Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-01-06 / 1. szám
Bősben a klerikálisoknak Magyarország ellen vaj titkos szövetségéről szóló hirek, az osztrák sllmzék csinyjét képezik, melynek az a czélja, hogy Tipa Kálmánt Taaffa ellen állásfoglalásra bírja. Btnaparte bibornok a pápánál tett látogatása ilkalmával Eugénia volt császárné és Klo- tild heczegnö njévi szerencsekivánataiD kívül Viktor erczeg üdvkivánatait is tolmácsolta, ki legközeebbről Rómába utazik az olasz királyi család és i Vatikán látogatására. Unberto király deczember 31-én a Qui- rinálbal a diplomatiai testületet fogadta s ez alkalomig Ludolf gróf nagykövet előtt szívélyes szavakban kifejezést adott az uralkodó család, Osztrál-Magyarország és a nagykövet személye iránt való rokonszenvének. A spanyol határon zondülési mozgalmaktól tartanak, minek következtében a belügyminister a aatármegyék főnökeinek megadta a kellő utasításokat. Castelvecchioban, Dalmátiában január 1-én ismeretlen tettesek megrongálták azt az emléktáblát,. melyet 1875-ben állítottak föl az uralkodó látogatása alkalkalmából. Az emléktáblára ö felsége relief-arczképe is rá volt vésve. A merénylet fölöttébb elkesenté a lakosságot. Bécsböl Ívják, hogy bárminő legyen is a főrendihás szavazásba a házassági törvényjavaslat kérdéiében, az nem lesz befolyással a kabinet állására. Egyébiránt valószínű, hogy a törvényjavaslatnak most többsége lesz. Beavatott körökben az a feltivés uralkodik, hogy a Rómából visszatérő Haytiald bibornok és a magyar püspöki kar békülékeiy szellemben fognak működni, minthogy a vatikáiban a kormánynyal való konfliktust ki- kerülui óhajtják és tartanak a kötelező polgári házasság behozatalától. Tény, hogy nóbáuy osztrák lőur folyánodott a királyi meghívó levélért, I ezek közt éj úgy vannak, a kik a törvényjavaslat ellen, nint a mellett szavaznának. A kép- viselöház a költségvetés tárgyalása után, egy a magyar államvasutak reorganizáoziójára vonatkozó törvényjavaslatot vesz tanácskozás alá; e javaslat szerint 7|tagbpl álló együttes igazgatóság szereztetik, melynek minden egyes tagja külön kezelési ág élén illans. Ezutáu következnék az ipartörvény tárgyalása. Az országgyűlést alkalmasint május hónaptan oszlatják fel, s az uj válnsztá- sok után késő öszszel ül ismét össze. A delegá- cziót öszszel piár az uj Icépviselőház választja meg. Kartilltuot a déli oldalról körülfogják a felkelők, megakadályozzák az élelmiszereknek a városba való szállítását. A mahdi seregének elö- csapatai a Írek Nílushoz érkeztek. Massanah lakossága a sjárazföldhöz vezető gátat áttörte. Tacitiis emlékszobra. Térni olasz városban, a hol l legnagyobb római történetíró született és meghalt, szobrot fognak állítani Tacitus- nak. Terniben már volt egyszer szobra eme nagy embernek, nely évszázadok óta hirdette dicsőségét, de az idő ras foga és vandál kezek lassankint lerombolták. A „Times“ az általános európai helyzetről azt Írja, hogy mindenik hatalom fegyvereit köszörüli, hogy a bekövetkezendő események készület- lenül ne találják. Az aradi vértanuk hóhéra meghalt. Bott hóhéí, aki 1849-ben Aradon kivégezte a magyar szabadságharcz tizenhárom vértanúját, azután Budapesten és-utoljára Brünuben gyakorolta rettenetes mesterségét, mint Brünnböl jelentik, meghalt. Bott csak nehány hónappal ezelőtt lépett nyugalomba és deczember 27-én reggel ágyában halva találták. — Valószínűleg szélhüdés érte. Irodalom és művészet. A „Képes Családi Lapok“ 1 i-ik számának tartalma : -„lSiry karácsonyi történet beszélyke, irta Phi- lantrop. — „Dalok*; költemény, irta Prém József. — „Egy orvos szerelme“; novella, irta Bequignolles H., fordította Fridrich Gyula. (Vége). — „Egy párbajozó szomorú vége“; amerikai történet Párisban. — „A boldog újév“; apróságok, irta Szukáts Lajos. — Heti tárcza : a farsang, irta Kőszegby Géza. — „A két váza“; chinai rege. — „Megzavart nászlakoma1'; epizód Sz.-Tamás szigetéről. Serstäcker Frigyes után. — „Dalok*; költemények,“ irta Parányi Kálmán. — Képmagyarázat. — Mindenféle.. — Képeink: A felvidékről. — A bojár-menyasz- szony öltöztetése a menyegző napján. — Első oktatás .— Az uj-év. — Melléklet: A „Jog és szerelem“ czimü regény 1—17 oldala. — A borítékon : Heti naptár. — Sakktalány. — Szám-talány. — Mágikus pont-rejtvény. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Kérdések. — Feleletek. — A kis lutri húzásai. — Hirdetések. — Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8. az. Bgész évre 6 frt, fél évre 8 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. A „Nemzeti Újság“ a legolcsóbb és legdiszesebb képes politikai napilap, most lép második évfolyamába. A Nemzeti üjságu programmja a lap czime. Független irányú lap, mely küzd a gazda, munkás, az iparos, a hivatalnok, e haza összes polgárainak, a magyar nemzetnek érdekeiért, küzd bátran, kitartóan, semmitől sem rettenve vissza. Kérlelhetlenül támadja és ostorozza a helytelen politikai irányt, a társadalmi kinövéseket és fendeségeket. A „Nemzeti Újság1- sem függ senkitől, nem áll senkinek befolyása alatt., és csak a közönség érdekeit tartja szem előtt. — Somogyi Ede, e lap felelős szerkesztője és kiadó-tulajdonosa, ismert régi iró, ki nem kiméivé áldozatot, fáradságot, oly lapot ad a magyar olvasó közönségnek, mely nemcsak kiállja a versenyt, más hasonló vállalatokkal, hanem felöl is múlja azokat. — A *Nemzeti Újság* czimlapját naponként gondos kivitelű, szép, lehetőleg actuális kép disziti. Vasárnapi melléklete a „Mulattató* tartalom és kiállítás dolgában vetekedik bármely hazai képes lappal. A „Nemzeti Újság11 ezenkívül ad naponként mellékletet. Az iparos a napi érdekű közleményeken kívül megtalálja az „Iparügy(i, a kereskedő és gazda a „Kereskedelem és Mezőgazdaságel oz. mellékletet, „Törvényszéki Csarnok ‘ czimü melléklete szenzácziós bűnügyeket ismertet, hoz érdekes törvényszéki tárgyalásokat, ezek keretébe illő érdekes képeket. Hölgyek részére a „Nemzeti Újság“ a „Divatlap“ ez. melléklete adja hasonló* képen illusztrálva. Néptanítóink részére a „Népnevclésu-t mellékeljük. Nagyszámú vidéki levelezői, összeköttetései a fővárosban, lehetővé teszik a .,Nemzeti Ujsag“-nak a gyors és pontos értesülést. A „Nemzeti Újság“ hoz gáz-, dag ujdonsági és törvényszéki rovatot, tárczaczikkeket szenzácziós érdekfeszitő regényeket, talányokat stb. Munkatársai : Arányi Miksa (párisi levelező) Bánji Sándor, Erödi Bella, Darvas Aladár (bécsi levelező). Cseüéri Mór, Hoffmann Mór tanár, Iványi Ödön, Karczag Vilmos, Kamócsy József, Kiss Józ,séf, Mócs Zsigmond, Murai Károly, Marcziányi György, Pósa Lajos, Porzsolt Kálmán, dr. 1ladó Antal (római levelező), dr. Prém József, Reviczky Gyula, SasváH Armin, Solder Hugó. Szávay Gyula, Szikiay János, Szatmári Mór, dr. \ Váradi Antal, Vészi József stb. Pálmay Ilka, a népszínház kitűnő művésznője, már két ízben is írt a „Nemzeti [Ujság“*ba szellemes tárczákat, és a lap bírja iöbb kiváló művész.és művésznő Ígéretét, hogy közreműködésükkel gazdagítják tartalmát. (A ,,Nemzeti Újság“) szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, nádor u. 17 sz.) Előfizetési ára egy évre 12 írt. — Kiállítása, tartalma és politikai iránya oly tényezők, hogy ezeknél fogva melegen ajánlhatjuk az olvasó közönség figyelmébe. „Magyar Ifjúság“ czim alatt a jelen év elejétől uj és az eddigi hasonnemü folyóiratokat messze túlszárnyaló ifjúsági lap jelenik meg. A „Magyar Ifjúság“ tárháza lesz a legjelesebb ifjúsági olvasmányoknak és derült, változatos, szórakoztató, tanulságos tartalmával képzőleg, oktatólag, nemesbitöleg fog hatni ifjú olvasóira. A „Magyar Ifjúság11 közöl vonzó elbeszéléseket, regéket, meséket adomákat, szórakoztatásul a fárasztó tanulás után, érdekesen irt tudományos czikkeket, ismertetéseket, leírásokat újabb buzdításul a tanulmányok folytatására, be fogja mutatni hazánk legszebb vidékeit és fővárosunk legérdekesebb pontjait, ismertetni fogja nevezetes férfiak életéi, küzdelmét és dicsőségét. A borítékon a „középiskolák önképző köreinek beléletére vonatkozó tudósításokat közöl; kérdések és feleletek rovatában szívesen nyit tért a beérkező közérdekű kérdéseknek. — A „Magyar Ifjúság“ munkatársait hazai irodalmunk legjelesbjétből választotta. Győry Vilmos és Mikszáth Kálmán, mint fő munkatársak lesznek e lap szerkesztésében Jókay Mór hosszabb elbeszélést, Csiky Gorgely, a legkitűnőbb magyar színműíró történelmi verses színműveket ír a „Magyar Ifjúság“ számára. A meg-, jelent első számban Tors Kálmán „Magyarország várait*‘ kezdi ismertetni. Maine-Readtól. a világhírű angol Írótól a „Skalp-vadászat“ ez. ifjúsági regény közlés.ét indítja meg. — A „Magyar Ifjúság“ minden tekintetben legmelegebben ajánlható a tanuló ifjúságnak irodalmi táplálékul. Szép képek kisérik a mindenkor érdekes és jeles szöveget. A mellett oly jutányos a lap, hogy még a kevésbé tehetős családok is könnyen megszerezhetik. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 50 kr.. félévre 3 frt, egész évre 6 frt. A kik égy épként akarják megvenni, füzetenként 25 krjával rendelhetik meg. Az előfizetési felhívást vagy mutatvány- számot kívánatra bárkinek megküldi a kiadóhivatal Révai Testvérek könyvkiadó-hivatala Budapesten IV. Váczi-utcza 11. sz.), a hová az előfizetések is beküldendők. A magyar szüle nem szerezhet gyermekeinek szebb és maradandóbb becsű újévi ajándékot, mintha a „Magyar Ifjuság“-ot járatja neki, a melyet ismételve is legmelegebben ajánlunk a szülők, nevelők és az ifjúság figyelmébe. Beküldetett: „A Vesta szűz“ czimü vallásos regény a kereszténység első századából, irta főt. Kereské- nyi Gyula, érdi plébános 12 iv. E regény, mint czime is mutatja, a kereszténység első századából meríti tárgyút. Elénk állítja a hires római császárokat, az ő rideg pompájukban, a liktorok seregével körülvéve Csak környezetük teszi őket hatalmasokká, valósággal pedig ép oly gyávák és nyomorultak, mint kegyetlenek. Előttünk áll az akkori római társadalom egész romlottságában. Nem hajhászott az egyebet, csak fényt, pompát és czirkuszi véres játékokat. Ezek porondján látjuk megjelenni az első keresztényeket. Ide hurczolták őket a római császárok kegyetlensége. A vért szomjazó nép vad kedvteléssel látta őket elvórzeni a kiéheztetett fenevadak karmai alatt Ezek a szent vértanúk vetették meg alapját a mai társadalomnak. Ok az akkori társadalomnak kivetettjei, kiket gúnyosan nazarénusoknak neveztek, ők döntötték meg a római császárok trónját, ők alakították át a világot, az ö kiöntött vérükből fejlődött ki az egész művelt világot körülölelő hatalommá a kereszténység. E szép thémát tárgyalja az előttünk fekvő csinos füzet, mely vonzó irálya s kellemes előadásánál fogva époíy gyönyörködtető, mint tanulságos olvasmányt képez, s mint ilyen, újévi és alkalmi ajándéknak is fölöttébb alkalmas. Miért is az olvasó közönség szives figyelmébe ajánljuk. — Megrendelhető a „Katholikus Család kiadóhivatalánál Budapesten, dohány-uteza 10. sz. Ára bérmentve elküldve 60 kr. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. A tehenek okszerű fejése felette foutos tényező a tejhozam, és igy a jövedelem magasságára nézve. Általános a panasz, hogy a lejéssel megbízott nőcselédek nem felelnek meg a kivánalmaknak, nem sokkal jobbat mondhatni az itt-ott fejősre alkalmazott férfi cselédekről Az okszerű fejes egyik követelménye a meghatározott időnek pontos megtartása. A tehén, ha a rendes időben nem fejik, nyugtalanná lesz, s ez a tejelválasztásra nézve mindig káros hatással van. A tőgy mosását fejés előtt nem lehet mellőzni, mely czélra langyos viz és szivacs készen kell, hogy álljon. A tej a tőgyben tudvalevőleg nem egészen egyforma Felül a könnyebb zsíros része épugy elválik, mintha köcsögbe volna. A borjú szopás előtt ösztönszerü- leg nehány erősb lökéssel a tőgyben felkeveri a tejet, mely igy kiegyenlített lesz. Ugyanez eredményt főj és előtt gyengéd nyomogatás, vagy könnyű dagasztás által elérhetni. A fejést magát bizonyos erővel, de óvatosan kell eszközölni. A csecsek erős huzogatása — miután ez az állatoknak fájdalmat okoz, azokat elvadítja — mellőzendő. Elöhasi tehenek kiváló figyelmet igényelvén, ezekhez a legügyesb fejők állitandók. Az elsőben fejt tejet meg kell ízlelni, miután gyakran kellemetlen mellékize van, mely azután az istállóban fejt összes tejet elronthatja. Kiválón fontos, hogy a teheneket teljesen kifejjék, nem csak azért, mert inioden csepp, mely a tőgyben marad, határozott veszteség, de azért is, mert ép az utolsó tej, mely a tőgyben felül lebegett, a legértékesebb. „Földm. Érd.“ A veteménymag vásárlásánál gazdáink egy része már meglehetős óvatossággal jár el, de az elövigyázatra való figyelmeztetés még soká nem lesz felesleges. Mindenekelőtt tanácsos, hogy a hol csak a körülmények megengedik, a gazda a vá- sárlandó magvakból mutatványt vegyen és azt csi- rázási kísérlet alá vesse. És pedig ez szükséges nem csak azért, mert a mag rég, csiraképtelen, vagy gyomokkal kevert lehet, hanem azért is, mert élelmes nagykereskedők a magvakat mindennemű oly manipulácziónak szokták alávetui, mely a csi- rázási képességet csorbítja. Egy ily operáczió a magvak beolajozása, hogy kellő, a vevőnek tetszetős fénynyel bírjanak. Ha a mag fényes, mindjárt uagyobb a vevő bizalma, és az ily friss kinézésű magot jóval drágábban fizeti. Mint Nobbe, a tharaudi megvizsgáló állomás vezetője beszéli, egy magkereskedö nyilatkozata szeriut néhány kanál olajjal egy mázsa lóher magDak pompás szint lehet adni. Németországban, hol a különböző uj gabona fajták magja is keresett, a gabonát is 0 8—1 liter olajjal hectoliterenként mogfényesitik. Az olajozás által azonban nemcsak abban vezettetik tévútra a vevő, hogy csekély árut jó gyanánt vásárol, de más utón is rövidülést szenved, mert az olajozott magból kevesebb kel ki és ez is későbben. Erre nézve tett kísérletek adatai szerint, 100 szem búzából csírázott 99 százalék, ugyanabból olajozott 73 százalék. Egy másik kísérlet szerint a búzából kikelt ugyan az olajozott és nem olajozott egyaránt, de a csírázás fél nappal később történt. Hasonló eredmény mutatkozott a lóherénél is, melynél az olajozottból 4 százalékkal kisebb volt a csirá/.ási képesség, mint a nem olajozottból. Ha más hátránynyal nem járna is a magvak olajozása, mint azzal, hogy a csírázás késleltetik, ez is elegendő arra, hogy a gazdákat óvatosságra intse. „Földm. Érd.“ Tcuyészbikii vásárlásokat rendszeresített a kormány körülbelül oly módon, a hogy pl. a méucsikókat szokta össze vásároltatni. A földmivelési miniszter ugyanis megbízta a közgazdasági előadókat, hogy a tenyésztők részéről megvásárlásra felajánlandó tenyészbikákat Írják össze, és hogy egyúttal a kerületjük bikaszüksóg- letét is tudassák vele. Az igy megvételre bejelentett tenyész-bikák a jövő márczius, esetleg április bő első felében fognak miniszteri megbízottak által megszemléltetni s az alkalmasoknak talált állatok vételára kiutalváuyoztatni. Megvételre csakis magyar, berni (símmentbáli), kuhlandi, pinzgaui, möllthali és a 11 g a u i lajta bikák fogadtatnak el: és pedig a.magyar fajtából csakis 2'/a—3, a nyugoti fajtákból az 1V#—2 évesek. Az ekként az állam által megvásárolt tenyészbikáknak a jelentkező gazdák közötti kiosztása a gazd. egyesületek közreműködésével fog eszközöltetni. Figyelmeztetjük annak okáért ama gazdákat, kik tenyész-bikáknt az államnak akár eladni, akár attól veuDÍ szándékoznak, hogy ebbeli akaratukat és az állatok számát az illető megye közgazdasági előadójánál mihamarább bejelentsék. „Gazdák Kalauza.“ A gyümölcs- és zsirfoltok eltávolítására, egy gazdasszouy a következőket ajánlja : Ha pl. a szeder vagy ribizli leve fogta meg ruhánkat, vegyünk egy közönséges kénes gyufát s «tartsuk annak füstjére a foltot, ez eljárást ismételjük mindaddig, mig a kén gőz ki nem vette a foltot ruhánk ból. A zsirfoltokat pl. febérgyapju kelméből vagy kendőkből úgy távolíthatjuk el, ha igen tinóra búzalisztet veszünk s azzal felfrisitve, mind addig gyengéden dörzsöljük a zsirfoltot, mig a liszt azt a kelméből fölette. Ha pedig tintát öntöttünk vigyázatlanságból ruhánkra, azonnal áztassuk azt be édes tejbe nohány perezre, aztán dörzsöljük ki a ruhából, s több lében kiöblítve, megtisztult a ruhánk. Sziutén igy kell eljárni, ha a szoba deszkázatára ömlött a tinta, azonnal mig nedves a folt, édes tejet kell arra bőven tölteni, hogy elborítsa, s pár perczig ázni engedvén, küporral feldörzsöl jük, s aztán több lében felöblitve, megtisztul. Csak vigyázni kell, nehogy a tiszta foltot vízzel érint sük, mert az esetben a tejnek hatását elvettük. „Talpra Magyar.“ Hetlplaozi Arak Oyulán. 1884. január 4. frt kr. Búza legjobb 100 kilogramm 8 60 » közép „ „ 8 20 Kétszeres legjobb 100 7 50 közép „ >. ■. . , ÉIÉ 7 20 Árpa legjobb „ 7 _ Za b „ » » n ■ • -P . • 7 — Tengeri „ „ „ ........................ 5 30 Szinlíszt » n • , 20 _ Zse mlyeliszt 16 Kenyérliszt 14 Széna 3 20 Szil- vagy gyertyánfa köb-méter . . 3 25 Tölgyfa 8 Marha bús 1 kilogramm 48 Sertéshús 50 Szalonna „ 80 Disznózsír _ 80 ST'yllttéx.*) A csúzról (Rheuma) s köszvényről. A rideg évszakok közeledtével, a rósz időjárással együtt beköszöntenek hozzánk a mi régi gyötrő bajaink, a hurutos bántalmak is, de különösen a csúzos s köszvé- nyes fájdalmak. Az emberiséget gyötrő bajok egyikénél sem térnek el aunyira a nézetek, azok keletkezésének okait illetőleg, mint épen a csúznál és köszvénynél. És ép ezért könnyen megfogható, hogy az orvosi tudomány, nemünk e két gonosz ellensége ellen, eddigelé oly keveset tehetett és majd minden gyógymód és gyógyszer (mint: fürdők, sáli cylsav mndenféle bedörzsölés, köszvényvászon, villamosság stb. stb.) ba pillanatnyi enyhülést, javulást eszközölt is, de maradandó sikert csak nagyon ritkán tudott felmutatni. Nagyon valószínűnek kell tartanunk, hogy az e bajokban szenvedők határozott hajlammal, dispoBitióval bírnak azok iránt, és hogy a betegség anyaga a vérben rejlik. E nézetet osztja dr. Liebaut orvos-tudor s számos évig volt kórházi főorvos is, kinek 40 éves orvosi gyakorlatában számtalan alkalma volt e nézete megerősítéséül, sokoldalú bizonyítékokat szerezni. Az ő fölötte tanulságos s könnyén érthető népies előadásban irt füzetében („A regeneráló gyógymód stb.“ kapható Budapesten, Lampel könykereskedéséken, váczi- | utcza 12. sz. 30 kron) a csúzról, köszvényről s ezzel rokon betegségekről kimentő fejtegetéseket közöl s egyszersmind kijelöli azon utakat s eszközöket, a melyek szerint természetes és észszerű eljárással a vér megtisztítható s ujjá- alkotható, — ez lévén egyedüli módja annak, hogy bajainktól megszabaduljunk. A szenvedők érdekében óhajtandó e könyvecskének minél szélesebb körben elterjedése. A „Békés“ 52-ik ssámában megjelent s Kiipp Antal aláírásával ellátott nyílttéri közleményt eleinte hallgatással akartam mellőzni, de miután nagy súlyt fektetek embertársaim vélekedésére, az említett közleményben foglalt valótlan állításokat való értékükre fogom leszállítani. Éu tanulóim irányában a házi fegyelmet, melyre mint gazda, kétségtelenül jogosítva vagyok, erős kézzel kezelem, de azzal eddig visz- sza nem éltem s nem is fogok. Különben, ha történt volna is visszaélés, annak megbirálására nem illetékes Kripp Antal. Majd ha talán neki is sikerül magát fel- küzdenie a főnöki állásra, és meg fog ismerkedői a néha ezzel járó nehézségekkel, és mily roszul eshetilc egy üzlettulajdonosnak, ha emberei gondatlanságból károkat okoznak: akkor ő sem fogna ily meggondolatlan nyilatkozatot tenni. S ha ez volt czélja, hogy engem a közvélemény előtt megbecstelenitsen : úgy látni fogja, hogy ez által öo maga magát beostelenitette. Szerencsémre az eset történtekor, melyre az említett közlemény vonatkozbatik, egy idegen tanoncz volt jelen, aki ki is hallgattatott többektől, ki mindenkor bárkinek bizonyságot tehet, hogy tanulóm nem általam lett megvérezve, hanem a fenyítésem elől menekülni akarva, a nálam lakásomban levő mélyen lenyúló lépcsőn futás között leesett, s igy vérezte meg magát kis részben. S ha csakugyan „vérig verem“ tanulóimat, hiszi-e valaki, hogy azok nálam megmaradnának, o nem volna senki, ki védelmükre kelve, erőszakoskodásaimnak gátot tudna vetni ? Nem látta ezt senki, Kripp Antal sem. Segédeimmel sem birkóztam soha, de erre szükség sincs, mert ha valamely segédem nem felel meg kötelezettségének, egyszerűen elbocsátom. — S úgy látszik, hogy a „birkózik“ szó emlékében maradt, mióta mintegy 14 hónap, az itt időző akrobata-társulat „Herkulesével“ bírókra kelt, a mely egy napon a nevezett társulatnak •j Az ezen rovat alatt közlőitekért a szerkesztő nem vállal felelősséget.
