Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-26 / 34. szám

Melléklet a „Békés“ 34-lk számához.

hogy a magyar az európai konczeriban mielőbb elfoglalhassa megillető helyét, amelyet el is fog érni, ha az a két jelszó fogja vezérelni, melyet megnyitó beszédében jelzett : értelmi fejlődés és becsületesség. Poharát az ipar felvirágzására és az azt biztositó iparos ifjúságra üríti.

A m b r ó z y Béla báró Göndöcs Benedekért a méhészeti kiállítás megteremtőjéért, E d v i Illés László pedig Zichy Jenő grófért a magyar ipar apostoláért iszik.

Zichy Jenő gróf fölköszöntőjében megjegyzi, hogy hazai iparunk fejlődésének előfeltétele az egyoldalú iparpolitikánkból való kivetközés. Szorgalomra és iparkodásra inti az iparos testületeket az elsőtől az utolsóig. A munka örömnapjának nevezi e napot. Szellemes toasztja folyamán kifejezi örömét a fölött, hogy a magyar ipar támogatói újabban ismét megszaporodtak egy hatalmas tényezővel. E tényező — úgymond — a kiállítás védnöke Apponyi Albert gróf, tehát már most A-tól—Z-ig van képviselője a hazai iparnak a mágnások közt (derültség, élénk éljenzés és taps) s most már nem egy, hanem két ipargrófról lehet szó (nagy derültség) Poharát a második ipargrófra Apponyi Albertre emeli. (Szűnni nem akaró éljenzés.)

Azután G e I 1 é r i Mór köszönté fel Beliczey fő,- és Jantsovits Pál alispánt, mire Jantsovits alispán a megye közönsége nevében üdvözölve a jelenlevőket vendégeinkért ürített poharat.

Szabó Imre szólnoki főjegyző a nőket köszönti fel, mondottak még felköszöntőt N o b 1 József (Kaposvár) Aradi Kálmán (Szentes) s többen.

A diszebéd vidám hangulatban 3 órakor ért véget.

Az iparos ifjúsági vándorgyűlés.

A megyeház nagytermében d. u, 3 óra ■után .gyűlt , egybe az érdekelt nagyszámú ön- álló . és fiatal iparos közönség. Búsba k Ádám korelnök a gyűlést megnyitván, a tegnapi elÓértekezlet alapján ajánlatára a tisztviselők következőképen választatnak meg:

'Elnök gróf Zichy Jenő. alelnőkök ti e n g ,y e 1 Antal (Szolnok), Ivánkovics János. JSzeged), Karlik János (B.-Gyar- mat.) Háznagyok S a.l József (Gyula), Kreutzer Balázs (Szolnok). Jegyzők: dr. Nagy Gábor (Debreezen), Marschal Lajos (Arad), Kabók Imre (Szeged), F e r 1 i c s k a Kálmán (Nyíregyháza),

A választás megejtése után küldöttség indult gróf Zichy Jenőhöz, ki a terembe lépve, harsány éljenekkel fogadtatott és helyét elfoglalva, a következő nagyhatású beszéddel nyitotta meg a gyűlést :

Tisztelt vándorgyűlés I Figyelemmel kísérve a hazai iparos ifjúság üdvös mozgalmait, nem először van szerencsém vándorgyűlésükön résztvenni. A székesfehérvári és békés-csabai gyűléseken mint figyelmes hallgató jelen voltam és felette megtisztelve érzem magamat, hogy ez alkalommal e díszes helylyel méltóztattak megkínálni. Miután majdnem egy egész éven át a legfiatalabb iparos nemzedék, a tanonczok művelésének érdekeivel voltam elfoglalva, örömmel állok e helyre, hogy a serdült iparos ifjúság józan és hazafias törekvéseit támogassam. Önök, uraim, oly irányt követnek iparos ifjúsági egyleteikben, mely minden müveit nemzet iparos ifjúságának becsületére válnék, mely az ipar békés fejlődésének és az iparosság jólétének ga- rancziáit hordja magában.

És különösen ma, midőn sajnálattal tapasztaljuk, hogy a munkások a nagyobb városokban a legszomorubb zavargásoknak hősei gyanánt szerepelnek, kétszeresen jól esik a munkások oly gyűlésén résztvennünk, mely a józan haladás, a békés fejlődés és testvéries együttműködés jelszavait követi.

Ama árnyék mellett, e mai nap igazi fény ama borúra. a legszebb válasz ez a derű!

Uraim ! Önök már most mint segédek komoly törekvést tanúsítanak érdekeik fejlesztése, helyzetük javítása és művelődésük előmozdítása körül, tehát a leghelyesebben törekednek a hazai iparnak tőlük telhető fölvirágoztatására. És teszik mindezt az önálló iparosokkal karöltve, velük együtt működve, közös érdekeik felismerésében.

A hazai ipar fejlődésére nézve nagy fontossággal, sőt döntő befolyással bir, ha értelmes és józan munkaerőkkel rendelkezik. Az itt egybegyült iparos ifjúság pedig nemcsak hirdeti a józanságot értelemre és műveltségre nemcsak maga törekszik hanem az egész ország iparos ifjúságát meg akarja ez eszméknek hódítani. E nagy ezél országos fontosságát nem lehet kicsinybe venni. Mert ha az iparos segédek az eszméknek meg lesznek nyerve, és teremtünk számukra oly egyleteket mindenfelé, a melyekben föltalálják az otthont, a testvéries támogatást, szükség esetén a segélyt, az alkalmat ismereteik gyarapítására és ha ily egyletek által elvonjuk őket az erkölcstelen tivornyáktól, a ledér bűnök tanyáitól és távol tartjuk őket a mérges hatású, idegen országból importált szoczialisztikus csábeszméktöl, akkor oly iparos ifjúságunk lesz, mely legbiztosabb támasza az ország felvirágzó iparának és ezáltal biztos megteremtője a nemzeti jólétnek.

Meg vagyok győződve uraira, hogy a föladat magasztosságát a gyűlésen képviselt minden egyes tag fölfogja; ez volt eddigi vándorgyűléseik kormányzó eszméje és ez lesz jövőre is. És a mit eddig szervezetlenül is megtettek, azt a ma megalkotandó szervezet által kétszeres buzgalommal és sokszoros sikerrel fogják elérhetni.

Szivem mélyéből üdvözlöm önöket e fontos missziójuk küszöbén és midőn őszintén kívánom, hogy tanácskozásaik eredményét minden oldalról elismerés, főleg pedig általános támogatás, felülről pedig áldás kísérje, a mai vándorgyűlést ezennel megnyitottDak jelentem ki.

Az éljenzéssel fogadott beszéd hatása alatt Gelléri Mór előadó beható indokolás után a következő javaslatot terjeszti elő :

Mondja -ki az iparos-ifjúsági egyletek vándorgyűlése, hogy a f ő v á r o s b an legutóbb lefolyt zavargások fölött, melyekben túlnyomó részben iparos munkások vettek részt, legmélyebb sajnálatának ad kifejezést s míg egyrészről a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a józan hazai iparos ifjúság e féktelen zavargókkal identifikáltassék, másrészt óhajtja és kivánja, hogy az iparos-ifjúság művelésére, erkölcsi nevelésére és általános haladására oly kiváló befolyással biró iparos ifjúsági egyletek lehetőleg az egész országban és a fővárosban is minél inkább tért hódítsanak és minél üdvösebb eredményt biztosítsanak.

E javaslat egyhangúlag elfogadtatott.

A vezéregyletnek dr. Nagy Gábor titkár által előterjesztett jelenté se tudomásul vétetett, a számadások előterjesztése — egy Ivánkovits János (Szeged), Nobl József (Kaposvár), Megyelka József (H.-M.- Vásárhely), Kabók Imre (Szeged) urakból álló számvizsgáló bizottság kiküldése után — a holnapi gyűlés napirendjére tűzetett.

Az iparos ifjúsági egylet kölcsönös egyezményére vonatkozó előadói javaslat, melyet Gelléri Mór terjesztett be Qlapunkban közölve volt) elvben elfogadtatott és minden egyletnek oly kéréssel határozta- tott beküldetni, hogy ezek arra vonatkozó észrevételeiket a vezéregylethez beküldjék. Ez észrevételek összeegyeztetésére egy, Jan- k o v i t s János, Illés László, Nagy Gábor és Gelléri Mór urakból álló bizottság küldetett ki, m dytől a jövő vándorgyűlés az erre vonatkozó jelentést elvárja.

A vándorgyűlések szervezete és a vezéregylet hatásköre tárgyában Gelléri Mór előadói javaslata, mely lapunkban annak idején közöltetett, egész terjedelmében en bloc elfogadtatott ugyanazon hozzáadással, mint az előbbi pontnál.

Végre Edvi Illés László előadói javaslata a munkaközvetítőt intéz mény szervezetére nézve Ivánkovics azon módosításával fogadtat 'tt el, hogy a munkaközvetítési hirdetések egyelőre | „Magyar Ipar“-ban és az „Alföldi Iparlap“-ban közöltessenek.

A vándorgyűlés napirendjének többi pontjai holnapra halasztattak.

A bíráló bizottság következőkép alakíttatott meg :

H csoport: Elnök: Zichy Jenő gr., helyettes elnök: Ivánkovics János, előadó jegyző: Kóhn Dávid.

II. csoport : Elnök : Lengyel Antal, alelnök : S e r 1 i Ede. Előadók : Edvi Illés László, Kabók Imre, Hegedűs Ferencz.

Az országos méhészegyleti vándorgyűlés.

Göndöcs Benedek orsz. képviselő, a gyűlés elnöke üdvözölvén az egybegyűlteket, a gyűlést megnyitja s felszólítja br. Ambrózy Bélát értekezése felolvasására:

Br. Ambrózy Béla alkalomszerűnek találja ezen ünnepélyes alkalomból hálás köszönetét fejezni ki az orsz. méhészegylet iránt, ki öt szerény munkást tiszteletbeli elnökévé választva meg-megtisztelé. Értekezésében „Méhészeti vívmányainkról és a szüzsejtgyárról“ kinyilatkoztatja, hogy méz-exportunk akadályo zói a bel- és külföldi mézkereskedők, kik a termelők által nekik eladott mézmennyiséget hamisítják s igy árusítják el, a mi által a magyarországi méhészet diskreditáltatik. Ennek a magyar méhészet érdekében véget kell vetni s a magyar méhészektől el is várja, hogy egyesült erővel álljanak ellent a fenyegető árnak. Felhívja a gyűlés figyelmét a szüzsejt gyárra. Ajánlja annak alkalmazását mint szerfelett praktikust s jövedelmezőt. Ö három éve tart fenn méhészetében szüzsejt-gyárat, s a gyártott sejtek alkalmazása által termelt méze a külföldön nagyon keresett.

G ö n d ö e s Benedek a szüzsejt-gyár- tásra ama megjegyzést teszi, hogy az ily gyártott sejt által termelt lépesméz nem oly élvezhető, mint a természetes utón nyert. Melv kérdés eldöntésére a gyűlés bizottságot küld ki azzal, hogy a holnapi nap folyamán a gyártott szüzsejt jóságát vizsgálja meg s arról a folytatólagos vándorgyűlésnek jelentést tegyen.

A gyűlés Il-ik tárgya dr. Kriesch Játv s értekezése: „Csallakozzunk-e mi magyarországi méhészek a német-osztrák méhészek vándorgyűléséhez?“ — a tárgysorozatról levétetett,

Göndöcs Benedek értekezésének b vezetését a következőkben adjuk :

Több év óta törekszem arra, hogy kedves magyar hazánkban a méhészetet terjesz- szem, mert meg vagyok győződve, hogy a méhészet oly hasznos, biztosan jövedelmező, kevés befektetést igénylő foglalkozás, melynek egyetlen rendezett gazdaságból, kertből, tanyáról, udvarból sem lenne szabad hiányozni; azonban engedje meg nekem a tisztelt értekezlet, hogy őszintén, igazán szóljak népünkről. Népünk megszokott szakmunkájának bármely ágát vesszük, nem szőrét azon változtatni, a gazdászat körében pedig azon változást vagy átmenetet legkevésbé hajlandó elfogadni, mert töhb pénzáldozattal jár. Hogy pedig az okszerű méhészet befektetést tekintve, több pénzt igényel, több időbe kerül, mint az egyszerű kaptárokbani méhészkedés, azt senki s^m tagadja. Éhez járul, kogy nálunk az Alföldön a legkisebb gazda úgy el van foglalva íöldmivelési teendőkkel, hogy a legjobb akarat mellett sem juthat ideje a méhek szakszerű gondozására; — a napszámos pedig a dolog beálltával munkája után többet keres, mint a mennyi hasznot a méhészkedésből remélhet. Szerintem tehát az adott körülményekkel meg kell alkudni, s olyan méhészkedést kell ajánlani a köznépnek, mely se sok pénzbe, se sok időbe ne kerüljön, mellette népünk mezei munkáját, napszámát ne legyen kénytelen elhanyagolni, — s mégis a méhekből neki biztos jövedelmi forrása legyen; csak igy lehet elvárni népünktől, hogy mindenki méhészetet tartson

Ezen eszmék azok tisztelt értekezlet, melyeket előre bocsátani kivántam — s melyek engemet ezen kettős gyékény kaptárnál vezettek, melyet ezennel bemutatni kívánok. E kaptár a már századokon át népünk által használt kaptár módosítása. Igyekszem e kaptárt hasznosabbá, czélszerübbé tenni és a hézagot, mely a gyékény, szalmakaptár s a Dzirdzon-féle méhlak közt létezik, áthidalni. Úgy kivántam ezen kaptárt alakítani, hogy télen munkaszünet alatt minden földész és napszámos a hos2Zu estéken maga elkészíthesse gyékény-, szalma- vagy vesszőből és ne legyen tehát a méhészetnek beruházására semmi kiadása.

Kezelése egyszerű, könnyű, kevés időt igénylő annak áttekintése. Óva legyenek a méhek télen a hideg-, nyáron a melegtől, s hogy ki lehessen belőlük szedni a méz egy részét, a nélkül, hogy a méheket le kelljen ölni.

Mennyire sikerült a magam elé tűzött czélt elérni, azt a vándorgyűlés szaktudós férfiainak bölcs megbirálása alá bocsájtom. (Következik az általa feltalált kettős gyékény kaptár bemutatása és magyarázata.)

A méhészek vándorgyűlésének további folyamában Grand Miklós értekezett e kérdésről : Köteles-e oly méhcsalád birtokosa, mely család más kaptárt megrabolt, a kirabolt kaptár tulajdonosának a kárt megtéríteni ?

Az ötödik értekezést Dömötör László tartotta, ki a méhészet elterjedését gátló körülményeket fejtegette. Molnár János e czimü értekezését olvassa fel : Minő kellékkel kell egy népkaptárnak bírnia? Leffelholcz Gyula a méhek munkájáról és természetéről tartott felolvasást, B r ó z i k Károly a külföld méheinek behozatala ellen emelt szót.

Abend András a hazai méhészet elterjedéséről, s az elméleti téveszmékről értekezett. Mátyás Mihály a kettős csigőlyá- ból készült kasról irt munkáját olvasta fel. Petrovics János e czim alatt értekezett Mit tartson a méhész szem előtt s mire figyeljen, hogy méheit biztosan és jól kiteleltesse ?

Az értekezések mindannyija élénk eszmecserére adott alkalmat. A gyakorlati és elméleti méhészet minden iránya meg lön vitatva s nem egy figyelemre méltó eszme emelkedett érvényre a vitatkozások folyamán, melyeket okszerű méhészeink nagy haszonnal alkalmazhatnak. A vitatkozásokban részt- vettek Göndöcs Benedek, Ambrózy Béla báró,' dr. K r i e s eh János, B r ó z i k Károly s mások.

A bál.

Elszállásoló, baukettreudező, kiállítási és miudeu néven nevezendő bizottság szombaton idegesen, kelletlenül érezte magát ha feltekintett a sötét felhőktől borított égboltozatra „Lasciate ogui speraDza“ ez alkalomból átmagyaritva „nincs eset jó időre“ volt minden bús arcból leolvasható; kevés is volt hijja, hogy a bálhely iséget a megyeház termébe nem tették át félbehagyva minden további előkészüieteket a kastélykertben, de szombat estefelé Jupiter pluvius megkönyörült és amidőn vasárnap reggel felébredtünk a felhőtlen égről mosolygó napsugár min denkinek derűt festett arczára : kétségtelen volt. hogy a tónczvigalom szabadban lesz megtartható. A bálrendezőség ujult erővel látott munkához és estig oly gyönyörű tánezhelyiséget varázsolt elő, aminőt a természet által is e czélra alkotni látszott gyönyörű helyen százados fákkal koszurúzott körben csak alkotni lehetett.

Nyolcz óra után a szó szoros értelmében hullámzott a közönség a méhészeti telep felé j ennek bejáratánál volt a pénztár elhelyezve. Szé násy János iparos ifjúsági egyleti pénztárnok csaknem 10 óráig valóságos ostromnak volt kitéve jegyekért, odabenn ezalatt folyton szaporodott a közönség, elfoglalva Czilhauer Alajos polg. ka szíuós, ez este béli vendéglősnek minden asztalát; a nők a rengeteg nagyságú körben is több sort voltak kénytelenek foglalni, a táncz a nagy tömegben nehézkesen ment; a négyeseket nyolcz colonneban járta mintegy 250 pár, a négyes felállítás miudenkor nagy időt is vett igénybe.

Azt hisszük, hogy Gyulán nem volt még soha és valószinüleg nagy időre nem lesz újra a mostanihoz hasonló bál; erre bátran elmondható, hogy sikerült; városunk hölgyközönsége, intel- ligentia, kereskedői és iparos osztály teljes számban jelent meg, nagy számban voltak képviselve

a megye, továbbá a szomszéd Arad, Csanád, Csong- rád, Bihar és Jász-Nagy-Kún-Szolnok megyék szépei. Vendégeinket a valóban gyönyörű hölgy- koszorú egészen elbűvölte, mindenki lelkesedve beszélt nőink szépségéről, s hogy nem túloztak, tanúskodjanak róla — a teljes névsor helyett, melyet képtelenség volt összeállítani — a következő nevek: Beliczey Ilona, Jantsovits Margit és Leona, Hücke Mariska és Szeréna, Keller Mariska és Juliska, Ladies Mariska és Irén, Bodoki Mariska éB Ilona, Pallay Jenőné (Békésről), Zöldy Róza, Szánthó nővérek, Blanhorn Irma, Czinczár Leontina, Uzon Ferenczné, Szmetán nővérek, Végh Gáborné, Kratochwíll Józsefné, özv. Czingulszky Józsefné, Kalmár Flóra, Vinkler Ilona, ifj. Jan- csovics Pálné, Jantsovits Emdné, Bauer Lujza, Dobay Jánosné, Keller Imréné, Kohn Regina, Csete Györgyné (Gy -Vári), Fülöp Lina (Gy.-Vári) Kiss nővérek. Spitzer Fanny, Vinkler Ferenczné, Steinfeld nővérek, Bodoky Károlyné, Nagy Károly né, Kollmann Károlyné, Schröder nővérek. Reis- ner Zsigmondué, özv. Czinczár Áronná, Misley Mariska, Papp nővérek, Csiszár Sámuelné, Asztalos Malvina, Kolman Jánosné, Pick Fanny, Wertheim Sarolta, Ujicz Liza, id. Jancsovics Pálné, Ladies Györgyné, Kalmár Mihályné, Ambrózy Kornélia (Antalfalva), Márky Lajosné, Miskolczy Barnáné, (N.-VáTad), Németh Józsefné, Köpf Dóra és Berta, Popp Alajosné, Uferbach Etel, Sál Józsefné, Fuchs nővérek, Hilf Béláné, Wertheim Józsefné (Ottlaka) Fischer Kálmánné, Szilágyi nővérek, Príndl Kálmánná, Andrássy Teréz, Popp Ferenczné, Szent- mihályi Lajosné, Hoffmann Rezsöné (Vésztőről), Kiskéry Berta, Gyertyánffy honvéd századosné szül. b. Taxis urh, b. Taxisáé szül. Jancsovics Lenke, Engel Borta, Bauer Minka, Hegedűs nővérek, Mihálik Anna, Demkó Katicza, Kiss Etel, Féhn Karolina, Friedrich nővérek, Gróh Mariska, Dnndler Istvánná, Kripp Antalné, Karácsony Szidónia, Karácsony nővérek, Giedon nővérek, Naj- mann Nellike, Szikes Róza, Bauer Jozepha, (Kót- egyháza), Féhn Gyuláné, Merksz Mariska, Asztalos nővérek, Túri Dánielné (M.-Berény), Németh Antalné, Ruda k. a. (Doboz), Repold Mariska, Takácsy nővérek, Székely Gizella (Debreczen), Szika Mariska és Róza, Bandhauer Györgyné, Bornhauser Antalné, Fröhlich Józsefné (N.-Várad) Uferbach Róza, Somogyi Teréz, Mandorf Ilon, Herodek Ida, Rusz Regina, Danczky Józsefné, Scheibert Jakabné, Ulmandinger Emilia, Licska Józsefné, Schriffert Józsefné, Lövy Debora, Lő- venstein Róza, Tóth Esztike, Weisz Paula (Arad) Hagoui Mari, Kronberger Mariska, Mösner Josephs Deimel Kornélia, Torma Laura, Evald Etel, Péczely Anna, Florek Emma, Parecz Izabella (Csaba), Végh Gáborué, özv. Spielmanné, Papp Mihályoé stb. stb.

A natabilitások közül ott voltak Apponyi Albert gróf, Zichy Jenő gróf, Ambrózy Béla b., Beliczey István főispán, Göndöcs Benedek, Kriesch, Dömötör, Busbak, Karlik, Lengyel Antal, Gelléri, E. Illés, Serli, dr. Nagy Gábor, Ivánkovics stb.

A bál összes bevétele kerekezám 780 frt. Felülfizettek: Gróf Wenckheim Károly 10 frt, gr. Wenckheim Rudolf 10 frt, gr. Wenckheim Géza 10 frt, Serli Ede (Debreczen) 1 frt, Schröder Gotthárdt 1 frt, tiszteletes Papp Mihály 3 frt, Bauer Lipót 3 frt, Hegedűs Ferencz (Kolozsvár)

1 frt, Ladies György 1 frt, Bandhauer Antal 50 kr., Juhász Ignácz (Szolnok) 1 frt, Uferbach József 1 frt, Schriffert Mátyás 50 kr., Fábry János 1 frt, Vadon Sándor (Debreczen) 1 frt, Kripp Antal 1 frt, Démusz János 50 kr., Törös Tivadar (Kolozsvár) 10 kr.

Az ételek Ízletesek voltak, de már szünóra közben minden elfogyott, elfogyott az összes ezuk- rászsütemény is, altalaban a bálát vendéglős es ezukrász is igen sikerültnek ösmeri el. Pistáék meglepően jól játszottak.

Augusztus 20-án.

A rom. kath. templomban.

Szent István első apostoli magyar király névünnepén, ezúttal egyszersmind szentté avatta- tásának nvolczszázados évfordulóján a rém. kath. főtemplomban 9 órakor tartatott meg az ünnepélyes szent mise, melyen Göndöcs Benedek apát-plébános pontifikalt fényes apáti díszben teljes papi segédlet mellett. Jelen volt a megyei, kir törvényszéki, úgyszintén a honvéd tisztikar, [Apponyi Albert és Zichy Jenő grófok s az itt volt notabilitások közül számosán. — Az iparos ■ Íjak is testületileg vettek részt a misén két egyleti zászló alatt. A mise evangéliumi részére Jancsovics Margit kisasszony énekelt egy igen szép Ave Máriát. Pelajanlás alatt pedig S z i b é r Nándor orgonista-kántor kitűnő bariton hangjával művészi praecisitással énekelte Bállá Mátyás endrödi néptanító s előnyösen ismert egyházi költő által szent István Urály 8 százados ünnepélyére irt emelkedett szellemű s hazafias lelkületű következő imadalát:

Zendüljön az ének régi dicsőségről,

— Mely mostan is ragyog a bús magyar égről; — Midőn a szentségnek fényében támada A vitéz „magyarok tündöklő csillaga I“

Immár nyolezszáz éve a nagy dicsőségnek,

Melynek fénysugári sziveinkben égnek;