Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-03-09 / 10. szám
lO-ik szám. Gyula, 1884. márczius 9-én III. évfolyam r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre 1 ... .. | írt — kr. Félévre I I ..2 „50 „ Évnegyedre .. .. 1 | 25 „ Egyes szám ára 10 kr. » k _____________A PO LITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttór sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya uteza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang I/vpót Dorottya utcza 8. sz. a./ Bécsben. Gppelik A.f Schalelc Henrik} AToose Rudolf és Dukes 3T. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Megyei közügyek.-A-lispáni jelentés Békésmegye közigazgatási bizottságának márczius 3-án tartott közgyűléséből. MéltÓBágos Főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak folyó évi február havi állapotáról szóló rendszerinti jelenrésemet az 1876. évi VI. t. ez. alapján van szerencsém tisztelettel következőkben előterjeszteni. I. Közegészségügy. A Békés községben uralgott toroklob, valamint a Kondoros községben fellépett kanyaró- járvány teljesen megszűnvén, a megye területén jelenleg csakis Orosháza községben van a közegészség kedvező helyzete megingatva, holis a gyermekek között a kanyaró járvány mutatkozik. Aggályra az alkalmazott óvrendszabályok mellett annál kevesebb ok létezik, mivel a járvány lehető szelíd lefolyása, s eddig a felmerült esetek egyike sem végződött halállal. A m. kir, belügyminiszter ur rendelete alapján a hülyék és bárgyúk községenkint ösz- szeiratván, annak eredménye szerint a megye területén összesen 146 hülye és bárgyú létezik, kik nagyobb részt a szülei háznál vagy rokonoknál, s a menny-ben ilyenekkel nem bírnak, a községi szegényházakban s illetőleg a község költségén egyes emberbarátoknál nyernek elhelyezést és gondozást. A lovak között K,-Tarcsa községben a rüh- kórnak több esete merült fel; a sürgősen alkalmazott óv- és gyógyintézkedések folytán azonban a ragály tovaterjedése megakadályoztatott. A beteg lovak száma naponta kévesbedik s bizton remélhető, hogy a baj pár nap alatt teljesen megszűnik. II. Közbiztonság. A személybiztonság a múlt hó folyamán következő esetekben háborittatott meg : Weisz Mátyás szarvasi lakos leánya, szerelmi viszony szülte bosszúból Herczeg Mór sz.- audrási községi Írnokra pisztolylyal kétszer rájött, de eredménytelenül. Gyoma községben K. Kovács Zsófia férjétől elvált nő múlt hó 21-én Az én barna szeretőmnek... Az én barna szeretőmnek A világon sincsen párja : Szelíd, mint a páros galamb, Bóditó a mosolygása! Szava olyan édes zengzet, Mint mennyei hárfa hangja; Jól megálljon, rab ne legyen Aki egyszer azt meghallja 1 Csókja édes, jobb a méznél, Szeme tüzes, sötét éjfél, Lépésével nem okoz zajt — Sokkal könnyebb a szellőnél 1 Oly jelenség, melyhez képet Álom festhet tündér kézzel, Mely csak egyszer boldogíthat, Nem lelve — bár keresd — kétszer 1 Szóval: szíve, teste-lelke Olyan az én szeretőmnek — Fölkiáltasz ha meglátod : Ez, maga a földreszállott Angyala a Terem tőnek!. . . Nagy Károly. született leánykáját megfojtotta. Ugyanitt Szőke Erzsébet ellen azon gyanú támadt, hogy ő magzatelhajtásra alkalmas szerek nyújtásával foglalkozott, I a mennyiben e szerek nem használtak volna, a gyermekgyilkosságra való rábeszéléstől s az ily módon esett ártatlan áldozatok eltüntetésétől sem iszonyodott. Végre szintén Gyomán Csatári Kovács Bálint házánál történt, hogy részegség miatt támadt verekedés közben Cs. Kovács Mártont, fivére János késsznrással élet- veszélyesen megsebesitette. Mindezen esetek az illetékes bírósághoz feljelentettek. A vagyonbiztonság ellen elkövetett cselekmények száma 11-re megy; melyek úgy jellegüknél, mint tárgyuknél fogva csekély jelentőséggel bírnak. Legnagyobb kárértéke van a Babik István orosházai lakos kárára elkövetett tolvajlásnak, mely esetben nevezett károstól cselédje, Loncse Péter 415 frtot lopott el. Tűzveszély négy esetben fordult elő; még pedig B.-Csabán 2, Gyomán 1, és Vésztőn 1 esetben. Ezúttal is feltűnő az öngyilkossági esetek nagy száma, melyek következők : Február hó 6-án özvegy Vági Györgyné, Laczó Katalin orosházi lakos (83 éves) saját házában felkötötte magát.. Szintén akasztással vetett véget életének február hó 15-én Csizmadia Péter sz.-szent-tornyai lakos, február hó 19-én, Kardos János csorvási lakos, február hó 21-en Bacsovszki András tót-komlósi lakos; Tót Sándor békési lakos pedig konyhakéssel metszette el nyakkát. Az öngyilkosság oka, mind az öt esetben ismeretlen. Véletlen haláleset áldozata lett Liker Zsófia csabai lakos, ki a pitvarban levő forró vizzel telt edénybe esvén, égési sebeiben meghalt, továbbá Bonkovics Sámuel mező-berényi lakos, kit ittasságában szélbüdés ért. III. Közutak. Hidak Védtöltések: A közutak a változó időjárás mellett is, eléggé jó állapotban voltak s e részbeu a múlt hó folyamán különösb intézkedések alkalmazásának szüksége fenn nem forgott. A megyei törvényhatósági bizottság 1877. évi 213. bgy. sz. a. hozott határozatával a községi utczák lejtraérezése 1 a meggyűlendő csapadékoknak a községekből való levezetése elrendeltetvén, B.-Gyula város, Békés, Mezö-BerényKörös-Tarcsa, Gyoma, Endröd, Szarvas, Szent- András, Öcsöd, Körös-Ladány, Vésztő, Szágha- lom, Füzes-Gyarmat és B.-Csaba községeket ezen határozat, valamint az annak alapján újabb kiadott rendeletek felújításával, ezen fontos ügy felkarolására s lehető sikeres megoldására,. nemkülönben az eddig végzett muukálatok terjedelmének megismertetésére felhívtam; Orosháza községet pedig utasítottam, hogy miután a megyei hatázozatok elleni felszólamlásával a magy. kir. belügyminiszter ur közelebbi rendeletével feltétlenül elutasittatott : a munkálatok teljesítésére kitűzött a közel lejáró két évi határidő alatt a rendeletnek minden további halogatás nélkül tegyen eleget. Remélem, hogy a járási tisztviselők kívánatos erélye mindezen rendelkezéseim sikerét, annyi eredmény nélkül lefolyt hosszú idő után, most már biztosítani is fogja. A körös-ladányi, mező-berényi és körös- iarcsai ártéri hidak költségeinek viselésére nézve az érdekeltségi tárgyalás megtartatván : annak eredménye felett, a megyei bizottság közelebbi közgyűlése fog határozni. Az ugyanily czélu tárgyalás mindez ideig sem volt azonban megtartható a foki hidra nézve, mivel a tervek és műiratok még most is a közlekedési minisztérium tárgyalása alatt vannak. A gyepesi és határéri hidak megfelelően kijavíttattak. A körös-tarosai kijáró gát munkálatai a kormánybiztosság költségén, 1800 méternyi hosz- ban teljesen s akként fejeztettek be, hogy a 4 és ]/<2 méter korona szélességű padkákkal ellátott part megnyugtató védelmi vonalat képez. A Körös-Tarcsa község alatt lévő, de megrongált szádfalak hasonlóan teljesea kijavittgttak. A Körös Tárcsái hídnál a hosszufoki gátbe- Iebbezés folytán a K.-Tarcsa — K.-Ladányi utón szükségessé vált földmunkálatok megyei közmunkával már folyamatba, vannak téve s kedvező időjárás esetén még e hóban be is fejeztetnek. Tisztelettel jelentem továbbá, hogy az Élővíz csatorna felső torkolatának eltöltése és az alsó torkolati zsilip megerősítése, nem különben a csabai vasúti állomás vízszükségletének biztosítása iránt a f. évi január havában megtartott érdekeltségi tárgyalás eredménye felett, a közmunka és közlekedési minister ur f. évi 6720. sz. a. kelt rendeletével határozott. Az ide vonatkozó rainisteri rendeletet, a jelen ülés folyamán külön fogom a tek. bizottság elé terjeszteni. IV. Vegyesek. 1- ör. A megyei pénztárak a múlt hó folyamán is megvizsgáltatván, azok rendben levőknek találtattak. Ugyanezen vizsgálat alkalmával arról is meggyőződtem, hogy az uj kezelési szabályzat végrehajtását eddig nehezítő körülmények nagyobb részt elenyésztek. 2- or. A b.-csabai katonai hadszerkészlet- raktár a múlt hó 15, és 16. napjain vétetett át az építési vállalkozótól s adatott a kincstár használatába. A kincstári térítési dijak, ez időtől kezdve a megye katonaelszállásolási alapját illetik. B.-Gyulán, 1884. márczius 2. Jancsovict Pál, alispán. Békésmegye közigazgatási bizottságá- uak márczius 3-án tartott ülésében a következő közérdekű tárgyak intéztettek el: Az Élővíz-Csatorna felső torkolatának elzárása és az alsó torkolat biztosítása érdekében tett intézkedésekről, e bizottsághoz leérkezett közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszteri leirat másolatban az érdekeltséggel közöltetni rendeltetett. Öcsöd községénél 127 forint badmentességi díj és 18 frt 64 kr. kereseti adó, elszegényedés, elhalálozás és eltávozás folytán behajthatlanokká válván, töröltetni határoztatok. A csabai statusquo izraelita s az ugyan ottani orthodox izraelita hitközségek között az előbbi által kivetett kultus és gabella adók tárgyában fennforgó vitás ügy, a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter f. évi február 6-án 4476. sz. a. kelt leirata folytán, melynek értelmében a fenti adónemek kivetése és behajtása elleni fel- folyauiodásnak hely adatott, további törvényszerű intézkedés végett, a megye alispánjának kiadatni reudeltetik. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszternek 5047. számú rendelete értelmében, határozatiig kimondatott, hogy ezentúl az izraelita hitközségekben rabbikul csak oly egyének alkalmaztathatnak, kik magyar alattvalók, kik legalább a gymnáziumnak s a reáliskolának 4 alsó osztályát, esetleg a polgári iskolát jó sikerrel elvégezték. Gyulavárosát illetőleg már teljesen elkésziegy - Kebelemben egy titkos vágy éget: Bár gyakrabban láthatnálak téged 1 Mint a hajó ha törve a horgony : Szivem terhét mindhiába hordom. Régen volt az, mikor kezed fogtam H szerelmünket elsusogtuk csókban! Reményem sincs; — bús sorsomat látom : Boldogságom eltűnt mint az álom! Nagy Károly. JL nemzet kincsei. (Az ötvösműkiállitás.) Régen letűnt, régi jó idők meseszerü hagyománya támadt fel s került össze száz meg ezer helyről rejtekéböl a fővárosba, a nemzeti muzeum palotájába, hogy régi nagyságának fényét ösmerni s nemzeti önérzetünket nevelni tanított bennünket. Az isten ostorának, hadverő Atillának arany edényeitől kezdve két ezredévet megközelítő időszak kincseit látjuk itt egybehalmozva, Sz. István korán át, Sz. László, Nagy Lajos, Mátyás az igazságos, majd szentegyházaink es főuraink dragasagai ragyognak elénk. A villanylámpák vakító fényárjában a mérhetetlen kincseknek szemkápráztató öröme, arany-, ezüst- s drágaköveknek minden elképzelhető faja; igazi Dárius kincse. Nem mondunk sokat, ha 25-től 30 millióra becsüljük az ország minden részéből, sőt külföldről is itt egybehalmozott mesés kincsek értékét, s mindez miért ? Hazai iparunk jövendő fölvirágoztatásáért. Az iparművészeti muzeum elhatározta, hogy a múlt évi könyvkíállitás mintájára a hazai ötvös, vagyis aranymüvesség régi emlékéből szintén kiállítást fog rendezni, azon czélból, hogy ez iparunk hajdani virágzásáról úgy magunk meggyőződhessünk, mind arról a külföldet is meggyőzzük, másrészt pedig iparosainknak példát nyújtsunk, ösztönözzük különösen ötvöseinket, hogy a külföldi gyári termeléssel szemben is vegyék fel újra a har- ezot s teremtsenek a régi mintára újra becses és igazi müértékü dolgokat, Természetes, hogy e főczélon kívül a hazai történet és műtörténet a régészet tudománya is bő tápanyagra találnak a temérdek müdarab tanulmányozásában. A czél elérésére az egész országban bizottságok alakíttattak, ezek s különösen R á t h György, Ipolyi Arnold s a kiállítás tudós titkára, P u 1 s z k y Károly és P u 1 § z k y Ferencz, a nemzeti muzeum igaz- gatójai roppant tevékenységének köszönhető, hogy az országos történeti ötvös mükiállitás most ily minden várakozást felülmulő eredménynyel nyílt meg. A kiállítás első termében jobbára őskori, népvándorláskori, kelta és római korbeli arany- és ezüst díszek és edények töltik meg a szekrényeket; legnevezetesebb ezek között a III-ik szekrényben a nagyszentmiklósi hir ;s arany lelet, melyet ő Felsége kincstára állít ki. Kancsók, poharak, serlegek és egy kürt, egytől egyig szinaranyból verve. Az egyik részén görög, a másikon eddigelé még meg nem fejtett fölirás van. Súlya ösz- s z e s e n 2660 arany. A német tudósok Athanaróch góthus király kincsének tartják; de minden valószínűség szerint Attiláéi, kinek épen hadi útja mentén találták. Az egyik kancsón egy hun lovas és másik oldalán Emese álma van dom- bor műben kiverve a turul madárral. A második terem a kiállítás legnagyobb helyisége, az összes egyházi ötvös munkákat foglalja magában. Ott láthatók a byzanczi művészet maradványai a VIII—Xll-ik századokig, majd a góthikus művészet legszebb alkotásai, útmutatók, olykor méter magasak, püspök pálezák, s közel 100 egyházi kehely. Leginkább érdekel bennünket bizonyára mindannyi között sz. László királyunk ereklyetartó, ezüst aranyozott mellszobra, a győri káptalan tulajdona. Valószínűleg i4oó—57 között készült. Nem kevésbé becsesek első nagy királyunk, szent Istvánnak, életnagyságunál nagyobb ezüst mellszobra, a nagy Bernhard szobrász müve 1635-ből, valamint egy püspöki pásztorbot Mátyás király korából s egy kehely, gr. E r d ő d y tulajdona, a hollós czí- merrel és Bécs város czimerével, minden bizonnyal nagy Mátyás király idejéből. Ugyancsak itt vannak még aacheni hires templomi
