Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-13 / 2. szám

ez már másodizben történik — rendeleti utón in­tézkedni a törvénynyel szemben ; mindazonáltal miután a rendelet szolgálatra utasítja a folyam­mérnököt; de szavazati jogot nem biztosit annak; s ha a ministeri rendelet a szavazati joggal is felruházná a folyammérnököt, mint a főispán mondá, ő volna az első ki az ellen felszólalna s igy a rendelet tudomásul vétetett. Tárgyaltattak ez után a tanfelügyelő, az ál- lamépitészeti mérnök, az adóielügyelő, arvaszéki elnök s főorvos jelentései és előadrnányai. Az ügyészi elöadmányok közül fontosabbak a belügyminister azon rendelete, mely szerint az egyházi adók behajtására a községek nem köte­lezhetők. Ezen rendeletre a szarvasi evang. egy­háznak ügye szolgáltatott okot. Az egyház az adó­tartozásokat községi végrehajtó közegek által kí­vánta behajtatni, mit megtagadva a község a szol- gabiró ily értelmű határozatát, szemben az alis­pán! 8 közig, bizottsági határozattal — hagyta helybe a belügyminister. A Fekete-Körös holt medrében Békés alatt a község i a ref. egyház által emelt áttöltéseken áteresz készítése esetleg a töltések eltávolítására kelt alispán! határozatot a közig, bizottság másod- iokulag helybenhagyta. Több, a nagyközönséget kevésbé érdeklő s többnyire magán, személyi jellegű ügyekben ho­zott még határozatokat a közigazgatási bizottság, miután az ülés a késő esti órákban véget ért. 8026/1883. ikt. sz. alatt az illető társulattal kö­zölvén, a társulat választmánya ezen óvást 1883. évi deezember hó 15-én tartott ülésen tárgyalta s arra nézve 29. sz. a. következő határozatot hozta: „A beterjesztett két alternativ terv felett hosszabb eszmecsere fejlődvén ki, szavazattöbb­séggel a két terv közül az öblözeti közgyűlés által elfogadott és a társulati főmérnök által javasolt azon terv, mely szerint a Kálló, B.-Újfalun felül a Berettyóba vezetendő le, — fogadtatott el; és Békésraegye alispánjának óváslevele csatolása mel­lett jóváhagyás és megerősítés végett, a társulati közgyűlés elé beterjesztetni ha'.ároztntott.“ Ezek szerint óvásomnak a választmányban nem adatott ugyan hely ; a további lépéseket azonban elha­lasztódénak tartom azon időig, midőn az ügybon maga a társulati közgyüjés fog határozni. Az éfőviz-csatorna felső torkolata a bekö­vetkezhető áradásokkal szemben Gyula, Csaba és Békés városok érdekében a folyó óv »január-május hava tartamára eltöltendő lévén: nehogy ezen eltöltés következtében a csabai vasúti állomásnál kellő vízmennyiség hiánya miatt a forgalom ve­szélyeztessék, a közmunka és közlekedési minister ur rendeletével a b.-gyulai folyammérnöki hivatal odautasittatolt, hogy a felső torkolat eltöltését elő­zőleg, B.-Csaba felett, az Élővíz medrét megfelelő helyen egy keresztgáttal töltesse át olyképen, hogy az által nevezett városra veszélyt nem hozható magasságban a viz felfogassék s ez által egy viz- tartány képeztessék, melyből a vasúti állomás öt havi vízszükségletét fedezhesse. A folyammérnökség ezen műveletet az úgy­nevezett „bukó-gát“ felhasználásával szándékozván végrehajtani, ez irányban hozzám iotézett megke­resését B.-Csaba város képviselő testületének ta­nácskozása alá bocsátottam ; minthogy azonban a képviselő testület határozathozatalra magát hiva­tottnak nem tartotta: közeleeb az Élővizcsatorna társulatot hívtam fel, hof y a tervezetre nézve nyilatkozzék. IV. Vegyesek. A megyei pénztárak a mv't hó folyamán is meg lizsgáltattak s rendben lévőknek találtattak. Egyébiránt nz uj pénzkezelési szabályzat életbe­léptetéséhez s vég.óhajtásához szükséges intézke­déseket idejekorán megtettem. B.-Gyulán, 1884. január 6-í 1. Jancsovics Pál, alispán. Újdonságok. Kinevezések a megyén. Beliczey István főispán az újonnan rendszeresített megyei könyvvezetői állásra Kliment Gyulát, az árvaszéki irattárnoki állásra D e n n h o f Antal eddigi árvaszéki nyilvántartót nevezte ki, utóbbit a nyilvántartói teendőknek továbbra inegtartá sával; továbbá kinevezte napdijasnak Atyimű­vi ts Istvánt a közigazgatási, — Tar Istvánt pe­dig az árvaszéki irodába. Megjegyezzük, hogy a könyvvezetői és irattárnoki kinevezések a megye legközelebb elfogadott szervezeti szabályzatával ellentétben vaunak; ellentétben vannak a munkakört illetőleg, amennyiben a szervezési sza­bályzat értelmében a központi nyilvántartó teen­dőit nem az árvaszéki irattáruok, banem a könyv­vezető végzi, 8 tudtunkkal a szabályrendelet ily irányú intézkedése épségben áll fenn, s ezen csak a megyei közgyűlés van jogosítva változ­tatni. — Igaz, hogy maga a kérdés, ba vájjon a könyvvezető, vagy az irattárnok legyen-e egyút­tal nyilvántartó, alárendelt természetű, s legfölebb a két állás fizetéseinek megállapításánál oko­zott volna differentiát — amennyiben a mi véle­ményünk szerint a könyvvezető fizetésének 900 írtban törtéut megállapításánál a megye közön­sége tekintettel volt arra, hogy a könyvvezető egyszersmind központi nyilvántartó is, s bizonyá­ra az irattárnok fizetését nem 700 írtban szabja meg, ha a szervezetben a nyilvántartói teendő­ket is eme álláshoz utalja, mim most utólag tényleg történik; de daczára annak, hogy az egész kérdés ily alárendelt természetű, mi, akik­nek a megyei önkormányzati jogot — ameunyi- ben az még fennáll — csonkittatlanul fenntartani és megóvni már pártállásunknál fogva is szoros kötelességünk : sine ira et studio de kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy főispán ur intézkedése csak akkor lesz törvényes, amidőu a megyei közgyűlés a szervezeti szabályzat! ily értelemben módosítja és a belügyminister azt hely­benhagyja. A szolgabirói hivatal újévtől kezdve az oláh templom melletti volt másodalispáui lakba van áthelyezve. A képviselő testület által deezember 20-án megválasztott iskolaszék fi hó 5-én tette le az esküt a tanács előtt, s utánna azonnal meg is alakult, ha ugyan az akkor jelenvoltak válasz­tása a választottak állal elfogudtatik. Elnökül : Ormos János, alelnökűl Szigethy Lajos, gondno kul Lukács Károly, s jegyzőül Kovalszky József tanár választattak meg. Sajnálattal vettük a gyű­lésen felolvasott lemondó levelét Ambrus Lajos urnák, még az iskolaszéki tagságról is; mert iskolánk felvirágzása, keletkezése vagyis 9 óv óta az ő elnöki működéséhez van csatolva I bár a jövő 3 évre is öt óhajtottuk elnökül megnyerni, de ha már hajlott kora végett elfogadni nem akarta, legalább mint iskolaBzéki tag vett volna részt a tanácskozásokban s érvényesítette volna jóindulatú bölcs tanácsait. Az alakuló gyűlés fo­lyamán Ferenczy Alajos ur is leköszönt az isko­laszéki tagságról, megmaradásához azonban re­ményünk van. A honvédelmi miniszter által felállított patkolási tanfolyam f. hó 5-én kezdődött meg, amenyi ben akkor a csabai kovácsok közül 13 án iratkoztak be ; a gyulaiak közül 5 jelentkező dé­lutánra rendeltetett beiratkozásra : a csabaiak még tizenhármán helyezték jelentkezésüket kilá­tásba a mai napra, amidőn a tanfolyam tényleg kezdetét veendi. A délelőtti órákban elméleti elő­adás tartatik vasárnaponként a polg. iskola rajz iskolájában,délután pedig gyakorlatilag oktatottnak a laktanya patkoldájában a helyes lópatkolásra. — A miniszter urnák eme, hálára kötelező in tézkedése, úgy látszik, a gyulai kovácsok között nem talál kellő méltánylásra ; mert 15 önálló ipa­ros s ezek segédei közül csak öten jellentkeztek, holott a tanfolyam helyben van és meg napon­ként 50 kr. díjban is részesülnek. A Miskolcz — Békés — Csaba — Aradi conzortium báró Vay Béla elnöklete alatt, múlt hó 19-én tartott közgyűlése, hosszas, beható tanácskozás után, k mondta, hogy maga is úgy lévén meggyőződve — hogy ennek a vasúti terv létesítésének ma már sok akadálya van, melyek között legfőbb az, hogy az előző ré­gibb tárgyalások szerint sem az illető érdekeltek nem nyújthatják azon áldozatot, illetőleg garau- tiát, mely a befektetett tőke kamatozását bizto­sítaná s az állam által elvállalandó kamat biztosí­tásra számolni nem lehet, rnr nélkül a befekte­tési töke sem az országban, sem külföldön meg nem szerezhető, ennélfogva — sajnálattal ugyau, de kény telén a consortium lemondani azon eddig táplált reményről, hogy e vonal létesithető le­gyen, és azért a Miskolcz — Püspök-Ladány Csabai vasútvonal kiépítését czélba vett conzor­tium feloszlását egyhangr’ag kimondta A gyula-sarkadi utou levő fehér-körösi megyei ujhid, teljesen elkészülvén azon a közle­kedés akadálytalant'' folyamatban van, ami kü­lönösen a közeledő vásárra járó közönség érdeké­ben igen kívánatos volt. A gyulai nöcgylet g.-. Wenckheim Fi'gyesné egyleti elnök elnöklete alatt íolyo ho 6-áu választmányi ülést tartott. Ez alkalomból az egylet rendes évi közgyűlése megtartását február 3 ára tűzte ki, a megh;vók e héten már ki is hor­dárnak. Tanácskozás alá vétetett az egyleti alap­szabályok módosítása, a melyre nézve a közgyű­lés lesz hivatott határozni. Ezután több segélyért folyamodó kérvénye intéztetett el | folyamodók előnyére. Az egylet részéről Erkel Jánosne urno az újévi köszöntők kiosztásából, az Ő fáradhatlan hozzájárulásával begyült 132 írttal eluökuőnek be­számolván, eme összeg az egylet pénztárába be- utalványoztatott. Erkel FerenczDé úrnőnek azon fáradhatatlan nemes áldozatkészségéért, melylyel az újévi köszöntőkből tapintatos eljárásával az egyletnek oly tetemes összeget teremtett, s mind azon adakozóknak, a kik ahoz — a czélt tekintve — nemesszivüleg hozzájárultak, nem késik a vá­lasztmány az egylet neveben forró köszönetét a nyilvánosság utjau birlap'lag nyilvánítani. A gyulai rom. kath. hitközség f. bó 6-án szépszámú tagok jelentésében közgyűlést tartott. Tárgyai voltak: 1. Bálint Antal leköszönt egyházi gondnok helyébe Dániel Pál választatott meg egyhangúlag gondnokul. 2. Az egyház tulajdoná­hoz tartozó 53 sorszámú bérházra 3 ajánlat ér­kezvén be, az Démusz József gyulai lakosnak 950 írt évi bél fizetés mellett 6 évre kiadatott. 3. Az 1884. évi költségvetés — az előterjesztés alapján — elfogadtatott e szerint az egyházi adó az államadónak 12 száztólija mint múlt évben volt; szintén egyhangúlag tudomásul vétetett a. számvizsgáló bizottság jelentése az 1882. évi számadás megvizsgálása tárgyában. Több rendbeli magán kérvények — mindannyian kedvezően in­tézteitek el. Gyulaváros országos vasárainak kimu­tatása 1884. évre. Január hó 16, 17., 18., 19., 20. napjain; május hó 21., 22„ 23., 24., 25. nap­jain ; julius hó 16., 17., 18., 19., 20. napjain; szeptember hó 3., 4., 5., 6., 7. napjain. — Első napon sertés, másod napon juh és kecske, harmad napon marha és gazdasági eszközök, negyed na­pon ló és ötödik napon iparos belvásár tartatik. Kelt B.-Gyulán, 1884. január 2-án. Fridrich, r. kapitány. Büvészeti és lövészeti előadást hirdet­tek tegnap estére a „Koroná“-ba. Valami Miss Esztella nevű nő volna az est lépvesszője, de — amint tudjuk — csabai szereplése után, amely­nek esetleg néhány gyulai ember is szemtanúja volt igen kevesen mentek a hangzatos „lövész­királyné“ és egyszálu környezete lépjére. A gyulai .három ipartársulat tagjai f. hó 6-án délelőtt 11 órakor közös értekezletet tartottak a városháza termében az 1885. évi budapesti országos kiállítás ügyében. Göndöcs Benedek apát és lelkész ur, mint a helyi bizott­ság elnöke megnyitó beszédőhen ama kötelezett­ségre utalt, mely a gyulai iparosokat a nyomott viszonyok és kedvezőtlen anyagi körülmények da­czára is terheli oly nagyszabású honfiúi vállalat­tal szemben, aminő a küszöbön levő országos ki­állítás; a város iparos osztályának eddig méltán kiérdemelt jó hirneve feltétlenül igényli, hogy a gyulai iparosok úgy létszámuknak, mint iparfej­lődési kiváló niveaujuknak megfelelően — legye­nek Budapesten is képviselve. A kiállítás helyi bizottsága társadalmi utón fogja összegyűjteni | kiállítandó tárgyak oda- és visszaszállítási költ­ségeit úgyszintén térdijait, az iparosoknak mun­kájukon kívül tehát csupán a kiállítandó tárgy nyers anyagját kell sajátukéból fedezni. Érdekes és hosszasb eszmecsere után, melynek folyama alatt az is felmerült, hogy az ügy az ipartársu­latok elé külön-külön tanácskozás alá volna uta­landó — eme eszmének elejtése mellett — a ki­állítók házánkénti toborzása fogadtatott ol oly- formán, hogy a kiállítani felszólítandó kiválóbb iparosok névjegyzéke — iparáganként elkülönítve — még az értekezlet folyamán ösezeállittatott. A házankénti toborzásra elnöklő apát ur az ér­tekezleten jelenvolt F i n t a Ignácz polg. iskolai igazgató-tanár urat indítványozta, aki valóban elismerést érdemlő ügybuzgósággal készséggel vállalkozott a fárasztó megbízásban eljárni. Mel­léje eljárókul az iparos osztályból Ludvig András, Tóth Ferencz és ifj. Emhö György urak választattak meg illetve kérettek fel. A csizmadia ipartársulat a kiállijási helyi bizottság jegyzőjének közreműködése kepcsán saját kebe­lében fog kiállítókat toborzani. Egyébként még megjegyezzük, hogy a bejelentési időt az orszá­gos bizottság márczius hó végéig hosszabbitotta meg. A Csahosér megnyitására vonatkozó mnlt heti újdonságunkat oda kell módosítanunk, hogyf. hó 5-én csupán a munkálatok átvétele történt, a csatorna tényleges megnyitása még a miniszter intézkedésétől van függővé téve. A páluapi vásár — mely a sertésárak alakulására nézve — az egész országra s rész­ben külföldre nézve is irányadó szokott lenni a sertéstenyésztőkre nézve, nem Ígérkezik legjobb kiállításúnak, az előjelekből legalább ez követkéz* tethető, noha az ellenkező sincs kizárva ; általá­ban a gyulai téli vásár a sertésárak alakulását illetőleg valóságos börzejáték, melynek chanceait soha sem lehet előre tudni ; annyi bizonyos, hogy sertés roppant nagy számban hajtatik, az akiok és vásártéri udvarok már mind ki vannak bé­relve. A sertésvásár f hó 16- és 17-én (szer­dán és csütörtökön) lesz; 18-án (pénteken) szarvasmarha, 19-én (szombaton) lóvásár, 20-án (vasárnap) belső vásár. A vásári napokra az or­szág minden részéből jöttek a városi hatósághoz távirati kérdések. A gyulai kör tisztújító évi rendes köz­gyűlését ma délután 5 órakor tartván, azon a kör tagjai megjelenni e helyen is felhivatnak. Az’ iparos ifjúság önképző- és betegse- gélyzö-egylete a múlt évi segéd- és tanonezmun- kakiállitással kapcsolatban rendezett tánezviga- lom tiszta jövedelme körül az ifjúsági és megyei méhész-egylet között felmerült differentia kérdé­sében f. hó 6-án érdekes, mondhatni viharos le­folyású választmányi ülést tartott. — A beható hosszas vitának az volt az eredménye, hogy a választmány egyhangúlag odanyilatkozott, misze­rint nem ösmeri ugyan he a méhész-egylet kö­vetelésének jogosságát, de ismételten tartott sza­vazás után egy szó többségével elhatározta, hogy a tiszta jövedelem felerészét, mintegy 207 frtot, Göndöcs Benedek apát és lelkész urnák, mint a méhész-egylet elnökének — aki különben az ifjú­sági egyletnek tiszteletbeli elnöke, 1 sok tekin­tetben egyik főtényezője a kiállítás elért nagy sikerének — kifizeti. Eme, az egylet kebelében mér hetek óta kiváló forrongást okozó kérdés le- tárgyalása^után a választmány elhatározta, hogy február 2-án bált ad a „Koronádban, mégis vá­lasztotta a rendező bizottságot s oly intézkedé­seket telt, hogy a bálnak zártkörű jeliego teljeseu biztosítottnak mondható Az ifjúsági- egylet tisztújító évi rendes közgyűlése egyébként | h ó 27-éu lesz; ugyanekkor fog­nak a kiállításon kitüntetett helybeli kiállítók közt az érmek is kiosztatni. A homokgödör, melynek felületét a meg­alakult korcsolyázó-egylet áldozatkészsége, no meg a kedvezően hideg időjárásnak révén is tűr­hetően síma jégpáuczél borit — délutánonként rendes találkája hölgy közönségünk „elit-ejének.“ A gyöngédebb nem ez évben jobbau van képvi­selve, örvendetes tanúságául annak, hogy e ki­válóan egészséges sportnem mindinkább hódít hölgyeink kérében. Eljegyzés. Békési J ános kapitányi ir • nők jegyet váltott Titl Emilia kisasszony­nyal, özv. Hárshegyi Istvánné urhölgynek szere­tetreméltó kedves unokájával. A jegyespár fogadja őszinte szerencsekiváuatuukat. Megyei közügyek. •A-lispáini jelentés Békésmegye közigazgatási bizottságánf K jp iurr 6- k közgyűlésén ß.-Gyulán. Méltóságos Főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság ! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak múlt 1883. évi deczember havi állapotáról szóló i'ehdszeriDti jeleutésemet az 1876. évi VI. t.-cz. »lapján van szerencsém tisztelettel következőkben előterjeszteni. I. Közegészségügy. A lefolyt hóban Szarvas, Kondoros és Bén­ulva községekben a kanyaró járványszerüleg légi tón fel, az iskoláztatást mindhárom helyt felfüg­gesztettem. Ezen intézkedésem további fenturlásá- íak szüksége időközben elenyészett Szarvas köz­iégre nézve, hol a járvány megszűnt. A kór terjedelmének és lefolyásának tuegi- élésére szolgálnak a következő adatok. Szarvason negbetegedett 408 egyén, kikből egy sem esett a árvány áldozatául; Kondoroson a megbetegült 21 permekből meggyógyult 3, további gyógykezelés blatt maradt 24; Bánfalván 13 botegülési eset nerült fel, melyből egy eset sem végződött ha- állal. A megye többi községeiben a közegészségi llapot sem ragályos, sem járványos kórok által aeg nem támadtatott; valamint megyeszerte ki- ngástalan Volt a hasznos házi állatok egészség­gye is. II. Közbiztonság. A személybiztonság egy esetben sem, a va- yonbiztonság pedig mindössze is 11 tolvajlási settel háborittatott meg, melyek tárgyát kisebb lasznos házi állatok, ruhaneuiüek s élelmi czikkek ilidegenitéso képezte. Ezekből 6 kiderittetett, 5 ledig nyomozás alatt maradt. E rovat alatt megemlítem, hogy az orosházai isendörségi őrs-parancsnok az ellene indított vizs­láját közben öngyilkosságot követett el. III. Közutak, Hidak. Vizszabályozási ügyek. Az erős fagyok által teljesen megszilárdult itakon a közlekedésnek nagyobb akadályai nin- isenek; 1 helylyel-közzel létező vágások betöltő­ién, nz utkaparók, a mennyire a kemény talaj mgedi, dolgoznak. A gyula-kétegyházai ut mentén lévő vizládák bem töltettek ugyan be teljesen, — mindazonáltal izén utón a kétegyházai közmunkaerő lehető czél- izerüen felhasználtatott. A mnzöberéuyi indóházi ut az indóháztól a sözségháza előtti térséghez vezető utcza sarkáig eljesen elkészült s a múlt hó közepén eszközölt elülvizsgálás uián a közforgalomnak átadatott. A békési nagyhid épitési vállalata 21000 írtért Léderer Ede mérnöknek adatott ki. A javi- ,ási munkálatok ugyanitt már folyamatba vétet­ek ; a megyei komp pedig, mely a hidjavitás be- éjezéséig a közlekedés fentartására lesz hivatva, eljes felszereléssel felállittatott. A gyula-sarkadi útban levő fehér-körösi nagy- tid, a vállalati szerződés ellenére mindez ideig em építtetett fel, pedig küszöbön áll a gyulai ’ál-napi országos vásár, mely Biharmcgye felől, 1 átkelési forgalmat szerfelett növeli. Indokolt- iák tartom tehát, hogy vállalkozó kötolezettségé- ek teljesítésére a legerélyesebbeu szorittassók. A tek közigazgatási bizottság 1883. évi 306. kb. sz. alatti határozata folytán a Berety- jm szabályozó és ármentositő öblözetnek a Kálló elvizeinek szabályozására vonatkozó tervezete lien a megye közönsége nevében tiltakozásomat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom