Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-07 / 36. szám

XII. Fekvűségek jövedelme •— — XTTT- Elhelyezett (tökepénzek ka­matai 840 — XIV. Remélhető egyéb jövedelmek 570 — Fedezési összeg . ] • ■ 70610 — Fedezetből levonva a szükségle­tet megtakarításul remél­hető . ...................... 1430 49 Bé késmegye állandó választmányának vé­leménye, a megye közigazgatási és árvagyámhatósági szükségleteinek 1885. évi költségelőirányzata tárgyában. Tárgyaltatott Békésmegye közigazgatási és árvagyámhatósági szükségleteinek az 1885. évre szerkesztett költség előirányzata. Az állandó választmány az előterjesztett költségvetési tervezetet általános, valamint részletes bírálat alapján 69179 frt 51 kr. szükséglettel 70610 frt — kr. fedezettel és 1430 frt 49 kr. többlettel elfogadan- dónak és helybenhagyandónak véleményezi. összehasonlítva ezen költségvetést a folyó 1884-ik évi előirányzattal, mely szerint a szükséglet 69547 frt 61 krt, a fedezet 70600 frtot tett ki és 1052 frt 49 kr. mint többlet szerepelt, a két költségvetés között a jövő évi előirányzat javára eső 378 frt meg­takarítási különbözet tűnik ki. Ezen különbözet, illetve a két költség- vetés tételei közötti különbségek indokolására szolgáljanak a következők: 1. A megye törvépyhatósága a folyó év­ben a szarvasi szolgabiró részére szolgabirói lak vétele által természetben való lakásról gondoskodván, az e tisztviselőt eddigelé e czi- men illető 300 frtnyi lakpénz a folyó évtől fogva megszűnik a költségvetés kiadási téte­léül szerepelni. Innen a szükséglet I-ső rova­tánál mutatkozó 850 frtnyi különbözet 300 frtnyi összege. A nagyméltóságú belügyminiszter úr 1883. évi október 7-én 58111. szám alatt kelt rendeletével megküldött fizetési terve­zethez képest a tiszti ügyész fizetése 1500 frt helyett 1300 írtban állapíttatván meg, e czimen szintén 200 frt megtakarítás té­tetett. Az e rovatnál ezeken felül fenálló 350 frtnyi különbözet csak látszólagos, csupán számadási; a mennyiben mint a költségve­tési okiratokból kítúnik, a folyó évi költség- vetés szükségleti fedezetének I-ső rovatánál összeadási hibából 350 írttal több íratott, mint a mennyi szükségletül valóban felvéte­tett volt; s a költségvetés e hibával jóváha­gyatván, a 350 frtnyi különbözet a költség- vetésben mint tényleges szükséglet folyton úgy szerepel. 2. A szükséglet IY-ik rovatánál a szol­gaszemélyzet mellékjárulékai czimen 336 frt többlet mutatkozik. E többlet felvételét azon körülmény indokolja, hogy a megyei szolgák­nak három évenként juttatni szokott nagyobb ruhaneműek, mint, attila, köpeny, stb. éppen a jövő évre jár ki nekik; mely ruhaneműek beszerzési költségéül az előirányzott összeg az előző évek tapasztalatai szerint előrelát­hatólag szükséges leend. 3. A költségelőirányzat szükségleti VT. tételénél mutatkozó 100 frt többletet az iro­dai szereknek a tisztviselők szaporított lét­száma s a folyton nagyobbodó munkakör foly­tán támadt, s tételenként indokolt nagyobb szükséglete idézi elő. 4. A szükséglet YDI-ik tételénél mu­tatkozó többlet abban leli magyarázatát, hogy az eddig tűzbiztosítás tárgyát nem képező szolgabirói lakok a jövő évtől kezdve a többi megyei épületekhez hasonlóan tűz biztosítás alá vétettek, s ehhezképest e czimen a költ­ségvetésbe a különbözeti többletet előirá­nyozni kellett. Egyebekben a jövő évre előirányzott költ­ségvetés teljesen megegyezik az ideivel. Az ezek szerint megállapítani javasolt költségvetés kivonata az 1870. évi XLI. tör- vényczikk 14. §-hoz képest a megyei bizott­sági tagokkal közlendő és a költségvetési munkálat a megyei törvényhatósági bizottság folyó évi szeptember hó 15-ik napjára kitű­zött közgyűlését 15 nappal előzőleg a me­gyei jegyzői tisztség hivatalos helyiségében közszemlére kiteendő. Békésmegye állandó választmánya Bé­kés-Gyulán, 1884. évi aug. hó 30-án. Jegyzetté és kiadta: Fábry Sándor, s. k. megyei II-od aljegyző. Alólirott nőneveldémben a vizsgalat augusz­tus 28 án tartatott meg nsgs. Göndöcs Benedek apát lelkész ur elnöklete alatt nsgs. Bánhegyi István megyei tanfelügyelő ur és számos szülők jelenlétében, minélfogva vanszereucsem a mélyen tisztelt szülők tudomására hozni, -hogy növeldém- ben az uj tanévre a növendékek beiratasa szep­tember 3-án a rendes tanítás pedig szeptember 4-én vette kezdetét, s a növendékek felvétele folytattatni fog. Vidékről is elválalok gyermeke­ket koszt és ellátásra szerény feltételek mellett Kegyes pártfogásért esedezem teljes tisztelettel. Özv. Stéger Mátyásné oki. nevelönő. Lakásom Sugár-uton Róth József házában. Újdonságok.* *A csillaggal jegyzet közlemények lapunk múlt heti számából — térszüke miatt kimaradtak. Szerk. A közigazgatási bizottság szeptember havi rendes ülését — az ünnep miatt Dem í. hó 8-ikán — amint múlt heti számunkban jelezve volt — hanem f. hó 9-ikén kedden fogja tartani. A király Aradon tartózkodása alatt va­sárnap délelőtt fogadta a békésmegyei hódoló küldöttség tisztelgését. A küldöttség tagjaiból Beliczey István főispán vezetése alatt megjelen­tek Jancsovics Pál alispán, Terényi Lajos szol­gabiró, Oláh György megyei ügyész, Dobay János polgármester, Kirileszku Péter kétcgyházi gör. kel. esperes. Haan Lajos csabai ág. ev. lelkész, Göndöcs Benedek gyulai apát-plebános, Szabó János esperes és Zsilinszky Mihály. — A kül­döttség mindjárt az aradi küldöttségek után kö­vetkezett s a terembe lépve a főispán ő Felségét a következő beszéddel üdvözölte : Cs. és kir. Fel­ség, legkegyelmesebb urunk ! Midőn Békésmegye küldöttsége hódoló tisztelettel járul Felséged elé, örömét fejezi ki, hogy Felségedet a magyar alföl­dön tiszteletteljesen üdvözölheti : Felséged leg­magasabb látogatása bizonyítéka annak, hogy terhes uralkodása gondjai mellett vidékünket is legmagasabb figyelmére méltatni kegyeskedik; melynek lakossága a trón iránti hűség és ragasz­kodás tekintetében az ország egyéb vidékeivel versenyzik. Midőn Felségedet megyénk ezen ma­gasztos érzelmeiről biztosíthatjuk, legbensöbb óhajtásunk, hogy Felségedet és felséged család­ját a mindenható hazánk dicsőségére és népei boldogitáBára számos évig éltesse. A király vá­lasza igy hangzott: „Hűségük és ragaszkodásuk biztosítását kegyesen és köszönettel fogadom. Isme­rem Békésmegyének a közügyek és különösen a nép­oktatás terén kifejtett buzgalmát , s azért minden alkalom kedves előttem elismerésemet e felett kife­jezhetni, biztosítván önöket továbbra is királyi ke­gyelmemről. Mire a küldöttség magát meghajtva, a fogadtatás! teremből távozott. — A vasárnap este 6 órakor tartott udvari ebédre hivatalosak voltak a küldöttség tagjai közül Beliczey István főispán, Jancsovics Pál alispán, Zsilinszky Mihály orsz. gyűl. képviselő és Kirileszku Péter gör. kel. esperest. — A hétfőn este 6 órakor tartott ud­vari ebédre hivatalosak voltak Göndöcs Benedek apát, Haan Lajos ev. lelkész. Szabó János espe­rest, Terényi Lajos szolgabiró és Dobay János polgármester. — Az ebéd végeztével tartott cer- clen ő Felsége minden meghívottat megszóllitott s a mennyiben értesültünk, a főispántól a megyei vízügyekről, az alispántól a közigazgatási ügyek­ről, Terényi Lajostól járása viszonyairól, Dobay János polgármestertől a gyulai vizi- és szabályo­zási ügyekről s ezek költségeiről, kérdezősködött. Göndöcs Benesdektöl azt kérdezte megválasz­tották-e újra képviselőnek. — Általában úgy az ebéd lefolyása, valamint az ezt követett kegyel­mes kihallgatási társalgás a legfesztelenebbül folyt. A közmunka- és közlekedésügyi mi niszter a gyom a-e n d r ő d i folyamszakasz továbbá agyul a-b é I é 1 i nagy csatorna felső torkolatán eszközlendő szabályozási munkálatok által elfoglalandó területek tervét és összeírását az eljárás foganatosítása végett a Dapokban kül­dötte le a megyéhez. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kiss JózBefné Zöld Emma okleveles kisded­óvónőnek Orosházán Frőbel-féle gyermekkert tart- hatásara a kért engedély megadta. Az alsó febér-körösi öblözet választmá­nya f. hó 4-én ülést tartott a városháza termé­ben. Az ülés főtárgyait a lapunk múlt heti szá­mában közölt tárgysorozatban elősorolt ügyek képezték, a melyek mindenike beható vita tár­gyát képezte. Erkel János öblözeti mérnök szakszerű vizműtani tanulmányon alapuló részle­tes műszaki leírást és költségvetést terjesztett elő az Élővíz csatorna alsó torkolatán építendő zsilipről; a zsilip, tervezet szerint hatvanezer írtba kerülne, hogy a minisz­térium által igenyelt méreteknek megfeleljen, oly összeg, mely minden tekintetben túlterhelt öblö­zet pénzviszonyai közt akkor is óriásinak mond­ható, ha a rendes érdekeltségen kívül az Élővíz által érdekelt más faktorok is hozzájárulnának a költségekhez, A műszaki árterfejlesz- t é s ügye szintén hosszantartó érdekes vitát provokált, még pedig oly elvi kérdésben, amely­hez alkalmilag bővebben hozzá fogunk szólani, — lehetőleg az öblözet közgyűlése előtt, mely szintén nemsokára meg fog tartatni. A megyei gazdasági egylet, szarvasmarha és sertés tenyésztés emelése tekintetéből szabály- rendeletét alkotott, amelyet elfogadás végett a megyei közgyűléshez a napokban terjesztett be. A csabai megyebizottsági tagok a szol­gabirói állás küszöbön levő betöltése végett au­gusztus 31-ón ismételten értekezletet tartottak. Eme értekezlet eredményéül tekinthető a követ­kező szóról-szóra közölt felhívás is, mely a hét utolján minden megyebizottsági tagnak megkül­detett: „T. megyebizottsági tag url A b.-csabai járási megyebizottsági tagok által a helybeli szol­gabirói állás betöltése végett folyó óv augusztus 31-én tartott értekezleten, a megjelent megye­bizottsági tagok túlnyomó nagy többsége — titkos szavazással — a csabai szolgabiróságra Sztraka György urat jelölte ki. — A midőn t. czimet erről értesíteni szerencsénk van, kérjük, hogy a csabai járásnak ily módon kifejezett óhaj­tását méltányolva, szavazatát a megyei közgyű­lésen ily értelemben érvényesíteni szíveskedjék; magunk részéről szivesen felajánljuk viszontszol­gálatunkat hasonnemü, a köznek hasznára vál­ható más járási megállapodások támogatására. — B.-Csabán, 1884. szeptember 1-én. Az értekezlet megbízásából ! Zsilinszky Mihály.“ — Eme felhí­vásra lapunk első czikkében tesszük meg észre­vételeinket, e helyen is azonban konstatáljuk, hogy a „praesentes determinant“ t. i. a „meg­jelentek döntenek“-féle elv nem alkalmazható a fenforgó esetre, és még ha — ami távol áll tő­lünk — a csabai bizottsági tagok érzületét a megye többi községeiben lakó bizottsági tagokra irányadóul kellene tekinteni (amiről szó sem le­het, mert nem a csabaiak választanak maguknak, hanem a megyei bizottság választ a csabai já­rásba szolgabirót) de ismételjük, ha bizonyos fo­kig zsinórmértékül kellene is tekinteni az illető érdekeltség megállapodását, vagyis helyesebben kifejezve óhajtását, még az esetben sem tekinthető Sztraka ura csabai bizotts ági tagok jelöltjéül; nem tekinthető azért, mert a csabai bizottsági tagok többsége nem ayil&tkozott mel­lette; ugyanis a Csabán lakó megyebizott­sági tagok száma 96; ezek közül csak negy- vcnnyolczan vettek részt a konferenczián, s a 48 közül is csupán 38 egyén nyilatkozott Sztraka ur jelöltetése mellett; — igy tehát Sztraka ur még a csabai bizottsági tagok több­ségének jelöltjéül sem nevezhető. Méhészeti vándortanar. A földmivelés, ipar- és kereskedelmi miniszter Nagy Zsigmond méhészeti vándortanárt eddigi kerületéből békés- megyei Bánfalva lakóhely kötelezettsége mellett Arad, Békés, Bihar, Csanád, Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Szilágy megyék, továbbá Arad, Nagyvárad, Debreczen és Szatmár-Németi szabad királyi városok területére való hatáskörrel ne­vezte ki, illetőleg helyezte át. Az országos vásár f, hó 3-án vette kez­detét; forgalmi szempontból bővebb tudósítást lapunk közgazdasági rovatában nyújtunk róla; e helyen csupán annyit, hogy az időjárás eddigelé eléggé kedvezőnek mutatkozik rá. A vásári lát­ványosságoknak nem vagyunk szűkében; az állat­seregleten kivül van az elmaradhatlan panoráma és körhinta is; vásár rendőri hírek — néhány sertés eltolvajláson vagy inkább eltévedéstől el­tekintve — nem fordultak elő. A „FalkMéle állatsereglet az országos vásári alkalomból már nyolcz napja van Gyulán és igen nagy látogatottsággal dicsekedhetik. Ér­demes is megtekinteni, mert a sereglet egyike a legdúsabbaknak, aminö provincziális városokban évtizedek folyamán alig fordul elő. Egyes állat­fajok pedig oly szép példányokban vannak kép­viselve, melyekhez hasonló fővárosi állatkertek mindenikében sem található fel. Különösen szép példányok a királytigris, a hímoroszlán, s a két indiai elefánt, utóbbiak közül az egyik — Pepi — valóban bámulatos mutatványokra van beta­nítva. Szép példányok még a hyénák, párdu- ezok, medvék, teve, farkasok, láma, az óriási kí­gyók és a dús berendezésű majomház stb. — A helyárak — tekintve azt, hogy a sereglet tulaj­donosának igen nagy regie-je van — mérsékel­teknek mondhatók. Mindazoknak, akik még ed­dig nem látogatták meg, legmelegebben ajánl­hatjuk az állatok megtekintését, annyival is in­kább, miután tudomásunk szerint a sereglet vá­sár múltáig lesz csak Gyulán. Asszonyszöktetés. Telek Sándor nevű fia­tal parasztsuhancz a nyár folyamán Arad várme­gyében C s i n t y é n volt munkára elszegődve, s Ott megösmerkedvén Petrizsór Szávéta nevű igen csinos tüzeB szemű, alig pár hónapos me­nyecskével, azt a múlt héten megszöktette fér­jétől. A menyecske nem jött el egészen üres kézzel hazulról, amennyiben férjének mintegy 20 frtnyi készpénz keresményét is magával hozta. A szerelmes férjet valószínűleg utóbbi körülmény bőszítbette fel, hogy szökevény feleségét kurren- táltassa s miután alapos gyanúja volt, hogy a szerelmes pár Gyulára jött az itteni kapitányi hivatalnál tett lépéseket a szökevények kézreke- ritésére. A csinos menyecskét — minden sírása és kétségbeesése daczára — visBzakisérték — még pedig toloncz úton — Csintyére kedves férje ölelő karjai közé. Ács János segédlelkészt s illetőleg a gyu­lai parochia adminislratorát Lipovniczky István nagyváradi püspök ideiglenes lelkészi helyettesül a biharmegyei rézbányái parochiára he­lyezte át. Betörés. Schriffort András németvárosi földmives házánál f. hó 4-ikén betörés követtetett el. Az ismeretlen tettes — vagy amint gyanít­ják — tettesek, behatoltak az utcza felőli abla­kon és a ládát feltörve elvittek 20 frt készpénzt. A konyhából sonkát, szalonnát és különféle ruha- nemüeket; a szobában levő ágyneműt érintetlenül hagyták. Öngyilkosság vagy szerencsétlenség. Japport József németvárosi gazdag földmivesnek Teréz nevű 18 éves leányát augusztus 31-én virradóra édes apjának benedeki tanyáján levő kutban halva találták ; nem tudható, hogy sze­rencsétlenség, vagy talán sötét elhatározás rejlik a szülékre borzasztó csapást képviselő gyászeset­ben. A leány hulláját felbonczolták. A csabai kataszteri becslőjárás felszóla­lási küldöttsége e hét folyamán, és pedig f. hó 9-től 13 káig Orosháza község osztálybaso- rozási munkálatai ellen beadott reklamácziókat fogja megvizsgálni. Csabán a felmerült kórjelek folytán az egész lóállomány szorgos vizsgálat alá vétetett a múlt hét folyamán ; egyes mindenkor lappangó kórjelektöl eltekintve az egész állomány egészségi állapota kielégítőnek konstatáltatott. Színészet. „Köd előttem, köd utánam“ ez­zel jellemezhetjük leginkább Tóth Béla igazgató­nak eljárását, amelyet a repertoir megállapítása körül tanúsít. Reporten kötelesség mulasztást kö­vetnénk el, ha nem vennénk tudomást ama — előre kell bocsátanunk hogy jogos — panasz­ról, mondhatnánk elkeseredésről de minden körülmények között legalább is e 1 k e d vetlenedésröl, amely a színkör bérlői kö­rében nyilvánul. — Az igazgató a második bér­lethirdetés alkalmából azt Ígérte, hogy bérlet fo­lyamán fogja adni A gascognei nemest, Tempe- íöit, Szenes legényt — szenes leányt, Kapitány kisasszonyt, Olgát, Csalhatatlant* Utolsó Szerel­met, Reif Reiflingent, Ember tragédiáját és Gas- paronet. S mi történik ? Gasparonet ugyan elő­adják, de először bérlet szünetben felemelt hely­árakkal, ez még hagyján; szombaton játszák bérletszünetben először, kedden játszák bér­letfolyamban másodszor, és rá péntekre harmadszor is ki van tűzve, (Kendy gyöngéiké- dése menti meg, hogy nem játszák le, de kora dolog örülni rajta, mert még nem usztuk meg, hogy harmadszor is végignézzük.) Ripet kétszer játszták, eljátszották ismét bérlet folyamban har­madszor is ; Kanári herczegnöt szintúgy három­szor, azt is bérlet folyamban. A gyulai közönség ehhez nincs hozzászoktatva, s a hangulatot is­merve konstatáljuk, hogy nincs is kedve ily eljá­rást megszokni. A bérlők közül többen már nem is járnak a színkörbe annyira boszantja őket a már béri etben adott daraboknak oly rövid idő­közökben való ismétlése. Gyulának egy közön­sége van, s attól untig elég, ha legfőlebb kétszer nézi végig ugyanazon darabot, de már annak épen nem volna szabad megtörténnie, hogy tizen­két előadásos bérletfolyamban egy héten kétszer kitűzzenek bérletben ugyanegy operettet, amely mellesleg mondva úgy megy, hogy kín vé­gighallgatni egyetlen egyszer is. Megbecsüljük Tóth Béla igazgató urat és nem teszük fel róla, hogy csak azért tanusil ily — tudomása szerint is — élénk rekriminácziókra okot szolgál­tató eljárást, mert már a saison végén van s többé nem fog harmadik bérletet nyitni ; hogy nem ezért érzi magát felmentve a bérlethir­detés során tett Ígéretektől, amelyek az előadandó darabokra és eme ígérete beváltására vonatkoz­nak, ismételjük nem tesszük ezt fel róla, hanem azt megkell engednie, hogy eljárása ilyen „köd utánam“-féle feltevést képes volna igazolni. Mi a vidéki színészet érdekeit csekély tehetsé­günkhöz és hatáskörünkhöz képest szivünkön hordozzuk, meg vagyunk róla győződve, hogy Tóth Béla ur is szivén hordozza — neki ez nemcsak kötelessége, hanem érdeke is — s épen azért nem csupán a bérlő közönség jogos panaszát, hanem a vidéki színészet érdekét is tolmácsoljuk, amidőn a felmerült visszásságot nem igyekszünk leplezni, őszintén kimondjuk tehát, hogy Tóth ur eme eljárásával nagyon megnehezíti a körünkbe jövőre érkező szintár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom