Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-10-26 / 43. szám
nem ugyan olyan röviddé, hogy az a társadalmi viszonyok felforgatására vezethessen. Ha már most is oly visszaélések töj|®“nek éa oly óriási összegek fordulatnak a vállasokra, annyival inkább varható, ha a válasz tások hosszabb időre történnek, hogy n SJ összegeket koczkáztassanak arra, mert hosszabb lévén az idő, nagyobb lesz az erdek a választó kerületek megbizó leveleinek elnyeroso iránt és iey határozott ellentétben a demokratikus irány- nyal az országos képviselőkből min t secta állittatik, t. i. a vagyonnak secUja, m lehetetlen, hogy a kis vagyonú ember, aki nem áldozhat, vagy aki Dem tartozik olyan parthoz, mely óriási eszközökk-a rendelkezi, bejuthasson a törvényhozásba. (Igaz 1 ügy van baloldalon.) ■ . • orpB A trónbeszéd irányzatosan mutat reá arra a körülményre, hogy Ausztriával a vám- 68 reskedelmi szövetség tekinteteben mar a je országgyűlés folyamán kell az első irányzó lépést megtenni! Elismerésemet kell nyilvánítanom a bizottsági javaslatban foglalt azon pontért, mely hangsúlyozza a nemzetnek, még pedig a monar- chia mind két államának ménányos kivanatait elismerésemet fejezem ki annyival inkább, mert e tekintetben a trónbeszédben, a mélyért pedig felelősségre legfeljebb a t. kormány vonható, határozott iránynak, határozott kívánságnak a klfeJÖHa tekintjük társadalmunknak, mezőgazdaságunknak helyzetét, ha tekintjük kulosen azt a körülményt, hogy az ország polgárai nagyreszt nyers termeléssel foglalkoznak, es épen most a nyers termények ára erős hanyatlásban va , tekintetbe vesszük azt. hogy részint Ausztria nagy részt iparos állam is, hogy az ipar termekek elo- állitása annál jutányosabb, annál kevesebbe kerül, mentül olcsóbbak a nyers termények, kuponosén az élelmi czikkek, annál olcsóbb a munkaerő azt hiszem, ha Ausztriával megköttetik a vam- szerződés, ha Ausztriával Magyarorszag közös vámterületet képezend, akkor azt határozottén anyagi hátrányára, anyagi kárára határozza ei a törvényhozás, épen Magyarországnak, (Úgy v- a szélső baloldalon) holott meg van itt a különféle eltérő minősége az egyes országrészeknek úgy topographiai, mint orographiai tekintetből, ft felföld, a hegyvidék nyújtja a szenet, fát, vasa és követ, az alföld bőven adja a kenyeret es húst. Kölcsönös viszonhatásban kell lenniök az egyes országrészeknek, hogy az egyesek fogyasztása áltál képezett forgalom niveanja, szintje emelkedjek, a jóllét nagyobb legyen, a mi valóban meg is lesz, ha a nyers termények itt dolgoztatnak te , (Helyeslés a szélső baloldalon.) a nyerstermenye értékesítése folytán való becs emelkedéséden a mi előnyöket nyújtanak, azon különbedet és határozottan Magyarország javára marad. (Helyeslés a szélső baloldalon.) , , Engedelmet kérek, hogy röviden érinthessem az igen t. Apponyi Albert gróf által benyújtót határozati javaslatot, (Halljuk!) melyet márrzerl nem fogadhatnék el szerény nézetem szerint, mert a közjogi alapon áll, és mert azt feltétlenül elfő gadja. De nem fogadhatnám el azért sem, meri azt kívánja a közigazgatásra nézve, hogy a tisztviselőknek, a hivatalnokoknak az i lám adja a megbízatást, — hiszen az állam nyújtja a köz- igazgatási téren a megbízatást most is, habai nem közvetlen!:, a mennyiben az á'.'am törvényei által egyes testületeket felhatalmaz f.rra, hogy a tisztviselőket megválassza, de miután nem helyeslem azt, hogy a mostani közigazgatás és zz abból eredő bajok, visszaélések és hátrányok oly symp- tonákul tekintethessenek és alaposan tekintethessenek, a mely symptonák, kifolyásai az önkormányzatnak, mert szerény nézetem szerint a mu- nicipiumok autonómiája a mostani alakban neui nyeri helyes kifejezését, (ügy van: a szélső baloldalon) mert a mostani ‘örvényhatósági önkor mányzat, nem törvényhatósági körminjzat, csak látszat szerint és névleg; ennélfogva a mostam közigazgatásból levont hátrányok és visszaélések inkább a kinevezési rendszer, a központosítási rendszer folytán ehez részben hasonlító mostani közigazgatásból kifolyó hátrányokat tüntetik fel, nem pedig a valódi önkormányzat kifolyását. (Úgy vanl a szélső baloldalon ) A mi illeti azon sajátságos felfogást, melyet a t. háznak különben igen t. tagja fejezett ki s a mely engem, megvallom igen kellemetlenül érintett, lehet, hogy csak mint kezdőt, t. i. igen t. Pulszky Ferencz képviselő ur felszólalását, erre nézve egy megjegyzésem van. (Halljuk!) A mint egyfelől a kicsinyeskedés, érzékenység nagy dől gokban nem helyes, úgy másfelől azt hiszem, hogy a másik véglet a cynismus bár mily kellemes! érdekes, élvezetes aperguk kísérjék, semmiképen sem felel meg, országos ügyek vitelének, (Ügy vanl a szélső baloldalon). Megvallom, nem kis mérvű cynismust láttam azon megjegyzésben, mivel befejezte, hogy habár nem mondta, mégis úgy tűnt fel, feleslegesnek tartja szóba állani a trónbeszéddel, mert arra választ nem ad s egy javaslatot sem fogad el. Ami illeti az aj'isemita hitet tartó tisztelt 1 képviselő urak felirati javaslatait, erre nézve igen röviden nyilatkozhatom, elismerve, hogy szép választék van javaslataikban, — bárom nyujtatott be — ezekre röviden bátorkodom három megjegyzést tenni. Egyik az, hogy fájlalom azoo irányt, különösen az én szerény felfogásomhoz mést; de meggyőződésemet képező politikai nézetből kifolyólag, fájlalom azért, mert érdeklődést nyújt némely dolgok iránt, de elvonja a figyelmet a baj főkutforrásától, elvonja a közvélemény figyelmét attól, hogy maga a rendszer rósz, nem pedig egyes körülmények, egyes netaláni visszaélésék, melyek ha vannak kétségtelenül elítélendők, kétségtelenül sujtandók. Másik megjegyzésem az, hogy nem fogadhatom el ezen javaslatokat azért sem, mert a keresztényi elvet vallom magaménak a felebaráti szeretetet tartom irányadónak, mely röviden népiesen kifejezve abból áll, hogy a mit nem kívánsz magadnak, ne tedd azt embertársadnak. Harmadszor nem helyeslem és nem fogadon azért mert va lom igenis, hogy a szabadság közös tulajdon, m űdén állam polgár sajátja, indegyik föltétlenül partxipálhat belőle, hogy egyáltalában nem helyes, ha a közvélemény, különösen a nép azon része, mely alig néhány év :zed előtt szabadult fel a jobagysag kotelóke- t oly: i 'í nyban, hogy csináljon a közszáját ígból privilégiumot és zárjon ki abból egyeseke Ez nfgyón veszélyes. Mert ha ezen elv fogad M k el, jöhet idő, midőn megfordított irályban .'.zok zárathatnak ki a szabadság jótéteményeiből, kik most privilégiumot kivannak belőle magoknak azok áltál, kik majd azt saját kiváltságukul tekintik es érvényesítik (Helyeslés a szélső baloldalon.) T ház 1 Midőn még röviden hangsúlyoznám azt, hogy intézményeinkben a 48-iki törvényhozási alakulások után a demokratikus elvek kell bogy érvényesüljenek, mint ezt igen c épen fejtegette a t. túloldal tegnap fel’.épet, szóroka, Horvath Gyula t. képviselő ur, csakhoj, ' eltérő következetességgel az alaptól. Amennyiben ö hangoztatja, hoz? a demokraticus elvek érvenyesitendok, mégis helyesli mindazt, a mi történt, és a mi egyrészt szándékolta tik érvényesíttetni. Mondom azt alapot elfogadom én is, de a kovetkeztetest, mely belőle nem vonatot, nem helyeslem, nem fogadhatom el. szerencsés alkotásnak mondattak a 48-k törvények, minthogy azok a társadrlmi rétegeket a külön osztályokat megszüntették es elenyesz- tették. Szeretném tudni, hogy az az óta való alkotások, melyek közűi csak a vrcjiB intézményre csak a szándékolt sajtó megrendszabalyozasra, csak az 5 évi választási szándékra es tervre Hivatkozom, szeretném tudni, hogy ezen jelenséget menyiben szolgálnak a demokratia elvének fejlesztésére. Kell, hogy a demokratia szelleme lengje át intézményeinket, vezessen intézkedéseinkben. (Ugv van t) A demokratia szellemét hirdetem szerény magam is, mert azt tartom teljesnek és igazságosnak, bogy ha már egyszer szerencsére van polgári és egyéni szabadság, akkor kizárólag az egyén saját értéke, saját becse szerint meglegeltessék és állíttassanak oda a társadalomban, \ a mely helyen a köznek szolgálni képes. De t. ház, megvallom, hogy azt, aki ily nézetet vall magáénak, vagy engem is fájón érintet az, ami a társadalomban addig csak a meglevő rendszer kifolyásaként egy idő óta mindinkább terjed es érvényesül, hogy t. i. mint nőnek, fejlődnek a demokrata szellemmel homlokegyenest való előítéletek. Méltóztassék t. ház körültekinteni a társadalomban újból felkapják azokat a jogos, jogtalan tör- ényes, sokszor törvényellenes predicatomokat, a i hogy mennyivel emelje az egyénnek becset, nem látom, nem tudom okát. Ez nem előny, ez demokratikus szellemnek ellentéte. Pedig csakis I rendszer kifolyása lehet, hogy oly irányban fejlődjenek viszonyán k, a melyek elvezetnek attól, hogy Magyarország önálló, független legyen. Jelentkezik a demokratia hanyatlása aböan hagy intézményeink maguk is olyanok^ melyek a demokratikus szellem érvényesítését jó-1 részt kizárják. Hiszen ha az állam tevékenységének érvényesítésére való erőket tekintjük, az többnyire olyan osztályokból vétetik, melyek egy- átr-'án nem mondhatók a demokratikus elvek is- tápolására szolgáló osztályoknak. Hogy a demokratikus szellem terjedése nkadá'yokkal bir, mutatja azon körülmény is, hogy az állam ágazatainak — |á án kivéve az igazságügyét minden része el van zárva attól, hogy a demokrá- tikus szellemet képviselő erők legyenek a tál mrzva. Igaz, hogy ez éppen hátránya azon tiszteletreméltó osztálynak is, amelyet annyit szeretnek időnkben emlegetni, értem a középbirtokos osztályt. De a melyet más felett oly érinthetlen valaminek tartanak, hogy a reá vonatkozó őszinte szó kimondására rögtön nyomon van a megtorlás — mint ennek tanúi voltunk épen a legutóbbi ház-jegyzö választás a'ka1 mával. Azt tartom t. ház, hogy ha a külügy felett rendelkeznék a magyar nemzet, ha a hadügy iránti intézkedés joga hatalmában lenne, akkor alkalmazhatná mindazon helyeken a magyar nemzet fiait, még ped'g alkalmazhatná úgy, hogy azok nem osztrákosodhatnának el, hogy azok a magyar ál lám öná"ósága felé való össztevékenységet erősítenék, támogatnák. T. ház 1 Még csak azt vagyok bátor újból megjegyezni, kogy a magyar nemzet azon óhaja, kívánsága, hogy teljesen önálló legyen. — mái példákra is hivatkozhatni — nem ü.közik kérész- tülvihetetlen akadályokba; de hogy erős összetartás I az elhatározott akarat nyilvánítása foly tán keresztülvihető, mutatja a sokkal kisebb, maroknyi állrmok példái. Ott van Belgium, Hollan dia, Németalföld, ott van Szerbia, Románia, ezei uj, a magyar á'lamhoz képest csak államocskák melyek önállóvá, függetlenné lehettek. i Az mondatott, hogy igen szép álom i magyar nemzetnek függetlenségét és önállóságá kívánni és akarni, csakhogy ez a pramis csucsoj a fénypont azaz utolsó zárkő. Az én nézeten szerint ha a magyar államot, mint önállót, ug; tekintjük, mint pyramist, akkor azt csak ug; állíthatjuk össze, hogy ha össze vannak hordv mindazok a kövek, melyek a teljes pyramis fel állításához szükségesek — ezeket a köveket pedig azt hiszem a magyar nemzet már ezer év ót hordogatja. Ha ezen időt is csekélynek tartju arra, akkor bátran lemondhatunk a magya nemzet önállóságáról, és független,égéről. (He lyeslés a szélső baloldalon.) T. ház ! Annyival inkább követelheti azt magyar nemzet-, mert hiszen bir egy önálló nemz: akaratnyilvánításához szükséges minden feltété lel, bir egy önálló nemzet alkotó elemeivel igazolta ezeréves élete azt, hogy ezen ezer é alatt a földrajzi, politikai, államalkati, vallá átalakulások tehát annyi sok akadály viszályoi oly sok válságon keresztül törve magát, még ír is létezik és habár nem teljesen önálló, de e has földrajzi területén belül elő nemzetiségek közö okvetlenül ö bírja a hegemóniát. Minthogy ez nézetem és ez elvem t. há hogy Magyarország legyen a tragyar nemzeté - i senki másé, midőn megköszönném azon szives ti reimet, melyet irányomban kegyesen tanúsítani méltóztattak s minthogy elvemet teljesen képviseli azon javaslat, mely pártunk részéről beadatott; meggyőződésem teljes erejével, lelkem egész hevével elfogadom az Irányi igen t. képviselő társam által beterjesztett javaslatot. (Helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Sorrendje Gyula-város folyó évi október hó 27-kén d. e. 9 órakor tartandó képviseleti közgyűlésének : 1. Polgármesteri jelentés. 2. Wagenhoffer Teréz elhalt városi bába helyének választás általi betöltése. 3. A városi szervezeti szabályrendelet tárgyalása. 4. Az engedélyhez kötött iparok szabályrendeletei. 5. Bordélyházak szabályrendelete. 6. Göndöcs Benedek indítványa népkert létesítése iránt. 7. Eperjesi vadászterület bérbeadása iránt árverési jegyzőkönyv. 8. A nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur körrendeleté, melylyel a javító intézetek alapszabályát meghirdetés végett megküldi. 9. Göndöcs Benedek apát, országgyűlési képviselő ur átirata, melylyel 10 db. I-ső Gyulavárosi takarékpénztár részvényt a városi szegények részére alapítványul tesz. 10. Az ipariskolai bizottság jelentése, melylyel az újonnan rendszeresített két ipariskolai tanitói állásra Plank Alajos és Finta Ignácz tanár urakat megválasztotta. 11. Ugyanannak jelentése, mellyel az ipariskola költségvetését beterjeszti és az 1884-ik évi XVII. t. ez. értelmében a 2 °/o-os pótadót folyóvá tenni kéri. 12. Időközben érkező egyéb ügyek. Gyulán, 1884. október 22. Oobay János, polgármester. Ijelentsék be, váljon kívánják-e vagy nem az ipartestület létesítését. Kelt Gyulán, a városi tanács, mint első fokú iparhatóságnak 1884. évi október bó 20-án tartott illésében. Dobay János, polgármester. Az ellenőrzési szemle a Gyulavárosában lakó avagy tartózkodó snabadságolt honvédekre nézve f. október hó 31-én reggeli 8 órakor fog a 8-ik sz. honvédzászlóalj laktanya udvarán megtartatni. Az emlitett napon és helyen való pontos megjelenésre az összes, e város területén lakó avagy tartózkodó szabadságolt honvédek oly különös figyelmeztetéssel hivatnak föl, hogy a meg nem jelenők későbben tartandó utóellenőrzési szemlére fognak beidéztetni. Gyulán, 1884. október 22-én. Popovlos Jusztin, vár. főjegyző. Felhívás. Az 1884-ik évi XVII. t. ez. 169. §-a értelmében ezen városi tanács mint első fokú iparhatóság mellé a város területén lakó összes iparosok és kereskedők által 20 iparhatósági megbízott lévén megválasztandó, felhivatnak, hogy ebbeli joguk gyakorlása végett f. évi november l-én délelőtt II Órakor a városháza termében megjelenni szíveskedjenek. Megjegyeztetik, bogy a nméltóságu m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumnak f. évi szept. 24-én 40896. sz. a. kelt rendelete értelmében iparhatósági megbízottul csakis azon ke- eskedő vagy iparos választható meg, ki az 1883-ik évben legalább is 10 frt III »sztályu kereseti adót fizetett. — Az ekként megválasztható kereskedők és iparosok évjegyzéke a jegyzői irodában a mai naptól kezdve egész a választás idejéig közszemlére kitéve leend. Kelt Gyulán, a városi tanács mint első fokú iparhatóságnak 1884. évi okt. hó 20-án tartott üléséből. Dobay János, polgármester. UJ a Felhívás Gyula-városában lakó összes iparosokhoz Az 1884-ik évi XVII. t. ez. (az partörvény) végrehajtása czéljából, — törvényes következmények terhe alatt — a következőkre hivatik fel: 1. A nála alkalmazásban levő tanoncz nevét — a szerződés tartamának közlése mellett — f. évi november hó 21-ik napjáig az iparhatóságnál vezetett lajstromba való felvétel végett a városi rendőrkapi tányi hivatalban mulhatlanul jelentse be figyelmeztetik egyidejűleg, hogy a mai naptól kezdve minden iparos és az által felfogadandó tanoncz közötti szerződés a rendőrkapitányi hivatalban lévén kötendő 9 végből szoros kötelességének ismerje minden alkalommal ottan a tanoncz szülei vei, vagy gyámjával jelentkezni. 2. Kötelesek továbbá az iparosok és gyárosok segédjeiket munkakönyvvel való ellátás és az iparhatósági lajstromba való bevezetés végett ugyancsak f. év novem bér 21-ig a fentebb nevezett hivatalban bejelenteni, megjegyeztetvén, hogy ezentu munkakönyv nélkül segédet felfogadni nem szabad. Végre pedig miután 20 iparos álta! beadott folyamodványban az ipartestület alakitása kéretik, felbivatnak az összes ké pesitéshez kötött iparosok, miszerint ugyan csak november 21-ik napjáig a polgár me&úeri hivatalban írásban, vagy szóval Újdonságok. Lapunk programmjához híven közöljük Szarvas városa függetlenségi várti képviselőnk, Haviár Dániel úrnak első beszédét, teljesen minden kihagyás nélkül az „Országgyűlési tudósító“ kőnyomatu lap nyomán, a melynek szívességből a birtokába jutottunk. Reméljük, hogy e közlés által úgy megyénk, mint különösen Szarvas városa függetlenségi érzelmű polgárainak teljesen nézetével találkozunk. Dr. Nogáll Jáuos felszentelt püspök ő méltósága f. hó 25-én osztotta a bérmálás szentségét a kath. híveknek, ő méltósága f. hó 24-én délután érkezett Gyulára Kigyósról, hol aznap bérmált. Gyulavárosa határán a polgármester és rendőrkapitány, a város szélén pedig híveiből alakult lovas bandérium fogadta. — A városba gróf Wenckheim Frigyes díszes négyes fogatán, harangzúgás és taraczkok durrogása közt vonult, a rom. kath. templomig, a hol Göndöcs Benedek apát teljes papidiszben fogadta s a templomba vezette; ima végezte után templomi díszben a róm. kath. papiakra vonult, mint az apát ur szívesen látott vendége. Másnap délelőtt 9 órakor fényes papi segédlettel ünnepélyes Dagymise, ezután pedig kezdetét vette a bérmálás szentségének kiosztása. A bérmálandók 600-an felül voltak és az ünnepélyes actus déli % 12 órakor ért véget, a mely után dús terítékű ebéd következett, mely derűit hangulatban folyt le. — ő méltósága a délutáni vonattal Nagy-Váradra indult, befejezvén e megyében a bérmálást. A gyulai polg. fiúiskolának a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1884/5-ik évre 1228 frt államsegélyt utalványozott. Kocsis Károly városi közgyám a polgár- mesterhez lemondását nyújtotta be s hét éven át viselt hivatalát ez év végével hagyja el, hogy azt gazdálkodással cserélje fel Szödemeteren Szilágy- megyében. — A pontos és lelkiismeretes tisztviselő távoztát városi közönségünk méltán sajnálhatja. Gróf Wenckheim Frigyes kigyósi kastélya f. hó 23-án fényes, magasztos jellegű, vallásos ünnepélynek volt színhelye. — Ugyanis a kastélynak művészi ízléssel épült kápolnálja e napon szenteltetett fel méltóságos Nogáll János püspök-helyettes által, fényes papi segédlettel. Az ünnepély leginkább családias volt, a mennyiben a Wenckheim .és Almásy grófi családtagjain kívül csakis a patrónátusság papjai és kevesen meghívottak vettek részt. A felszentelési szertartás délelőtt 10 órakor vette kezdetét a templomi ruhák s edények és egyéb vallásos tárgyak felszentelésével ; utánna a kápolna kívül, majd pedig belül szenteltetett föl s kezdetét vette az ünnepélyes mise teljes papi segédlettel. A mise csendes volt, harmonium kiséret mellett, Plank Alajos gyulai tanító gyönyörű tenor énekével csendesen kisérve. Mise után ő méltósága az ájtatoskodók- boz beszédet intézett, magasztalva a grófi-családnak a hit oltárára hozott, valóban nagyszerű áldozatát, utánna pedig bérmálás következett, a melyen a bérmálás szentségét Gróf Almásy György, Imre és Emma vették fel. Az istenitisztelet déli 12 órakor ért véget. , Fél két órakor ötven teritékü ebéd következett, mely a legderültebb hangulatban fél három órakor ért véget, s a melyet számos szebbnél szebb felköszöntö fűszerezett. Különösen kiemelendő ő méltóságának a házi urnák első a megyés püspökre mondott fel— köszöntője, mely minden jelen volt részéről egyhangúlag lelkeson fogadtatott. A kapolua nemes egyszerűsége és müveszies felszerelése önkéntelenül is ájtatosságra ragad, mig a templomi edények és ruhák pazar fénye és kitűnő ízlést tanúsító élegantiája a szemlélőben bámulatot kelt; ellehet mondani, hogy e kápolnának minden leg- kissebb darabja párját ritkító művészi becscsel bir. Adja az ég, hogy a nemes grófi-család számos éveken keresztül áldhassa e szent helyen azt, kinek földi javait köszönheti,
