Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-01-28 / 4. szám
dóság orvosolni kellő hibáiról is. A kérdéshez Mocsáry Lajos rövid szabatosan, Irányi Dániel hoszabban 1 Jókai Mór humoros ötletekkel szétlőtt. Az ülés alatt egy sajnos esemény is történt, a mennyiben Istóczy és Irányi Dániel között az egyiknek szenvedélyességből eredő komoly következményű összeszóllalkozása volt. Január 24. Tárgyaltatott az uzsora pusztításainak korlátozása tárgyában alkotandó törvény- javaslat, mely figyelemmel közgazdasági állapotaink tartbatlanságára, minden párt által őszintén üdvözöltetett. Ugyancsak e gyűlésen nyert befejezést a félreértésen alapult Istóczy-Irányi ügy is. Károlyi Sándor gróf hitelviszonyainkról nagy figyelemmel hallgatott beszédet tartott. A 1- mássy Sándor a baj orvoslását nem a törvénytől, hanem a társadalomtól várja. Göndöcs Benedek helyeslés és részben derültség között a korcsmái hitel megszabását 4 frtban is sokalja, mert ha ezt kifizeti, újabb adósságot csinálhat. A kinek pedig pénze nincs, az igyék vizet, mert ez a szomjat oltja, az egészséget derülten tartja, és senkit el nem adósit. Január 25. Az uzsora törvény általános tárgyalása folytattatott. Orbán Balázs kamat-maximumot követelt; Polonyi Géza emellett, Hodossy Imre pedig ellene érvelt. Prónay Dezső a váltóképességet csakis bejegyzett kereskedőkre kivánja szorítani. Az általános vitát Pauler minister beszéde zárta be. Odessa vidékén nagy éhség uralkodik; a föld népének sem kenyere, sem vetőmagja. A lovakat darabonként 2 rubelért, a teheneket pedig 3 rubelért adják el. Lembergben jan. 22-én ünnepelték meg az 1863-iki lengyel feskelés kitörésének 20-ik cvfor dulóját. Az összes templomokban és zsinagógákban isteni tisztelet tartatott s este fényes bankett volt. Pétervárott a rendőrség újjászervezi a külföldön tartózkodó orosz emigránsok felügyeletét. Bukaresti hirek szerint az Alduna és Sze- reth vize folytonos áradásban vannak, mi által a vasúti közlekedés is veszélyeztetve van. Párisi hirek szerint Eugenia excsászárné- nak sikerült Jerome és Victor herczegek hiveit egymással kibékiteni. Állittatik továbbá, miszerint bíróság oly határozatot hozott, mely szerint Napoleon ellen a további törvényes eljárás megszüntetendő. Berlini tudósítások szerint nagy feltűnést kelt egy katonai szaklap czikke, mely azt mondja hogy egy ejen át világtörténelmi nevezetességű események következhetnek be, kivált a keleten, miért is a hadügyi budget csökkentése hazafiatlan és veszélyes. Hazai hirek. A vallás és közoktatási minister a mi- nisterium kebelében egy uj szakosztályt fog felállítani az ipari szakoktatásra és a technológiai múzeumra vonatkozó ügyek ellátására. E szakosztály vezetésével S z a 1 a y Imre osztálytanácsos bízatnék meg. A közmunka és közlekedésügyi minister Markovits Kálmánnak egy évi időtartamra elő munkálati engedélyt adott egy NagySzalontától Gyantáig építendő vicinális vasútra. Nagy-Szalonta- Gyanta maholnap vasút: Kis-Jenö-Gyula-Békés- Berény kénytelen pihenni, vagy végáloraba is szén deredett. Az arad-csanádi vasút igazgatósága múlt ülésén Lonovits József csanádmegyei főispán el nökőlt, tárgyaltatott a kis-jenö-kétegyházi vonat építési költsége s e költség fedezése Aradmegye alispánjának kimutatása alapján. A vonal kiépítése a febr. 26-iki közgyűlésen fog javasoltatni az engedély az építésre kikéretni. A szöreg-uj szegedi vonalrész ügyében is tárgyalás fog foly tattatni Szeged városával s a kir. biztossággal. Battonya községe nyolcz éven át fenállott felsőbb népiskoláját községi népiskolává óhajtja átalakíttatni. Aradmegye lovassági laktanyát szándéko zik építeni Aradon s e tekintetben a tárgyalások a megye, város és katonaság között kilátást nyújtó eredménynyel folynak. Ormós Zsigmond, Temesmegye körünkben is ismeretes főispánja febr. 20-án ünnepli 70- születésnapját. A megyei közig, bizottság Ambrózy Béla báró elnöklete alatt Temesmegye és Temes vár városa előkelőségeivel rendező bizottságot alakított, mely által különféle ovácziókban fog részeltetni. Szatmártól Palánkéig Aradon át csatorna-tervvel foglalkozik Vilovai Stefauovits János, ki 12 évig kizárólag a vizműtannal foglalkozott; szerző a Tisza-völgy megmentését az áradásoktól csakis ily utón véli elérhetni. A munka német nyelven jelent meg s czime : „A magyarországi folyamszabályozásokról.“ Az orvosok és természetvizsgálók f. évi vándorgyűlésének előkészítése czéljából Temesmegye főispánjának elnöklete alatt Temesvárott értekezlet volt, a melyen a bizottság megalakittatott. A bukovinai magyarok visszatelepítését hir szerint a kormány akkorra kivánja elhalasztani, ha az Aldunánál az ármentesitési munkálatok befejezve lesznek és ha oly tömegben kívánnak leteleleped ni, ho-gy életképes községet alkotnak. Aradon is megalakult az ipariskolai bizottság; elnökül ifj. Kristyory Jánost, jegyzőül Szőllősy Károlyt választó. Külföldi hirek. Arabi, a sokat emlegetett egyptomi pasa f. hó 11-én ért társaival Ceilon szigetére, a hol egy szép, egészséges házban lakik. A megérkezést nagy tömeg várta, s a kormányzó a hajóra ment, hosszabban beszélgetve a foglyokkal. Giersz, orosz külügyrainister f. hó 24-én érkezett Velenczéből Bécsbe. E látogatás által a kürtőit háborús hirek egyelőre szünetelni fognak. — Meddig ? az az idő kérdése. Eugenia, volt franczia császárné, f. hó 24-én Londonba utazott el Párisból. A pályaudvarban Rouher és Murat és vagy húsz bonapar- tista fogadta. A kormány szólította fel saját biztonsága érdekében a távozásra. Irodalom, és művészet. A tűz-, jég- és életbiztosításnak népszerű ismer tetése.“ Irta Dömény József nagy-berényi ref. lelkész, békésmegyei gazdasági egylet által 70 drb es. k. arany nyal díjazott pályamunka jelent meg a legközelebbi napokban mint a jóra és hasznosra mindenkor törekvő bé késmegyei gazdasági egyletnek kiadványa. A mű teljesen megérthető, népszerű előadási modorban van Írva és a biz tositás terén még a csekélyebb értelmiségü egyént is meggyőzi annak hasznossága és szükségességéről. A mű Bárdy János jómódú gazdának képzeleti elbeszélése, a melyet három vasárnap délutánján át a körülötte gyűlt falubeli eknek tart, s a melylyel igyekszik meggyőzni őket a biz tositás mindenkire nézve nélkülözhetlen szükségességéről. A műnek nagy becse az, hogy a biztosítási müveletéket számokkal fejti ki. A gazdasági egylet eme valóban népszerű nyelven irt művet megyénk gazdaközönségének körében vidéki ügynökei által ingyen adományozza. Gyulán egyszerű kérésre bárki által kapható Göndöcs Benedek apát egyleti megbízottnál, vagy távollétében a r. kath. plébánián helyettesénél. A biztosítás szüksége tekintetében ajánljuk olvasóink ügyeimébe mai gazdászatí rovatunkban a „Szives figyelembe vételül“ czimü czikket. „Az illem könyve.“ A művelt ízlés és tapintatos modor az élet különböző viszonyaiban. A családi és társadalmi életben követendő illemszabályok kézikönyve. Hazai és külföldi művek felhasználásával irta Kalocsa Róza. A fenti czim alatt egy rendkívül díszes kiállítású mü kiadása indult meg, melynek előfizetési felhívásából tájékoztatóul a következőket közöljük: „Az illem könyvével“ az önmivelődésnek egy hatalmas eszközét óhajtjuk nyújtani a t. közönségnek; mert könyvünk nem a száraz etiquette szabályok halmazát tartalmazza, hanem tárgyalja és fejtegeti a legnemesebb és legfenségesebb eszméket, erkölcsi törvényeket lélektani alapon, és utal ezen szép és erkölcs- nemesitő eszmék és tulajdonságok külső nyilvánulásaira. Szigorú logikával következtet a finom, tapintatos modor, az illő magaviseletből a lélek és szív nemes tulajdonságaira, vagy a helytelen magaviseletből az ellenkezőre. Kimutatni törekszik, hogy miket kövessünk és miktől őrizkedjünk. És teszi mindezt egyszerű, érthető és vonzó irály- lyal, népszerű modorban. Az „illem-szabályok* elnevezése alatt feltalálható benne az élettapasztalat, gyakori lélektan és különösen a neveléstan. Megleli itt az agg, minő tanácscsal bocsássa útnak a nagy világ küzdelmeibe gyermekét vagy unokáját. Hű barátra, vezetőre talál az ifjú férfi, a serdülő leány, a háznál családja körében, társaságban vagy kint a nagyvilág zajában. Útmutatást ad a fiatal házinőnek, és szavakba foglalja a családanya tapasztalatait. Megosztja a családapa anyagi és nevelési gondjait, és őrködik a kisded bölcsője felett vagy részt vesz az elhunyt koporsójánál a család fájdalmaiban, mindenütt a kellő időben és helyen utasítva s bátorítva a teendőkre. Hü kísérőre talál itt az elhagyatott magánosán álló nő. Kézen fogja a pálya kezdetén álló tapasztalatlan ifjút; gyönyörrel nyújtja át az arának a menyasszonyi koszorút és a vőlegénynek jegygyűrűjét... és ha az arakoszoru töviskoronává, a jegygyűrű kigyómarássá változnék: balzsamot csepegtet az égő sebekre s megtanít nemesen viselni a fájdalmakat. Szóval: mindenki és minden alkalomra hű barátot és hűséges tanácsadót találhat e könyvben. A mellett, bár az iró nagyon sokat kitűnő külföldi írók műveiből vett át — az általános emberi igazságok minden nemzet kebelében ugyanazok — könyvünk minden izében magyar nyelven van írva. „Az illem könyve“ díszes kiállításban körülbelől 16—18 öt ives füzetben fog megjelenni. Minden hónapban 2—3 füzet jelenik meg, úgy hogy az egész mű rövid nehány hónap alatt az előfizetők kezeiben lesz. Egy-egy füzet ára 30 kr. A teljes mű előfizetési ára 5 frt; mely összeg beküldése után a füzetek kéthetenkint a mű teljes megjelenéséig bérmentve küldetnek. Az illem könyve bármely hazai könyvkereskedésben rendelhető meg — valamint egyenesen a kiadóhivatalnál. (Révai Testvérek könyv-kiadóhivatala, Budapesten, IV. váczi-utcza 11 szám.) Megjelent az „Önügyvéd“ 17-ik füzete (irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, a nemzeti színház bérházában.) E füzetben a szerző az ingatlanra vetendő végrehajtás szabályai ismertetését folytatja, közli az ingatlanok haszon elvesztésére vezetendő végrehajtás módját, úgy a végrehajtás egyéb nemeit, nevezetesen az ingó vagyon átadása, ingatlan tulajdon jogára és munka teljesítésére irányzott végrehajtás módjait, a biztosítási intézkedések nemeit, a végrehajtás és zárlat szabályait, ezzel áttér a csődeljárás ismertetésére, különösen közli a rendes csődeljárás szabályait, ismerteti a csődujitás módjait, a csődbiztos, tömeggondnok és választmány teendőit, a csődbeli igény érvényesítésének alapjait, a visszakövetelési jogot, a tömeg tartozásait, a külön kielégítésre jogositott hitelezők viszonyát és pedig a jelzálog, ingó zálog és bánya vagyon által biztosított hitelezők kielégítésének módját, a csődhitelezők követelései kielégítésének szabályait, és a tömeg elleni igéhyek bejelentésének módját. Ezen 'gén érdekes tartalmú füzet ára 30 kr. Az „Önügyvéd“ 10 füzetei külön félkötetben fűzve kaphatók. Ára 3 frt. Az „Ország-világ“ heti kiadásának 4-ik füzete gazdag tartalommal megjeleni s hozzánk beküldetett. Mi mindig 8 újra csak azt mondhatjuk, hogy úgy szerkeszté- valamint belső tartalmára nézve egyedüli képes szépirodalmi lap, mely bármely külföldi hasonnemű lappal a versenyt kiállja. E szám is a legérdekfeszitőbb, s művészi illusztrácziókkal telt tartalommal kerül az olvasó elé. Képei közül Mária Valéria főhgnő kedves és sikerült arczké- pet hozza, Auersperg Aglaja herezegnővel; hatásos es remek kivitelű kép a „Bál az udvarnál“; a „Pusztaszeri om“ és a „Magyar Pantheon* is érdekfeszitő tanulmányok, továbbá hoz nehány képet az állatvilágból, s végül Szer- nay festménye után készült fametszvényt. „Csak nem pihenni | A képekhez aránylag kellő hatásban van a szöveg is megírva, mely kezdetén Mária Valéria főhgnő életét és gyermekkorát a leghívebben festi; ezután Karlovszky Endrének „Gyógyulás“ czimü kedves költeménye, mely magában is emelné a lapnak érdekes és mulattató tartalmát. A migraine mint házasító.“ Csengey Gusztáv eredeti be- szélye, mely egyedül az „Ország-Világ“ részére lett írva, nem fogja elmulasztani az olvasó figyelmét. .Képmagyarázatok, leírások, Relle Iván, a „hét története“, a „tengerész minister“, Bellágh Lajostól. „Észlelet és képzelet“ K Tóth Kálmántól zárják be a lapot, s meg vagyunk győződve, hogy a legjobb kedélylyel teszik félre a kiolvasott 4. számot! Ára a csinosan kiállított képes hetilapnak ne gyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. _ Elő fizethetni Wilkens és Waidl kiadóhivatalában, Budapest, koronaherczeg u. 3. sz. A „Képes Családi Lapok“ 17. számának tartalma. Mikor a rózsabimbó kinyílik ; beszély (folytatás), irta Már-! kus József. —A pusztán; költemény,irtaThuróczy Endre. — Baruccii kapitány ; beszély, irta Soó Árpád. — Bükkösy Bálint leányai; elbeszélés, (folyt.) irta Kajdacsy Riza. — Szilveszteréji kaland ; beszély, (folyt.) közli Gámán József. — Heti tárcza (Győr vidéke viz alatt!) irta Heti Klio. — „A jogászbál nagyszerűen sikerült 1“ csevegés, irta Turk- Están. — A feláldozott kéz; elbeszélés, (vége köv.) irta Raindorf, fordította Juhász Lajos — Jobb és bal; fecBe- gés, irta J. L. — Romancz; költemény, irta Szappanos Sándor. — Képmagyarázat — Mindenféle. — Képek: Mint fogják a lajhárt. — HerculanUm romba dűlése. — Mutatvány a „Föld és Népe“ czimü műből (10 kép.) Melléklet: A „Titokzatos vendég“ czimü regény 33—48 oldala. — A borítékon: Heti naptár. — Háromszög-talány. — A mágikus pont-talány. — Számrejtvény. -Talány-fejtések — Megfejtők névsura. — Kérdések. — Feleletek. — A szerkesztő postája. — A kis lottó húzásai. — Hirdetések. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8 sz. Egész évre 6 frt, félévre 1 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. • \ színtársulat múlt héten következő darabokat adta elő: szombaton, f. hó 20-án „Stom- fay család“-ot ismételve, vasárnap „Becsület szegényé“-^ kedden Gyárfás Pepi jutalomjátékául „Delilá“-t, csütörtökön „Marcsa és Mariska“ czimü bohózatot, mindenkor felette gyér számú közönség előtt, mely körülmény nemcsak feleslegessé, hanem kinossá is teszi reporteri hivatásunkat, hogy az előadásokról részletes tudósitást adjunk. Hogj üres háza sőt közönség hiányában elmaradó előadások nem fokozzák a szereplők művészi ambi tióját, azon nincs mit csodálkoznunk, és a lehető legnagyobb igazságtalanság volna egyoldalú kritikát alkalmaznunk egyik másik előadás fogyatko zásaira. „Do, ut des, facio ut facias“ kölcsönös ségi viszony közönség és társulat közt ténné jo gosulttá, hogy az előadásokat magasabb szempon tokból is megbíráljuk, fájdalom pedig alig van reményünk rá, hogy a színtársulatra ezután de rültebb napok süssenek, s óhajtjuk, hogy az igazgató ebből igyekezzék helyes tanúságot vonni Tegnap színre került Sardou „Odette“-je, ma este adatik „Házassági három parancs.“ Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Jelentés a békésm. gazd. egylet által 1882. okt- 8. és 9-én megtatott 2-ik rendes állat, s vele kapcsolatban rendezett termény-, gyümölcs-, házi- és gazdasági iparművek kiállításáról. (Vége.) A kiállítás mérvéről a következő számok tegyenek tanúságot: I. A lovak osztályában 14 kiállító 32 drbot, 2. A szarvasmarha osztályában 15 kiállító 87 drbot, 3. A juhok osztályában 3 kiállító 33 drbot, 4. A sertések osztályában 11 kiállító 70 drbot. 5. A baromfiak osztályában 3 kiállító 24 drbot. 6. A termények és olajnövények osztályában 46 kiállító 152 csoportot. 7. A gyümölcs és egyéb kérti növények osztályában 61 kiállító 392 csoportot. 8. A háziiparczik- kek osztályában 93 kiállító 217 csoportot. 9- A gazdasági iparművek osztályában 22 kiállító 109 csoportot. Összesen 268 kiállító 1116 tárgyat és illetőleg csoportot állított ki. Ezek között dijakul oda lett ítélve : 1, A lovak osztályában 10 drb. 4 frtos arany, 1 drb. ezüst érem, 1 drb. bronz érem. 2. A szarvasmarha osztályában 16 drb. 4 frtos arany, 4 drb. arany érem. 14 drb. ezüst érem, 4 drb. bronz érem, 2 drb. díszoklevél, 3. A juhok osztályában 1 drb. 4 frtos arany, 6 drb, ezüst érem, 3 drb. bronz érem. 4. A sertések osztályában 2 drb. 4 frtos arany, 3 drb. ezüst érem, 3 drb. bronz érem, 6 drb, bronz díszoklevél. 5. A baromfiak osztályában 1 frt, 3 drb. bronz érem. 6. A mezei termények osztályában 5 drb. ezüst érem, 5 drb. bronz érem, 8 drb. arany díszoklevél, 3 drb. ezüst díszoklevél, 7 drb. bronz díszoklevél. 7. A gyű mölcs és kerti növények osztályában 5 drb. ezüst érem, 5 drb. bronz érem, 5 drb. arany díszoklevél. 24 drb. ezüst díszoklevél, 7 drb. bronz díszoklevél. 8. A háziiparczikkek osztályában 9 drb. ezüst érem, 7 drb. bronz érem, 4 drb. arany díszoklevél, 10 drb. ezüst díszoklevél, 23 drb. bronz díszoklevél. 9. A gazdasági iparművek osztályában 7 drb. ezüst érem, 7 drb. bronz érem, 6 drb. arany díszoklevél, 6 drb. ezüst díszoklevél, 4 drb. bronz díszoklevél. Összesen 29 drb. 4 frtos arany, drb. 1 frt, 4 drb. arany érem, 50 drb. ezüst érem, 38 drb, bronz érem, 25 drb. arany díszoklevél, 43 drb. ezüst díszoklevél, 47 drb. bronz díszoklevél. Mindössze tehát 268 kiállító és 1116 tárgy között 237 díj lett odaítélve. A bírálásnak nehéz, fáradságos munkáját a bíróságok tagjai az ügyszeretetnek oly nagy buz- góságával teljesítették, hogy ezzel véleményem szerint az egylet körül érdemeket szereztek. A kiállításnak értékét és hasznát a minden oldalon kielégítő eredményen kívül emelte azon körülmény, hogy általa a rendszeres állatkiállitás- nak egyik főczélja, a hazai, külföldi és keresztezett marhafajnak közvetlen szemlélet utjáni ösz- szehasonlitása mind három fajbeli állatoknak megjelenése által el lett érve. Láthattuk Korbuly Béla jeles tenyésztőnk méltón biressé vált magyar, és báró Wenckheim Viktor tiszta berni csirázatának gyönyörű példányait és igen szép keresztezett példányokat. A marhatenyésztő mély gondolkozásra talált itten anyagot. Emelte továbbá a kiállítás értékét a fóldmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszternek azon nagybecsű figyelme, mely szerint Rejtő Sándor kir. gépész-mérnöknek személyes rendezése és állami szövőmester kezelése mellett házi szövőszékeket állított ki és tartott az egész kiállítás tartama alatt működésben és nagy sikerrel, mert az e czélra szolgált külön teremnek bizonyára legtöbb látogatója volt; — valamint méltó köszönet illeti ngyanazon minisztert azon intézkedéséért is, mely szerint egy Vidacs-féle járgányom kendertörő gépet leküldött, a mely a látogató közönségnek nem csekély tanúságára csaknem folytonosan működésben is tartatott. A midőn a kiállításnak rendezése és meg- birálása eként sikerült, ez eredménynyel teljes arányban állott és annak erkölcsi jutalmát képezte a látogató közönségnek nem remélt óriási mennyisége. A látogatók száma ugyanis mindkét napon és mindkét helyen alapos számítás szerint összesen 5000-et meghaladott, oly szám, mely egyletünk fennállása óta egyletünk hasonló kiállításon sem éretett el, és egyrészt a közönségnek ez iránya érdekeltségéről tesz örvendetes tanúságot, másrészt egyletünkre nézve erkölcsi jutalmat és buzdítást foglal magában. A kiállításnak költségeit a következőkben tüntethetjük fel: 1. A rendezőségnek beterjesztett számadása szerint a rendezésnek kiadása 893 frt 84 kr. 2. A díjaknak készpéneben fedezendő értéke 646 frt 16 kr. Összesen 1540 frt, a mely ősz- szegből a fóldmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter nr által e czélra utalványozott államsegély 1000 frtot fedezvén, maradt egyletünk által fedezendő 540 frt, a mi az 506 frt 60 krra menő belépti-dijak és eladott anyagok árában bejött 64 frt 50 kr összesen 572 frt 10 kr. bevétel által fölösen födözve van. A kiállításnak ezen eredmény telj es lefolyása közé azonban egy körülmény vegyült, a melyet ámbár az egyletnek igazgatósága pusztán tévedésből eredettnek, mindamallott oly horderejűnek tekint, bogy annak megítélését és következményeinek elintézését az igazgató választmány elé felebbezni tartozik. A programm ezúttal, úgy mint tavaly Orosházán, I gazdasági iparművekoek azon kisebb- szerű, korlátolt kiállítását fogadta be keretébe, mely szerint csupán megyei iparosok és megyén kívüli egyleti tagok állíthattak ki mezőgazdasági iparműveket és ezek is csapán közszemlére, nem pedig próbára lettek bocsátandók, mert ez utolsó esetben a kiállítás jellegét elvétve, versenynyé válandott vala. Mezőgazdasági gépversenyt nagyfontosságánál fogva, egyletünk mindig külön, kizárólagos ;■ épverseny-jelleggel és oly korlátlan terjedelemmel szokott tartani, hogy arra nemcsak a megye, nemcsak egész hazánk, hanem a külföld gépgyárosait is meghívta és gépeiket előre, szakszerint választott külön bíróságok által 3 napig a lehető legteljesebb működés közben a lehető legrészletesebben és legalaposabban megbi- ráltatta. Ily verseny előtz és ily biróságnak Ítélete előtt — köztudomás szerint — fejet hajtott a gyárvilág, mely előtt egyletünknek ilyen eljárása komoly tekintélyt állapított meg. A gyulai kiállításon is megjelent néhány budapesti gyáros és ügynök, és ezoknek gépei, szerintünk programmon kívül, egymás közt versenyre bocsáttattak, és ennek folytán dijaztattak is. Vájjon ezen, úgyszólván hevenyészott verseny folyamán oda ítélt dijak kiadassanak-e, ámbár
