Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-14 / 37. szám

dl. Minden osetdk töttösei, 0Z ideig kinyomozhá- tók nem voltak. Tűzvész Mezö-Berényben 2. Kon- doroson 1» P.-Földváron 1 esetbon történt, mindenütt ismeretlen okból, vagy véletlen szerencsétlenségből.

Ili, Közutak, Hidak, Védtöltések.

Az utak megyeszerte jó karban vannak. A kőutak közül a gyomai indóházi ut földmunkálata már befejeztetett; a grán.t kövezés azonban még legnagyobb részt hiányzik. Kétségessé vált a csabai indóházi nt kiépítésének is még ez évben való befejezése, a vállalkozó czég azon kijelentése folytán, hogy ugyanis az úttestre szükséges idomított kőanyag készlettel ez idő szerint nem rendelkeznek.

A vállalkozó czég ide vonatkozó beadványa a jelen ülés egyik tárgyát képezi. A szarvasi és mező-herényi vasúti állomásokon a kövezet vámdijak f. évi szeptember hó 1-től kezdve a közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter ur áltál megállapított uj dij szabás szerint szedetnek. Az eddig szedett vámdijak mennyiségéről, a kir. építészeti hivatal főnöke ez alkalommal külön jé- lentést fog tenni.

A békési nagyhid munkálatai e bó végén valószínűleg befejeztetnek. A közlekedés a konp- járás megszüntetésével, most már a kellő magasságban épített ideiglenes hidon történik.

A viz védmüvek körül utolsó jelentésem óta változás elő nem fordult s mindössze is annyit tartok itt megjegyzendőnek, hogy a hosszufoki öblözet nagy gondokkal folytatja a Sebos-Körös ó medrének alsó torkolatára tervezeti zsilip építését.

IV. Vegyesek.

1. A szolgabirói hivatalokat, valamint a községi közigazgatási ügymenetet és pénztári kezelést, az orosházi járás kivételével, a múlt hóban tüzetesen megvizsgálván, e körúton alkalmával meggyőződést szereztem arról, hogy az általam még az 1877. évben kibocsátott ügyrend mindenütt és mindenben nem tartatik meg, mely hiányos eljárás helyrehozatala iránt a helyszínén élőszóval, később Írásbeli rendeleteimben is intézkedtem. A megyei közutakat mindenütt jó karban találtam ; a körgátak közül a gyulavári és dobozi körgátakon még hiányokat észleltem, melyek eltávolítása iránt intézkedtem. Az endrőd- szarvasi országút helyett kormánybiztosilag kihasítandó és (kiépítendő közlekedési utat kiépitett- nek nem, de majdnem járhatatlannak találtam, a miért a gyomai és szarvasi járási szolgabirák- hoz intézett felhívásaimban ezen jelentékeny közlekedési útnak teljes tökéletes kiépítése iránt intézkedni el nem mulasztottam. Az 1879. évi árvíz alkalmával megrendelt, és az árviz után Gyula váro9, Gy.-Vári, Doboz, Békés, M.-Berény, Körös-Tarcsa és Endrőd községek gondozása alá bízott 23 db. mentő csolnokokat is szemügyre vévén, a Doboz község gondozása alá bízott 2 db. csolnokot és az Endrőd községnek átengedett 2 db. csolnok közül egyet teljesen elrongáltaknak és hasznavehetetleneknek találtam. A közigazgatási fogházak évenkinti megszemlélése is tisztemben állván a szemléket mindenütt megtartottam s a fogházakat változatlan állapotban találtam. A Kétegyháza községházánál létező togház, ablak, és igy világosság nélkül szűkölködvén, e hiány pótlása iránt intézkedni szükségesnek tartottam.

2. A megyei pénztárak és alapok a múlt hóban is megejtett vizsgálat alkalmával kifogástalan rendben lévőknek találtattak.

3. Minthogy az uj ipartörvény (1884 évi XVII. t.-cz.) folyó évi október hó 1-én életbe lép, az életbeléptetési és végrehajtási teendők megkönnyítése végett e hó 3-án 6203. ikt. az. a. körrendeletét bocsátottam ki a járási szolgabirák- hoz és B -Gyula város polgármesteréhez, melyben különösen arra hívtam fel figyelmüket, hogy a terület körükben letezö iparosok összehívása mellett, az iparosok előtt, a törvény ezélzatait és egyes intézkedéseit részletesen magyarázzák meg s különösen is figyelmeztessék őket, hogy a törvény kihirdetése után, hat hó alatt, tehát legkésőbb f. évi november hó 21-éig iparos-tanonczai- kat és segédeiket a lajstromba való iktatás éB a munkakönyv kiállítása végett bejelenteni tartoznak.

Ezen felül B.-Gyula városra, továbbá B.-Csaba, Békés, Szarvas és Orosháza községekre nézve, mely helyeken a képesítéshez kötött iparosok száma a százat kétségtelenül meghaladja elrendelendönek tartottam az ipartestületek megalakítására szükséges lépések megtételét.

4 A megyei közgyűlés megbízásából B.-Gyula és B.-Csaba városoknak magasabb katonai lakbérosztályzatba való sorozása iránt a m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz felterjesztést intéztem ; a nyert válasz szerint azonban csak i a f. év végén eszközlendő lakbér puhatolási eljá- járás eredménye alapján fog a honvédelmi miniszter ur az 1885—1891. évi időszaki bérosztályzat felett határozni.

5. A járásokból beérkezett jelentések megemlékezvén az idei aratás eredményeiről jelzik egyúttal, hogy a termények árának rendkívüli

alacsony állása miatt a lakosság a közterheket csaknem leküzdhetlen nehézségekkel s annyagi romlásával róhatja le.

Ezen körülmény igen figyelemre méltó indokul szolgálhatna arra nézve, hogy a közadók behajtásánál legalább is Október hó közepéig, mikorra is az emelkedés remélhető, kevésbbé szigorú eljárás követtetnék.

6. Nem hallgathatom el végül a gyomai járás szolgabirájának azon előterjesztését, mely a gyomai katasteri ügyre vonatkozik. Szerinte ugyan is a katasteri munkálatok alapján készült uj birtok ivek anynyira összezavarták a gyomai birtok vÍ8Szonyokat, és az ott eddig egész rendesen vezetett nyilvántartást, hogy az uj adó ivek alapján az adók ez idő szerinti kivetése el- képzelhetlen a föld tiszta jövedelmének megállapítása pedig szerfelett tulcsigázott, a mennyiben a gyomai határban fekvő földeknek több mint tele része holdankint 13 frtnyi tiszta jövedelemmel vétetett fel. A lakosság között uralkodó nagy izgatottságot, csak is a felszólalási kérvények remélt kedvező elintézése képes mérsékelni.

B.-Gyulán, 1884. szeptember 8.

Janesovics Pál, alispán.

Tekintetes megyei bizottság!

A megyei tiszti nyugdijszabályzat átalakítása és módosítása tárgyában a tekintetes bizottság folyó évi 6-, 7- és 8-ik bgy. szám alatt kelt határozataival nyert megbizatásunkban eljárván, van szerencsénk jelentésünket a következőkben előterjeszteni.

Mindenekelőtt kijelentjük, hogy a Nagyméltóságu belügyminiszter folyó évi 9653. szám alatt kelt rendeletével jóváhagyott nyugdíj-szabályzatot, ezen alakjá ban két okból nem tartjuk elfogadhatónak 1

1- ör, mert az, az évi járulék magassága, a szolgálati idő hosszúsága, a végkielégítés esetének nagyon is szűkkörre való szorítása miatt a tisztviselők túlságos megterhelését vonja maga után;

2- or, mert azon intézkedése, hogy a nyugdij-alap felhasználható bevételeinek elégtelensége esetén a nyugdíjigények aránylagos leszállításának lesz helye, az az által elérni szándékolt előnyöket nemcsak bizonytalanná teszi, de sőt a különben is túlságosan igénybe vett tisztviseők megrövidítését idézheti elő.

A módosítást tehát ezen két irányban tartjuk szükségesnek.

Nyugdijszabályzatunk értelmében ugyan is minden egyes nyugdijintézeti tag a következő járulékokkal járul a nyugdíjalaphoz u. m.

1- ör, belépési dij czimén fizetése ösz- szegének 50/0-kával egyszermindenkorra;

2- or, évi járulék czimén fizetése után 4%-kal évenként;

3- or, azonkívül, ha fizetése emelkedik, azon összeg egy harmadával, a mely- yel az emelkedett.

A hozzájárulási kötelezettség 40 éven át tart, mert csakis a 40 évi teljesen kitöltött szolgálati idő biztosit teljes fizetésű nyugdijt.

Hogy vájjon sok-e az, a mivel az egyes tisztviselő ezek szerint a nyugdíjalaphoz járul, avagy nem, legkönnyebben akkép ítélhető meg, ha összehasonlítást teszünk más nyugdíjintézményekkel, milyen például az állami és megyebeli község jegyzői.

Vegyünk például egy 800 frtos fizetéssel biró tisztviselőt, ki 40 évig szolgál s fizetése mindig 800 frt marad.

Ha állami, befizeti egyszermindenkorra fizetésének ]/3-adát, tehát 266 frtot.

Ha községi jegyző, fizet belépti dij czimén 5°/0-kot 40 frt

évi járulék czimén 39 éven át 2<>/0 ....... 624 „

Összesen 664 írt.

Ha megyei, fizet fizetése után 5% belépti dijat . . 40 frt

évi járulék czimén fizetése után 40 éven át 4%-kot 1248

összesen 1288 „

< Ezen adatokból látható, hogy a megyei tisztviselő hatszorosan fizet többet az államinál és kétszeresen a községinél.

I|I mig az állami tisztviselő nyugdíj igényét az állam léte és fenmaradása, a község jegyzőét a kellően dotált és 100,000 frt tőkével rendelkező nyugdij-alap feltétlenül biztosítja, addig a megyei tisztviselő igen könnyen ki van téve annak, hogy pontos és összegében súlyos befizetései után nyugdíj igénye le fog szállíttatni.

Egy kis utánszámitás erről is meggyőzheti a tek. közgyűlést.

Ugyanis, a nyugdij-alap felhasználható bevétele :.

1- ör, a tisztviselők által befizetett évi

járulékok a megyei számvevőség adatai szerint................................. 1756 frt,

2- or, a 3% pótadóból befolyó összes 40,015 frt 59 kr. 5% kamatjának 2000 frt

— kr. a fele...................... 1000 frt,

3- or, az 5°/o belépti dij 2195 frt 5% kamatjának a

fele ................................ . 109frt75kr.

ös

szesen 2865 „ 75 ,

Tehát ezen 2865 frt 75 krból kell kielégíteni 45 tisztviselőt, kik összesen 43,900 frt fizetést élveznek.

Nagyon valószínű tehát, hogy már 3 vagy 4, különösen magasabb fizetéssel biró tisztviselő nyugdíjazása esetén be fog következni azon, bizonyára senki által nem ezélzott és a méltányossággal össze nem egyeztethető eset, hogy a már tényleg élvezett nyugdijösszeg le fog szállíttatni.

A tisztelettel alólirott bizottság a nyugdíjintéz vény fennebb vázolt sérelmes voltán csakis akkép vél segíthetni, ha azt a tisztviselőkre elviselhetőbbé teszi; és jelzi azon módot, mely által a nyugdij- alap felhasználható bevételeinek szükséges nagyobbitása eszközölhető.^

Javasoljuk tehát :

1- ör, hogy a túlságos hosszúra szabott és a fenálló tanulmányi rendszer mellett, a midőn a tisztviselői álláshoz szükséges minősítés csakis későn, körülbelöl 24—26 éves korban nyerhető el, és igy az ember phisikai erejének véges voltában rejlő okokból alig van arra kilátás, hogy valaki 40 évig szolgálhasson — 32 évre leszállit- ;assék.

2- or, hogy a régibb, a megye szolgáltában tisztességben megöregedett tisztviselőknek engedtessék meg, hogy eddigi eltö tött szolgálati éveikből nem 5, de legalább 10 évet számíthassanak be visszamenőlegesen nyugdijéveikbe. Ez által a megye a nyugdíjintéz vény felállítása által tervezett jótéteményt eddigi tisztviselőire is kiterjesztendő

3- or, hogy a 4%-ban megállapított évi járulék, mint teljesen elviselhetlen és semmiféle más nyugdíjintézményben fel nem található, a kisebb fizetésű tisztviselőket pedig létökben megtámadó 2°/0-ra ' eszállittassék.

4- er, hogy végkielégítésben necsak a tisztviselő, hanem annak özvegye és özvegy nem létében a gyermekek is részesüljenek. A részesülés aránya az illető végkielégítési öszszeg 2/3-ban lenne megállapítandó.

Eme javaslatunk megtételére a nyert megbízáson kívül még különösen azon körülmény bátorít fel, hogy mindezt tulajdonképen a tekintetes megyei bizottmány a nyugdijszabályzat legelső tárgyalása alkalmával kívánta, sőt a miniszteri jóváhagyás végett első Ízben felterjesztett nyugdíj-szabályzatban ezen rendelkezések mind benne foglaltattak.

A belügyminiszter úr azonban ezen rendelkezéseknek a tisztviselők terhére leendő módosítását rendelte el, mert a csekély alaptőkével biró és ilyen alacsonyabb hozzájárulási illetékkel gyarapítóit nyugdíjalapot a felmerülendő igényekkel szemben nem tartotta és mint azt fennebb kimutatnunk sikerült, nem is tarthatta elégségesnek .— A tekintetes közgyűlés ezen kivánalmaknak is eleget tett és az elrendelt módosításokat eszközölte.

És daczára ennek, a miniszter ur, mindig szem előtt tartva a nyugdij-alap csekélységét, tehát tisztán mathematikai okokból, még ezen felül beiktatta azon, már fent több ízben említett rendelkezést, hogy a nyugdij-alap felhasználható jövedelmeinek elégtelensége esetén a nyugdíjigények le lesznek szállitandók.

Tekintetes megyei bizottság! Bármenynyire is természetes, hogy a tisztviselők érdekében létesített nyugdij-alap megteremtése és gyarapítása első sorban a tisztviselők kötelessége, és igy ha még oly súlyos is az azzal járó teher, erősen ellensúlyozza azt annak tudata, hogy saját érdekükben viselik : mégis a nyugdíjintézmény létesítésének czélja nézetünk szerint nem lehet és nem lehetett az, hogy a tisztviselők tisztességes megélhetésükben meg- támadtassanak, és egy hosszú fáradságos életen keresztül oly anyagi megterhelte- tésben részesüljenek, melyért kárpótlást csak annak reménye nyújt, hogy esetleg valamikor némi nyugdijt fognak élvezni.

Meglévén arról győződve, hogy emberbaráti érzelmeiről ismert megyénk közönségének a nyugdíjintézmény létesítése által nem ez, hanem csakis az volt a czélja, hogy ez által is lehetővé tegye azon kívánatos eredmény elérését, miszerint minél megbízhatóbb és a képzettség magasabb fokával biró egyének érezzenek kedvet és becsvágyat a megyei szolgálatra, de másrészt számba véve azt is, hogy az adózók lehetőleg kiméltessenek, szükségesnek tartjuk, hogy a nyugdij-alap tőkéje 100,000 írtra felemeltessék. Hogy pedig az megtörténhessék, javasoljuk, mondja ki a megye közönsége, miszerint mindaddig, mig a már 40,000 frtnyi alaptőkével biró nyugdij- alap 100,000 frtra fel nem nő, évenkint 1%-nyit fog magára a megyei pótadó kivetésére, beszedésére vonatkozó s miniszte- rileg, de már jóváhagyott megyei szabály - rendelet értelmében kivetni.

Ezen pótadó kivetése ezúttal csak elvben szavaztatnék meg, olyformán, hogy az évenkénti l°/0 mindenkor a megyei költségvetés tárgyalása alkalmával lenne külön megszavazandó.

Ezen 100,000 forint azután nemcsak elégséges lenne a felmerülendő nyugdíjigények kielégítésére, de sőt a tek. megye ezélzatainak megfelelően lehetővé tenné azon, a tisztviselők érdekében fennebb előadott módosítások felsőbb hatósági elfogadását is.

Ezen, a nyugdijszabályzat módosítására vonatkozó és az alaptőkének 100,000 írtra való felemelését ezélzó javaslataink pedig oly szoros összefüggésben állnak egymással, hogy egyik a másika nélkül meg nem állhat, és igy ha a tek. bizottság az ujabbi megterheltetéstől vonakodnék, sajnálattal lennénk kénytelenek kijelenteni, hogy a nyugdijszabályzat a tisztviselőkre nézve elviselhetőbbé más módon egyátalán nem tehető.

Tisztelettel felkérjük tehát a tek. közgyűlést, hogy a módosított s ide mélákéit alapszabályokat elfogadni s egyszersmind pedig a nyugdij-alapnak 100,000 írtra leendő felemelése czéljából szükséges pót-adót elvben megszavazni méltóztassék.

Végül amennyiben eme javaslataink el nem fogadtatnának, nem habozunk azon szilárd meggyőződésünknek kifejezést adni, hogy nyugdijszabályzatunk a tisztviselők sérelme és megrövidítése nélkül jelen alakjában fenn nem tartható, és ez okból tisztelettel kérjük a tekintetes megyei bizottmányt, hogy azt egészen hatályon kívül tenni, és az ennek folytán szükséges további intézkedések megtételére a megye alispánját felhívni méltóztassék.

B.-Gyulán, 1884. augusztus hó 27-én.

A küldöttség nevében :

Dr. Szemián Kálmán, s. k.* Janesovics Pál, s. k.,

m. I. aljegyző. alispán.

Újdonságok.*

A megyei közgyűlés — mely holnap veszi kezdetét — érdekesnek és fölötte látogatottnak ígérkezik. A tisztviselői állások egész halmaza fog valószinüleg üresedésbe jönni és a közgyűlés folyamán betöltetni. A gyűlési meghívóban csupán a csabai és gyulai szolgabiró állások üresedése van ugyan jelezve, de miután hallomás szerint T e r é n y i Lajos békési szolgabiró pályázik Gyulára, és minden valószínűség szerint vagy egyhangúlag vagy tulyomó szavazattöbbséggel icg megválasztatni, a békési szolgabirói állás is be lesz töltendő. Janesovics Pál megyei árvaszéki jegyző a csabai vagy békési szolgabirói állások egyikére fog valószinüleg megválasztatni. Az árvaszéki jegyzői állás az előléptetés figyelembe vételével F á b ry Sándor közigazgatási másod aljegyzőt illetné; nincs is kétségünk a fölött, hogy Fábry ur eme állásra túlnyomó szavazattöbbséggel megválasztatnék ; bármenyire üdvözölhetnénk is Fábryt az árvaszéki jegyzői állásban, úgy tudjuk azonban hogy ő erre nem fog pályázni, miután jelenlegi tágabb hatáskörű állásában több tápot talál úgy tevékenységi vágya kielégítésére mint tanulmányai gyarapítására, amely körben különben eddigi szereplésével is annyira kedveltté lön, hogy ott úgy irányadó egyéniségek mint a megye közönsége is nem szívesen nélkülöznék. Fábry fel nem lépte folytán az árvaszéki jegyzői állásra pályáznak Chrisztó Miklós közig, joggyakornok és Lukács Endre törvényszéki joggyakornok. A szolgabirói állásokra részint a hely megjelölésével, részint anélkül hallomás szerint következők pályáznak illetőleg emlitteínek pályázókul: Janesovics Pál árvaszéki jegyző, dr. 8 z e m i á n Kálmán közig, aljegyző, H u s z k a Kálmán békési szolgabiró segéd, Kövér László gyulai szolgabiró segéd,

*A csillaggal jegyzett közlemények lapunk nmlt heti számából — térszüke miatt kimaradtak. Szerk.