Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-19 / 42. szám

42-ik szám Gyula, 1884. október 19-én III. évfolyam f ^ Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt -k kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ > Egyes szám ára 10 kr. Bs________________A T PO LITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEOJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. 1 Eiadó hivatal Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők­Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr. A Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang I/ipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Megyei közügyek. Alispáni jelentés Békésmegye bizottságának október hó 13-án tartott ülésében. Tekintetes közigazgatási bizottság ! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak f. évi szeptember havi állapotáról szóló rend­szerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. alap­ján tisztelettel következőkben van szerencsém előterjeszteni. I. Közegészségügy. A megye egészségügyi helyzete a lefolyt hóban lehető kedvező volt ; ragályos és járvá­nyos betegségek sehol sem uralkodtak s a szü­letések és halálozások közötti egészséges arány sehol sem zavartatott meg. Az utolsó 8 nap alatt, mint leggyakoribb halál eset ismét a bélhurut merült fel, mely 56 főnyi áldozatot vitt magával. A hasznos házi és gazdasági állatok egész­ségi állapota szintén kedvező volt, kivévén a Kondoros környéki sertés állományt, melyben a torokgyík és lépfene. szórványos esetei mutat­koztak. II. Közbiztonság. Az özvegy Fehér Pálné orosházi lakoson f. évi szeptember 6. és 7-ike közötti éjelen elkö­vetett kegyetlen gyilkosságon kívül, melyről már előző havi jelentésemben megemlékeztem, a megye területén a múlt hó fdlyamán, a személy- biztonság megtámadva nem volt; csekély azon esetek száma is, melyek a vagyonbiztonságot za­varták, s jobbára az orosházai járás területére szorítkoznak. A felemlitésre méltó egyes esetek követ­kezők Szeptember hó 2-án Sápi Mihály gyula­mezei lakostól Kovács Mari nevű, karczagi ille­tőségű csavargó 27 írt készpénzt és 17 frt ér­tékű ruhanemüeket tolvajolt el. A tolvaj a nála megtalált 1 frt 11 kr, készpénzzel és az összes ruha nemüekkel együtt a járásbiróságnak át­adatott. Szeptember hó 21-ére virradólag Tóth Serestem a boldogságot. Kerestem a boldogságot Szerte a világba’ Árva szívem úgy rá vágyott Jaj de mindhiába! Jártam az örök tavasznak Fényes országába’ S nem akadtam a vigasznak Nem ón — a nyomába 1 Feltörtem a bércztetőre Az ég otthonába, S ott se leltem éltetőre Ott se .boldogságra. „Sápadt fiú, beteg gyermek Vágyad lázas álom, Boldogsága az embernek Nincsen e világon. „Nem ad üdvöt napsugára Nem az ég, föld éke, — De majd rá lelsz nem sokára Lenn a sír mélyébe !“ Olyan mereven... „Olyan mereven mért nézel a földre — Mond — te komor ifjú, — mért csügged a főd le ? Büszkén emeléd azt égnek előbb te ?' József szőllősi lakostól 75 frt értékű 3 db. serié s lopatott el ismeretlen tettes által. A többi eset részint jelentéktelen tárgyú, részint pedig büntetti jellegök még ez idöszerint megállapítható nem volt. Öngyilkosság négy esetben fordult elő, u. m. Orosházán Hanuszek István s Tót-Komló- son Bugyinszki Pál kötél által végezték ki ma­gukat ; Gabnai Zsuzsánna orosházai tanyai lakos borotvával elmetszette nyakát, Koller Ferencz mezö-berónyi vasúti volt pénztárnok pedig, szivén lőtte magát. Tűzvész történt B.-Gyulán 2. Gyomán 1. B.-Csabán 1. Békésen 1. P.-Földváron 4. Tót- Komlóson 1. Orosházán 3. Összesen 13 esetben. Ember és állat élet sehol sem esett a tűz mar­talékául. III. Közutak. Hidak. Védtöltések. Az egész hó folyamán tartott száraz idő­járás következtében az utak csupán kisebb mérvű tatarozást igényeltek, melyek körül az utkaparók jó sikerrel tevénykedtek. A csabai kőut kövezési munkájánál feltűnő lasuság mutatkozik ; a gyomai kőut munkája pedig teljesen szünetel, miodkéthelyen az idomí­tott kőanyag hiánya miatt. A vízvédelmi müvek megyeszerte jó álla­potban vannak; s kellő orvoslást nyert a közigazgatási bizottságnak a sebes-körösi véd- gátak bibarmegyei szakaszán létező hiányok miatt a közmunka és közlekedési m. kir. mi­niszter ur előtt tett felszólalására is, a mennyiben a sebes-körösi öblözet a kifogásolt töltés sza­kaszok megerősítésén most már kellő munkaerő alkalmazásával dolgozik. IV. Vegyesek. 1. A megyei őrizet alatt lévő pénztárak és alapok a múlt hóban is megvizsgáltatván, azokban szabályszerű kezelés mellett 251,478 frt 77 kr, a központi árvapénztá'’ban pedig 87.913 frt 17 kr. Összesen kötvénybeli s készpénzbeli 339,388 frt 94 kr, találtatott. 2. Az orosházi szolgabirói hivatalt, vala­mint a járásban, úgy szintén Uj-Kigyós közsé­„Oh hadd 1 Ezelőtt ott volt. ideálom Magasra törő vágyak hevítének S törtem zabolátlan az ég zenithének 1 Most vágyam egy édes mély örök álom, Most, ott van a czélom a síri gödörbe !“ — Gulisztan. Regényirodalmunk és az olvasók. Hogy m i indít bennünket e párhuzam felállítására? A felirat egyszerű. Most kap­tuk a „R e g I n y v i 1 á g“ negyedik évfo­lyamának utolsó számával egyszersmind az ötödik évfolyam első számát, melynek gazdag tartalma meglep már csak azért is, hogy pályafutása ötödik évének elején sokkal jobb erőben van, mint valaha volt. Végignézzük az első négy évfolyam tartalom- jegyzékét és a vaskos kötetekben oly bő tár­háza nyílik a jobbnál jobb eredeti és fordí­tott müveknek, hogy el sem tudjuk képzelni, mit csinált az a sok jeles toll addig, mig a „Regényvilág“ hasábjain működési tere nem nyílt. A múzsa hallgatott, mert szavát nem akarták érteni. Kinek lett volna kedve Írni, a midőn nem volt, ki müvét kiadja ? Ki vál­lalkozott volna egy eredeti magyar regény kiadására, midőn nem volt, a ki azt meg­vegye. Nem, mintha oly szegények lettek volna olvasóink, hogy könyvre épen nem ju­tott nekik,.!. hanem másutt a baj. Minden jobb háznál tarka gyűjteményét találjuk annak, mit a kül- és belföld csecse­becsékben termel, csak — könyvek nincse­nek. Az asztalon hever ugyan néhány disz­gében a községi közigazgatási ügy menetet, és pénztári kezelést kiegészítéséül előző hónapi, ily ily irányú vizsgálataimnak e hó folyamán megvizs­gáltam, Ezen vizsgálataim alkalmával meggyő­ződést szereztem a felöl, hogy az orosházi járás egyes községeiben a közigazgatási ügykezelés körül feltűnő hiányok mutatkoznak, s a pénztári kezelés általában hiányos. A község tökéinek kikölcsönzései szintén általában felületes módon, kellő biztosítás nélkül történnek. Eme hiányok szigorú orvoslása tekintetében a helyszínén szóval, majd Írásbeli rendelkezéseimmel intéz­kedtem. Csorváeon a pénztári kezelés körül oly nagy mérvű rendetlenséget észleltem, hogy hivatva érzém magamai a pénztárnok ellen vizsgálatot rendelni el, ezen vizsgálat könyelmü, rendetlen és felületes pénztári kezelést, de megnyugtatásul közölhetem hűtlenséget nem fedezett fel. Megfigyeléseimből kifolyólag említést kell még arról tennem, hogy Sámson és Puszta- Földvár községek Békésmegyéhez történt csato­lásuk óta még máig sem bírnak szervezési sza­bályrendeletekkel. Ezen hiánynak haladéktalan pótlására nevezett községek elöljáróságait utasí­tottam. 3. Különös figyelmét igényli a tek. bizott­ságnak az ágost.-evang. esperességnek azon in­tézkedése, melylyel a csorvási ágostai evang. egyházban az isteni tiszteletnek ezentúl tót nyelven való tartását rendelte el. Az esperesség ezen intézkedésének élénk visszatetszést kell kel­tenie megyeszerte azért, mivel abban szlávnyelvü lakosságunk szép lendületnek indult magyaroso­dása ellen merész támadás foglaltatik. Ennélfogva a bányakerületi superintendent oly irányú intézkedés végett lenne megkeresendő, hogy a esorvási ágostai evangélikus egyházban a régi magyar ajkú hívők óhajának megfelelően az isteni tisztelet, úgy mint eddig magyar nyelven tartassák. B.-Gyulán, 1884 Október hó 12-én. Jancsovics Pál, s. k. alispán. kötés némi tartalommal is, képgyűjtemény, imitt-amott egyik-másik újdonság, mely sem jó, sem rossz, hanem hát divatos — és ezzel a ház szellemi kincsei ki vannak merítve. De nem 1 A ház úrnőjének hálószobájá­ban, a szekrényen néhány jelesebb mü fek­szik, de oly állapotban, hogy csak a legna­gyobb türelemnek köszönheti, a midőn a hölgy előkelő szobájában, a legtisztább és legfinomabb holmi között, selyem és bársony között heverhet. Rossz könyvek, piszkos ol- vásmány, a mit ily finom hölgynél fel sem tételeztünk volna. Nem a tartalomról van itt szó, mert valószínűleg Jókai, Mikszáth, Tolnai, Beniczkyné, egy — más jele­sebb Írónknak múve — piszkos csak kívül­ről. A kölcsönkönyvtárak példányai. Perszé sok mindenféle társaságban megfor­dultak már. De hát olcsó, és ugyanaz a hölgy, ki keztyüért évenkint két-háromszáz forintot költ, fukar mint egy uzsorás, midőn könyvek­ről van szó. Nem-, mintha nem volna a leg­buzgóbb olvasó; de, úgy vélekedik, mire való a kölcsönkönyvtár, ha magunk is megvesz- szük a könyveket? És mirevaló a könyv, ha egyszer átolvastuk ? Kidobott pénz 1 — Ez utóbbi nyilatkozat még azt a gyanút is ébreszti bennünk, hogy az olvasónő szíveseb­ben foglalkozik oly könyvvel, mely egyszerű átolvasás után teljesen elveszti értékét. így persze érthetővé válik a könyv tábláján lát­ható mindenféle zsir, viaszk, dohanypecsét... és csak épen hölgyünk demokratikus érzel­meinek örvendünk, ki a szakacsnékkal és más hasonló foglalkozású egyénekkel egy és ugyanazon tálból veszi szellemi táplálékát. A kölcsönzött könyv ritkán van oly Megyei közig, bizottsági ülés. (B.-Gyula, 1884. okt. 13.) A megyei íöispán akadályozva lévén a meg­jelenésben, a tanácskozás Jancsovics Pál kir. ta­nácsos alispán elnöklete alatt folyt le. Jelen voltak: a megyei lőjegyző, tiszti ügyész, tiszti főorvos, a kir. tanfelügyelő, kir. adófelügyelő kir. államépitészeti mérnök s a kir. folyammérnök mint a bizottság törvényszerinti tagjai, — Dr. Hajnal István, Göndöcs Benedek, Ormos János, Kalmár Mihály, Warságh Béla, Fejér Béla és Stucsu Béla a bizottság választott tagjai. A meg nem jelenők elmaradása igazoltatót. Tárgyaltattak: A megye alispánjának a lefolyt szeptember haváról szóló rendszerinti jelentése, melypek alapján ; a) a csabai indulóházhoz vezető útnak mie­lőbbi befejezésére a vállalkozó szorgalmaztatni; b) a csorvási evang. egyháznál elrendelt tótajku isteni tisztelet mibenléte iránt a superin- tendentiához kédés intetni — határoztatok. Egyebekben helyeslő tudomásul vétetett. A megye alispánja előterjesztésére: kivéte­les nősülési engedélyek megadása és ideiglenes katona elbocsátás iránti ügyekben, az előadói javaslatok egyhangúlag elfogadtattak. A kir. tanfelügyelő előterjesztésére. a) A Singer Abrahám várpalotai kerületi rabbi által szerkesztett s a m. kir. vallás éa köz­oktatási miniszter által leküldött „az izraelita anyakönyv vezetés kézi könyve“ czimű munka a slatusquo aute alapon álló zsidó hitközségek anya­könyv vezetőinek használatába ajánltatnt; b) a szarvasi óvoda fenntartó társaság el­nökének államsegély iránti folyamodványa 200 frtnyi segélyre való ajánlás mellett, a m. kir. vallás- és közoktatási miniszterhez felterjesztetni határoztatok. c) a törzskönyvi lapnak a tanítói személy változás bejelentését tárgyszó utasítás végrehaj­tása tárgyában előterjesztett jelentésre : a közsé­gek elöljárói és az iskola fenntartó testületek utasittattak, hogy a tanitói személyváltozásokat, külső mezben, mint a milyennek azt kíván­nánk, hacsak nem egészen új. Minél érdeke­sebb valamely könyv belső tartalma, annál tisztátlanabb külseje és igen gyakran ép azon a lapon, melyen valami paradicsomi jelenet játszódik le, oly nyom pompázik, melynek ti­tokzatos eredete épenséggel nem egyezik a költő aesthetikai intentióival. És nem utolsó ellenvetés a kölcsön­könyvtárak ellen az sem, hogy a ragályos betegségek terjedésének ezek nagyban előmozdítói. Megfontolásra méltó e szempont, mindég és mindenütt, de különösen a je­len időben, midőn egy borzasztó járvány járja be a világot. A járványos beteg kezé­ből kikerült könyv nem egyszer volt már a következő olvasóra nézve betegség vagy ha­lál oka. A kritikusok, kik vagy erkölcsi felhábo­rodásból Ítélik el, átkozzák meg a könyveket, vagy titokban élvezve, elolvassák azokat, hogy aztán tépjék szét, bebizonyitandók ez által, hogy éles tollal rendelkeznek — a kölcsönkönyvtá­rak javára dolgoznak. A rossz könyveket nem v e szik, a jókat nem olvassák. De ez állapotokat kevésbé lehet a kritikusok, mint a közönség rovására írni. A hol nagy a zaj, odacsődülnek a kiváncsiak, ha száz eset­ből tudják is, hogy megint csak nagy hü-hő semmiért. A kölcsönkönyvtár nagyon érdekes hely, megérdemli, hogy visszatérjünk oda. Az iró itt igen hálás tapasztalatokra tehet szert. Itt nyilvánitja a közönség, hogy tulajdonképen mit kiván. Szereti az izgató, pikáns, köny- nyed olvasmányt, az üres szellemet és csik- landoztató phrasisokat. . . szereti a f r a fi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom