Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-21 / 3. szám

örvendetesebb körülmény, hogy meglett polgárok is eljöttek a fiatalság mulatságában gyönyörködni, örömében osztozni. Fényes reggel vetett véget a résztvevők előtt soká feledhetlen kedves emlékű tánczestélynek. Nyilvános számadás. A gyulai iparos ifjúság öuképző és betegsegélyző egylete által január 13-án rendezett tánczvigalomnak bevé­tele: a) belépti dijakból 159 frt 10 kr., b) fe- liilfizetésekből 13 frt 50 kr., összes bevétel' 172 frt 60 kr.; k i a d á s : 95 frt 91 kr.; tiszta jövedelem: 76 frt 69 kr. Felülfizettek: Göndöcs Benedek apát-lelkész 4 frt, Dobay János polgármester 1 frt, Kiss Ármin 1 frt Bogyó György 50 kr., Reinhardt József 1 frt, Remele József 1 frt, Henger Viktor 50 kr., Herczeg József 50 kr., Schneider Dezső 50 kr., Kocsis László 50 kr., Róth Ignácz 50 kr., Gyulafy József fhdnagy 1 frt, Kripp Antal 1 frt, Békési János 50 kr. Fogadják a szives felülfizetök nemes áldozatkészségükért forró köszönetünket. Gyulán, január 19-én 1883. Sál József elnök, K o h n Dávid jegyző. A| iparos ifjúság közgyűlése, mely f. hó 14-éu délután volt megtartandó, miután azon az egylet rendes tagjai, az alapszabályokban előirt határozatképes számban nem jelentek meg, jövő vasárnapra, folyó hó 28-án délutáni 4 órara halasztatott. A gyulai ártérbirtokosság negyven tagú bizottsága f. hó 13 iki ülésében megalakult, elnök­nek | város polgármesterét Dobay Jánost, al elnöknek pedig V é g h Józsefet választván meg. Ezenkívül öttagú albizottságot választott kebelé­ből, amelynek feladata a bizottság ügyrendjét, úgyszintén a tisztviselők munka és felelősségkörét javaslatképen kidolgozni és a bizottság ülése elé terjeszteni. A szeghalmi kaszinó február 1-én táncz- vigalmat ad saját helyiségében. Ugyanekkor más ünnepélyességek is tervezetben vannak, amennyi­ben e derék társadalmi testület folyton virágzó fenállásának 25 éves jubileumát tartja. A táncz- vigalomra Szeghalmon és vidékén nagy előkészü­letek folynak. A vésztői kaszinó farsangi bálját f. hó 27 én tartja helyiségeiben. Bél íéseu a központi kaszinó f. hó 20-án, tegnap este tartotta tánczvigalmát, mely — az elő­készületekből következtetve — fényesen sikerült. A békés-csabai casino egylet 1883. évi febr. hó 3-án a „Vigadó“ összes termeiben táncz- vigalmat rendez. Személyjegy 2 frt. Családjegy 5 frt. A bál jövedelme a magyar nyelvnek a csa­bai népiskolákban való terjesztésére alapitott „Arany János“ alap javára fog fordittatni. Meg Ili vas a békés-csabai polgári kör által saját könyvtára javára 1883. évi január hó 28-án a „Vigadó“ dísztermében rondezendő zárt­körű tánczvigalomra. Belépti dij szemé­lyenként 1 frt. Családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor. Meghívás a b.-csabai kereskedelmi ifjak által 1883. jan. hó 24-én a győri árvízkárosultak javára a „Vigadó“ dísztermében rendezendő záitkörű tánczestélyre. Személyjegy 1 frt 50 kr. Családjegy | frt. Kezdete 8 órakor. Az orosházai korcsolyázó egylet 1883. febr. hó 1-só napján az „Alföld“ szálló nagytermében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij: Személyjegy 2 frt. Családjegy 5 frt. Karzati számzott ülőhely az első sorban 2 frt, a második sorban 1 fr;. Kezdete 8 órakor. Meghívó. A csorvási olvasó-egylet f. évi jan. hó 27-én saját könyvtára javára a nagyven­déglő helyiségében tánczvigalmat rendez. Belépti dij: magánjegy 1 frt, családjegy 1 frt 50 kr. 2 tagon felüli családjegy 2 frt. Kezdete 8 órakor. Felakasztotta magát Békésen f. hó 11-én W e i s z Hermann nevű házaló. A szerencsétlent öngyilkosságra mértéktelen kártya szenvedélye vezette; nem régiben Gyulán is nagy összeget vesztett, s hozzá más pénzét, amiért bűnügyi vizs­gálat alá jutott. Eljegyzés. Központi reform, leányiskolái tanító Gyóji Miklós ur házias leányát Etelkát múlt szombaton jegyzé el Csabáról Medo- v a r s I k i M. téglagyáros ur. Boldogság és meg­elégedés 'egyen osztályrészök, szivünkből óhajtjuk ! Kaszinók tisztujitása. Az orosházi kaszinó tisztújító közgyűlését f. hó 6-án tar­totta, mely alkalommal a tisztviselők választása titkos szavazás utján következőleg ejtetett meg: Harsányi Sándor elnök, Székács István alelnök, Sass István jegyző, dr. Haasz Soma ügyész, Cohn Gyula pénztárnok, Varga István könyvtárnok, Huszár Ferencz gondnok. A tagok összes száma 123. Múlt évben a kaszinó bevétele 1589 frt 48 kr., kiadása 1106 frt 66 kr. volt. Könyvtár gya­rapítására 125 frtot, folyóiratokra 300 frtot köl­töttek. Az orosházi függetjenségi olvasó kör f. hó 7-én tartott tisztújító közgyűlé­sében megválasztattak elnöknek Kovács István alelnöknek Kertay János, pénztárnoknak Gabnai István, jegyzőnek Jávorcsik Pál, könyvtárnoknak id. Tóth János, ellenőrnek Tóth F. György, má­sodjegyzőnek Gintner István. Tiszteletbeli tagokul Kossuth Lajos, dr. Győry Elek, Irányi Dániel, Verhovay Gyula, Eördögh Lajos, dr László Elek és Herczeg Géza. Az orosházi társalgó egylet jan. 6 án tartott közgyűlésében megválasz­tattak elnök Nóméth István, alelnök Kiss István, jegyző Vangyel Mihály, pénztárnok Zalai Ferencz, könyvtárnok Domokos István. A csabai pol­gári kör 6 án tartott közgyűlésében megválasz­tattak : Vidovszky János elnök, Havrán Pál alel­nök, Fábry Károly ügyvéd, Such Albert közös tiszt, Kliment Endre jegyző és könyvtárnok. A békési újvárosi olvasó kör jan. 7-én tar­tott közgyűlésében elnök lett Debreczeni Károly alelnök Csapó Sámuel, pénztárnok Hegyesi And­rás, jegyző őri Lajos. Öngyilkossági kísérlet. A megyei központi börtönből legközelebb szökési kísérletet tett és újból elfogott Szilágyi Mihály vizsgálati fogoly f. hó 13-án éjjel felakasztotta magát, de amint szö­kési. úgy öngyilkossági kísérlete is meghiúsult. Idejében észrevették, elvágták kötelét, 1 visszaad­ták az életnek, — a börtönnek. A hosszúfoki ármentesitő öblözet felebbe zését a közmunka és közlekedési minister vissza- utasitotta. Erre vonatkozó leirata következő : 471-ik szám. A társulat alelnöke múlt évi decz. hó 20-án 372. szám alatt kelt jelentésével felterjesztette hozzám a múlt évi decz. hó 4-én tartott rendkí­vüli közgyűlésben 3-ik szám alatt hozott, s Tisza Istvánnak, mint a Tisza család megbízottjának a társulati öblözetek igazgatása tekintetében leendő teljes egyesítése tárgyában tett indítványát elfo­gadó határozat ellen dr. Hajnal István, gr. Almássy Kálmán, gr. Wenckheim Frigyes és érdektársai részéről beadott felfolyamodványokat. A társulat jelzett határozatát, valamint az az ellen beadott íelfolyamodványokat itt helyütt átvizsgáltattam, s tekintve, hogy az egyes társulatok saját szerve­zetük felett a törvény korlátáin belül szabadon rendelkezhetnek, a társulati öblözetek egyesítését ezélzó szóban forgó indítványt pedig a társulat többsége a szabályszerűen megtartott közgyűlésen 149 szótöbbséggel elfogadta, az ezen határozat ellen beadott folyamodványokban foglaltakat a ha­tározat feloldására elég indoknak nem találtam, s azt ezennel jóváhagyóm. Miről e t. társulatot, az idézetti felterjesztés összes ssatolmányainak visz- szaküldése mellett tudomás- és az érdekeltek to­vább megfelelő értesítése véget, ezennel tudósi- tom. Budapesten, 1883 ik év január hó 6-án. Báró Kemény rak. A leirat az öblözet 22-ére össze­hívott közgyűlése elé feg terjesztetni. Szabad-Szent-Tornya községében az üre­sedésbe jött jegyzői állomás f. hó 28-án délelőtt 11 órakor fog választás utján betőltetni. Szarvason Szrnka János csizmadia mester 1125. számú háza f. hó 11-ée leégett. A felbe­csült kár mintegy hétszáz írtra rúg. Névváltoztatás. S c h n e e r Móricz békés- szent-andrási lakos, vezetéknevét belügyministeri engedélylyel „Hava s“-ra magyarosította. Arany János szobrára Eördögh Lajos orosházai szolgabiró járása községei területén eszközölt gyűjtés eredményéül 105 frtot terjesz­tett be a megye nlispánjához. Házasság. Gerlein Mihály jómódú föld- birtokos polgártártársunknak csinos egyetlen leá­nya Erzsébet f. hó 16. lépett házassági frigyre Endrész András németvárosi gazda hasonnevű fiával. Az esketési szertartást a belvárosi temp­lomban Göndöcs Benedek apát lelkész ur végezte. A legényes háznál nagy lakoma volt, amelyen az érteltrrségből is számosán vettek részt. — A fiatal pár szent frigyére zavartalan boldogságot kívánunk! A sport-klub bálja f. hó 17 dikén volt. Anyagilag legkevésbé sem sikerült, de mint mu­latságot sem ruházhatjuk fel kitüuö jelzővel. Beküldetett. A b.-gyulai nőegylet f. hó 10-én tartott tánczvigalma összes bevétele 281 frt, kia­dása 214 frt 92 kr., s e szerint az egylet pénz­tárára esik 66 frt 8 kr, tiszta jövedelem. Ehhez felülfizetéssel járultak : gr. Wenckheim Frigyes 10 frt, gr. Almássy György 3 frt 50 kr., Németh Jó- zsefné 3 frt 50 kr., Ferentzy Alajosné 3 frt, Erkel Rezsőné 3 frt, Bak Salamonná 3 frt, mlts. Beli - czey István főispán ur 2 frt, Lederer Lajos 2 frt, Csorvásy István 2 frt, Dobay János 2 frt, dr. Rottmann József 2 frt, Lippe Vilmos 2 frt, Czé- gényi Istvánná 1 frt 50 kr., dr. Kiss Ármin 1 frt 50 kr., Fábry J. kereskedő 1 frt, Ferenczy Mag­dolna 50 kr„ Dutkay Béla 1 frt, Gyulafy József 1 frt, N. N. 50 kr., Gruden Iván 50 kr., Erkel Ferenczné 50 kr., Neumann Béla 50 kr., Schrö­der Kornél 50 kr., Dutkay István 50 kr., Miha- lovies N. 50 kr., Németh József 50 kr., Pallay Jenő 50 kr., Márki Gábor 50 kr., Jondz Ferencz 50 kr., Márki Bertalan 50 kr., Vinkler F. 50 kr., Goldberger N. 50 kr., Böhm tanár 50 kr., Farkas Gyula 50 kr., Miskovics Száva 50 kr., mely felül­fizetök, mint a tánezreudező uraknak, de különö­sen Erkel Ferenczne úrnő ő nagyságának úgy a mult mint a jelen alkalommal a nöegylet érdeké­ben annyi önfeláldozással párosult jóságos fára­dozásáért meleg és hálás köszönetét nyilvánítja az elnökség. Országgyűlés. Január 12 Napirendre került az 1883. évi ujonczozásról szóló törvényjavaslat, mely ellen Hoitsi Pál, Csanády Sándor szóllaltak fel, mig mellette a honvédelmi miniszter lépett sorompóba, s igy az a többség által változatlanul elfogad­tatott. — A napirend további tárgya a mentelmi bizottság jelentése volt a Váradi-Rohonczy pár­bajügyben, a kik két heti államfogházra ítéltet­tek, mely ítélet' a többség által tudomásul véte­tett. Ezután következett a közoktatásügyi minis­ter válasza a honalapitás ezredévének megün­neplésére vonatkozó interpelláczióra. Az inter- pclláczió tárgyát a ministertanács elé vitte, a hol a kérdés meleg készséggel felkaroltatott s a minister megbizatott az időpont tekintetében a magyar tudományos akadémiával érintkezésbe lépni ; a tárgya vonatkozó javaslatok és előké­születek megtételére országos bizottság kiküldé­sét véleményezi ; — kifejtett nézetei általános helyesléssel találkoztak. Január 13. Az elnök az árvízkárosultak érdekében adakozásra hivja fel a képviselőket, és a közgazdasági, zárszámadási és könyvtári bizottságok egy-egy tagjára történt szavazás. Január 15, és 16. A fenti szavazás ered­ménye, hogy a közgazdasági bizottságba Láng Lajos, a zárszámadásiba Henthaller Lajos, s a könyvtári bizottságba Grecsák Károly választat­tak meg. — A pénzügyi bizottság jelentése, a kávé fogyasztási adó megszüntetéséről, és a ezu- kor és sör megadóztatására vonatkozó határoz- raányok inódositásáról szóló törvényjavaslat álta- talánosságban és részleteiben, a többség által 43 szótöbbséggel elfogadtatott. A főrendiház a költ­ségvetést 1883-ik évre általánosságban és rész­leteiben f. hó 13 án elfogadta. Január 17-én a takarékpénztári betétek megadóztatásáról szóló törvényjavaslat került tár­gyalás alá, a melyet szavazásra' bocsájtva 144 képviselő elfogadott, 108 pedig nem fogadott el. A tárgyalás folyamán Lázár Ádám, Ferenczy Miklós, Győry Elek, Németh Albert, Helfy Ignácz szólaltak fel a törvényjavaslat ellen. A takarék- pénztári betétek megadóztatásáról szólló törvény- javaslat elfogadása mellett megyei képviselőink közül Móricz Pál, Zsilinszky Mihály és Göndöcs Benedek, (bizonyára mint a békésmegyei ta­karékpénztár alelnöke és felügyelő bizottságának elnöke) az elfogadó ellen Irányi Dániel, Hoitsy Pál és Győry Elek szavaztak. — Megjegyezni kí­vánjuk, hogy a békésmegyoi takarékpénztár a budapesti ellendemonstráló értekezleten részt vett, s a törvényjavaslat ellen lépett Fel. Január 18-án Ugrón Gábor a ház men­telmi jogán elkövetett sérelmet jelentett be; ugyanis Inczc József, nagy ajtai képviselőt egy szolgabiró tiz napi elzárásra Ítélte el, a nélkül, hogy a képviselőbáztól erre engedélyt nyert volna. Következett a biztosítási szerződésekből folyó törvényjavaslat s végül a hadmentessé.'i díjról szóló törvény módosítása. A kormány ré­széről csak az előadó és pénzügyminister szólal­tak fel; — a mérsékelt ellenzék az egész ülés alatt hallgatott, sőt egy része a kormánypárttal szavazott, a nagyobb rész azonban a független­ségi párt nézetét vallotta magáénak. Hazai hírek. Arad városa f. évi költségvetése bevéte­lekben 296,953 frt, kiadás 417,325 frt e szerint a hiánylat 120,372 frt, melynek fedezésére a 36°/0 községi pótadó kivetését a minister megengedte. Aradon e hó 16-án a várban két katonai fegyenczet végeztek ki, kik a múlt évi karácsony előtti napon a várkörüli ut tisztítása közben a fegyveres őrt leütötték, fegyverét elszedték s szökésnek eredve, az őket feltartóztatni akaró glogováczi pórlegényt leölték. Egyikök kötél, a másik golyó által múlt ki. Aradon, nem tudjuk mily létjogosultság­gal „Arader Zeitung" czim alatt hetenként 2-szer megjelenő német lap indul meg. A várad-veleuczei görög katholikusok templomát jan. 17-én ismeretlen tettesek feltörték s abból -a szentséget, több értékes ezüstnemüt s aranyozott kelybet elloptak. Az uj országház tervezetére kiirt pályá­zat e hó végével lejár. A pályázók száma utóbbi időben tetemesen szaporodott, mi annak is tulaj­donítható, hogy Trefort minister a képviselőház­ban oly nyilatkozatot tett, hogy az uj ország­házat az ezredéves ünnepély alkalmából óhajtná megnyitni. Az árvizek hiteles tudósítások szerint foly­tonos apadást jeleznek. — Győrött, Újvidéken, Pancsován és Orsován mindenütt jelentékeny apa­dások álltak be. Mohácsnál a Duna áradása által szinte gátszakadás állott be s a viz a város alsó ré­szébe behatolt. Viz alatt mintegy 300 ház állott, melyek közül 10 összedőlt; a viz azonban apa­dásnak indulva, nagyobb katasztrófát nem idé­zett elő. Thaly Kálmán Gyula vára Károlyi által történt vívásáról a békésmegyei régészegylet gyü­Bekwldetett. A „szabcuhágharcz-szobor“ bizottságtól. Tekintés szerkesztő ur ! Budapest fő­város törvényhatósági bizottsága, 1882. évi nov. hó 8-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy az 184%. évi szabad-ágharcz, az ország szivében emelendő emlék utján megörökittessék, s kifejező azon óhaját, hogy eaen szobermü fölállítása és leleplezése az ezredéves ünnep egyik részletét képezze. A honalapitás ezredéves fordulója sokkal közelebb fekszik előttünk, hogysem időt lehetne vesztegetni, ha azt a nemzet méltósagánák meg­felelően megünnepelni akarjuk, pedig azt méltóan kell megünnepelnünk, mert a történelem és a vi­lág, a nemzeti közérzület külső nyilvánulásaiból von következtetést a nemzetek és államok élet- képességére. Ezen ünnep méltó részletét találandja a nemzet első koronás királyának érezszobor ut­ján való megörökítésében, mert a consolidált ke­resztény magyar állam megalakulásának, a társa­dalmi és politikai rend úgyszintén monarchikus alkotmányunk hathatósabb kifejtésének eszméje, szent István nevéhez és személyéhez fűződik. Ámde lelhetünk-e hazánk egész történelmében ezen kor­szakhoz méltóbbat, mint az 184%. évi szabadság- harezot, mely társadalmi és politikai átalakulá­sunknak dicsöségteljes mesgyéje, — mely a ki­váltságon és szabad democratikus társadalom, a tized- és szabadföld, a censura és sajtószabadság az aristocra ikus rendi alkotmány és parlamentá­ris felelős kormányzat között, — szóval, a közép és újkor között epochalis határvonalként emelke­dik ki. Lehet, hogy vannak ezredéves múltúnkban események, melyeket a dicsőségnek nagyobb fé­nye, s a gyásznak sötótebb árnya környez; de a mely nemzetünk életében nagyobb forduló pontot jelezne, oly eseményt s magyar királyság megala­kulásától fogva hiába keresünk. Midőn a főváros közönsége, ezen hazafias meggyőződésből kiindulva, egyhangú lelkesedéssel meghozta a fenti határo­zatát és az 184%. évi szabadságharcznak mint korszakalkotó eseménynek, ezen eseményhez va­lamint a nemzet kegyeletéhez és a főváros di­széhez méltó s nemzeti közadakozásból létesítendő szobormű általi megörökítésére 25000 frtot meg­szavazott ; egyúttal a lehető legszélesebb körű gyűjtés vezetésére, a szobor mintájának elkészí­tésére és a felállitási hely kijelölésére nézve ja­vaslattételre, szóval a kivitel iránti intézkedések­nek részben megtételére, részben előkészítésére és javaslatba hozatalára, az alubrott, számos tag­ból álló bizottmányt küldte ki. Ezen bizottmány, áthatva azon meggyőző­déstől, hogy az a minden szép és nemesért lel­kesülő hazai sajtó az ügyet felkarolandja, akkor ezen nemzeti dicsőségünket hirdető s egész nem­zetünk díszére szolgálandó emléknek az ezredé­ves ünnepély alkalmával leendő felállítása kétség kívül sikerülend; minden az ügy méltóságához nem illő további indokolás mellőzésével, bazafiui teljes bizalommal fordul tekintességedhez, tiszte­lettel kérve, hogy öt hazafias feladatában az ügy érdekében melegen támogatni s működéséről több­ször szívesen megemlékezni kegyeskedjék. Kelt Budapesten, a „szabadságharcz-szobor“ felállítása tárgyában kiküldött bizottmánynak 1882. évi deczember hó 28-án megtartott üléséből. Gerlóczy Károly, Budapest főváros I-ső alpol­gármestere mint bizottmányi elnök. elnök. TJjdonságok. A gyulai kör tisztajitással kapcsolatos évi közgyűlését i. hó 14 én tartotta. Megválasztattak: elnöknek Ladies György, alelnöknek Kövér László, pénztárnoknak R o m b a i Zsigmond, könyvtárnoknak Hoffmann Mihály, jegyzőnek Lukács Endre urak. A gyulai polgári kör tisztújító közgyű­lése ma délután 4 órakor lesz a kör helyiségeiben. Ugyanez alkalommal a ház alaprészvényekböl ismét tíz drb fog kisorsoltatni. Az iparos ifjúság önképző és betegsegélyző egylete által i. hó 13-án adott bál minden'tekin­tetben kitűnően sikerült. Nem volt oly túlnépes mint a tavalyi, ami sokat járult a mulatság sike­réhez, de azért a négyeseket most is 60—70 pár tánczolta. (Tavaly 96 pár.) A „Korona“ helyiségei ezúttal is csaknem szűknek bizonyultak ily nagy­számú közönség befogadására, különösen szünóra alatt fejlődött ki rendkívüli tolongás az étterem­ben, a közönségnek háromszor felváltva kelleti servírozni. Fölötte kedélyes, igazi fesztelen han­gulat, kivétel nélkül csinos, egyszerűen öltözött s mégis — vagy talán épen azért — elragadt szépségű leányok, tűzvérü fiatalság, amely nem affektál blazirtságot, (szerencsére azt sem tudja hogy mi fán terem az) nem kell kötéllel húzni a : tánezhoz, határtalan jókedv, annak — felsőbb kö­rökben dívó — kicsapongásai nélkül, oly ténye­zők, amelyek ez egylet bálját minden tekintetber a farsang utolérhetlenül első sikerűvé avatják Bizony, bizony a mi fényes báláink rendezőség« és közönsége sokat okulhatna egy polgári bálbai hogyan kell olcsóbban és mégis jobbat mulatni. A tánczvigalom sikeréhez nagyban járul ezuttul ama évek óta nem tapasztalt de anná

Next

/
Oldalképek
Tartalom