Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-26 / 34. szám

Midőn István király szentnek avattatott, S tép* maradt szent keze, áldott és drága jobb*. Kit Isten kegyelme oly dicsőn kitüntet, A ki, keresztén\ynyé tette nemzetünket: mHol van István király fu bizalmunk királya, Annyi dicső király legdicsőbb királya!? Nyújtsd ki szent jobbodat értünk szent királyunk! Hogy ismét, mint hajdan I új erőben áldjunk; Sújtsd le azokat, kik hited, honszerelmed S dicső alkotmányod ellen harczra kelnek. Urunk királyunknak s az Órszágnagyoknak Add a bölcseséged midőn kormányoznak; Bírjanak jó:szívvel • s igazságot mellé S a fhárom főerény* e hont fölemelné. Riaszd orgyilkősit hemes nemzetednek, Kik gonoszt ellene tenni merészkednek; A züllés s romlásnak indult társadalmat óvja végbukástól Égből nyert hatalmad! Halld esdő siralmunk mi dicső királyunk! Kik ősi hívséggel teneked szolgálunk; Emléked ünnepén bizodalmunk éled, S azért esd föl hozzád a bús magyar lélek: Hogy legyen országunk — aminek ismerted Boldogság hazája, virágos szép kerted; S annyi balszerencse, s oly sok viszály után Lengjen béke s áldás az ős magyar hazán! Mindkét soló énekest Staudy Lajos zongoraművész a tőle megszokott praecisitással kisérte. A szent Istvánnapi praedikátiót valóban vallásos és igaz honfiúi szellemben Ács János administrator ur tartotta igen nagy hatást keltve valódi ékesszólásával. Az iparos IQnsági vándorgyűlés foly­tatása. Az iparos ifjúsági vándorgyű­lés Zichy Jenó gr. által folytatólag meg­nyittatván, Ivánkovics előterjeszti a ve­zér-egylet számadásainak megvizsgálásáról szóló jelentést, mely tudomásul vétetik. R á t h Károly, az eddigi gyűlések elnöke, terjedelmes üdvözlő távirata és a napirenden levő előadói javaslatokhoz ajánlott módositásai örvendetes tudomásul vétettek. A szállók eltörlése tárgyában Kobn Dávid előadmánya azzal a megtoldással fogadtatott el, hogy az iparos ifjúsági egyle­tek ne korcsmákkal kapcsolatban tartassalak fel. és hogy a kormány felkéressék az elavult szállók helyébe modernebb intézmények léte­sítésére. Az uj vezéregylet választása lévén napirenden, a gyűlés mindenek előtt tel­jes elismeréssel emlékezett meg a debreczeni vezéregylet eddigi ügybuzgó és áldozatkész mű­ködéséről. A gyűlés az egyletet újból megkí­nálta a vezéregyleti teendőkkel, de méltányolva az egylet jelenlevő kéz viselői által felhozott kifogásokat, vezéregyletül a legközelebbi 4 évre a szegedi iparos-ifjúsági egylet választatott, melynek jelenlevő elnöke: Ivánkovics János megköszönte a belé helyezett bizalmat, megígérte, hogy a szegedi egylet, mely egy ideig — 1877—79-ig — már viselte a teendőket tőle lehetőleg igyekezni fog a reá ruházott fontos föladatok teljesítésére. A debreczeni egylet pedig felkéretett, hogy az iratokat az uj vezéregyletnek október i-ig átadja, hogy ez ágendáit október i-én már megkezdhesse. — Serli Ede a debreczeni egylet elnöke és Nagy Gábor ez egylet titkára, ily minőség­be kifejtett odaadó működésük elismeréséül állandó vándorgyülési tagokul megválasztattak. A jövő vándorgyűlés megtartá­sára nézve Ráth Károly urnák emlitett távi­rata a fővárosi iparoskor nevében meghívást tartalmaz, mely az iparos ifjúságot i885-re, az országos kiállítás alkalmára, Budapestre hívja meg. Gróf Zichy Jenő, mint az országos ipar- egyesület elnöke csatlakozik e meghíváshoz és az országos egyesület nevében is meghívja a vándorgyűlést 1885-re a fővárosba, kijei 3nt- vén, hogy a gyűléssel járó költségeket — a mennyiben azok Budapesten többet te nének ki, mint más városban — a maga részéről szí­vesen fedezi. Az ezutáni vándorgyűlésekre nézve a gyűlés elé érkezett meghívások alapján elő­jegyzésbe vétettek a következő varosok : Lo- soncz, Győr, Kaposvár, Arad. Következtek az indítványok. A u r e r Soma (Kaposvár) a „blau Montag“ eltörlése iránt tesz hosszabb írásbeli javaslatot, mely tanulmányozás és jelentéstétel végett a vezér- egylétnek adatik ki. G ell-éri Mór ajánlja, hogy a s e g é d- és t a n o n c z-m unkaki- állítások szervezésére nézve végre megfelelő szabályzat alkottassák és e szerve­zet alapja gyanánt beterjeszti azon javaslatot, melyet Ráth Károly Ur az országos kiállí­tás munkakiállitás pótcsoportjára nézve kidol­gozott. Ez indítvány helyesléssel találkozván, annak foganatosításával a vezéregylet meg- bizatott. B u s b a k Ádám (l.osoncz) a kisebb ipar­társulatokkal kapcsolatban fönálló és minden törvényes alapot nélkülöző segédegyletekra hívja föl a figyelmet, melyek a régi czéhszo- kások alapján még ma is sok helyütt lézenge­nek. Habár a gyűlés már előbb állást foglalt e törvénytelen testületek feloszlatása, illetőleg szabály ősi tása mellett, mivel e kérdés az ipar­törvény reviziójával áll szoros kapcsolatban és csak ezzel együtt orvosolható, a vándor­gyűlés pedig ez irányban az országos ipare­gyesület utján is megtette a kellő intézkedé­seket, I gyűlés a most tett indítványt egy­szerűen tudomásul veszi. Ugyanannak indítványa, hogy az alsó ipariskolákkal kapcsolatban a segédek számára is létesittessenek továbbképző tanfolyamok, oly kéréssel adatik ki az elnöknek, hogy ez az országos iparegyesület utján ez indítvány érvényesítésére nézve ille­tékes helyen a kellő lépéseket tegye meg. Ezzel a napirend ki lévén merítve, a ve­zér-egylet ajánlatára állandó vándor- gyűlési tagokul megválasztatnak : Gróf Zichy Jenő, gróf Apponyi Albert, Ráth Károly, M u d r o n y Soma, Beliczey Ist­ván főispán, Jancsovics Pál alispán, D o b a y János polgármester, Lengyel An­tal, G e 11 é r i Mór, Edvi Illés László. Ezután Lengyel Antal az önállő iparosok és az iparos-ifjúság nevében meleg szavakban emlékezett meg gróf Zichy Jenőnek az ipar körüli érdemeiről és utalva azon tisztességte­len megtámadásokra is, melyekben a fővárosi szoczialisták újabban is részesítették, az ross ág teljes bizalmát fejezi ki iránta^ és kéri áldásos működésének folytatására. Zichy vá­laszában kijelenti, hogy az emlitett megtáma­dások őt működésének fokozására csak sar­kalni fogják, mert irányának és tevékenysé­gének helyességéről akkor győződött mag leg­inkább, mikor a szoczialisták őt ezért megtá­madták. További közreműködését is készség­gel kilátásba helyezte az iparos-ifjúság haza­fias törekvéseinek támogatása és előmozdítása körül. . Végre Gelléri Mór Apponyi Albert grófhoz intézett beszédet és megköszönve a gyűlés iránt tanúsított érdeklődését (Apponyi végig jelen volt a gyűlésen) kikérte figyelmét a hazai iparos-ifjúság e józan irányú mozgal­maira. Ha most még egyik-másik irányban a mozgalom nincs is telj es en kiforrva, biztosítja őt hogy kellő támogatás mellett felülről, és elegendő méltánylás mellett, alulról ez lesz a hazai iparos-mozgalmak egyik leghasznosabb kiegészítő része. Appouyi válaszában mindenekelőtt meg­köszöni, hogy a gyűlés állandó tagjává válasz­tatott és hogy ez által neki alkalom adatott továbbra is részt venni az iparos-ifjúság e moz­galmaiban. Egy darab iparos-életet látott — úgymond — e gyűlésben, mely többet ér a theoretikus tanulmányoknál, és hiszi, hogy ha az iparos ifjúság a józan haladás ösvényén megmarad, sokban iárulhat az iparösviszonyok konszolidálásához. Reményét ő is az ifjúság hazafias működésébe fekteti és kész e műkö­dést tőle telhetöleg támogatni.' A zajos helyeslésekkel fogadott beszédek után a gyűlés még köszönetét szavazott Bé­késmegyének és Gyula városának a szives fo­gadtatásért, mire elnök a vándorgyűlést be­fejezettnek nyilvánitá. Díszebéd Göndöcs Benedeknél. A méhészek és iparosok kiválóbbjai a ván­dorgyűlés második napján Göndöcs Benedek apát-képviselő lakásán s meghívására közös disz- ebédre gyűltek össze. A báziur vendégeit kitűnő szivességgel fogadta; széles körben ismert vendég­szeretete s kitűnő asztala, melynek habzó kelyhei- nél csak a házigazda pezsgő életkedve szokott jobban pezsegni most sem tagadta meg magát. Az az erős s igaz lelkesedés mellyel a méhészeti ki­állítást összehozta itt is nyilatkozott ama rendkívüli szívélyességben, mellyel vendégeit fogadá. Az első felköszöntőt a házigazda mondá József föherczegre, mint a méhészet egyik pártfogójára s Trefort Ágoston vallás és közok­tatásügyi miniszterre. Poharát emelte továbbá Zichy Jenő grófra. Indítványára a méhészeti váudorgyülés József főherczeghez s Trefort miniszterhez a következő üdvözlő táviratot intézte : „József íöherczeg ö felségének! Fenséges Urunk ! A magyar méhészeti egyesület, vándor­gyűlése alkalmából, iparunk magas pártolójához, fenségedhez legmélyebb hódolatának kifejezését küldi.“ „Trefort Ágoston vallás és közoktatási mi­niszter ö Nagyméltóságának ! A magyar méhészeti egyesület vándorgyűlése alkalmából, excellentiád- nak, mint a méhészet lelkes atyjának, legforróbb üdvözletét küldi.“ Zichy Göndöcsért a kiállítás megteremtőjé­ért s a magyar méhészet atyjáért iszik, K r i e s c h az iparosokat élteti, A m b r ó z y báró pedig Kriescht és Göndöcsöt, A lakoma fénypontját Apponyi Albert gróf felköszöntői képezték. Szellemétől sziporkázó öt­leteit a vendégsereg élénk tetszéssel fogadta. A lakoma derült hangulatban 3 óra után ért véget. A gyulai országos méhészeti kiállítás bíráló bizottságának működése. % Jegyzőkönyv. Felvétetett B.-Gyulán 1883. évi augusztus hó 19-én d. e. 11 órakor a méhé­szeti telep működő termében. A bírálatra kiküldött tagok összeülvén, ma­gok közül elnökül nagyságos báró Ambrózy Béla, alelnökül Zomborcsevits Ferencz urakat válasz­tották meg I a jegyzőkönyvet pedig vezeti Iíocsi- Mayer Gyula ur. Báró Ambrózy Béla a bizottságot megala- kultnak nyilváoitván, azon kérdést vetette fel, váj­jon a kiállítási bíráló bizottság egy csoportban müködjék-e, vagy két részre oszolván, egyik mint kiállítási bizottság bíráljon, a kiküldendő albizott­ság pedig a pályázatra beküldött kaptárok meg- birálását teljesítse. Határozattá lett, hogy a kiküldött bizottság egy csoportban előbb a kiállított tárgyakat bí­rálja meg; annak végezte után pedig, a bizott­ságnak nem pályázó tagjai — Zomborcsevits Fe­rencz alelnök ur elnöklete alatt, mint pályabirák fognak működni. Ezen irányelvek megalapítása után a bírá­lathoz azzal fogtak hozzá, hogy a bíráló bizottság elnöke br. Ambrózy Béla előterjesztette, miszerint : 1-ör. Határozza el a bíráló bizottság, hogy I kiállítási fő-jutalora-dijat, a mélt. gróf Wenck- heim Frigyes és gróf Wenckheim Krisztina által adományozott ezüst bilikomot nagys. Göndöcs Be­nedek pusztaszeri apát, b.-gyulai plébános, orsz. gyűl. képviselő ur, az orsz. méhészeti egyesület elnökének, — a magyar méhészet terén szerzett kiváló érdemei, buzgó és fáradhatlan apostolko­dása elismeréséül — egyező akarattal Ítélje oda. A bíráló bizottság ezen előterjesztést ma­gáévá tévén, az első dijat — az ezüst bilikomot _ nagys. Göndöcs Benedek apát-plebános és orsz. gy űl. képviselő urnák, a magyar orsz. méhészeti egyesület elnökének, a magyar méhészet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül egyhangúlag oda ítélte. 2-or. A bíráló bizottság tovább folytatván működését, a második dijat a magyar orsz. gazd. egyesület aranyérmét br. Ambrózy Béla ur, a ma­gyar orsz. méhészegyesület titsztb. elnökének — ugyancsak a magyar méhészet terén szerzett ki­váló érdemei, valamint kiállított vándorkaptarai, más több kaptáraiért, méhtörzseinek okszerű ke­zeléséért Ítélte oda. A magyar orsz. méhészeti egyesület igazgató alelnöke nagys. Kriesch Janos urnák a hazai mé­hészet terén kiváló irodalmi működéséért, ennek határtalan -ügyszeretetéért, viruló méhészeti egye­sületünk nagytekintetü előharczosát a méhészeti egyesület diszokmányával tisztelte meg. A harmadik dijat, a magyar orsz. méhé­szeti egyesület első aranyérmét Grand Miklós bu- ziasi méhészeti vándortanitóDak ügybuzgó mükö- dóséért és magy. méhészetnek tett hasznos szol­gálatáért ítélte oda. A 4 ik dijat, az orsz. méhészeti egyes. ar. érmét Dömötör László budapesti vándortanárnak a méhészet terén való irodalmi működése és egyéb munkásságáért. Az 5-ik dijat, egy arany érmet Petrovics János urnák B.-Gyulán, gyakorlati móhészkedése és ügybuzgóságáért. — 6-ik dijat, egy at any ér­met Kühne Ferencznek, herbáriumáért Budapest. — A 7-ik dijat, egy arany érmet Brózik Károly ügybuzgó méhésznek B.-Csaba. — A 8-ik dijat, egy arany érmet Csiky Jánosnak Kolozsvárott, ki­állított gyönyörű mézgyüjteményéért. Ezüst érmet kaptak: Az erdélyi méhészeti egyesület diplomával, Albu József Kolozsvártt dip., Nagy Zsigmond dip., Maurer Emil Debreczen dip., Ensbrunner Mátyás Vels dip., Jakob József Brestovácz dip., Szonntág és Martini dip. Csetnek, Tanos Pál Somogy-End- rőd dip., Günther V. Gielpersleben 1 drb arany, Vagner Antal J. Bécs dip. Bronz érmet kaptak: Ferenczi András uj-kigyósi, Vojt és Tamási Kolozsvártt diplomával, Bodor László Kolozsvártt dip., Haska Jakab Lechuitz dip. Petzold Eduárd Kis-Szeben 1 db arany dip., Hege József Szabad- szállás, Party Károly Vért, rajfogójáért dip., Selb Antal Kunfélegyháza egy drb arany és diploma, Lükő István Moravicza dip., Bécsi keresk. méhé­szeti üz. diploma, Novotni Antal, B.-Gyula, dip. Téglásy József B.-Gyula dip., Lovász Antal B.- Gyula dip., Abeud András Kevermes 2 drb arany diplomával, Csizmazia Kálmán Vésztő 1 db arany és dip., Tichi Gusztáv K.-Halas 1 db arany és diploma, Győrössy Mihály H.-Hadház, 1 db ar., dip., Radacz József 1 db arany, dip., Herberth Alajos B.-Gyula 3 db arany, dtp., Modich János 1 db arany, dip., Pougrácz Rókus B.-Gyula 1 db arany. Diplomával jutalmaztattak: Korbuly Zacbariás Ó-Radna, Willim János B.-Csaba, Petrovics István P.-Farkasd, Heim Jó­zsef Szelteür, Kovács Lajos H.-M.-Vásárhely, Rieger Antal Borszék, Klein József, Bolemann Sándor, Ludrovszki Lajos M.-Hegyes, Teplán And­rás T.-Komlós, Bella János B.-Csaba, Kovács Fe­rencz B.-Pest, Jartó Imre Torda-Szt.-Laszló, Zih Károly Békés-Szt.-András, Fábri Pál Járek, Stei- gervald János B.-Gyula, Fiala Antal Szeged, Szer­dahelyi I. igyekezetéért, Vánky József Szeged, Gebhardt Imre Kisharta, Jeszenszki Nándor B.- Gyula, Róják Katalin Vámospércs, Ehrling Lénárd Elek, Lovász Antal munkásságáért B.-Gyula, Ba­logh János Kun-Szt.-Miklós, Varga József mun­kásságáért L.-Komárom, Pongrácz József, Nuszbek Sándor Sarkad. Érdemkaptárokat kaptak és pedig Göndöcs- féle egy drb lapozó kast irány buzdításul: Né very Albert B.-Gyula, Seres Mihály B.-Gyula, Nagy Pál, Diószeghy György és József B.-Gyula, Band- hauer György B.-Gyula. Göndöcs-féle kettős kaptárokat kaptak: Jen- kovszky Ágost plébános Szálldobos, Ferenczi And­rás Kígyós, Kis Rostás Mihály B.-Gyula, Pilán Mojsza, Sánta János, Szigeti Péter, Dávid János B.-Gyula. II. A pályázatra beküldött méhkaptárok bírálatára kiküldött biráló bizottság jegyzőkönyve. Felvétetett 1883. évi augusztus 20-án d. u. 4. órakor. Tárgy: Ezen biráló bizottságnak feladata az volt, megbírálni azt, hogy a Nagys. GöndöcB Benedek apát, plébános, orsz. gyűlési képviselő, az orszá­gos méhészeti egyesület által — a legegyszerűbb legolcsóbb és legkönnyebben kezelhető kaptárra kitűzött 10 drb. arany pályadij — a pályázatra be­küldött kaptárak közül, melyiknek ítéltessék oda. Illetőleg, hogy megbírálják azt, hogy vájjon a pályázó kaptárak között van-e olyan, mely elter­jedésre méltó és amely kaptár általános terjesz­tésre a kitűzött feltételeknek akként megfelel, hogy az minden méhésznek, de főként a kevesebb képzettségű népnek bátran ajánlható legyen, A Zomborcsevits Ferencz elnök úr elnöklete alatt megalakult biráló bizottság, — Grand Miklós, Dömötör László, Albu József, Vánky József, Her­bert Alajos, Petrovics János, Nagy Zsigmond, Balog János, és Csiky Károly tagokkal birálatát azzal kezdte meg, hogy nagyhorderejű feladatá­nak tudatában egyhangúlag határozottá emelte azon irány elvet, miszerint bár 31 kaptár van kiállítva, még is a kitűzött pályadijat csak az esetre ítéli oda, ha a pályázók között talál olyan kaptárt, a mely nem csak hogy a pályázati fel­tételeket megközelíti hanem az minden tekintet­ben „a b s 0 1 u t é r t é k Ü“ legyen. Ennek folytán, az összes pályázatra bekül­dött kaptárokat össze hordatván, azokat egyen­ként átvizsgálta, megbírálta. Melynek eredménye az lett, hogy a 31 pályázó kaptár közül ő db jeleltetett ki, olyan kaptárnak, a mely a pályá­zat feltételeit, az olcsóságot, egyszerűséget és kön­nyen kezelhetést leginkább megközelítette és pe­dig : 1. első Bodor László ur kolozsvári kir. tszék kir. alügyésze által kiállított és az otttani fegy- házban levő fegyenczek által készített, általa 1 frt 50. kijával áruba bocsájtott, Berlepsch szer­kezetű állókaptár. Másodsorban Bpestről Kühne Ferencz, hármas összetett szétszedhető és fekvő m éhháza 2 frt 80 krjával. 3-or Peczold Ede K. Szebenből deszka méhlakja. 4 ik Selb Antal K. Félegyházáról felülről kezelhető fekvő összetett méhháza. 5. ik. Sonntág és Martini fából sajtolt kaptára. Ezek közül tehát az 1-ső szám alatti kaptár, egyszerűsége, könnyen kezelhetése ellen kifogás alig volt tehető, ára pedig szinte hihetet­len csekély, a pályázati biráló bizottság által ezen 1 ső számú kaptár beható tanácskozás után, — egy hangulag a pályázati feltételeknek tökéletesen megfelelőnek ítéltetvén, a 10. db. pályadij annak kiállítója Tek. Bodor László kir. ügyész urnák oda ítéltetett. A biráló bizottság ekként feladatát megold­ván, utasította elnökét, miként a vándor gyűlés­nek erről való jelentését terjeszsze be. A vándor gyűlés, tanácskozását éppen befe­jezvén, a bírálati eredmény meghallgatására a kiállítás területére és méhésztelepre, elnöknek Nagys. Göndöcs B. apát plébános és orsz. gyű­lési képv. úr által vezetve megérkezett. A biráló bizottság elnöke Zs. F. ur a vándor gyűlést üdvözölvén, jelentette, hogy a bírálatot be­fejezte, s annak működéséről és eredményéről felvett ezen jkönyv felolvasására Dömötör László biráló bizottsági jegyző urat felhívta. A jkönyv felolvasásával a jelentés megtör­ténvén, a bírálat eredménye, melyszerint a pá­lyázó kaptárak közül kiválasztott és tökéletes jónak, a pályázat feltételeinek telyesen megfele­lőnek talált kaptárkijeleltetvén, s annak a 10 db. arany pályadij odaitéltetvén, bemutattatott, 0 naga Göndöcs B. a vándor gyűlés elnöke által jóvá­hagyatott, helyeseltetett és szentesitetett. A gyulai országos segéd és tanoncz mun­kakiállitás biráló bizottságának működése: I. csoport: ITézzxiüipar. Aranyéremre érdemesittettek: lischer Viktor, Neugebauer Károly, Máté István, Koncz Antal, Schlegel Ferencz, Sziráki János, összesen 6 kiál­lító. — Ezüstéremre érdemesittettek: Szabó Zsigmond, Rísz Károly, Juhász István, Hat­vani István, Friedrich János, Papszt Géza, Ra- deszky László, Jancsó István, Papp Gábor, Csete József, Szatmáry Lajos, Gronka György, Derecskey János, ifj. Dánielik Endre, Berger József, Szabó János, Molnár Dániel, Ráder Béla, Stadler István, Habinay Sándor, Richter Károly, Stadler Antal, Balázs Lajos, Andrassik János, Berger József, Szabó János, Molnár Dániel. — Bronzéremre érdemesittettek: Vincze Imre, Bagi Sán­dor, Kecskés János, Zeltner János, Czikó Antal, Molnár Imre, Hagel János, Belanka Mátyás, Ka­rácsonyi Mihály, Gyekits Mihály, Lindeuberger István, Zemberer Károly, Horváth Boldizsár, Ko- valovszky Gyula, Retter János, Gróh József, Evaut Béla, Trautner János, Vági Izidor, Győri Albert, Juhász Sándor, Kovács József, Kis József, Hatvani

Next

/
Oldalképek
Tartalom