Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-14 / 50. szám

50-fk szám

Gyula, 1884. deczember 14-én

Hl. évfolyam

f------------1

Sz

erkesztőség:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj:

Egész évre..........5 Irt — kr.

Fé

lévre ..............2 „ 50 „

Évnegyedre .. .. 1 , 25 , Egyes szám ára 10

BÉKÉS.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

Riadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Nyilttér tora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya uteza 11. sz. a./ Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon.

A megyei közgyűlésre

A községi élet fejlődéséről Békésmegyében élénken tanúskodnak a közgyűlési meghívók tárgysorozatai. Évek óta alig van megyei közgyűlés, amelynek egyik másik megyei község évtizedekre kiható nagyszabású mozgalmával ne kelljen foglalkoznia.

És ezt örömmel említjük meg, mert végtére is a községek fejlődésében lehet és kell a kultúra és haladás vívmányait első sorban feltalálni; azért megelégedéssel nézzük a községek haladását, mely — hogy csak Orosháza község nagyszabású földvásárlását, a sárréti községek regále vételét, Uj-Kigyósnak mint telepitvénynek megváltását emlitsük — utóbbi időben csaknem valódi lázas sietséggel történik, mintha évszázadok mulasztásait egy rövid évtized alatt akarná egyszerre helyrepótolni.

A mostani közgyűlés tárgysorozatának érdekes pontjait ezúttal is ily nagyszabású községi ügyek fogják képezni; igazán sajnálni lehet, hogy a tanácskozási sorrend szerint eme ügyek — nagyobb része anélkül is csak póttárgysorozatba véve — a közgyűlés vége felé a tisztviselők egynehányát leszámítva, alig öt-hat bizottsági tag részvéte mellett szoktak már tárgyaltatni, pedig mindenike megérdemelné sőt nagyrészben igényelné is a több oldalról való megvilágítást s szigorúbb bírálatot, annyival is inkább, mert az esetleges elhamarkodás — ami nem áll példátlanul — rendkívül nagy anyagi és erkölcsi károkat vonhat maga után.

A községi ügyek mellett nagyobb érdeklődésre, sőt esetleg szenvedélyes vitára nyújthat alkalmat a belügyminiszter rendeleté a megyei tiszti nyugdíj-intézet megszűntetése és a végkielégítési alap alkotása iránt hozott közgyűlési határozat feloldása tárgyában.

Tagadhatlan ugyan, hogy a belügyminiszter erősen megtámadja a törvény- hatóság önkormányzati jogát, amidőn — hogy úgy mondjuk — szorosan vett házi kérdésben, aminő a nyugdíj, csaknem kényszert akar alkalmazni, s azért igen természetesnek fogjuk tartani, ha a bizottság körében a miniszteri mindenhatósági elmélet erős oppozicziót fog kelteni; de másrészről nem habozunk azt is kimondani, hogy mi már a múlt közgyűlés határozatával sem értettünk egyet, nagyon elhamarkodottnak tartottuk a nyugdij-intézet- nek oly könnyű vérrel történt elejtését.

Emberbaráti és czélszerüségi szempontokon kivül az önkormányzati érdekek is igénylik, hogy a nyugdíj-intézet — ha már egyszer elhatározták létesítését — habár áldozatok árán is feltétlenül fentartassék. A tisztujitás alkalmából a nyugdij-intézkedés már életbe lépett és a választásnak magát alávetett tisztviselő tudta, hogy a nyugdíj terheiben fog részesülni (természetesen esetleges jótéteményeiben is) ily körülmények közt tisztviselők jogsérelméről — mint sokan hinni vélik — nem lehet szó, vagy ha igen, csak az esetben lehet, ha a közgyűlés a nyugdij intézet megszüntetéséhez tovább is ragaszkodnék.

Hisszük, és óhajtjuk — s velünk együtt óhajtja a megyei önkormányzati jognak minden igaz barátja — hogy ily eset ne következzék be.

A nyugdijszabályzat egyes sérelmei orvosolhatók, egyes intézkedései módosíthatók, de maga az elv, maga a nyugdij- intézmény — ismételjük : — habár áldozatok árán is feltétlenül fentartandó.

Békésvármegye törvényhatósági bizottsága folyó 1884. évi deczember hó 16-ik s kővetkező napjain délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést fig tartani, melyre a tekintetes bizottsági tagok tisztélettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A megyei közigazgatási bizottságból ez év végén kilépő következő öt tag, u. m. Dr. Hajnal István, Ormós János, Fejér Béla, Göndöcs Benedek és Varságh Béla helyének titkos szavazás utján leendő betöltése és a megyei tiszti ügyészi helyettes megválasztása.

2. A megyei igazolási választmánynak az 1885. évre leendő megújítása.

3. A megyei községjegyzői szigorlati bizottságba három évre teijedő megbízással két vizsgáló bizottsági tag választása.

4. Az igazolási választmány jelentése a bizottsági tagok sorában megürült helyek pótválasztás utján történt betöltéséről s a bizottsági tagok 1885. évi névjegyzékének végleges megállapítása tárgyában.

5. Miniszteri rendeletek; jelesül :

a) Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter urnák kineveztetése alkalmából kibocsátott körlevele;

b) a m. kir. belügyminiszter ur rendeleté, melylyel a megye 1885. évi költségvetési előirányzatát jóváhagyva lekűldi;

c) ugyanannak rendelete a megyei árvaügyi szabályzat megerősítése iránt;

d) ugyanannak rendelete a megyei tiszti nyugdíjintézet megszüntetése és végkielégítési alap alkotása iránt hozott közgyűlési határozat feloldása tárgyában;

e) ugyanannak rendelete, a kihágási szabályrendeletek alapján kiszabott pénzbüntetések hovaforditása iránt;

f) ugyanannak rendelete, a huskimerés- ről alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában ;

g) ugyanannak rendelete, a csabai és uj-kigyósi dohánybeváltási állomásokhoz politikai biztosok kirendelése iránt;

h) a közmunka- és közlekedési miniszter ur rendelete, a b.-csabai kőuton szedendő vámdijakra nézve;

i) ugyanannak rendelete, az ártézi kutak létesítésére kitűzött 1000 frt ösztöndíj tárgyában.

6. Törvényhatósági levelek; még pedig:

a) Nógrádmegye átirata az anyakönyvek vezetése és kezelése érdekéből szükséges törvényhozási intézkedések megtétele iránt;

b) ugyanannak átirata, a közig, hatóságok jogkörébe utalt kihágások folytán befolyó büntetéspénzeknek a kihágási bíráskodás költségeire való fordithatása tárgyában;

c) Sárosmegye átirata a közgazdasági váltság elhárítása ügyében.

7. Küldöttségi jelentés a csabai katonai hadszerkészletraktár ügyének rendezése tárgyában.

8. Alispáni jelentés, a gyomai szolga- birói lak iránt.

9. Pénztári ügyek.

10. Az állandó választmány előterjesztései; úgymint:

a) az 1879. évi 37. t.-cz. alapján az

1885. évre kivetendő katona elszállásolási pótadó s az arra vonatkozó szabályrendelet megállapítása iránt;

b) Kapriorai Wodianer Albert nagybirtokosnak a gyomai árvaház javára tett 65,000 frt alapítványa kezeléséről;

c) B.-Gyula város szervezeti szabályzatának megerősítése tárgyában ;

d) B.-Csaba városnak a jegyzői segéd- személyzet munkaköréről szóló szabályrendelete iránt;

e) a b.-csabai katonai lőszerraktár épületterének átengedéséről ;

f) az endrődi gyámpénztári tatalékalap terhére 246 frt 30 kr utalványozása tárgyában ;

g) B.-Csaba városban a főrendőrbiztosi és rendőrbiztosi fizetések megváltoztatása iránt ;

h) Szarvas város két rendbeli ingatlan átruházási ügyében ;

i) B.-Gyula város és Csorvás község 1885. évi általános, s B.-Csaba és Orosháza községek 1885. évi pótköltségvetésének megállapítása, valamint több község 1883. évi zárszámadásának felülvizsgálása tárgyában.

k) A Gyula városi népkert létesítése ügyében.

11. A megyei főjegyző jelentése a levéltári rendezési munkálatok díjazása tárgyában.

12. A közkórházi bizottság jelentése a közkórházi alapszabályok módosítása tárgyában.

B.-Gyulán, 1884. deczember hó 6-án.

iancsovics Pál,

alispán.

Békésvármegye közigazgatási bizottságának Gyulán 1884-ik évi deczember hó 9-én tartott üléséből.

Jelen voltak: Beliczey István főispán elnöklete alatt Jancsovics Pál alispán, Márki Lajos főjegyző, Oláh György tiszti ügyész, Nagy Károly árvaszéki elnök, Dr. Kovács István m. t. főorvos, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Thaly István kir. mérnök, Kaszvinszky Kálmán kir. adófelügyelő, Gallacz István kir. folyammérnök, Székács István közgazdasági előadó, Cziffra Imre kir. ügyész, Dr. Hajnal István, Kalmár Mihály és Keller Imre bizottsági tagok. A megnem jelent bizottsági tagok elmaradásukat igazolták.

Tárgyaltattak ;

A megye alispánjának a megye f. évi november havi állapotáról szóló rendszerint! jelentése, mi egész terjedelmében helyeslő tudomásul vétetett.

A megye főjegyzője által előterjesztett alispáni ügyek : kivételes nősülési, ideiglenes hadkötelezettség alóli felmentés iránti kérvények, az előadói javaslat szerint intéztettek el ; a békési járás szolgabirája 120 frt a szeghalmi járás szolgabirája 526 frt Thaly István kir. mérnök 500 frt részükre útépítési és javítási czélokra utalványozott összegek felhasználására szóló számadásaik felülvizsgáltatván : a további felelősség terhe alul felmentettek. — Gyula városának 317 frt 85 kr Gyulavári községének 24 kézi napszám, — Füzes-gyarmatnak 557 frt 50 kr be- hajtatlanná vált közmunka tartozásaik töröltetni, — Szarvas községének pedig az általa a folyó évben befizetett 3193 frt 50 kr közmunka váltsági összegből 79 frt 50 kr visszafizettetni ha- tároztatott, Gyula város tanácsának azon kérelme, hogy az általa a közmunka pénztárból 1882. évben előlegezett 198 frt közmunka tartozás töröltessék illetve ez összeg a következő évi járulékba tudassák be — elutasittatott.

A megye tiszti főügyésze előterjesztései nyomáD : Tömösközi József k.-ladányi jegyző az iránti kérvénye, hogy részére a hivatalától lett felfüggesztése alatti időre járó fizetés utalványoz- tassék, oly véleménynyel terjesztetett fel a belügyminiszterhez, hogy az e tárgyban hozott határozat 'megváltoztatását a bizottság indokoltnak nem tartja.

Rozenzweig Herman gyulai lakos épitkezési ügyében hozott II. fokú alispáni határozata helyben hagyatott.

A megyei árvaszéki elnök előterjesztésére, a m. k. miniszternek az illeték kiszabások ellen beadandó — a kiskorúakat érdeklő — felfolyamodások tárgyában beküldött rendelete, melyszerint annak is csak a törvény szabta 30, illetőleg 90 napi határidő alatt leendő benyújtás esetén fognak tárgyalás alá vétetni — tudomás és alkalmazkodás végett a megyei és gyula városi árvaszékeknek kiadatni rendéltetett.

A kir. ügyésznek a felügyelete alárendelt törvényszéki fogház november havi állapotáról szóló jelentése, melyszerint a letartoztatott egyének száma 131 ezek közül 119 férfi, 12 nő Vöít s munka keresmény czimén 39 frt 50 kr folyt1 be — tudomásult vétetett.

A kir. tanfelügyelő előadmányaihoz tartozó ügyekben : azon jelentése, hogy a részére az iskolai jutalomdij jakra leeudő felhasználás végett átadott 50 frtbél 37 frtot szavazott az ismétlő iskolai vizsgákon kiosztani s a megmaradtat hason rendeltetés végett Haan Lajos csabai lelkésznek adta át — tudomásul vétetett.

Az iskolai törzskönyvek elkészítése'közül előfordult mulasztások megbírságolásából befolyt 10 frt iskolai jutalom dijjakra leendő felhaezhá- lás végett részére — jelentésének bevárása mellett — kiadatott.

A m.-berényi ovoda fentartó társulat 250 frtnyi államsegély iránti, valamint a szarvasi polg. leányiskola fentartó társulatnak 1000 frt államsegély iránti kérvényeik — ez utóbbi 400 frt ajánlás mellett — pártolólag terjesztettek fel a vallás- és közoktatási miniszterhez.

Schröder Istvánná gyulai ovoda fenntartási engedélye a f. tanév végéig meghoBzabittatott.

A kir. adófelügyelőnek rendszerinti havi jelentése szerint az adó befizetés eredménye a lefolyt hóban és pedig egyenes adóban 387650 frt 11 kr hadmenteségi díjban 14948 frt 82 kr volt, mely a múlt év hason havi eredménynyél egyenes adóban 143692 frt 81 % krral kedvezőbb, mig a hadmentességi dij 1020 frt 68Ya krral kevesebb tudomásul vétetett.'

Előterjesztéseire :

Orosháza községében 220 frt 86 kr Mető- Berényben 91 frt B.-Csabán 798 frt hadmentes- ségi dij tartozások behajtbatlanság alapjáu töröltettek, úgyszintén B -Csabán 70 frt 38 % általános jövedelmi pótadó 252 frt Iá1/" tőke kamat és 1494 frt 26 kr I. oszt. kereseti adók töröltetni rendeltettek.

Tót-Komlós község adóügyi jegyző az adóügyek körül váló helyesebb és pontosabb eljárás iránt megintetni határoztatok;

Az egyesek által benyutott adóügyi kérvények az előadói javaslat szerint intéztettek el.

A kir. építészeti hivatal főnökének a közlekedési eszközök, és viszonyokról előterjesztett jelentése tudomásul vétetett. Előadott'javaslatai alapján :

A békési nagycsatornán felépített hid megvizsgálásáról bemutatott jegyzőkönyv helyben hagyatott, a vállalkozó járandósága 23356 frt 60 krból még benlevő összeg — a biztosíték — kivételével utalványoztatok.

Gyoma község egészben megváltoztatni kért jövő évi közmunka váltsági tartozása 5471 frt 50 krban állapíttatott meg; Endrőd községre nézve a természetben leszolgálandó 918 házi közmunka napon kivül 3646 frt 5C krban.

13 rendbeli gőzkazán használati engedély kiadatni, — 2 próba vizsgálati jegyzőkönyv a földm. ipar- és keresk. miniszterhez felterjesztétni batároztatott.

Szenes Antal békési és Sutyák Péter gyulai megyei útfelügyelők részére egyenként 20 frt jutalomdijj utalványoztatott;

A gépkezelők és fűtők képesítési okmányainak elvesztése esetén, annak újbóli beszerzési módja iránt kiadott miniszteri rendelet Gyula város polgármesterének és a járási szolgabirák- uak másolatban kiadatott.

A b.-csabai „Benkő“ és „Lepény“ utczák- ban összegyűlendő vizek levezetése végett tervezett átereszek 615 frt 29 kr. költség előirányzattal helyben hagyattak s kiépítésük elrendeltetett.