Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-12-07 / 49. szám
49-ik szám Gyula, 1884. deczember 7-én IQ* évfolyam. r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete,hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak viasza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre .............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 Egyes szám ára 10 ^--------25 » fc $ Ja r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 1 Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér tora 10 kr. Jé Hirdetések felvétetnek: Budapesten:' Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utoza 11. sz. &; Lang Lipőt Dorottya utoza 8. sz. a.; — Pécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Gentry Békésmegyében. i. Beksics Gusztáv igen érdekes thémát vetett felszínre az állami költségvetés tárgyalása közben : párhuzamba vonta egymással az állami és társadalmi tevékenységet, s azóta a költségvetési vita a számtételek bírálatán kivlil, jobban mondva, bírálata helyett első sorban a körül forog, hogy ki a hivatott, ki a mulasztó, ki a hibás ? az állam-e ? vagy a társadalom ? Lapunk olvasó közönsége bizonyára figyelemmel kiséri az országgyűlési vitát, volt alkalma úgy az egyik, mint másik álláspontnak bizonyítékait, érveit, kifogásait és kételyeit olvasni és megbírálni; a kérdés országos szempontból vetődött fel, s mi — akik különben sem ambiczionáljuk, hogy általános politikai kérdések fejtegetésébe bocsátkozzunk, most sem óhajtunk kivételt tenni, de nem állhatunk ellen a kisértésnek, hogy különlegesen- helyi viszonyainkból kifolyólag a kérdéssel kapcsolatban egyet mást el ne mondjunk. A mi szocziális viszonyaink Békésmegyében igazán különlegesek, s talán Csa- nádot kivéve, nem hasonlíthatók össze Magyarország egyetlen vármegyéjével sem. Békásmegyének 1848 előtt nem voltak középbirtokosai. A latifundiumok végtelen sivatagján volt ugyan egy-egy oáz, az is többnyire oly nemes ember kezében, aki inkább gravitált Bihar vagy Heves felé, ott voltak socialis, politikai, s mindenek fölött rokoni és baráti konneksziói, de nemesi középbirtokokról, következésszerü- leg középbirtokosokról, megyei gentryröl oly értelemben, amint Bihar-, Heves-, Szabolcs-, Szatmár-, Pest- stb. vármegyékben, voltak és vannak, nálunk egyáltalában még szó sem lehetett. A földbirtok — a jobbágytelkek leszámítása mellett — csaknem kizárólag latifundiumokkal bíró mágnások, eredetileg a Harucker, később a Wenckheim, Károlyi, Almásy, Apponyi stb. grófok — ma is mindenike kiváló nagybirtokosok — kezében volt, középbirtokos elvétve volt egy-kettő, az is leginkább még a sárréten. A mai középbirtokok két úton váltak középbirtokká, részint a latifundiumok szét- darabolása, (parcellázás), részint és főleg paraszt birtokok összevásárlása, egybeolvasztása által. Akárhány, mondhatnánk kizárólag valamennyi 200—500 holdas úgynevezett középbirtok semmi sem egyéb, mint vagy egy, egykor ezer holdakra ter- jedett nagybirtok feldarabolása, avagy még inkább a holdak számához mértten 10, 20, 50 úrbéri természetű fertály földnek ösz- szevásárlása, aini nagyobb mérvben a megyei községek tagosítása alkalmából jött leginkább ususba. Aki állításunkban kételkednék, nézzen utánna a nyilvánkönyvi hivatalokban, hogy hány, ma már úgynevezett középbirtokról fog „nemesi birtok“ jelzést olvashatni ? — Ezrekre rugó telekivek között elvétve egyet — kettőt. A gentrynek úgyszólván teljes hiánya ugyancsak szomorúan tükröződik vissza ama perspektíván, mely Békésvármegyének, úgy is mint politikai, úgy is mint közigazgatási és társadalmi tényezőnek negyvennyolcz — de hogy igazságtalanok ne legyünk a Károlyi György főispán- sága kezdetétől számított időt már ne számítsuk — tehát csak ezernyolczszáz- negyvenegy előtti múltját mutatja. Szolgalelkübb vármegye nem volt Békésnél, a történetíró megjegyzi róla,, hogy a súlyos gazdasági válságot okozott pénzdévalváczió ellen 51 vármegye demonstrált, Békésvármegye nem, többet tett : hála feliratot küldött. A múlt mindenestre nagyon megsínylette, hogy a vármegyének a többséghez hasonló gentryje nem volt, a ma tekintélyes faktort képező kereskedelmi osztályt az egész megyében elszórtan élő 20—30 görög képviselte, — az iparosok habár nagyobb számban, de a czéh par- tikularismusának vasbilincsei között, különben is még kisebb számban s még kisebb műveltségi fokon, a társadalmat egymaga az olygarcha mágnási család kegyelméből tengődő, húsz vármegyéből összeszedett különben is kevés számú megyei tisztikar képezte volna, s hogy ez önmagában nem volt sem elég, sem képes ama igényeket kielégíteni, amelyeket az állam és megye érdekei már akkor is csak a középosztálytól remélhettek, arról szomorúan tanúskodik ama pangás, mely csaknem évszázadon keresztül húzódik el a társadalmi életben s csupán beiratlan lapokat hagyott vissza az utókornak. Gyula rendezett tanácsú város szervezeti szabályrendelete. (Folytatás.') 13. §. A tanácsról. A tanács, melynek elnöke a polgármester vagy helyettese, szavazó tagjai a városnak az 1871. évi XVIII. t. ez. 60. §-ában megnevezett tisztviselői, minden héten legalább egyszer ülést tart, 8 érvényes határozathozatalra az elnökön kivül két (2) szavazatképes tag jelenléte igényel- tetik: — fontosabb, s különösen a város közvagyonát érdeklő ügyek elintézésénél teljes tanácsülés hívandó egybe, mely alkalommal azonban az elnökön kivül legalább is hat tanácstag jelenléte kívántatik. 14. §. A tanács teendői. 1. A szakosztályok által határozathozatal végett áttett ügyekben határozni, vagy azokat véleményes jelentés mellett a képviselő-testülethez általtenni s egyáltalánvóve előkásziteni a képviselőtestület hatáskörébe eső összes ügyeket, minélfogva a tanács véleménye nélkül egy tárgy sem bocsájtandó a kepviselőtestület intezkedese ala. 2. Különösen ő ad engedélyt az építkezésekre s határoz a szépitészeti ügyekben. 3. Letelepedési engedélyt ad, hatósági pecsét alatt a város nevében bizonyítványokat ad ki. 4. Mint elsőfokú iparhatóság az iparügyekben eljár. 5. Elkészíti s a közgyűlés elébe terjeszti az évi költségvetés előirányzatot. 6. Utalványoz a városi pénztárra a költség- vetés keretén belül; az előre nem láthatók tételéből esetről-esetre 100 írtig. 7. Felügyel a költségvetés pontos megtartására. 8. Megvizsgálja a szakosztályok által hozzá áttett minden számadásokat s azokat felülvizsgálat végett a képviselet elé terjeszti. 9. Intézkedik a polgármester által hozzá áttett ügyekben. 10. Vezeti a város gazdasági ügyeit, az erdészet, cserép- vagy téglaégetést, az eladandók iránt a képviselethez javaslatot terjeszt. 11. Véleményez mindazon tárgyakban, melyek e végből a képviselő-testület, vagy a polgármester által hozzá utaltatnak s azokat végérvényes határozathozatal végett a közgyűlés elébe terjeszti. 12. Felülvizsgálja a községi kivetési munkálatokat. 13. Ezekenfelül mint a városra nézve elsőfokú rendőri hatóság határoz minden azon rendőri ügyekben, melyek valamely törvény avagy külön szabályrendelet által első fokú ellátás végett más hatóság, avagy tisztviselő köréhez utalva nincsenek s ebből folyólag nyilvános előadások és tánczvigalmak tarthatására engedélyt ad. 15. §. A tanácsülésbe az előadó rendszer léptettetek életbe. — Előadók a jegyzők s a tanács azon tagjai, kiknek a polgármester által valamely ügy előadmányozás végett kiadatott. — Az előadandó minden egyes tárgyról az előadó által külön előadmány készítendő, melyben az ülés ideje, az ügydarab száma, tartalma, az előadó határozati javaslata bennfoglaltatik s az előadó által aláiratik. A tanácsülésről az egyik jegyző által jegyzőkönyv vezettetik, melyben a jelenlevők neve s megállapodása bennfoglaltatik, végre az igtatói szám s az ülés napja beiratik a a jegyzőkönyv a jegyző ék elnök által aláiratik. Az ekként elkészített iratok a jegyző által, az elnök ellenjegyzése után a kiadó-hivatalba kiadatnak. A határozatokba a birtokon kívüli felebbe- zés világosan kiteedő, ellenkező esetben az mindenkor birtokon belül felebbeztethetik. A határozatok mindenkor a tanácsjegyző aláírásával hivatalból kézbesittetnek és 15 nap alatt felebbezhetők. IV. Fejezet. 10. §. A városi hatóság tisztviselői, segéd-. és szolgaszemélyzete létszámáról s az egyes tisztviselők munka- és joghatásköréről. A városi tanács tagjai a következőkben állapíttatnak meg: egy polgármester, egy főjegyző, egy rendes jegyző, ki egyszersmind árvaszéki ülnök, egy rendőrkapitány, egy árvaszéki ülnök, ki egyszersmind községi biró, egy tiszti ügyész, egy orvos, egy közgyám ki egyszersmind árvaszéki pénztárnok, egy mérnök, egy számvevő, egy főpénztárnok, egy könyvvezető, egy adó- és birtok nyilvántartó, egy alpéuztárnok, 3 első osztályú, hat másod-osztályú tizedbeli tanácsnok, öt tiszteletbeli tanácsnok, egy erdőtiszt és egy állatorvos. 17. §. A kezelő és segédszemélyzet létszáma. Egy iktató és kiadó, négy Írnok, szükségesetében ezekhez napdijas írnokok, két adóvégrehajtó, egy mértékhitelesítő, ki egyszersmind rend- őrbiztos, egy szülésznő és egy gépész. 18. §. A szolgaszemélyzet áll: Két lovasrendör, hat gyalogrendőr, nyolez tizedes, három hivatal szolga, egy erdő- őr, két csősz, négy toronyőr, egy udvaros, egy lütö, agy ács, egy kertész, egy ápolda élelmező és egy gyepmesterből. 19- §• A polgármester hatásköre. A polgármester elnöke a tanács- és képviselői üléseknek, a tanácskozást vezeti, a törvény és szabályrendeletek megtartására felügyel. 20. §. Mint a közigazgatás vezetője eljár: 1. Mindazon ügyekben, melyeket a törvény, felsőbb hatóság, a közgyűlés, vagy a tanács kötelességévé tesz, s ezeket a mellé rendelt közegekkel felelősség terhe mellett vezeti. 2. • Őrzője a város pecsétjének, s azzal a jegyző aláírásával okmányokat ad ki. 3. A községi rend, a közbiztonsági-, iskolai-, egészségi- és szegényügy, a községi utak és közlekedési eszközök tekintetében a törvény felsőbb rendelete és a városi közgyűlés határozatai szerint felügyel s azok tekintetében rendelkezik s a rendeletek pontos végrehajtására fel- ügyelui tartozik. 4. A várost peres- és perenkivüli ügyekben minden hatóságok előtt képviseli, s ezekre nézve ahol szükségeltetik, a tanács vagy a közgyűlés utasítását kikéri. 5. A költségvetés keretén belül utalványoz a pénztárra, a rendes megállapított kiadásokon kivül az előre nem láthatókból 50 forintot. 6. Az állami-,' megyei- és városi közadók behajtására felügyel s őrködik, hogy áz alárendelt közegek e közbeni kötelezettségeiket pontosan teljesítsék. 7. A népiskolai törvények szerint őrködik e közoktatás érdekében s ez érdemben a szülők ellen a törvény szigorát alkalmazhatja. 8. A himlőoltás rendes és szigorú teljesítését elősegíti. 9. A városi faiskola virágzását előmozdítja s az e feletti felügyeletet gyakorolja. 10. A főjegyző indokolt előterjesztésére kinevezi és elböcsájtja az írnokokat, valamint a mutatkozó szükséghez képest alkalmazza és el- bocsájtja a napdijjas Írnokokat és adóvégrehajtókat, úgy nemkülönben felfogadja és elböcsájtja az összes szolgaszemélyzetet. 11. A tisztviselők- és hivatalnokoknak két héten belőli időre szabadBágoltatási engedélyt ad. 12. Mint árvaszéki elnök, az árvaügy pontos és lelkiismeretes kezelésére felügyel s az árvák vagyona, úgy azok, valamint a vagyontalan árvák szellemi és üdvös neveltetése felett őrködik. 13. Az 1876-ik évi XIV. t. ez. 4-ik §-ának rendelkezéséhez képest közegészségi ügyekben az első fokú bíráskodást gyakorolja. 14. Ezeken kívül a polgármester a képviseleti közgyűlésekre a város gazdászati és pénzügyeiről mindenkor részletes kimerítő jelentést köteles tenni. 15. - Bármely tisztviselő akadályoztatása esetében más tisztviselőt helyettesit. 21. §. A polgármesteri hivatal ügyrendje. A várost illető minden beadvány a polgár- mesterhez érkezik s egy általános iktató könyvbe bejegyeztetvén, a tárgyakat a polgármester az iktatótól napónta átveszi s az iktató könyvet aláírván az ügydarabokat természetük szerint kiosztja. Ezen általános iktató könyvön kivül a polgármesteri hivatalnál egy másik jegyzőkönyv is vezettetik, melybe már az ügydarabok csak általános iktató könyv száma megjelölésével vezettetnek be s melybe beiratik kinek és mikor adatott ki az ügydarab elintézés végett, ide értve azokat is, melyeket a polgármester saját elintézése alá tartott fenn. — Ezen jegyzőkönyv által ellenőriztetik a megbízottak működése. Az általános iktató könyvbe az elintézés utólag bejegyzendő. Minden pénzes levelet csak a polgármester vehet át és bonthat fel s úgy ezek, mint minden hozzá befolyt pénzek egy, a polpármesteri hivatalban e czélra külön vezetendő pénz-jegyzőkönyvbe vezettetnek be, melybe minden beérkezett, leté- teményezett s elhelyezett összeg az ügydarabok számával s az elintézés megjelölésével az illető rovatba bevezettetik. Ezen jegyzőkönyv rovatai a következők : 1- 8Ő rovat folyó szám. 2- ik rovat bevétel napja és iktató szám. 3- ik rovat a letevő neve s az ügy rövid kivonata. 4- ik rovat a letét minősége és körülirása. 5- ik rovat az átadás ideje s a pénztárnok elismerése. A polgármester minden utalványozásról — rendeltessék az el akár a közgyűlés — akár a tanács, akár ő maga által, pénztáranként külön utalványozási naplót vezet, melyek a pénztári vizsgálatok alkalmával a pénztári naplókkal egy behasonlittatnak. A polgármester minden hónapban legalább egyszer, maga mellé veendő egy jegyző, egy tanácsnok, egy képviselő, a városi ügyész és számvevővel a pénztárakat megvizsgálja s ez az illető naplók és főkönyvekbe bejegyeztetik.
