Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-10-28 / 43. szám
Szilágyi, Apponyi gróf és Pulszky csak rövid együttesen megállapított nyilatkozatban lógják értesíteni a delegáczió elnökét, bogy nem vesznek részt a delegáczió tanácskozásaiban s mandátumaikat leteszik. E lemondások következtében a rendes tagok sorában beállott üresedéseket a póttagokkal töltik be s igy az idei delegáczióbm ellenzék egyátalán nem lesz. Emlékezetes szüret lesz a győrmegyeiek- nek a kisbaráthi, a hol Lévay Henrik, az első általános biztosító társulat igazgatója mintasze- rüleg kezelt szőlőjének Győrmegye intelligentiája rendesen találkozót ad egymásnak. — Az ebédnél alig hangzott el a megyo alispánjának, gróf Laszberg Rezsőnek a háziúrra s kedves nejére mondott felköszöntő szavai, — felállt Lévay Henrik a háziúr s kijelenté egy magvas, lelkes beszédben, hogy annak jeléül, hogy mennyire szivén viseli Győrmegye érdekeit és jólétét, a nyugdíjjal nem bíró megyei tisztikar javára szolgálandó segélyalap megteremtésére ezennel 10,000 forintos alapítványt tesz. Természetesen szűnni nem akaró éljenrivalgás fogadá e nemeslelkü ajánlatot. Merénylet magyar czimer ellen. A kolozsvári „Ellenzék“ Írja, hogy Törcsvártt az ottani román tanító, Siska George, a lakosok egy részét felizgatva, a szolgabirói hivatal kifüggesztett czimerét letépte, sárba dobta és összerontotta. Nevezett tanító, ki ellen különben is már felségsértés miatt vizsgálat van folyamatban, rögtön vizsgálat alá vétetett és el is záratott. A csángó ügyben. Nagy György kormánybiztos a lapokban nyilatkozatot tesz közzé. E nyilatkozat lényege az, hogy a kormánybiztos azokkal a támadásokkal szemben, melyek ellene a csángó ügyben tapasztalt állítólagos rendetlenségek és visszaélések miatt a hírlapokban intéztettek, a pénzügyminisztertől maga-maga ellen vizsgálatot kért. A közös hadsereg rendkívüli költségvetésében a következő összegek szerepelnek: a premisli erődítésre egy millió, Póla számára 750,000, Krakó részére 900,000. A lovas hadosztályok parancsnokságáinak szervezése elej- tetett. Külföldi hírek. Az északamerikai Egyesült-Államokban folynak az elnökválasztás előkészületei. A Newyork Times az egyes államokban történt választásokról és azoknak befolyásáról a legközelebbi elnökválasztásra negyvenkilencz sűrűn nyomatott hasábos tudósítást közöl. Eddig 41 republikánus párti és 40 demokrata párti ellenjelölt neve jutott tudomásra. Magában New-Yornban 6 republikánus ellenjelölt érdekében korteskednek, köztük ismert nevek: Arthur, Grant, Coukling és Ewarts és 10 demokrata elnökjelöltért, köztük van Tilden, Cleveland, Hancock, Hevitt és John Kelly. Komolyan számbaveendő jelölt csak kettő van, Blaine a republikánusok és Tilden a demokraták részéről. Az orosz desposztizmus ellen élesen kikel a Times egyik számában s azon meggyőződését fejezi ki, hogy mindazon bajoknak, melyekben Oroszország sinylik, oka a deszpotikus kormányrendszerben keresendő. Nevetségesnek és botrányosnak tartja azon intézkedéseket, melyek a sajtószabadság elnyomására tétetnek és melyekkel a rendőrség meg akarja akadályozni, hogy pl oly férfiú iránt, mint Turgenjew volt, a lakosság ki ne fejezhesse tiszteletét és rokonszenvét. A Kaukázusban állomásozó mingreli testőrezred tizenegy tisztjét nihihilista üzelmek gyanúja miatt elfogták és Pétervárra hozták. Külön vizsgálóbizottságot küldöttek Kaukázusba. Egyidejűleg Odesszában és Nikolajovben is számos tengerész tisztet fogtak el. Varsói hírek szerint ott egy porosz kém berlini katonai attachénak adva ki magát, Gurko tábornok kiséretében nehány erősséget megtekintett és ez alkalommal terveket vett fel. Elfoga- tása alkalmával csak nehány tervet koboztak el tőle, a többit már Berlinbe expediálta. A franczia-spanyol differenczia a legközelebb hivatalosan is be fog fejeztetni, a menynyiben a két kormány egyszerre fölvilágosító jegyzéket fog váltani egymással, úgy, mint a Saida- kérdésben. Ismét kolera. Chatby városban, mely Alexandria közelében fekszik, ismét kitört a kolera Eddigelé négy ember esett a járvány áldozatául. Irodalom és művészet. A „Képes Családi Lapok“ 4-ik számának tartalma : Klára; elbeszélés, irta Perényi Kálmán, (folyt, köv.) — Temető-dalok; költemény, irta Szávay Gyula.— Szerencsétlenségem kövei ; egy ékszerárus élményei után irta Gemm Ármin, fordította Tóbei Gyula, (vége köv.) — Kukoricza-fosztás; karczolat, irta Kovács János. — A megtört hatalom ; történeti monda, irta K. A., közli Kis- magyari Géza. (folyt, köv.) — (Heti tárcza; (Népszínház) irta kg. — A havaiiak szinérzékéről ; közli Szukáts Lajos. — Ut az örvénybe; elbeszélés, irta Szarvasi Lajos, (vége köv.) — Biró Örzee; költemény, irta Gálffy István. — Képmagyarázat. — Mindenféle. Képeink: Ninh-Binh bevétele. (A franczia-khinai háborúból.) — Gyermekek egy arábiai iskolában. — Ábrándozás. Melléklet: „Az önző“ czimü regény 49—64 oldala. — Mai számunkhoz van mellékelve a „Gazdasági és Háztartási Lapok“ október havi száma. A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Szó- tag-rejtvón. — Szótalány. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Kérdések. — Feleletek. — Az állatkert sorshúzásai. — A kis lutri huzáBai. — Hirdetések. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 fit, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 60 kr. Naptárak az 1884-ik szökő évre. A „Franklin- Társulat“ magyar irodalmi intézet által épen most küldettek be szerkesztőségünknek a következő, közkedveltségben részesülő, csinosan kiáll:tott és a legnagyobb gonddal szerkesztett 1884-ik Bzökő évre kiadott naptárak. Valamennyi a földmivelés-, ipar- és kereskedelmügyi m. kir. minisztériumban összeállított legújabb adatok nyomán szerkesztett országos vásárok kimutatásával van ellátva. Protestáns uj képes naptár 1884-ik évre szerkesztette Dúzs Sándor tanár Könj reB Tóth Kálmán, Bihaii Kálmán, Szente József, Margócsy Kálmán stb. közreműködésével XXX. évfolyam, képekkel, s a protestáns egyház tiszti névtárával. Ára fűzve 50 kr. — Falusi gazda naptára 1884. évre A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók számára szerkeszti Sporzon Pál. Közleményekkel Henscb Árpád, Erdélyi Károly, Bombay Dezső, Turo- njl Pál, Földes Kálmán, Thallmayer Victor, Ébner Sándor, Jablanczy Gyula, Pókay Dezső, Rónai Sándor, Gömbös Elek, Vachter Rezső stb.-től, XX. évfolyam. Számos ábrával. Ára fűzve 80 kr. — Honvéd-naptár 1884. év.-e. (Egyúttal katonai naptár.) A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XVII. évfolyam. Számos képpel. Ára fűzve 60 kr. — Lidércz-naptár 1884 ik évre. Tartalmaz bűnesetek, csodálatos tünemények, tüudérregéket, vadász- és útikalandokat stb. A szövegbe nyomott képpekkel. XXIII. évfolyam. Ára fűzve 60 kr. — Kossuth-naptár 1884. évre. Szerkeszti Honfi Tihamér. XIV. évfolyam. Sok képpel. Ára fűzve 40 kr. — A „Népzászlója“ naptára az 1884-ik évre. A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XVI. évfolyam. Számos a szövegbe nyomott képpel. Ára fűzve 40 kr. — Nevessünk ! Mulattató-naptár a gyönyörűséges 1884-iki esztendőre. Megcsinálta vala egy Astromokus. Számos illustrácziókkal. XV. évfolyam. Ára fűzve 40 kr. — A Magyar nép naptára 1884. évre. Képes kalendárium sokféle hasznos és mulattató olvasmánynyal ellátva. Szerkeszti ifjabb Tatár Péter. XXIX. évfolyam. Képekkel. Ára fűzve 25 kr. —■ Törvénykezési csarnok. Emberölés. A kir. törvényszék f. hó 18-án Ta k á c Mihály orosházai lakos bűnügyét tárgyalta. A tényállás következő : Takács Mihály vele törvénytelen házasságban élő Mikó János- néval folyó évi ápril 27-én egy, a kanásznak vágott nagyobb darab kenyér miatt összezördülvén, nevezett azzal fenyegetődzött, hogy „ma mindenkinek meg kell halni.“ A fenyegetődzésektől megrémült asszony fiához, Paulik Lajoshoz menekült, a hová Takács Mihály töltött fegyverrel kezében üldözve követte. — Mikor utolérte, Mikó Jánosné s a segítségére oda érkezett fia a fegyvert Takács kezében megragadták, de miután Paulik Lajos azon kijelentéssel, hogy „úgy sincs rajta kapszli“, a fegyvert elbocsájtot- ta, Takács azt az asszony kezéből kirántotta, néhány lépést hátralépett s Paulik Lajost czél- ba véve, fegyverét ezen szavakkal: „ez a tied“, elsütötte, Paulik a földre rogyott és a lövés által szenvedett sérülések folytán még az nap délután meghalt. Takács Mikó Jánosnéra is csattantotta fegyverét, de ez alkalommal a fegyver szerencsére nem sült el. A törvényszék Takács Mihályt a gyilkosság és gyilkossági kísérlet vádja alól felmentette, mert az ahoz megkivántató előre megfontolt szándékot beigazoltnak nem látta, hanem a Paulik Lajoson elkövetett, és a btk. 279. §-ában ütköző szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek, s figyelemmel arra, hogy Takács jogerejü ítélettel sikkasztás miatt már elítéltetett, öt összbüntetés- képen 12 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanazon időre való felfüggesztésére ítélte. A vádlottat Jantsovits Emil ügyvéd képviselte. Takács Mihály, valamint közvádló Bucz kir. aliigyész az Ítélet ellen felebbeztek. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Egy nj mezőgazdasági iparág. Dr. Wagner László, a mezőgazdaságtan nyilv. rendes tanára a kir. Józsefműegyetemen, fölöttébb fontos és különösen hazai viszonyainkra való tekintettel vitális érdekű uj iparágat: a k u- koriczából való k e m é u y i t ő gyártást fejtegető szakközleményt közöl a „Földmivelés1 Érdekeink“ legutóbbi számábau. Abból indulva ki, hogy bizonyos iparágak a mezőgazdasággal való szoros kapcsolatuk folytán ez utóbbinak úgyszólván létföltételét képezik, amennyiben a rósz talaj és hiányos trágyaerő által előidézett pangást csakis a mezőgazdasági iparok — melyek közvetlenül takarmányt és közvetve trágyát szolgáltatnak — képesek az egyensúly helyreállítása utján eloszlatni, érdekesen fejti ki, hogy mi lehet igazi mérve annak, hogy valamely ipar tökélesen felel meg a mezőgazdaság igényeinek. Jelesül kimutatván azt, hogy a mezőgazdaságban az állatok sikeres táplálására és a jó trágyának elég nagy mennyiségben való előállítására első sorban I és kétségtelenül^ f e h é r n y e-anyagok szolgál ! nak, ez alapon a kukoriczából való keményítő-1 gyártást állítja par excellence mezőgazdasági ipar-1 nak, miután ez szolgáltatja a létező iparok kö-| zött a legtöbb fehérnye anyagot mint mellékterményt illetőleg hulladékot. Ezen, a legújabb időben teremtett ipar lényege az, hogy a tengeri | keményítővé dolgoztatván fel, a kukoriczában tartalmazott 8—15°/0 fehérnye változatlanul marad a mezőgazdaság czéljaira, és pedig nem híg moslék alakjában, hanem mint összeálló, köny- nyen eltartható sűrű tömeg, mely helyes arányokban keverve szalmaszecskával, felapritott tengeri-1 csutkával stb. kitűnő takarmányt szolgáltat sertések, hizoökrök, igas- és tejelő marha, lovak és juhok, tehát az összes mezőgazdasági haszon- és igásjószág számára. Wágner tanár ur érdekesen fejti ki, hogy észszerű alapon induló mezőgazdászat mai nap elsőraugu feladata a takarmány- Ó8 trágyatermelés, mivel a mezőgazdaság legjövedelmezőbb ága ma a hústermelés, és mert az intenzív hizlalással foglalkozó gazda földbirtoké-1 nak jövedelmezőségét ez alapon az elérhető ne-| továbbjáig emelheti, amennyiben ez utón a piaczi termények — búza stb. termelése — amint azt| Anglia példája is mutatja, rendkívül fokozható lesz, a kiterjedt állattenyésztés és hústermelés I tevén lehetővé azt, hogy a trágyaerő és ezzel | együtt a talaj termőképessége az elérhető tető-1 pontjáig emeltethessék. A tudós tanár ur ezen | alapon pontos és érdekes számvetéssel bizonyítja be a hústermelésnek a kukoriczából való kémé nyitőgyártással kapcsolatban való nagy fontosságát és főként j övedel mezőségét, példában mutatva be egy kisebb (20 m.-mázBát feldolgozó) kukoriczakeményitő-gyár mellett létesíthető bízó jövedelmét, mely szerint a beállítható 370 db. ökör hústermelésének értéke, azaz a hiz- lalási üzletág jövedelme egy évben (300 napi üzem alatt) a 23,000 frtot meghaladja, mig a hízó állatok trágyája 120 cat. holdnak erőteljes trágyázására elégséges. De még érdekesebb az az összehaBoniitás, melyet Wágner tanár a nálunk is elterjedt búza- és burgonya-keményítőgyárak, valamint a ten- geri-keményitőgyárak között tesz. Már az egymagában, hogy a kukoricza — a czikk tudományos értékű s kétségbevonhatlan adatai szerint — háromszorta több fehérnyét tartalmaz mint a burgonya, az előbbit mezőgazdasági kihasználásra sokkal alkalmatosabbá teszi, mihez még hozzájárul, hogy a kukoricza a keményítő-gyártás hulladékai (mint említve volt, a legkitűnőbb takarmány), nagy távolságokra is szállíthatók, miután táp- és tehát pénzértékük, arányosítva súlyuk és térfogatukhoz, tetemesen nagy. A burgonya- és kukoriczakeményitö-gyártás közt való összehasonlítást Wágner tanár ur még azzal bővíti ki hogy úgy a keményítő nyeremény, valamint a talajnak a termelés következtében való kimerülése közt is párhuzamot von, a melyből az derül ki, hogy egyrészt a kukoriczával bevetett föld határon kint kétszer annyi fehérnyét szolgáltat mint a burgonyatermelés, maga a keményítő- nyeremény pedig — főkint az által, hogy a bur- gonyakeményitö minősége, tehat értéké is csekélyebb, mint a kukoriczakeményitőé, szintén ez utóbbinak előnyére szól, úgy hogy bizvást állítható, miszerint a talajnak csaknem egyenlő kimerülése mellett a kukoriczamivelés 25°/0-ig terjedő nagyobb jövedelmet szolgáltat, mint a bur- gonyamivelés. Frappáns adatok azok, melyekkel Wágner tanár a kukoriczakeményitögyártás mellékterményeinek és hulladékainak (takarmány) értékét igazolja, I melyek arról győzik meg a figyelmes olvasót, hogy csak a hulladékok még a kicsinyben való gyártás méretei mellett is (pl. 25 m. m. naponkinti feldolgozás) a gyártás üzleti költségeit tökéletesen fedezik, inig a nyert illetőleg előállított keményítő értékesítése egészen tiszta haszon, azaz a czikk számvetése szerint egy, 15,000 frttal berendezhető gyár bőven szolgáltat 20—40 százalék, sőt még ennél nagyobb tisztajövedelmet is, szóval úgy áll a dolog, hogy a ku- koriczakeményitő-gyártás — a takarmányul használható hulladék, a trágyaterraelés, a húsproduc- tio és a termelési czikk értékeit mind egybevetve — oly rendkívül kedvező üzleti mérleget nyújt, minőt eddig egyetlen mezőgazdasági ipar sem szolgáltatott. Mindezeken kivül érdekes még tudni, hogy a kukoriczából való keményítőgyártást még oly gazdaságokban is sikeresen űzhetni, hol a kukoricza maga nem termeltetik, sőt Wágner tanár említ egy németországi gyárat, mely amerikai ló- fogu tengerit dolgoz fel, és mely a drágább nyers anyag mellett is prosperál. Ezen uj iparnak a jövőre való kilátásait illetőleg megjegyezhető, hogy abban túltermelés tehát jövedelmezőtlenség nem is képzelhető, mint eddig tulnyomólag búzából gyártatván keményítő, ezen nagy piaczi ára folytán értékesebb terményünket van hivatva helyettesíteni a kukoricza, tehát a termelést egyszerűen a nyers anyag változtatása fogja átalakítani. Gazdáink, kik földbirtokuk jövedelmezőségét emelni kívánják, az im röviden jelzett uj mezőgazdasági iparágban oly tényezőre tehetnek szert, melylyel marhatartásuk jövedelmét — olcsó és kitűnő takarmány által, továbbá a földeik termőerejének fentartására és helyreállítására szük- séges gazdag trágyázást és végül a piaczi termények (búza stb.) termelésének fokozását bizton elérhetik. Wágner tanár ur ez érdemben a hozzá (Budapestre, Erzsébettér 19.) intézendő tudakozódásokra bárkinek készséggel szolgál bővebb felvilágosítással Az ojtott rózsák betakarásával nem I kell nagyon sietni, mert azok 2—3 fok hideget I is eltűrnek ártalom nélkül. Ha korán takartatnak lie, főleg mig leveleiket el nem hullajtották, igen I könnyen megpenészednek, vagy egyenesen el is I rothadnak. A betakarásra, ha csak lehet, min- Idenkor egy száraz napot válaszszunk és száraz földdel feddjük be. A földréteg 35 cm. vastagságú és kupalakba felhalmozott legyen, hogy a felesleges nedvesség lefolyhasson róla. Hogy a rózsa el ne törjön, vigyázattal kell a gödörbe fektetni és ott lekampózni és évről-évre ugyanazon egy irányban lehajlitani, miáltal ezt mintegy megszokja és öregebb korában is veszély nélkül fedhető el. A vastag törzszsel bíró töveket szalmával kötik be, de ez nem oly czélszerü, mint a föld alá takarás, mert erősebb télen elfagy. A nyulrágások ellen Schüle igazgató az általa csalhatatlannak állított és többször sikker- rel alkalmazott szert ajánlja, hogy vegyitessék össze: % rész marhavér, V7 rész fris, szalmamentes marhatrágya, ’/, rész mész és V7 rész veres okkerfesték és e keverék higitassék fel vízzel annyira, hogy ecsettel, vagy meszelővei a fákra könnyen reá kenhető legyen. Minthogy azonban ezen máz megkeményedve késő tavaszig a fatörzsön marad, csak idősebb termöfáknál alkalraaz- | ható sikerrel; fiatal faiskolai csemetéknél czél- | szerübbnek bizonyult, ha egynegyed kilogramm | törött aloe, 3 kl. oltott mészszel, 8 liter meleg | vízben feloldatik és az oltványok, sőt még az |alvó szemzések is, a megfulladás veszélye nélkül | beinázolhatók ezen szerrel. Mindkét szer olyan, |hogy azt Németországban több helyen sikerrel | alkalmazzák, minek folytán a gyümölcsfa tulajdonosok, most a tél közeledtével nem csak kísérlet- képen, hanem a biztos siker reményében alkalmazhatják. Országos dohánykiállitás. Az országos gazdasági egyesület elhatározta, hogy a jövö 1884. év tavaszán az egyesület köztelki helyiségében országos dohánykiállitást rendez, a mennyiben a kincstári és a külföld részére termelők, mint versenyzők jelennek meg, mig az önhasználatra termelők a versenyből kizáratnak. Tárgyait a megelőző kiállításoktól eltérőleg nemcsak szivar- és válogatott levelek, hanem a legközönségesebb kezelt dohányanyag is fogja képezni, avégböl hogy hazai termékeink és a kezelés különböző nemei igy egy tömegben megtekinthetők, összehasonlíthatók és elbírálhatók legyenek. Összehasonlítás fog történni ez alkalommal a külföldről behozott dohánylevelekkel is, termelésünk versenyképességének bemutatása és kivitelképes dohányainkra a külfölddel való megismertetése czéljából. A* kiállítás alkalmából érmek és dijak is fognak kiosztatni a termelők és kertészek között buzdításul az okszerű dohánytermelésre. Ez irányban az egyesület a földmivelési és a pénzügyminisztert hozzajarulásra kérvén föl, az előbbi már 10 drb arany, 10 db ezüst és 10 db bronzérem adományozását megígérte, melyhez az utóbbi, valamint maga az egyesület hasonló arányban fognak járulni s ezenkívül a termelők részéről is várható adomány, miután az egyesület hozzájuk ez irányban felhívást fog intézni. Az érmek a nagyobb termelők közt fognak kiosztatni, mig a kistermelők és kertészek 5—600 frt arányosan felosztandó pénzbeli jutalomban fognak részesülni. Setlplaozl Arat Gyulán. 1883. október 6. frt kr. Búza legjobb 100 kilogramm ........................ | 60 „ közép 0 1) 8 Kétszeres legjobb 100 „ ........................ 8 „ közép n » * * . * ' Árpa legjobb 1» w .»•••• 6 80 Zab „ 0 i) * Tengeri „ n n * “ * “ 6 10 Szinliszt » n 21 — Zsemlyeliszt 18 Kenyérliszt 0 n • • *. 15 Széna n » 2 50 Szil- vagy gyertyánfa köb-méter.................... 3 25 Tölgyfa 0 0 ■» •••• 3 Marhahús 1 kilogramm . . • § j • — 48 Sertéshús n * * " * — 66 Szalonna » . • • • • — j 80 Dizsnózsir n — 90
