Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-10 / 6. szám

lálékot, hogy az a vasút szükségletét ideiglenesen fedezi; a végleges biztosításról pedig — a csatorna sorsától teljesen függetlenül alkalmas kutak fúrása által módjában áll a vasútnak gondoskodni. Múlt hó 25-én történt a kétegyháza-kisjenői helyi érdekű vasút műtanrendöri bejárása, melynél a megye képviseletében a kir. mérnökkel együtt személyesen vettem részt. A szemle kedvező ered­ménye alapján a vasút a forgalomnak múlt hó 28-án átadatott. A tek. bizottság 1747/883. sz. a. hozott ha­tározatában nyert felhatalmazás alapján a szarvasi vasúthoz vezető kőuton szedendő vamra vonatkozó díjszabást, az államvasutak igazgatóságával egyet- értőleg megállapítván, ezen módosított díjszabás az eredetöl annyiban eltér, hogy mig az eredeti díjszabásban a kövezetvám egysége métermázsán­ként 22/10 krban állapíttatott meg áltatánosan az uj díjszabásban a tételek az állatokra s egyes szállítási czikkekre és darabokra nézve külön is szabályoztattak, szükséges volt ez a kezelés köny- nyitése sőt lehetővé tétele érdekében. Egyébiránt a módosított díjszabást a közlekedési minister úr­hoz is bemutatni el nem mulasztottam. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak és alapok a múlt hóban is megvizsgáltatván, az eredményt követke­zőkben ismertetem meg. A megyei kezelés alatt álló alapokban a gyámpénztár kivételével az ellenőrzési napló lezá­rása után kellett lenni készpénzben 201,829 frt 21 krnak,kötvényekben 54,782 frt 80 krnak ; mely maradványi összegek % szaknaplók maradványai­val, úgy könyvelés, mint valósággal talált pénz és kötvénybeli értékre nézve tökétesen megegyez­tek. A központi gyámpénztárban, a könyveléssel teljesen egyezőleg 13,362 frt 67 krnyi készpénz és 71,907 frt 491/* kr. kötvénybeli maradvány találtatott. Ez utóbbi pénztár vizsgálatánál tapasz­talván, hogy némely kötvények az árvaügyi sza­bályzat rendelkezései ellenére csupán kezesekkel vannak biztosítva, felhívtam a megyei árvaszéket hogy ezen kötvények biztosítása körül egészen a szabályzat szerint járjon el. 2. A községi elöljáróságok újonnan válasz­tása a múlt hó folyamán eszközöltetett, mindenütt kielégítő rendben; kivéve Csorvás községet, hol a választási eljárás ellen panasz adatván be, az e részben szükséges vizsgálatot, helyettesem a kö­zelebbi napokban fogja megejteni. B.-Gyulán, 1884. február 3. Jancsovics Pál, alispán. Levelezés. Sarkad, február 5. 1884. A sarkadi iparegylet — saját pénztára ja­vára — a helybeli nagyvendéglő termében f. hó 3-án tánczestélylyel egybekötött hangver­senyt rendezett, mi a város fennállása óta elő­ször esett meg. Már a meghívók szétküldése után észreve­hető volt, a megszokott csendes életünkbe beál­lott mozgalom, mely a derék iparosok küldöttsége által felkért műkedvelők családja és ismerősei kö­rében keletkezett. Kellemes meglepetés volt a zsúfolásig meg­telt teremben levő szép közönségre nézve, hogy egy vegyes karra időközileg létesült dalárda (ma- ' lyet Szeitz Károly polg. isk. igazgató vezetett) két igen kedves darabot pompásan adott elő. A kar­sokkal izletesebb terjakot készíteni, a miről meg is győződhetnek egy rövid */i óra le- folyta alatt. Nemsokára valami 6o szelencze lett előszedve a készletből, most megkezdő­dött a vásár. Nála épen semmi terjak sem maradt. Adott sebtapaszt, a mely minden se­bet gyógyít, és ha a száj vagy gyomor el van rontva, egy körömnyi osekélység kell belőle; továbbá minden görcs ellen valódi szert és száz más eféle dolgokat, melyekkel az emberek leggyakrabban czélt érhetnek. Veszélyesebb bajokat is azonnal gyógyít, ha a szélhámosnak a betegséget 4 szem közt el­mondja; mint most is történik még időnkben, ha valaki — a kovácshoz vagy pásztorhoz a közelfaluba átmegyen gyógyulást keresni. Adoma, 4-ik Henrik franczia király egy rokon herczeg kérelmére, egy udvari nemesnek némi csekély szolgálata elismerése fejében a Szent­lélek rendjelt adományozta. Az uj lovag a felavatáskor, a mint szokásban volt, az evan- gyéliom ama szavait mondá ; „Uram! nem vagyok méltó arra.“ Mire viszonzá a király; jól tudom azt, de én nem tagadhattam meg öntől e rendjelt, mert nagybátyám oly régen ostromol már érette. Életbölcsészet. Az emlékezet az értelem táplálója; erő, mely a lélek elébe oly képeket idéz, melyek által a belátás gyakoroltatik, és a melyek a múltban megállapodást a jövőbeli cselekmé­énekben Szacsvay Ilon és Jolán nővérek, Boros Mihályné úrnő, Nagy Róza és Juliska nővérek, Kovács Matild k. a. és a bájos őssy Mariska mű­ködtek közre kellemes hangjukkal. Kedves jelenség volt továbbá Bleyer Jenny k. a., ki Zumpetől a „Sons du Coeur“-t s Strauss- tól a „Csók-keringő“-t játszetta zongorán. Utána Kazik Gabriella k. a. szavalta el gróf Vasa Ottiliának „Mi lelkesítsen engem dalra“ ez. szép költeményét, oly igaz lelkesedéssel, kellem­mel és kifogástalan hangsúlyozással, hogy méltán aratta a szűnni nem akaró tapsvihart. Boros Mihály ur két ízben énekelt „Magyar népdalok*-at és szépen csengő hangjával általános elismerést vívott ki. Hasonlóan köztetszéssel fogadták Kovács Ma­tild k. a. zoDgora kíséretét. Szacsvay Géza ur — tekintve a tanulási idő rövidségét — d’cséretre méltó igyekezettel és kellő szabatossággal mondta el Gyulai Pálnak „Pókainé“ czimü balladáját. Ezután Kolb Kálmánná úrnőnek kellett volna zongorán „Magyar népdalok “-at játszani, de nem tudni mi okból maradt el ezen szám. Következett Deák József polg. isk. tanár ur felolvasása, melynek esetleges hosszúsága felett némileg jogosan aggódott mar a tanczert hevülo fiatalság; — de ime alig hangzik el a bevezetés szava; már is derültségét, altalános érdeklődést keltett szellemes értekezésével a „semmidről úgy, hogy kevés szónok lett egyhamar oly sok tetszes- nyilatkozat és éljenzéssel megszakítva, mint derék és sok szép reményre jogosító, képzett fiatal ba­rátunk. Szacsvay Ilona k. a. a tikkasztó hőség da­czára is mintegy 5 magyar népdalban gyönyör­ködtette a hallgatóságot szép alt hangjával, Kolb Kálmánná úrnő kevéssé élénk zongora kísérete mellett. Szeitz Károly igazgató ur — tekintettel az anélkül is hosszú müsorozalra — szavalata helyett szívesen átengedte a tért városunkba érkezett Staudy Lajos zongora művésznek, kit a társulat szintén szerencsés volt megnyerni a közreműkö­désre. Eljátszotta Chopin I. sz. vslczerjét és a ki­törő tapsokra néhány zamatos magyar nótával tol­dotta meg. Művészi játékával mindnyájunkat el­ragadott és fellelkesitett annyira, hogy még az is kinek a zene iráDt absolute semmi érzéke tán soha sem volt, fájón volt kénytelen felsóhajtani, hogy ennyi művészetből mért nem áldotta meg őt is az ég legalább egy milliomodnyi részecskével. Them Károly „Magyar Induló“-ját zongorán 6 kézre játszották városunk és vidékünk kedven- czei: Kazik Gabriella és Mariska nővérek Pap Károly úrral. Előkelő megjelenésük lebilincselte és kedves modorok előre is részükre hódította az összes kö­zönséget. Bátor és szabatos játékuk pedig való­ban kiérdemelte a lelkes „éljen* felkiáltásokat és a két szép természetes virágcsokrot, melyekkel kitüntetve lettek. A hat kezes után még négy kézre játszott a két kedves nővér „Fauszt* és „Észak csillaga* operák kivonataiból, az előbbi­hez hasonló praecisitással és elegantiával. Spitzer Emma k. a. is szépen és értelmesen szavalta el Szász Károly „Angyal és Ördög* ez. költeményét. Végül Pap Károly ur játszotta zongorán Er­kel Ferencz átirata szerint a „Rákóczi Iuduló*-t nagy ügyességgel és oly gyújtó hatással, hogy a falrengető „éljen“-ek a még pótlásul játszott s tánezra lelkesítő csárdások között sem szűntek nyekre szabályozóul vagy alapul gyűjtik a jöhető sikerre. Minden ember egy országot rejt magá­ban: az értelem mint fejedelem a legfelső s legbiztosabb részen lakik; az érzelmek olya­nok, mint az udvari emberek, melyek nélkül segély nem vihető a fejedelemhez; a főképes­ségek az akarat, emlékezet és egyebek a ta­nácsosok; az alsóbb tehetségek a nép elöljá­rói; a heves szenvedélyek a pártütők, kik az átalános békét megzavarják. Az emberi lélek nevelés nélkül hasonló a bányában rejlő márványhoz, mely magában semmi tetszetős külsővel nem bir, mignem a művész. ügyessége a szint megadja, hogy fel­színe tündöklik és minden ér, minden ékítő vonalkák törések, foltok kellemesen tűn­nek elő. A hires angol költő Miltonnak, ki köz­tudomás szerint vak volt, egy parlekédő szép felesége volt. Buckingham herczeg egy alka­lommal valódi rózsának nevezte őt a férj előtt. Igen, a szinére nézve lehet, hogy az; de én csak azt tapasztalom, vak lévén, hogy tövisei naponként szúrnak. Béni, — szólt egy napon a boszús apa fiához, — most elvagyok foglalva, de majd lesz időm és téged jól eldöngetlek. Ne sies­sen vele atyám, monda a hibás fiú, várhatok én akár Ítélet napig. Németből közli! Rácz János. meg, — mi az igen t. műkedvelőnek legszebb i méltán megérdemlőit jutalma. A sikerült hangversenyt rögtön a legvidorabb hangulatú táncz követte, mely hogy reggelig tar­tott : magától értetődik. Ezen élvezettelies estély, az iparos társulat élére állt Szondi Beia ref. segédlelkész ur eszméje volt, s annak sikereB kivitele is az ö fáradhatlan utánjárásának köszönhető. Adja Isten, hogy még számtalan ily magas élvezetet nyújtó előadást rendezhessen és ez által társadalmi életünk kapcsát is szorosabbra fűz­hesse. Tartsa Isten és soká éltesse városunk derék, értelmes iparosait az összes igen t. műkedvelőkkel egyetemben. N. S. Batyubál Mezöb erényben. Nem régiben valakitől azt hallottam, hogy ‘M.-Berényben sikerült bálát rendezni : merő ab­surdum I Nem volt igaza a fráternek. Fényes bi­zonyítéka az ő igazságtalanságának a f. hó 3-ikán megtartott batyubál, melynek sikerére nagy befo­lyással volt a nőkből és férfiakból alakult rende­zőség ügyessége és fáradhatlansága. Keresztyénekből és zsidókból oly szép és kedélyes társaságot alakulni — ez idő szerint — csak Mezőberényben lehet látni. Föl is lessz ez sokáig írva az emlékezet táblájára. * Már d. u. 3 órakor folyvást lehetett látni a finom ételeket hordó cselédséget az úri kaszinó ajtaján ki és bemenni. Bent a három gazdasz- szony : Horváth Jánosné, ifj. Jeszenky K á r o 1 y n é és Holier Adolfné o-nők buzgólkodtak az adományok átvételében. Mind­három ügyes, gondos s valósággal gazdasszony- kodásra teremtett egyén, kik a fényes közönség teljes rokonszenve és szeretető mellett végezték a fárasztó és sok gondot igénylő tisztet. * A kaszinó 3 termében gazdagon volt felte- ritve, mig a szépen feldíszített tánezterem várta a közönséget. A fiatalság nemes tűzzel fogott a tánezhoz még vacsora előtt s a kilencz órakor kezdődő vacsoránál már pihegö kebleket s át­szellemült arezokat lehete látni. Közben Hor­váth János üdvözölte a közönséget rövid köszöntőbeszédben. Nagy Károly s. lelkész pedig a vendégek közt megtestesült szeretetért, barátságért, majd a szorgalmas gazdasszonyok egészségéért ürítette poharát. Mindkét beszédet élénk éljenzés követte. * Tíz órakor megkezdődött ismét a táncz, miközben a kedv páratlanul áradozott. Hogy is ne lett volna kedv ott, a hol oly sok szép nő gjujtja a kebelben éledező lángokat!? Hogy M.-Berényben régen volt ilyen bál : bizonyítja a szép hölgyeknek alább közlött teljes névsora. Je­len volt nők : Tury Dánielné, Holczer Istvánná, Siradó Katalin, Haty Károlyné, Steiner Adolfné, Spiczer Adolfné, Kurlanderné, Gottfriedné, Hege­dűs Mihályné, Steiner Sándorné, Fürediné, Minich Józsefné, Szentandrásy Istvánná, Grünwaldné, Klein Miksáné, Münich Endréné, Kutzán Györgyné, Wolf Pálné, Pilcz Andrásáé, Brózik Gusztávné, Gozmány Ferenczné, Baranyiné, Wallner Jánosné, Krámer Gusztávné, Orosz Helén. Haty Mariska. A leányok közül: Papp Ilonka és Mariska (B.-Gyula) Búzás Mariska, (Kaszapereg) Nagy Te­réz, (Mezőhegyes) Haty Ilona, Jeszenszky Mariska, Gozmány Ilka, Münich Róza, Szentandrásy Ilka, Kurländer Vilma, Pilcz Zsuzsika, Erdensohn Cze- czil, Holczer Matild, Brózik Ilka, és Kutzián Juliska. íme a szép hölgykoszoru, mely bármely vá­ros táneztermének díszére válnék I Dicsérettel kell megemlékeznünk az egyszerűségről, mely az öltö­zetekben — s a fesztelenségről, mely a kedé­lyekben nyilatkozott, * Étel, ital és táncz közt tartott az estély éjfél után % batig s igy reggélynek is nevezhető. De még ez transit; másnap délben gyüle­keztek a korhelylevesre, mely után vidám zene mellett ismét megkezdődött a táncz. Nem volt a ki elmaradt volna az előző estei vendégek közül, így történt, hogy e másod’k bálnak a haragos éj vetett véget. A tánezterem csak este 11 órakor lön üressé. Kár, hogy elmúlt 1 Kár, hogy szétoszlott mint az álomkép II... * A kaszinói könyvtár és az ovoda javára — daczára a 75 frt, kiadásnak — maradt tiszta jö­vedelem 28 frt 25 kr. Szép összeg ily két napig tartó s az alatt újabb kiadásokat igénylő báltól. Többször is óhajtunk ily sikerben gazdag tánczestélyt t Tisztelt rendezőség 1 Excelsior I Az önök nevei jövendőben is garantirozzák a sikert. Konder. Felhívás. Felhivatnak mindazon hadmentességi díjköteles egyének, kik Gyula városa te­rületén laknak, hogy az 1880. XXVII. t. ez. 13 ik §-a értelmében teendő bevallá­sokat legkésőbb e hó végéig Gyula város adó­hivatalánál okvetlenül beadják, illetve a meg- kivántató adatokat tollba mondják, mert el­lenesetben az idézet törvényezikk 20-ik §-ában meghatározott birság fog ellenük alkalmaztátni. B.-Gyulán, 1884. febr. 8. Dobay János, polgármester. Újdonságok. A gyulai nö-cgylet, múlt vasárnap tar­totta évi rendes közgyűlését az árvaház termé­ben ö móltósága, gróf Wenckheim Frigyesné úrnő elnöklete alatt a tagok élénk részvétele mellett. Constatáltatott miszerint a tagok száma 60-nal növekedett, a mit a jólelkü kegyes grófnő örömmel jelentett be. — A tisztikar magasztos hivatása teljesítésére újra felkéretett, csak az egy hiányzó választmányi tag helyett Ambrus Ilka urhölgy választatott meg. A Miklósy színtársulat — mely színi je­lentése szerint még f. hó 6-án volt előadásait megkezdendő — csak ma vagy holnap jöu Gyulára és ha értesülésünkben bízhatunk kedden fog elő­ször játszani. — A társulat legkiválóbb tagja Benedek ur egyébként már városunkba meg­érkezett. Az iparos iijusági egylet által a „Koro­nádban f. hó 2-án rendezett tánczvigalom a far­sang legsikerültebb mulatságának jelzését igényli. Évek óta nem volt oly pompás lefolyású igazi polgári tánczvigalom, mint ez alkalommal : hibája csak a túlnépesség volt, a négyeseket szünóra előtt négy colonban nyolezvan kilencz- ven pár tánczolta, a tánezterem fala csaknem csurgott a hőség-sajtolta izzadtságtól; a társa­dalom úgynevezett „polgári* osztályának bájos, s közöttük ritka szépségű nőtagjai gyönyörű leá­nyok és szép menyecskék nagy számban jelentek meg, a polgári ifjúság (iparos és kereskedői osz­tály pedig teljes számban vett részt a kedé­lyes lefolyású, fesztelen, csaknem családias jel­legű mulatságon. A bál túlnépessége folytán kü­lönösen ki kell emelnünk Fáskerti István ven­déglőst és ügyes személyzetét, a rendes, pontos kiszolgálásért, melyben a közönség részesült, ami különösen szünóra alatt nem volt kis feladat. Nyilvános számadás. A dyulai iparos if­júság önképző- és betegsegélyző-egylete által f. évi február hó 2-án tartott tánozvigalom pénz­tári eredménye. Bevétel: 228 frt 66 kr, k i- adás: 111 frt 26 kr; tiszta jövedelem: 110 frt 34 kr. Felülfizettek : Gr. Wenckheim Frigyes 10 frt, Göndöcs Benedek 4 frt, Dobay János 2 frt, Nagy László 40 kr, Sál József 50 kr, Henger Viktor 50 kr, Kocsis László 40 kr, Balog József 50 kr, Bán István 1 frt, • Remele József 1 frt, Rótb Ignácz 30 kr, Neubauer Mór 1 frt, ifj. Ludvig József 50 kr. Fogadják a szi­ves felülfizetők legőszintébb köszönetünket, — Gyulán, február hó 8-án 1884, Az iparos ifjúsági egylet nevében : Sál József elnök, K ó h n Dávid, jegyző. A gyulai iparos ifjúsági egylet, ma délután 3 órakor tartja a „Komló* vendéglőben levő helyiségében évi tisztújító rendes közgyűlé­sét, melyen az egylet rendes és pártoló tagjai, résztvenni e helyen is felkéretnek. Ugyaneme közgyűlést követőleg fognak a gyulai kiállítók közt az érmek is kiosztatni. Bleyer Ferencz városunkban már több íz­ben tartózkodott és előnyösen ismert táneztanitó- ur — mint értesültünk — tánezfólyamot nyit Gyulán a városház szomszédságában levő Silber- stein-féle házban. Legmelegebben ajánljuk a gyer­mekeiket tánezban oktatni óhajtó szülék pártoló figyelmébe. A „gyulai kör* közművelődési czéljaira Gyulán 1884. évi február hó 23-án Békésmegye székházának termeiben sorsjátékkal egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez, a rendező bizott­ság nevében Kertay Zsigmond elnök. Személyjegy 2 frt, családjegy 5 frt. — Karzatjegy első sorban 3 frt, második sorban 2 forint. Kezdete 8 óra­kor. Jegyek előre válthatók a körhelyiségében Kiss Gyula urnái, a kör pénztárnokánál február hó 20-tól kezdve 23-ig d. u. 5—7 óráig. — Este a pénztárnál. " Az úri kaszinóban f. hó 7-én este felol­vasással kapcsolatos tánczestély volt. C h r i st ó Miklós „egy ügyvédbojtár naplójából* czim alatt olvasott fel egy ügyes tollal irt dolgozatot, — F á b r y Sándor pedig lapunk tárczájában közölt versét szavalta a közönség élénk tetszése mellett; a tánczvigalom késő éjféli órákban ért véget. Meghívó a helybeli alsó ipar-iskola javára 1884. február ho 16-án a „Korona* szálloda ter­meiben a b.-gyulai ipartanodái bizottság által

Next

/
Oldalképek
Tartalom