Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-08-26 / 34. szám
Midőn István király szentnek avattatott, S tép* maradt szent keze, áldott és drága jobb*. Kit Isten kegyelme oly dicsőn kitüntet, A ki, keresztén\ynyé tette nemzetünket: mHol van István király fu bizalmunk királya, Annyi dicső király legdicsőbb királya!? Nyújtsd ki szent jobbodat értünk szent királyunk! Hogy ismét, mint hajdan I új erőben áldjunk; Sújtsd le azokat, kik hited, honszerelmed S dicső alkotmányod ellen harczra kelnek. Urunk királyunknak s az Órszágnagyoknak Add a bölcseséged midőn kormányoznak; Bírjanak jó:szívvel • s igazságot mellé S a fhárom főerény* e hont fölemelné. Riaszd orgyilkősit hemes nemzetednek, Kik gonoszt ellene tenni merészkednek; A züllés s romlásnak indult társadalmat óvja végbukástól Égből nyert hatalmad! Halld esdő siralmunk mi dicső királyunk! Kik ősi hívséggel teneked szolgálunk; Emléked ünnepén bizodalmunk éled, S azért esd föl hozzád a bús magyar lélek: Hogy legyen országunk — aminek ismerted Boldogság hazája, virágos szép kerted; S annyi balszerencse, s oly sok viszály után Lengjen béke s áldás az ős magyar hazán! Mindkét soló énekest Staudy Lajos zongoraművész a tőle megszokott praecisitással kisérte. A szent Istvánnapi praedikátiót valóban vallásos és igaz honfiúi szellemben Ács János administrator ur tartotta igen nagy hatást keltve valódi ékesszólásával. Az iparos IQnsági vándorgyűlés folytatása. Az iparos ifjúsági vándorgyűlés Zichy Jenó gr. által folytatólag megnyittatván, Ivánkovics előterjeszti a vezér-egylet számadásainak megvizsgálásáról szóló jelentést, mely tudomásul vétetik. R á t h Károly, az eddigi gyűlések elnöke, terjedelmes üdvözlő távirata és a napirenden levő előadói javaslatokhoz ajánlott módositásai örvendetes tudomásul vétettek. A szállók eltörlése tárgyában Kobn Dávid előadmánya azzal a megtoldással fogadtatott el, hogy az iparos ifjúsági egyletek ne korcsmákkal kapcsolatban tartassalak fel. és hogy a kormány felkéressék az elavult szállók helyébe modernebb intézmények létesítésére. Az uj vezéregylet választása lévén napirenden, a gyűlés mindenek előtt teljes elismeréssel emlékezett meg a debreczeni vezéregylet eddigi ügybuzgó és áldozatkész működéséről. A gyűlés az egyletet újból megkínálta a vezéregyleti teendőkkel, de méltányolva az egylet jelenlevő kéz viselői által felhozott kifogásokat, vezéregyletül a legközelebbi 4 évre a szegedi iparos-ifjúsági egylet választatott, melynek jelenlevő elnöke: Ivánkovics János megköszönte a belé helyezett bizalmat, megígérte, hogy a szegedi egylet, mely egy ideig — 1877—79-ig — már viselte a teendőket tőle lehetőleg igyekezni fog a reá ruházott fontos föladatok teljesítésére. A debreczeni egylet pedig felkéretett, hogy az iratokat az uj vezéregyletnek október i-ig átadja, hogy ez ágendáit október i-én már megkezdhesse. — Serli Ede a debreczeni egylet elnöke és Nagy Gábor ez egylet titkára, ily minőségbe kifejtett odaadó működésük elismeréséül állandó vándorgyülési tagokul megválasztattak. A jövő vándorgyűlés megtartására nézve Ráth Károly urnák emlitett távirata a fővárosi iparoskor nevében meghívást tartalmaz, mely az iparos ifjúságot i885-re, az országos kiállítás alkalmára, Budapestre hívja meg. Gróf Zichy Jenő, mint az országos ipar- egyesület elnöke csatlakozik e meghíváshoz és az országos egyesület nevében is meghívja a vándorgyűlést 1885-re a fővárosba, kijei 3nt- vén, hogy a gyűléssel járó költségeket — a mennyiben azok Budapesten többet te nének ki, mint más városban — a maga részéről szívesen fedezi. Az ezutáni vándorgyűlésekre nézve a gyűlés elé érkezett meghívások alapján előjegyzésbe vétettek a következő varosok : Lo- soncz, Győr, Kaposvár, Arad. Következtek az indítványok. A u r e r Soma (Kaposvár) a „blau Montag“ eltörlése iránt tesz hosszabb írásbeli javaslatot, mely tanulmányozás és jelentéstétel végett a vezér- egylétnek adatik ki. G ell-éri Mór ajánlja, hogy a s e g é d- és t a n o n c z-m unkaki- állítások szervezésére nézve végre megfelelő szabályzat alkottassák és e szervezet alapja gyanánt beterjeszti azon javaslatot, melyet Ráth Károly Ur az országos kiállítás munkakiállitás pótcsoportjára nézve kidolgozott. Ez indítvány helyesléssel találkozván, annak foganatosításával a vezéregylet meg- bizatott. B u s b a k Ádám (l.osoncz) a kisebb ipartársulatokkal kapcsolatban fönálló és minden törvényes alapot nélkülöző segédegyletekra hívja föl a figyelmet, melyek a régi czéhszo- kások alapján még ma is sok helyütt lézengenek. Habár a gyűlés már előbb állást foglalt e törvénytelen testületek feloszlatása, illetőleg szabály ősi tása mellett, mivel e kérdés az ipartörvény reviziójával áll szoros kapcsolatban és csak ezzel együtt orvosolható, a vándorgyűlés pedig ez irányban az országos iparegyesület utján is megtette a kellő intézkedéseket, I gyűlés a most tett indítványt egyszerűen tudomásul veszi. Ugyanannak indítványa, hogy az alsó ipariskolákkal kapcsolatban a segédek számára is létesittessenek továbbképző tanfolyamok, oly kéréssel adatik ki az elnöknek, hogy ez az országos iparegyesület utján ez indítvány érvényesítésére nézve illetékes helyen a kellő lépéseket tegye meg. Ezzel a napirend ki lévén merítve, a vezér-egylet ajánlatára állandó vándor- gyűlési tagokul megválasztatnak : Gróf Zichy Jenő, gróf Apponyi Albert, Ráth Károly, M u d r o n y Soma, Beliczey István főispán, Jancsovics Pál alispán, D o b a y János polgármester, Lengyel Antal, G e 11 é r i Mór, Edvi Illés László. Ezután Lengyel Antal az önállő iparosok és az iparos-ifjúság nevében meleg szavakban emlékezett meg gróf Zichy Jenőnek az ipar körüli érdemeiről és utalva azon tisztességtelen megtámadásokra is, melyekben a fővárosi szoczialisták újabban is részesítették, az ross ág teljes bizalmát fejezi ki iránta^ és kéri áldásos működésének folytatására. Zichy válaszában kijelenti, hogy az emlitett megtámadások őt működésének fokozására csak sarkalni fogják, mert irányának és tevékenységének helyességéről akkor győződött mag leginkább, mikor a szoczialisták őt ezért megtámadták. További közreműködését is készséggel kilátásba helyezte az iparos-ifjúság hazafias törekvéseinek támogatása és előmozdítása körül. . Végre Gelléri Mór Apponyi Albert grófhoz intézett beszédet és megköszönve a gyűlés iránt tanúsított érdeklődését (Apponyi végig jelen volt a gyűlésen) kikérte figyelmét a hazai iparos-ifjúság e józan irányú mozgalmaira. Ha most még egyik-másik irányban a mozgalom nincs is telj es en kiforrva, biztosítja őt hogy kellő támogatás mellett felülről, és elegendő méltánylás mellett, alulról ez lesz a hazai iparos-mozgalmak egyik leghasznosabb kiegészítő része. Appouyi válaszában mindenekelőtt megköszöni, hogy a gyűlés állandó tagjává választatott és hogy ez által neki alkalom adatott továbbra is részt venni az iparos-ifjúság e mozgalmaiban. Egy darab iparos-életet látott — úgymond — e gyűlésben, mely többet ér a theoretikus tanulmányoknál, és hiszi, hogy ha az iparos ifjúság a józan haladás ösvényén megmarad, sokban iárulhat az iparösviszonyok konszolidálásához. Reményét ő is az ifjúság hazafias működésébe fekteti és kész e működést tőle telhetöleg támogatni.' A zajos helyeslésekkel fogadott beszédek után a gyűlés még köszönetét szavazott Békésmegyének és Gyula városának a szives fogadtatásért, mire elnök a vándorgyűlést befejezettnek nyilvánitá. Díszebéd Göndöcs Benedeknél. A méhészek és iparosok kiválóbbjai a vándorgyűlés második napján Göndöcs Benedek apát-képviselő lakásán s meghívására közös disz- ebédre gyűltek össze. A báziur vendégeit kitűnő szivességgel fogadta; széles körben ismert vendégszeretete s kitűnő asztala, melynek habzó kelyhei- nél csak a házigazda pezsgő életkedve szokott jobban pezsegni most sem tagadta meg magát. Az az erős s igaz lelkesedés mellyel a méhészeti kiállítást összehozta itt is nyilatkozott ama rendkívüli szívélyességben, mellyel vendégeit fogadá. Az első felköszöntőt a házigazda mondá József föherczegre, mint a méhészet egyik pártfogójára s Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszterre. Poharát emelte továbbá Zichy Jenő grófra. Indítványára a méhészeti váudorgyülés József főherczeghez s Trefort miniszterhez a következő üdvözlő táviratot intézte : „József íöherczeg ö felségének! Fenséges Urunk ! A magyar méhészeti egyesület, vándorgyűlése alkalmából, iparunk magas pártolójához, fenségedhez legmélyebb hódolatának kifejezését küldi.“ „Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter ö Nagyméltóságának ! A magyar méhészeti egyesület vándorgyűlése alkalmából, excellentiád- nak, mint a méhészet lelkes atyjának, legforróbb üdvözletét küldi.“ Zichy Göndöcsért a kiállítás megteremtőjéért s a magyar méhészet atyjáért iszik, K r i e s c h az iparosokat élteti, A m b r ó z y báró pedig Kriescht és Göndöcsöt, A lakoma fénypontját Apponyi Albert gróf felköszöntői képezték. Szellemétől sziporkázó ötleteit a vendégsereg élénk tetszéssel fogadta. A lakoma derült hangulatban 3 óra után ért véget. A gyulai országos méhészeti kiállítás bíráló bizottságának működése. % Jegyzőkönyv. Felvétetett B.-Gyulán 1883. évi augusztus hó 19-én d. e. 11 órakor a méhészeti telep működő termében. A bírálatra kiküldött tagok összeülvén, magok közül elnökül nagyságos báró Ambrózy Béla, alelnökül Zomborcsevits Ferencz urakat választották meg I a jegyzőkönyvet pedig vezeti Iíocsi- Mayer Gyula ur. Báró Ambrózy Béla a bizottságot megala- kultnak nyilváoitván, azon kérdést vetette fel, vájjon a kiállítási bíráló bizottság egy csoportban müködjék-e, vagy két részre oszolván, egyik mint kiállítási bizottság bíráljon, a kiküldendő albizottság pedig a pályázatra beküldött kaptárok meg- birálását teljesítse. Határozattá lett, hogy a kiküldött bizottság egy csoportban előbb a kiállított tárgyakat bírálja meg; annak végezte után pedig, a bizottságnak nem pályázó tagjai — Zomborcsevits Ferencz alelnök ur elnöklete alatt, mint pályabirák fognak működni. Ezen irányelvek megalapítása után a bírálathoz azzal fogtak hozzá, hogy a bíráló bizottság elnöke br. Ambrózy Béla előterjesztette, miszerint : 1-ör. Határozza el a bíráló bizottság, hogy I kiállítási fő-jutalora-dijat, a mélt. gróf Wenck- heim Frigyes és gróf Wenckheim Krisztina által adományozott ezüst bilikomot nagys. Göndöcs Benedek pusztaszeri apát, b.-gyulai plébános, orsz. gyűl. képviselő ur, az orsz. méhészeti egyesület elnökének, — a magyar méhészet terén szerzett kiváló érdemei, buzgó és fáradhatlan apostolkodása elismeréséül — egyező akarattal Ítélje oda. A bíráló bizottság ezen előterjesztést magáévá tévén, az első dijat — az ezüst bilikomot _ nagys. Göndöcs Benedek apát-plebános és orsz. gy űl. képviselő urnák, a magyar orsz. méhészeti egyesület elnökének, a magyar méhészet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül egyhangúlag oda ítélte. 2-or. A bíráló bizottság tovább folytatván működését, a második dijat a magyar orsz. gazd. egyesület aranyérmét br. Ambrózy Béla ur, a magyar orsz. méhészegyesület titsztb. elnökének — ugyancsak a magyar méhészet terén szerzett kiváló érdemei, valamint kiállított vándorkaptarai, más több kaptáraiért, méhtörzseinek okszerű kezeléséért Ítélte oda. A magyar orsz. méhészeti egyesület igazgató alelnöke nagys. Kriesch Janos urnák a hazai méhészet terén kiváló irodalmi működéséért, ennek határtalan -ügyszeretetéért, viruló méhészeti egyesületünk nagytekintetü előharczosát a méhészeti egyesület diszokmányával tisztelte meg. A harmadik dijat, a magyar orsz. méhészeti egyesület első aranyérmét Grand Miklós bu- ziasi méhészeti vándortanitóDak ügybuzgó mükö- dóséért és magy. méhészetnek tett hasznos szolgálatáért ítélte oda. A 4 ik dijat, az orsz. méhészeti egyes. ar. érmét Dömötör László budapesti vándortanárnak a méhészet terén való irodalmi működése és egyéb munkásságáért. Az 5-ik dijat, egy arany érmet Petrovics János urnák B.-Gyulán, gyakorlati móhészkedése és ügybuzgóságáért. — 6-ik dijat, egy at any érmet Kühne Ferencznek, herbáriumáért Budapest. — A 7-ik dijat, egy arany érmet Brózik Károly ügybuzgó méhésznek B.-Csaba. — A 8-ik dijat, egy arany érmet Csiky Jánosnak Kolozsvárott, kiállított gyönyörű mézgyüjteményéért. Ezüst érmet kaptak: Az erdélyi méhészeti egyesület diplomával, Albu József Kolozsvártt dip., Nagy Zsigmond dip., Maurer Emil Debreczen dip., Ensbrunner Mátyás Vels dip., Jakob József Brestovácz dip., Szonntág és Martini dip. Csetnek, Tanos Pál Somogy-End- rőd dip., Günther V. Gielpersleben 1 drb arany, Vagner Antal J. Bécs dip. Bronz érmet kaptak: Ferenczi András uj-kigyósi, Vojt és Tamási Kolozsvártt diplomával, Bodor László Kolozsvártt dip., Haska Jakab Lechuitz dip. Petzold Eduárd Kis-Szeben 1 db arany dip., Hege József Szabad- szállás, Party Károly Vért, rajfogójáért dip., Selb Antal Kunfélegyháza egy drb arany és diploma, Lükő István Moravicza dip., Bécsi keresk. méhészeti üz. diploma, Novotni Antal, B.-Gyula, dip. Téglásy József B.-Gyula dip., Lovász Antal B.- Gyula dip., Abeud András Kevermes 2 drb arany diplomával, Csizmazia Kálmán Vésztő 1 db arany és dip., Tichi Gusztáv K.-Halas 1 db arany és diploma, Győrössy Mihály H.-Hadház, 1 db ar., dip., Radacz József 1 db arany, dip., Herberth Alajos B.-Gyula 3 db arany, dtp., Modich János 1 db arany, dip., Pougrácz Rókus B.-Gyula 1 db arany. Diplomával jutalmaztattak: Korbuly Zacbariás Ó-Radna, Willim János B.-Csaba, Petrovics István P.-Farkasd, Heim József Szelteür, Kovács Lajos H.-M.-Vásárhely, Rieger Antal Borszék, Klein József, Bolemann Sándor, Ludrovszki Lajos M.-Hegyes, Teplán András T.-Komlós, Bella János B.-Csaba, Kovács Ferencz B.-Pest, Jartó Imre Torda-Szt.-Laszló, Zih Károly Békés-Szt.-András, Fábri Pál Járek, Stei- gervald János B.-Gyula, Fiala Antal Szeged, Szerdahelyi I. igyekezetéért, Vánky József Szeged, Gebhardt Imre Kisharta, Jeszenszki Nándor B.- Gyula, Róják Katalin Vámospércs, Ehrling Lénárd Elek, Lovász Antal munkásságáért B.-Gyula, Balogh János Kun-Szt.-Miklós, Varga József munkásságáért L.-Komárom, Pongrácz József, Nuszbek Sándor Sarkad. Érdemkaptárokat kaptak és pedig Göndöcs- féle egy drb lapozó kast irány buzdításul: Né very Albert B.-Gyula, Seres Mihály B.-Gyula, Nagy Pál, Diószeghy György és József B.-Gyula, Band- hauer György B.-Gyula. Göndöcs-féle kettős kaptárokat kaptak: Jen- kovszky Ágost plébános Szálldobos, Ferenczi András Kígyós, Kis Rostás Mihály B.-Gyula, Pilán Mojsza, Sánta János, Szigeti Péter, Dávid János B.-Gyula. II. A pályázatra beküldött méhkaptárok bírálatára kiküldött biráló bizottság jegyzőkönyve. Felvétetett 1883. évi augusztus 20-án d. u. 4. órakor. Tárgy: Ezen biráló bizottságnak feladata az volt, megbírálni azt, hogy a Nagys. GöndöcB Benedek apát, plébános, orsz. gyűlési képviselő, az országos méhészeti egyesület által — a legegyszerűbb legolcsóbb és legkönnyebben kezelhető kaptárra kitűzött 10 drb. arany pályadij — a pályázatra beküldött kaptárak közül, melyiknek ítéltessék oda. Illetőleg, hogy megbírálják azt, hogy vájjon a pályázó kaptárak között van-e olyan, mely elterjedésre méltó és amely kaptár általános terjesztésre a kitűzött feltételeknek akként megfelel, hogy az minden méhésznek, de főként a kevesebb képzettségű népnek bátran ajánlható legyen, A Zomborcsevits Ferencz elnök úr elnöklete alatt megalakult biráló bizottság, — Grand Miklós, Dömötör László, Albu József, Vánky József, Herbert Alajos, Petrovics János, Nagy Zsigmond, Balog János, és Csiky Károly tagokkal birálatát azzal kezdte meg, hogy nagyhorderejű feladatának tudatában egyhangúlag határozottá emelte azon irány elvet, miszerint bár 31 kaptár van kiállítva, még is a kitűzött pályadijat csak az esetre ítéli oda, ha a pályázók között talál olyan kaptárt, a mely nem csak hogy a pályázati feltételeket megközelíti hanem az minden tekintetben „a b s 0 1 u t é r t é k Ü“ legyen. Ennek folytán, az összes pályázatra beküldött kaptárokat össze hordatván, azokat egyenként átvizsgálta, megbírálta. Melynek eredménye az lett, hogy a 31 pályázó kaptár közül ő db jeleltetett ki, olyan kaptárnak, a mely a pályázat feltételeit, az olcsóságot, egyszerűséget és könnyen kezelhetést leginkább megközelítette és pedig : 1. első Bodor László ur kolozsvári kir. tszék kir. alügyésze által kiállított és az otttani fegy- házban levő fegyenczek által készített, általa 1 frt 50. kijával áruba bocsájtott, Berlepsch szerkezetű állókaptár. Másodsorban Bpestről Kühne Ferencz, hármas összetett szétszedhető és fekvő m éhháza 2 frt 80 krjával. 3-or Peczold Ede K. Szebenből deszka méhlakja. 4 ik Selb Antal K. Félegyházáról felülről kezelhető fekvő összetett méhháza. 5. ik. Sonntág és Martini fából sajtolt kaptára. Ezek közül tehát az 1-ső szám alatti kaptár, egyszerűsége, könnyen kezelhetése ellen kifogás alig volt tehető, ára pedig szinte hihetetlen csekély, a pályázati biráló bizottság által ezen 1 ső számú kaptár beható tanácskozás után, — egy hangulag a pályázati feltételeknek tökéletesen megfelelőnek ítéltetvén, a 10. db. pályadij annak kiállítója Tek. Bodor László kir. ügyész urnák oda ítéltetett. A biráló bizottság ekként feladatát megoldván, utasította elnökét, miként a vándor gyűlésnek erről való jelentését terjeszsze be. A vándor gyűlés, tanácskozását éppen befejezvén, a bírálati eredmény meghallgatására a kiállítás területére és méhésztelepre, elnöknek Nagys. Göndöcs B. apát plébános és orsz. gyűlési képv. úr által vezetve megérkezett. A biráló bizottság elnöke Zs. F. ur a vándor gyűlést üdvözölvén, jelentette, hogy a bírálatot befejezte, s annak működéséről és eredményéről felvett ezen jkönyv felolvasására Dömötör László biráló bizottsági jegyző urat felhívta. A jkönyv felolvasásával a jelentés megtörténvén, a bírálat eredménye, melyszerint a pályázó kaptárak közül kiválasztott és tökéletes jónak, a pályázat feltételeinek telyesen megfelelőnek talált kaptárkijeleltetvén, s annak a 10 db. arany pályadij odaitéltetvén, bemutattatott, 0 naga Göndöcs B. a vándor gyűlés elnöke által jóváhagyatott, helyeseltetett és szentesitetett. A gyulai országos segéd és tanoncz munkakiállitás biráló bizottságának működése: I. csoport: ITézzxiüipar. Aranyéremre érdemesittettek: lischer Viktor, Neugebauer Károly, Máté István, Koncz Antal, Schlegel Ferencz, Sziráki János, összesen 6 kiállító. — Ezüstéremre érdemesittettek: Szabó Zsigmond, Rísz Károly, Juhász István, Hatvani István, Friedrich János, Papszt Géza, Ra- deszky László, Jancsó István, Papp Gábor, Csete József, Szatmáry Lajos, Gronka György, Derecskey János, ifj. Dánielik Endre, Berger József, Szabó János, Molnár Dániel, Ráder Béla, Stadler István, Habinay Sándor, Richter Károly, Stadler Antal, Balázs Lajos, Andrassik János, Berger József, Szabó János, Molnár Dániel. — Bronzéremre érdemesittettek: Vincze Imre, Bagi Sándor, Kecskés János, Zeltner János, Czikó Antal, Molnár Imre, Hagel János, Belanka Mátyás, Karácsonyi Mihály, Gyekits Mihály, Lindeuberger István, Zemberer Károly, Horváth Boldizsár, Ko- valovszky Gyula, Retter János, Gróh József, Evaut Béla, Trautner János, Vági Izidor, Győri Albert, Juhász Sándor, Kovács József, Kis József, Hatvani