Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-30 / 48. szám

nyúl, 10 őz, 964 fáczáu, 3 fogoly és 1 vad- macska. Orosházán. Wimmer Izidor alkusz f. hó 22-én saját lakásában megveretett, a rátörő s botokkal felfegyverzett huszároktól, kik főhadna­gyuk vezérlete mellett állítólagos sérelem miatt, — igazságot szolgáltattak. — A sértett jajveszé­kelésére előjött nevezett házi asszonya Ehrlich M.-né ki a komandérozott katonák elé állt, s azzal, ha védtelen polgárt bántalmaznak, itt van a nő — mire a lovagias katonák visszavo­nultak s a további vérengzés egy nő bátor fel­lépése által — véget ért. Adókivetés. Scbvimmer Ignácz gyula-var- sándi lakos és kovácsmester legutóbbi időben a boldog kubikusok kantinosa 1884. évre Gyula- Varsándon 41 frt 50 kr. III. oszt. kereseti-adó és 24 frt 49 kr. községi pót-adóval van megróva. Ezen polgár még 1883. év végén Gyulára köl­tözködvén, az 1884-ik évi adózók névsorába itt s felvétetvén bámulja, hogy ezen varsándi adó­val szemben, Gyulán csak 6 frtot fizet. — De hiába, ott olyan nagy községi szervezet van, a mi után mi gyulaiak is áhítozunk. Az «Orosházi Közlöny“ szerkesztését a jövő hótól Bácsi Lajos veszi át, — s ezzel e lap valószínűleg határozott állást fog foglalni az antiszemita lap ellenében. — Nincs is értelme két lapnak egy községben, ha cBak határozott elvi ellentéteken nem állanak. A „Budapesti Hírlap “-ban olvassuk: Csuz és köszvényben szenvedők­nek örvendetes hírül szolgálhat Kriegner György Budapest kálvintéri gyógyszertár tulajdonosnak egy uj találmánya, mely Reparator néven árul- tatik a gyógyszertárakban. A föltaláló, mielőtt készítményét a közforgalomba bocsátotta volna, — hogy annak hatásáról statisztikailag is meg­győződjék, — a Rókus-kórháznak felajánlotta, hogy a javait esetekben alkalmazza készítményét, melyet a szükséges mennyiségben ingyen ad a kórháznak. A kísérletek meglepő eredményt mu­tatlak, amenynyiben 135 beteg közül 126 gyó­gyulva, 8 javulva bocsáttatott el a kórházból a Reparatorral való kezelés után. Volt ezen betegek között több, kinél 80—120 napi ápolás alatt minden eddig ösmert szerelés eredménytelen ma­radt, mig végre; a Reparator vétetvén alkalma­zásba, általa 2—5 napi kezelés után teljes gyó­gyulás éretett el. Kinevezés. Flesko Antal nyugalmazott járásbirósági írnok, Szarvas városa jegyzői irodájába napdijasul lett kinevezve. Eljegyzés. Ifjú Marsel János szarvasi fiatal iparos e napokban váltott jegyet Hézer Mariska kisasszonynyal, Hézer István jómódú kékfestő kedves leányával. Gratulálunk. Szarvason, folyó bó 26-án Beliczey István főispán ur vezetése alatt gróf Csáky ezredes, báró Cordon őrnagy és Forgó állatorvos közre­működésével megejtetett a katonai lovak vásár­lása ; és pedig eladásra elüvezettetett összesen 97 darab ló ; melyek közzül megvétettek : Boros Sámuel szarvasi lakos 4 és fél éves csikója 200 írtért, — Szarvas városának 5 éves csikója 250 frtért és Sz.-András községének 5 éves csikója 290 frtért. Összesen tehát 3 drb. Szarvason, a néhai Szlovák Soma elhuny­téval megüresiilt megye bizottsági tag helyére e hó 17-én szótöbbséggel Praznovszky Ferencz szarvasi segéd-szolgabiró lett megválasztva. Szarvason. Dobos Lajos tehetséges táncz- mester, e hó 29-én tartotta növendékeivel a «Bárány“ vendéglő termében, a minden évben igen jól sikerülni szokott táncz próba bált. (Nagyértékü nyereménytárgyak.) Buda­pesten a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézete saját alapja javára sorsjátékot rendez, melyeknek nyereményéi már kivannak állítva. Tekintve azt, hogy egy sorsjegy ára csak 20 kr, a nyeremények valóban* rendkívülieknek mondhatók. Főnyere­mény : egy rendkívül pompás és értékes gyémánt ékszer, mely a magyar ötvösművészetnek igazán becsületére válik. Második nyeremény: egy thea- és kávé-service, harmadik nyeremény : evőkészlet 12 személy számára. E három nyeremény a nyerő kivánatára haladéktalanul visBzaváltatik 5000, illetőleg 1000 és 500 frtért, készpénzfizetés mellett minden levonás nélkül. Ezeken kivül 1700 különféle nyeremény vaD, u. m.: műtárgyak, háztartási eszközök, könyvek stb. E sorsjegyek már eddig is nagy kelendőségnek örvendettek az egész országban. A sorsolás 1885. jan. 2-án lesz, úgy, hogy a szerencsés nyerők az uj évet minden­esetre nagyon kellemes módon kezdik meg. A sorsjegyek kaphatók a főelárusitónál, Fuchs H. váltóházában, Budapest, Dorottya-utcza 9. sz. valamint minden váltóüzletben, dohánytőzsdében és lottogyüjtödében. Kimutatás a b.-gyulai áll. segélyzett köss. polg. fiúiskola javára társadalmi utón vá­sárolt «Harmonium“ részére befolyt kegyes ado­mányokról : Dr. Kovács István 20 frt. Dr. Du- bányi János 10 frt. Göndöcs Benedek 7 frt. Gyula város tanácsa 10 frt 09 kr. Bánhegyi István 2 frt. Ormos János 2 frt. Szénásy József 2 frt. Steinfeld Ignácz 2 frt. Thaly István 2 frt. Ferenczy Alajos 2 trt. Dobay János 2 frt. Dr. Hoffer Soma 5 frt. Keller Imre 2 frt, Deutsch Mór 2 frt. Lukács Károly 2 frt. Novák Kamill 2 frt. Csiszár Sámuel 1 frt. Homolya István 1 frt. Hirt Antal 1 frt. Ifj. Huszka János 1 frt. Drachs- ler M. J. 1 frt. Sziber Nándor 1 frt. Berndt Károly 1 frt. Démusz József 1 frt. Bogár Lázár 1 frt. Hoffmann Alajos 1 frt. Fridrich Mihály 1 frt. Schmidt József 1 frt. Mihálik József 1 frt. FarkaB Zsiga 1 frt Ifj. Mogyoróssy János 50 kr. Sál József 50 kr. Zilbauer Alajos 50 kr. Örley István 1 frt. Fehér Ignácz 1 frt. Petrovics János 1 frt. Szigethy Lajos 2 frt. Szalczer Nándor 2 frt. Összesen 96 frt 59 kr azaz kilenczvenhat forint 59 kr B.-Gyuláu, 1884. okt. 20-án Finta Ignácz ig. tanár. A kegyes adakozók fogadják nemes adományaikért a gyulai köze. iskolaszék bálás elismerését és köszönetét. Az iskolaszék nevében és megbízásából. B.-Gyulán 1884. november hó 28-án Kovalszky József, a közs. iskolaszék jegyzője. Nyilvános számadás az 1884. évi novem­ber hó 25-én a békésmegyei közkórház javára rendezett «Katalin-bál“-ról. A jegyek elárusító- sából befolyt 153 frt. Felülfizettek : br, Wodianér Albert 10 frt, gr. Wenckheim Rudolf 10 frt, Oppenhauser József 3 frt, Csausz Lajos 1 frt, Dobay János 2 frt 75 kr, Kis Ármin 2 frt. Ösz- szesen 28 frt 75 kr. Az összes bevétel 181 frt 75 kr. A kiadások kitettek összesen 150 frt 98 krt. Maradt tiszta jövedelem gyanánt 30 frt 7? kr, azaz harmincz forint és 77 kr, mely ösz- szeg a mai napon nagyságos alispán urnák el­küldetett. A nagylelkű felülfizetők fogadják kö- szönetünket. A vonatkozó számadások tek. Kiss Gyula megyei alszámvevő urnái bárki által meg­tekinthetők. Kelt B.-Gyulán, 1884. november 28. A rendezőség megbízásából: Haviár Lajos. Szarvason, a főgymnáziumnak népessége ötven év óta folyó évig terjedőleg, következő volt : 183% : 160. 1835/6: 141. 183%: 141. 183% : 136. 183% : 120. 183%0 : 123. 184% : 85. 184,/, : 101. 184%: 191. 184%: 93. 184% í 136. 184%: 189. 184%: 142. 184% * 110. 184%: 89. 184%0: 89. 185% : 107. 185% 148. 185% : 163. 185% : 153. 185% : 209. 185% : 209. 185% : 242. 185%,; 293. 185% : 285. 185%0 : 312. 186% : 331. 186%: 356. 186% : 358. 186% : 377. 186% : 414. 186% : 453. 186% : 468. 186% : 468. 186% : 449. 187%0 : 438. 187% : 425. 187% : 421. 187% : 413. 187%: 426. 187% : 425. 187%: 471. 187% : 457. 1877, : 468. 187% : 465. 187 9/80 : 495. 1887, : 518. 1887, * 560. 188a/3 : 525. 1883/4 : 469. Tehát összesen ötven év alatt 14722, ebből esik az első évtizedre : 1834— 1844-ig évenkint átlag 119. a második évtizedre: 1844-1854-ig 132. a harmadik évtizedre: 1854— 1864-ig 297. a negyedik évtizedre : 1864— 1874-ig 437. az utolsó ötödikre ; 1874—1884-ig 486. A teljes ötven évre évi átlagos számul 294 jó ki. Felhívjuk a t közönség figyelmét mai számunk hirdetési rovatában foglalt Blonder Nina fodrásznő hirdetésére és ajánljuk őt a t. közönség becses figyelmébe. Irodalom és művészet. Az «Ország-Világ“ 47-ik száma a szokott változatos, érdekes és a mi fő: értékes tartalom­mal jelent meg. Tartalmából felsoroljuk itt a következőket : Mária Valéria lőherczegnö. Arczképpel. Egyesy Gézától. — Mária Terézia. Mutatvány egy nagyobb essayből. Irta Tóth Lőrincz. — Merengés. Költemény. Jakab Ödöntől. — A csillagokban meg van írva. Az «Ország­Világ“ számára irta Sacher Masoch ; az eredeti kéziratból fordította Jásznigi Sándor. — Kolozs­vár 1617-ben. Képpel. — Japán népmese. Sz. V.-tói. — Műtárlat. — őszi kiállítás. «Az ő nótája.“ Temple János festménye. A piaristák templomában. Költemény. Dalmady Győzőtől. — Az udvarlás napjai. Elbeszélés. Szépfaludy Ö.Ferencztől. — Az ábrándozó. Képpel. — Abdul Hamid szultán és a török birodalom. (Afrikai és ázsiai úti tapasztalataim.)- Sztoczek Károlyiéi. — Szeretni örökké. Költemény. Képpel. — A hava­sok királynője. Történeti regény. P- Szathmáry Károlytól. (Folyt.) — A hét története. M — th K — n-tól. Állandó rovatok : Irodalom és tudo­mány, színház, művészet, hymen, gyászrovat, különfélék, rejtvények, naptár, hirdetések. Ismé­telten ajánljuk e kitünően szerkesztett, gazdagon illusztrált vállalatot t. olvasóink figyelmébe. Elő­fizetési ára : 1884. január—deczeraberre 8 frt, julius—deczemberre 5 frt, október—deczemberre 2 frt 50 kr. Egy füzet ára 40 kr, egy szám 20 kr, kapható a könyv- és hírlapárusoknál, valamint az «Ország-Világ“ kiadóhivatalában (Budapest, Granátos-utcza 6. sz.) A „Magyar Háziasszony.“ Az e ozim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazda­sági és szépirodalmi hetilapnak, mely a magyar gazdasszonyok országos egyletének hi­vatalos közlönye,— előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. — Előfizethetni legczélszerübben postautalvány által a «Magyar Háziasszony“ kiadó-hivatalához Buda­pesten, váczi-körut 20. — Mutatványszámok in­gyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadó-hiva­talhoz ezekért — legczélszerübben levelező lappal — fordulnak, A legujabbi szám következő válto­zatos tartalommal jelent meg: Járjunk-e szín­házba? — s —f.-től. — A féltékenységről, Rudnai Sprenger Bélától. — Háztartás. A háztartás hi- yatlan vendégei. — Divat. — Konyhászat. Heti étlap, — Hogyan főzzünk, süssünk. — Hasznos tudnivalók. — Csarnok. A magyar konyha kül­földön. Vértess Józseftől. — Különfélék. __ Iro­dalom és művészet. — Színház és zene. __ El­je gyzések. — Esküvők. — Kérdések. — Felele­tek. — Talányok. — Megfejtések. — Heti nap­tár. — Kiadó-hivatal postája. — Hirdetések. — Tárcza : A női szív. Költemény Palágyi Lajostól. — Budapesti élet. Vértess Józseftől. — Elhagy­ták — meghalt. Gróf Zichy Károlytól. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Milyen gyümölcsfajokat kellene min­den kertben tenyészteni? A ki kisebb vagy nagyobb házi kertet ren­dez be magáuak, ezt többnyire nemcsak azért teszi, hogy különféle virágokon gyönyörködhes­sék és zöldséget élvezzen, hanem hogy ehben bizonyos gyümölcsfák is képviselve legyenek, melyek az év különböző szakaiban különböző gyümölcsöt (szolgáltassanak. Ezt a czélt annál inkább lehet elérni, mert a házikertek rendesen be szoktak kerítve lenni s igy a tolvajok nehe­zebben férhetnek a benne termett gyümölcshöz, és mivel a gyümölcs- és zöldségtermelés igen szépen megfér egymás mellett. A házi kertekben termett gyümölcsnek azonban más fontossága is van, melyet nem le­het eléggé túlbecsülni. Alig van ugyanis család, melynek gyermekei ne volnának, a kik legjob­ban a kertben érzik magukat. Alig hogy járni kezdenek, máris az eper, pöszméte, ribiszke, vagy a hulló gyümölcs után járnak, már kora ifjúságukban megtanulják a gyümölcsöt becsülni, s minél jobban növekednek, annál jobban meg­ismerik a különféle gyümölcsfajokat, azok kü­lönböző tulajdonságait, s annál nagyobb kedvet kapnak a gyümölcsészethez általában, úgy bogy a házi kertben felnevelt ifjúság később is buzgó művelői szoktak lenni a gyümölcsészetnek. Természetes, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a házi kertben minél több gyümölcs van kép­viselve, minélfogva minden házi kertben lehe­tőleg minden gyümölcsfajt kellene tenyészteni, ha a kert arra nézve, hogy magas törzseket ne­veljünk benue, kicsiny, ott vannak a törpefák, melyek kis helyet foglalnak el. Kezdjük el a legalacsonyabban termő gyümölcsöknél s első sorban a szamóczán akad meg tekintetünk, ehez sorakoznak a köszméte, ribiszke, málna, ezután alma, körte, cseresnye, mogyoró, dió, szilva, mandula stb. fák, Úgy hogy még a birsalmának és szederfának sem volna Bzabad hiányoznia. Szamócza, (eper.) A virginiai szamőczá- igen jól lebet a kerti ágyak szegélyezésére al­kalmazni, mig ellenben a nagygyümölcsü anat nász-szamóczát kerti ágyban kell termelni. Ez utóbbiakból fÖkép a morere és a belle de secau ajánlhatók. Különben a szamóczának most már igen sok jeles faját ismerik a kertészek. Köszméte, mely rendesen a gyermekek kedvéért tenyésztetik, a falak mellett vagy pedig kerítések gyanánt is ültethető. Legajánlatosab­bak a nagyszámú angol fajok, milyenek az Apollo, Britannia, Gellov és Lion. A r i b i z k é k közül, molyek szintén falak és kerítések, vagy pedig kerti utak mellé ültet- hetők, a közönséges vörös és a nagy fehér a legelterjedtebbek. A málnát rnndesen árnyékos, nedves he­lyekre szokták ültetni. A vörös és a sárga Mer- veille-k azért ajánlatos, mert őszszel újra hoznak gyümölcsöt. A magas törzsű alma- és körtefákat csak nagy kertekben lehet tenyészteni. Ha a kertben gyepes helyek vannak, melyekben a gyermekek játszhatnak, a magas törzsű fák ide ültetendők. Különben alma- és körtefák a házi kertekben csak mint törpefák tenyésztendők, és pedig előb­biek gombaiakban, utóbbiak gulaalakban. Az utak mellé is lehet a fákat ültetni kettesével egymással átellenben. Törpe almafaknak legjob­ban az angol téli aranyparmént, a párisi ram- bour reinettet, Sándor császárt, fekér asztrahant lehet ajánlani. Gúla alakú körtefáknak különösen a vajonezok Edward király és Angeulome her- czegnő ajánlhatók. Cseresznyefákat legtanácsosabb gye­pes helyekre vagy a kert bejárásához ültetni, minthogy a fának igen szép alakja szokott lenni, s úgy virágával, mint gyümölcsével pompás lát­ványt képez. Igen ajánlatosak a spanyol korai meggy éB Hortenzia királyné. A mogyoró nem épen feltétlenül szüksé­ges a kertben, mivel a szabadban is igen sok helyen megtaláljuk : szép nagy gyümölcsöt azon­ban csak úgy érhetünk el, ha az olasz, vastag, gömbölyű vagy hosszúkás mogyoróból nevelünk törzseket. A mogyorot mint diszbokrot is nevel­hetjük. A közönséges diófát kisebb házi kertek­ben leginkább azért nem lehet nevelni, mivel rendesen igen nagy koronát képez; van azonban egy törpe diófajta is, mely bokor alakban ne­velhető. A szilvafak rendesen csak kisebb koro­nával birnak, minél fogva legalkalmasabban a főút mellé ültetbetök; különben pedig leginkább árnyas helyekre és gyepes terekre szokás ültetni. A szilvafajok közül, a közönséges besztercsei szilvát kivéve, csak a következőket lehet aján­lani : a reineklande, a sárga mirabella, az olasz szilva, királyszilva és az angol datolyaszilva. A rnandulafának, mely már kora tavaszszal virágzik, sem kellene a házi kertekből hiányza- nia. Legajánlatosabb a vékony héjú fajta, mely kitűnő csemegéül is szolgál. A birsalmák igen gyakran csak vadon for­dulnak elő, csupán a hollandi birsalmák és kör­ték díszfák, melyek őszszel oránsárga gyümöl­cseikkel a kert ékességét képezik. A szederfának nagy fekete, savanykás gyü­mölcseivel egy kertben sem volna szabad hiány- zani, mert ezen fa két hónapon át naponkint a legjobb és legnedvdusabb gyümölcsöt nyújtja. Végül még a szőlőtőt említjük, mely a fa­lak mentén nevelhető igen alkalmasan. Hogy milyen fajokat válasszunk e csélra, az természe­tesen az illető talaj és éghajlati viszonyoktól és a termelő ízlésétől függ. («Egyetértés.*) A „Szlávia“ bank üzleti kimutatása 1884. ápril hó 1-től junius hóig terjedő időtartamra. A fent említett idő alatt az élet-, tűz- és jégkár- biztositási főosztályokban (I.—V.) 21,225 uj biz­tosítás, 19.960,619 frt 22 kr. tőkére 526,871 frt 71 kr. dij és mellékilletmények bevétele mellett köttetett meg. Ugyanezen időben az összes biz­tosítási szakmányokban 157,641 frt 52 kr. kár­térítés fizettetett ki. A központi pénztár pénz- forgalma azon idő alatt tett 2*774,960 frt 77 kr. Tűzi fecskendők a magyar koronához tartozó or­szágokban 1884. junius hó 30-ig a következő községeknek osztattak ki, és pedig: Magyar- országban : Bélabánya (Hontm.), Csepregh (Sop­ron m.), Kochanócz (Trencsénm.), Modendorf (Pozsony m.), Morócz (Turócz m.). Parasznya (Borsod m.), Tiszolcz (Gömör m.), Vámos-Mikola (Hont m.), Csernye (Veszprém m.). N.-Megyer (Komárom m.), Sora (Somogy m.), Muzsla (Esz­tergom m.), Naszvad (Komárom m.), Turócz-Sz.- Márton (Turócz m.), Fadd (Tolna m.), N.-Szol­gyén (Esztergom m.), Veleg (Fehér m.), Mohács (Baranya m.), Konsetnica (Árva m.), Pribilina (Liptó m..), Csemova (Liptó in.), Horvátország­ban : Delnica (Fiume Ricka m.). 1884. évi január 1-től junius 30-ig terjedő időtartamra az összes biztosítási fő osztályokban 31,098 uj biztosítás 31,604,547 frt tőkére 892,851 frt 76 kr. dij és mellékilletmények összegéért köttetett meg. Ugyan­ezen idő alatt az összes biztosítási főosztályok­ban a bank tagjainak összesen 259,934 frt 63 kr. kártérítés fizettetett ki. A «81 a via“ bank kép­viselőinek nyugdij-alapja az 1884. junius végével 43,832 frt 58 kr. készpénzben és értékpapírok­ban tett ki. ZfcT37-ilttéx-*) ítéljetek magatok Mily gyakran vonakodunk valamely gyógyszer megvételétől, a melyet pedig mindenki magasztal. És ugyan miért van e tartózkodás ? Egyszerűen csak azért, mert nem akarunk haszontalan kiadást tenni, bármily csekély legyen íb az. De Ítéljetek magatok, hogy egy 70 krnyi csekély kiadást lehetett volna-e jobbra for­dítani, mint a következő esetben. „Miután 12 évig székrekedésben s az ezzel járó fájdalmakban szenvedtem és sehol segítséget nem talál­tam, pedig Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak köszönöm. Azok használata óta a legjobb egeszsegem van, mit ezennel bizonyltok. Kelt jun. 12-én, az eisendorfi üveghutában Weissensulz mellett, Csehországban. Bairlo M. főüvegfuvó mester.“ A labdacsok valódiságára nézve ügyelni kell, hogy a doboz czimlapja Brandt Richárd aláírásával s a fehér kereszttel vörös mezőben el legyen látva. (• Az ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztő nem vállal felelősséget. Hirdetmény. A b.-csabai közbirtokosság tulaj­donához tartozó — csabai országos- és hetivásári helypénzszedés 1885. évi január 1-től 1886. évi január l*ig haszonbérbe kiadó. — Bérleni szándé­kozók 200 írt bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat folyó óv deczember 15-ig B.-Csabán a közbirtokossági tisztségnél nyújtsák be. 162 x-8 Közb. tisztség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom