Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-12-21 / 51. szám
51-ik szám. Gyula, 1884. deczember 21-én III« évfolyam f—:------------^ Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre 5 írt — kr. &d„-:::; $; POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Egyes szám ára 10 kr. _ __________________ _ \. / MEGJELENIK MINDÉIT VASARNAP. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyitttér tora 10 kr. Hirdetlek felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haosenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Előfizetési felhívás A 1885-ik évi IV-ik évfolyamára. Lapunk uj évvel megyénkben mint politikai lap, a közjogi ellenzék programújának alapján IV-ik évfolyamába lép, s mint ilyen, folytatja a jövő évben is pályafutását. Létjogosultságát igazolja Békésmegye közönsége tekintélyes, sőt az utóbbi választások óta határozott többségének politikai meggy őződéze. De midőn ezt jelezzük, s midőn időről-időre a szükségkivánta viszonyokhoz képpest ezt hangoztattuk, nem mulasztottuk el úgy megyénk, mint Gyulavárosa napi kérdéseivel és fontos eseményeivel foglalkozni, s e kérdéseket s eseményeket legjobb meggyőződésünk szerint tárgyalni. Ha e tekintetben volt fogyatkozás, azt olvasó és pártoló közönségünk hibául ne róvja fel nekünk, hanem róvja fel azoknak, a kik gáncsot és hibát keresni mindenben tudnak ágyán, de a hibák mellőzésén és a gáncsok eltávolításán saját szellemi működésűkkel nem töre- kesznek. Nekünk a lap szerkesztés különösen speciális megyei viszonyainkat tekintve, épen nem kenyerünk; — felszólaltunk, hogy vállalkozzék arra e téren más, nálunknál hivatottabb erő: felszólalásunk a múltban a pusztába kiáltónak szava maradt; — a jelenben ismét felszólalunk, hogy bármely hivatott erő is kezébe akarja venni az általunk 3 év óta fentartott lapot, mi készséggel bocsájtjuk át, akár “politikai — de ezesetben csak is az általunk vallott irányban — akár csak társadalmi tartalommal is. De mindaddig, mig erre jóakaratu és hivatásszerű egyént nem találunk, megtartjuk azt magunknak, fenntartjuk azt azon olvasóközönségnek megyénkben, mely eddigi irányunkkal, nézetünkkel rokonszenvezett. A tér tehát e feltétel alatt szabad; nekünk csak egy akaratunk van: Békésmegye székhelyén egy minden irányban szabad, sem egyént, sem kasztot nem szolgáló független lapnak fenntartása ha kell, csekély erőnkhöz mért anyagi áldozatok árán is. Ez nézetünk, s e nézet szülte programunk a jövő évben is ; — e nézettel kérjük fel mindazokat a kik a megye- székhelyén egy lap fenntartásának és pártolásának szükségét látják, hogy ezt úgy mint eddig a jövőben is pártfogolni szíveskedjenek. A lap beosztása és iránya a jövő évben ts marad az, a mi eddig volt, s előfizetési ára — szintén a régi — a lap homlokán olvasható. Kérjük ennélfogva teljes bizalommal azokat kik eddig is támogatóink voltak jövő évi előfizetéseiknek mielőbbi szives megújítására. Kelt Gyulán 1884. deczember 20. Dobay János, a „U é k é felelős szerkesztője és kiadója. Gentry Bókésmegyben * ii. Az 1848-iki törvényhozás egyik legdicsőbb alkotása, amely a volt nemes és *U. a „Békés“ f. évi 49. számát. nem nemes közötti politikai válaszfalat lerombolta. Tagadhatlan ugyan, hogy politikai tekintetben a gentry előjogokkal ma már nem dicsekedhetik, de másrészről tagadhatlan az is, hogy a válaszfalak, amelyek a középosztály tekintélyes tényezőjét képező úgynevezett polgári elemtől társadalmilag elkülönítik, még ma is nagyrészben, hogy ne mondjuk régi épségükben fenállanak, sőt — közéletünk utóbbi éveiben szerzett tapasztalatok igazolják — keletkezett oly reakczionárius áramlat is, amely a gentry és polgári osztály között mai viszonyainkban ép oly káros, aminő természetellenes válaszfalat mesterségesen magasítani s szilárdítani törekszik. „Mi részünkről imitt amott tiszteljük és mindenütt kíméljük a múltat — igy mond a század legnagyobb Írója Hugó Victor — mihelyt beleegyezik, hogy csakugyan meglegyen halva. Ha élni akar, megtámadjuk és iparkodunk megölni. A babona, a vakhit, az előítélet, a kisértetek, bármenynyire kisértetek, mégis ragaszkodnak az élethez ; vannak fogaik és körmeik s egyenként kell őket agyonzuzni ; küzdeni kell velők és harczolni irgalom nélkül, mert az emberiség balsorsa az, hogy örök küzdelemre van kárhoztatva a kisértetek ellen. Nehéz dolog torkon ragadni és eltiporni az árnyékot.“ Mi elismerjük a gentrynek múltban szerzett honfiúi érdemeit, s tiszteljük is a gentryt mindaddig, mig a múltat múltnak hagyva, csupán oly jogczimen, hogy múltban gyökerezik, múltból táplálkozik, nem aspirál magának akár politikai, akár társadalmi kedvezményeket és előjogokat biztosítani. Es őszinte fájdalommal kell konstatálnunk, hogy a sajtó — s tegyük hozzá, hogy nagyrészben a magát ellenzékinek valló sajtó egy része — kisebb nagyobb körülírással, akarva vagy akaratlanul, talán csak pillanatnyi taktikából — mi az e téren mesterségesen képződött közvéleményre okozott hatásából Ítélünk — oly nagy hibákat követett el, amelyeknek súlyos következményei már ma is érezhetők ugyan, de amelyekből — ha ez áramlat még tovább tartana, avagy mint kilátás van rá épen fokozódnék — anélkül, hogy a gentry számára, amelynek állítólag nevében és érdekében történik, érdemileg legkisebb hasznot avagy előnyt produkálhatna, gyászos politikai rázkódás és még gyászosabb társadalmi válság következnék be. Mi, akik a negyvennyolczadiki törvényhozás demokrata szellemű alkotásainak álláspontján vagyunk, politikai pártállásunkból kifolyólag, határozottan tiltakozunk mindama retrograd szellemű aspi- ratiók ellen, amelyek — ismételjük — ha meggyőződésből vagy pillanatnyi értékű taktikából nemzeti álköntösbe öltöztetve is — tényleg és végeredményileg a negyvennyolczadiki jogegyenlőség szellemét czé- lozzák meghamisítani. Czikkünk első részében igazoltuk, hogy Békés vármegyében számbavehető középbirtokos gentry soha sem volt, ma sincsen. Nálunk gentry pusztulásáról vagy csak elszegényedéséről is szó sem lehet. Középbirtokok ma már nagy számban vannak, de ezek nem a gentry nemesi birtokai, hanem eldarabolt uradalmak és tagositott parasztbirtokok; tulajdonosaik — noha alig képes kozülök tiz ember kimutatni, hogy nagyapja már „tekintetes úr* és alig öt, hogy a tulajdonát képező föld nemesi birtokczimen nagyapjáé lett volna — azért mert esetleg nem nemes származásnak, tetőtül talpig magyar emberek, vannak is oly jó, ha nem jobb hazafiak, mint a -minő akárhány birtokát megtartott vagy elfecsérelt gentry ivadék, akikre a haza és a társadalom béke és veszély napjaiban mindig és biztosan számíthat az esetben is, ha soha sem fogja őket semminemű politikai vagy egyéb természetű előjogokban részesiteni. Ezernyolczszáznegyvennyolcz előtt, a midőn a nép nem volt az alkotmány sán- czai közé felvéve, a midőn a nemzetet kizárólag Verbőczy nemessége alkotfa, Békés vármegye nagyon megsínylette a középbirtokos gentry hiányát, a megyében nem volt politikai, nem volt társadalmi élet pezsgés; semmi sem tanúskodik oly fényesen a Degyvennyolczadiki jogegyenlőség elméletének üdvösségéről, mint ama tény, hogy a gentry hiánya folytán nemzeti aspirácziókkal folyton ellentétben álló vármegyében — épen a ma sokak által megtámadtatni czélzott jogegyenlőség révén — gentry nélkül — alig két-három évtized után oly hatalmas középosztály tudott keletkezni, amely ma — vegyük bár a legchauvinistikusabb szempontból — oly hatalmas tényezővé vált, hogy hatalmasabb akkor sem volna, ha eme középosztály s illetőleg középbirtokosság minden tagja földjét nemesi birtok gyanánt gentry őseitől örökölte volna, sőt igazságosan és szorosan véve: hatalmasabb azért, mert birtokát Isten áldásán kívül önön szorgalmának, munkásságának és takarékosságának köszönhetvén, sokkal jobban megtudja becsülni, sokkal jobban fentudja tartani, mint az esetben, ha birtoka — tétlenül — egyszerű örökség gyanánt maradt volna reája. Legkevésbé sincs okunk sajnálkozni — ellenkezőleg sok tekintetben gratulálhatunk magunknak — hogy nincs gentry Békésmegyében. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának folyó évi deczember hava 16-ik és következő napjain tartott rendkívüli közgyűlése. A népes közgyűlés az elnöklő főispán üdvözlő szavaival megnyittatván, a tanácskozás eredményei következők : 1. A megyei közigazgatási bizottságból ez év végén kilépő tagjai : Dr. Hajnal István, Fejér Béla, Göndöcs Benedek és Warságh Béla újra megválasztattak, az elhunyt Ormos János helyett pedig Ladies György gyulai ügyvéd lett megválasztva, általános szótöbbséggel. 2. Az 1885-ik óv tartamára, az 1876. évi VI. t. ez. 55-ik §-ában foglalt ügyekre nézve, megyei tiszti ügyész helyettesnek Jancsovics Emil gyulai hites ügyvéd közfelkiáltással megválasztatott. 3. A megyei igazolási választmány a jövő 1885-ik évre következően alakíttatott meg : Göndöcs Benedek elnöklete alatt, Keller Imre, Szi- gethy Lajos és Party Ferencz megyebizottBági tagok a főispán kinevezése folytán ; a törvény- hatóság részéről pedig : Ladies György, Kertay Zsigmoud, Zöldy János és Forentzy Alajos megyebizottsági tagok és Oláh György t ügyész köz- felkiáltással választattak meg. 4. A m. kir. belügyminiszternek a község jegyzői szigorlat tárgyában kiadott rendelete folytán, a szigorlati bizottságba a törvényhatóság részéröl választandó két bizottsági tagul : Ladies György és Kalmár Mihály gyulai ügyvédek köz- felkiáltással választattak meg. 5. Báró Fejérváry Géza m. kir. honvédelmi miniszter körlevelére. A megye közönsége az ujjonan kinevezett minisztert üdvözölni határozta azon kijelentéssel, hogy a honvédelmi ügyek vezetése körül kifejtendő mindenuemü törvényes intézkedésében és működésében tőle tellhető módon hazafiui és törvényhatósági állásából kifolyó kötelességének ismeri. 6. A megye 1885. évi költségvetését jóváhagyó miniszteri rendelet a megye alispánjának végrehajtás végett kiadatott. 7. Herberth Alajos a megyei sokszorosító gépkezelőjének drágasági pótlék czimén — a belügyminiszter jóváhagyásának fentartásával — 50 frt szavaztatott meg a házi pénztár remélt megtakarításai terhére. 8. A megye árvaügyi szabályrendelete, azon módosítással, hogy: „a gyámpénztárak vizsgá- lás óból felmerülendő költségek, az illető községek közpénztárai által fedezendők, amennyiben pedig a község, eme költségek fedezésére jövedelem hiányából képtelen lenne a községi gyámpénztári tartalék alap is igénybe vehető, ha annak időközi állása azt megengedi“ — jóváhagyás végett a belügyminiszterhez újból felterjesztetett. 9. A belügyminiszternek — a megyei tiszti nyugdíjintézet megszüntetése és kielégítési alap alkotása iránt hozott közgyűlési határozat feloldása tárgyában — leküldött rendelete folytán az e tárgyban hozott közgyűlési határozat hatályon kívül helyeztetett és felhivatott a nyugdíj intézet választmánya, hogy a nyugdijj hátralékok utólagos behajtása iránt intézkedjék. 10. A belügáminiszter által módosíttatni rendelt megyei kihágási szabályrendelet, oly felhívással adatott ki a megye alispánjának, hogy annak a pénzbüntetések hová fordításáról intézkedő szakaszát akként módositassa, hogy azok a községi szegény pénztárakat illessék. 11. §. A húskimérésről alkotott megyei szabályrendelet szintén a belügyminiszter rendeleté bői a megjelölt irányban módosíttatott. 12 §. A b.-csabai dohány-beváltási állomásra, közigazgatási biztosul Fejér Béla m. bizottsági tag küldetett ki. 13. A közmunka és közlekedési miniszteri nek a csabai kőűton szedendő vám dijjtételeket megállapító rendelete — tudomásul vétetett. 14. A kir. közm. és közi. miniszter, a megye közönsége által ártezi kutak létesítése, a megyei közmunkaváltsági pénztárból fizetendő 1000 frt jutalomdíj tárgyában hozott határozatnak jóváhagyását újból megragadván; az e tárgyban hozott határozatát fenntartotta s az ily művet két éven belül létesítő község részére a már 1000 frttal megállapított segélyt bázitartalék alapjából fogja fedezni. 15. A különféle tárgyú törvényhatósági átiratok' tudomásul vétettek. 16. A b.-csabai katonai hadszerkészlet raktár ügyében kiküldött bizottság véleményes jelentése folytán, a peressé vált ügynek lehetőleg egyezség utján való elintézése czéljából Ladies Gyögy elnöklzte alatt: Keller Imre, Terónyi Lajos, Száutó Albert, Schröder Kornél. Szucsu Béla és Szigeti Latos bizottsági tagok küldettek ki. 17. A pénztári ügyekről beterjesztett jelentések tudomásul vétettek. 18. Finta Ignácz, Gyulán, — Praznovszky Ferencz, Szarvason, — ifj. Uhrin József Eudrő- dön, — Parthy Ferencz Szarvason, újonnan beválasztott megyebizottsági tagok, az igazoló választmány véloményes jelentéséhez képest igazoltattak. 19. Kapriórai Wodiáner Albert gyomai és eudrödi nagybirtokos által alapított „gyomai árvaház“ 65,000 irt alapítványi tőkéjének kezelése és a nevezett árvabáz feletti felügyelet elvállalása iránti kérvénye tárgyában a megye közönsége a belehelyezett bizalomnak készséggel engedett, 1 midőn az emberbaráti szeretőiének, ily kitűnő — ■örök fénynyel visszasugárzó — jelét adó birtokosnak, páratlan nagylelkűségéért, a szerencsétlen gyámol nélkül maradt árvák nevében köszönetét és elismerést szavaz, egyszersmind a megye részére oly czélból felajánlott 2000 frtot, hogy ennnek kamatai az árvabáz évenkénti mégvizsgá- lásából eredő költségekre lordittassék, az őszinte
