrejtőztek magok a tanítványok is a szeretett mester eleste miatt s úgy látszott, hogy mindennek vége van: éppen ekkor nyúlt bele a vi­lágintéző hatalom keze a véres drámába, a mit az emberek oly kegyetlenül össze- bonyolitottak. Az írás előadása szerint „Nagy földindulás lön; mert az Úrnak an­Emléksorok. — Egy szép leányhoz. — Járok kelek hideg mosolylyal, Elrejtve néma bánatom. Ne tudja senki, hogy mit érzek S hogy e kínt érted hordozom. # Ne tudja senki, mint szeretlek 1 S hogy te vagy üdvöm, mindenem! S hogy eltaszitva és lemondva Sorvadok érted — csöndesen . .. • Ne tudja, sejtve soha senki, — Maradjon ez mély, szent titok! — Ha majd ily ifjan, megtört szívvel E teher alatt — leroskadok... Csákberényi Jenő. Békésmegyei tudósítások. 1886. és 1837. évekről. (Folytatás.) Ez huzamos ideig tartott, végre beáll- yán a csend, legelőször is azt nyilatkoztatá gyala mikor mennyből leszállóit volna és oda járult volna, — élvévé a követ a koporsó aj- tajá/ról. És vala az ö tekintete mint egy vil­lámlás és az ő ruhája fehér, mint a hó ... . Felelvén pedig az angyal, monda: Ne félje­tek I jól tudom, hogy a megfeszített Jézust ke­resitek. Nincsen itt, mert feltámadott /“ (Máté 28, 2, 3, 5, 6.) Igen, feltámadott Jézus a halálból di­csőségesen, diadallal. Áttörte a bűnnek ha­lálos nagy koporsókövét, hogy megkezdje tevékenységét, mint örökké és lüktető elv, az emberi nemesebb gondolkozás és er­kölcsi újjászületés világában, mint irány­zója az emberiség haladásának a jó, igaz ,és szép utjain a tökéletesség felé. És azóta a föld nem képes többé elnyelni a múlandó emberegyének csontjaival együtt azoknak magasba törő eszméit is. Azóta tudjuk, hogy a halál csak a földi gyarló élet sárgépe zetét bontja szét; csak az anyagot kéri vissza tőlünk az anyaföld számára, de a gépezet mozgató elemét: az isteni szikrát, nem vonhatja többé hatalma alá! Azóta megtanultuk, hogy el lehet ugyan árulni, ki lehet csúfolni s meg lehet feszíteni az igazságot, de a keresztfáról aláhulló ártat­lan vércseppekből uj meg uj bajnoka kél ki az üldözött nemes ügynek, s uj meg uj vád terem azok számára, a kik nem ir­tóznak Golgotára juttatni az igazságot Dicsőült Megváltó! A vigasztaló tu­domány és tanulságért tiéd legyen a hála és a tisztelet mind az időknek végéig! A te feltámadásod isteni pecsété a mi halha­tatlanságunk szent oklevelének, sarkköve emberi méltóságunk és boldogságunknak. — Valóban, a feltámadás hite nélkül nyo­morultabbak volnánk a föld férgeinél; e hittel pedig érezzük, hogy csak kevéssel vagyunk kisebbek az angyaloknál. Legyen üdvözölve és megszentelve azért általunk a halhatatlanság évnapja, a húsvét nagy ünnepe ma is. Merítsünk en­nek történeteiből egyen-egyen és összesen erőt, kitartást, az igazság mellett való ren­dületlen küzdelmeinkhez. Mert higyjétek el, Judásai ma is támadnak a nemes ügynek; a farizeusok, az elámított tömeg, a papi fejedelmek és Írástudók, változtatott czég alatt bár, de készen állanak napjainkban is Golgotára juttatni az igazat; a Pilatus- féle ingatag, gyáva, kezöket mosó jellemek is elszaporodtak közöttünk. — Megannyi intő ok ez nekünk, hogy felöltsük ellenök­ki Főispáni helyettes ur, miként igen örvend azon, hogy a RRnek első kivánatát, misze­rint felszóllitották, hogy az esküt magyarul, s polgári személy kezeibe tegye le, teljesít­hetni szerencsés; annak utánna olvastatá a következő királyi levelet; melyben Lánczy József Főispán, neve előfordultával hangos éljen, a Helyettes érdemei elszámlálásánál pe­dig tompa moraj nyilvánitá a közérzést s vé­leményt; már a múlt estveli vacsorakor is emlitésbe jővén a nemesség közt, hogy Arad­nak első követe az adó, vallás tárgyában s egyebekben, miként szavazott az országgyű­lésen. Vége lévén az olvasásnak, helyettes ur az eskü magyar formáját N o v á k Antal Főjegyzőnek átnyújtotta, s ennek előmondása mellett a hitet letette. — Ezt követve, írás­ból egy beszédet tartott, melyben fogadá, mi­kép főtörekvése leend, hogy közös erővel s egyetértéssel, a megye javát, boldogságát s dicsőségét előmozdítsa, megígérvén különösen a tisztikarnak, hogy benne barátot, pártolót, s jóakarót fog tapasztalni. Beszédjére senki sem válaszolt, hanem miután a dolog ekként végbe ment, történe­tének jegyzőkönyvbe ígtatása elhatároztatott. TBiró Szombathelyi Antal urnák azon ben a hitnek, és pedig az igazság diadalába Vetett élő és munkás hitnek romolhatatlan tnellvasát. Oh tegyük ezt ...........s meglátandjuk mi is a halottaiból feltámadott Krisztust az 6 dicsőségében! Homolya István. Megyei közügyek. ■AJispáni jelentés Békésmegye közigazgatási bizottságának április 7-én tartott közgyűléséből. Méltóságos Főispáu Ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A megye f. évi márczius havi közállapotairól a következőket van szerencsém előterjeszteni : I. Közegészségügy. Az egészségi állapot általában kielégítőnek mondható. A halálozási esetek eléggé kedvező arányt mutatnak fel. Csabán a roncsoló-toroklob két esete merült fel, az Orosházán február havá­ban járványszerüleg fellépett vörheny már meg­szűnt. Kondoroson is mutatkozott a kanyaró, a mi miatt az iskolát be is zárattam, de az erélyesen alkalmazott óvrendszabályok folytán már szünet­ben van. A hasznos házi állatok egészségi állapota eléggé kedvező, köztük sem járványos, sem ra­gályos betegség nem észlelhető. A K.-Tarcsán uralkodott rühkor már megszűnt, a mennyiben a kerületi állami és a megyei állatorvos közbenjötte mellett a hó 24-én megtartott vizsgálat alkalmá­val csupán egy beteg ló találtatott, a mely kö­rülmény egyszersmind lehetővé tette, hogy az onnan M.-Berénybe elhelyezett állami mének oda­vezettessenek, a mi a hó végén meg is történt. II. Közbiztonság. A személy és vagyonbiztonság eltekintve az orosházi járásban előfordult több rendbeli sertés, malacz és ló lopástól — különösebben a szintén Orosházán a hó 27-én elkövetett rablás által za­vartatott meg. Bizonyos Nagy Péter vásárhelyi lakos ugyanis azon ürügy alatt, hogy másnap ko­csiján Sámsonba elviszi, kicsalta Szulkai Ferencz molnárlegényt tanyájára, a mint azonban a vá­rosból kiértek, tőle pénzét követelte. Mire ez meg­futamodott, de Nagy Péter utánna szaladt és oly ütést adott fejére, hogy a vér azonnal elborította, I a földre esett. Erre 57 frt készpénzét, óráját elvette s elmenekült. Az orosházai cseudőrség azonban már elfogta és átadta a bűnfenyitő bí­róságnak. III. Tűzesetek. Orosházán 2, Csabán 2, Gyomán 1, a gyulai közönségesen igazolt észrevétele folytában, hogy mivel a leküldetni szokott Főispányi hitforma sem a törvényekre, mint alkotványi felállás egyedüli alapjaira, sem az adófizető népre nyilvános értelemben ki nem terjesz­kedik, kívánatos lenne oly szerkezetnek Or­szággyűlési megállapítása, melly által vala­mint a Fejedelemnek, úgy a nemzetnek is összes, s egymástól el sem különözhető érde­kei egyaránt legyenek biztosítva. — Megbi- zatott azon választmány, melly a jövő or­szággyűlésre adandó utasítások előkészítése végett a megyében fennáll; hogy a Főispáni hitfoi mának czélszerübb szerkezete iránt ja­vaslatot adjon. Ezek után Főispányi Helyettes ur szá­mos TBirákat nevezett ki, kik közzül csak személyesen jelen volt Kárász István ki- neveztetését fogadták a RR. éljen kiáltással, sőt minthogy a megyében egészen ismeretle­nek foglaltattak a kinevezés sorában, s több­nyire ollyanok, kidnek gondolkozása a me­gyeével merőben ellenkező: Szombathelyi Antal felállván, nem akarta ugyan ezen alka­lommal feszegetni a TBirák kinevezésének Főispáni jogát; de úgy vélekedik, hogy min­dennek van határa, s ha az e részben fenn­batárban szintén 1 tűzeset fordult elő, de Behol sem okozott jelentékenyebb kárt. A kémények seprése mindenütt rendesen eszközöltetik. IV. Közutak, hidak, védtöltéseA Utaink | múlt hetekben előfordult esőzések miatt általában megromlottak, de azért a közle­kedés sehol akadályokba nem ütközik. Az utka- parók mindenütt tevékenyen működnek. A k.-tarcsa, k.-ladányi útvonalon a hosszú­foki gátbelebbezés folytán szükségessé vált útépí­tés megyei közmunkaerövel már teljesen s a kellő méreteknek megfelelően befejeztetett. A herényi indóházhoz vezető kőutat múlt hó 16-án megszemlélvén, megütközéssel tapasztal­ván, hogy ezen útszakasz a téli időszak és for­galom által szerfelett megrongáltatott. E sajnos körülményről főispán ur ő méltóságát értesítvén, a megyei államépitészeti hivatal főnökét felhívtam, hogy a helyzet megvizsgálására a helyszínére ki menni s a teendők iránti javaslatát mielőbb be­terjeszteni ne késsék, különösen pedig az iránt, váljon ezen feldúlt kőút helyreállítása előtt, az út kikövezésének folytatása megengedhető-e nyilat­kozni szíveskedjék, mely felhívásomra azonban a tek. kir. mérnök ur javaslatát mind ez ideig be nem terjesztette. Más színben tűnt fel előttem a szarvasi vasúti indóházhoz vezető kőút állapota, mely a rajta képződött süppedésektől eltekintve, megnyugtató és szilárdabb'alappal bírónak látszik, melyre nézve egyéb észrevételem nincs, minthogy a jelzett süppedéseknek nem ősszel, de azonnal leendő eltávolítását elrendelendőnek véleméuye- zem. Szarvason létemkor a szarvas-m.-herényi közlekedési útnak a décsi pusztán keresztül ter­jedő szakaszát is megszemlélvén : örömmel jelen­tem, hogy ezen általam még 1881. évben kijavít­tatni elrendelt útszakasz a közlekedésre alkalmas jó karba hozatott. A csabai indulóházi út kikövezése iránti elő- leges készületek a vállalkozó által már megtétettek. A hidak és védlöltések mindenütt jó karban ■vannak. V. Vegyesek. A megyei és gyámhatósági pénztárak meg­vizsgáltattak és kifogástalanul rendben lévőknek találtattak. Az 1873. XX. t.-cz. 8. §-a alapján úgy egyesek, mint hatóságok birtokában levő azon mének, a melyek mint tenyésztésre alkalmasok, nyilvántartatnak, s a melyekről ez az illető ló- tenyésztési bizottságtól kiállított igazolvánnyal bi- zonyittatik, valamint mindazon kanczák is, me­lyeknek szopós csikajuk van, vagy a melyek a legközelebb lefolyt fedeztetési idény alatt akár állami, akár lótenyésztési bizottságok által enge­álló szokást tekinti, e jusnak mostani gyakor­latát visszaélésnél egyébnek nem állíthatja, mert eddigelé az ily székfoglalási, vagy tiszt­választási innepeknél a vidékiek közzül vagy ollyanok neveztettek TBirákká, kiket a me­gyével rokon gondolkozás személyes megje­lenésre indított, vagy kiknek érdemeik olly tündöklők s ismeretesek, hogy a megye ösz­tönt érez magában kitüntetésökre az alkalmat örömmel fogadni. — Már pedig (a jelenlevők­ről nem szólva) a vidékiekre nézve kérdi: is- meretesek-é a kinevezettek nagyobb részének érdemei a RR. előtt? melyek azon érdemek? s nemde gondolkozásuk Békés Vgye elveivel merőben ellenkezik ? — A szónok valóban ha nem állítja is, hogy a megye díszére illy egye­sek által homály háramolhat; azt mindazáltal nyilván kimondja, hogy ezen kinevezés a me­gyének dicsőségét nevelni nem fogja; — és ha nem mondja is a kinevezetteket érdemet- leneknek, de érdemeiket csakugyan nem is­meri s e nyilatkozással a megye méltóságá­nak tartozott. Ezen előadásra élénk helyeslés nyilatkozván, Főispányi helytartó ur meg- jegyzette, miképen a kinevezett TBirák ér­demes voltát már csak az is eléggé bizo­nyítja, hogy ő Felsége által jobbára királyi hivatalokra neveztetéssel s egyéb megtiszt^-

Next

/
Oldalképek
Tartalom